Az NB. II-ben működő játékvezetők 808 sárga lapot és 47 pirosat mutattak fel a lejátszott mérkőzéseken. Legtöbb sárga lap:

• 46: Zierkelbach Péter (9 mérkőzés)
• 40: Ducsai József (8 mérkőzés), Bogár Gergő (10 mérkőzés)
• 39: Kovács J. Zoltán, Gaál Ákos (8-8 mérkőzés)

Legtöbb kiállítás:

• 6: Molnár Attila (8 mérkőzés)
• 4: Radványi Ádám, Böcskei Balázs, Nazsa Tamás

Részletes grafikonok  

Egyéb érdekes lekérdezések:

Fordulónkénti lapok  

Az őszi szezonban 143 játékvezető, asszisztenst és ellenőr lett küldve az NB. II-ben. Íme a statisztikák: Játékvezető:

• 10 mérkőzés: Bogár Gergő, ifj. Gyarmati Tibor, Radványi Ádám
• 9 mérkőzés: Takács János, Zierkelbach Péter
• 8 mérkőzés: Ducsai József, Gaál Ákos, Kovács J. Zoltán, Molnár Attila

Statisztika grafikonnal  

Asszisztens:

• 18 mérkőzés: Vígh-Tarosnyi Gergő,
• 16 mérkőzés: Punyi Gyula
• 15 mérkőzés: Máyer Gábor

Statisztika grafikonnal  

Tartalék játékvezető:

• 12 mérkőzés: Berényi Tamás
• 11 mérkőzés: Barna Gábor, Dolnegó Bálint
• 10 mérkőzés: Farkas Tibor, Takács Tamás

Statisztika grafikonnal  

Ellenőr:

10 mérkőzés: Kurmai Zoltán, Makai János, Sápi Csaba

9 mérkőzés: Arany Tamás, Fazekas János, Varga Sándor

8 mérkőzés: Birincsik József

Statisztikák grafikonnal          

A mai Ferencváros-MTK mérkőzéssel lezárul egy pályafutás, hiszen a 45 éves nemzetközi labdarúgó-játékvezető, asszisztens, Kassai Viktor egyik állandó segítője, az esztergomi Erős Gábor visszavonul az aktív játékvezetéstől.

 Erős Gábor 1994 februárjában tette le a játékvezetői vizsgát, először a Nagysáp–Tarján mérkőzésen volt asszisztens. Az országos keretbe 2000 januárjában került be, az élvonalban 2001 márciusában, egy Videoton–Újpest meccsen debütált. Rendkívül sikeres karrier áll Erős Gábor mögött, aki már 15 éve tagja a nemzetközi keretnek. Ráadásul olyan rangos mérkőzéseken lengette zászlaját Kassai Viktor asszisztenseként, mint a 2008-as pekingi olimpia döntője, a 2010-es dél-afrikai világbajnokság elődöntője, a 2011-es Bajnokok Ligája-döntője, de közreműködött a 2012-es Európa-bajnokságon is. Rengeteg BL-találkozón, világbajnoki-, Eb-selejtezőn, korosztályos vb-n, kontinensviadalon, kupamérkőzésen vett részt.

Súlyos betegségen esett át az elmúlt években, miután a 2010-es dél-afrikai világbajnokságot követően alhasi fájdalmakkal orvoshoz fordult. Kiderült, hogy daganat van a veséjében, amit azonnali műteni kellett. A FIFA-asszisztens elveszítette egyik veséjét, de kitartó akaratának és kemény küzdeni tudásának köszönhetően hamar visszatért a pályára. Az operációt követően alig öt hónappal később már mérkőzésen lengette zászlaját, sőt nem sokkal később nem is akármilyen találkozón: a 2011 májusában, a Wembleyben rendezett Barcelona–Manchester United BL-döntőn is közreműködött. A szentgyörgymezői FIFA-asszisztens ars poeticája: „az egyenlő feltételek biztosítása, eközben pedig alázattal szolgálni a világ legszebb sportját”. Gábor összesen 306 NB. I-es mérkőzésen asszisztált.  

Reméljük Gábor hamarosan viszont láthatjuk, hiszen ilyen korrekt, becsületes emberből kevés van a magyar labdarúgásban!   Köszönjük Gábor!

