A munkahelyi terror blogban a következő kis írás olvasható...

Kedves Szerkesztőség!

 

Az én történetem nem túl szaftos, nincs benne se főnöki ordibálás, se molesztálás.Viszont érdekes a történet és sokakat érint. A MLSZ-szel vagyok megbízásos szerződésben játékvezető Budapesten. Ez annyit jelent, hogy interneten követem, hogy mikor kell mérkőzésre mennem. Van egy MLSZ által meghatározott táblázat, ami tartalmazza, mely mérkőzés után milyen bruttó összegre jogosult a játékvezető. Szóval egy hónapban akár 0 forintot is lehet keresni, vagy bruttó 200 ezret. Ez gyakran annak a függvénye, ki milyen viszonyban van kulcspozícióban lévő emberekkel és milyen teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban. Ezért írom névtelenül a levelet. Év elején minden jv. köt egy szerződést az MLSZ-szel (mellékelve), ebből idézve:

 

"3. Szerződő felek rögzítik, hogy a Megbízott a jelen szerződés szerinti feladatot 2011. január 12. és 2011. december 31. között az MLSZ Játékvezetői Bizottsága által meghatározott mérkőzéseken és egyéb rendezvényeken köteles elvégezni."

 

Viszont a játékvezetők nemcsak MLSZ által rendezett mérkőzésre mennek, hanem számos magánrendezvényű, általában kispályás tornára is. Általában valamilyen haver szól, beajánl, hogy ugorj be helyettem, vagy gyere minden szerdán. Itt helyszíni kifizetés történik, a szervezők kérésére általában feketén. Ha várhatóan ütközött MLSZ rendezvénnyel a magántorna, felhívta az MLSZ-ben a megfelelő embert és lemondta a napot indoklás nélkül. Viszont az MLSZ budapesti kirendeltsége megelégelte azt, hogy nem lehet befolyással ezekre a meccsekre. Ezért kiadtak egy közleményt.

 

"Kedves kollégák,

 

Ismét megerősítem, hogy minden magán- vagy egyesületi szervezésű bajnokságra vagy tornára a rendezvény előtt a bajnokság, vagy torna szervezőjének írásban be kell jelentenie az adott eseményt a JB elnökénél és az elnökségnél. Ennek tartalmaznia kell a rendezvény típusát, a rendezvény szervezőjének adatait, a rendezvény várható időtartamát, a mérkőzések darabszámát és típusát, a mérkőző csapatok adatait, a szükséges játékvezetők számát, és a kívánt játékvezető(k) nevét. A játékvezetői díjat a megrendelés ismeretében rögzítjük. A levélnek a két hetes leiratkozási időt betartva, mielőbb meg kell érkeznie a JB-hez. Kikérő levél nélkül ilyen típusú rendezvényen senki
nem működhet.

 

Üdvözlettel:
Esterházy György JB elnök"

 

Ezt a lépést azzal indokolták szóban, hogy mindig tudják, hol vagyunk, ha valami baj ér minket. Már elmúltam 18, nem igazán igénylem a szülői felügyeletet sem. Valószínűleg ennek köszönhetően tudni fogja a vezetőség:

 

1. az adott jv. mennyit keres az MLSZ rendezvényein kívül,

2. rajtuk keresztül megy át minden meccs, vezetőség dönti el, hogy ki mehet majd el a tornára, tehát még én hajtom fel a meccset a vezetőség csókosának, mert nem garantálja semmi, hogy én megyek el arra a meccsre,.

3. a vezetőség árazza be a mérkőzéseket.

 

És a legérdekesebb, hogy arra nem is hivatkoznak, hogy ezzel fehérítik a gazdaságot, pedig ez lenne az egyetlen normális érv.

 

Ez jogilag mennyire korrekt, hogy be kell számolnom az MLSZ vezetőségének, hogy szabadidőmben mi mást dolgozok? Azon se lepődnék meg, hogy jövő év elején aláíratnának velem egy új nyilatkozatot, amibe ezt is belefoglalnák. Persze senkinek egy szava sincs, mert az rögtön lenullázhatja a várható mérkőzések számát.
Nem tudom, hogy mennyire érte el a vezetőség ingerküszöbét a töröténet, ha úgy gondolják átszerkesztve közölhetik is a blogon (ami mindenképpen segítene az érvénybelépett szabályozás újragondolásában), de mindenképpen kérném segítségüket legalább privát üzenetben.

