Az MLSZ JB. tájékoztatás küldött az ellenőrök részére, igaz az nem derült ki, hogy ki fizeti az ellenőrök telefonszámláját.

Tisztelt Ellenőr Sporttársak,

ezúton értesítjük, hogy az MLSZ rendelkezéseinek értelmében a vírushelyzetre való tekintettel sportzóna van elrendelve, ami azt jelenti, hogy az ellenőr sem a mérkőzés előtt, sem a mérkőzés után nem mehet be az öltözőbe, ezt a megbeszélést telefonon kell megejteni.

Valamint a mérkőzés előtti megbeszélést az ellenőr e-mail címére kell röviden elküldeni.

Üdvözlettel:

MLSZ JB

Játékvezetői iroda

Puhl Sándor vélhetően fizetett azért, hogy ilyen interjú megjelenhessen, hiszen a tények nem ezt bizonyítják.

Miért nem ismert az MLSZ játékvezetői bizottságának véleménye a bírói hibákról? Milyen következménnyel vagy szankcióval jár egy-egy, akár mérkőzést eldöntő baki? Miért riad el sok fiatal bíró itthon a játékvezetői pályafutástól? Mit jelent a felfogásbeli, illetve korszakváltás Magyarországon? Exkluzív interjú Puhl Sándorral és Hanacsek Attilával, a hazai játékvezetés csúcsvezetőivel.

Alábbi riportunkból válaszokat kapunk az alábbi kérdésekre:

Miért nem nyilatkoznak a bírók és a szövetség konkrét esetekről? Van-e esély arra, hogy más legyen a hazai gyakorlat?

Tiltanak-e el bírókat a nagy tévedések után, és ha igen, ez miért nem nyilvános?

Jó vagy rossz irányba tart a hazai játékvezetés minősége?

Miért változtattak a játékvezetők felfogásán az idei szezonra?

“Nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol ekkora a belső ellenőrzés és számonkérés”

Amikor eldöntöttük, hogy nekifutunk ennek a beszélgetésnek, abban maradtunk, hogy lehetőleg ne arról szóljon az egész, hogy sok konkrét esetet tárgyalunk ki visszamenőleg. Mi az oka annak, hogy egy-egy nagy visszhangot kiváltó bírói ítéletnél nem tudhatjuk meg a szövetség, illetve a játékvezetői bizottság véleményét?

Puhl Sándor: – Tudjuk, hogy van egy űr ezzel kapcsolatosan a sajtóban, de a mi álláspontunk az, hogy a futball nem a játékvezetésről szól, nem akarjuk előre tolni a bírókat, mint egy tankot. Ha koncként odadobunk egy játékvezetőt és az esetét, hogy rajta csámcsogjanak, kiszolgáltatjuk őt, nekünk pedig felelősségünk van feléjük.

Hanacsek Attila: – Megnyugvást jelentene a közvéleménynek, ha tudnák, nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol akkora a belső ellenőrzés és számonkérés, mint a játékvezetőknél? Aligha. Pedig a játékvezetőket az MLSZ játékvezetői bizottsága kőkeményen ellenőrzi, és mindenkit részletesen osztályoz.

“A tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt…ez volt a legjobb évünk”

Amikor ez a téma szóba kerül, Hanacsek betekintést enged a szövetség belső ellenőrző rendszerébe. Rengeteg szám, osztályzat, piros és zöld mezők szerepelnek a nevek mellett.

Hanacsek: – Három gombnyomás után látjuk, ki hány lest intett be, hány sárgát, hány pirosat osztott ki, hány 11-est ítélt, és ebből mennyi volt helyes vagy helytelen. A szezon összes, vagyis 198 bajnoki meccsén van legalább egy ellenőr, de olykor asszisztens-ellenőrt is küldünk, hogy még nagyobb legyen a kontroll. Az ellenőrök mindent leírnak, a játékvezetői bizottság pedig minden esetet ellenőriz utólag, videóról. Minden lépésüket mérjük, a bírók fordulóról fordulóra osztályozva vannak. Ha a hiba hasonló is, azért komoly különbségek mutatkoznak az esetek között is. Nem mindegy, hogy valaki 5-0-nál ítél meg egy téves büntetőt vagy 0-0-nál tévesen nem. Nem mindegy, hogy második sárgás piros marad el, vagy a meccs elején egy azonnali kiállítás. Az osztályzataikat és azok átlagát látjuk évekre visszamenőleg. Itt, a nevek mellett zölddel látható, hány jó kulcsdöntése volt egy játékvezetőnek, a pirosak a rosszat jelentik.

Hogy van-e következmény? Ha valaki súlyos tévedést – gólhibát, téves büntetőt, piros lapos hibát – követ el, vagyis súlyos szakmai hibát vét, a következő fordulóban aligha kap meccset.

