Sokan kritizálják a VAR rendszert, de nálunk ki tudja, mikorra valósul meg.

Szabó Zsolt, a téma szakértője ma a közösségi oldalán az alábbiakat tette közzé:

Egyesek szemében én vagyok az az átkozott ember, aki folyamatosan kardoskodik a VAR mellett.

Norvégiában értetlenkednek, Magyarországon azt mondják, végre egy mérkőzés, amelyen olyan játékvezetői ítéletek születtek, amelyek nekünk kedveztek. Még mielőtt belemennénk a részletekbe, gyorsan jegyezzük meg: az, hogy két sorsdöntő játékhelyzetben is a Ferencvárosnak kedvező ítélet született a Molde FK elleni Bajnokok Ligája-rájátszás szerdai első mérkőzésén (3–3), még nem jelenti azt, hogy a spanyol bíró, Carlos del Cerro Grande rosszul döntött. De menjünk sorjában!

Moldéban hiába alakult sokáig minden a Ferencváros elképzelései szerint, a norvég bajnok ledolgozta kétgólos hátrányát, majd amikor Miha Blazic hibája után Leke James került helyzetbe, lövése után a labda az egyensúlyát elveszítő, eleső Ihor Haratin kezét találta el. A hazaiak büntetőt reklamáltak, a spanyol játékvezető azonban mutatta, a labda a felkarral találkozott, és bár a VAR-rendszer segítségét is igénybe vette, az ítéletét nem változtatta meg, így szöglettel folytatódott a mérkőzés.

„Talán azzal kezdeném, nyártól a FIFA hozott a kezezéssel kapcsolatban egy pontosítást, amelynek a lényege, ha a labda ott éri a felkart, ameddig a rövid ujjú mez ér, az nem számít kezezésnek – mondta a norvégok által reklamált büntetőről Szabó Zsolt, aki 321 NB I-es találkozón bíráskodott, és 1999–2011 között tagja volt a FIFA-játékvezetői keretének. – Egyértelmű, hogy Ihor Haratin abban a helyzetben elcsúszott, onnantól koordinálatlan a mozgása: a szándékosság nem vetődhetett fel, vagyis vétlen volt a kezezés. Mivel »rászóltak« a spanyol bíró fülére, kiment megnézni a visszajátszást, de nem változtatta meg a döntését. Jól helyezkedett, mutatta, a felkart találta el a labda, és mert a videó nem mutatott mást, mint amit elsőre látott, szöglet következett. Jó döntést hozott, ugyanakkor nem tagadom, amikor elment megnézni a visszajátszást, volt bennem egy kis félelem, hiszen ha kihívják a bírót, többnyire megváltoztatja a döntését – ezúttal nem ez történt.”

Ami a másik, sokat vitatott döntést illeti: már 3–2-re a Molde vezetett, amikor Olekszandr Zubkov a tizenhatos jobb oldali sarkához közelítve lövésre szánta el magát, és Carlos del Cerros Grande úgy látta, a labda Ola Brynhildsen kezén csattant. Ennél a játékhelyzetnél elmaradt a videózás, a spanyol büntetőt ítélt, és Ihor Haratin magabiztosan lőtt a hálóba.

