Dr. Csonka Bence a Konferencia Ligában vezet

2024. július 17.

Kulcsár Katalin vezeti a Finnország-Norvégia Eb-selejtezőt.

2024.07.12. 18:00

Finnország - Norvégia

Turku (Veritas Stadion)

Játékvezető: Kulcsár Katalin (HUN)
Asszisztensek: Vad Anita (HUN), Gavalla-Kulcsár Judit (HUN)
Tartalék játékvezető: Urbán Eszter (HUN)

Az új szezonban emelkednek  játékvezetői és asszisztensi díjak

Az MLSZ közzétette a 2024-2025-ös évre vonatkozó díjfizetési rendet, amely a megyei játékvezetők számára díjemeléseket hozott.

Két év után emelték ismét a játékvezetői fizetéseket a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amely szinte minden vármegyei osztályt érint, a játékvezetői és asszisztensi szerepkörökben egyaránt.

A vármegyei bajnokságok esetén a legfőbb változások:

• Megye I. felnőtt mérkőzés játékvezetés: 28 000 forintról 34 000 forintra nő
• Megye I. felnőtt mérkőzés asszisztálás: 17 000 forintról 20 000 forintra nő
• Megye II. felnőtt mérkőzés játékvezetés: 22 000 forintról 26 000 forintra nő
• Megye II. felnőtt mérkőzés asszisztálás: 14 000 forintról 17 000 forintra nő
• Megye III. felnőtt mérkőzés játékvezetés: 16 000 forintról 19 000 forintra nő
• Megye III. felnőtt mérkőzés asszisztálás: 12 000 forintról 14 000 forintra nő
• Megyei U19 mérkőzés játékvezetés: 15 000 forintról 18 000 forintra nő
• Megyei U19 mérkőzés asszisztálás: 11 000 forintról 13 000 forintra nő

A fentieken kívül természetesen emelkedtek az MLSZ országos és regionális fiú és lány utánpótlás, illetve a megyei U16 és U14 bajnoki mérkőzések után járó játékvezetői díjak, valamint a futsal szakág mérkőzéseinek térítései is.

A fenti játékvezetői díjak bruttó összegek. A 25 éven aluli játékvezetők számára érvényesíthető az SZJA kedvezmény.

Konferencia Liga mérkőzéseken több magyar ellenőr is lesz.

Konferencia Liga / 2024. július 11:

18:30 CET - Tallinn (Kadrioru staadion)
JK TALLINNA KALEV (EST) - FA URARTU (ARM)
Referee: Dmytro Kubryak UKR
Assistant Referee 1: Valentyn Kutsev UKR
Assistant Referee 2: Viktor Nyzhnyk UKR
Fourth Official: Andriy Kovalenko UKR
UEFA Referee Observer: Viktor Kassai HUN
UEFA Delegate: Mihail Kasabov BUL

18:00 CET - Ljubljana (Športni park Ljubljana-Šiška)
NK BRAVO (SVN) - CONNAH’S QUAY NOMADS FC (WAL)
Referee: Sivert Øksnes Amland NOR
Assistant Referee 1: Ole Andreas Skogsrud Haukåsen NOR
Assistant Referee 2: Alf Olav Rossland NOR
Fourth Official: Marius Lien NOR
UEFA Referee Observer: Dimitar Mečkarovski MKD
UEFA Delegate: Róbert Kispál HUN

17:00 CET - Aktobe (Qobylandy batyr atyndağy ortalyq stadion)
AQTÖBE FK (KAZ) - FK SARAJEVO (BIH)
Referee: Ivo Manuel Torres da Rocha Fernandes LUX
Assistant Referee 1: Rafael Coelho Morim LUX
Assistant Referee 2: Kevin Stammet LUX
Fourth Official: António Manuel Martins Ferreira LUX
UEFA Referee Observer: Ferenc Székely HUN
UEFA Delegate: Florin Prunea ROU