Puhl: – De lehet, ha olyan a hiba, akkor az azt követőben sem, meg lehet, hogy harmadszor is pihen… Kifelé ezeket nem kommunikáljuk, de nem az van, hogy nem veszünk róla tudomást, ha valaki hibázik. Itt van, láthatod, saját magunk elől nem titkoljuk el, hogy a tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt, tavasszal és ősszel is 20-20. 2013-tól van ez a belső ellenőrző rendszer, és a tavalyi év volt ilyen szempontból a legjobb évünk. 37%-kal kevesebb nagy hiba történt, mint előtte, de nyilván, ha valaki úgy érzi, a csapatát egy játékvezető megkárosította, akkor nem érdekli őt a statisztika.

Hanacsek: – Egy fontos dolog: nagyon gyakori, hogy a közvélekedéssel homlokegyenest ellentétes egy vitás esetnél az ellenőri és a Játékvezetői Bizottság véleménye is. Minden egyes vitás esetet alaposan visszanézünk, és aztán értékeljük a játékvezető döntését. Nagyon sok olyan esetünk van, amikor teljesen más a mi szakmai ítéletünk, mint az aktuális közvélekedésé.

Kuttor kifakadásáról: “Mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt”nnél a pontnál merül fel a részünkről a tavalyi szezon talán legnagyobb visszhangot kiváltó meccse, az utolsó előtti fordulóban megrendezett Mezőkövesd-DVSC (0-1) találkozó. Ott a hazaiak egy meg nem adott gólt reklamáltak, illetve az ellenfél szerintük lesgóllal nyert – ez volt az a mérkőzés, ami után Kuttor Attila kifakadt, majd Tóth László is nyíltan a játékvezetői döntéseket kritizálva megszólalt. Olyannyira nagy volt annak a meccsnek a visszhangja, hogy az akkori dolgokat érdemes tisztába tenni.

Hanacsek: – Akkor ugye az volt az “külvilág” ítélete, hogy a DVSC lesgóllal nyert, a Mezőkövesdtől pedig elvettek egy szabályos gólt kapustámadásra hivatkozva. Százszor visszanéztük, és mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt. Az állítólagos lesgól ugyanis nem volt les, a meg nem adott gólnál pedig egyértelműen szabálytalankodtak a kapussal szemben (a fejelni felugró játékos a levegőben eltolta a kapus kezét, aki ezért nem tudott hárítani).

Ezen a meccsen egy nagy hiba volt, és az pont a DVSC kárára történt, hiszen egy debreceni találatot érvénytelenítettek les miatt, tévesen. Nálunk ez a hiba került oda a játékvezető neve mellé.

Ezen a ponton vetjük fel, hogy a közvélemény viszont nem ismerhette meg a bizottság álláspontját, majd az egészből csak annyit érzékelt, hogy a támadások kereszttüzébe került játékvezetőt nem eltiltják, hanem ellenkezőleg, “büntetésként” alapvonali asszisztensként az utolsó fordulóban is meccset bíztak rá – ez pedig azt az érzetet kelti, nincs következménye egy hibának.

Hanacsek: – Mi a játékvezető mellett álltunk, nem volt szabad, hogy a népharag befolyásoljon minket, mert tudtuk, hogy ami kritika rázúdult, az jogtalan volt. Hibát követett el, de pont nem az volt a hibája, mint amiről mindenki beszélt.

Adódik a kérdés: ha büntetnek, akkor az hogyan néz ki? Mikor jegelnek valakit, és erről miért nem tudunk semmit? Nem lenne-e megnyugtató, ha ezek nyilvánosak lennének?

Puhl: – Ha valaki az ellenőrtől 7,9 alatti osztályzatot kap, nem fog vezetni a következő fordulóban – már ha erre lehetőségünk van. Volt olyan, hogy két egymás utáni bajnoki fordulóban csak ugyanazokat a játékvezetőket tudtuk bevetni különböző okok miatt. Koronavírusos időszak van. Akadt, hogy elment hét közben piros országba három bírói négyesünk nemzetközi kupameccsre, és elfogytak a játékvezetők. Kényszerpályára kerültünk, mert miután visszajöttek, nem volt esélyük produkálni 48 órán belül a két negatív tesztet, így őket kellett pihentetni, és akit az előző fordulóban kritizáltak, újra vezethetett. Erre mi történt? A következő héten ő kapta a legmagasabb osztályzatot. Lehet, néha azzal teszel jót, ha nem eltiltod az össztűz alá került játékvezetőt, hanem bizalmat szavazol neki. A hibákat természetesen ettől még pontosan a tudtára hozzuk, figyelmeztetjük is őt, hogy figyeljen jobban, de mi tudjuk, hogy egy játékvezető se azon töri a fejét, hogyan kellene legközelebb elrontani a meccset.

“Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat”Megemlítjük, hogy az említett Mezőkövesd-DVSC után a hazaiak sportigazgatója úgy fogalmazott, úgy tűnik, a játékvezetők következmények nélkül tévedhetnek. Őt idézzük: “Ha egy edző sorozatban hibázik, elküldik, a játékos az NB II-ben vagy az NB III-ban találja magát – úgy tűnik, van egy szakma, amelyben többször lehet tévedni, pedig emberi sorsokról van szó.”