„Többször láttam az esetet, de a videó sem mutatja meg egyértelműen, a norvég játékosnak melyik kezét találta el a labda – folytatta Szabó Zsolt. – A spanyol bíró mutatta, ahogy kifordult, a bal kezet találta el, ráadásul jelzésértékű, a hazaiak játékosa éppen azt a kezét teszi hirtelen a háta mögé: ilyen reakció akkor történik, amikor ha nem is szándékosan, de kezezett, a labda elmozdította a helyéről. Nem szabad elfelejteni, a videoszobából akkor szólnak, amikor az ott ülőnek az a véleménye, rossz döntés született, ám ezúttal nem avatkoztak közbe. Nincs olyan lassítás, ami perdöntő lenne, ám az apró mozaikokat összerakva azon a véleményen vagyok, nem született nyilvánvalóan rossz döntés, elfogadható az ítélet. Hogy mi számít kezezésnek, azt jó néhány szempont határozza meg. Amikor úgymond »megnagyobbítod« a karoddal a tested, az egyértelmű kezezés, de az is, ha nem természetes helyzetben, mondjuk felugrás közben a fejed felett találja el a labda. Ám ha esetleg fél méterről a kezedre csúsztatnak, nem kell büntetőt ítélni. És szeretnék még valamit megjegyezni: mindenki erről a két játékhelyzetről beszél, ugyanakkor a Ferencváros végig sportszerűen futballozott, egyetlen egyszer sem reklamált, az első félidőben csak egyszer szabálytalankodott. Ha úgy alakult volna, hogy játékosai folyamatosan reklamálnak, nem zárható ki, a játékvezető bizonyos kétes játékhelyzetekben neki kedvezőtlen döntést hoz. Amikor sportszerűek vagyunk – márpedig a Fradira ez a korábbi BL-meccsein is jellemző volt –, az akár előnyt is jelenthet egy-egy kétes helyzetben.”

A KEZEZÉS

Szabálytalanság, ha egy játékos:

• szándékosan kezével/karjával érinti a labdát, beleértve, ha a keze/karja a labda felé mozog;
• szándékosan vagy nem szándékosan gólt szerez az ellenfél kapujába a kezével/karjával, beleértve a kapust is;
• szándékosan vagy nem szándékosan a kezével/karjával vagy egy csapattárs kezével/karjával érinti a labdát, s utána egyből:
– gólt szerez;
– gólhelyzetet teremt;
• kezével/karjával érinti a labdát, amikor:
– a keze/karja a testét természetellenesen nagyobbá teszi;
– a keze/karja a válla szintje felett/magasabban van (kivéve, ha a játékos szándékosan játssza meg a labdát, amely azután a kezét/karját érinti).

A fenti szabálytalanságok akkor is érvényesek, ha a labda közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve) érinti egy játékos kezét/karját.

A fenti szabálytalanságokat kivéve, általában nem szabálytalanság, ha a labda érinti egy játékos kezét/ karját:

• közvetlenül a játékos saját fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve);
• közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét
is beleértve);
• ha a kéz/kar a testhez közel van, és nem teszi a testet természetellenesen nagyobbá;
• amikor a játékos elesik, és a kéz/kar a test és a talaj között van támaszként, de nem a testtől oldalirányba vagy függőlegesen kinyújtva.

A büntetőterületen kívül a kapusra ugyanazok, a labda kezezését érintő korlátozások vonatkoznak, mint bármely más játékosra. Amennyiben a kapus a saját büntetőterületén belül kezezi a labdát, amikor az nem megengedett, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni, és nincs fegyelmezési szankció. Ha a játék újrakezdése után kétszer érinti a labdát, mielőtt más játékos érintette volna, s ezzel megakadályozza az ellenfél ígéretes támadását vagy gólszerzési lehetőségét, szankcionálni kell.

A Bajnokok Ligája playoff-körében az UEFA alkalmazni fogja a játékvezetők munkáját segítő VAR-t.

Mint ismert, magyar bajnok férfi labdarúgócsapatunk a Dinamo Zagreb 2-1-es legyőzésével kiharcolta a Bajnokok Ligája playoff-körében való szereplés jogát, ahol a norvég aranyérmes Molde lesz az ellenfél.

Az UEFA előírásai szerint a selejtezősorozat eddigi párharcaiban nem volt lehetőség a videóbíró technológia, azaz a VAR használatára, azonban a playoff-ban már alkalmazhatják a játékvezetők a kétes szituációk vizsgálatára.

A topbajnokságokban több helyen láthattuk, hogy egy központi stúdióban kap helyet a videóbíró, azonban ez a Bajnokok Ligájában másképp van.
- A Bajnokok Ligájában más a helyzet, mint amit eddig láthattunk egy átlagos bajnoki forduló alatt. Az UEFA-nak több busz áll rendelkezésére, ezek pedig a videóbíró bevezetése óta rendszerint a stadionon belül helyezkednek el. Itt állítják fel a VAR-nak szánt stúdiót, tehát egy ilyen mérkőzésen nincs konkrét központ. A stúdióban ülők az egész találkozót figyelemmel kísérik, de csak négy esetben avatkozhatnak közbe – mondta Szabó Zsolt, korábbi FIFA játékvezető.

