Ezért nem volt magyar játékvezető a foci-vb-n: "Lehet, hogy furcsa és idegen a VAR, de nem rossz"

A magyar bírói testület vezetője, Hanacsek Attila azt is elárulta, miért nem kerül még bevezetésre itthon a vb legnagyobb technikai újítása, hogy mennyivel csökkent a súlyos játékvezetői hibák száma az NB I-ben, és hogy lesznek-e itthon is 110 perces meccsek.

"Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés"

Hanacsek Attila, korábbi FIFA-bíró, a játékvezetői bizottság elnöke volt a Sportrádió "Hazafutás" c. műsorának vendége, ahol többek között a katari vb-n tapasztalt, olykor extrém idejű hosszabbítások is szóba kerültek.

- Az aktív játékidő növelése nem újkeletű dolog, nem most tűzte a FIFA a zászlajára. Már a 90-es évek elején is szó volt arról, hogy növelni kell. Olyan 46-48 perc volt nagyjából akkor az aktív, tiszta játékidő, ezen kellett változtatni. Ebből a nagyjából 48 percből 8 percet birtokolták a kapusok a labdát, tehát a 22 játékosra jutott 40 perc, azaz egy-egy játékosra nagyon durván olyan két perc aktív játékidő. Már az 1994-es világbajnokság előtt is felhívták külön a játékvezetők figyelmét a hozzáadott időre, ami egyébként a labdarúgás játékszabályaiban benne volt addig is, és ez az aktív játékidő fölment olyan 55 percre. Ezt az 55 percet próbálják tovább növelni. Nem véletlen szerintem, hogy maga a játékidő az kétszer 45 perces, ugyanúgy, ahogy az iskolai órák is, az emberi figyelemmel van kapcsolatban ez az egyszerű tény.

Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés. De egyelőre még nem kaptunk semmiféle erre vonatkozó iránymutatást.

Az persze korábban is élt, hogy minden elvesztegetett időt, azt, ami nem a játék természetes része, azt hozzá kellett adni pluszban a félidőkhöz, be kellett számítani a mérkőzés idejébe. A katari világbajnokság előtt volt egy olyan útmutató is a játékvezetők számára, hogy a gólöröm miatt elvesztegetett időt is adják hozzá a bírók. A vb-n, egy sajnálatos sérülés miatt is extrém dolog volt, hogy közel harminc percet játszottak pluszban, ami nem biztos, hogy helyes irány. Nyilván nagyon fontos az, hogy nem szabad átesni a ló túlsó oldalára.

"Az NB I-ben nem kell extra dolgokra számítani"

Hanacseket megkérdezték arról is, hogy akkor tavasztól nálunk is ilyen hosszú hosszabbításokra kell-e majd számítani?

- Ha ilyen útmutatás lett volna, akkor már megkaptuk volna.

Tehát a játékidőt és a játékszabályokat tekintve, tavasszal a bajnokságban szerintem nem kell ilyen extra dolgokra számítani.

Nyilván arra igen, hogy bármilyen más ok miatt, hogyha elvesztegetik az időt, akkor ahogy eddig ezután is hozzá lesz adva pluszban. Egyébként egy érdekes dolgot hadd mondjak, ha már a játékidőnél tartunk, és egy picit kapcsolódik a videóbíró-rendszerhez is. Ugye sokan féltek, amikor a tavalyi bajnokságban elindult Magyarországon is a VAR. Tartottak attól, hogy majd extra hosszabbítások lesznek és nagyon meg fog növekedni a mérkőzések időtartama. Ehhez képest 1,6 perccel nőtt a meccsek átlagos ideje a nem VAR-os időszakhoz képest. És emellett a súlyos hibák száma 80 százalékkal csökkent - mondta a játékvezetői testület első embere, aki sikeresnek tartja a videóbíró-rendszer bevezetését itthon.

OTP Bank Liga: Több mint 80 százalékkal kevesebb a súlyos hiba

- Már több mint 250 mérkőzésnek a tapasztalata a hátunk mögött van. Az esetek döntő többségében, hogy ha a videóbíró kihívja a játékvezetőt, annak többnyire nagyon komoly és egyértelmű, nyilvánvaló oka van. Valami olyan tényt, körülményt, eseményt hagyott esetleg figyelmen kívül a pályán lévő hivatalos személyek egyike, ami indokolja azt, hogy azt az eredeti döntését esetleg felül kell vizsgálni, vagy meg kell változtatni. De vannak ellentétes példák is. Nálunk talán három olyan eset volt, amelyeknél a játékvezető fönntartotta a korábban meghozott döntését, de jellemzően, olyan 97-98 százalékban azért oka van, hogy ha a videóbíró egy felülvizsgálati folyamat eredményeként, 12 vagy 32 darab kamerát nézve javasolja a felülvizsgálatot a pályán működő játékvezető számára. Őszintén szólva egy kicsit szkeptikus voltam magával a videóbíró-rendszerrel kapcsolatosan a kezdetek kezdetén, nagyon féltettem a játékot attól, hogy az érzelmeknek az áramlását akadályozza majd. De aztán magam is szembesültem a tényekkel.

Hogy ha az NB I őszi szezonját nézzük, a tavalyi, illetve a tavalyelőtti bajnokság hasonló időszakához képest, több mint 80%-kal csökkent a súlyos játékvezetői, illetve asszisztensi hibák száma. Tehát lehet mondani azt, hogy furcsa a rendszer, hogy idegen a játéktól, de azt nem, hogy rossz lenne.

Hála ezért a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és azoknak az élvonalbeli kluboknak, akik ennek a kezdeményezésnek az élére álltak, hogy Magyarországon szinte az elsők között került bevezetésre a videóbíró-rendszer.

A vb legnagyobb újítása félautomata, de itthon még nem lesz

Hanacsek arról is beszélt, melyik vb-újítás bírt a legnagyobb tanulsággal.

- Az őszi idény vége után az élvonalban működő játékvezetőknek tartottunk egy frissítő kurzust, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, és ennek a frissítő kurzusnak az egyik napirendi pontja volt a világbajnokságnak a tapasztalatai. Az első és fontos tanulsága volt a világbajnokságnak számunkra, hogy Katarban vizsgázott a félautomata lesrendszer. Ez a technológia minden olyan szituációban, minden olyan helyzetben, ahol leshelyzet állhat fent, képet küld a VAR-szobába, és ezeknek a helyzeteknek a kiértékelését továbbra is emberek végzik - ezért félautomata, mert a képet a rendszer állítja elő, de annak az értékelését továbbra is emberek végzik, és a végső döntés természetesen a játékvezetőé. A labdába van egy beépített érzékelő, ami a rúgás pillanatát hivatott segíteni, és külön 12 kamera volt telepítve a világbajnokság minden stadionjában. Ezért is volt nagyon érdekes, hogy ha nincs ez az új rendszer ott a nyitómérkőzésen, akkor biztos vagyok benne, hogy igazából senki nem észlelte volna azt a leshelyzetet. Ez a félautomata rendszer nagyban fölgyorsítja a döntéshozatali folyamatot. a FIFA-nak ez is volt a célja vele. Azt nem tudom, hogy - mindenféle bírálat és véleménynyilvánítás nélkül - mennyire szolgálja a játék érdekét, hogy itt ilyen 1,2 centiméteres helyzetek döntsenek. Nekem azért vannak még fenntartásaim.

Pakson vagy épp Kisvárdán ezzel a rendszerrel viszont még tavasszal biztosan nem találkoznak majd a csapatok és a szurkolók.

- Mi egy másik rendszert használunk, mint amit a világbajnokságon. Nyilván ez egy nagyon drága dolog. Maga a videobíró-rendszer is egyébként egy horribilis összegbe kerül a Magyar Labdarúgó Szövetség számára. Csak egy érdekes adat: 570 embernek a munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a videóbíró-rendszer meg tudjon valósulni kilenc hónap alatt Magyarországon.

