Vasárnap a Paks - Ferencváros mérkőzésen 250 alkalommal asszisztált a pécsi játékvezető az élvonalban.

Bognár Réka ma a Gárdony - MTK II bajnokin mutatkozott be játékvezetőként a férfi NB III-as bajnokságban

Bogár Gergő játékvezető a mérkőzés kezdete előtt saját hatáskörében úgy döntött, a Nyíregyháza stadionjában ne végezze el DVTK-mezes szurkoló az ünnepélyes kezdőrúgást a két csapat szombati rangadóján.

A labdarúgó OTP Bank Ligában megszokott, hogy egy mérkőzés mindkét félideje előtt egy szurkoló végzi el az ünnepélyes kezdőrúgást. Ezért általában fizetnek a szurkolók, a kluboktól függ, hogy mennyit.

Nyíregyháza-Diósgyőr keleti-rangadó kezdete előtt azonban elmaradt a megszokott koreográfia. Az M4 Sport információi szerint Bogár Gergő játékvezető ugyanis észrevette, hogy a kezdőrúgáshoz készülő szurkolón Diósgyőr-mez volt.

Nemzeti Sport.hu utána járt az esetnek:

AZ MLSZ az UEFA egyértelmű előírását követve leszögezi: a vendégcsapat mezét, logóját, sálját kizárólag a vendégeknek fenntartott szektorban lehet viselni – ezzel leginkább a vendégek biztonságát óvják. A napokban egy Bajnokok Ligája-meccsen a VIP-vendégek közül kísérték ki a vendégek mezében érkező illusztris szurkolót.

A kezdőrúgások szabályozása az erre idényre kiadott Marketing és Média kézikönyvben jelent meg, az OTP Bank Liga esetében a 19. oldalon. A játékvezető felelőssége, hogy a pálya területén, annak közvetlen közelében csak illetékes személyek tartózkodjanak, és az ő feladata fellépni bárkivel szemben, aki a mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyezteti. Az MLSZ versenyszabályzat 5. pontja rendelkezik arról, hogy a játékvezető dönthet arról, hogy bármely személy (ideértve csapatvezetőket, a szakmai stáb tagjait, a stadionban munkavégző személyeket, biztonsági őröket, fotósokat, a média munkatársait) tartózkodhat-e a játéktéren vagy annak közelében.

Ez az általános megfogalmazás illik a szombati esetre: Bogár Gergő játékvezetőnek hatáskörébe tartozik eldönteni, a kezdőrúgó viselkedésével, öltözékével provokálja-e az ellenfelet, függetlenül attól, hogy fizetett azért, hogy a pályán lehessen. Tekintettel arra, hogy a nyíregyházi kezdőrúgó a pályára lépése közben, és nem előtte vette le a felsőjét – ekkor derült ki, hogy a vendégek mezét viseli –, a játékvezető biztonságtechnikai okokból helyesen küldte el őt a pályáról.

Ugyanez történt volna Diósgyőrben egy nyíregyházi mezű drukkerrel, de elképzelhető, mi történne a Groupama Arénában vagy Újpesten, ha előbbi stadionban lila, utóbbiban zöld mezben ballagna a pályára bárki is. Az esettel kapcsolatban természetesen megkerestük az MLSZ-t, és a következő választ kaptuk a nyíregyházi esettel kapcsolatban.

„A jelenlegi szabályok lehetőséget adnak a bajnoki mérkőzéseken a rendező klub által értékesített kezdőrúgás elvégzésére. Ennek szabályos és biztonságos lebonyolítása minden esetben a mérkőzést szervező, rendező hazai klub felelőssége. A Nyíregyháza–DVTK mérkőzés kiemelt kockázatú besorolású volt, a játékvezető helyesen járt el, amikor észlelve a nyilvánvaló provokatív szándékot, nem engedélyezte a nyíregyházi stadionban a Diósgyőr mezében levő szurkolónak a kezdőrúgás elvégzését. Ezzel a döntésével hozzájárult a mérkőzés biztonságos és zavartalan lebonyolításához. Általános nemzetközi gyakorlat, hogy a vendégcsapat mezében kizárólag a vendégcsapat számára kialakított szektorokba lehet belépni” – közölte lapunkkal az MLSZ.

Derdák Marcell 10 sárgalapot osztott ki egy mérkőzésen a mostani hétvégén.

A lejátszott 46 mérkőzésen a játékvezetők 195 sárga lapot és 7 piroslapot osztottak ki.

Múlt szombaton a Ferencváros-Pécs mérkőzésen debütált a Simple Női Ligában.

