A népszerű „Vilike" elhagyta a földi futballpályákat.Az 1946-os születésű futballistát, Bencsik Vilmost december 20-án érte a halál. Játékosként, majd játékvezetőként is szinte mindenki szerette őt.

Olyan személyiség volt, akire még egy-egy téves ítélete után sem lehetett haragudni.

Aktív korában játszott a Pécsi Bányászban, a Komlói Bányászban, a Pécsi MSC-ben, majd Mohácson is megfordult. Gyors szélsőként jól adott be, de a gólokkal sem maradt adós sehol.

Talán nincsen olyan pálya a megyében, ahol játékvezetői ellenőrként fel nem bukkant volna, az elmúlt évtizedekben. Az élete egyik legfontosabb eleme volt a labdarúgás. Kópés mosolya hiányozni fog sokaknak, akik ismerték, kedvelték.

Megrendülten tudatjuk, hogy Navratil Gábor ellenőr kollégánk hosszan tartó betegség után tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Gábor 1992-ben tett sikeres játékvezetői vizsgát, így hosszú évtizedeken keresztül volt a Somogy megyei futball élet része, előbb játékvezetőként majd ellenőrként.

Utolsó útjára 2021. október 06-án (szerda) 12 órakor indul a Kaposvári Keleti Temetőben!

A család kérése, hogy a személyes részvétnyilvánítás legyen mellőzve!

"Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony, por és hamu vagyunk!"
(A legelső összefüggő szövegű magyar nyelvemlék a XIII. század elejéről maradt fenn.)
 
E sorokat az a JT. vezető biztosan nem ismeri, vagy nem akarja érteni, aki az elmúlt héten részt vett egy volt játékvezető temetésén. A gondolatok arra is utalhatnak, hogy ha nem is voltunk egyelőek egykoron a pályán, de azok leszünk majd a halálunkat követően.

A temetésre tervszerűen későn érkezett (de időben) a magas termetű JT. vezető és a temetés végén a búcsúztató helyszínéről tervszerűen a mellék kijáraton gyorsan is távozott, ezzel is negligálva a jelenlévőket. Üzenve ezzel azt az ott lévőknek, hogy nem tartozom közétek, nem vagyunk egy szinten, pláne nem vagyunk egyelőek még egy ilyen szomorú esemény kapcsán sem.  Véletlenül sem érintkezett a temetésen másokkal, esetleg az ott megjelent mezei játékvezetőkkel.

Egy temetés vagy egy társasági összejövetel mindig jó viszonyítási alap  a játékvezetők és JT. vezetők viselkedésére vonatkozóan (A viselkedés és az attitűd társas viszonyban ciklusba szerveződik. A személy tettei, verbális, nem verbális vagy metakommunikációján keresztül észlelhetjük viselkedését), különösen most egy újabb JT. elnökség megalakulásakor.

A temetés végén, ott a búcsúztató helyszínén azért sok-sok országos és mezei amatőr játékvezető beszélgetett még egymással percekig, megemlékezve az elhunytról és a játékvezetés aktuális problémáiról Szombathelytől Miskolcig, Debrecentől Pécsig, Szegedtől Egerig, Pakstól Budapestig, Győrtől Békéscsabáig, Nyíregyházától Vecsésig, Budapesttől Kaposvárig, Füzesabonytól Szolnokig.

Többnyire azonos volt a megjelentek véleménye, hogy sok változásra nem számíthatnak az országos és az amatőr játékvezetők a jövőben sem. Az ellentmondást nem tűrő Puhli vonal folytatódik majd, egy szakmailag kevésbé alkalmas Nyugat-magyarországi vezetővel.