üdvözlettel:

Random Spori

 

Kedves Random Spori!

 

Először is köszönjük, hogy megosztottad velünk a történetedet.
Esetedben az MLSZ nem járt el törvényellenesen, sőt, az általad írt intézkedés éppen hogy a törvény és saját szabályzatának betartását szolgálja.

Az MLSZ versenyszabályzatának 35.§-a ugyanis kimondja: a versenyt kiíró szövetség az illetékes játékvezetői bizottságon keresztül küld a mérkőzésre játékvezetőt és határozza meg a díját, a szabályzathoz tartozó Díjfizetési rend (ez az általad említett díjtáblázat) figyelembevételével. Arról is rendelkezik a szabályzat, hogy csak az illetékes szövetségen keresztül küldött játékvezető vezetheti a mérkőzést, illetve hogy a szabályzatban meghatározott díjat és költségtérítést csak a fenti módon, hivatalosan kiküldött játékvezető vehet föl.

 

Ugyanakkor a versenyszabályzat csak nagypályás és csökkentett pályaméretű mérkőzésekre vonatkozik, kispályára nem, ebből viszont számomra az következik, hogy kispályás mérkőzéseket nem kötelező a fent hivatkozott eljárási rendet betartani a játékvezetés vonatkozásában - persze maguk a versenyszervezők dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a fenti szabályokat, ekkor azokat természetesen alkalmazni kell.

 

Ugyanakkor nyilván nem a te kötelességed beszámolni arról, hogy hol mennyit kerestél, hanem a verseny kiírójának kötelessége, hogy az illetékes játékvezetői bizottságon keresztül kérjen játékvezetőt a rendezvényre és a jb által megállapított díjat kifizesse.

 

Azt gondolom, nem a szabályozás újragondolására lenne itt szükség, hanem inkább a hatályos szabályok megismertetésére/megismerésére, főleg, mivel a versenyszabályzat nem olyasmi, amit gyakran kellene módosítgatni.

 

Remélem, tudtam segíteni!

 

Üdv,
Erynnis

Korábbi híreinkben már jeleztük, hogy az MLSZ elnöksége olyan versenykiírást fogadott el a kiemelt U.19-U.17 és az U.18-U.16-os bajnokságokban, hogy "A mérkőzéseken közreműködő három játékvezetőt az MLSZ Játékvezető Bizottsága küldi az országos keretből".

Lássuk a tényeket:

1.: a bizottság hivatalos megnevezése: MLSZ Játékvezetői Bizottság

2.: A mérkőzés elosztást elkészítette az MLSZ JB, de egyetlen szóval sem írták, hogy a mérkőzésekre az országos kerettagok mehetnek.

3.: Aki ezeken a mérkőzéseken müködik közre az most országos kerettagnak mondhatja magát?

Vagy valaki(k) megint csak hibáztak és utólag módosítani kell a versenykiírásokat, mint ahogy módosítani kellett az NYIÁSZ-t, Versenyszabályzatot, stb.?

Íme az MLSZ JB mérkőzéselosztása:

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség láthatóan nem kedveli, ha bármi azt sejteti, hogy nem tökéletes a szervezet rendszere vagy szabályzata, a tavalyi férfi vb-n ezért az embereket leginkább foglalkoztató bírói tévedéseket is kihagyta az összefoglalóiból. Ez történt most is, Gaál bakijáról egy sort sem írnak a szövetség honlapján olvasható meccstudósításban, az internetes videomegosztóról pedig szerzői jogokra hivatkozva több helyen is levették a videót.

Korábban már sokat foglalkoztunk azzal, hogy kinek a headsetjét használták a játékvezetők! Íme a válasz:

Selmecziék Farkas Ádámot, a jelenlegi élvonalbeli keret egyik tagját keresték meg, adja kölcsön a nemzetközi meccsekhez szükséges headsetjét, hiszen nekik nem jár, mert az NB III.-as keret tagjai. Headsetje nem lehet akárkinek. Másfél millió forintba kerül, itthon nincs bolti forgalomban, egy francia cégtől szerzi be a hazai játékvezetői bizottság. Számozott készülékek, akárki nem férhet hozzájuk, pontos nyilvántartást kell vezetni, kinél vannak.