Ez a vb-n látott félautomata rendszer, a közeljövőben, hogy a tavaszi szezonban biztos, hogy nem lesz nálunk, de nyilván ez a jövő.

Ami miatt bennünket támadtak korábban - hozzáteszem, nagyon sok esetben jogosan - az az volt, hogy ilyen leshelyzeteknél viszonylag hosszú idő telt el, mire megszületett egy döntés. Saját egyéni felmérés, hogy 2 perc 30 másodperc, vagy 2 perc 45 másodperc az az idő, amit még a publikum tud tolerálni. Az is sok, eddigre fordul meg a hangulat, és kezdik el mondjuk "méltatni" a szövetséget...Nagyon sokat dolgoztunk, hogy ez minél jobban rövidüljön, és a tavalyi bajnokság hasonló időszakához képest ebben is tudtunk előrelépni.  

Előtérben a háttéremberek – ezúttal a játékvezetők teljesítményét elemeztük a vasárnap véget ért katari világbajnokság kapcsán. Az általános színvonalról, a sokat vitatott VAR-rendszerről, Kovács István mellőzéséről és a döntőt vezető Szymon Marciniak szerepéről is szó esett. Két korábbi játékvezetővel, a 2010-es vb-n a spanyol–német elődöntőt vezető Kassai Viktorral, valamint az 1999 és 2011 között nemzetközi játékvezető, 321 NB I-es mérkőzésen dirigáló Szabó Zsolttal beszélgettünk.

– Milyenek voltak a katari világbajnokság általános tapasztalatai a játékvezetés tükrében?
Kassai Viktor: – A vébé hatvannégy mérkőzésére harminchat játékvezetőt és huszonnégy videóbírót jelölt a FIFA, ami azért érdemel említést, mert ekkora keret esetén – a partjelzőket még nem is számolva – szinte lehetetlen, hogy a játékvezetők mindegyike hasonló tudású legyen. Ahhoz, hogy nagyjából azonos értelmezés és gondolkodásmód szerint ítéljék meg a vitatott eseteket, rengeteg továbbképzés szükséges nemcsak a vb előtt, hanem folyamatosan a torna idején is. Ez óriási feladat volt a FIFA Pier­luigi Collina vezette játékvezetői bizottságának.

Szabó Zsolt: – Korábban is megfigyelhető volt, hogy három jól elkülöníthető iskola létezik. Vannak az európai játékvezetők, a dél-amerikaiak – és az összes többi... Senkit sem megbántva természetesen. Nem volt meglepetés, hogy az igazán éles mérkőzéseket az első két csoport képviselői között osztották el, a kieséses szakaszban már csak olyan játékvezetők kaptak szerepet, akiknek jelentős a tapasztaltuk, hozzászoktak a nagy tétre menő mérkőzések dirigálásához, a BL-ben vagy a brazil, argentin bajnokság csúcsrangadóin edződnek. Kivétel ez alól a bronzmérkőzés, amelyet a katari kolléga vezetett, de az nyilvánvalóan sportdiplomáciai döntés volt.

Kassai Viktor: – Ha valaki azt gondolta volna a vébé előtt, hogy a VAR-rendszer használatával megszűnnek a vitatott ítéletek, annak csalódnia kellett. A technológia bevezetése rengeteg hibás döntést kijavított, de továbbra is maradnak vitás esetek. Az egyértelmű szituációkban könnyű döntéseket hozni, de sok esetben a helyes ítélet a szabály értelmezésének függvénye, amiről sokszor a játékvezetők is különbözőképpen vélekednek. Ez olyan, mint amikor az egyik szurkolónak az argentin, a másiknak a spanyol együttes játéka tetszik, az edzők sem ugyanúgy olvassák a csapatok taktikáját, ugyanígy a játékvezetők között is előfordulhat véleménykülönbség. Volt olyan eset, amely szakmai berkeken belül is nagy port kavart: kezezés miatt megadott tizenegyes, látszólag egyértelmű esetnek tűnt, de sajnos a VAR-szobában ülők tévútra vitték az eredetileg jól ítélkező játékvezetőt. Akinek ez különösen fájdalmas lehetett, hiszen ezek után már nem is kapott több mérkőzést...

Szabó Zsolt: – Hibák mindig lesznek. Még viszonylag friss az eset, nem értettem, hogy a bronzmérkőzésen miért Marokkó reklamált hevesen, amikor olyan egyértelmű tizenegyest nem kaptak meg a horvátok, hogy magam képtelen voltam felfogni, miként nézhette el az esetet a játékvezető a VAR-szobában ülőkkel együtt. A videóbíró intézménye szerintem jó, de a belé vetett hit meginog, amikor ilyen érthetetlen döntések születnek.

Kassai Viktor: – Aki szakértő szemmel figyelte a játékvezetők foglalkoztatottságát, észrevehette, kik azok, akikben nagyon bízott a FIFA. Egyes játékvezetők egy vagy két mérkőzésre kaptak csak megbízatást a csoportkörben, de a kieséses szakaszban szinte csak a legtöbb rutinnal felvértezettek kaptak szerepet. Láthattuk, hogy például az olasz Daniele Orsato kivétel nélkül kiemelt rangadót kapott: a nyitó meccset követően az Argentína-Mexikó csoportmérkőzést, majd az elődöntő egyik meccsét. Tapasztalatból mondhatom, egy világbajnokságon minden meccs „élet-halál” kérdése a játékvezetőknek is: ha jól vezetsz, van esélyed következő feladatra, ha hibázol, nincs. Így azok a játékvezetők kapnak lehetőséget a legfontosabb mérkőzéseken, akik a tornán a leginkább meg­győző teljesítményt nyújtották.

– Ez határozza meg, ki vezeti a döntőt?
Kassai Viktor: – Alapvetően igen, de ott van például a francia Clément Turpin esete, aki három sikeres mérkőzést követően kényszerült hazautazni, mert a francia válogatott bekerült az elődöntőbe – így a FIFA íratlan szabályai szerint már csak otthonról figyelhette az elődöntőt és az érmekért zajló csatákat.

Szabó Zsolt: – Ugyanez igaz Fernando Rapallinire, az argentin játékvezetőre – a torna közben senki sem tudja, mely csapatok jutnak a döntőbe. Az ő esélyeit az is csökkentette, hogy legutóbb, kétezertizennyolcban éppen argentin játékvezetőre bízták a döntőt, és szinte kizárható, hogy kétszer egymás után ugyanabból az országból érkező bíró kapja a döntőt.

– Mérkőzést szinte mindenki kapott – a kevés kivételek egyike a nagykárolyi Kovács István.
Kassai Viktor: – Katarba mind a harminchat játékvezető úgy érkezett, hogy esélye van sípba fújni, de erre heten egyáltalán nem kaptak lehetőséget. Az elmúlt vébékhez hasonlóan a FIFA most sem közölte előre, kik lesznek a tartalékok, akik bár közelről nézhették a meccseket, kissé csalódottan térhettek haza. Amikor István először kapott a tornán tartalék-játékvezetői feladatot, még bíztam benne, hogy vezethet is mérkőzést, de az idő múlásával világossá vált, nem így lesz. Együttérzek vele, de a feladat adva van: a következő három és fél évben meg kell győznie a FIFA játékvezetői bizottságát, hogy fontosabb szerepet kapjon kétezerhuszonhatban.

Szabó Zsolt: – Meglepett ez a történet. Jól vezetett a BL-ben, rábízták az először megrendezett Európa-konferencia­liga döntőjét. Alig emlékszem hasonlóra, hogy valaki ott van a tornán, de nem vezet meccset, talán csak a svéd Martin Hansson esete ugrik be. Ő vezette a francia–ír pótselejtezőt, amelyen nyilvánvaló kezezést követően született gól döntötte el, hogy a franciák mehetnek a kétezertízes tornára, az írek pedig nem, így érthető volt, hogy bár a vébére elutazott, mérkőzést nem bíztak rá.