17:00 CET - Podujevo (Stadiumi “Zahir Pajaziti”)
FC MALISHEVA (KOS) - FK BUDUĆNOST PODGORICA (MNE)
Referee: Martin Matoša SVN
Assistant Referee 1: Aleksandar Kasapovič SVN
Assistant Referee 2: Matic Mežnar SVN
Fourth Official: Dejan Balažič SVN
UEFA Referee Observer: László Vágner HUN
UEFA Delegate: Andy Ambler ENG

19:00 CET - Kutaisi (Ramaz Shengelias Stadioni)
SK TORPEDO KUTAISI (GEO) - KF TIRANA (ALB)
Referee: Zaven Hovhannisyan ARM
Assistant Referee 1: Khachatur Hovhannisyan ARM
Assistant Referee 2: Gevorg Shakhkaldyan ARM
Fourth Official: Artem Gasparyan ARM
UEFA Referee Observer: Zoltán Szarka HUN
UEFA Delegate: Ánna Kapásoglou GRE

Pető Péter: A futball soha nem érhet véget (recenzió)

A hazai futballpróza szép hagyományának egyik legjelesebb kortárs képviselője, a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter az Európa-bajnokság rajtjához igazítva rendezte kötetbe az elmúlt években összegyűlt, futballal kapcsolatos írásait, amelyek hol a sportági piramis legtetejére, hol a hátsó füvesre vezetik az olvasót. Egy dolog viszont minden esetben összeköti a sokszor nagyon különböző szövegeket: annak felismerése, hogy futball nélkül lehet élni, csak épp nem érdemes.

„A futball volt az egyetlen módja, hogy hozzáférjünk a másikhoz”

– fogalmazza meg a kötet tételmondatát Pető Péter a bevezető fejezetben. A Srí Lanka-i kalandokat bemutató írásban a sportág túlmutat önmagán, általános kommunikációs eszközzé válik, ami segít leküzdeni a nyelvi akadályokat. A szerző szerint, ha arra az egyszerű kérdésre válaszolunk, hogy Messi vagy Ronaldo, valójában a személyiségünk egy nagyon jelentős szeletét világítjuk meg; elmondunk valamit arról, hogy a kemény munkában, vagy inkább az örökbe kapott tehetség beteljesítésében hiszünk-e, illetve hol helyezkedünk el a realista-idealista tengelyen.

A kötet egészére jellemző ez a megközelítés. Pető értelmezésében a futball nem tárgyalható a világtól elzártan, hiszen a szórakoztatóipar része, kapitalista berendezkedésünk egyik csúcsterméke, ami a könyv szerint – sok egyéb mellett – az emberi társadalmak két alapvető igényéhez kapcsolódik: az igazsághoz, valamint a történetmeséléshez, a képzelet manipulálásához.

Pető könyve egy prológusból (Kivezetés a játéktérre) és egy epilógusból (Bevonulás az öltözőbe), valamint három fő fejezetből (Világom, Hazám, Otthonom) áll. Előbbi kettő címével is jelzi, hogy a kötet egyfajta utazásként értelmezhető, a fejezetek pedig ugyancsak egyfajta „kívülről befelé” logikát követnek. Fontos emellett észrevennünk a szavak végi birtokos jelzőt: bár általános igazságokról, mindenki számára hozzáférhető megközelítésekről beszél a szerző, mindenben megtalálja az elidegeníthetetlenül sajátot, a lefegyverzően személyest.

Pep Guardiola szerepelhetne Az elnök embereiben is?

A Futball soha nem érhet véget rögtön egy első perces kapura lövéssel lepi meg az olvasót: felveti annak kérdését, hogy vajon Az igazságosság eszméje című könyv szerzője, Amartya Sen vagy Pep Guardiola fontosabb filozófusa korunknak? Pető szerint a világunk egyik lehetséges leírása a idealizmus-realizmus tengelyen képzelhető el. Ha pedig ez így van, a futball közelmúltjának egyik legnagyobb párharca, José Mourinho és Pep Guardiola évtizedes összecsapása tökéletesen reprezentálja a két attitűd küzdelmét.