Hanacsek: – Van egy óriási különbség. Egy csatárról, ha kihagyja a 100%-os ziccert, nem feltételezik, hogy szándékosan tett ilyet, de egy bíróról a hibája után meg elég gyakran. Ez nem olyan, mint a játékospiac. Itt nincs még egy keret, ahonnan tudunk igazolni, és egy bíró sem tud egy másik helyre elszerződni, nekünk ezekkel az emberekkel és ezzel a létszámmal kell együtt dolgoznunk, és kötelességünk őket védeni. Nagyon kicsi a merítés, mert a közeg miatt egyre több játékvezető veszíti el a kedvét időközben. Van, aki elkezdi a pályafutását, és mondjuk már az NB III-as szinten tapasztalt gyűlölet miatt feladja.

Puhl: – Idén a koronavírusos helyzet például 200 játékvezetőt vett el tőlünk országos szinten, ennyien szüneteltetik vagy hagyták abba a karrierjüket, sokan a családjuk miatt döntenek így, lehet, köztük voltak a jövő nagy magyar bírói. A bírók is a futball szereplői, de amíg egy profi labdarúgó 20-35 éves kora között tud egzisztenciát teremteni, egy játékvezetőnél nem ez a helyzet. A maximum, amit elérhet, hogy egy normális egzisztenciáig eljut, már ha eljut egyáltalán erre a szintre, de még mindig nem tudja, hogy 45 éves kora után, miután befejezte, mihez is fog kezdeni. Vegyük a fiatal Bogár Gergő esetét, már az idei szezonból. ZTE-Fehérvár, 3-3, remek meccs. Megítélt egy büntetőt, amiről azt mondták, nem volt az, de mi láttuk, hogy az volt. Mégis komoly szitokáradatot kapott. Ritka az ilyen gyors felemelkedés, mint az övé, 4-5 év alatt lett NB III-as szintről FIFA-bíró, most kezd odaérni a nemzetközi szintre. Szerencsére ő már túl van azon a ponton, hogy egy ilyen össztűz kettétörje a karrierjét. De sok tehetséges bírónk van, akik még nem tartanak itt, és ha közülük bárki belefut egy ilyen meccsbe, majd utána tévesen ráömlik valami, akkor ott vége a dalnak.

Korszakváltás előtt állunk, hiszen a korhatár elérése miatt 5-6 neves játékvezetőnket le kell cserélni a következő időszakban. Közben építgetjük a fiataljainkat, de százszor, ezerszer átrágjuk, odaengedjünk-e már valakit a kereszttűzbe.

Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat, mert nem akarjuk, hogy idő előtt megégessék magukat az embereink.

Puhl ezen a ponton elkezd beszélni a sajtó szerepéről is.

– Amit a sajtó leír, annak utóélete van. Mi nem azt kérjük, hogy a rossz ítéletről írják azt, hogy jó volt. A jogos kritikát elfogadjuk. De nem esett volna rosszul, ha a DVSC-Paks 94. percben történt játékvezetői döntésnek komolyabb visszhangja lett volna, ott az egész bajnokság utolsó utáni másodpercpercében kellett meghoznia a játékvezetői csapatnak egy rendkívül nehéz döntést, eldönteni, hogy bent volt-e labda vagy sem, hiszen “csak” a kiesés dőlt el ezen. A kiesés sorsát eldöntő – helyes – bírói ítélet egy sort nem érdemelt sehol. Ott az alapvonali asszisztens kiválóan ítélte meg, hogy nem volt bent a labda. Képzeljük el az ellenkezőjét…

Ha egy ilyen eset rosszul sül el, ne higgye senki, hogy nálunk az ilyesminek nincs következménye. Biztos vagyok abban, hogy egyből ugrott volna a jövő évi kerettagság, pedig egy sokat megélt FIFA-bíróról van szó, aki az életét feltette erre a pályára. Ezt csak azért mondom el ilyen nyíltan, mert szeretném, ha egy kicsit mindenki átérezné a játékvezetők helyzetét. Egy hibán emberi sorsok múlhatnak.

Nincs a mezőnynek még egy olyan szereplője, aki ennyire nem hibázhat.

Talán még a kapus sorsa hasonló, mert neki egy hibáján elmehet a meccs, igaz, ha ő legalább megfog három ziccert utána, azzal jóváteheti a hibáját. Ha a bíró utána 50-szer jól dönt, akkor annak nem lesz hírértéke.