Farkas elmondta, azonnal hívta Vágnert, aki annyit felelt, ne foglalkozzon a kéréssel, majd ha akarnak valamit, akkor őt, a főnököt keresik meg.

Pár nap múlva újra hívtak telefonon, Vágnerre hivatkoztak, hogy vele mindent egyeztettek. Sajnos túlságosan naiv voltam, még egyszer nem hívtam vissza az elnököt, elhittem, hogy ez a megbeszélés megtörtént. Kölcsönadtam, vissza is kaptam épségben, engem a történetben ennyi érdekelt, vétlen szereplője lettem ennek a rendkívül kínos esetnek.?

Próbáltuk megkérdezni Vágner Lászlót, hogyan emlékszik, valóban  adott-e engedélyt a headset használatára, vagy visszaéltek a  nevével; a  bírófőnök azonban a szerdai rendőrségi bejelentés óta nem  vette fel a  telefonját.Titkárát, Márton Sándort sikerült elérni, Vágner a háttérből beszélve ahhoz a Berzi Sándorhoz irányította az Indexet, aki a múlt csütörtökön lett a jb elnöke, Vágner azóta alelnök. (A jb-t az UEFA előírásai szerint csak elnökségi tag vezetheti, ezért volt indokolt a váltás.)

Kollégánk Mártonnak elmondta, Berzi MLSZ-alelnök megörökölte az ügyet, februárban még Vágner volt az illetékes, és mivel az eljárás rendőrségi szakaszba lépett, pár kérdést tisztázni kell. Márton azt javasolta, a jb-ülés után keressük Vágner Lászlót, aki akkor sem volt elérhető, így nem válaszolt alábbi kérdéseinkre:

- miért nem gyanakodott ő vagy más a nem létező csereprogramra?
- miért haknizhatnak a világban nevesincs magyar játékvezetők?
- ha a 103. percben esik egy vitatható gól, és a magyar bírói hármas rendőri segítséggel hagyja el a pályát, az figyelmet érdemel?
- furcsa, hogy egy ismeretlen menedzseriroda küldözget faxokat nemzetközi meccsekről, holott a hivatalos út 99 százalékban az, hogy az adott ország nemzeti szövetsége keresi meg a magyart, és a magyar dönti el, ki vezethet meccset (nemzetközi meccseken csak a hazai FIFA-keret tagjai jöhetnek szóba); erről mi a véleménye?

Nagyon sok kérdés tisztázatlan még a négy letartóztatott magyar játékvezető – Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián, Csák János, Mocsári Tamás – szerepvállalásáról a bundabotrányban, további részletek nyilván csak a tanúvallomások után derülnek ki. A hazai felelősség talán már a rendelkezésre álló adatok alapján körülírható.

A fogadási csalások ügyében annyi bizonyítottnak látszik – a konkrét példát Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője is megemlítette –, hogy a december 18-ai U20-as Argentína–Bolívia barátságos mérkőzésen a csaló magyar futballisták nagy téttel fogadtak a magyar bírók meccsén arra, az utolsó öt percben esik a győztes gól. hirdetés

A találat tizenegyesből esett a 103. percben, előtte egy szabályos argentin gólt nem adott meg Lengyel Kolos játékvezető, mert az a 76. percben született, nem akkor, amikor kellett volna. A meccs manipulálása talán nem is tudódott volna ki, ha nincs a 2-2-es bolgár–észt február elején, és nincs a négy büntető, ami a FIFA figyelmét is felkeltette, és ha Lengyel, valamint Selmeczi nincs a bírók között.

A decemberi Argentína–Bolívia (1-0) korosztályos meccset Lengyel vezette, segítője Selmeczi Krisztián és Mocsári Tamás volt. A februári Bulgária–Észtországot (2-2) Törökországban rendezték, ott indokolatlanul nagy téttel fogadtak arra a meccs előtt, hogy háromnál több gól lesz. A meccset Selmeczi vezette, segítője Lengyel mellett Csák János volt, aki a BLSZ irodavezető pozíciójáig is eljutott.