Elképesztően hosszú és sikeres pályafutás ér véget szombaton Mezőkövesden. Az OTP Bank Liga 19. fordulójában 15 óra 30 perctől rendezik a DVTK – Gyirmót összecsapást, amely egyben Kelemen Attila búcsúmérkőzése lesz.
Az egri illetőségű játékvezető-asszisztens januárban betölti 45. életévét, a korhatár pedig nem teszi lehetővé, hogy a továbbiakban NB-s mérkőzéseken működjön. 655 országos és 42 nemzetközi összecsapással a háta mögött akasztja szögre játékvezetői felszerelését.

Kelemen Attila 1990 júniusában szerezte meg a játékvezető vizsgát. Öt éven át járta a megye pályáit játékvezetőként, ezzel párhuzamosan pedig mint labdarúgó kapus szolgálta szeretett sportágát. Megyei II. osztályú kerettagsággal rendelkezett, amikor súlyos munkahelyi balesetet szenvedett, ez pedig nagyban meghatározta további pályafutását. A síp nagyobb szerepet kapott életében, mint a kapuskesztyű. Megyei I. osztályú debütálására nem volt lehetősége felkészülni. A Tarnalelesz csapata a Hatvani Lokomotív vendége volt, azonban Pest megyéből nem érkeztek meg a sípmesterek, így a lelesziek kapusának Kelemen Attilának – mint szükség játékvezetőnek – kellett dirigálni találkozót. Mondanunk sem kell, közmegelégedésre.

Hivatalosan 1996 januárjában lett megyei I. osztályú játékvezető. Pályafutása ezt követően óriási lendületet vett. Egy év múlva már NB III-as találkozókon fújta a sípot, 1999-ben pedig az országos asszisztensi keretben találta magát. 2000 május 27-én bemutatkozott az NB I-ben. Az Újpest – Vác összecsapáson Jenei Károly társaságában segítette Puhl Sándor munkáját. 2004-ben lett FIFA-asszisztens. A Kassai-Erős-Kelemen meghatározó team volt abban az időben. Összesen negyvenkettő nemzetközi mérkőzés fűződött Kelemen Attila nevéhez. Pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzése a 2004-es EB-t megelőző Portugália – Anglia válogatott összecsapás volt.

A nemzetközi karrier befejezését követően is kirobbanthatatlan volt az NB-s asszisztensi keretből. 227 NB I-es, 227 (nem elírás) NB II-es és 53 NB I/B-s találkozón működött. Emellett 50-szer volt tartalék játékvezető a honi élvonalban, 53 országos Magyar Kupa-fellépés valamint 45 Ligakupa párharc során volt zászló a kezében. 2012-ben Magyar Kupa döntőn (Debrecen – MTK) lengetett, 2013-ban Szuperkupa-finálén (Győr – Debrecen) és Amatőr Kupa (korábban Szabadföld) döntőn is lengetett. Két alkalommal küldték Ligakupa döntőre, kétszer pedig a Fradi-Újpest derbin is tevékenykedett. Elsőként (többek között Farkas Ádám és Varga Gábor társaságában) volt szerencséje tesztelni hivatalos körülmények között a hat játékvezetős rendszert. A labdarúgástól nem szakad el véglegesen, hiszen 2010 nyarától tölti be az MLSZ Heves Megyei Igazgatóság JB elnöki tisztjét. Mandátuma 2020 júniusáig tart.

A búcsúmeccs érdekessége, hogy a játékvezetői team hat tagjából öten Heves megyeiek. A játékvezető Farkas Ádám, akinek munkáját Kelemen Attila mellett Varga Gábor segíti asszisztensként. Szert Balázs lesz a „táblás”, míg az alapvonalakon Ducsai József (első NB I-es mérkőzése lesz) és Solymosi Péter tevékenykedik.

A naprakész játékvezetői statisztikai oldalon - foci-info.hu - folyamatosan frissültek szezon közben az NB. III-ban működők adatai.

Játékvezető:

16 mérk. : Kovács Gábor

14 mérk.: Szommer Attila

Rangsor, grafikonnal

 

Asszisztens:

18 mérk: Kovács Gábor (3244)

17 mérk.: Berecz A., Keszthelyi T., Kővér T., Nagy A., Szarvas L.