– A legtöbb témát a játékvezetéssel kapcsolatban még mindig a VAR szolgáltatja. Jól vizsgázott a rendszer ezen a világbajnokságon? Hogyan lehetne még jobbá, hasznosabbá tenni?
Szabó Zsolt: – Van egy kis szívfájdalmam, noha az elsők között kardoskodtam a VAR mellett. Amikor azt méricskélték, hány milliméteren múlt, hogy nem volt kint a labda, midőn Japán gólt szerzett Spanyolország ellen, úgy éreztem: az informatikusok, a matematikusok egyet előre-, a labdarúgó-játékvezetők egyet hátraléptek a futball rendszerében. Jól emlékszünk a fotókra, mémekre, amelyek azokban a napokban bejárták az internetet, és bár a számítógép döntését elfogadom, nekem ez az egész kicsit életidegen a labdarúgástól. Talán régimódi vagyok, de amikor a játékvezető csak a saját szemére hagyatkozhatott, százból százszor kirúgást ítélt volna abban a helyzetben, és lehet, hogy a számítógép szerint tévedek, tudom, hogy chip van a labdában, és elfogadom a döntést – mégis számomra kicsit szívfájdító ez az egész. Mert nekem a játékvezetés nem csupán abból áll, hogy pontosan tudom a szabályokat, és azokat a megfelelő pillanatban helyesen alkalmazom is, hanem ahogyan mi magunk között mondani szoktuk, menedzseljük a mérkőzést – érzék kell ahhoz, hogy az adott pillanatban eltaláld, mire van szükség, hogy a mérkőzés rendben, nyugalomban mehessen tovább. Minél többet használjuk a számítógépet, annál inkább kihalnak az igazi egyéniségek. Erről egészen konkrét, közeli példát mondhatok. Puhl Sándor talán nem tudta fejből mondani a szabálykönyvet, de úgy vezette a mérkőzést, úgy irányította az eseményeket, hogy a vitatható döntést is elfogadta tőle mindenki. És ez a titok, ehhez nem kellett neki számítógép. Nekem az a fontos, hogy ne a gépek vezessék a mérkőzést, hanem egy ember, aki érti és érzi, mire van szükség, hogy a játék, a játékos legyen főszerepben.

Kassai Viktor: – A világ legelismertebb szaktekintélyei éveken át tesztelték, mikor és hogyan használják a VAR-rendszert. Hogy ne túl sokszor szakítsa félbe a játékot, de amikor igazán fontos, lépjen közbe – ehhez ki kellett dolgozni egy alapszabályrendszert. Hiba még így is lesz, és mindig a játékvezetői tévedés lesz másnap a címlapokon, a helyes döntés mindenkinek természetes. A technika segítségével egyetlen lesről született gólt sem adtak meg a hatvannégy mérkőzésen, sőt, az úgynevezett félautomata rendszerrel jelentősen felgyorsult egy-egy vitatott leshelyzet eldöntése. A VAR használatával a kapitális bírói hibák lehetősége szinte kizárható. Diego Maradona ezerkilencszáznyolcvanhatban kézzel ütötte a kapuba a labdát, ma elképzelhetetlen, hogy hasonló esetben gólt ítéljenek. A döntőben az argentinok harmadik góljánál a labda talán annyival volt a gólvonal mögött, mint kétezertízben, amikor az angol Frank Lampard lövése után a labda lepattant a lécről, de akkor a technika még nem segíthetett a játékvezetőnek. Ma már igen. Ha esetleg a játékvezető nem látta volna tisztán, mi történt, a gólvonal-technológia közreműködésével megadta volna azt a gólt. Ezen a világbajnokságon sokszor kritizálták a VAR-rendszert, de az mindenképpen a javára írható, hogy legalább húsz-huszonöt súlyos hiba kijavítása volt lehetséges a VAR-szobából, amely igazságosabbá tette a mérkőzések kimenetélét.

– Mennyire volt meglepő, hogy Szymon Marciniak vezette az Argentína–Franciaország világbajnoki döntőt?
Szabó Zsolt: – Az európai színtéren jól ismert játékvezető, ráadásul a magyar–lengyel barátság miatt nagyon szurkoltam neki. Külön öröm az a sporttörténeti pillanat, hogy egyik asszisztense, Tomasz Listkiewicz döntőn lengethetett ugyanúgy, mint az édesapja, Michal Listkiewicz ezerkilencszázkilencvenben. Misit jól ismerjük, hiszen Budapesten tanult, jól beszél magyarul, Nagy Miklós korábbi jb-elnök mutatott be neki több mint húsz éve, régi barátság fűz hozzá. És az is eszembe jut, hogy milyen fontos a sportdiplomácia a játékvezetés területén, Michal Listkiewicz tapasztalatára számít a lengyel futballszövetség és az UEFA is – megfelelő háttér nélkül senki sem juthat ilyen messzire. Nyilván nem volt hátrány, hogy Michal korábban volt az UEFA- és a FIFA-jb tagja is.

– Ide kapcsolódik, hogy egymás után ez volt a harmadik világbajnokság, amelyen labdarúgásunkat nem képviselte magyar játékvezető.
Kassai Viktor: – Én már egy ideje nem a magyar futballban dolgozom, így ehhez nem tudok hozzászólni...

Szabó Zsolt: – A lengyel példa a legjobb! Az MLSZ jb az elmúlt tíz évben nem készült fel arra, hogy mi történik, ha Kassai Viktor egyszer abbahagyja a játékvezetést. A vébére a BL-ben szereplő legjobbak mehetnek, nekünk ma nincs ilyen játékvezetőnk. Amikor Puhl Sándor döntőt vezetett, Szepesi György a FIFA végrehajtó bizottságának, Palotai Károly a FIFA-jb-nek volt a tagja. Amikor Kassai Viktor elődöntőt vezetett, Vágner László kiváló kapcsolatot ápolt a FIFA-jb, az UEFA-jb tagjaival. Ma Csányi Sándor MLSZ-elnök a FIFA, az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, de a magyar játékvezetés érdekeit senki sem képviseli a nemzetközi szövetség illetékeseinél. Egyedül Kassai Viktornak van esélye arra, hogy a legmagasabb szinten képviselje a magyar játékvezetést, de neki most az a feladata, hogy a bolgár játékvezetőket menedzselje. Szymon Mar­ciniak mutatta meg nekünk: a lengyelek kihasználják, hogy vannak tapasztalt, nemzetközileg elismert szakembereik.

 VITÁS ESETEK A KATARI VILÁGBAJNOKSÁGON

Számos esetben (gólnál, szabálytalanságnál) fel lehetett tenni a kérdést: jól döntött-e a játékvezető? A katari világbajnokság vitás esetei közül ötöt emeltünk ki.

Ecuador–Katar: Enner Valencia meg nem adott gólja A nyitó meccs harmadik percét követő huzavona után érvénytelenítették az ecuadori Enner Valencia elsőre szabályosnak tetsző gólját a házigazda Katar ellen. Több sem kellett, a közösségi médiában csalást kiáltottak, és mindenkiben felrémlett a 2002-es vb, amelyen túlzottan is segítették a társházigazda Dél-Koreát a játékvezetők. A nézők a tévében és a helyszínen sem láthatták a perdöntő felvételt, az animációs képek azonban minden kétséget kizáróan megmutatták, hogy les volt. A VAR-szobában jó döntést hozott társaival a lengyel Tomasz Listkiewicz, akit aztán a döntő partjelzőjeként láttunk viszont.

Japán–Spanyolország: Tanaka Ao gólja Miután 48 percig nem sok köze volt Japánnak a Spanyolország elleni utolsó csoportmeccs­hez, mindenkit sokkoltak a távol-keletiek, hogy két perc alatt fordítottak. A második gól, Tanaka Aóé azonban óriási vitát váltott ki, mert szabad szemmel úgy látszott, a gólt előkészítő Mitoma Kaoru az alapvonalon túlról kanalazta vissza a labdát. Hosszas számítógépes ellenőrzés következett, a VAR-szoba végül arra jutott, hogy nem volt kinn a labda. De erről csak órákkal a meccs után tett ki bizonyító erejű – bár sokak szerint manipulált – fotót a FIFA.