Mourinho azt vallja, hogy ha nincs a csapatánál a labda, akkor kisebb a kockázat, ami a csapatára leselkedik. A portugál fenomén az érzelmi reakciókban hisz: káoszt teremt maga körül, „mi–ők” harcra egyszerűsíti le a világot, és egyetlen célja van: nyerni. Guardiola ezzel szemben nem csak nyerni akar, az sem mindegy, hogyan teszi ezt a csapata, a katalán tréner mélyen hisz abban, hogy ha játékfelfogása eljut a tökéletességig, azzal jobbá teszi a játékot és talán a világot is.

Pető érvelése szerint nincs abban semmi meglepő, hogy a futball ilyen elbeszéléseket alkot, hiszen ez a sportág mégiscsak a világunk egyik meghatározó része, márpedig környezetünket általában ugyanezen dichotómia mentén értelmezzük. A szerző ezen a ponton a szórakoztatóiparból hoz analógiát: Pep Guardiola mintha a kilencvenes évekbeli liberális optimizmus terméke lenne, ily módon akár szerepelhetne is Az elnök emberei című sorozatban, míg Mourinho sokkal inkább Frank Underwood számítóságát hozza a Kártyavárból.

Ha már az ellentéteknél tartunk, természetesen nem lehet megkerülni a Messi–Ronaldo dilemmát sem. Pető ennek kapcsán is érzékeli az előbb említett ellentmondást, ugyanakkor még tágabb kontextusba helyezi a folyamatokat. Mert hát azt valóban meg kell indokolni, hogy mi köze van a New York Times filmkritikusának Lionel Messihez. A. O. Scott 2023-ban visszavonult a kritikaírástól, távozását személyes okok mellett azzal indokolta, hogy ma már a filmvilágban is olyan erősek a törzsi szempontok, hogy gyakorlatilag lehetetlen autonóm véleményt alkotni. Hát mi a Messi–Ronaldo szembenállás, ha nem ennek az adaptálása a futballvilágra?

A Világom fejezet fontos aspektusa továbbá a futball igazságfogalmának tárgyalása, ami megítélésem szerint az egész könyv egyik leginspirálóbb megközelítése. Pető az érvelését sokféle hagyományhoz kapcsolja: Byung-Chul Hanra hivatkozva kiemeli, hogy az emberi élet nem írható le csupán adatokkal, míg Michael J. Sandel Az érdem zsarnoksága című műve nyomán azt állapítja meg, hogy az igazság szintén csak egy konstrukció, ha pedig így van, többféle igazság képzelhető el: a fogalomnak kétségtelenül van egy objektív mivolta, de nem szorítkozhatunk kizárólag arra.

A kortárs futballvilágban ez a dilemma a leginkább kifejező módon a videóbíró kapcsán tárgyalható. A technológiai újításhoz Petőt ellentmondásos viszony fűzi, amit egyértelműen jellemez a sokat idézett mondata:

„a futball az a játék, amelyet már nem lehet videóbíró nélkül játszani, és amelyet biztosan tönkretesz majd a videóbíró.”
 

A sport adatalapú, technokrata fejlődése egyszerűen kikövetelte a VAR megjelenését, Pető szerint ugyanakkor az is egyértelmű volt a kezdetektől, hogy a sportágnak ezért nagy árat kell majd fizetnie.

