Derdák Marcell személyében újonc játékvezetőt avatunk, a Puskás Akadémia - Mezőkövesd találkozón.

A vas megyei játékvezető labdarúgóként vépi és osztrák serdülő és junior évek után 2007-től a Répcelak U.19es csapatában játszott, majd a 2008/2009-es szezonban a Vép NB. III-as csapatában. A 2009/2010-es szezonban megye I-ben, míg 2010/2011-es szezonban Vépen és az NB. III-as Büki TK-ban focizott. A pécsi tanulmányai miatt a következő szezonban a PTE-PEAC csapatába igazolt. 2011-ben tette le a játékvezetői vizsgát Baranya megyében, ahol el is kezdett működni. Tanulmányai befejezése után visszaköltözött Vas megyébe, ahol jelenleg is él és építési vállalkozóként dolgozik. 2016. nyarától NB. III-as játékvezető, míg 2019 nyarán került fel a másodosztályba. NB. I-be múlt hétvégn VAR operátorként mutatkozott be, míg kedden már játékvezetőként debütál az élvonalban.

NB. II-es játékvezetőként:

A baranyai megyeszékhelyen, a Hotel Corsóban tartották a labdarúgó játékvezetők elméleti tesztjét, aminek a hivatalos elnevezése nyári frissítő kurzus.

Csaknem százan vettek részt rajta a bajnoki felkészülés jegyében az eseményen. 

A szakmai nap keretében bemutatták az új focibírókat, s elismerésben részesültek a jubilánsok is, Meizer Görgy például 55 éves működésének elismeréseként emlékplakettben részesült. Átadták az év játékvezetői díját, amelyet idén Szabó Dániel kapott meg. Ezt követően Bogyay Zoltán, az MLSZ Baranya Megyei Igazgatósága (BMI) igazgatója a közelgő bajnokságról osztott meg információkat a sípmesterekkel.

A résztvevők előadást hallgattak meg a részben pontosított lesszabályról az idényre készülve, majd dr. Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete személyes jelenlétével számolt be a magyar-japán sportdiplomácia helyzetéről. Két egykori FIFA-bíró, Kassai Viktor és Fábián Mihály is részt vett a felkészítésben, ők online-előadást tartottak a nemzetközi játékvezetői trendekről. Kassai most a bolgár bírók főnöke, míg Fábián Ausztráliában az ottani szövetség játékvezetői felkészítését végzi.

Nagy Istvántól, az MLSZ BMI játékvezetői bizottságának vezetőjétől tudjuk, hogy írásbeli teszttel zárult a szakmai nap. A fizikai felmérés már korábban, június 6-án megvolt.

Mindig próbálkoznak az MLSZ JB-nél, hogy felruházzák az országos keretben lévő ellenőröket.

Tapasztalat alapján most is nagyon "necces" volt ez az NB III-as kollégáknál.

Régebben a téli kabátok mennyiségei és méretei okoztak problémát - azóta se kaptak egyesek. Volt is felháborodás az akkor baranyai elnök Czakó Dénes vezetésével, aki minden nap MLSZ-es cuccban szeretett volna járni, hogy mutassa ki is ő.

Eltelt időben nem találtak erre megoldást az illetékesek, bár talán nem is akartak.

Idei évben két MLSZ JB irodában dolgozó hölgyek a parklóban egy kis buszból osztották a "felszereléseket", akiknek jutott az kapott, akinek nem az hoppon maradt.

Sajnos méret problémák ismét voltak, de erről a megrendelő ellenőrök is tehetnek, nincsenek tisztában méreteikkel akkor már nagy a baj.

Hölgyek két hete hétfőre ígérték a megoldásokat, telefonos vagy e-mailes formában de ez szokás szerint ismét elmaradt.

Vajon az edzőtáborban nem lenne egy fél óra arra, hogy kézfogással, kulturált mederbe terelve adják át ezeket a szereléseket??

Tortán már csak hab lenne, ha a jelenleg még regnáló JB elnök, Hanacsek úr jelenlétében és közreműködésével történne. 

Ugye ehhez elég lenne egy csipetnyi intelligencia és emberség, ami jelenvezetésből vastagon hiányzik...

Az MLSZ JB közzétette az Akadémiai felvételik eredményeit.

Az alábbi játékvezetők és asszisztensek kerültek be:

Játékvezetők:

• Drabon Barnabás (Komárom)
• Bálint Dániel (Csongárd)
• Baranyai Dávid Mihály (Bács-Kiskun)
• Dédesi Mátyás (Borsod-Abaúj-Z.)
• Farkas Roland (Tolna)
• Farsang Bálint (Zala)
• Hajdú Dávid (Békés)
• Karsai Roland (Veszprém)
• Kondákor Márk (Zala)
• Sebesi Patrik (Vas)
• Sveda Marcell (Budapest)
• Szántó Simon Péter (Békés)
• Takács Ákos (Győr-Moson-S.)
• Török Mihály (Heves)

Asszisztensek:

• Aczél Péter (Zala)
• Aczél Tibor (Csongárd)
• Bán Kristóf Patrik (Bács-Kiskun)
• Blum Dániel (Veszprém)
• Csákó Patrik (Bács-Kiskun)
• Derda Dominik Kolos (Heves)
• Dobos Dominik (Vas)
• Frank Viktor László (Komárom)
• Füleki Dávid László (Somogy)
• Gyurka Bálint (Somogy)
• Juhász Bálint (Heves)
• Kató Bence (Békés)
• Porkoláb Ferenc (Pest)
• Tóth Ádám (Borsod-Abaúj-Z.)
• Turi Miklós (Győr-Moson-S.)

2022.06.03-án (pénteken) került sor a Baranya megyei játékvezetők nyári fizikai tesztjére Pécsen, a Verseny utcai Vasutas-sporttelepen, ahol közel 70 játékvezető sikeresen teljesítette a kerettagságának megfelelő szintet.
A Baranya Megyei Játékvezetői Bizottság a nyári frissítő foglalkozását tervezetten 2022. augusztus 6-án tartja Pécsen, ahol az elméleti továbbképzés kapja majd a főszerepet.

Ritkaság az, hogy egy oda-visszavágós rendszerben lejátszott két mérkőzésen részt vehet egy játékvezető.

Megszokhattuk évek óta, hogy az országos küldő(k) nagyon összevvissza küldik a játékvezetőket. Akkor még diplomatikusan fogalmaztunk.