Szeptember 28-án, 14 órától játszották az FTC-TELEKOM - PMFC mérkőzést a Simple Női Liga 6. fordulójában a FTC Női Labdarúgó Központban (Törekvés Sporttelep). A felsőházi csapatot összecsapását végül a hazaiak nyerték 2-1 arányban.

A mérkőzést Sovány Liza vezette, az egyik asszisztens Vilányi Simon volt, a túloldalon pedig Szlávik Csenge lengetett, akinek ez volt az első mérkőzése a női NB I-ben.

Gratulálunk, további sok sikert kívánunk!

Az egyik magyar játékvezetői csapat Csehországban, a másik pedig Spanyolországban kapott rangos feladatot.

Athletic Club (ESP) - AZ Alkmaar (NED)

Játékvezető: Berke Balázs (HUN)
Asszisztensek: Tóth Vencel (HUN), Szert Balázs (HUN)
Tartalék játékvezető: Káprály Mihály (HUN)

Viktoria Plzeň (CZE) - Ludogorets (BUL)

2024.10.03. 21:00
Stadion města Plzně / Plzen

Játékvezető: Bognár Tamás (HUN)
Asszisztensek: Buzás Balázs (HUN), Kóbor Péter (HUN)
Tartalék játékvezető: Bogár Gergő (HUN)

VAR: Vad István (HUN)
AVAR: Kulcsár Katalin (HUN)

Pénteken az Újpest - Győr találkozón megsérült a játékvezető.

Dr. Csonka Bence sérülés miatt cserét kért a 77. percben, így a hátralévő bő tíz percben a tartalékjátékvezető, Káprály Mihály fújta a sípot az OTP Bank Liga 8. fordulójának nyitómérkőzésén

A lejátszott 46 NB-s férfi mérkőzésen a játékvezetők 198 sárga lapot és 10 piroslapot osztottak ki.

A vasi játékvezető 100. alkalommal fújta a sípot az NB. II-ben.

A szentgotthárdi fiatalember 2008-ban vizsgázott le, 2011-től már NB. III-as kerettag volt, míg az első NB. II-es mérkőzését 2016-ban vezette. Azóta még 99. alkalommal fújta a sípot.

Ákosnak új feladatkörben is helyt kell állnia, hiszen 2024. október 1-től a szentgotthárdi önkormányzat képviselője is lesz.

További sok sikert kívánunk.

Jószívű, jó indulatú, jólelkű, szerény, szorgalmas, igazságos – néhány jelző, amelyeket a hajdani tatabányai, világhírű sípmesterről, sportvezetőről hallhattunk azoktól, akik közel álltak hozzá. Emsberger Gyula száz évvel ezelőtt, 1924. szeptember 22-én született.

Emsberger Gyula Tatabánya egyik elődtelepülésén, Felsőgallán született. 1947-ben vizsgázott, az üzemi bajnokságból indult, FIFA-bíró vált belőle. Ausztrália kivételével minden földrészen fújta a sípot, eljutott az 1970-es mexikói világbajnokságra is. A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban utoljára az MTK–Honvéd összecsapást dirigálta 1974-ben, és még ebben az évben a FIFA a Málta–NSZK Eb-selejtezőn köszönt el tőle. 1997. május 4-én, stílszerűen Felsőgallán vezette utolsó mérkőzését.

A focitól nem tudott elszakadni, 1975-től 1979-ig az élvonalbeli Tatabányai Bányásznál technikai vezetőként dolgozott. Sokáig a megyei játékvezetői testület elnökeként is tevékenykedett, 1994-ben tiszteletbeli elnöki címet kapott. 1997-ig országos ellenőri feladatokat látott el. Tisztességét soha nem kérdőjelezték meg, korának tisztelt és elismert bírója volt, Tatabánya önkormányzata 2000-ben Ezüst Turul Díjat adományozott neki. Emellett több elismerést kapott, például a Magyar Sportért Kitüntető Címet, illetve kiemelkedő társadalmi munkájának elismeréseként Aranysíp-díjat vehetett át. 2012-ben alapították meg vármegyénkben az Emsberger Gyula-díjat, amelyet minden évben a legjobb teljesítményt nyújtó 25 év alatti játékvezető érdemel ki.

– Édesapám kemény ember volt, ezt nem lehet tagadni. De igazságos. Rengeteget köszönhetek neki. Nem csak a sport szeretetét, hanem azt is, hogy már a ’60-as években kérte, hogy tanuljak nyelveket. Akkor ez még nem volt „divatos” idehaza, de a világot járva látta a nyelvtudással járó előnyöket – tudtuk meg Tamástól, aki dolgozott tolmácsként is, és 1991 és 1993 között a magyar labdarúgó-válogatott technikai vezetőjeként. Benne nem vetődött fel, hogy játékvezető legyen. 