A videóbíró ígérete az, hogy a játék igazságosabbá válik általa, hiszen kevesebb téves ítélet születik. Csakhogy ez sem teljesen igaz (hiszen a videóbíró jogköre korlátozott és a működéséhez hibák is kapcsolódnak), illetve ez csak a korábban említett technokrata igazságfogalom szerint jelent megkérdőjelezhetetlen előrelépést. Pető ennek érzékeltetésére nemrég egy podcastben a Coventry City–Manchester United FA-kupa-elődöntőt hozta fel, amelyen a kiscsapat heroikus küzdelemben 3–3-ra egyenlített, majd egy pillanatra úgy tűnt, a vezetést is átveszik a hosszabbításban, ám néhány centis lesről született a találat, így a VAR érvénytelenítette a gólt. Objektíven tehát igazságos ítélet született, de biztos, hogy a futball alapígérete szerint nem az az igazságosabb, ha Dávid legyőzheti Góliátot?

Bármi lehet belőlünk?
 

A Hazám című fejezet legerősebb szövege a „Gyere vissza, Lekvár, rajta leszünk egy képen, még bármi lehet belőlünk” című írás, ami valahol Esterházy Péter és Illyés Gyula metszetében helyezkedik el. Pető elhagyja Messit és Guardiolát, és azokra a bizonyos hátsó füvesekre, azon belül is Olaszliszkára vezeti az olvasót, arra a településre, ami 2006-ban egy tragikus bűneset kapcsán lett országszerte ismert. Ahogyan a település polgármestere fogalmaz a kötetben:

„(...) így egy falu örökkévaló bűnhődése lesz, noha eleget vezekeltünk már a gyilkosok miatt.”
 

Pető ezen a településen a reményt látja meg a futballban, ami talán felülírhatja a feszültségeket, és talán új platformra terelheti a faluról szóló diskurzust.

Az Európa-bajnokság kapcsán feltétlenül aktuális A futball hazatért című fejezet, aminek megnevezése akár az angol mítosz ironikus kifordításaként is értelmezhető. Pető azon a folyamaton megy végig, amelyen már sokan próbáltak megragadni: megkísérli szavakba önteni a magyar válogatott elmúlt években bejárt útját. A szerző – a mostani Európa-bajnokság kapcsán megjelent vélemények alapján némileg túlzottan optimistán –a futball egyesítő hatását emeli ki. Itt megint szóba kerül Byung-Chul Han, aki szerint „a szabadság a sikerült közösség szinonimája”, Pető ezt így terjeszti ki a futballra:

„Hiszen a sikerült közösség szabaddá tehetne minket, s noha nyilván nem a futball jelenti a sikerült közösséget, hanem még saját eszméim szerint is inkább az egyenlősítés, a hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, ám mindennek a reménye, az önfeledtsége igenis belelátható a földöntúli örömbe, amit a Fiolák pillanataiban érzünk.“
 

Élet és halál urai a pályán
 

A kötet utolsó fejezetében a játékvezetéssel kapcsolatos szövegek kaptak helyek. A szerző maga is tevékenykedett bíróként, így részben saját élményekre támaszkodik, de ennél is fontosabb célja, hogy bemutassa azt a nagyon sajátos lelkiállapotot, amikor az ember minden pályán történő eseménynek az ura, ugyanakkor szinte biztosan több tízezer szurkoló kívánja majd a pokolra.

Pető egyik írása Puhl Sándornak állít emléket. A könyv érvelése szerint a magyar játékvezető azért juthatott a csúcsra, mert minden kollegájánál jobban volt képes elviselni a nyomást.

„Nem feltétlenül kotta szerint játszott, ám kivételes érzéke volt ahhoz, hogy vezesse, menedzselje a pályán futballozó huszonkét hatalmas egót, elviselje az elképzelhetetlen nyomást.”