Az ott megnyilvánuló megyei játékvezetők megosztottak voltak az elhunyttal kapcsolatban. Sokan méltatták az elhunyt játékvezető szakmai kiválóságát és  tehetségét. Mások inkább azt firtatták, hogy milyen kevés  megyei játékvető van ma az országos keretben. Az okok között két dolgot említettek meg ott a megyei játékvezetők. Az elmúlt tíz évben szakmailag alacsony színvonalú volt a megyei JT. vezetés élén az elnökkel, ill. az elhunytnak passzív volta a megyei munkássága – nem támogatta kellően a fiatal játékvezetők előbbre jutását két évtizeden át (Hallottunk már ilyenről Baranyában is).  Az elhunyt játékvezető az elmúlt húsz évben többször is hangot adott annak a véleményének sokak előtt, hogy „A megyében még nem született meg az a játékvezető, aki képes majd elérni a  százegynéhány vezetett NB. I.-es mérkőzéseimnek a számát”.

Az ottani megyei fiatal játékvezetőeket e többszöri sajátos kinyilatkozás egyáltalán nem motiválta az elmúlt két évtizedben, ezért sokan el sem mentek a temetésre .......


MÁRAI SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD

Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk.
Por és hamu vagyunk.
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet?…
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avítt kacat.
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat.
Nyelvünk is foszlik, szakadoz, és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt.
A „pillangó”, a „gyöngy”, a „szív” – már nem az, ami volt,
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt,
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg.
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké,
A gyereknek Toldi-t olvasol, és azt feleli: oké.
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
„A halál gyötrelmei körülvettek engemet!…”
Az ohiói bányában megbicsaklik kezed,
A csákány koppan, és lehull nevedről az ékezet.
A tyrrheni tenger zúgni kezd, s hallod Babits szavát,
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát.
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon,
A tested is emlékezik, mint távoli rokon.
Még felkiáltasz: „Nem lehet, hogy oly szent akarat…”
De már tudod! Igen, lehet… És fejted a vasat
Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár.
A konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét,
Látni való, untatja a sok okmány és pecsét. –
Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby
Fényképe áll az asztalán. Ki volt neki Ady?
Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?… Rippli színe? Bartók vad szelleme?
„Az nem lehet, hogy annyi szív…” Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú üzenetet.
Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál,
Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál.
Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved
A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek.
Még azt hiszed, élsz?… Valahol?… És ha máshol nem is,
Testvéreid szívében élsz?… Nem, rossz álom ez is.
Még hallod a hörgő panaszt: „Testvért testvér elad…”
Egy hang aléltan közbeszól: „Ne szóljon ajakad…”
Egy másik nyög: „Nehogy, ki távol sír e nemzeten…”
Még egy hörög: „Megutálni is kénytelen legyen.”
Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől: miért?
Vagy: „Rosszabb voltam, mint ezek?…” Magyar voltál, ezért.
És észt voltál, litván, román… Most hallgass és fizess.
Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.
Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet,
A rádióaktív hamu mindent betemet.
Tűrd, hogy már nem vagy ember ott, csak osztályidegen,
Tűrd, hogy már nem vagy ember itt, csak szám egy képleten,
Tűrd, hogy az Isten tűri ezt, s a vad, tajtékos ég
Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség.
Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet,
Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet.
Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat,
Ne mukkanj, amikor a boss megszámolja fogad.
Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt –
Mert ez maradt. Zsugorian még számba veheted
A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet,
És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet,
És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet,
És elszáradnak idegeink, elapad vérünk, agyunk,
Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk?
Íme, por és hamu vagyunk.

Szomorú hírt kaptunk Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Súlyos betegségben a tegnapi napon elhunyt a korábbi élvonalbeli játékvezető, Varga Sándor.

Varga Sándor 1951. június 4-én született Szolnokon.

Serdülő korától Szolnokon aktív labdarúgó játékos volt. A korosztályi csoportokkal haladt egyre előbbre és lett képzett labdarúgó. Labdarúgó játékos felkészültségére jellemző, hogy futballozott az NB II -ben és az NB I -ben is.