A négy ilyen eset közé tartozik a mérkőzésen esett gólok alapos vizsgálata: a labdaszerzéstől egészen az akció befejezéséig visszanézik a támadást, annak érdekében, hogy csak és kizárólag szabályos gólt adjanak meg.
- Egy gól esetében a labdaszerzéstől kezdve többször újranézik a támadás menetét, hogy történt-e olyan szabálytalanság - akár a pálya másik részén - ami a védekező csapat kárára történt. Ilyen lehet például, ha a bal oldalon futó támadás közben a pálya másik részén az egyik csatár visszahúzza a védőjét, a labda pedig pont az ő területére érkezik. Ebben az esetben a gólt visszavonják és a védőcsapat végezhet el szabadrúgást. De itt azt is figyelik, hogy a labda teljesen áthaladt-e a gólvonalon, de ez már a gólvonaltechnológiára tartozik.

A négy között szerepel még a tizenhatoson belül történő szabálytalanságok, illetve azok valódisága és súlyossága. A harmadik komoly, meccset befolyásoló tényező, hogy melyik játékos kapott sárgalapos figyelmeztetést, vagy piros lapot.
- Egy tömegjelenetnél nincs könnyű dolga egyetlen játékvezetőnek sem. Nem egyszerű szemmel tartani, hogy pontosan mi is történik egy-egy ilyen szituációban, így az is könnyen előfordulhat, hogy rossz embernek mutat fel sárga lapot. Ilyenkor a videóbíró többször is megnézi az adott jelenetet és a játékvezető fülére szól, hogy mondjuk nem a nyolcas, hanem a hatos játékost kellett volna figyelmeztetni – magyarázza Szabó Zsolt.

A negyedik ilyen tényező a közvetlen piroslapos szituáció. Szabó Zsolt elmondta, hogy a játékvezető nem láthat minden szabálytalanságot és ilyenkor lép életbe a videóbíró.
- Vannak esetek, amikor a játékvezető követi a labda útját, követi a támadást, de a háta mögött történik valami. Mivel a játékvezető a pálya másik felén van, lehet, hogy ebből nem sok mindent érzékel, de a videóbíró követte végig az eseményeket, így a fülére szólnak, hogy mi is történt. Ilyenkor a pálya szélén felállított monitoron visszanézheti a szituációt és leküldheti a pályáról a szabálytalankodó felet. Kiemelendő, hogy második sárga lapos szituációt - annak ellenére, hogy annak is piros lap lenne a vége - nem néz vissza a játékvezető.

Egy mérkőzés alatt sok kérdőjeles szituáció adódhat, de a játékosok és a kispadon lévő stábtagok sem kérhetik, hogy az adott történéseket a játékvezető nézze vissza, sőt ez reklamálásnak számít, ami sárga lapot jelenthet.
- Természetes, hogy abban a felfokozott állapotban a játékosok szeretnék, ha a bíró visszanézné a szituációt, de ezt sem ők, sem pedig a kispadon lévők nem kérhetik. A szituáció visszanézéséről kizárólag a videóbíró és a játékvezető dönthet.

A helyzetek többségében a játékvezetőnek kell döntenie, de van, amikor a VAR mondja ki az utolsó szót:
- A helyzetek nagy részében a játékvezető kezében van a döntési jog: ilyen lehet egy tizenegyesszituáció vagy egy szabálytalanság súlyosságának (és egyben egy kiállítás) kérdése. Viszont vannak olyan esetek, amikor a videóbíró mondja ki az utolsó szót. Ez rendszerint olyan helyzetekben történik meg, amikor azt kell vizsgálni, hogy a labda kint volt-e vagy bent, illetve, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson belül történt, vagy épp azon kívül történt.

Fontos kiemelni, hogy a VAR csak nyilvánvaló hiba esetén avatkozik be. Előfordulhat olyan is, amikor a játékvezető látott egy esetet a büntetőterületen belül, és eldöntötte, hogy az "nem ér" büntetőt, ilyenkor kommunikál a VAR-al, és jelzi, hogy nem fogja visszanézni, mert egyértelműen látta a szituációt.