Rangsor, grafikonnal

 

Ellenőr:

18 mérk.: Nyilas Csaba

17 mérk.: Kórodi László

16 mérk.: dr. Jekő J., Kincses T., Márta S.

Rangsor, grafikonnal

 

Sok lapot osztottak ki a játékvezetők az NB. III-as meccseken. Íme a statisztika:
Legtöbb sárga:

• 72: Borbás Bottyán Aurél (13 mérk.), Kovács Gábor (17 mérk.)
• 69: Éreth Attila (13 mérk.)
• 67: Derdák Marcell (13 mérk.)

  Legtöbb sárga/mérkőzés:

• 7.0: Lovas László (14 sárga/2 mérk.)
• 6.0: Kulcsár Katalin, Böcskei Balázs (18 sárga/3 mérk.)
• 5.67: Gaál Gyöngyi (17 sárga / 3 mérk.)

  Legtöbb kiállítás:

• 8: Bana Gergely, Antal Péter (12 mérk.)
• 6: Györki Bence (13 mérk.)

  Legtöbb piros/mérkőzés:

• 1,25: Nazsa Tamás (5 piros / 4 mérk.)
• 1: Zierkelbach Péte (1 piros / 1 mérk.)

 

További játékvezetők adatai

Nem is volt olyan régen 2004. május 8-a, amikor Gaál Gyöngyi életében először NB. I-es mérkőzésen működött közzé.Az akkori Videoton-Békéscsaba mérkőzésen tartalék játékvezető volt. 

Azóta eltelt 99. NB. I-es mérkőzés. 2016. szeptember 24-én már a 100. NB. I-es mérkőzésen működött közzé Gyöngyi. A Budapest Honvéd-Videoton mérkőzésen alapvonali játékvezető volt.

 

Statisztikák:

• 3 mérkőzés játékvezetőként
• 77 mérkőzés alapvonali játékvezetőként
• 20 mérkőzés tartalék játékvezetőként

 

 

Fontos mérföldkő volt a magyar játékvezetés történelmében 2007. február 24-e, amikor női játékvezető - Gaál Gyöngyi - felnőtt férfi NB. I-es mérkőzést vezetett. Igaz, hogy 2011. május 14-e óta (Kaposvár-Szolnok) nem vezethetett az élvonalban. Gaál Gyöngyi a Berzi-Puhl bizottság legmegbízhatóbb embere, hiszen évek óta vezeti tökéletesen az MLSZ JB irodáit.

 

 

Köszönjük Gyöngyi!   További sok sikert!

Magyar játékvezetők foglalkoztatása a labdarúgó-Európa-bajnokságokon 1960-2016 között az Eb selejtező sorozataiban minden esetben kapott küldést magyar játékvezető. A foglalkoztatott játékvezetők száma 26.

 

Bíróink 10 esetben egy Eb-n, 12 alkalommal kettő Eb-n, 4 esetben három Eb-n működtek.

Balla Károly az első bíró, aki 1959. október 14-én mérkőzést irányított.

 

Gere Gyula az első, aki egy Eb kiírásban 2 találkozóra kapott küldést.

 

Zsolt István az első, aki Eb döntőben kapott feladatot.

 

Palotai Károly a 2. aki Eb döntőben, az első, aki 3 Eb sorozatban működött, valamint 5 mérkőzést dirigált.

 

Puhl Sándor a 3., aki Eb döntőben működött, az első, aki 8 mérkőzésen tevékenykedett.

 

Kassai Viktor a 4., aki Eb döntőben működött, az első, aki 3 Eb döntőben 5, a selejtezőkben 11 mérkőzést vezetett. 2016-ban a döntőben 4. bíróként segített.

 

Ugyan ott Ring György tartalék asszisztensi küldésben részesült. Zsolt István 1968-ban, Palotai Károly 12 év múlva 1980-ban, Puhl Sándor 12 év múlva 1992-ben (1996-ban), Kassai Viktor 12 év múlva 2008-ban (2012-ben, 2016-ban) kapott lehetőséget Eb döntőben tevékenykedni.