Uruguay–Ghána: Edinson Cavani fellökése Különös szemlélettel vezette az utolsó csoportkörben az Uruguay–Ghána meccset a német Daniel Siebert, aki az első félidőben nevetséges tizenegyest adott Ghánának, majd a másodikban kétszer sem ítélt a dél-amerikaiaknak. A második volt fájóbb, mert a 2–0-ra vezető uruguayiaknak még egy gól kellett volna a továbbjutáshoz, és amikor a 93. percben a tizenhatoson belül Alidu Seidu fellökte Edinson Cavanit, a játékvezető visszanézni sem volt hajlandó az egyértelmű tizenegyesnek tetsző esetet. Nem csoda, hogy a csatár a lefújás után dühében feldöntötte a VAR-monitort.

Argentína–Horvátország: 11-es Julián Álvarez javára Nem vitás, hogy új mederbe terelte a mérkőzést, és vélhetően alapvetően befolyásolta az elődöntőt, amikor a 34. percben, gól nélküli állásnál Argentína büntetőhöz jutott, amelyet Lionel Messi értékesített is. Enzo Fernández jó indításával lépett ki Julián Álvarez, aki a tizenhatoson belülre érve ütközött a kapus Dominik Livakoviccsal. Kicsit olyan volt a helyzet, mint a Formula–1-ben, amikor egymást löki ki két versenyző, és mindenki azon vitázik, ki volt a hibás. Talán ezt is minősíthették volna „versenybalesetnek”, és mehetett volna tovább a játék.

Argentína–Franciaország: Lionel Messi gólja a hosszabbításban A lefújás után a többség elégedetten nyilatkozott Szymon Marciniak lengyel játékvezetőről, utóbb azonban kiderült egy s más. A német sport.de közölt egy képet, amely szerint szabálytalan volt Lionel Messi hosszabbításban szerzett gólja, mert mielőtt betalált, két argentin csere belépett a pályára, mivel azt hitték, hogy már Lautaro Martínez lövése után gól születik, de Messi csak a kipattanót értékesítette. A szabálykönyv szerint érvényteleníteni kell ilyenkor a gólt – ha a játékvezető észreveszi az esetet. Azt is utóbb szúrták ki, hogy a harmadik francia gól előtt Dayot Upamecano kézzel ütötte a labdát Kylian Mbappé elé, akinek a lövésénél szintén kézzel ért a labdába Nicolás Otamendi – azt már észrevette Marciniak, és büntetőt ítélt. Otamendit egyébként a 79. percben ki kellett volna állítani, amikor Randal Kolo Muani karját visszahúzta, majd hátulról fellökte.

A német védő, Antonio Rüdiger spanyolok elleni visszavont gólja szemléltette legjobban azt, hogy a játékosok megtanultak együtt élni a VAR-ral – állítja Kassai Viktor, az eddigi utolsó, világbajnokságot megjárt magyar játékvezető. A 2008-as pekingi olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjén bíráskodó, jelenleg a Bolgár Labdarúgó Szövetség alkalmazásában álló Kassai nem tart attól, hogy botrányos játékvezetői döntésekről is szólhat a vb egyenes kieséses szakasza.

– Az idei világbajnokságon működő játékvezetőknek nehezebb a dolguk, mint korábban? 
– Ahogy a futball, úgy a játékvezetés is változik. Nehéz összehasonlítani különböző korok játékvezetését, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években még szinte visszajátszások sem voltak a világbajnokságokon, most pedig már több mint harminc kamera rögzíti az eseményeket. Ennek következtében a bírói hibák könnyebben tetten érhetőek, mert a szuperlassításokban tisztán látszik egy-egy kezezés, szabálytalanság vagy egy néhány centis leshelyzet. Ami viszont sosem változik, az az, hogy a hiba mindig a játékvezető felelőssége.

– Igen, de a játékvezetőt a videóbíró-technológia segíti a hibák kiküszöbölésében.
– Ezzel teljes mértékben egyetértek. A játéktéren a rend fenntartása és a szabályok betartatása továbbra sem egyszerű, mert huszonkét embert kordában tartani több tízezer néző előtt embert próbáló feladat. 

Ahogyan a mérkőzések minden jelenete látható a televíziós közvetítésben, úgy ezek a képek a játékvezető segítségére is vannak, megadja neki az esélyt, hogy felülbírálhassa a korábban hozott döntését. A videóbíró segítségével nagyban csökkenthető a hibák száma, de azokat soha nem lehet a nullára csökkenteni, mert a futballban több olyan helyzet is adódik, aminek a megítélése nem fekete-fehér, hanem a szürke tartományba tartozik. És a döntéseket továbbra is emberek hozzák meg a technológia segítségével.

– Látott komoly játékvezetői tévedést a vb-n?
– Eddig több mint ötven meccset játszottak, természetes, hogy játékvezetői és VAR-hibák is előfordultak. Láthatjuk, hogy hiába dolgoznak négyen is a VAR-szobában, ha ők rosszul elemeznek egy nem egyértelmű szituációt, akkor a végső döntés hibás lesz. Vegyük tudomásul: voltak, vannak és lesznek is téves döntések a játékvezetésben. Az már szakmai kérdés, hogy vannak megmagyarázhatatlan hibák és olyanok, amelyeket emberi szemmel szinte lehetetlen észrevenni. 

Emlékezzünk csak a 2010-es vb-re: az angol–német meccsen 2-1-es német vezetésnél Frank Lampard lövése a kapufáról centiméterekkel a gólvonal mögé pattant, de ezt sem az uruguayi játékvezetőnek, sem az asszisztensnek sem volt esélye megítélni, mégsem vezethettek több meccset a vb-n.

– Katarban Griezmann utolsó pillanatban elvett gólja Tunézia ellen és Japán Spanyolországnak rúgott találata borzolta a kedélyeket. Más nagyon nem. Elképzelhető a későbbiekben botrányos játékvezetői ítélet?
– Én az első „VAR-os vb-ről”, 2018-ból sem emlékszem súlyos tévedésre. Elfelejthetjük az olyan óriási visszhangot kiváltó eseteket, mint az 1966-os Hurst-lövést a németek elleni döntőn vagy Maradona kezezését az angolok ellen. Ilyen már egyetlen világbajnokságon sem fordulhat elő a jövőben.

A japánok gólja bizonyítja, hogy a technológia segítségével szinte minden mérhető, elkerülendő a 2002-es Dél-Korea–Spanyolország meccsen történteket. 

LLáthatjuk, hogy jó néhány lesgól született volna ezen a világbajnokságon a VAR-rendszer használata nélkül. Szemléletes példa volt Antonio Rüdiger gólja a spanyolok ellen, amelyet a VAR érvénytelenített: rövid várakozás után a játékosok elfogadták a videóbíró beavatkozását, szó nélkül visszafutottak, és különösebb feszültség nélkül folytatódott a meccs. Néhány év alatt a játékosok kezdenek megbarátkozni azzal, hogy a VAR-ral más lett a labdarúgás.
– Más lett például a hosszabbítások miatt is. A tízperces hosszabbítás lesz az új trend a futballban? Ez volt a FIFA instrukciója?
– A FIFA arra a megállapításra jutott, hogy mindent meg kell tenni a tiszta játékidő növelése érdekében. A legkomolyabb szintű mérkőzéseken is hatvan perc alatt van a tiszta játékidő, és ez nehéz kérdéseket vetett fel.

Az idei vébé remek lehetőséget kínált a cselekvésre a FIFA-nak: egyértelmű instrukciókat kaptak a bírók, hogy minden lényeges időkiesést számítsanak be a félidők végén. Többek között azért is érdemes nézni a nagy tornákat, mert ezeken leszűrhető, hogy merre tart a játékvezetés, mik a legújabb trendek. Jelenleg úgy néz ki, hogy a FIFA a tiszta játékidő növelését szeretné elérni. Más kérdés, hogy a kontinentális konföderációk és a nemzeti szövetségek alkalmazzák-e ezt az irányelvet, vagy maradnak az eddigi úton. Ezt még nem tudjuk, de a FIFA szándékai világosak.