A koronavírus-járvány miatt csúszás várható a videóbírós rendszer hazai bevezetésében. Az MLSZ-től megtudtuk, mikor lehet VAR (Video Assistant Referee) az OTP Bank Ligában.

Az MLSZ idén márciusban tájékoztatta a csakfocit a VAR hazai bevezetésének részleteiről. Az akkori tervek arról szóltak, hogy akár már idén novemberben lehet videóbíró az NB I-es mérkőzéseken. A világjárvány azonban keresztülhúzta a szövetség számításait.

– A videóbírós rendszer magyarországi bevezetése a következő évben várható. Több beszállító cég olyan országokban működik, amelyeket jelenleg is sújt a koronavírus-járvány, ami megnehezíti a műszaki berendezések beszerzését. Most annak van realitása, hogy a VAR-t a 2021/22-es szezonban vezetjük be az OTP Bank Ligában.

A már 109 NB I-es mérkőzésen tevékenykedő asszisztens szerint nemcsak a játékvezetők, a szurkolók is elégedettebbek lehetnek, hogyha egy vitás esetnél, akár egy kiállítás megítéléséről a megfelelő döntés születik majd.

Mint ismert, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) február közepi sajtóbeszélgetésén Vági Márton főtitkár azt mondta, változatlanul az a céljuk, hogy a lehető leghamarabb bevezessék a VAR-t az NB I-ben, március elején pedig az International Football Association Board (IFAB, a legmagasabb szintű szabályalkotó testület) és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szakemberei részletes tájékoztatást adtak Telkiben a videóbíró-asszisztens és az ezzel összefüggésben működő lesjelzőrendszer (VOLT) használatáról.

A feol.hu a korábbi játékvezetőt, Arany Tamást és az aktív NB I-es asszisztenst, Becséri Gergelyt kérdezte a technológia bevezetéséről.

– A modern technológia sokat fejlődött, ez egy jó kezdeményezés, segíti a labdarúgást, hozzájárul ahhoz, hogy a pályán megfelelő döntést tudjanak hozni a játékvezetők. Feltétlenül pozitív hatással lesz a sportágra, a szurkolókra, az edzőkre és a játékosokra egyaránt.

Nemcsak a játékvezetők, a szurkolók is elégedettebbek lehetnek, hogyha egy vitás esetnél, akár egy kiállítás megítéléséről a megfelelő döntés születik majd. Így minden egyes csapat ugyanannyi eséllyel indul, erre a játékvezetők is megfelelően ki lesznek képezve. Nekünk még nem volt képzésünk; amikor az MLSZ megfelelő engedélyt kap arra, hogy elindítsa, akkor mi is fogunk menni – vélekedett Becséri Gergely, aki már 109 NB I-es meccsen lengetett.

Arany Tamás kiemelte, hogy természetesen a koronavírus-járvány miatt a VAR bevezetése is csúszni fog.

– Nagyban fogja segíteni a játékvezetők munkáját, mint ahogy eddig minden technika, amelyet bevezettek, remélhetőleg hasznos lesz. Kíváncsian várjuk, hogy hazai körülmények között hogyan fog érvényesülni. Beszéltem már televíziósokkal, miként lehet kivitelezni, elmondták ennek a technikáját. Minden élvonalbeli mérkőzést vagy közvetít, vagy rögzít a tévé. Több kamerával veszik a mérkőzéseket, közvetítőszobát kell kialakítani, ahová beül egy játékvezető, egy asszisztens és a technikai személyzet. Az esetleges szituációt visszajátsszák és elemzik. Ott lesz a monitor a pálya mellett is a játékvezetőnek, akinek a fülére mondják, mi történt. Magyarországon aki követi a labdarúgást, látja, hogy szinte minden országban bevezették a VAR-t, sőt a magyar játékvezetőknek, akiket foglalkoztatnak nemzetközi szinten, már át kellett esniük egy oktatáson, hiszen ezen a porondon már üzemel. Oda is csak olyan játékvezetők mehetnek, akik egy ilyen oktatáson részt vettek. Pozitívan kell hogy fogadják a szurkolók, hiszen kevesebb lesz a tévedés, több jó döntést hoznak a bírók. Persze így is benne van a hibázás lehetősége, mint láttunk erre példát, de ezzel együtt megkönnyíti a játékvezetők működését – mondta Arany Tamás.