A lelátó csendes, újra csendes

Pető Péter könyve izgalmas gondolatokkal teli, remek képi anyaggal illusztrált mű, ami hűen képviseli, hogy a futball valójában minden. És itt tudok személyesen is csatlakozni ahhoz, amit Pető A futball hazatért című szövegben említ, miszerint őszintén sajnálja azokat, akik teljesen kimaradnak ennek a játéknak a szépségéből. Nem tudok nem mélyen egyetérteni, manapság naponta eszembe jut ez a gondolat, szinte óránként olvasva az Eb kapcsán megjelenő lesajnáló gondolatokat, amelyek – hiába származnak sokszor értelmiségiektől –, nélkülöznek minden árnyalatot. Pedig a futball tényleg soha nem érhet véget, épp ezért beszélni kell róla. Pető Péter műve pedig közelebb visz ahhoz, hogy ehhez meglegyenek a megfelelő szempontjaink.

Szabó Zsolt: „Azt elfogadom, hogy itthon nincs szükség rám”Hat éve, 321 hazai első osztályú és több mint 150 nemzetközi mérkőzéssel a háta mögött vonult vissza az egykori FIFA játékvezető. Utoljára 2018 júniusában, az Újpest – DVSC találkozón fújta a sípot. A Szabó Zsolt a sporttól nem szakadt el, továbbra is, már egyesületi elnökként, a labdarúgásban tevékenykedik.

Szerda délután rendezték a Sportcampus műfüves pályáján a Buzánszky Kupa döntőjét, amely eseményre Debrecenbe látogatott a hazai játékvezetés egykori kiváló alakja, Szabó Zsolt. – Az a megtiszteltetés ért, hogy a szervezők meghívtak a kupa döntőjére és a díjátadóra, a felkérést pedig örömmel fogadtam el. De a kellemest összekötöttem a hasznossal, ugyanis a Debreceni Egyetem sportközgazdász mesterképzésének levelező tagozatán tanulok, csütörtökön pedig egy vizsga is várt rám.

Visszavonulása után mennyire szakadt el a labdarúgástól?

Szinte napra pontosan hat éve „akasztottam szögre” a sípot. A labdarúgás örök szerelem, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jelenleg is ebben a szép sportágban dolgozhatok, a Fővárosi Vízművek Sport Kör elnöke vagyok. Korábban olyan egykori kiváló játékosok irányították a szakmai munkát BLSZ első osztályú csapatunknál, mint Mészöly Géza és Véber György.

30 évet töltött a pályán játékvezetőként, összesen 1624 találkozót vezetett. Nem hiányzik a meccsek hangulata?

Az szakma azon része, mikor ott vagyok a pályán, vezetem a meccset, nagyon hiányzik, viszont a sok edzés és a teszt nem.

A játékvezetők nem mondhatni, hogy a szurkolók kedvencei, tevékenységüket sokszor nem éppen irodalmi stílusban bírálják…

Ez sosem zavart, ez mindig is hozzátartozott a labdarúgáshoz, egy-egy ítélet után ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a lelátón. Mai napig rendszeresen kilátogatok az NB I-es mérkőzéseke, jó érzéssel tölt el, hogy minden stadionban szeretettel fogadnak, ez egy jó visszajelzés számomra, hogy nem vezettem olyan rosszul a meccseket.

Majd 500 hazai első osztályú és nemzetközi találkozón fújta a sípot. Van, amely valamiért különösen emlékezetes maradt?

Nehéz lenne egyet is kiemelni, nagyon sok emlékezetes mérkőzés maradt meg bennem. Ezek között említhetném a 2012-es MTK – DVSC Magyar Kupa döntőt. A rendes játékidőben és a hosszabbításban nem született döntés (3-3 – szerk.), majd egy maratoni hosszúságú büntetőpárbajban nyert 8-7-re a Loki. Ide sorolnám a Debrecen 2010-es, Videoton elleni mérkőzését, amely a bajnoki címről döntött, vagy a Salzburg – Juventus Európa-liga találkozót, de egy U19-es bajnoki döntőre is jó szívvel emlékezem.

Adja magát a kérdés: Debreceni mérkőzések?