 

1960-1988 között a selejtező mérkőzésekre az UEFA JB kettő partbírót (összesen 44 fő) rendelt a bíró mellé. Ebben az időszakban játékvezető sérülése esetén az első számú partbíró (csak FIFA minősítésű játékvezető) átvehette a mérkőzés folytatását.

 

A 2. számú partbíró az NB I-es bírói keret tagja. 1968-ban és 1980-ban az Eb döntőre Zsolt Istvánt, majd Palotai Károlyt egyedül hívta meg. Ha nem vezetett, akkor működő társának partbíróként segített. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Második számú partbírót a rendező ország élvonalbeli játékvezetői közül kért az UEFA JB. 1992?2008 között az UEFA JB bevezette a 4. bíró (tartalék) szerepkört. Játékvezetői sérülés esetén a minősített 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

 

A FIFA JB 1992-ben minden tagszövetségétől kérte, hogy legkésőbb 1993 év végére vezessék be az asszisztensi keretet. A két asszisztens és a 4. bíró küldésével, a selejtezőkben 72 játékvezetőt foglalkoztatott az UEFA JB.1992-ben és 1996-ban a Puhl Sándor mellett az Európa-bajnokságon már állandó segítői tevékenykedtek (6 fő partbíró, 2 fő 4. bíró). 1992-es Eb döntő volt az első, ahol az UEFA JB a játékvezető mellé nemzeti partbírókat (Szilágyi Sándor, Varga László)), valamint 4. (tartalék) bírót (Varga Sándor) küldött. 2008-tól az UEFA JB a 4. bírói feladatra már az elit körből jelölt játékvezetőt. Kassai Viktor 4. bíróként kapott feladatot a 2008-as Eb-n. Játékvezetői sérülés esetén a 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

 

2012-2016 között az UEFA JB bevezette az alapvonalbírói pozíciót.

 

A selejtezőkben a játékvezető mellett 2 asszisztens, kettő alapvonalbíró és a 4. bíró került küldésre. Az UEFA JB további 60 játékvezetőt foglalkoztatott.

Az ismertetett statisztikában csak a küldési szám került rögzítésre. Eb döntőn bíróként Zsolt István és Palotai Károly 1-1, Puhl Sándor és Kassai Viktor 3 alkalommal tevékenykedett.

 

Egy versenykiírásban az UEFA JB:

2-2 magyar játékvezetőt foglalkoztatott: 1960, 1964, 1968, 1980, 1984, 2008

3-3 magyar játékvezető kapott feladatot:1972, 1976, 1988, 1992, 2016

4 magyar játékvezető működött:1996, 2004. 2012

5 magyar játékvezetőt küldött mérkőzésre: 2000

Egy Eb-n tevékenykedett (zárójelben selejtező + Eb mérkőzés szám): Dorogi Andor, Bíróczky János, Petri Sándor, Hartmann Lajos, Huták Antal, Varga Sándor, Vad István, Molnár László, Piller Sándor, Bede Ferenc, Kettő Eb-n: Balla Károly, Gere Gyula (3), Zsolt István (2+1Eb), Emsberger Gyula (3), Pádár László, Németh Lajos, Vágner László (3), Juhos Attila, Hanacsek Attila, Vad II. István (3), Bognár Tamás, Három Eb-n: Palotai Károly (4+1Eb), Puhl Sándor (5+3Eb), Szabó Zsolt, Kassai Viktor (11+5Eb).

 forrás: Hornyák Lajos

Joggal merülhet fel bennünk, hogy ki a legszigorúbb NB-s játékvezető?
A foci-info.hu statisztikai oldalunkon naprakészen lehet követni a játékvezetők kimutatásait, azonban ilyen egyedi statisztikával még az MLSZ sem rendelkezik. A kimutatásban az NB. I-es, NB. II-es és NB. III-as mérkőzéseket vettük figyelembe.

A legszigorúbb játékvezető Nagy Norbert volt, aki 14 vezetett mérkőzésen 78 sárgalapot és 6 pirosat osztott ki, míg a leglágyabb szívű Sándor Csaba volt, aki 11 mérkőzésen 31 sárgát és 1 pirosat mutatott fel.

A levezetett meccsek tekintetében ifj. Szilágyi Sándor adta a legtöbb sárgát: 142 db / 26 mérkőzés

A legtöbb kiállítása Kovács Gábornak volt, aki 25 mérkőzésen 19 játékosnak köszönte meg a szereplését idő előtt. Érdekesség, hogy ő kereken 100 sárgát mutatott fel.