A FIFA azonban csak ajánlásokat, javaslatokat tehet, mert a mozgástere csak a saját maga által szervezett tornákra terjed ki. Természetesen ha módosulna a labdarúgás szabálykönyve, akkor a tagországokra nézve kötelező érvényű lenne a tiszta játékidő növelése.

– És mikor látunk magyar játékvezetőt, aki 110 percig vezet egy vb-meccset?
– Erre nem én vagyok illetékes választ adni, mert nem dolgozom a magyar játékvezetésben. De senki se gondolja azt, hogy olyan könnyű bíróként a vébére való kijutás: a léc hihetetlenül magasan van, Európából mindössze tizenegy játékvezető jutott ki Katarba.

A bolgár játékvezetők szakmai vezetőjeként nagy büszkeség volt számunkra, hogy a harminchat éves Georgi Kabakov az utolsó keretszűkítésig tagja volt a vb-re készülő húszfős európai keretnek, de ő végül a szűkített névsorban nem kapott helyet. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem elég, ha egy játékvezető az Európa-ligában vagy a Konferencia-ligában vezet egy-egy meccset. A vébékre a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában tartósan jó teljesítményre képes bírók utazhatnak.

Erős Gábor korábbi labdarúgó-játékvezető volt a Sportrádió Hazafutás című műsorának vendége.

Kassai Viktor segítőjeként a dél-afrikai világbajnokságot is megjáró szakember sarkos véleményt fogalmazott meg a modern labdarúgás meghatározó elemévé váló VAR-rendszerről.

„Nem vagyok VAR-párti. Megértem, hogy kell a technika, megértem, hogy a világ ebbe az irányba megy el, de kiesnek az egyéniségek. Ha egy játékvezető az első félidőben hoz egy döntést, amelyről a VAR segítségével kiderül, hogy nem jó, onnantól kezdve úgy megy ki a második félidőre, hogy ezen a mérkőzésen az értékelése mínuszban lesz, tehát pluszteherrel kell megbirkóznia” – vélekedett Erős Gábor.

A korábbi partjelző szerint az a tény, hogy nem minden bajnokságban van videobíró, egyenlőtlen körülményeket eredményez napjaink labdarúgásában.

„Az NB I-ben van VAR. Az utolsó fordulóban egy kiesési mérkőzésen van egy játékvezetői döntés, a VAR korrigál, benn marad az adott csapat. Az NB II-ben a feljutásról döntő meccsen nincs VAR, és ott mondjuk egy tévedés miatt nem jut fel egy csapat. A futball nekem attól volt szép, hogy ugyanazok a szabályok érvényesültek egy falusi meccsen és a világbajnoki döntőben is” – fogalmazott az egykori játékvezető.

A les olyan, mint amikor az ember felesége várandós” – vallja Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának elnöke, aki a szervezet nyoni központjában avatott be minket a VAR-technológia hátterébe.

„A les olyan, mint amikor az ember felesége várandós. Vagy áldott állapotban van, vagy nem. Nem lehet kicsit várandósnak lenni, vagy majdnem várandósnak lenni. A lesek megítélésénél ugyanez a helyzet. Nem számít, hogy öt centiméterrel volt-e előrébb a támadó vagy két méterrel. A les, az les.”

Amikor Roberto Rosetti belekezd a mondandójába, nem lehet nem rá figyelni. A torinói születésű korábbi – FIFA-kerettag – olasz játékvezető inge lazán kigombolva, a mikroport elegáns nadrágja övéhez erősítve, és miközben az UEFA nyoni központjában előadást tart, folyamatosan járkál, gesztikulál, keresi a szemkontaktust. Az 55 esztendős, torinói születésű úriember 2010-ben vonult vissza az aktív játékvezetéstől, utolsó meccse a dél-afrikai világbajnokságon rendezett Argentína–Mexikó (3–1) nyolcaddöntő volt, amelyen stábjával együtt súlyos hibát követett el: gól nélküli állásnál Carlos Tévez lesről talált a hálóba, ám a gólt megadták. Az UEFA játékvezetői bizottságának elnöke saját maga hozta szóba tévedését, amikor a VAR-technológiáról beszélt az UEFA által szervezett,  újságírók számára tartott szemináriumon, amelyre a sportal.hu is meghívást kapott.

„Azért a tévedésért hazaküldtek minket a világbajnokságról. Ehhez képest ma nyolc másodperc elég lenne, hogy változzon az ítélet, és helyes döntés szülessen.”

A szűk körben megtartott előadásból világosan kiderült, az UEFA szerint technológia nélkül nem létezhet a játékvezetés, a VAR pedig folyamatosan fejlődik, az elmúlt egy évben a félautomata rendszert tesztelték a lesek megítélésre (a digitális technológia a labda mellett a játékos 29 különböző testrészének helyzetét figyeli az átadás pillanatában), a játékmegszakítás elve pedig a következő: a lehető legkevesebb beavatkozás, a lehető leghatékonyabb módon. 

A VAR szerepe az egyértelmű és nyilvánvaló hibák javítása, és a „szürke területek” elkerülése.

„A videóbírónak akkor kell jeleznie a játékvezetőnek, ha egyértelműen rossz ítélet született. Itt nem fér bele a „szerintem” és a „bizonyos nézőpontból”. Csak akkor kell megszakítani a játékot, ha a videószobában ülő játékvezető száz százalékig meg van győződve arról, hogy rossz döntés született, és ezt tiszta, egyértelmű képpel alá lehet támasztani. Ez rossz kép ugyanis még a jó ítéletet is kérdésessé teheti. Ha viszont nem egyértelmű, hogy hiba történt, akkor inkább menjen tovább a játék. A labdarúgásban mindig lesznek szürke területek, olyan esetek, amelyek a visszajátszások után sem egyértelműek. Ezekbe nem szabad belemenni, mert csak még nagyobb kavarodás lesz a vége.”

Ebből némileg lehet következtetni arra, miért nem lenne szerencsés, ha a vezetőedzőknek is lenne lehetőségük egy-egy jelenet visszanézést kérni. Ki szeretné, ha belekényszerítenék a „szürke zónába?”

„A játékvezetőket minden meccs után értékeljük. Az egyik ellenőr a lelátóról nézi a mérkőzést, a másik a képernyő előtt, és ha nagyon eltér a véleményük, akkor ott valami történt. A kiértékelésnél azt is figyelembe vesszük, hogy a vitatott esetet láthatta-e a játékvezető abból a szögből, ahol állt. Ha erre nem volt esélye, akkor nincs büntetés, ha viszont látnia kellett volna, akkor már más a helyzet…”

Az UEFA által szervezett valamennyi találkozóra érvényes, hogy a VAR-ellenőrzés a nyoni központban történik, onnan tartják a kapcsolatot a stadionnal. Az erre a célra kialakított, elsötétített teremben egy asztalra nyolc monitor jut, a nemzetközi kupameccsek idejére a terem a VAR játékvezetők és a technikusok birodalmává válik.

Az előadás végén a sportal.hu arról kérdezte Roberto Rosettit, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy idővel a nézők is tudjanak arról, pontosan mit néz vissza a játékvezető és a VAR-szoba? A televízió képernyője előtt ez egyértelműnek tűnik, a lelátón ülve vagy éppen ugrálva viszont sokszor fogalma sincs a nézőnek arról, hogy melyik egy perccel korábbi jelenetet vizsgálják.

„Fontos megemlíteni, hogy a VAR még mindig nagyon fiatal kezdeményezés, amely folyamatosan fejlődik. Pierluigi Collinával, a FIFA játékvezető-bizottság elnökével már beszéltünk erről, tervben van, hogy a jövőben legyen valamilyen kommunikáció a nézők felé. Ám nagyon óvatosnak kell lenni azzal kapcsolatban, hogy mit mutatunk meg a kivetítőn, vagy milyen információ jut el hozzájuk a hangszórókon keresztül.”