Vágner László, aki februárban még a játékvezetői bizottság (jb) elnöke volt, indulatosan reagált a hírre, a fegyelmi vizsgálat és a meghallgatás előtt kijelentette: ez a három bíró Magyarországon többet nem vezethet. Azt is mondta, a felelősség a mérkőzés szervezőit terheli.

Csak később derült ki, hogy Selmecziék Farkas Ádámot, a jelenlegi élvonalbeli keret egyik tagját keresték meg, adja kölcsön a nemzetközi meccsekhez szükséges headsetjét, hiszen nekik nem jár, mert az NB III.-as keret tagjai. Headsetje nem lehet akárkinek. Másfél millió forintba kerül, itthon nincs bolti forgalomban, egy francia cégtől szerzi be a hazai játékvezetői bizottság. Számozott készülékek, akárki nem férhet hozzájuk, pontos nyilvántartást kell vezetni, kinél vannak.

Farkas elmondta, azonnal hívta Vágnert, aki annyit felelt, ne foglalkozzon a kéréssel, majd ha akarnak valamit, akkor őt, a főnököt keresik meg.

„Pár nap múlva újra hívtak telefonon, Vágnerre hivatkoztak, hogy vele mindent egyeztettek. Sajnos túlságosan naiv voltam, még egyszer nem hívtam vissza az elnököt, elhittem, hogy ez a megbeszélés megtörtént. Kölcsönadtam, vissza is kaptam épségben, engem a történetben ennyi érdekelt, vétlen szereplője lettem ennek a rendkívül kínos esetnek.”

Vágner február 15-én a Duna Tv-n azt mondta, „mindössze egy olyan levél jött egy menedzserirodától a szövetségbe, amelyben megköszönték a három játékvezető korábbi, dél-amerikai ténykedését. Ezt a kérésükre mi továbbítottuk a BLSZ-hez, ezzel a magunk részéről lezártnak tekintettük az ügyet. Az iroda jelezte, hogy a csereprogram keretében majd még hívnak magyar bírókat, ilyen csereprogram viszont nem létezik. Mivel mi nem is ismertük ezt az irodát, ezért a levél ezután a szemétkosárba került, tovább nem foglalkoztunk vele.”

Jelenlegi és korábbi játékvezetők szerint életszerűtlen, hogy meccseket szervező menedzserirodák kikérőket küldözgetnek, és oda általuk megjelölt bírókat visznek.

Azon a februári UEFA-meccsnapon – 30 barátságos meccset rendeztek – más magyar bíró nem volt külföldön, nem kellett más ügyeit intézni. A most fogva tartott hármas azonban annyira kelendő volt, hogy egy Bolívia–Lettország meccset is rájuk bíztak Törökországban, bár hivatalosan nem tudni, hogy végül ezt valóban ők, vagy a horvátok kapták-e meg. (A FIFA nyilvántartásában a bolgár–észt nem szerepel a hivatalos találkozók között.) Selmecziék védekezése is abszurd: a helyszínen értesültek arról, hogy felnőtt, nem pedig korosztályos meccset kell vezetniük.

A most letartóztatott bírók februárban még indulatosan reagáltak a bolgár–észt után megfogalmazott felvetésekre: "Teljes mértékben fel vagyunk háborodva, és döbbenten állunk az eset előtt, valamint az alaptalan vádak kereszttüzében. Úgy állítanak be minket, mint csaló és korrupt embereket, anélkül, hogy bárki bármilyen konkrét bizonyítékkal rendelkezne. Soha nem manipuláltuk a mérkőzések eredményét, kikérjük az alaptalan rágalmazást, és állunk mindenfajta vizsgálat elébe."

A Pesti Központi Kerületi Bíróság közleménye szerint

"a 2011. június  30-i végzésében a bűnszervezetben, üzletszerűen, folytatólagosan  elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más  bűncselekmények miatt a K. Zoltán és társai ellen a Központi Nyomozó  Főügyészségen indult büntetőügyben a szökés elrejtőzés veszélyére és a  bizonyítási eljárás megnehezítésérnek veszélyére tekintettel elrendelte  L. Kolos, Cs. János, S. Krisztián és M. Tamás László gyanúsítottak  előzetes letartóztatását. A döntés értelmében az előzetes letartóztatás  az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott  határozatáig, legfeljebb azonban 2011. július 30. napjáig tart. A végzés  nem jogerős.