Bizderi Nikolett az FTC - Eto FC Győr és a visszavágó Eto FC Győr - FTC mérkőzésen is asszisztált. A két mérkőzésen dőlt el, hogy melyik női csapat nyeri meg az NB. I-et.

A baranyai játékvezető ezzel vélhetően történelmet írt, mert ilyen "furcsa küldésről"  nem sok ember hallott még.

Gratulálunk Niki!

Az MLSZ tisztában van a falusi csapatok elmúlt két évtizedben tapasztalt drasztikus csökkenésével, a nagypályás futball helyett az alternatív bajnokságokban látja a megoldást.

A felnőtt férfi nagypályás bajnokságban szereplő csapatokról készített, 2000–2021 közötti időszakot vizsgáló statisztikákat elküldtük a Magyar Labdarúgó-szövetségnek, és feltettünk néhány kérdést is az adatsorra vonatkozóan. A futballszövetség gondos egyeztetés után, a részleteket a megyei igazgatók zárt értekezletén is megvitatva – a témát kellő súllyal és dicséretes nyitottsággal kezelve – két fórumon adott tájékoztatást a felvetésekkel kapcsolatban. Roskó Zoltán operatív igazgató kérésére a keleti országrész és a nyugati országrész megyei igazgatóságai írásban küldtek egy-egy külön összegzést a megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatban. A két szöveget a tartalmi átfedések, a formai, terjedelmi különbségek miatt „közös nevezőre” hozva egyesítettük, bővítettük Roskó Zoltán szóbeli megjegyzéseivel, és az operatív igazgatóval egyeztetve véglegesítettük. A másik kommunikációs csatorna egy szintén Roskó úr által kezdeményezett online konferenciabeszélgetés volt, amelyen négy meghívott megyei igazgató – Bogyay Zoltán (Baranya), Sajti Viktor (Borsod-Abaúj-Zemplén), Csige László (Hajdú-Bihar) és Schuchmann Attila (Nógrád) – vett részt, hogy az újságírói észrevételekre reagáljon és kiegészítse azokat a saját területére jellemző információval. Az említett módon kapott válaszokat ennek megfelelően kettébontva, egy általános tapasztalatokra építő, kérdés-válasz formátumú MLSZ-tájékoztatásra és a négy megyei igazgató nyilatkozatára tagolva tálaljuk.

– Miként értékeli a Magyar Labdarúgó-szövetség a statisztikákban mutatkozó folyamatokat?
– A férfi felnőtt bajnokságok tekintetében ez a realitás. Bármily sajnálatos, a folyamatot fékezni tudja az MLSZ, megállítani nem. Úgy számolunk, hogy más területek fejlesztésével közép- és hosszútávon mérsékelhető a helyzet. Tisztában vagyunk a jelenséggel, olyannyira komolyan vesszük, hogy a tavaly elfogadott MLSZ-stratégiában is hangsúlyosan foglalkozunk vele. Miközben büszkék vagyunk a jelentős játékosszám-növekedésre, tisztában vagyunk a mögötte álló szerkezeti problémával. Nagyon tudatos volt, hogy 2011-től az utánpótlás korosztályok bővítésére összpontosítottunk, hiszen itt, a Bozsik-programban érintett óvodai, iskolai korosztályban lehet a legrövidebb idő alatt a legkisebb költséggel a legnagyobb eredményt elérni. Aztán viszont elérkeznek a fiatalok az első küszöbhöz, tizennégy éves korban középiskolába mennek, elköltöznek esetleg, tizennyolc éves korban pedig újabb akadályt jelent, hogy dolgozni kezdenek, továbbtanulnak, esetleg családot alapítanak. Szépen látszanak a grafikonban a lemorzsolódási fázisok, és eljutunk oda, ami ennek az összeállításnak a fókuszában áll, hogy jellemzően vidéken, kistelepüléseken, felnőtt korban nem növekszünk, hanem csökkenünk. Ez tény, nem is lehet vitatni.

– Milyen társadalmi és futballszakmai okok szolgálhatnak annak magyarázatául, hogy 2000 és 2021 között a felnőtt férfi bajnokságokban szereplő csapatok száma összesen huszonnégy százalékkal csökkent?
– A csapatszámcsökkenés társadalmi életünk változásának a velejárója, a jelenség nem kifejezetten futballszakmai okokra vezethető vissza. Inkább demográfiai tényezők játszanak közre, mint például a népességcsökkenés, az öregedő társadalom, a születések számának folyamatos csökkenése. A kistelepüléseken kevés a lakos, a falvak elöregszenek, sok helyen hiányzik az általános iskola, emiatt a későbbi felnőtt csapat alapját adó utánpótláscsapat is nehezebben áll ki. Fontos hozadék az elmúlt húsz év társadalmi szokásainak megváltozása, más sportágak elszívó hatása, a sportágválasztási lehetőségek kiszélesedése, a számítástechnikai eszközök elterjedésének hatása, a külföldi munkavállalás csábítása. Ha a kistelepüléseken kevés a munkalehetőség, nő az elvándorlás, a megélhetés miatt plusz munkákat kell vállalni, és ez nem teszi lehetővé az edzésre, mérkőzésre járást. Az önkormányzati támogatások hiánya, megszűnése, kiváltképp kistelepüléseken ellehetetleníti az egyesület működését. A tao-rendszert a kistelepülések kevésbé tudják kihasználni, a náluk érvényben lévő szövetségi díjcsökkentés sok esetben a túlélést jelenti, mivel a tao megjelenésével megszűntek a szponzori és egyéb közvetlen támogatások. Bevételi oldalon így főként az önkormányzati testület támogatása jelenik meg, eltérő mértékben. Elsorvadtak az egyesületek önfenntartó mechanizmusai. Vidéken a lakosság jelentős része ingázik, a munkájából 18–19 óra után ér haza. A hétközi edzések szinte megszűntek. A kisebb megyék lélekszáma eleve kizárja a magas versenyengedély-számokat, a statisztikák még mindig a kisebb megyékben kedvezőbbek a lakosságszám és a kiadott felnőtt versenyengedélyszám arányát tekintve. Nem mellékesen a 2000-es években elöregedtek a játékosok, és mögöttük nem volt meg a megfelelő utánpótlásbázis. Megfigyelhető, hogy míg a 14 éves korosztályig növekszik a labdarúgásban kiadott versenyengedélyek száma, addig a 14 és 19 éves korosztály között nem képes a sportág megtartani a fiatalokat. Általános trend, hogy az utánpótlásból kiöregedő játékosok abbahagyják a labdarúgást, részben iskolaváltás, munkavállalás, a munka előtérbe kerülése, esetleg nősülés, családalapítás vagy éppen a szórakozás miatt. Fontos tényezővé vált a digitalizáció, a Playstation, az e-sport, amely elcsábítja a fiatalokat. Ez egyébként nem magyar, hanem európai jelenség. Az UEFA-nál külön mérőszámmal, a megtartási mutatóval nézik a lemorzsolódást, hiszen ugyanezzel a problémával küzdenek egyebek mellett a németek, a skandináv és a mediterrán országok. Visszatérve a magyar kistelepülésekhez: számít az is, hogy a kiöregedő egyesületi vezetők visszavonulása után gyakran nem sikerül megfelelő utódot találni, aki összefogná társadalmi munkában a helyi csapatot. A sportszervezetek felépítése még mindig túlnyomórészt egyszemélyes, sajnos azon sportvezetők száma is csökken, akik egyedül képesek vinni az egyesületek dolgait. Ha kiesnek, nincs, aki átvegye tőlük a munkát. A megnövekedett adminisztratív feladatok, amelyek egyébként jogosan jelentek meg a rendszerben a támogatások felhasználása, elszámolása miatt, elriasztják a feladatvállalástól a lehetséges új szereplőket.