Pályafutásom 321 bajnoki mérkőzéséből legtöbbet, 49-et a Ferencvárosnak vezettem, 48-at pedig a DVSC-nek és az Újpestnek. Az én időmben a Loki top csapatnak számított, zsinórban nyerték a bajnoki címeket, mindig telt ház és jó hangulat volt az Oláh Gábor utcai Stadionban. Szerettem meccset vezetni a piros-fehéreknek, de tudtam, nem lesz könnyű dolgom, főleg a rangadókon, de sosem féltem ezektől a találkozóktól.

A korábbi évekkel ellentétben, nemzetközi mérkőzéseken mintha mellőznék a magyar játékvezetőket. Ön szerint mi lehet ennek az oka?

Mivel nem dolgozom a hazai játékvezetésben, nem lenne etikus, ha kritikát fogalmaznék meg. Viszont az sokat elárul, hogy a két legrangosabb sorozatban, a BL-ben és az EL-ben, illetve most az Európa-bajnokságon nincs magyar játékvezető, csak a Konferencia Ligában. Anno Kassa Viktor három BL meccset vezetett egy őszi szezonban, Vad István és én három-három EL találkozót. Azt elfogadom, hogy itthon nincs szükség rám, de egy évek óta külföldön dolgozó Kassai Viktorra vagy Erdős Gáborra, Vámos Tiborra, Kispál Róbertre sem, azt nehéz megérteni. Mindannyian komoly nemzetközi tapasztalatokkal bírnak, mégsem vonják be őket a játékvezetői oktatásba, ez pedig elgondolkodtató.

Ha hívnák, menne?

Tartozom annyival a magyar labdarúgásnak-játékvezetésnek, ha felkérnének, mindent félreteszek, hogy tudásommal és tapasztalataimmal segítsem a hazai játékvezetést. De erre jelenleg kevés az esély.

Súlyos betegség után elhunyt Demeter János játékvezető.

 Az egykori labdarúgó és játékvezetői asszisztens ötvennégy esztendős volt. A mezőkövesdi sportember Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye több klubjában futballozott, majd a dirigensek táborába lépett. 

Nyolc évig szerepelt az élvonalban, ahol hatvankét találkozón partjelzősködött. Az NB I-ben és az NB II-ben több tucatszor működött a BL-döntős Fábián Mihállyal és dr. Varga Zsolttal, szűkebb pátriánk játékvezetői elnökével is. 

Az országos keretekben 2004-től 2015-ig szolgált, visszavonulása után pedig vármegyei ellenőrként foglalkoztatták. A műfaj berkeiben mindenki által ismert és kedvelt Döme temetéséről családja később intézkedik. 

Kovács Imre és kollégái hat lejárt sportorvosi szúrtak ki az NB. III-ba jutásért megrendezésre kerülő osztályozón,

Tiszaföldvár SE–Villány TC 5–1 (3–0)

Tiszaföldvár, 500 néző. Vezette: Kovács Imre (Sinkovicz D., László I.)

Tiszaföldvár: Jakab K. – Budaházi (Sipaki, 61.), FEHÉR ZS., Szántó, Antman – Háda, BORGULYA, Bódai (Palatinusz, 82.) – OLÁH Á. (Bozsó, 69.), KÁLMÁN SZ. (Pápai, 82.), FŐDI (Czakó, 61.). Edző: Sonkoly Lajos.

Gólszerzők: Kálmán Sz. (7.), Oláh Á. (13.), Fehér Zs. (42.), Bódai (50.), Palatinusz (89.), ill. Wilkesz (85.). 

A mérkőzés előtt derült ki, hogy a vendég csapat hat játékosának lejárt a sportorvosi igazolása, így őket Kovács Imre törölte a jegyzőkönyvből.

Vélhetően a megyei igazgatóság meg fogja vizsgálni, hogy a korábbi fordulókban érvényes volt-e a sportorvosi.

Frissítve:

A vendég csapat játékosainak sportorvosi engedélyei három nappal a mérkőzés előtt jártak le.