Hat játékvezető egyetlen alkalommal sem mutatott fel pirosat.

RÉSZLETES KIMUTATÁSOK

Az NB. III. 3 csoportjában 63 játékvezető vezetett mérkőzést. Íme a kimutatásuk:

Legtöbbet vezetett:
29 mérkőzés: Bogár Gergő
26 mérkőzés: ifj. Szilágyi Sándor, Mód István
25 mérkőzés: Csonka Bence, Kovács Gábor

Legtöbb sárgalapot osztotta ki:
142 - ifj. Szilágyi Sándor (26 mérkőzés)
137 - Bogár Gergő (29 mérkőzés)
118 - Ducsai József (23 mérkőzés)

Legtöbb kiállítás:
19 - Kovács Gábor (25 mérkőzés)
18 - Bogár Gergő (29 mérkőzés)
12 - Jakab Árpád (12 mérkőzés)

Legtöbbet asszisztált:
30 mérkőzés - Kovács Gábor (3244), Kővér Tamás
29 mérkőzés - Flinta Zoltán
28 mérkőzés - Bornemissza Norbert, Csatári Tibor, Szarvas László

Legtöbb ellenőrzés:
30 mérkőzés - Nyilas Csaba
27 mérkőzés - Kóródi László
26 mérkőzés - Kincses Tibor, Ráthgéber László,

35 játékvezető 240 mérkőzésen 1013 sárgalapot és 78 pirosat mutattak fel. Íme a kimutatás a lapokról:

Legtöbb sárgát kiosztó játékvezető:

72 sárga: Lovas László (12 mérkőzés)

63 sárga: Botló Béla (15 mérkőzés) 56 sárga: Molnár Attila (9 mérkőzés), ifj. Gyarmati Tibor (16 mérkőzés)

 

Legtöbb piros:

 

8 kiálllítás: Lovas László

7 kiállítás: ifj. Gyarmati Tibor

6 kiállítás: Böcskei Balázs, Szilasi Szabolcs, Takács János

Pontozás alapján a legszigorúbb:

9 pont: Kulcsár Katalin

7,75 pont: Andó Szabó Sándor

Pontozás alapján a leglágyszívűbb:

3 pont: Farkas Tibor, Bognár Tamás, Erdős József

 

RÉSZLETES TÁBLÁZAT ÉS GRAFIKON

 

Fordulónkénti lapok:

A legtöbb lapot a játékvezetők a 20 fordulóban osztották ki. Akkor a 8 mérkőzésen 44 sárgalap és 2 piros volt.

 

Legtöbb lapot kapó csapat:

A lejátszott 30 mérkőzésen a csapatok közül a legtöbb lapot a Szigetszentmiklós kapta: 80 sárga és 9 piros

35 játékvezető 240 mérkőzésen 1013 sárgalapot és 78 pirosat mutattak fel. Íme a kimutatás a lapokról:


Legtöbb sárgát kiosztó játékvezető:
72 sárga: Lovas László (12 mérkőzés)
63 sárga: Botló Béla (15 mérkőzés)
56 sárga: Molnár Attila (9 mérkőzés), ifj. Gyarmati Tibor (16 mérkőzés)

Legtöbb piros:
8 kiálllítás: Lovas László
7 kiállítás: ifj. Gyarmati Tibor
6 kiállítás: Böcskei Balázs, Szilasi Szabolcs, Takács János

Pontozás alapján a legszigorúbb:
9 pont: Kulcsár Katalin
7,75 pont: Andó Szabó Sándor

Pontozás alapján a leglágyszívűbb:
3 pont: Farkas Tibor, Bognár Tamás, Erdős József

RÉSZLETES TÁBLÁZAT ÉS GRAFIKON

Fordulónkénti lapok:
A legtöbb lapot a játékvezetők a 20 fordulóban osztották ki. Akkor a 8 mérkőzésen 44 sárgalap és 2 piros volt.

Legtöbb lapot kapó csapat:
A lejátszott 30 mérkőzésen a csapatok közül a legtöbb lapot a Szigetszentmiklós kapta: 80 sárga és 9 piros