A megyei bajnokságokban az ezredforduló óta csökken a csapatok száma, az MLSZ több térségben alternatív versenyekkel igyekszik életben tartani a futballéletet (Fotó: Balogh László)

– Milyen eszközökkel, kedvezményekkel segíti az MLSZ a csapatok működését, fenntartását, életben maradását?
– A nevezési és versenyeztetési díjak kilencven százalékos csökkentésével, infrastruktúrafejlesztéssel, pályaépítéssel, defibrillátor biztosításával. A működési és a tárgyi eszközökre kínált tao-támogatással, az újonnan nevezők indulásának segítésével (nyomtató, laptop, főrendezői mellény, pályarendszabályok molinó), grassrootsprogramok támogatásával, az edzőképzés segítésével, alternatív bajnokság biztosításával és sok egyéb eszközzel.

– Általános tapasztalat, hogy a megszűnt csapatok főként a falusi futballélet szereplői. Miben látja az MLSZ ennek az okát, milyen veszélyekkel jár, ha egy-egy településen visszaszorul a futballközösség?
– Elsősorban eltűnik egy meghatározó közösségépítő lehetőség, nem mellesleg pedig elvész szinte az utolsó sportolási forma a gyerekek elől. Az okok sokrétűek. Falvakban található az amatőr csapatok legnagyobb része, ezért a megszűnés is itt következik be nagyobb számban. Az aprófalvas megyékben, ahol a települések túlnyomó többségében a lakosság száma nem éri el az ezer főt, nehezebb a labdarúgócsapat működtetése, főként akkor, ha a fiatalok a munkalehetőség miatt városba költöznek. Ott vannak a már említett demográfiai okok: a kis településeken fokozottan jellemző elöregedés, a születések számának csökkenése, az elvándorlás, amely megmutatkozik a játékosbázis apadásában és a kistelepüléseken működő csapatokat rendkívül érzékenyen érinti. A változás számos veszéllyel jár: ha a fiataloknak nincs sportolási lehetőségük, könnyen káros szenvedélyt találnak, amely egészségügyi problémákat okozhat. A kistelepüléseken kevésbé élnek közösségi életet az emberek, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt, de ha a labdarúgás is elvész számukra, akkor nem marad szinte semmi szórakozási, időtöltési lehetőség. A sportlétesítmény gazdátlan lesz, állapota leromlik. Ha egyszer megszűnik a falusi csapat, már nehezen indítható újra, és nagyobb az esélye annak, hogy a kistelepüléseken, főként a hátrányos helyzetű településeken élő tehetséges gyerekek elvesznek a magyar labdarúgás számára.

A futball közösségépítő ereje falusi környezetben kiváltképp szembeötlő, a csapat a település tükre is (Fotó: Szabó Miklós)

Ahol már szinte a madár se jár: a feloszlott együttesek hátrahagyott pályáinak nehéz funkciót találni (Fotó: Mirkó István)

– Mitől függ, hogy melyik megye sikeresebb és melyik kevésbé a felnőtt férfi bajnokságokban szereplő csapatok megtartásában?
– Társadalmi, gazdasági, egészségügyi, oktatási, földrajzi, településszerkezeti, s még néhány tényező lehet befolyással, a megyék eltérő mértékben tudnak a felsorolt tényezők negatív hatásainak ellenállni.

– Létezik-e olyan szövetségi kimutatás, amely jelzi, hogy a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatokat működtető egyesületek milyen méretű településhez tartoznak?
– Igen, van ilyen, néhány jellemző statisztikát szívesen meg is osztunk. Baranya megyében jelenleg az aktív települések aránya az ezer fő felettieknél 93 százalék, az ezer alattiaknál 26 százalék – jellemző módon viszont a hátrányos helyzetű települések között csak 23 százalék. Fontos, hogy ebben az összevetésben nemcsak a felnőtt nagypályás csapatok számítanak, hanem minden egyéb futballtevékenység is, és örömmel látjuk, hogy a kisközösségek alternatív labdarúgóprogramja működik, ennek köszönhetően az aktív települések aránya nőtt az elmúlt években. Vas megyében a háromezer fő feletti települések mindegyikében volt valamilyen futballélet, az ezer és a háromezer fő közöttiek 86 százalékában, az ötszáz és ezer fő közöttieknek már csak a 60 százalékában, a háromszáz fő alattiaknak a 6 százalékában. A különbség mindenütt számottevő, Zalában például az aktív települések aránya az ezer fő felettiek között 88 százalékos, az ezer fő alattiaknál viszont csak 22 százalékos.