Az MLSZ éves közgyűlésén szerepel a tavalyi szakmai beszámoló, amelyben külön pontként szerepel a VAR-ról szóló beszámoló:

A nemzetközi trenddel összhangban az elmúlt 1-2 évben a közvélemény részéről határozott igény fogalmazódott meg a videóbíró – Video Assistant Referee (VAR) System, ideértve a mérkőzés játékvezetőjének döntéseit a leshelyzetekben segíteni hivatott Virtual Offside Line (VOL) Technology – hazai bevezetésének szükségessége iránt. Az MLSZ 2019. szeptemberében külföldi szakértők bevonásával projekt munkacsoportot állított fel. A munkacsoport szakmai kompetenciáját az MLSZ Játékvezetői Bizottságának alelnökei biztosítják, míg a munkacsoport tevékenységét a Hivatali Adminisztráció koordinálja.

Az MLSZ a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által akkreditált valamennyi VAR és VOL szolgáltató számára 2019. november 1-jén megküldte az árajánlatkérés dokumentumait. A beérkezett árajánlatok kiértékelése alapján 2020. januárjában a nyertes ajánlattevő kiválasztásra került, majd a FIFA és a Nemzetközi Szabályalkotó Testület (IFAB) szakembereinek támogatása mellett megkezdődött a videóbíró bevezetéséhez szükséges protokoll végrehajtása.

A munkacsoport tevékenységének eredményeként optimálisabb esetben a 2020/21-es bajnoki idénytől kezdődően az OTP Bank Liga NB I. első osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokság küzdelmeibe is bevezethető lesz videóbíró, de a – technológiára és a játékvezetők felkészültségére – vonatkozó szabályoknak való megfelelés időigénye miatt számolni kell a bevezetés időpontjának módosulásával.

Egy kérdésünk lehet?

Kik a játékvezetői szakemberek, akik a VAR-t ismerik? Hiszen a két alelnök külföldön soha nem volt ilyen témában előadáson, konferencián.

Az MLSZ háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szövetségben már felkészültek a modern, a játékvezetői munkát segítő technológia bevezetésére is.

Az már eldőlt: az NB I-ben is lesz VAR.

A szurkolók már kívülről fújják: ez a videobíró, a Video Assistant Referee rövidítése.

No de mikor?

Hogyan?

És mennyiért?

Ezekről a kérdésekről, a műszaki háttérről zajlott háttérbeszélgetés a Magyar Labdarúgó-szövetségben (MLSZ), amelyen sok fontos részletet lehetett megtudni. Ami szinte bizonyos: a 2020–2021-es bajnokság elején, az ősszel szinte biztosan nem lesz még üzemképes, a beruházás nagysága, technikai bonyolultsága ezt nem teszi lehetővé.

„Úgy gondolom, a legjobb időpontban szállunk be – értékelt Vági Márton, az MLSZ főtitkára. – Több szövetséggel is kapcsolatban állunk, amelyek már bevezették a VAR-rendszert, s rengeteg hasznos tapasztalatot kaptunk tőlük, így például, mik azok a nehézségek, amelyekre fel kell készülni, melyek azok a hibák, amelyeket elkövettek, és mi már ne kövessük el, másfelől a szolgáltatók is fejlődnek, piaci verseny van, és ez az árat is befolyásolja.”

Az már korábban világossá vált: miután a FIFA a 2018-as világbajnokságon, az UEFA pedig a BL-ben használja a videobírót, menthetetlenül lemarad, aki marad a régi gyakorlatnál, s nyilvánvalóan nem alkalmaznak nemzetközi meccseken olyan játékvezetőt, aki ezt a rendszert a saját hazájában nem használja, így nem ismeri.

Hol tart a beruházás?