Már Csányinak is tetszett – “Ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken”

Arra a kérdésre, hogy szerintük javul vagy romlik a hazai játékvezetés színvonala, Puhl a következőket mondja:

– Azt hiszem, dr. Csányi Sándor elnök úr véleményét mindenki elfogadja. Már csak azért is, mert ő őszintén és reálisan szokott kritizálni és dícsérni is, a játékvezetők viselkedéséről például korábban többször is fogalmazott meg erős kritikákat, amiket nagyon komolyan is vettünk. Amikor a közelmúltban újraválasztották őt MLSZ-elnöknek, tartott egy összegzést az elmúlt évekről. Kritikákat is megfogalmazott, sok területen volt hiányérzete, három dolgot viszont kiemelt, ahol érzése szerint előrébb léptünk. Ebbe a háromba be tudott férni a játékvezetés, ő egész pontosan úgy fogalmazott, hogy a játékvezetés színvonalával elégedett, mert eléri az európai színvonalat. Ugyanakkor persze mi is tudjuk, hogy van még hova fejlődnünk.

Amikor a jelenről és a jövőről esik szó, Puhl figyelmeztet egy változásra: az idei szezonban mindenki számítson arra, hogy más felfogásban vezetik majd a játékvezetők a meccseket a hazai bajnokságban.

– Fontos, hogy a közeg, a játékosok és a vezetők fogadják el, hogy a bírók engedik majd a keményebb játékot, ez már az első fordulókban is így volt. Érződött is, hogy ez még szokatlan, már a nyitófordulóban, a ZTE-Fehérvár mérkőzés után is érték kritikák a játékvezetőt, pedig abban a szellemben bíráskodott, ahogyan mi kértük tőle és társaitól a szezon előtt.

A játékvezetés azzal tudja segíteni a magyar csapatok alkalmazkodását a nemzetközi futballhoz, hogy engedi a testi kontaktust, mert az európai kupameccseken ennek hiánya visszaüthet. Célunk az, hogy ez az üzenet átmenjen, hogy ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken.

Ez persze magában hordozza azt is eleinte, hogy 4-5 fault helyes megítélése “elmegy” a meccseken, hiszen lehetetlen mindig eltalálni, mi az, ami még pont szabályos és mi az, ami már egy picit átlépi a határt, de a meccs élvezhetőségének jót tesz az, hogy nem lesz annyira tördelt a játék. Az ilyen újítások bevezetésének jót tenne, ha szezon előtt az edzőket, csapatkapitányokat és mondjuk a sportigazgatókat le tudnánk ültetni, és nekik részletesen felvázolni, miért van erre szükség, de nem egyszerű ezt összehozni, pedig meggyőződésem, hogy közös érdekünk az, hogy ezen a területen is szorosabban együttműködjünk.

Két játékost is kiszórt első élvonalbeli meccsén a pécsi bíró.

Őszintén bevallhatom: féltettük. Bár azt egyáltalán nem lehet róla mondani, hogy zöldfülű játékvezető lenne, de vidékiként levezetni egy igazi pesti derbit, azért az nem semmi. A jóslat be is vált: Zierkelbach Péter kemény meccset kapott, amit újoncként két kiállítással és négy sárga lappal hozott le.

Odahaza, a Zierkelbach családban persze óriási volt a várakozás, miután megtudták, hogy a családfő ilyen rangos feladatot kapott. A nagyobbik lány, Zia már jóval korábban odaült a tévékészülék elé, várva apukája debütálását az élvonalban.

Zierkelbach focistaként megfordult a PMFC-ben, Pellérden és Gyódon is. Tavaly az ő sípszavára indult az idény az NB II-ben, ahol a Gyirmót-Haladás meccset vezette.

– A NB I-es játékvezetői küldés nagyon kellemes meglepetés volt számomra, nagy dolognak tartom, hogy bemutatkozhattam a legmagasabb osztályban. El is felejtettem életem leg­emlékezetesebb mérkőzését, ami egykoron a Hosszúhetény–Kétújfalu megyei II. osztályú bajnoki volt. A végén még a nézők is berohantak a pályára, szóval volt ott minden.
– Sokat tett azért, hogy eljusson idáig, eljött az idő arra, hogy bemutatkozhasson, sokáig volt „tűzközelben” – mondta Zierkelbachról Czakó Dénes, az MLSZ Baranya Megyei Igazgatósága Játékvezetői Bizottságának elnöke. – Remélem, hogy további feladatokat kap majd e minőségében az élvonalban. Örülök, hogy Baranyának újabb NB I-es játékvezetője van. Bízom benne, hogy hosszú távon számítanak majd rá.

Túl az ezrediken
Zirkelbach Péter 2005-ben tett labdarúgó-játékvezetői vizsgát. Azóta temérdek meccsen működött közre, nem számolta, hogy pontosan mennyin, de elmondása szerint ezren felül van ezek száma. Ötvenhatszor volt az NB I.-ben alapvonali játékvezető, de most fújt először az élvonalban. Nős, 12 éve van együtt a feleségével. Két kislányuk van, Zia és húga, Lea. Felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezik, ám soha sem dolgozott még ebben az ágazatban. És vélhetően nem is fog, mivel jelenleg, másfél éve egy pécsi hotel recepciósa.

Kulcsár Katalin vezeti a keddi VfL Wolfsburg–FC Barcelona elődöntőt a női Bajnokok Ligájában – derül ki az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalos honlapján közzétett bíróküldésből.