A bíróság végzése szerint figyelemmel a gyanúsításban szereplő bűncselekmények jellegére, a bűnszervezetre, a cselekmények körülményeire és kiemelkedő tárgyi súlyára, megalapozottan lehet
tartani attól, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén megszöknének, elrejtőznének a hatóság elől, így az eljárási cselekményeken való jelenlétük csak a legszigorúbb kényszerintézkedéssel biztosítható. Továbbá, számos nyomozati cselekményt kell még elvégezni, így az eljárás jelen szakaszában attól is megalapozottan lehet tartani, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén meghiúsítanák vagy megnehezítenék a bizonyítási eljárás eredményességét.

A bíróság a fentiekre tekintettek rendelte el a gyanúsítottak előzetes
letartóztatását.

A Magyar Labdarúgó Szövetség részéről Borbély Zoltán, a jogi- és sajtóiroda vezetője üdvözölte, hogy a bundabotrány magyarországi vonatkozásában hét embert őrizetbe vettek a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai.

"Örülünk a megtisztulási folyamat megkezdésének, amelyhez az MLSZ a maga részéről annyival járult hozzá, hogy 2009-ben többek között a feljelentése nyomán indult a nyomozás" - mondta csütörtökön Borbély Zoltán.

A jogi- és sajtóiroda vezetője hozzátette, a nyomozati szakaszban az MLSZ, mint sportági szakszövetség nem tudja kommentálni a fejleményeket, illetve nem tehet további lépéseket, de ahogy eddig is, úgy ezután is minden segítséget megad a nyomozó hatóságoknak. Megjegyezte, a jogerős ítéletek megszületése után kerülhet olyan helyzetbe az MLSZ, hogy például fegyelmi eljárást indítson.

A keddi akció során hét gyanúsítottat fogtak el, közülük hárman jelenlegi vagy volt labdarúgók, míg négyen jelenleg is aktív játékvezetők. A futballisták közül H. Gábor, K. Zoltán - aki a szervezet magyarországi vezetője volt - és L. Mátyás, a játékvezetők esetében L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás került őrizetbe. Őket több mérkőzés befolyásolásával gyanúsítják. A keddi akcióban különböző valutákban, elsősorban euróban mintegy százmillió forintnak megfelelő értékben készpénzt is lefoglaltak.

A négy érintett futballbíró csak a hazai NB III.-ig vitte,   szerepvállalásuk ezért is lett gyanús. A szövetségben senkinek  sem  szúrt szemet, hogy nemzetközi meccsekre mennek – kétszer egymás után   is, tavaly ősszel és idén februárban -, és az egyik vidéki   kollégájuktól headsetet kérnek: nekik nem járt volna (itthon nincs is  bolti forgalomban), mert nem tagjai a  hazai élvonalbeli keretnek. (Az  MLSZ egy francia cégtől rendeli ezeket a számozott készülékeket.)

Csák János nemcsak bíró volt, hanem a Budapesti Labdarúgó Szövetség korábbi fizetett alkalmazottja, a játékvezetői bizottság irodavezetője. Pár hete arról írtunk, hogy Selmeczi gyerektornán vezetett meccseket, és ebben semmi kivetnivalót nem látott ifj. Mezey György, a torna szervezője.

Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián, Csák János és Mocsári Tamás futballbírót hat mérkőzés befolyásolásával gyanúsítják, négynél sikerrel jártak. A hat meccs közül kettő dél-amerikai csapatot érint, három finn és egy magyar mérkőzés szerepel még a listán. Utóbbiról részletesebb információkat a hatóságok nem kívánnak adni, arra hivatkozva, hogy további gyanúsítások is elképzelhetőek az ügyben.

Február 9-én Lengyel, Selmeczi és Csák engedély nélkül vezette az észt-bolgár felkészülési mérkőzést, ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) indított vizsgálatot. A 2-2-re végződött meccs mind a négy gólja büntetőből esett.

Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője elmondta: Kenesei közvetlen kapcsolatban volt ezzel a távol-keleti szindikátussal, amely a szervezetet működtette. A szervezet már létezett, amikor a férfi 2010-ben kapcsolatba került velük, ezt "egyfajta egymásra találásnak" nevezte a szóvivő, aki szerint a folyamat pontos képként megrajzolható, de nyomozási érdekekre hivatkozva részleteket eddig nem árultak el.

A fogadások felgöngyölítésénél olyan eseteket is találtak, amikor a fogadó fél nem a meccs végkimenetelét tette meg, hanem például azt, hogy az utolsó öt percben születik gól. Erre konkrét példaként említette a 2010. december 18-án játszott Argentína-Bolívia U20-as barátságos mérkőzést, amelyen a tét ugyanez volt, és amelyre Kenesei és Lázár fogadott, a mérkőzést pedig magyar bírók - Lengyel, Selmeczi és Mocsári - vezették: a találkozót Argentína nyerte 1-0-ra, a gól a 103. percben esett büntetőből.

 Konkrét neveket illeti: az említett K. Zoltán mellett  H.  Gábor és L. Mátyás, valamint L. Kolos, S. Krisztián, M. Tamás, és Cs.  János nevét sorolta fel az ügyészség az őrizetbe vettek közül.

Összesen hét személyt vettek őrizetbe kedden a nemzetközi bundabotrány magyarországi nyomozása kapcsán - többek között ez is kiderült a Központi Nyomozó Főügyészség szerdai sajtótájékoztatóján. Az őrizetbe vettek között 3 egykori és jelenlegi játékos, illetve négy játékvezető is van, utóbbiak között aktívan bíráskodó sporit is lefüleltek a hatóságok, amelyek még 2009-ben, az MLSZ feljelentése nyomán kezdtek nyomozásba.

Mint az elhangzott, 2009-ben kezdődött meg a magyarországi, fogadási csalás gyanújába keveredett események felgöngyölítése, melynek első jelentős eredményeként a keddi napon hét letartóztatásra került sor, összesen 12 helyszínen volt akció - jelentették be egy jelenleg is zajló szerdai sajtótájékoztatón a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékesei.

A távol-keleti kötődésű, és onnan működtetett bűnszervezet által irányított események Magyarországon gyanúba keveredett szereplői között 3 jelenlegi és egykori labdarúgó, valamint négy játékvezető is van. A pénzmozgások jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy közel 100 millió forint készpénz is lefoglalásra került a tárgyi bizonyítékok és adathordozók mellett.

Az elmondottak alapján K. Zoltán - aki a kapcsolattartó volt a távol-keletiekkel, és a legbelső nemzetközi "döntéshozó testület" tagja - 2010-ben csatlakozott ehhez a hálózathoz, a legjelentősebb magyar vezetője volt az itteni eseményeknek, melyek során nem elsősorban az érintett - összesen hat - mérkőzés végeredménye kapcsán történtek machinációk, hanem például azon fogadási lehetőségek esetében, hogy az utolsó 5 percben lesz-e gól, lesz-e 11-es a meccsen, stb. Ezek eredményeként forintra átszámolva akár 100 millió forintot is nyerhettek csak egyetlen meccsnél az elkövetők, ekkora mértékű volt a "biznisz". Az ügyészség hat szóban forgó meccsről tud, a befektetett összeg összesen 40 és 80 ezer euró között lehetett, minden esetben 100%-os haszonkulccsal dolgoztak - amennyiben valamiért nem jött létre a tervezett manipuláció, akkor ekkora összeget buktak egy meccsen.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a hazai csoport mérkőzéseket manipulált dél-amerikai tornákon, a finn első ligában és egy magyar mérkőzésen is. Utóbbin nem ismert a párosítás, azért, mert ott legalább még egy gyanúsított van, akit őrizetbe vehetnek.

AZ UEFA határozata alapján a nemzeti szövetségek Játékvezető Bizottságának vezetőjét az elnökség tagjai közül kell kiválasztani, ehhez alkalmazkodva Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke és nemzetközi igazgatója lett a bizottság elnöke, míg az alelnöki posztra Vágner László és Puhl Sándor került - írja az mlsz.hu.

"A mérkőzéseken közreműködő 3 játékvezetőt az MLSZ Játékvezető Bizottsága küldi az országos keretből!" - NB.I-es U.19, U.18, U.17, U.16 - országos versenykiírásból....