„Miért tűnnek el a játékvezetők? Egyfelől, mert a média rengeteget kritizálja őket, ezen változtatni kellene. A másik ok pedig az erőszak, amelyet a szülőktől, a játékosoktól, a szurkolóktól és az edzőktől szenvednek el. Olaszországban tizenhat-tizenhét éves gyerekeket bántalmaznak a meccsek után heti rendszerességgel. Nem győzöm hangsúlyozni: ők nem játékvezetők. Ők még csak gyerekek.”

„Ha ez nem piros, akkor mi az? Minek a VAR, ha nem tudják használni rendesen?”

Tette fel a kérdést az egyik kommentelő az M4 Sport bejegyzése alatt, amiben Pátkai Máté durva belépője látható a szombati Kecskemét-Vasas focimeccsen. Egy másik szurkoló ezt írta: „Remélem, eltiltják a bírót pár meccsre, mert ez óriási hiba”.

A labdarúgó-NB I első fordulójában két újoncának összecsapásán az angyalföldi Pátkai a 25. percben csúszott rá nyújtott lábbal Uros Djuranovic sípcsontjára. A montenegrói futballista nagyot repült és meg is sérült, Erdős József játékvezető nem látta szabálytalanságnak az esetet, a videóelemző (VAR) szobában ülők azonban lehetséges piros lapot vizsgálva visszanézték az első ránézésre ijesztőnek tűnő belépőt, amelyet végül szabályosnak ítéltek.

Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezető sem értette, miért nem állította ki Pátkait a bíró.

– Nálam ez egyértelműen piros lap lett volna, ha még aktív lennék, s én vezetem ezt a meccset – mondta Szabó. – Erdős nem látta vagy elnézte. Persze van ilyen, de kérdés, ha már van VAR, akkor a videóbírósok miért nem segítettek neki? Meglehet, Pátkai eltalálta a labdát is, de nagyon sérülésveszélyes szituáció volt, kisebbért is állítottak már ki játékost. Tudom, vizsgálták, de aki látta ezt a szituációt, annak egyértelmű, hogy ez súlyos szabálytalanság volt, és kiállításnak kellett volna következnie.

VIDEÓ ELÉRHETŐ ITT

Az MLSZ JB. bizottsága tanulva a tavalyi VAR bakikból szezon előtti továbbképzést tart.

A statisztikák alátámasztják, hogy a VAR tényleg szinte mindent lát, ám ahhoz, hogy ezt a magyar futballban dolgozók felismerjék, 17 fordulónak és egy téli szünetnek kellett eltelnie. De ki a VAR-hatás nyertese?

Az MLSZ  az OTP Bank Liga 2021-2022-es idényének kezdetén vezette be a videóbírót (VAR). Az első forduló óta kétszer is górcső alá vettük a VAR profi futballunkra mért hatását, most zárásként, 33 forduló után ismét megtesszük ezt.

Először mindjárt a második fordulót követően szúrt szemet az, hogy 11 mérkőzés (a MOL Fehérvár-FTC meccset elhalasztották) alatt 57 sárga mellett kiugróan magas számban, 10 alkalommal mutatták fel a piros lapot a sporik. Ez a számsor a tavalyi év első két fordulójának adataival összevetve azt mutatta, hogy a gyepen lévő játékvezetők, illetve a VAR-szobában sasoló kollégái a lassításokat látva sokkal szigorúbban ítélkeztek, mert

• a sárga lapok száma majd’ 20 százalékkal emelkedett,
• a piros lapoké közel a négyszeresére,
• a megadott büntetőké majd’ duplájára nőtt (3, illetve 5).

A második forduló kiugró adatainak ismeretében azt jósoltuk, hogy ha a játékvezetői testület nem változtat drasztikusan a felfogásán, és ugyanolyan szellemben ítéli meg a meccs rohanása alatt eddig szabad szemmel nem észrevett vagy nem megfelelően megítélt szabálytalanságokat, játékszituációkat, úgy

• alighanem előbb-utóbb tisztább játékra kényszerítik a labdarúgókat,
• míg az edzőket a játékfelfogásuk újragondolására sarkalják majd.

Féltáv után újra megvizsgálva az adatokat Szabó Zsolt korábbi FIFA-játékvezető arra a megállapításra jutott, hogy a VAR kifejezetten és radikálisan csökkentette a játékvezetői hibák számát azon négy esetben – a gól szabályos körülmények között született-e; 16-oson belüli szabálytalanság valódisága és súlyossága; közvetlen piros lapos szituációk, személytévesztés a lapok kiosztásánál –, amelyben közbeavatkozhat. Szabó azt is megállapította, hogy a játékosoknál még nem nagyon lehetett tetten érni azt a felismerést, hogy a videóbíró tényleg mindent lát. A pályára lépő labdarúgók követték az NB I-ben évek óta megszokott általános stílust, az emberkedést, a játék folyamatos tördelését. A VAR szigora azonban lecsapott, mert az 1-17. forduló között az előző bajnoksághoz képest

• 35-ről 48-ra emelkedett a megadott büntetők száma.
• A sárgák ugyan nem relevánsan, de szintén emelkedtek, fordulónként átlagban 28,7-ről 29,9-re, ugyanakkor
• a piros lapok száma ennél markánsabban, 25-ről 38-ra nőtt.

Utóbbi, ha nem is követi az első két forduló durva, majd négyszeresre nőtt értékét, de a több mint 50 százalékos változás így is kiugró, főképp annak fényében, hogy a teljes 2020-2021-es szezonban 44 alkalommal húzták elő a sporik összesen a pirosat.

Tavasszal vált szemmel láthatóvá a VAR-hatás

Érdekes, hogy a 2022-es naptári évben, az idei bajnokság második félévében lejátszott 16 mérkőzésen Szabó Zsoltnak azon mondása is beigazolódott, hogy a csapatoknak, a játékosoknak tisztábban kell játszaniuk, fejlődniük kell a szabályos szerelések tekintetében, mert a VAR-hatás erre kényszeríti őket. Úgy látszik, a téli szünetben szinte mindenhol leesett a tantusz, mert a tavaszi 16 forduló alatt

38-ról 15-re, fordulónként 2,23-ról 0,9-re csökkent a kiállítások száma, míg a megadott büntetők száma is feleződött (48 helyett 24).

Ha figyelembe vesszük azt az adatot is, hogy a meccsenkénti átlagos szabálytalanságok száma a 2020-2021-es bajnokságban még 15,7 volt, ám tavaly ősszel már 13,9-re, tavasszal pedig 13,5-re csökkent, úgy azt is nyugtázhatjuk, hogy a VAR bevezetésének hála nőtt a játék folyamatossága. Márpedig a kevésbé tördelt futball fegyelmezettebb csapatmunkára ösztönöz, egyéni szinten nagyobb intenzitásra késztet.

A VAR három téren fejtett ki kézzelfogható hatást.

• A pályán: melyik az az edző, aki a VAR elsőéves tapasztalata alapján továbbra is azokat a futballistákat részesíti előnyben, akik reflexből odarúgnak, amint valaki el akar/tud futni mellettük? Az ilyen habitusú, tudású védekező futballisták időzített bombákká váltak, ezért szép lassan itthon is háttérbe szorulnak. Eközben felértékelődnek azok, akik tiszta szerelésekre, tiszta játékra törekednek, az azonnal faultolás helyett inkább nem engedik ráfordulni, lassítják, a szélre terelik az ellenfél labdát birtokló játékosát, és ezzel segítik csapatuk támadásból védekezésbe átmenetét.
• A nézőtéren: nyertesek a tévé előtt ülő, még inkább a stadionokba jegyet váltó szurkolók. Mert bár az NB I átlagos színvonala elég messze van a top 5 bajnokság bármelyikétől, de a folyamatosabb játékkal az iram is nő, közelít a középbajnokságok átlagához, nyíltabbak, élvezetesebbek, szórakoztatóbbak a meccsek.
• A válogatottnál: ez a játékos- és játékfelfogás sokkal közelebb áll a nemzetközi trendhez, mint a régi. Ezért végső soron Marco Rossi is nyert a VAR-ral, mert kockázatmentesebben nyúlhat az itthon, a korábbinál nagyobb terhelést kapó játékosokhoz, lásd Nagy Zsolt vagy éppen Loic Nego teljesítményét az angolok ellen.