Véget ért az NB. II-es szezon. Íme a játékvezetők lapstatisztikái

Az MLSZ JB. közzétette a hétvégi NB. II-es küldéseket.

Barátságos mérkőzést vezetnek Szombathelyen

2024. június 3.

20:00 CET - Szombathely, HUN (Haladás Sportkomplexum)
ALBANIA - LIECHTENSTEIN
Referee: Bence Csonka HUN
Assistant Referee 1: Norbert Bornemissza HUN
Assistant Referee 2: Péter Garai HUN
Fourth Official: Mihály Káprály HUN

2024. június 7.

19:00 CET - Szombathely, HUN (Haladás Sportkomplexum)
ALBANIA - AZERBAIJAN
Referee: Mihály Káprály HUN
Assistant Referee 1: István Albert HUN
Assistant Referee 2: Gergő Vígh-Tarsonyi HUN
Fourth Official: István Vad HUN

2024. június 10.

20:45 CET - Warsaw (PGE Narodowy)
POLAND - TÜRKİYE
Referee: Balázs Berke HUN
Assistant Referee 1: Vencel Tóth HUN
Assistant Referee 2: Balázs Szert HUN
Fourth Official: Mihály Káprály HUN

Szántai Levente sportpszichológai beszélgetése Berke Balázzsal.

A játékvezetők szabályzatában 17 olyan szabály van, melyek alapelveknek tekinthetőek. Emellett van egy 18. íratlan szabály is, mely arra vonatkozik, hogyan alkalmazod mindezeket. Ezekről a pedagógiai és pszichológiai készségekről beszélgettünk a 2023-as év legjobb játékvezetőjének választott szakemberrel. Jelen sportpszichológiai cikk alapja a Berke Balázzsal készített személyes mélyinterjú.

Akkor és most

Az NB I egyik legjobb képességű játékvezetője a 40 éves Berke Balázs. Lassan 20 éve van a pályán. Annak az új játékvezető-generációnak a jeles képviselője, amelyiknél a fizikai állóképesség létfontosságúvá vált a labdarúgás felgyorsulásával. Ahhoz azonban, hogy ezt a szakmát válassza, szükséges volt a játék szeretete is. “Mindig is szerettem ezt a sportot. Mivel játékosként nem voltam olyan tehetséges, apám javaslatára elkezdtem játékvezetőnek tanulni. A futballközegében akartam maradni” – fogalmazott a szakember. Már egészen fiatalon nézte a neves kollégák mérkőzéseit és elleste tőlük a számára hasznos játékvezetői készségeket, tudatosan beépítve azokat formálódó játékvezetői karakterébe.

Balázs kezdetekben nehezen viselte egy-egy pályán elkövetett hibáját, akár hetekig rágódott rajtuk. Elmondása szerint ezekben az időszakokban megoldás lehetett volna, ha sportpszichológus segíti a hiba gyorsabb feldolgozását. Így viszont játékvezetői pályafutásának kezdeti időszakában egyedül kellett megküzdnie ezekkel a helyzetekkel. Önmagát trenírozta és alakult ki benne az őszinte önkritika gyakorlása. Ezt a készséget manapság is egyik legnagyobb erényének tartja. “A hiba ma is fájdalmas, azonban hamarabb túllépek rajta. Visszanézem a meccset, levonom a konklúziót és tanulva belőle továbblépek” – mondta a mára már rutinosnak számító játékvezető.

Kezdetekben sokat jelentett számára a Zala vármegyei játékvezetők közössége, akiktől sok szakmai és lelki támogatást kapott. Előfordult azonban, hogy hiába minősítette jónak egy adott mérkőzésen való ténykedését a játékvezető ellenőr, ő másképp látta teljesítményét. “Hibátlanra törekedtem már akkor is és ez így van a VAR bevezetése óta is” – mondta a határozott jellemű Berke.