A 35 éves magyar játékvezető a 2019–2020-as idényben eddig két BL-meccset vezetett – tavaly szeptemberben a Pitea–Bröndby (0–1), majd októberben az FK Minszk–FC Barcelona (1–3) mérkőzést –, míg ebben a szezonban egyszer, a 4. fordulóban rendezett Kazincbarcika–Pécs (0–1) találkozón már az NB II-ben is bíráskodott.

Kulcsár Katalin eddigi pályafutásának csúcspontja a 2016-os BL-döntő volt, amelyen az Olympique Lyon az 1–1-es rendes játékidőt követően tizenegyesekkel 4–3-ra legyőzte a Wolfsburgot. A 2019-es világbajnokságon három meccset vezetett, míg a Bajnokok Ligájában mindez idáig összesen 33 találkozón fújta a sípot.

Munkáját kedden partjelzőként az osztrák Sara Telek és a lengyel Paulina Baranowska, tartalék játékvezetőként az ukrán Katerina Monzul segíti.

Nemzeti bajnokságok elindulása előtt remek szisztéma alapján PUHL Sándorék, két "osztályba" szedték az NB-II-es bajnokság játékvezetőit.

A és B keret melyben tehetséges fiatalok és sok mérkőzést látott tapasztalt egyéniségek szerepelnek.

Sok negatív kritika mellett azért már talán látszik a fény a "helyes" alagút végén.

Profinak nevezett nemzeti bajnokság első vonalában szép számmal mutatkoznak be ígéretes vagy kicsit jobban menedzselt fiatal és középkorú játékvezetők. Érdekességként megfigyelhető Akadémia képzést elvégzett sípmestert nem nagyon találunk közöttünk.

Felesleges a Vavika Ferenc vezette "színház", hiszen mint a statisztikák mutatják, Akadémiáról kikerülve, időt vesztegetve nem lesznek karakteresebbek a játékvezetők.

Talán más vezetővel és más szisztémával eredményesebb lenne a képzés ezen a "partikon". Kiemelt ötös fogat akikben  a jövő Puhl Sándorát, Kassai Viktorát, Szabó Zsoltját látja a jelenlegi vezetés a következő urak:   Antal Péter, Káprály Mihály, Pillók Ádám, Zielkerbach Péter sikeresen bemutatkozott az élvonalban  több vagy kevesebb NB II-es mérkőzéssel.

Vajon hova tűnt az ötödik kiemelt Molnár Attila,aki számtalan  NB II-es  játékvezetéssel és több NB-I-es alapvonali működéssel rendelkezik.

Talán további fiatalítás meghozza a várt eredményt főleg úgy, hogy Iványi Zoltán fizikálisan szokás szerint nincs a topon - avagy ismét sikertelen fizikai tesz után pihen - vagy Solymosi Péter nem küldik duplán hétvégenként. 

Így tovább alelnök urak, jöjjenek a fiatalok,akik már egészen más szintet képviselnek mint a régi időmúlt "bútordarabok".

Évek óta az élvonal küszöbén állt Zierkelbach Péter, de most eljött, hogy bemutatkozhasson.

A pécsi játékvezető 2014. őszén került fel az NB: II-es vezetőkeretbe, ahol eddig 73 mérkőzést vezetett.

NB. II-es játékvezetőként:

Az élvonalban eddig 56 alkalommal működött közre az alapvonalon.

A negyven év alatti játékvezetők kevésbé ismerik Marosvári Csabát, de a negyven év felettieknek nem nagyon kell Őt bemutatni.

Ha csak a Wikipedia száraz adatait nézzünk, a következőket tudhatjuk meg róla:

Marosvári Csaba (Budapest, 1960. augusztus 14.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Egyéb foglalkozása: ügyvezető

A játékvezetésből Budapesten vizsgázott 1978-ban. A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A BLSZ JB minősítésével NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Testületének (JT) döntésével 1989-től NB II-es, majd 1992-től NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A játékvezetést 1994-ben, szakmai munkájának – építőipari cégvezető – előtérbe helyezésével befejezte. A Focibír.hu adatbankja szerint NB I-es mérkőzéseinek száma 54, ebből 14-en vezetőbíró volt.

• 1993 - 1997 között az MLSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei JB elnöke.
• 2011-től a MLSZ Jász-Nagykun-Szolnok megye Társadalmi Elnökségének Tagja, alelnöke.
• 2016-tól a MLSZJász-Nagykun-Szolnok megye Társadalmi Elnökségének Tagja, elnöke.

Marosvári Csaba az egyetlen az MLSZ megyei Társadalmi Elnökök között, aki működő játékvezető volt. Az országos értekezleteken nyíltan és bátran vállalja véleményét az MLSZ vezetői előtt az amatőr játékvezetők érdekében. 2018-ban többek között támogatója volt a játékvezetői díjak emelésének, illetve az amatőr játékvezetők gyorsabb előmenetelének is.