Tudni kell, hogy három különböző rendszer létezik. A centralizált, amikor egy központi helyszínen nézik a televízió felvételeit – ehhez optikai kábelkapcsolat kell a központ és valamennyi stadion között, és mert ennek a digitális alapjai nincsenek meg, messze ez a legdrágább megoldás. A decentralizált rendszernek két típusa van: amikor minden stadionban kiépítik a VAR-szobát, és oda telepítik a kamerarendszert, a másik a mobil megoldás: a segítők egy minibuszban, kisteherautóban ülnek, és onnan figyelik az eseményeket. Tekintve, hogy ezek a kisbuszok bármelyik stadion mellett elférnek, gazdasági szempontból messze a legjobb megoldásnak minősül, így az MLSZ ehhez keresett szolgáltatót, minden szempontot mérlegelve. Eldőlt: a VAR-rendszert a kanadai Evertz cég fogja telepíteni a magyar labdarúgásban – egyebek mellett az NBA és a belga bajnokság technológia partneréről van szó.

Rengeteg előírást kellett figyelembe venni, amikor a szolgáltatókat tesztelte, pályáztatta a szövetség, és a főtitkár szerint a klubokkal együttműködve racionális döntést hozott az MLSZ. A szisztéma működése óta több ezer mérkőzést vizsgáltak, és a vonatkozó statisztika szerint a gólvonal környékén pattogó labda pontos helyének meghatározására szinte alig volt szükség – ehhez képest a gólvonal-technológia kimondottan drága. Más kérdés, hogy amikor Frank Lampard lövése után fél méterrel a németek gólvonala mögött ért földet a labda a 2010-es vb-meccsen, az angolok nagyon örültek volna ennek a rendszernek – de akkor még nem létezett.

Minden NB I-es mérkőzésen tizenkét kamera pásztázza majd a pályát, és minden stadion alkalmas lesz arra, hogy ennyi felvevőt elhelyezzenek – ezzel párhuzamosan tovább nőhet a televíziós közvetítések színvonala.

„Kulcskérdés a játékvezetők továbbképzése – mondta Vági Márton. – A nemzetközi protokoll szerint minden kisbuszban két játékvezető figyeli az eseményeket. Nemzetközi oktatók képezik majd a játékvezetőket, az előzetes kalkulációk szerint harminc–ötven szakemberre lesz szükség – a pályákon és a kisbuszokban. Az elméleti oktatást követően szimulátoron gyakorolnak majd a jelöltek.”

Az NB I-ben legkorábban novemberben jöhet a videóbírós rendszer, melynek bevezetéséig ki kell képezni a játékvezetőinket. Vági Márton, az MLSZ főtitkára adott tájékoztatást a VAR előkészületeiről, mely a klubok, a közvetítő televízió, a műszaki partner és a játékvezetői kar tagjaitól is komoly erőfeszítésekkel jár.

Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), melynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti. Ugyanakkor a gólvonaltechnológiát a magas ára miatt nálunk nem fogják használni.

Hat üzemeltető árajánlata közül az MLSZ az Evertz Microsystemsét fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videóbírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz jelen van többek között a belga bajnokságban és az amerikai major-sportágakban is. Mivel a VAR bevezetéséig rengeteg elméleti és gyakorlati képzésre, valamint összetett infrastrukturális fejlesztésekre, technikai beruházásokra van szükség, legkorábban idén novemberben lehet videóbíró az NB I-es mérkőzéseken, legkésőbb pedig a 2021/22-es bajnokság kezdetén. Mindez a jogtulajdonos televíziós csatorna számára is komoly kihívást jelent, hiszen 12 kamerával kell majd közvetítenie a magyar élvonalbeli találkozókat.

A tervek szerint négy busszal meg lehet oldani a fordulónkénti hat NB I-es mérkőzés közvetítését, ehhez azonban változtatni kell a mostani gyakorlaton, vagyis nem lehet öt mérkőzés egy időben, a mérkőzések kezdési időpontját mindenképpen szélesebb sávban kell „elhúzni”.