Játékvezetésből Szolnokon vizsgázott 1978-ban. Vizsgáját követően a Szolnok megyei Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Szolnok megyei Labdarúgó-szövetség JB minősítésével NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Testületének (JT) döntésével NB II-es, majd 1987-től NB I játékvezető. A játékvezetői vizsga letételét követően a megyei labdarúgó osztályokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Sportvezetőinek, ellenőreinek javaslatára 1987-ben. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1992/1993-as bajnoki idényben 17 mérkőzést vezethetett. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1998-ban visszavonult. Már aktív játékvezető időszakában bekapcsolódott az országos futsal, kispályás (4+1) labdarúgó játékvezetésbe. A strandlabdarúgás megalakulásától aktív, közreműködő részese volt a tornáknak illetve a döntő mérkőzéseknek. A strandlabdarúgó játékvezetéstől 2008 nyarán az országos döntőn búcsúztatták NB I-es mérkőzéseinek száma: 161

Sándor az elmúlt években ellenőrként tevékenykedett.

Isten Veled Varga Sándor!

91. életévében elhunyt Szilvási József játékvezető, a Somogyi Labdarúgó Szövetség korábbi elnöke.

A szomorú hírt kollégái is megerősítették.

Szilvási József a 60-as, 70-es évek meghatározó játékvezetője volt. 84 élvonalbeli mérkőzést vezetett. Az aktív játékvezetést követően ellenőrként és Szövetségi vezetőként tevékenykedett.

Fájó szívvel búcsúzunk tőled!

kapos.hu az alábbiakkal emlékezik:

A kaposvári születésű nemzetközi labdarúgó-játékvezetőt 90 éves korában érte a halál.

Szilvási József a somogyi megyeszékhelyen született 1930-ban és itt is indult sportpályafutása. Előbb a Kaposvári Vasutas NB. III-as csapatának lett a balfedezete, majd később a Vörös Lobogó SE-ben játszott 12 éven keresztül. Egy sérülést követően visszavonult, így játékvezetőként folytatta.

A vizsgát 1961-ben tette le, ezt követően Somogy megye különböző labdarúgó osztályaiban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Eleinte iskolai, majd ifjúsági, végül megyei I. osztályú mérkőzések vezetését bízták rá. 1962-ben NB III-as, 1963-tól országos, NB II-es játékvezetőként tevékenykedett, 1966-tól lehetett az NB I játékvezetője.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága felterjesztésére 1971-ben lett nemzetközi játékvezető, a FIFA játékvezetői keretének tagja. Több UEFA-kupa, Intertotó Kupa, nemzetközi válogatott mérkőzést vezetett vagy segített partjelzőként. 1975-ben búcsúzott el az aktív játékvezetéstől.

Később volt a Kaposvári Rákóczi FC, valamint a Somogy Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke is, de az MLSZ Fair Play és Etikai Bizottságának és a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületének is tagja volt.

Tavaly novemberben a Nemzeti Sport közölt egy hosszabb írást Szilvási Józsefről. Ezt ide kattintva olvashatják el.

Napok óta újra aggasztó híreket kaptunk Puhl Sándor állapotáról. Azonban sajnos bekövetkezett a legrosszabb. A négyszer a világ legjobb játékvezetőjének választott Puhl Sándor elhunyt.

Puhl Sándor Miskolcon született 1955. július 14-én. Játékvezetői vizsgát 15 évesen tette le. 1978-ban minősítették NB III-as bírónak. 1982-ben az országos keret tagjaként debütálhatott az NB II-ben.

1984. szeptember 16-án a Vasas-Csepel mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban. A 3-0-ra végződő mérkőzésen Győri László és Kőrös László segítették Puhl munkáját.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1988-tól tartotta nyilván a nemzetközi keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet és az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként, illetve 4. bíróként segített. UEFA besorolás szerint a „mester” kategóriába tevékenykedett.

1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot.

1991-ben az Ifjúsági VB-n vezetett mérkőzéseket.

1992-ben Vágner László társaságában katari nemzeti bajnokságban tevékenykedett.

1993. május 5-én a Borussia Dortmund-Juventus UEFA-kupa döntő első mérkőzését vezette.

1994-es VB-n négy mérkőzést vezetett, köztük a Brazília-Olaszország döntőt.

1997. május 28-án a Borussia Dortmund-Juventus BL döntőt vezette.

1997-ben egy Manchester United FC–Feyenoord Bajnokok Ligája mérkőzésen nem (eléggé) torolt meg egy brutális szabálytalanságot, ezért féléves „szabadságot” kapott, így nem kaphatott meghívást az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra.