2016-tól az MLSZ Szolnok megyei igazgatójával, Varga Zsolttal összhangban irányítják Szolnok megye labdarúgását. Amikor 2018-ban Puhl Sándor le akarta váltani Paróczai Dezső Jász-Nagykun Szolnok megyei játékvezető bizottsági elnököt, ő is kiállt a megyei JB elnök mellett.

Marosvári Csaba évtizedek óta a magyar amatőr játékvezetés elkötelezettje és egyben nagyvonalú mecénása is. Azon kevesek egyike a volt NB. I-es játékvezetők között, aki nem kivesz a játékvezetésből, hanem betesz abba. A Szolnok megyei játékvezetők az ő támogatásával jutottak BIP-zászlókhoz és kommunikációs szettekhez (head-set) az elmúlt évek során.

Kevesen tudják, hogy 2009-ben az MLJT weblapja is Marosvári Csaba támogatásával jött létre is. Hanacsek Attila az MLJT honlapján is elérhető 2011. évi beszámolójában ez áll:   

„Tagtársunk, Marosvári Csaba közel 300.000- Ft támogatást nyújtott nekünk. Szponzori segítségével hoztuk létre honlapunkat (a www.mljt.hu-t), mely azóta is üzemel és ahol sok érdekes cikk, híradás olvasható. Jól kitapinthatóan ezzel is hozzájárulunk a labdarúgó játékvezetés népszerűsítéséhez, hiszen számos érdeklődő kérdést kaptunk már eddig is civilektől, melyeket természetesen igyekszünk megválaszolni. Szívből köszönjük Csaba támogatását.” 

Kedves Csaba!

A játékvezetők nevében kívánunk Neked jó egészséget és boldog születésnapot.

Három esztendeje még a budapesti első osztályban bíráskodott, idén júniusban pedig első élvonalbeli mérkőzését vezethette Káprály Mihály.

Vecsésen edzőtáborozott a játékvezetői keret, amelynek tagjai közül többen jó eséllyel a jövőben szerepet kaphatnak a legmagasabb osztályban – így például Káprály Mihály, aki a 33. fordulóban rendezett ZTE FC–Mol Fehérvár (1–1) mérkőzésen először vezethetett az élvonalban.

„Hatalmas élmény és megtisztelő volt közreműködni a találkozón, minden másodpercét élveztem   – mondta lapunknak a 29 esztendős bíró.  – Elégedettség azonban csak annak kapcsán lehet bennem, hogy lehetőségem lett a legmagasabb osztályban működni. Kétszer visszanéztem a meccset, majd különböző szempontok szerint összevágtam magamnak videókat, amelyekből leszűrhettem, mit csináltam jól vagy rosszul. Továbbá megkaptam a mérkőzés szakmai értékelését, amelyből próbálok tanulni.”

Az önkritikus játékvezető lapunk helyszíni tudósítójától 7-es értékelést kapott első élvonalbeli munkájára – megkérdeztük, mennyire követi figyelemmel a Nemzeti Sport rá vonatkozó osztályzatait.

„A saját teljesítményem megítélésénél nem gondolnám, hogy az volna az irányadó, de természetesen számít, milyen visszajelzést kapok a Nemzeti Sporttól. A szakmai kritériumoknak való megfelelés ösztönöz elsősorban, de mások véleménye sem közömbös számomra. Ugyanakkor a sajtó, a labdarúgók és a játékvezetők szerintem egységet alkotnak, ezért nyitottnak kell lennünk egymás felé.”

Adva van a kérdés, hogyan jutott el addig, hogy ilyen fiatalon élvonalbeli mérkőzést vezessen? A kárpátaljai születésű, Nyíregyházáról induló bíró három évvel ezelőtt még a budapesti első osztályban vezetett, gyors előmenetel tehát az övé.

„Tizennyolc évesen tettem játékvezetői vizsgát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Labdarúgó-szövetségnél .  Kezdetben asszisztensként, később pedig játékvezetőként felépítettek, megjártam a megyei bajnokságokat, mígnem felkerültem az országos keretbe. Voltak nehézségek a pályámon, megtörtént, hogy Oroszországban kellett napokon át tárgyalnom a munkámból kifolyólag, ám önköltségen hazarepültem az országos játékvezető keretkiválasztóra, de abban az évben nem sikerült felkerülnöm. Eleinte hobbi volt, majd hivatás lett a játékvezetés, ezt az is mutatja, hogy miután egyetemi tanulmányaim Budapesthez kötöttek, másfél éven át jártam haza megyei mérkőzéseket vezetni hétvégenként. Később a Budapesti Labdarúgó-szövetségnél dolgoztam, majd kétezertizenhétben az országos, NB III-as, az előző idényben pedig az NB II-es kerethez csatlakozhattam. Hét másodosztályú mérkőzésen kaptam feladatot, a tavasszal pedig már az élvonalban számítottak rám alapvonali játékvezetőként, majd játékvezetőként. A bajnokság rendkívül kiélezett, hatalmas a tét a tizenkét csapatos NB I-ben, a színvonal, a tempó folyamatosan emelkedik, úgyhogy állandóan tanulnom kell. Hogy milyen a játékvezetői felfogásom? Nos, egyszer azt mondtam a kollégáimnak, igazán úgy tudunk háttérben maradni, ha megtanuljuk, mikor kell előtérbe lépni. A játék folyamatosságának támogatása, a törekvés rá a modern futball alapvető elvárása, ezt szeretném segíteni.”