A következő fontos feladat a játékvezetők oktatása lesz. Az MLSZ tervei szerint több mint 40 szakembert kell majd kiképezni. A videóbírós rendszer bevezetésével nem lesz szükség az alapvonali játékvezetőkre, ugyanakkor a VAR-buszokban egy videóbíró, egy videóbíró-asszisztens és egy operátor kap majd helyet, aki tökéletesen tudja kezelni a technikát. A játékvezetők oktatása még tavasszal megkezdődik egy elméleti résszel, azt követően szimulátoron gyakorolhatnak majd a bírók, majd a technikailag már maximálisan felszerelt buszokban először offline, a tétmeccsek előtt utánpótlás és amatőr mérkőzéseken pedig már élesben tesztelhetnek. A VAR bevezetése azért is fontos, mert rangos nemzetközi mérkőzéseket csak olyan játékvezetőkre fog bízni az UEFA, akik a saját bajnokságukban rendszeresen találkoznak a videóbírós rendszerrel.

Videóbíró-asszisztens: az IFAB és a FIFA a kihívásokra hívta fel a figyelmet Telkiben, igaz játékvezetők és szakemberek nélkül.

Az MLSZ elnöksége 2019-ben döntött a VAR-rendszer bevezetése mellett. A nemzetközi szervezetek szakemberei a projekt magyarországi előrehaladásáról tájékozódtak, és felhívták a munkacsoport tagjainak figyelmét a bevezetéshez feltétlenül szükséges intézkedések, elméleti és gyakorlati képzések fontosságára.

A nagypályás labdarúgás legmagasabb szintű szabályalkotó testülete, az International Football Association Board (IFAB) és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szakemberei részletes tájékoztatást adtak a videóbíró-asszisztens és az ezzel összefüggésben működő lesjelzőrendszer (VOLT) használatáról, bemutatva a nemzetközi példákat és a bevezetés gyakorlati nehézségeit, feladatait. Egységes a vélekedés, hogy a rendszer zökkenőmentes bevezetéséhez több szakmai terület magas szintű együttműködése szükséges.

A játékvezetés mellett technológiai, tévéközvetítési, kommunikációs és infrastrukturális kihívások is várhatóak a következő időszakban, valamint a professzionális klubok szerepvállalása is kulcskérdés. Az adminisztratív előkészítést követően az első elméleti képzések májusban várhatóak, majd a gyakorlati tesztelés pedig nyáron indulhat el.

A FIFA tájékoztató anyaga (angol nyelven):
https://football-technology.fifa.com/en/innovations/video-assistant-referees/

Az ügyben megkerestük az MLSZ-t, hogy kik alkotják a VAR munkacsoportot.

Munkatársaitól téves információkat kap és ezért nem egyszer kerül kellemetlen helyzetbe Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség irányítója.

Nehéz dolga van Csányi Sándornak a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) élén. A sikeres üzletember az MLSZ irányítójaként rendszeresen magyarázkodásra kényszerül és nevét kell adnia a tanácstalansághoz, koncepció nélküliséghez.

Az MLSZ által a napokban rendezett sajtóbeszélgetésen szóba került a videobíró, vagyis a VAR NB I-es bevezetésének terve is.

Vági Márton elmondta, szeretnék a 2020–2021-es idénytől bevezetni, de annyira körülményes a technikai és egyéb feltételek kialakítása, hogy elképzelhető csúszás.

Ausztriában például előbb elindult a kiépítés folyamata, de az osztrákok már bejelentették, hogy nem ősszel, hanem csak jövő tavasszal vezetik be az új rendszert.

Az már megvan, ki fogja kiépíteni a VAR (Video Assistant Referee) technikai rendszerét, amely a pályán és a szobában lévő játékvezetők kapcsolatára épül, de emellett van egy úgynevezett VOL (Virtual Offside Line) online videórendszer is, amely a leshelyzeteket elemzi, és amelynek a technikai hátterét szintén ki kell építeni.

A harmadik technikai elem a gólvonal-technológia lehetne, de ez utóbbit Magyarországon nem alkalmazzák majd a VAR mellett. A technikai háttér megteremtésén túl ki kell képezni a VAR rendszerét kezelni képes játékvezetőket, asszisztenseket, sőt még a rendszert üzemeltető (döntést nem hozó) operátorokat is.