Hatalmas VAR-blama a Fradi meccsén: kiakadtak a szurkolók.

Az NB I múlt hétvégi fordulójában a bajnoki címvédő Ferencváros a Mezőkövesd csapatát fogadta a Groupama Arénában, és bár a hazaiak 1-0-ra nyertek, az indulatok azóta sem csillapodnak. Sőt!

Azok után ugyanis, hogy Tokmac Nguen látványos találatot követően már a 3. percben megszerezte a vezetést a Fradinak, a 32. minutumban Kristoffer Zachariassen is betalált, gólját azonban érvénytelenítette a bíró, Bogár Gergő.

Ezzel nem is lenne akkora probléma, hiszen a Ferencváros végül behúzta a meccset, a szimpatizánsok azonban azóta sem tudják megérteni, hogy mi történhetett a szituáció elemzése közben a VAR-szobában.

A játékvezetőknek ugyanis több, mint négy perc kellett ahhoz, hogy berajzolják a vonalakat és meghozzák döntésüket, miszerint Zubkov lesen volt. Az ítélet azonban egyértelműen téves, mivel a képeket látva kiderült, hogy a Mezőkövesd játékosa belógó könyöke miatt a legrosszabb esetben is egyvonalban volt a Ferencváros támadójával.

A vonazalás nyilvánvalóvá tette, hogy nem volt szó leshelyzetről, a gólt mégsem adták meg

A hosszú percekig tartó várakozás nem csak a hidegben ácsorgó és ünneplésre vágyó szurkolóknak lehetett rendkívül frusztráló, de a játékosok számára is értelmezhetetlennek tűnt, akik ráadásul könnyen meg is sérülhetnek a tétlen ácsorgást követően.

Ilyen kiélezett szituációban természetesen lehet tévesen dönteni, ám hogy ilyen komoly technikával közel ötpercnyi elemzést követően is rossz ítéletet hozzanak, már nem elfogadható a drukkerek számára, akik természetesen keményen betalálták a helyzetet lesnek ítélő Solymosi Pétert, akiről több mémet is készítettek a mérkőzés óta eltelt napokban.

Zachariassen átok

Mint az fentebb is olvasható az elvett gólnak végül nem volt jelentősége, a Fradi így is otthon tudta tartani a három pontot, ám Kristoffer Zachariassen számára komoly lélektani hatása lehetett volna.

A norvég válogatott középpályás nyári érkezése óta ugyanis csak árnyéka korábbi önmagának, és bár kétség kívül rengeteget küzd a pályán, a szurkolók közel sem elégedettek a teljesítményével.

Első bajnoki gólját még februárban, a Zalaegerszeg ellen sikerült megszereznie, és ugyan sokan azt hihették, hogy ez majd minden gátat felszakít benne, továbbra is úgy tűnik, hogy teljesen el van átkozva.

Bár a ZTE elleni találata óta már kétszer is gólt szerzett, de mind a kettőt érvénytelenítették a VAR-szoba elemzését követően. Előbb az MTK elleni - végül 0-0-ra végződött - örökrangadón szerzett találatát, majd most a Mezőkövesd ellenit vonták vissza.

Kétharmadához érkezett a 2021-2022-es OTP Bank Liga, melyben debütált a Video Assistant Referee, a VAR-rendszer. Az első tapasztalatok kedvezőek, amelyeket a játékvezetők működését értékelő adatok is megerősítenek.

Kétéves előkészítő munka után (amely során az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, és megtörtént a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése) elkezdődött a rendszer alkalmazása „élesben”. Az idei szezontól az OTP Bank Ligában elindult a VAR-rendszer, amelynek alkalmazásától sokat vártak a sportág hazai szereplői, de legfőképp a szurkolók.

A nemzetközi tapasztalatok arra hívták fel a figyelmet, hogy nem szabad csodát várni ettől a műszaki megoldástól sem. Külföldi példák sokasága mutatja, hogy a VAR segítségével meghozott ítéletek körül is sok az olykor érzelmekkel átitatott vita, egyet nem értés.

A VAR az eddig eltelt hét hónap során négy típusú, a mérkőzést befolyásoló döntés meghozatalában segítette a játékvezetőket: gólok, büntetők, közvetlen piros lapok, hibás azonosítás esetén.

A VAR-buszokban hárman dolgoznak, a videóbíró, a videóbíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videóbírónak összesen 16, videóbíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 13-an állnak rendelkezésre júliustól. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnt az NB I-ben.

A hazai tapasztalatok az első 21 forduló 127 mérkőzését követően úgy foglalhatóak össze, hogy a technika használatával jelentős mértékben, mintegy 80%-kal csökkent a súlyos, akár a mérkőzés kimenetelét befolyásoló játékvezetői tévedések száma. Szintén komoly előrelépés történt a gólok megítélésénél, ugyanis az elmúlt időszakban egyetlen egy ilyen hiba sem történt.

A VAR 2548 alkalommal végzett ellenőrzést, és ezek után 57 alkalommal avatkozott be, ebből 42-szer a pályán végzett felülvizsgálatot a VAR-kocsik személyzete. A mérkőzések 63,5%-ában egyáltalán nem volt szükség VAR beavatkozásra.

A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a rendszer alkalmazása természetszerűleg nem tökéletes. Szólni érdemes azokról az esetekről is, amikor ritkán, de előfordult, hogy az elvárhatónál lassabban született meg a végső döntés. Ezek jellemzően gól előtti leshelyzetek elbírálásakor fordultak elő, de egy-egy esetben műszaki nehézségek hátráltatták a gyors döntéshozatalt. (Pl.: Kisvárdán egy alkalommal 6 percig állt a játék.) Előfordult olyan hiba is, amikor a VAR-kocsiban dolgozó személyzet is hibázott, nem vett észre egy szabálytalanságot (pl.: FTC-Újpest FC, kezezés).

Lezárult az NB I őszi szezonja, az első olyan, amelyben a játékvezetők munkáját a videobírós asszisztens, azaz a VAR segítette. Az MLSZ, megszakítva a bíráskodással kapcsolatos évtizedes hallgatását, nyilvánossá tette az első 17 forduló megállapításait. A statisztikák azt sugallják, az előző bajnoki évadhoz képest jelentős százalékkal csökkent a mérkőzést befolyásoló hibák száma.

Számtalan vita, emlékezetes nyilatkozat alapját szolgáltatta a futball modernizációjának zászlóshajója, a videóbíró-rendszer. Az innováció a 2021/2022-es szezonban Magyarországra, közelebbről az OTP Bank Ligába is elért, s a bajnokságból eltelt 17 forduló alatt rengeteg meccset befolyásolt. Egy újabb vita generálása helyett ezúttal a matekra koncentrálunk, s kizárólag számadatok segítségével vizsgáljuk a VAR hatását a labdarúgó NB I-re.

„Nehéz olyan meccset értékelni, amit egy kiskocsiban játszottak” – utalt a szezon innovációjára a Honvéd vezetőedzője, Horváth Ferenc a Puskás Akadémia ellen 3–1-re elveszített bajnokit követően. Kétségtelen, a videóbíró-rendszertől a közvélemény azt várta, lényegében megszünteti a kétes szituációkat, vitákat a futballban, de ezt a funkciót a Horváth által emlegetett kocsiban ülők emberi szubjektivitása (mindenki másképp dolgozza fel, amit lát), illetve a VAR tevékenységkörének szűk mivolta okán ezt nem hivatott betölteni. Az viszont elvitathatatlan – és az alábbi példák is tanúsítják –, hogy a videóbíró így is több esetben tud valódi igazságot szolgáltatni, s mérkőzések végeredményére a létező legobjektívebb módon hatást gyakorolni.