Videóasszisztens rendszer (VAR) a játékvezető szemével

Balázs 2020 nyarán a Debrecen – Paks mérkőzésen jól ítélte meg a kapufáról gólvonal elé lepattanó labda helyzetét, nem ítélt gólt a hazai csapatnak. Ez akkor a Paks bentmaradását, egyben a DVSC kiesését jelentette, ami csapatok, játékosok szakmai jövőjére, egzisztenciájára is nagy hatással volt. És “győzött az igazság”. Ekkor még nem alkalmaztak videóasszisztens rendszert, ami manapság megkönnyítheti a játékvezetők ténykedését mérkőzéseket eldöntő helyzetben. Viszont a szakember úgy gondolkodik a VAR rendszerével kapcsolatban, hogy “Elsődlegesen én akarom megoldani a helyzetet, százból-száz alkalommal. Ez a cél. Számomra a VAR megerősítésként szolgál, hogy jól döntöttem.” Hozzátéve, a videóasszisztens rendszer rendkívül hasznos a döntő helyzetek megítélésében.  

Partneri viszony

A fizikai állóképesség, önkritika és határozott jellem mellett Balázs szerint a játékosok partnerként való kezelése is hozzásegítette ahhoz, hogy magas szintre jusson szakmájában, a játékvezetésben. Ehhez azonban a játékos karakteréhez is szükséges illeszkedni, ami pedagógiai készségeket igényel. Van olyan sportoló, aki kikéri magának a közvetlenebb stílust és szükséges megtartani vele a három lépés távolságot. Előfordul azonban, hogy a játékos igénye szerint egy-egy lepacsizás, szigorúbb hangnemű utasítás vagy akár közvetlenebb kérés is megjelenhet részéről. “Fontos, hogy ne veszítsem el a csapatot, a játékosokat. Ezért tudatosan készülök a soron következő mérkőzésre, figyelembe véve, hogyan tudom fenntartani a kapcsolatot és egyúttal megtartani a távolságot. Így vagyok hiteles.”

Ezt a fajta hozzáállást a sportolók is tisztelik. Erre jó példa egy korábbi bajnoki mérkőzés, amelyen a szakember hibázott az egyik fault megítélésénél, amit a vendég csapat játékosa szóvá is tett nála. Balázs erre így reagált: “Igaza lehet, hogy hibáztam. A következőnél jobban koncentrálok.” Mérkőzés végén ugyanaz a játékos odament hozzá és a következő visszajelzéssel zárult a történet: “Spori, ezért bírom magát, mert őszintén beismeri a hibáját is!”

10 másodperc

Korábbi kapusként látok összefüggést a kapus– és a játékvezetői szakma felelősségteljes volta között. Védhet egy kapus egész mérkőzésen parádésan, egy hibával döntően befolyásolhatja annak kimenetelét. Ugyanígy tevékenykedhet hibátlanul a játékvezető is, viszony egy végzetes hiba az egyik csapatnak három pontba kerülhet. Adódik a kérdés, ez a nagy nyomás hogyan kompenzálható? Mi motiválhat egy játékvezetőt a sport szeretetén túl, hogy ezt a pályát válassza és hosszú távon megállja a helyét? Balázs ezzel kapcsolatban így fogalmazott:

Azt kívánom a fiatal játékvezető kollégáknak, hogy éljék át azt a 10 másodpercet, amikor a Ferencváros és az Újpest csapatát kivezetik egy derbire. Felemelő érzés, ezért is érdemes ezt a hivatást választani.

Ritkán gondolunk bele a játékvezetők lelkivilágába. Manapság teljesen elfogadott, hogy játékvezetők is sportpszichológushoz járjanak, feldolgozva egy-egy hibás döntés nehézségeit; vagy akár fejlesztési céllal, hogy még jobbszakemberré váljanak. Ez is egy lehetséges út, hogy a játékvezető társadalom olyan szakembereket neveljen ki, mint például Berke Balázs.