Hosszú ideig a kiváró olasz sportsajtó nemzetközi kampányt indított Puhl ellen.

A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében a 2. helyet foglalja el 20 találkozó szolgálatával. Európai-kupamérkőzések irányítójaként az örök ranglistán a 64. helyet foglalja el 37 találkozó vezetésével.

Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2000-ben búcsúzott. Utolsó élvonalbeli mérkőzését (Ferencváros-Haladás) 2000. július 22-én vezette. Összesen 226 élvonalbeli mérkőzést vezetett, amin 666 sárgalapot osztott ki és 28 játékost állított ki. A legtöbb mérkőzést a Ferencvárosnak vezette (43 mérkőzés). Sokan nem tudják, hogy Puhl 117 alkalommal asszisztált az élvonalban.

Sportpályafutásának befejezésével 2000–2006 között az MLSZ megbízta a Játékvezető Bizottság és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő Játékvezető Testület elnöki tisztével. Az MLSZ tisztújító választásain dr. Bozóky Imre elnök javaslatára 2000–2006 között az MLSZ alelnöke volt. 2006-ig MOB-tagként személyesen képviselte a labdarúgást az olimpiai mozgalomban. 2006-ig a FIFA Játékvezető Bizottságának tagja. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nemzetközi játékvezetőinek ellenőre. 2011-től az MLSZ JB egyik alelnöke.

A világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a világ-kupa kicsinyített mását. Nemzetközi sportpályafutásának elismerése alapján az IFFHS (Nemzetközi Futballtörténészek- és Statisztikusok Szövetsége) négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994-1997 között).

Az 1993-as esztendő kiegyensúlyozott teljesítményének elismeréseként az IFFHS a világ legjobb harmadik játékvezetőjének választotta.

A IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 6, legjobb bírójának rangsorolta. A 2008-as szavazáshoz képest kettő pozíciót hátrább lépett.

Nemzeti szinten 1992-ben és 1995-ben az Év legjobb játékvezetője lett. Magyarország nemzetközi megismertetésében végzett kiemelkedő tevékenységéért 2000. augusztus 20-án az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc, sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztkeresztjét adományozta. Kuncze Gábor belügyminisztertől egy Aranysípot kapott. 1993-tól az Egri Sportmúzeumban is jelen van. Az egykori megyei börtön épületében berendezett múzeum eredetileg az egri úszás és vízilabda eredményeit mutatja be, de helyet kaptak Puhl Sándor emléktárgyai is. Eger város önkormányzata díszpolgárává választotta.

Elvitathatatlan az, hogy Puhl Sándor az 1990-es évek meghatározó labdarúgó játékvezetője volt idehaza és nemzetközi szinten is.

Halálával a magyar játékvezetés történelmének egyik meghatározó személyét vesztettük el.

Isten veled Sándor!

Családja csöndes és méltóságteljes gyászában osztozik a Magyar Labdarúgó Szövetség, egyben kéri a gyászolókat és a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben kérésüket: nem kívánnak nyilatkozni és a legszűkebb körű temetésről később intézkednek.

Tragikus körülmények között elhunyt Laczkó Georgina.

Csütörtök futótűzként terjedt a hír a közösségi oldalokon, hogy elhunyt a fiatal játékvezető. Sok kolléga emlékezett meg Georgináról.

Túl fiatal volt és felfoghatatlan a távozása.

Georginát nem csak egy megye, hanem az összes játékvezető gyászolja.

Isten veled!

Laczkó Mihály emlékére minden mérkőzés előtt gyászszünetet kell tartani. Íme az MLSZ hivatalos közleménye:

Tisztelt Cím!

A Magyar Labdarúgó Szövetség a hétvégi bajnoki forduló mérkőzésein gyászszünet megtartását rendeli el.

Kérjük továbbá Önöket, hogy az alábbi gyászközleményt olvassák be a hangosbemondóban:

Gyászol a magyar labdarúgás.

Életének 85.évében elhunyt dr. Laczkó Mihály, korábbi MLSZ-elnök.