Erre megvannak a FIFA által előírt képzések, amelyeket mindenkinek el kell végeznie. Magyarországon jelenleg csak három játékvezetőnek van ilyen képesítése, de a profi bírók jelenlegi, hazai kerete kevés is lesz ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a VAR-hoz szükséges létszámot, ezt a kérdést is meg kell oldani. Aztán a megfelelő szakemberek kiképzése után, a rendszer bevezetése előtt hatvan valós tesztmeccset is meg kell szervezni (erre várhatóan Telkiben és még egy másik helyszínen kerülhetne sor), mert az előírások meghatározzák, hogy a VAR-bíróknak hány próbameccsen kell közreműködniük, különböző szerepekben, mire élesben is mérkőzést vezetnek a rendszer segítségével.

És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a VAR a közvetítő televízióra is többletterheket ró, mert minden meccset 12 kamerával kell rögzíteni, ehhez az eddigiekhez képest több operatőrre is szükség lesz. Már a felsorolásból is látszik, rendkívül összetett folyamatról beszélünk, így egyelőre kérdéses, hogy már az új idény augusztusi indulásakor életbe tud-e lépni a rendszer.

Vajon ki fogja szakmailag vezetni a VAR-t?

Sok csapat már előre tart a játékvezetőtől, főleg ha meglátják az MLSZ adatbankban a küldéseket. Nincs ez máshogy Karakó Ferenc esetén sem.

Karakó furcsa körülmények között lett FIFA kerettag és a hazai élvonalban sem alkotott eddig maradandót. Inkább a botrányairól volt híres a játékvezető!

Karakó Ferencet korábban az MLSZ Játékvezető Bizottsága elsőként rangsorolta a hazai bírók ranglistáján – erre még 2017-ben derült fény -, korábban pedig öt NB I-es meccs után lett belőle FIFA-kerettag, annak ellenére, hogy a nemzetközi ajánlás szerint két évet kellett volna előbb levezetnie a legmagasabb hazai osztályban. Végül kevesebb, mint egy évvel és tíz mérkőzéssel az NB I-es debütálása után, 2016 márciusában már a Bosznia-Hercegovina-Örményország U17-es meccset vezette a nemzetközi színtéren.

A bíró még 2017 novemberében hívta fel magára először igazán a figyelmet azzal, hogy megadott egy olyan gólt, amit nem kellett volna…Az akkor 34 esztendős, csak bő egy éve élvonalbeli játékvezetőként közreműködő Karakó a Videoton-Mezőkövesd találkozón, 1-0-s fehérvári vezetésnél úgy adott meg egy gólt, hogy előtte megszakította a játékot: Lazovic passza után Henty lépett ki, s bár a partjelző nem intett, Karakó les miatt a sípjába fújt – majd meggondolta magát, és megadta a Henty által közben értékesített helyzetet. Az eset bírói műhibának minősül, Karakót ezt követően hetekig nem is jelölte mérkőzést vezetni az MLSZ.

2019. áprilisiban Király Gábort állította ki. Több tárgyalást követően azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli bizottsága Király Gábornak adott igazat, aki elmondta, hogy semmilyen káromkodás nem hangzott el a szájából.

Tavaly ősszel UEFA mérkőzésen kellett helyette másnak beugorni, hiszen Oroszországba nem engedték be.

2020 tavaszán is már voltak olyan mérkőzései, ahol a játékosok és a szakvezetők VIDEÓ-ért kiabáltak. Legútoljára ilyen eset kedden az Újpest-MOL Fehérvár mérkőzésen fordult elő.

 Puhl Sándor nyilván nem szeretné, ha élesben működhetne a VAR, hiszen akkor a kedvencek hibáit nem lehetne eltusolni, azt mindenki látná.

33 kamera képét még a korábbi VB döntőt vezető Sándor sem tudja meghamisítani.

Egy biztos a VAR bevezetése a Karakó-féle kegyeltek vesztét jelentené, a csapatok meg fellélegezhetnek, hogy végre szakmai döntések születnek.