Az utánpótlás-korosztályokban jelentős a bővülés, a felnőttszint közeledtével viszont nagy a lemorzsolódás (Fotó: Szabó Miklós)

– A MLSZ statisztikái szerint 2010 óta jelentősen nőtt az igazolt labdarúgók száma, ennek alapján az utánpótlásban és a női labdarúgásban bővülés tapasztalható. Segíthet-e az itt észlelt pozitív tendencia megfékezni, netán megfordítani a csapatszám apadását a felnőtt férfi bajnokságokban?
– Tapasztalataink szerint a női labdarúgás nincs közvetlen hatással a férfi felnőtt nagypályás labdarúgásra, de a sportág általános elfogadottságát egyértelműen növeli. A női utánpótláscsapatok számának emelkedése örvendetes, de a lányoknál a felnőtt szinthez érve sokkal nagyobb a lemorzsolódás esélye a továbbtanulás és a családalapítás miatt. Az utánpótláscsapatokban szereplők létszámában könnyebb volt növekedést elérni az oktatási intézményekkel (iskola, óvoda), valamint a klubokkal együttműködve. Gyerekkorban a foci még a srácok gyerekkori játékaként értelmezhető, az életük része, a tizennégy év feletti korosztályoknál viszont óriási mértékű a lemorzsolódás, melynek okairól már esett szó. A kistelepülésen, ahol nincs lehetőség utánpótlás foglalkoztatására, valószínűbb a felnőttcsapatok megszűnése. Így az utánpótlás korú labdarúgók megtartásának kulcsszerepe van a felnőttcsapatok megőrzésében. Talán a legjelentősebb befolyásoló tényező az infrastruktúra-feltételek javulása, az öltözők, pályák fejlesztése, a téli és nyári edzéslehetőségek bővülése, a megfelelően képzett és pedagógiailag felkészült edzők képzése, az utánpótlásnevelés, a karrierlehetőség biztosítása a fiataloknak, valamint ösztönző hatással lehetnek a válogatott sikerei. Az önök által készített kimutatás kiválasztott egy érdekes szegmenst, a klasszikus nagypályás labdarúgást, de tudni kell, hogy a tömegsport már az UEFA értelmezésében is magába foglal minden egyebet. Minden típusú futballt üdvözöl és befogad, a tömegesítés jegyében a labdarúgás részének tekinti és üdvözli a csökkentett pályamérettel, félpályán, kétharmad pályán, kispályán rendezett mérkőzéseket, az 5+1-es játékot, a futsalt és még számos más változatot. Úgyhogy mi is az összképet nézzük, és azt mondjuk, hogy ahol lehet, állítsuk meg a lemorzsolódást ilyen módon. Ahol vannak még tartalékok vagy alternatívák, ott próbáljunk meg növekedni. Amikor valaki azt mondja, hogy megyei foci, akkor persze mindenki előtt megjelenik egy kép arról, hogy több százan támaszkodnak a korlátnak, szurkolnak, szotyiznak a nagy focipálya körül, bent meg gyűri egymást tizenegy ember a másik tizenegy ellen. De mi ezen túl akarunk lépni, részint kényszerből. Ezért jött az alternatív bajnokságok gondolata: szűkített pálya, csökkentett létszám, tornarendszerű lebonyolítás, más szervezési keretek. Nem tudjuk visszaforgatni az idő kerekét. Ezt mindannyiunknak el kell fogadni, az imént felvázolt állapot nem fog soha visszajönni, még a húsz évvel ezelőtti sem. Inkább arra törekszünk, hogy fogadjuk el az adottságokat, a megváltoztathatatlan helyzetet, és ebből próbáljunk kihozni a legtöbbet.

 

Az ezredforduló óta országosan a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatok negyede eltűnt, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mezőny fele süllyedt el, az öregedés és elvándorlás sújtotta kistelepüléseken okoz leginkább gondot a játékoshiány.

Nincsen szem előtt, nem is tud róla sokat a közvélemény, ettől még létező jelenség: Magyarországon a hagyományos falusi futballvilág sorra veszíti el állásait, országos szinten a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatok száma több mint két évtizede töretlenül csökken, a kistelepülések sportegyesületei számos helyen küzdelmes harcot vívnak a fennmaradásért. A futballcsapat közösségformáló hatása, identitáserősítő szerepe, nemzedékeket összekötő szellemisége különösképpen kidomborodik falusi környezetben, ezért is figyelhetjük nehéz szívvel a folyamatot, amelynek pontos mutatói a mellékelt térképes grafikonon megjelenített statisztikák. Miközben a hagyományos vidéki futballkultúra átalakulását, lassú leépülését érzékeljük, más megközelítésből beszélhetünk az erőviszonyok átrendeződéséről: mindinkább a nagyobb települések, regionális központok kerülnek helyzetbe a természetes sportközösségüket sokszor megőrizni képtelen falvakkal szemben.

HÚSZ ÉVE TART AZ APADÁS

Minden jel arra mutat, hogy a változás elkerülhetetlen. Ahol tartják a lépést a kor követelményeivel, ott az infrastrukturális fejlődés, a pénzközpontú sportszervezés, a sportélet szerepének modernizálódása óhatatlanul együtt jár azzal, hogy a régi, egyszerűbb, eszköztelenebb, emberközelibb futballközeg háttérbe szorul. Az eltűnőfélben lévő régi falusi futballvilág sajátos értékeit igyekszik dokumentálni és – képek, tárgyak, filmek, hangok és autentikus történetek segítségével – megidézni a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban rendezett Hátsó füves-kiállítás. A Nemzeti Sport korábbi országjáró sorozatából merítő tematikus tárlat meghatározó eleme az interaktív térkép, amelyet böngészve képet nyerhetünk arról, miként változott egy-egy település, megye vagy éppen az ország futballélete a rendszerváltást követő három évtizedben. Az adatbázis az egyedülálló információgyűjteményt kínáló magyarfutball.hu oldal statisztikáira épül (az MLSZ-adatbank csupán 2003-ban indult el, valamennyi megyére kiterjedő mutatókkal a 2006–2007-es idénytől szolgál, a vonatkozó időszaktól kezdve a magyarfutball.hu is erre támaszkodik), a grafikon megrajzolásánál – a teljes kép bemutatására törekedve – tudatosan nem tettünk különbséget a futballcsapat otthonát jelentő település mérete, típusa és népességszáma között.

A múzeumi adattérkép kivonatolt, szűkített, olvasóbarát változatát tárjuk most a nyilvánosság elé, a számokat a fordulópontot jelentő 2000-es évtől feltüntetve. A rendszerváltás körüli átmeneti zavarokat – a gyári, üzemi, katonai vagy termelőszervezetek által működtetett csapatok visszaszorulását – a kilencvenes években erős fellendülés követte, a csapatszám az ezredforduló környékén érte el az országos csúcsot, az NB I-től a megyei negyedosztályig 2272 együttes futballozott. Azóta viszont folyamatos az apadás: 2000 és 2021 között összesen 546 felnőtt férficsapat tűnt el a rendszerből, a teljes mezőny 24 százaléka. (Cikkünkben kizárólag a felnőtt férfi nagypályás bajnokságokban szereplő csapatokra összpontosítunk az NB I-től a legalacsonyabb szintig, valamennyi statisztika, hivatkozás így értendő.)