A Magyar Kábel Művek egykori elnök-vezérigazgatója, korábban két cikluson át is vezette a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Halálával súlyos veszteség érte a sportágat.

A 2020. november 20-án elhunyt Laczkó Mihályt az MLSZ saját halottjának tekinti.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 62 éves korában elhunyt Král Lajos egykori játékvezető, a Somogy Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának egykori tagja, játékvezető küldője.

A játékvezetői vizsga megszerzését követően Somogy megyében lett megyei I. osztályú játékvezető. 1980-ban a Gálosfa–Somogyjád mérkőzéssel kezdte a játékvezetői pályafutását. Összesen 2077 találkozón működött, köztük a Pécsi Mecsek FC–Ferencvárosi TC NB I-es tartalék bajnokin. Az NB III-ban 115 mérkőzésen vezette a csapatokat a kezdéshez. A Megye I. osztályban 286 alkalommal dirigált, összesen 233-szor kellett elővennie a piros lapot. Pályafutásának legnagyobb sikere, hogy fújhatott a BL-ben is vitézkedő Vasile Miriuţă, Albert Flórián, Lisztes Krisztián, Zoran Kuntić, Goran Kopunović fémjelezte Fradinak.

Aktív pályafutását befejezve szakértelmével, tapasztalataival továbbra is segítette a Somogy Megyei Labdarúgó Szövetség (SLASZ) Játékvezetői Bizottság (JB) munkáját.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 97. évében elhunyt Kaposvári József egykori kiváló NB.I-es játékvezető.

Még abban az időszakban működött, amikor a magyar labdarúgás a világ élvonalához tartozott, az ötvenes, hatvanas években. Az aktív pályafutásának befejezése után évtizedekig a Játékvezető Bizottság apparátusában szolgálta a játékvezetést a híres Egervári, Kaposvári, Temesvári trió tagjaként.

Hamvasztás utáni búcsúztatására augusztus 7-én 9 óra 45 perckor, a Kozma utcai Új Köztemető ravatalozójában kerül sor.

Emlékét örökre megőrizzük.

Július 30-án, csütörtökön súlyos betegség következtében 84 éves korában elhunyt Dorozsmai Lajos. Az egykori NB II-es játékvezető és élvonalbeli partjelző, az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság jogelődje, a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja, a Váci Körzeti Labdarúgó Szövetség volt elnöke, a megyei szövetség Szervezési, Verseny- és Kupabizottságának korábbi vezetője, aki sokszínű pályája során előbb játékvezető-, később pedig szövetségi ellenőrként tevékenykedett.

Dorozsmai Lajos 1936. június 19-én, Dunakeszin született, civil foglalkozását tekintve faipari technikusként végzett. Több szálon is kötődött a labdarúgáshoz, hiszen az édesapja és a nagybátyja egyaránt játékvezető volt. Labdarúgó-pályafutása során kezdetben a Dunakeszi Vasutasban szerepelt, majd ezt követően megfordult a Szolnoki Vörös Meteorban, a ceglédi Bem József SE-ben és a Budapest-bajnokság, I. osztályában szereplő Mechlaborban is.

Sportvezetői karrierjének kezdete még aktív játékos-pályafutásának az időszakára esett, hiszen 1961-ben a Váci Járási Labdarúgó Szövetség titkára lett. A fentebb már említett családi indíttatásnak eleget téve letette a játékvezetői vizsgát is, két évvel később pedig már a Penc – Honvéd Esze Tamás SE mérkőzésen debütált, ahol partjelzőként működött.

Játékosként 28 évesen búcsúzott a pályáktól, ám ezután játékvezetőként egy új, de vitathatatlanul sikeres pályaszakasz vette kezdetét az életében. 1968-tól már az NB III-as sípmesteri keret tagja, két évvel később pedig a második vonalban, az NB II-ben foglalkoztatták.