Korábban mentora Szabó Zsolt volt.

A labdarúgás játékszabályainak számos módosítását elfogadták az IFAB február végi közgyűlésén, ezek az új idénytől lépnek érvénybe.

Fő szabályváltoztatások

A közgyűlésen az alábbi, fő szabályváltoztatásokat, pontosításokat fogadták el:

• Kezezés:

– A támadójátékos véletlen kezezése csak akkor büntetendő, amennyiben "azonnal" gólt eredményez, vagy a játékosnak és/vagy a csapatának egyértelmű lehetőséget teremt a gólszerzésre (azaz a kezezést követően a labda csak rövid távolságot tesz meg és/vagy nagyon kevés passz történik) 
– A kezezés szabálytalanságok meghatározásánál a kar véget ér a hónalj alsó részénél

• Büntetőrúgások és büntetőpontról végzett rúgások: 

– Amennyiben a kapus szabálytalanságot követett el, de a rúgás elkerüli a kaput vagy visszapattan a kapufákról/keresztlécről, akkor a rúgást nem kell megismételni, kivéve, ha a kapus szabálytalansága egyértelműen befolyásolta a rúgást végző játékost

– Ha a kapust büntetik és a rúgást megismétlik, akkor az első szabálytalanságért (a játék és a büntetőpontról végzett rúgások során) a kapust szóban, és bármely ezt követő szabálytalanságért figyelmeztetésben kell részesíteni 

– A játékosoknak adott sárga lapokat nem viszik át a büntetőpontról végzett rúgásokra. Amennyiben egy játékos mind a mérkőzés, mind a büntetőpontról végzett rúgások során kap sárga lapot, azt két sárga lapként kell rögzíteni, nem pedig kiállításként 

– Amennyiben a kapus és a rúgást végző játékos pontosan egy időben követ el szabálytalanságot, akkor a rúgást végző játékost kell büntetni

• Videó játékvezető asszisztensek (VAR-ok)

– "Csak VAR felülvizsgálat" esetén csak egy TV jelzés szükséges 

– Amennyiben a felülvizsgálandó incidens szubjektív, akkor az az elvárás, hogy a játékvezető "játéktéren lévő felülvizsgálatot" (OFR-t) végezzen, azaz a visszajátszást a játékvezetői felülvizsgálati területen tekintse meg

Az IFAB az alábbi pontosításokat is elfogadta a játékszabályokhoz:

• A kapufák és a keresztléc alakja a négy alapforma kombinációja is lehet
• A védőjátékos szándékos kezezése a leshelyzet szempontjából szándékos megjátszásnak minősül
• Amennyiben a kapust azért büntetik, mert másodszorra, szabálytalanul játszotta meg a labdát a játék újraindításakor (azaz mielőtt az másik játékost érintett volna), akkor a megfelelő fegyelmezési szankciót kell alkalmazni, akkor is, ha a második érintés kézzel/karral történt
• Amennyiben a játékvezető "gyors" szabadrúgást engedélyez vagy előnyszabályt alkalmaz olyan szabálytalanság esetén, amely "ígéretes támadást akadályozott vagy állított meg", akkor nem kell sárga lapot adni
• A játékosnak, aki labdaejtés során nem tartja tiszteletben az előírt 4 méter távolságot, sárga lapot kell kapnia
• Amennyiben a kapus kirúgás vagy szabadrúgás elvégzésekor "felpöccinti" a labdát, amit egy csapattárs visszafejel vagy mellkassal visszaad neki, hogy elkaphassa, akkor a rúgást meg kell ismételni, azonban fegyelmezési szankciót nem kell alkalmazni, kivéve ha ez sorozatosan előfordul

Az MLSZ JB. ismét Vecsésen rendezi meg a feleslegesnek tartott ellenőri napokat.

Tisztelt Elnök Úr!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket a megyei ellenőri továbbképzés napirendjéről.

A program mind a két megadott napon (2020. augusztus 2-án és augusztus 14-én is ) a következő:

9:45-ig Beérkezés

10:00-10:45  Elméleti teszt

11:00-12:00  Szabályváltozások

12:00-13:30  Ebéd

13:30-14:15  Videós teszt

14:30-15:15  Videós teszt és elméleti teszt elemzés

15:30  Zárás, hazautazás

Helyszín: Airport Hotel, 2220 Vecsés, Lőrinci u. 130/A

Kérjük, hogy az érintetteket értesíteni szíveskedjenek.