Végegyházán szembementek az országos folyamatokkal, több évtized után, 2014-ben újjáalakult a csapat (FOTÓ: MIRKÓ ISTVÁN)

BUDAPESTEN CSAK A PÁLYÁK SZÁMA CSÖKKENT

Aki ismeri a hátország viszonyait, tapasztalhatja, hogy a veszteség elsősorban a kisebb településeken működő csapatok feloszlásának tudható be. Ide kapcsolódik, hogy bár Budapest a rendszerváltás óta megszűnt 115 pálya elvesztése miatt létesítményhiánnyal küzd, a fővárosi csapatok száma az elmúlt jó húsz évben az országos tendenciával ellentétben nem csökkent (+3%). A grafikon számait érdemes alaposan és kellő körültekintéssel böngészni, hiszen a kép a helyi sajátosságok miatt megyénként igen eltérő, sőt néha az adott megyén belül is ellentétes információ olvasható ki a különböző adatokból. A társadalmi folyamatoknak, a mindenkori gazdasági viszonyoknak és az emberek életmódváltozásának leginkább a futballélet alsó szintjei vannak kitéve, itt érvényesül a legkevésbé a tompító vagy védőhatás, amelyet feljebb a professzionális működés, a célzott szponzori támogatás, a kiemelt médiafigyelem és a közösségi elvárás biztosít. Szélsőséges példával élve: a Ferencvárost, az Újpestet, a Debrecent, a Zalaegerszeget vagy a Békéscsabát érthető módon nem lehet eltüntetni a futballtérképről, viszont például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, egyedül a fehérgyarmati járásban és csupán az elmúlt tíz évben Botpaládon, Cégénydányádon, Csegöldön, Kispaládon, Kölcsén, Nagyaron, Nagyszekeresen, Tiszabecsen, Tiszakóródon és Túrricsén is szinte sóhajtás nélkül, észrevétlenül múlt ki a felnőtt futballélet. Ki tud erről? Kinek fáj ez? Meg lehet-e még állítani a falusi futballvilág elsorvadását?

Zsúfolt lelátó a dél-zalai Tótszentmártonban: a közös szurkolás élménye összehozza a falut (FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS)

HAJDÚ-BIHARBAN A NÉPES HELYSÉGEK ADNAK FOGÓDZÓT

Az égető kérdésekkel muszáj szembenézni, erre figyelmeztetnek az országos adatsorok is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ezredforduló óta a csapatoknak több mint a fele eltűnt. Hasonló a leépülés mértéke Nógrád megyében (-46%), de egyharmados vagy egyharmad feletti az elveszett csapatok aránya Somogyban (-39%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (-39%), Baranyában (-34%) és Hevesben (-33%) is. A statisztikák mellbevágóak, ám az adatokat veszélyes önmagukban nézni, az árnyalt értékelést segíti, ha összevetjük őket egyéb, megyei népesség- vagy településszámra vetített viszonyszámokkal is. Nógrád megye döbbenetes csapatvesztését például rögtön más megvilágításba helyezi, ha tudjuk, hogy még így is a harmadik „legaktívabban” futballozó megye az országban, az egy csapatra jutó lakosok száma Zala (2501) és Vas (2640) után itt a legalacsonyabb (3234).

Ebből a szempontból Hajdú-Biharnál ellenben csak a főváros és az annak vonzáskörzetét is lefedő Pest megye áll halványabban, a Debrecen révén a klasszikus nagyvároshatást jelző 8625 lakos/csapat megyei statisztika mégsem riasztó, ha hozzátesszük, hogy 2000 és 2021 között Hajdú-Biharban 9 százalékkal emelkedett a csapatok száma (másutt növekedésre az időszakban Budapest mellett csak a 4 százalékkal erősödő Csongrád-Csanád megyében volt példa). Itt játszik szerepet a sajátosság, hogy Hajdú-Biharban a települések átlagos lakosságszáma körülbelül 7000 fő, az országos átlagnak több mint a duplája, következésképp a népes városok, nagyközségek, községek csapatmegtartó ereje is jóval nagyobb. E tekintetben jelentős hátrányban van például a hagyományosan aprófalvas településszerkezetű Baranya, amelynek 301 települése közül 261-ben ezernél kevesebben laknak, nem csoda, ha a nagypályás futballcsapat működtetése fokozott kihívást jelent: az országban itt a legkevesebb a felnőtt férfiegyüttest működtető települések aránya, átlagosan csak minden ötödik baranyai helységben maradt mára csapat.

Elszomorító felvétel a szamosújlaki öltözőépületről – vajon lát-e még futballcsapatot? (FOTÓ: ÁRVAI KÁROLY)

A TELEPÜLÉSEK 43 SZÁZALÉKÁN MŰKÖDIK FELNŐTTFUTBALL

Országos szinten érzékelteti a változások súlyosságát, hogy amíg 2000-ben Magyarországon a felnőtt férfi nagypályás csapattal rendelkező települések aránya 59.4 százalék volt, 2021-re már csak 43.2 százalék. Vagyis Magyarország településeinek több mint 16 százalékán ebben a periódusban fulladt ki a felnőtt nagypályás labdarúgás. Ha ötéves bontásban nézzük, a csapatszámcsökkenés az ezredforduló óta megállíthatatlan, a folyamatot még az elmúlt tizenkét év állami és futballszövetségi támogatása is legfeljebb fékezni tudta: 2010 után láthatólag mérséklődött a tendencia, az addigi 6 százalékos ötévenkénti megszűnési mutató 2 százalékosra olvadt, 2015 és 2020 között azonban 10 százalékosra erősödött, és a 2021 nyaráig tartó időszakban is intenzíven folytatódott (ebben már a Covid-hullámok hatása is közrejátszhatott).

Az okokat kutatva fordulhatunk a mérhető statisztikákhoz, valamint a futballhátországban mozgó emberek és saját helyszíni információgyűjtésünk tapasztalatához. Ami előbbieket illeti, három észszerű feltételezést teszteltünk: abból indultunk ki, hogy az aktív férficsapatok számát befolyásolhatja a megye lélekszáma, gazdasági ereje és a potenciális játékosmezőny kora. Utóbbi esetében a minimális regionális különbségek miatt inkább az országos adatokat vettük figyelembe, és arra jutottunk, hogy bár a férfinépesség átlagéletkora 2000 és 2021 között számottevő mértékben, 36.6 évről 40.8 évre nőtt, az öregedés önmagában nem indokolja a 24 százalékos csapatmegszűnési arányt. Az ország össznépességének 4.6 százalékos csökkenése sem, bár a demográfiai tényezők összeadódva kétségtelenül szerepet játszanak a futballtendenciákban.

Érdekes módon a megyék szintjén nincsen következetes összefüggés a megye népességszám- és csapatszámváltozása között, bár nyilván nem véletlen, hogy az öt leggyorsabban apadó megye közül négyben (Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Tolna) 20 százaléknál magasabb a csapatfogyási arány – a kivétel Békés, amely az időszakban állandó lakosságszámának majdnem az ötödét elveszítette, csapatainak azonban csak az 5 százalékát. Amennyiben a megyék GDP-mutatóit figyeljük, ha nem is törvényszerűen és mindenütt, de többé-kevésbé felfedezhető a logikus kapcsolat a gazdasági háttér ereje és a futballpotenciál között: az öt legalacsonyabb GDP-mutatót jegyző megye közül négyben (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy) az országos átlagnál több csapat szűnt meg a vizsgált időszakban (a pozitív kivétel megint Békés).

A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

TISZTELETET ÉRDEMELNEK A FALUSI „FUTBALLSZENTEK”

Ami pedig a személyes benyomásokat, következtetéseket illeti, a megyei bajnokságok világát közelről ismerők hivatalos adatsorok nélkül is pontosan tisztában vannak a csapatszervezés nehezítő tényezőivel. A számos esetben amúgy is öregedő, csökkenő lélekszámú falvak éppen a felnőttbajnokságokban legaktívabb, 18 és 35 év közötti korosztályt tudják a legnehezebben helyben tartani, a továbbtanulási ambíciók vagy a munkaerőpiac lehetőségei sok fiatalt sodornak a nagyobb városokba, Budapestre vagy éppen Nyugat-Európába.

A klubfenntartás anyagi lehetőségei az MLSZ jelentős kedvezményeivel, teherátvállalásaival, illetve a taotámogatással számottevően javultak, és a segítség bizonyára sok billegő egyesületnek segített talpon maradni. Ugyanakkor a pénzes világ magával hozta a maga torzulásait, anyagi versenyhelyzetet teremtett a futballélet legalacsonyabb szintjén is, ahol az ösztönző hagyományosan a személyes kötődés, a többnemzedékes hagyomány és a falu szeretete volt. Az országos makrofolyamatok, társadalmi tendenciák mellett muszáj megemlíteni a személyes motiváció dimenzióját is: amíg húsz-harminc éve szinte természetes volt, hogy egy falusi fiatal sportként, szabadidős elfoglaltságként a futball felé fordul, mára ez a választás korántsem magától értetődő. Kitárult a világ, a távolságok könnyebben leküzdhetők, a kistelepülésen elérhető sportok repertoárja is bővült, a virtuális valóság kínálta szórakozások pedig az élő játék szinte sportszerűtlenül erős konkurenciái lettek.

Az MLSZ illetékeseivel és a megyei igazgatókkal beszélgetve egyértelműen és megnyugtató módon kiderült, hogy a szövetségnél érzékelik, elemzik, átlátják a helyzetet, és bár az idő kerekét visszaforgatni nem tudják, felelősen keresik a megoldást, a kiutat, amelyet jelenleg részben az alternatív – csökkentett pályamérettel, játékosszámmal, adott esetben csoportosított fordulókkal szervezett – bajnokságokban látnak. A szövetség helyzetértékelését és részletes válaszait vasárnap külön összeállításban közöljük.

A hosszú távú kilátások? Újságíróként a hagyományos, nagypályás csapatokra épülő falusi futballkultúra látványos újraéledését jósolni nem lenne több alaptalan bizakodásnál, hiteltelen ábrándozásnál. Feladatunknak érezzük ugyanakkor az élő futballközösségek megbecsülését, értékeinek hangsúlyozását, a szemünk láttára zajló gyökeres változás dokumentálását és az idővel óhatatlanul feledésbe merülő történetek, hagyományok, tárgyi és fotóemlékek gyűjtését, bemutatását. Többek között a zempléni Hátsó füves futballmentő túrán vagy a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Hátsó füves-kiállításán, amelynek alcíme: egy eltűnő futballvilág képei. Mert hogy a régi, megszokott formájában eltűnik, aligha kétséges.

És ha valami csoda folytán újra erőre kap a nehéz időket élő falusi labdarúgás – ahogyan oly sokan bízunk benne és küzdünk érte –, annak alapját alighanem már más mozgatók, más érdekek, más törekvések jelentik, és okkal tarthatunk attól, hogy a játék általunk szeretett esendő, őszinte, emberi arcát már nem látjuk benne viszont. Becsüljük hát meg a láthatatlan hátország ma is tevékeny futballszentjeit, akik időt, energiát és néha a családi kasszát sem kímélve fáradoznak azért, hogy a csapat fennmaradjon. Nem egyszerű a feladatuk. Az ellenfelet legyőzni még a könnyebbik rész, de aztán jön a nehezebb: a játékosokat valahogy össze kell gyűjteni a következő vasárnapra is.

A játékvezetői képzés során a hallgatók részletes oktatásban vettek részt a labdarúgás elméleti szabályait illetően, a megszerzett tudást pedig a gyakorlatba is átültették. A múlt heti sikeres vizsga után már be is kapcsolódnak a megyei játékvezetés életébe a frissen végzettek.

2022-ben játékvezetői tanfolyamot végzett hallgatók Baranyában:

Balog Zoltán Antal
Bősze Zsombor
Butenkov Bence József
Dani Gergő
Földi Marcell Péter
Geczó Richárd Zoltán
Horváth Ernő
Juhász Marcell Richárd
Katona Roland Pál
Kása Krisztián Péter
Kiss Albert
Kuti Csaba Balázs
Molnár Ádám
Nagy András István
Periskics Márton
Polgári Csaba
Szilovics László
Tóth Tamás Sándor
Veres Péter
Spengler Balázs

Gratulálunk a végzett játékvezetőknek!

2022.03.17-én Pécsett került megrendezésre a 2021/22-es tavaszi félév első Labdarúgó játékvezetői Talent foglalkozása. Ezen alkalom során a videóelemzés kapta a főszerepet, kiscsoportos foglalkozások keretein belül elemezték a különböző mérkőzésszituációkat a megye fiatal, tehetséges játékvezetői.

A Baranya Megyei Talent- és Mentor Program márciusi foglalkozásának szakmai programja: 

17.00-17.15 Megnyitó
17.15-19.00 Videóelemzés kiscsoportokban

Főbb területek:

• Játékosok védelme
• DOGSO/SPA
• Leshelyzetek
• Kezezés
• Büntetőterület felügyelete

19.00-20.30 Konklúzió
20.30-21.00 Zárás, közös vacsora, kötetlen beszélgetés

 A Talent- és Mentor program fő célja, hogy speciális képzést és fejlesztést biztosítson azon játékvezetőknek és asszisztenseknek, akikben megvan a lehetőség, hogy magasabb szinten működjenek, mind férfi, illetve női mérkőzéseken. A Talent- és Mentor Programok kétéves ciklusban zajlanak. Ebben a periódusban a Talentek speciálisan megtervezett gyakorlati és elméleti képzésben vesznek részt, miközben személyes, direkt kapcsolat során tanácsokat és segítséget kapnak a számukra kijelölt Mentoruktól.

A Baranya Megyei Talent- és Mentor Programban résztvevő játékvezetők:

• Hernádi Attila
• György Balázs
• Laki Fülöp
• Duli Dániel
• Bene Roland

A Baranya Megyei Talent- és Mentor Programban résztvevő asszisztensek:

• Sáfárik Patrik
• Güldner Ádám
• Molnár Ferenc ifj.
• Ormai Bálint
• Pavlovics András

A Baranya Megyei Talent- és Mentor Program vezetője: Maml Zoltán

A félév további foglalkozásaira tervezetten 04.08-án, illetve 05.27-én kerül sor.

„Spori, labda volt!"- valószínűleg ez az a mondat, amit egy játékvezető a sporttevékenysége során a legtöbbször hall. Múlt pénteken este játékvezetőből nem volt hiány a PVSK Verseny utcai sportközpontjában. Sőt, tele volt velük a rekortán, az ominózus mondat,- futballisták hiányában,- mégsem hangzott el. Magukban voltak a „sporik”, a tavaszi szezon előtti fizikai, valamint elméleti teszten vettek részt, és csak az ezeken megfelelt játékvezetők vezethetnek mérkőzéseket a tavasszal.

Szinte semmiben nem különbözött a hangulat attól, mint amikor egy futballcsapat játékosai találkoztak egymással az első téli alapozó edzés előtt… Jó hangulatban viccelődve, mosolyogva köszöntötték egymást a megye sípmesterei, a megszokott öltözői hangulatban, egymás ugratásától, egészséges zrikálásától sem mentesen. Mivel a létszám közelítette a hatvanat, két részre oszlott a társaság. A megyei I. bajnoki kerethez tartozó játékvezetőt az erőnléti tesztet teljesítették, a többiek az elméleti kérdések megoldásával foglalatoskodtak.

Horvát Ottó, kétújfalui játékvezetőt az elméleti tesztről kérdeztem.

Nehéz volt a teszt? Hogy érzi, jól sikerült?

Igen, azt hiszem, hogy idén sem lesz gond, ahogy a közel harminc év során egyszer sem volt. Tulajdonképpen nem is voltak nehezek a kérdések.

Következik az erőnléti teszt. Hogy készült fel erre?

Már vezettem néhány edzőmeccset, ahogyan a labdarúgóknál, így nálunk is, ez a felkészülés részének tekinthető. A tél során minden héten egy alkalommal lefutottam a tesztet, én így készültem. Remélem ma sem ér meglepetés – mondta Horváth Ottó.

Az erőnléti teszt két futógyakorlatból áll: hatszor negyven méter futás az első rész, százötven méter futás ötven méter séta, ez a második rész, tíz körön, azaz négyezer méteren keresztül. A tesztet először a megyei I. osztály keretéhez tartozó sporik futották le. Szembetűnő volt, hogy senkinek nem okozott problémát, jókedvűen, mosolyogva teljesítették a tesztet a játékvezetők. Persze ez nem hatott meglepetésként, hiszen a legtöbben életkorukat tekintve még bőven játékoskorban vannak. Örvendetes, hogy ennyi fiatal játékvezetője van a Baranya megyei testületnek, melynek elnöke, Nagy István, aki maga is gyakorló játékvezető, az összetartás tapasztalatairól beszélt.

 - Ez a tavaszi felmérőnk, fizikai és elméleti. Alapesetben nem így szokott zajlani ez az összetartás, de sajnos a járványügyi helyzet ezt is átírta. A megszokott rend az, hogy a fizikai teszt után van egy komplett szakmai napunk, előadásokkal bemutatókkal. Csak ezután következne az elméleti tesz kitöltése. Sajnos erre most nincs lehetőség.

Nem néztek ki rosszul mozgás közben. 

De ez el is várható, hiszen akik itt most mozogtak, ők a Baranya megyei elit, tőlük el is várjuk, hogy jól nézzenek ki mozgás közben. 

Vannak-e létszám gondok a baranyai játékvezetői testületnél?

Országos szinten nem állunk rosszul. Várjuk azt, hogy a nemsokára tanfolyamot végző hallgatóink csatlakozzanak hozzánk, ők mintegy huszan vannak, ez esetben nem lesznek létszámgondjaink a tavasszal. Persze továbbra is várunk mindenkit, aki bírja ezt a közeget, és kedvet érez magában ahhoz, hogy játékvezető legyen. Mindenkinek lesz feladata bőséggel!

2021 július 1-én régi-új elnökség kezdte meg regnálását az MLSZ Játékvezetői Bizottságban.

Hangzatos kijelentések amelyeket régóta szajkóznak, nem fedik vagy csak részben a valóságot. Próbáltak nyomást gyakorolni a megyékre, kis kedvenceik (megyei JB. elnök) kinevezésére, de ez az erőd megyénél illetve megyéknél nem jött be.

Információnk szerint Hanacsek úr volt a "fejvadász" és ígért fűt-fát saját jelöltjeinek. Váltás két megyében sikerült (Baranya-Veszprém), létszám hiány és új impulzusokra hivatkozva és régebbi - akár 10 éves - sérelmeket előtérbe helyezve.

Jogosan felvetődik a kérdés? - ezen síkon mozogva. akkor Tolnában, Somogyban, Nógrádban, Pest megyében, Jász-Kun Szolnok megyében, Komárom-Esztergom megyében minden rendben?

Érdekes, hogy Baranyában egy fiatal, agilis srácot választott a megyei társadalmi elnökség JB elnökké, aki nem függ az MLSZ JB-ből, míg Veszprémben egy letűnt korszak régi bútordarabját húzták elő ismét.

Nem okozott meglepetést Hanacsek úr "fejvadászata", bár ezt az akkor még regnáló elnökök tudtán kívül (háta mögött) tette.  A jellem hűen tükrözi ebben az esetben is az emberi értékeket. 

Harmadik váltás a megyei JB. elnök poszton Fejér megye, ahol az igazgató és a társadalmi elnökség mentette fel a munkavégzés alól Arany Tamás vezette megyei elnökséget. Bizonyíték, hogy az országos JB, nem tehet semmit, ha a megyei vezetők nem kívánnak egy megyei bizottsági elnökkel együtt dolgozni.

Rengetek írásos anyagban említést nyert, a jelenlegi országos vezetés eltávolodott a megyei vezetőktől, nem akceptálják észrevételeiket, inkább hallgatnak a hamis súgókra - akiknek ezáltal bujtatott jutalmakat osztanak.

Évek óta a megyei ellenőrök nem tesztelhetnek saját megyéjükben, szakmai okokra hivatkozva utaznak Vecsésre felolvasást hallgatni. Megyei ellenőri jelentéseket nem képes az MLSZ JB megyei szintre egyszerűsíteni, ezzel feszültséget generálva, elveszítve sok ellenőrt. 

Megyei elnökök több esetben kérték ennek változását, süket fülekre találva.  (70 év fölötti ellenőrzések, utánpótlásban szerep vállalás - közben nemzetközi szabályokat ezzel felrúgva).

Televíziós szereplésében H. A elnök úr, erre még büszke volt, hiszen Ő átlagon felüli tudással vértezte fel a nevezett életkori szekciót. (Vajon hányszor és hol teszteltek? Ugye erre tudjuk a választ.. ) Több volt FIFA játékvezető a megyékben "teng-leng", mert nem szimpatikus. Nemzetközi játékvezetők ellenőri tevékenységüket nem megyében és NB. III-ban kezdik a fejlettebb labdarúgást jegyzett országokban, hanem másod illetve első ligában. Magyarországon inkább hat  -vagy félszáz  mérkőzéses volt játékvezetők okoskodnak és kozmetikázzák az ellenőrzéseket. Kassai-Szabó Zs-Erős Gyarmati-Varga Zs. négyes mennyire lenne erősebb mint mondjuk egy VAVIKA-MAKAI- BAY F-FAZEKAS "ellenében ???

Nincs változás, mert  szimpatikusabbak  és okosabbak, népszerűbbek mint a jelenlegi mézes mázos színház.

Szomorú, hogy ezt eltudják még adni Csányi úrnak, akinek a sajtó figyelőjének sem tűnik fel, hogy nincs minőségi nemzetközi játékvezetésünk és küldésünk. Némi változás jelentkezik a személyi állományban pozitív és negatív irányban. Nagyon sok játékvezetőnek feltűnt és kérdezik, hogy hova tűnt Ábrahám Attila. A  kérdésre természetesen nem érkezett válasz az MLSZ JB irányából. Nem tartozik szűkebb hazájára Baranya megyére és azon jelenleg regnáló elnökére.  MLSZ. JB  ördög ügyvédétől értesülve, etikai tisztogatás áldozata lett, egy nevesincs NB-s játékvezető panaszai alapján. Etikai elv alapján ezen vezérsíkon mozogva nagyon sok országos JB tag nem dolgozhatna már a magyar játékvezetésben. (Pl.: megyei elnökök megfigyelése, ellenőrzések átkozmetikázása, elszámolások valótlan kifizetése, aláírás odarajzolása...)

Bevezették az új JB elnökségében egyik új tagnál - aki mondjuk ki nem a legélesebb kés a fiókban – az összekötő szerepkört. Szarka Zoltán kommunikál az országban megyei JB elnökökkel, mert szegény Hanacsek elnöknek nincs ideje. Legnagyobb és legtiszteletlenebb viselkedés elnök részéről, közvetlen munkatársak lekicsinylése, akik társadalmi munkában "tartják" hátukat Attila esztelen döntései miatt megyéikben. (Két év alatt két elnökséginek nevezett online értekezlet volt hivatkozva a pandémiára).

Juhos Attila szerepe meglepetés JB elnökségben bár jogosan nemzetközi ellenőr, aki civil munkáját tekintve nem idő "milliomos", sokan az elnöki székben látták volna szívesen.

Solymosi Péter - Iványi Zoltán,  akik profi pályafutásuk befejezése után szerepet kapnak (kiszivárgott hír), továbbra is a VAR buszban és felügyelik a megyei utánpótlás képzést. Nagyon pozitív előre lépés, végre nem a hiteltelen vazallusok készítenek görbe tükröt a megyei Talent képzésekről. Már említett televízió műsorban láthattuk elnök úr értekezését a VAR és magyar játékvezetés megítéléséről és helyzetéről, amely elég jól eltalált   "maszlag" volt, ezen már senki nem lepődik meg játékvezető berkekben. Nagyon szomorú, hogy a játékvezetés első embere saját "diktatúráját" építgeti, alkalmatlan középszerű volt játékvezetőkkel.

Egyéni bosszú és egyéni érdekétől vezérelve szánalmas vezetést próbál ráerőltetni a megyei játékvezetésre, sajnos lassan nem lesz kire és kikre. Minimális változás országos szinten, de amatőröknél a régi lemez forog, javadalmazás semmi, MLSZ JB iroda utasítgat. de nem kommunikál.

Leszögezhetjük Hanacsek Attila gyáván megfutamodott a szakmaiság és változás elől, új és nemzetközileg elfogadott vezető és vezetőségi tagok (Kassai és társai) felkérése és kinevezése elől. 

Mit hoz 2022-es év??  Válasz egyszerű: Változást nem nagyon, ha nem szolgálja a jelenlegi "rezsim" érdekeit. (Szarka Zoltán nemzetközi ellenőri szerepvállalását rebesgetik). Komolyságot ez ügyben kérem megőrizni, olyan, mint hintalovat elindítani az Epsoni derbin.  

Minden játékvezetésben dolgozó embernek szerencsés évet és jó egészséget kívánunk.........