Dorozsmai Lajos 1980-ban fejezte be az aktív játékvezetést, majd ezt követően ellenőri feladatokat vállalt. Több mint két évtizeden keresztül állt a Váci Körzeti Labdarúgó Szövetség élén, és az egykori Pest Megyei Labdarúgó Szövetségben, majd az igazgatóságon is több bizottságot is vezetett. Delegáltként képviselte a megyét előbb az NB III, Duna-, később pedig az Alföld-csoportjában. A játékvezető-ellenőröknél a felső korhatárt elérve váltott, és szövetségi ellenőrként tevékenykedett tovább Pest megyében. Munkásságát 1996-ban „Esterházy Miksa-díjjal”, 2003-ban „Pest megye labdarúgásáért” kitüntetéssel, 2017-ben pedig „Futballéletmű-díjjal” ismerték el.

MLSZ Pest Megyei Igazgatóság a gyászoló család felé őszinte részvétét fejezi ki. Dorozsmai Lajos temetéséről később intézkednek. Emlékét megőrizzük. Nyugodjon békében!

Életének 77. évében elhunyt Pádár László egykori FIFA játékvezető.

Több játékvezető kolléga facebookon búcsúzik kollégájuktól!

Pádár László 1943. december 21-én született Szentesen. Pályafutása elején szülővárosa csapatában, a Kinizsiben játszott, majd később szerepelt a Szegedi Dózsa egyesületében is az NB III-ban. Onnan vonult vissza 1967-ben, ám a sportághoz hű maradt, mivel abban az évben elvégezte a játékvezetői tanfolyamot apósának, az NB II-ben bíráskodó Dukai Imrének a biztatására.

Közel 8 esztendővel később, 1975. szeptember 10-én vezette élete első NB I-es mérkőzését, a Diósgyőr–Békéscsaba összecsapást (1-0). Két évvel utána, 1977-ben FIFA-kerettag lett, és egy évtizeden át fújhatta a sípot a nemzetközi keretben. Többek között részt vett a Japánban megrendezett U 20-as világbajnokságon (1979), ahol megismerte a világ Diego Maradonát, és bíráskodott rangos világbajnoki és Európa-bajnoki selejtezőkön is. Az 1979-es bázeli KEK-döntőben Palotai Károly partjelzője volt a Barcelona-Düsseldorf fináléban 58 ezer néző előtt, végül a spanyol sztárcsapat hosszabbítás után 4-3-ra nyert. Összesen 48 meccset vezetett FIFA-kerettagként a 45 éves korhatár betöltéséig. Egy évvel később, 1988-ban a Ferencváros-Pécs Magyar Kupa-döntő (4-2) dirigense lehetett a Népstadionban 20 ezer néző előtt. Az utolsó NB I-es mérkőzése a Tatabánya–Újpest rangadó (2-2) volt abban az esztendőben – ez volt az általa vezetett 174. élvonalbeli meccs.

Pádár Lászlót játékvezető társai olyan jószívű, segítő szándékú embernek ismerték meg, aki mindig igyekezett csapatot építeni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a pályafutását követően a csongrádi ifjú játékvezetőknek (például dr. Hegyi Péternek, Kószó Csabának) igyekezett minél több tapasztalatot átadni. Mindenkori jóbarátjával, Szekeres Ferenccel sok mérkőzésen öregbítették a megye hírnevét. A civil életében nyugdíjazásáig a MOL-nál dolgozott műszakvezetőként.

Nyugodj békében, Laci!

Focibiro.hu adatbázisából:

 Volt kapus, majd védőjátékos, a Szentesi Kinizsi minden korosztályában focizott. A sorkatonai szolgálat alatt a Szegedi Dózsa egyesületben játszott. Legmagasabb minősített szint, ahol igazolt játékos volt, az NB. III. osztály. 1967-ben befejezte az aktív labdarúgást.

Apósa Dukai Imre (volt NB II-es játékvezető) kérésére 1967-ben végezte el a játékvezetői tanfolyamot. A szükséges tapasztalatok megszerzését követően ellenőrei, sportvezetői javaslatára 1972-ben kerül az NB. II-es játékvezetői keretbe. Foglalkoztatásár a jellemző, hogy az 1977/1978-as bajnoki idényben Lauber Gyula társaságában 22 mérkőzést vezethetett. 

Nb. I-es küldési kimutatás: