Karcsi Bácsi búcsúztatása 2018. február 26-án, hétfőn lesz Győrben a Nádorvárosi köztemetőben. A gyászmisét a temetés előtt a Szentlélek templomban tartják 15.00 órakor.

Szombaton, súlyos betegség után, életének 83. évében elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, minden idők egyik legkiválóbb játékvezetője.

Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. 1950-ben kezdett futballozni a Békéscsabai Építőkben, 1954 decemberében a Viharsarokból ment Győrbe.

Először hátravont középcsatárként próbálgatták a tartalékban. Fél év múlva bemutatkozott az első csapatban. 1956 őszén elhagyta az országot, Pálfy Antallal és hét évvel idősebb fivérével, az A-válogatottban is szerepelt Palotai Jánossal a Freiburger FC-hez került. 1958-ban jött haza Németországból. 

Játékos-pályafutása legnagyobb sikerét az olimpiai válogatottal érte el 1964-ben. Az együttes hét mérkőzéséből haton pályára lépett Japánban, és egy gólt szerzett. Tokióban aranyérmes lett, de a csehszlovákok elleni döntőből sérülése miatt hiányzott. Csak évekkel később kapta meg az aranyérmét.

Klubjával 1963 őszén megnyerte az őszi (egyfordulós) bajnokságot, valamennyi bajnokin (13) szóhoz jutott. 1964-ben bekerült az Év csapatába a Labdarúgásnál. 1967-ben bronzérmet szerzett a Győri Vasas ETO-val. 1964 és 1968 között a gárda zsinórban négy Magyar Népköztársasági Kupa-sorozat döntőjébe jutott, hármat megnyert. Az 1964-est elveszítette a Győr a Honvéd ellenében (0:1), azon Palotai Károly nem szerepelt. Az 1965-ös fináléban 4:0-ra megverte az ETO a Diósgyőrt, ő végigjátszotta a 90 percet. Az 1966-os dupla döntő első menetét kihagyta (1:1), a másodikon ellenben vezérletével verték meg a Fradit 3:2-re a Népstadionban. 1967-ben nélküle aratott egygólos sikert a csapat a Salgótarjáni BTC ellen (1:0). 

Az 1964–1965-ös BEK-ben fantasztikusan menetelt az ETO. Kiütötte az NDK-beli Chemie Leipziget (2:0, 4:2), a bolgár Lokomotiv Szófiát (5:3, 3:4), valamint a holland DWS Amsterdamot (1:0, 1:1), és bejutott az elődöntőbe. A Benfica elleni „hazai” meccsét aztán a nagy érdeklődésre való tekintettel a Népstadionba vitte a Győr, ahol 70 000 néző előtt 1:0-ra veszített. Tóth kapus sérülése miatt Palotai Károly már fel is húzta a fekete kapusdresszt, de végül mégsem kellett a gólvonal elé állnia. A történetet Lakat T. Károly elevenítette fel a Helyünk a kupanap alatt című könyvben, hajdanán, labdaszedőként pár centiméterről figyelhette az esetet: „A José Augustóval történt összecsapás után a győri kapus, Tóth László megsérült, és minden jel arra mutatott, hogy – mivel a cserét akkoriban még a kapus sérülése esetén sem engedélyezték a nemzetközi kupamérkőzéseken – Palotainak kell a kapuba állnia. A győriek kapitánya a magáról lecibált 5-ös számú mezt kezembe nyomta, és már húzta is magára Tóth fekete 1-esét, de aztán a gyúrói dörzsölgetésnek és kevéske csodakrémnek hála, a kapus mégis csak vállalta a további játékot.” 
A visszavágón taroltak a lisszaboni „sasok”, 4:0-val küldtek haza a magyarokat. 

Szinte hihetetlen, hogy Palotai Károly egyszer sem lehetett nagyválogatott! Ugyanakkor 1960 és 1964 között tízszer volt B-válogatott, s egy gólt szerzett a színeiben. 1963-tól 1964-ig harmincszor (!) viselte az olimpiai válogatott felszerelését (a nem hivatalos mérkőzések is szerepelnek a statisztikában), és háromszor talált a kapuba. 1967. május 3-án játszott utoljára bajnokit, az ETO 2:2-re végzett az MTK-val. 