VAR-ököl és VAR-szigor

A videóbíró hivatalosan három mérkőzést befolyásoló döntésben segíthet a játékvezetőnek: gólok, piros lapok és hibás azonosítás esetén. Lesszituációknál, illetve abban az esetben, ha azt vizsgálják, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson kívül vagy belül történik-e, a VAR közvetlen javaslatot tesz, a játékvezető nem vizsgálja felül az adott esetet.

Ennek megfelelően a tizenegyesek és piros lapok összevetésével lehet reális képet kapni arról, mennyire változott meg a magyar bajnokság a videóbíró-rendszerrel, ennek összehasonlításához előző idényt vettük alapul.

 

Ami a tizenegyeseket illeti, az első 17 fordulóban összesen 50 büntetőt végezhettek el a csapatok, ez stílszerűen tizeneggyel több, mint tavaly ilyenkor (39). A játékvezetők 33 esetben mutattak azonnal a mészre, így összesen 17 olyan tizenegyest végeztek el, amelyet a VAR-rendszer bevezetése nélkül nem tettek volna meg – ezekből tizennégy gól született, csak Haraszti Zsolt, Ryan Mmaee és Varga Barnabás lába remegett meg a videózást követően. Vagyis az idei tizenegyesek több mint harmada egy szezonnal korábban nem ért volna büntetőt!

A videóbíró segítségével megítélt tizenegyesek az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:

1. forduló, Paks–Mezőkövesd: Haraszti Zsolt – kihagyta (kapufa)
1. forduló, Honvéd–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
2. forduló, Mezőkövesd–Zalaegerszeg: Cseri Tamás – belőtte
3. forduló, Ferencváros – Mezőkövesd: Myrto Uzuni – belőtte
8. forduló, DVSC–Fehérvár: Kenan Kodro – belőtte
8. forduló, Paks–Ferencváros: Ryan Mmaee – belőtte
9. forduló, Ferencváros–Zalaegerszeg: Ryan Mmaee – kihagyta (védés)
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Jakub Plsek – belőtte
12. forduló, DVSC–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
12. forduló, Puskás Akadémia–Újpest: Giorgi Beridze – belőtte
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Koszta Márk – belőtte
13. forduló, Újpest–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Varga Barnabás – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Kenan Kodro – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Ádám Martin – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
17. forduló, Gyirmót–DVSC: Varga Barnabás – kihagyta (kapufa)

 

 

 

Szintén érdekes kérdés lehetne, hogy a tizenegyeseket megelőző várakozás (hiszen a direktben befújt eseteket is általában ellenőrzik a videókocsikban) vajon a rúgókat vagy a kapusokat segíti, zavarja inkább, de ebben jelentős különbség nem mutatkozik: a támadók idén 82 százalékban értékesítik a megítélt büntetőket, tavaly 17 forduló után ez az érték 85 százalék volt.

Jóval több tizenegyes és piros lap van az NB I-ben a VAR bevezetésével (forrás: m4sport.hu)

A piros lapok száma még látványosabbat ugrott az előző évadhoz képest, hiszen az első félév 101 mérkőzésén (a Puskás Akadémia–Ferencváros találkozót január végére halasztották) 37-szer állítottak ki futballistát az OTP Bank Ligában, ez 13-mal több, mint egy évvel korábban az első 101 összecsapáson (akkor a Diósgyőr nem ment bele az Újpest halasztási kérelmébe, így a pontokat játék nélkül kapta meg a miskolci csapat, ezért akkor is 101 meccset játszottak az első 17 fordulóban).

A piros lapokat tekintve pedig egy az egyben a videóbíró jelenti a különbséget, hiszen 13 olyan eset volt, amelyben a játékvezető csak sárga lapot – vagy azt sem – adott volna a futballistának, ám a VAR-szobában ülők javaslatára szigorúbbra változtatta ítéletét, azaz a videóbíró-rendszer nélkül pontosan ugyanannyi kiállítás lenne ebben az idényben, mint eggyel korábban.

A videóbíró segítségével megítélt piros lapok az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:

1. forduló, Honvéd–DVSC: Lukas Klemenz – kezezés, második sárga lap
1. forduló, Gyirmót–MTK: Tiago Ferreira – durvaság
2. forduló, DVSC–Újpest: Abdoulaye Diaby – durvaság
2. forduló, Kisvárda–Gyirmót: Ötvös Bence – durvaság
4. forduló, Fehérvár–Kisvárda: Stopira – durvaság
5. forduló, Kisvárda–Mezőkövesd: Hei Viktor – durvaság
7. forduló, Fehérvár–Puskás Akadémia: Yoel Van Nieff – durvaság
10. forduló, Újpest–Fehérvár: Branko Pauljevics – durvaság
10. forduló, Honvéd–Mezőkövesd: Pillár Róbert – lerántás utolsó emberként
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Nagy Dominik – durvaság
12. forduló, Kisvárda–Ferencváros: Matheus Leoni – durvaság
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Matija Katanec – kezezés, második sárga lap
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Visar Musliu – könyöklés, második sárga lap

Ezek az esetek nagyrészt elkésett belépők, szándékos szabálytalanságok voltak, az mindenképp megfigyelhető, hogy a videóbíróval szigorúbb lett az NB I. Már csak azért is, mert amíg 13 példát találtunk az egyik oldalon, addig ennek ellenkezője – azaz egy piros lapos ítélet enyhítése a VAR javaslatára – egyszer sem történt meg az első félszezonban.

Másfél perccel hosszabb meccsek

A videóbíró bevezetésével végleg elfelejthetik a hölgyek, hogy a férjük hétvégi szórakozása (jelen esetben a meccsrejárás) csak 90 percet – plusz negyedórás félidőt – vesz igénybe. A közbeiktatott videószünetek ugyanis tagadhatatlanul darabosabbá teszik a futballmeccseket, amelyek a félidők végi ráadásban alaposan megmutatkoznak: az OTP Bank Liga első 17 fordulójában idén összesen 617 percet túlóráztak a futballisták a 90-en felül, ez több mint 170 perccel több hosszabbítást jelent a tavalyi adatoknál.

(Az adatok számlálásánál a tényleges játékidőt vettük alapul, nem az előrejelzett hosszabbítást.)

A hosszabbításokkal alaposan bepótolják a játékvezetők a meccs közbeni videószüneteket (forrás: m4sport.hu)

Ráadásul ez a látványos különbség úgy alakult ki, hogy a tavalyi nyitófordulóban lejátszott Paks–Újpest bajnoki közepén öntevékennyé vált a pálya locsolórendszere, a játék hosszú percekig állt, így végül 106 perc után fújta le a meccset Farkas Ádám játékvezető, amellyel az elmúlt évek messze leghosszabb NB I-es találkozója lett.

Az idei átlagos hosszabbítás így meccsenként 6,1 perc, amely több mint másfél minutummal több a 2020/2021-es 4,36 perces átlagnál. Az egyenletesen hosszú félidőkből kiemelkedik a második fordulóban lejátszott Mezőkövesd–Zalaegerszeg első játékrésze, amikor egy befújt, majd VAR által visszavont tizenegyes, egy annulált lesgól, Waltner Róbert kiállítása majd egy újabb videózós, ezúttal viszont már ténylegesen megítélt büntetőt követően 55 percnél harsant a hármas sípszó. Az utolsó fordulóban pedig érdemes felidézni Ádám Martin négy és fél perces gólörömét.

Ha sok meccs döcögősebb is a videózások miatt, az látszik, hogy a játékvezetők becsülettel rápakolják a hosszabbítást a félidőkre, így ezen találkozók alapvetően lírai forgatókönyve a VAR-nak köszönhetően epikussá válik.