Kérjük továbbá, ha bárkinek egészségügyi problémája van  illetve nem tisztázott eredetű betegsége, a koronavírus járványra való tekintettel ne vegyen részt a továbbképzésen.

Ezen kívül megkérünk mindenkit, hogy tartsa be a higiéniai előírásokat és a szociális távolságtartást.

Köszönettel:

MLSZ JB

Játékvezetői iroda

Szeretném megköszönni a MLSZ-nek és az MLSZ JB-nek a nagyszerű, fényüző kiszolgálást a Vecsési Airport Hotelben, bár megjegyezném most mindenhol két kézzel kapkodtak volna a Balaton környékén is a rendezvény után.

Néha kellene a változás.

Nem szeretném a játékvezetői kiszolgáló személyzetet minősíteni, de jobb lett volna ha pár  "űtősebb" megyei vezető (JB elnök) jövőben meghívást nyerne, Ők igazán megérdemelnék, nem pedig Vavika-Kurmai-Makai bénázását, arcoskodását kell elviselnünk.

Sokkal emberibb lenne, hiszen  jövőben ingyen dolgoznak majd MLSZ kötelékében a megyei vezetők. 

Néhányan az edzőtábor alatt azonosultak a tényekkel. Civil életben furcsa lenne, ha a "cég" vezető nem kapna munkájáért anyagi ellenszolgáltatást, alkalmazottak meg igen.

Ebből is látszik a Magyar Játékvezetésben ahogy Ábrahám Attila szokta mondani Baranya megyében: "Kaptunk ennyit a játékvezetéstől..." (gondolom ellenőri díjból Ő is felajánl egy apró részt a többiekkel együtt).

Nagyon pozitív és szimpatikus volt a "vezetők" előadásai, értékelései.

Szerintem nem Ők a hibások a kép zavarért, hanem azon emberek akik becsapják Őket.

A magyar amatőr játékvezetés padlón van, olyan mint egy leeresztett lufi. Négy-öt megyéből ismét 2-2 fő kerül fel a keretekben, természetesen mindig abból a puncsos megyékből, de ezekből sokan ki is buknak.

Igaz, ha nem kozmetikáztatnák az ellenőri jelentést  V.F és K.Z, akkor alelnök urak valós képet kapnának az utánpótlásról. 

Kijelenthető, Puhl Sándor és Hanacsek Attila átvannak vágva, mivel nem reális képet kapnak NB III-as keretről.

Kollégáról jót, vagy semmit, de azért négy súlyos hibával egy szezonban jó átlaggal benn maradni NB III-ban vérlázító.

Nyugati megye  H.CS játékvezető.

Most már tudjuk ezért "parkoltak" az ellenőri jelentések.

Ennek fényében sajnálatos volt a hangzatos kijelentés két nap alatt kétszer alelnök úr szájából: "Magyar játékvezetésben van a  hangos kisebbség és az értelmes többség." 

Valóban, ha tájékoztatásban Puhl úr csak a kozmetikázott teljesítményeket, bólogató és alamizsnájukat féltő postásokat, nyugdíjasokat tartja "hiteles" alanynak, ilyen bölcsességeket oszt meg játékvezetőivel.

Azért itt, Vecsésen más volt a mottó az amatőr játékvezetés körében:  Vannak a becsületes és racionális "spicliket" kizáró többség, akik megoldják megyéik gondjait, meg a  megfakult, Judás pénzért mindenre képes szembe hízelgő alelnököket félrevezető kétszínű egyének. 

Reméljük vírus mentes bajnokság következik, mindenki feltöltődve és VALÓS remek teljesítménnyel fogja emelni az amatőr játékvezetés színvonalát.

Javában tart az NB. III-as edzőtábor, ahonnan sok információt kaptunk az elkeseredett kollégáktól.

"Ismét nem a szakmáról szól az edzőtábor, inkább a terrorról és a rettegésről. Újabb két játékvezetőkről  (Vas, Komárom) derült ki, hogy nem asszisztálnak tovább ehhez a rendszerhez, inkább visszavonulnak" - nyilatkozta weboldalunkank az egyik NB. III-as játékvezető. 

"Szánalmas látni a kivetítőn azt, hogy dr. Csányi Sándor elégedett a játékvezetés vezetőivel, Berzivel, Puhllal és Hanacsekkel. Ezt ők vetitették ki magukról. Nem mertünk szólni, inkább lesütött szemmel néztük a földet és arra gondoltunk, hogy a rohadt életbe, milyen vastag bőr van az arcukon, hogy sikernek könyvelik el azt, amit tönkre tettek."

"Volt olyan ellenőr - aki megyei elnök is -, aki a tábor ideje alatt tudta meg, hogy a nem kötnek vele szerződést és nem kapja tovább a költségtérítését. Igaz, ezt nem az MLSZ JB. vezetőitől, hanem a saját igazgatójától."

"Itt vannak a nagy öregek újra, őket nem zavarja a koronavírus, napi 10.000 forintért eladják magukat"

Szerencsére holnap már vasárnap és a srácok végre haza mehetnek.