Hamarosan fantasztikus játékvezetői karrier kezdődött: 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a világbajnokságon, 1972-ben és 1976-ban az olimpián, 1980-ban az Európa-bajnokságon vezethetett. 1975 és 1981 között csak 1980-ban nem kapott valamelyik kontinentális kupadöntőben bírói szerepet. 1976-ban például ő dirigálta a Bayern München–St.Étienne, 1981-ben a Liverpool–Real Madrid BEK-finálét. A leghíresebb 90 perce fekete uniformisban az 1978-as Mundialon megrendezett argentin–brazil volt (0-0). Vitathatatlan érdeme, hogy Rosarióban sikerült a felajzott felek brutális »bokaviadalát« halottak és kiállítások nélkül levezényelnie. 

Sportvezetőként is tevékenykedett. 1990-ben a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották. 1998-ig töltötte be ezt a szerepkört. 1985 és 2005 között az UEFA játékvezetői ellenőreként járta az európai stadionokat, s felügyelt a mérkőzések tisztaságára, 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság, 1983-tól 1985-ig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.  Dolgozott az MLSZ elnökségében, illetve a Játékvezető Bizotság alelnöki tisztjét is betöltötte. 2012-ben Győr város díszpolgára lett, 2014-ben jelölték a Prima Primissima díjra, átvehette az UEFA Gyémánt Érdemrendjét is. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2015-ben életműdíjjal tüntette ki.

1985-tól 1997-ig,  - a FIFA oktatási paneljében instruktorként és játékvezetői-ellenőrként működött

1990- és 1994  között - a FIFA Játékvezető Bizottság tagja volt

1983-tól – 1985-ig - a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt

1990-től 1998-ig - a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke

1990-2006 - az MLSZ JT elnökhelyettese, majd a JB alelnöke

1993-tól 1996 –ig  - a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja

1985-2005  között a FIFA, az UEFA és az MLSZ játékvezetői-ellenőre volt.

Palotai Károlyt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.

A Nemzeti Sport információja szerint szombat délután, 82 évesen elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, aki később játékvezetőként is a legjobbak közé ért.

Palotai Károly, a békéscsabai születésű fedezet Győrben bajnokságot és Magyar Népköztársasági Kupát nyert. Csapata a Bajnokcsapatok Európa-kupája 1964–1965-ös kiírásában az elődöntőbe jutott, amelyben a portugál Benficával szemben maradt alul.

Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes magyar együttes tagja volt. Még aktív futballistaként elvégezte a játékvezetői tanfolyamot, 1967-ben már a játékvezetői hármas tagjaként futott ki a pályára, 1970-ben pedig első osztályú bajnoki mérkőzést vezetett.

 Győri ETO-val Palotai az 1964/1965-ös sorozatban a keletnémet Chemie Leipzig, a bolgár Lokomotiv Szófia, a holland DWS Amsterdam kiverése után az elődöntőbe jutott, ahol a portugál Benfica búcsúztatta a győrieket. A magyar csapatok közül csak az Újpesti Dózsa tudta megismételni ezt az eredményt, 1973/1974-ben jutott a négy közé.

Játékvezetőként több mint tizenöt BEK-mérkőzést vezetett, közötte kétszer döntőt irányíthatott. Ezeken 1976-ban Glasgow-ban a Bayern München 1–0-ra legyőzte a St. Étienne-t, majd 1981-ben Párizsban a Liverpool 1–0-ra verte a Real Madridot.

 Palotai Károly 2014-ben kapta meg Prima Primissima díjat magyar sport kategóriában.

Palotai Károly hosszan tartó betegség után, 82 évesen hunyt el.

Január 20-án, szombatra virradó éjjel tragikus körülmények között életét vesztette Demeter Miklós (képünkön) egykori kitűnő Pest megyei játékvezető.

Demeter Miklós 1976. július 11-én született Budapesten. A játékvezetői vizsgát 1994. március 1-jén tette le, s hamar eldőlt, hogy ezt a szép, de rögös és nehéz pályát a magáénak érzi, és hosszú távon tervez is vele. Tehetsége, elhivatottsága predesztinálta őt a magasabb osztályú, komolyabb kihívást jelentő feladatok ellátására, s ennek megfelelően egyenletesen haladt is felfelé azon a bizonyos ranglétrán. NB-s pályafutásának kitűnő alapot adtak Pest megyei küldései, hosszú éveken át teljes joggal a megyei játékvezetők között az egyik legjobbnak tartották. Nem volt véletlen, hogy rendre a kvalitásainak megfelelő rangadókon, jelentős tétmérkőzéseken kellett helytállnia, amíg Pest megyében működött. 2002-ben megkapta a Pest megyében legjelentősebb, játékvezetőknek adható elismerést, az 1983 óta létező Gombás Attila-vándordíjat. 2006-ban a II. VABU SPORT Pest Megyei Szuperkupa ráckevei döntőjét, a Kóka – Maglód (3–4) mérkőzést dirigálta, majd ugyanebben az évben az egykori Albert Flórián Stadionban ugyancsak ő vezethette az Amatőr Kupa Pest megyei házi döntőjét, a Törökbálint – Felsőpakony (3–1) derbit is. Két évvel később, 2008-ban pedig a II. Horfer Serleg Pest Megyei Kupa Csepelen lejátszott fináléjában a Dunaharaszti – Sülysáp (2–1) találkozón működött közmegelégedésre. Nem véletlenül szolgáltattak mindezek kitűnő alapot későbbi NB-s pályafutásához, melynek során a 2006/2007-es évadban az NB II-ben működhetett, az élvonalban pedig tartalék-játékvezetőként foglalkoztatták, továbbá hosszú éveken át az NB III-ban öregbítette a Pest megyei játékvezetés hírnevét - írja a pest.mlsz.hu.

A 2006. május 17-i Törökbálint - Felsőpakony Amatőr SportTV Kupa döntője előtt az Albert-stadionban (balról jobbra): Márton Zsolt, Demeter Miklós és Viszokai László.

 A Magyar Labdarúgó Szövetség Pest Megyei Igazgatósága, a megyei játékvezető-társadalom mély fájdalommal osztozik a gyászoló család fájdalmában. Demeter Miklós emlékét örökre megőrizzük.

Életének nyolcvannyolcadik évében elhunyt Csernefalvy László egykori labdarúgó játékvezető.

A játékvezetői vizsgát 1959-ben tette le, 1964-ben NB III-as besorolást kapott, 1965-ben lett országos, 1970-ben a legfelső szintű labdarúgó-bajnokság játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1979-ben búcsúzott. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzésen lehetett a működő játékvezető partbírója.

Első NB. I-es mérkőzése: 1970.06.13 - Salgótarján-Komló

Utolsó NB. I-es mérkőzés: 1979.08.25 - Békéscsaba-Tatabánya

A levezetett 38 NB. I-es meccsen 14 sárgalapot és 2 pirosat osztott ki.

Az aktív játékvezetői pályafutás után MLSZ Játékvezető Testületnél (JT) játékvezető ellenőrként tevékenykedett.

Emlékéz megőrizzük.

Elhunyt Vankó István, a Komárom-Esztergom megyei játékvezetők egykori elnöke

Vankó István 1942-ben született és harminc évesen lett labdarúgó-játékvezető. Aktív pályafutása során hosszú évekig volt az NB II-es játékvezetői keret oszlopos tagjai, és számtalan alkalommal működött partjelzőként az NB I-es bajnokságban. Sportvezetőként az MLSZ országos játékvezető-ellenőrei közé tartozott, és 1992-től több mint egy évtizeden át volt a Komárom-Esztergom megyei játékvezetők elnöke.

Visszavonulása után a Komárom-Esztergom megyei Játékvezető Bizottság tiszteletbeli elnöke lett.

Emlékét megőrizzük!

Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. október 24-én, kedden 10 órakor lesz Tatabányán, az Újtelepi temetőben.

Pénteken az országos hőségriadó alatt futottak a borsodi játékvezetők. A Kurmai Zoltán - Márkus Tamás kettős vezette bizottság most emberáldozatot ki követelt.

Az extrém melegben egy megye III-as játékvezető rosszul lett és sajnos elhunyt. A játékvezető kolléga 11:30-tól futott, az előírásoknak megfelelően. Sajnos azonban ő már soha nem érhetett célba..

Az elmúlt években több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a rendkívüli melegben futottak a játékvezetők orvosi biztosítás nélkül.

Az arrogáns megyei vezetők erre mindig azt mondták, hogy kit érdekel, hiszen a mérkőzésen is meleg van.

Akkor már megjósoltuk, hogy előbb utóbb emberi tragédia lesz a vége.

Márkus Tamásnak és Kurmai Zoltánnak nem csak erkölcsileg, de büntetőjogilag is felelősségük van. A mai napon még mindkettőjüknek le kell vonniuk a konzekvenciákat.

További hír, hogy a baranyai játékvezetők a mai napra tervezett futásukat vasárnap reggelre halasztották.

A halálesettel kapcsolatban a Borsod megyei Igazgatóságot és az MLSZ-t is megkerestük.

A hírünk folyamatosan frissül, amennyiben új információ érkezik.

17:00

Megkeresésünkre Sajti Viktor megyei igazgató elmondta, hogy megdöbbenéssel áll az események előtt. A teszten személyesen nem vett részt, így teljeskörű információval még nem rendelkezik. Amennyiben információja lesz, úgy megosztja olvasóinkkal is.

Levélben kerestük meg Márkus Tamást és Kurmai Zoltánt is:

A tárgyilagos tájékoztatás miatt az alábbi kérdésekre szíveskedjenek válaszolni:

Az megyei JB tájékozódott-e arról, hogy extrém időjárás van országunkban napok óta és harmadfokú hőségriadó?

Ki és mikor döntött-e el, hogy a mai napon ebben az időjárásban kell futni a játékvezetőknek?

Volt-e rohamkocsi a helyszínen (újraélesztő berendezéssel, orvossal)?

Milyen személyes következtetéseket vonnak le a mai napon történtek miatt?

Nyugodt szívvel mennek-e hétvégén meccsre?

17:05

A Borsodi JB-hez közel álló személyek megerősítettük, hogy K. Lajos megye III-as játékvezető hunyt el a fizikai teszten a mai napon.

18:10

Cikkünket átvette eddig: csakfoci.hu, rangado.hu, boon.hu, blikk.hu, nso.hu

19:00

Az MLSZ-től kapott információnk alapján az 54 éves Komlósi Lajos volt az áldozat. Úgy tudják, hogy a férfi a futásról térdfájdalmaira hivatkozva állt ki, majd később rosszul lett. A helyszínen volt defibrillátor és rohamkocsi is érkezett hozzá, de már nem tudták megmenteni az életét.

19:30

A megyei JB. vezetése már az edzőtábor helyén van, ahol állományülést tartanak.

A vezetők kijelentették, hogy a megyei játékvezetők nem beszélhetnek az esetről senkinek. Nem szólhatnak hozzá cikkekhez, nem lájkolhatnak semmit.

Fájó szívvel tudatjuk, hogy id. Mohácsi Lajos 2017. május 13-án, életének 82. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt.

Hamvasztás utáni búcsúztatására 2017. május 19-én 16.00 órakor a Zagyvapálfalvai alsó temetőben kerül sor.

Id. Mohácsi Lajos 1935. április 12-én született, Zagyvapálfalván.

A labdarúgó pályafutását 1948-ban kezdte el Salgótarjánban, a Bányagépgyár csapatában ahol kapusként sok szép évet töltött el a megyei első osztályban és NB III-ban egyaránt. Az aktív labdarúgást 1963-ban fejezte be. Ekkor labdarúgó játékvezetői vizsgát tett Balassagyarmaton. Miután végigjárta a megyei, NB III, az NB II és az NB I/B által nyújtott „előiskolát”, első NB I-es mérkőzését 1971. április 10-én vezette Dunaújvárosban, ahol a Szeged csapata volt az ellenfél.

Ezt követően 1983-ig volt az országos játékvezetői keret tagja. Számos NB-s mérkőzést vezetett, illetve asszisztált. 157 NB I-es mérkőzést vezetett le. Működése alatt háromszor volt az év játékvezetője. A nemzetközi porondon is letette névjegyét. Tizenhatszor járt külföldön, ahol a legtöbbször Palotai Károllyal ténykedett együtt BEK-, KEK-, illetve válogatott mérkőzéseken. A magyar ifjúsági válogatottal játékvezetőként három hetet töltött Észak-Koreában. Visszavonulása után a Nógrád Megyei Játékvezetői Bizottság oktatásvezetője, 1988-2001 között pedig az elnöke volt. Ezen idő alatt került az országos ellenőri keretbe. Miután az elnöki tisztségéről leköszönt, tiszteletbeli elnökké választották. 70 éves koráig volt az országos ellenőri keret tagja.

A labdarúgó játékvezető munkája elismeréséül 2002-ben átvehette a Nógrád Megyei Önkormányzat által alapított Bérczy Károly Sportdíjat.

Ötvennégy éves korában elhunyt Heibl József korábbi labdarúgó-játékvezető és -asszisztens. A 45 éves korhatár elérésével 2007-ben visszavonuló Heibl NB II-es mérkőzéseket vezetett, 2000-től hét éven át volt asszisztens az NB I-ben. Kollégája, Arany Tamás megható szavakkal búcsúzott a Facebookon Heibl Józseftől.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hosszan tartó súlyos betegség után életének 66. évében elhunyt Ráthgéber László. Az egykori NB III-as játékvezető évtizedek óta szolgálta a labdarúgást, országos ellenőrként és Tolna megyei JB Elnökként is tevékenykedett.  

Temetése 2017. január 13-án 13 órakor lesz Dunaföldváron. (7020 Dunaföldvár, Temető sor).  

Emlékét megőrizzük.

MLSZ JB   

Életének 89. évében távozott az égi futballpályákra az egykori MLSZ-főtitkár. Petri Sándor 24 éves korában tette le a játékvezetői vizsgát.

Hat esztendővel később debütálhatott a legmagasabb osztályban a Győr-Tatabánya mérkőzésen. 1977-ben, azaz 19 (!) évvel később vezette az utolsó, 167. NB I-es mérkőzését, a Kaposvár-Bp. Honvéd találkozót. Közben bejárta a fél világot, és rengeteg élményt, elismerést szerzett önmaga és a honi játékvezetés számára. FIFA-kerettag volt 1968-1977-ig, összesen 41 nemzetközi mérkőzést vezetett. Még aktív játékvezető korában, 1972-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkárának választották. Ez olyannyira ritka, hogy mindössze kétszer fordult elő: valamely ország labdarúgó szövetsége játékvezetőt választott a főtitkári tisztségre. Sir Stanley Rous nem pusztán az Angol Labdarúgó-szövetség főtitkára volt, később a FIFA elnöke lett. Az olasz dr. Artemio Franchi később az UEFA elnöki pozíciójába került. Petri Sándor sem érte be a főtitkári titulussal, 1979-1981 között az MLSZ JB elnökeként tevékenykedett. Nem csak játékvezetőként és sportvezetőként alkotott maradandót, hanem krónikásként is. Feldolgozta a XIX. század végétől a honi játékvezetés históriáját. Az 1959-től rendszeresen megjelenő Játékvezető című lap felelős szerkesztője volt 1985 márciusáig. A legnépszerűbb rejtvényújság, a Füles ?Mit ítélne Ön?? című rovatának szerkesztője 1974-1992-ig.

A Labdarúgás-Gól elnevezésű magazinban 1989-1994-ig az Oldalháló rovat szerkesztő-írója. A Füles-Bagoly rejtvénymagazinban az Ön mit ítélne? és a Havi focinotesz című rovat tartozott hozzá 1993-1996-ig. A Sportvezető folyóiratban 1994-1997-ig írt cikkeket a játékvezetésről, a szabályok alkalmazásáról.

Petri Sándor a Népsport által Az év legjobb játékvezetője részére kiírt címet és kupát két alkalommal (1975?76) nyerte el. 1979-ben Aranysíppal jutalmazták. Az MLSZ JB 2003-ban díszserleget adományozott részére 50 éves játékvezetői jubileuma alkalmából.

Temetésének időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

Elhunyt Szabó János korábbi NB. I-es játékvezető.Az 1951-ben született játékvezető játékvezetésből Budapesten vizsgázott. Vizsgáját követően a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A BLSZ JB felterjesztésével NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével előbb NB II-es, majd 1988-tól NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. Sportpolitikai okok miatt - belviszály - visszaminősítették a másodosztályba. Pályafutása alatt rendszeres résztvevője a futsal bajnokságoknak, különféle kispályás tornáknak. A nemzeti játékvezetéstől 1996-ban visszavonult.

NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.

NB I-es mérkőzésen kiosztott sárgalap: 43 db, kiállítás: 2;

Első NB. I-es mérkőzése: 1988.08.24 - Siófok-Veszprém

Utolsó NB. I-es mérkőzése: 1999.05.12 - Debrecen-Tatabánya  

A kiváló sportember, játékvezető, ellenőr emlékét megőrizzük! Isten veled

fociakobon.cafeblog.hu így emlékezik: Nyílott az ajtó, már vártak Rád. A fény nem sokkal azelőtt zöld színű fátyollal üdvözölte a tájat, a reflektor is csupán egy pillanatra fakult meg, amikor a szigetszentmiklósi és a ferencvárosi futballisták az öltöző felé bandukoltak csapzottan, fáradtan, kimerülten. Mindmáig emlékezetes Magyar Kupa-meccs volt az vibráló feszültséggel, apróbb s nagyobb szabálytalanságokkal, pokolba kívánt végjátékkal. Lassan, komótosan szedted a lábaidat, fejedben számtalan gondolattal. Eltűntél, majd feltűntél a szigetszentmiklósi estében. Csendben, visszafogottan kopogtattál. Odabenn már lesték az érkezésed, várták, hogy megszólalj, hogy mondj valamit. Nagyjából negyedóráig tartottad szóval a bent lévőket kimért, őszinte hangon, indulatoktól mentesen, majd ismét nyílott az ajtó, s Te kisétáltál a játékvezetők szobájából. Tizennégyszer fújtad a sípot az élvonalban, a Siófok?Veszprém derbi volt az első meccs még 1988-ból, így az ifjaknak érdemes volt figyelniük a mondandódra. Sajátos stílusod volt mind a pályán, mind a magánéletben. A futsal mindig közel állt hozzád, így gyakran feltűntél nem csupán a lelátón, hanem a teremben is. Számtalan olyan derbin vettél részt, amikor néhány perc után azt vetted észre, hogy az egyik alakulatnak minden összejön, a másiknak meg semmi. Ez volt az életed és ez lett a végzeted. Az utóbbi években már nem egyedül jártad a pályákat és ezt pontosan tudtad, érezted, még ha nem is beszéltél róla. Kitartott melletted, pedig csak játszott Veled, miközben elátkoztad százszor, ezerszer. Elbújt, visszatért, megpihent, felkavart, megzavart. Harcoltál ellene s vesztettél. Lepaktáltál a sorssal, megalkudtál a fénnyel. A zöldből semmivé lett hófehér tájjal, az örök békességgel, a csend birodalmával. A hellyel, ahová nem vezetett ajtó, csak lépcső. Szent Péter várt Rád?