- A focival sikerült „megfertőznie”, a bíráskodással nem – folytatta Tamás. – Kisgyerekként mindig vitt magával a mérkőzésekre, hallottam azt is, amikor szidták. Nekem ez nem hiányzott. Édesapám imádta a játékvezetést, megdolgozott azért, amit elért. Hetente egyszer együtt edzett legnevesebb kollégáival, Zsolt Istvánnál, Vadas Györggyel és Gere Gyulával Budapesten a BKV-pályán, sokat beszélgettek egymással, megosztották a tapasztalataikat. Abban az időszakban így tudtak felkészülni, nem volt internet, videó sem nagyon, újságcikkből is kevesebb. Mindent megtett azért, hogy sikeres legyen, noha előfordult, hogy elpártolt mellőle a szerencse. Gondolok itt arra, hogy 1971-ben az Interkontinentális Kupa döntőjére a FIFA az olasz Aurelio Angonesét és a skót Alastair McKenzie-t, illetve édesapámat delegálta, és az akkori gyakorlat szerint a helyszínen, másfél órával a meccs előtt sorsolással döntötték el, ki lesz a játékvezető, ki az egyes, ki a kettes számú partjelző. Ő lett a kettes... – elevenítette fel emlékeit Emsberger Tamás.

P. Nagy Lászó, a Tatabánya kétszeres ezüst- és kétszeres bronzérmes labdarúgója Emsberger Gyulának köszönheti, hogy leigazolta a Bányász. 
– A Rakamaz játékosa voltam, és a ’70-es évek derekán, amikor Gyula bácsi technikai vezetőként dolgozott a Bányásznál, megkeresett, hogy látott korábban játszani, örülne, ha a Tatabánya játékosa lennék. Szimpatikus volt, hamar meg is egyeztünk, szinte kezdeményeznem sem kellett, már sorolta is, hol fogunk lakni, gyermekem hová járhat óvodába, úgy előkészítette nekem a terepet, hogy tényleg csak a focira kellett összpontosítanom. Rengeteget köszönhetek neki! – avatott be a Tatabányára igazolásának körülményeibe a volt kiváló középpályás, edző. 

Forrás: Nagy Miklós: Rendkívül értékes, szerethető, szimpatikus ember volt Emsberger Gyula / Fotó: Mirkó István / Forrás: Nemzeti Sport

Nagy Miklós, a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Testületének korábbi elnöke nemcsak jó munkakapcsolatot alakított Emsberger Gyulával, barátjának is tekintette.

– Rendkívül értékes, szerethető, szimpatikus ember volt Gyula. Pályafutása is példaértékűnek tekinthető, és az a munka is, amelyet már sportvezetőként láthattunk tőle. Folyamatosan kereste a tehetséget, egyengette az útjukat. Ha azt látta, hogy valaki többre viheti, azonnal jelezte felénk, nem engedte el a kezét, jó tanácsokkal látta el, minden segítséget megadott neki ahhoz, hogy felkerüljön az országos keretbe. Szívesen jött mindig az országos keret edzőtáboraiba, részt vett a bálokon, más rendezvényeinken is – osztotta meg emlékeit velünk a volt FIFA-játékvezető.

Abraham Klein, az 1982-es, Olaszország–NSZK (3-1) világbajnoki döntő egyik partjelzője, számos legendás válogatott mérkőzés játékvezetője, az Izraelben élő hajdani kiváló sípmester először az 1970-es mexikói vb-n találkozott Emsberger Gyulával. Ezt követően is tartották a kapcsolatot és többször találkoztak egymással.

– Ó, a Gyula! Nagyon jó fiú volt! – lelkesedett, amikor megtudta, hogy kiről szeretném faggatni. – Örültem amikor megismertem, nagyon jó volt, hogy magyarul beszélgethettem valakivel Mexikóban. (Zárójelben jegyzem meg, Temesvárról származom, románul 75 éve nem beszéltem. De a magyart Nagy Miklós kollégám és barátom jóvoltából naponta „karbantartom”.

Gyula a tornán partjelzőként kapott szerepet, egyszer sírt is, hogy nem fújhatja a sípot  – mesélte a márciusban 90. születésnapját ünneplő kiválóság. – Próbáltam azzal vigasztalni, hogy idáig eljutni is hatalmas teljesítmény, rengeteg kiváló bírónak ez sem adatik meg. Nagy Miklós meghívására többször részt vettem a magyar játékvezetők edzőtáborában, és abban az időben mindig ott volt Gyula is. Kérte többször, figyeljem majd a tatabányai Kassai Viktor pályafutását is. Úgy történt, örülök, hogy ő is öregbítette a magyar labdarúgó-játékvezetők hírnevét – tette hozzá Abraham Klein. 

Erős Gábor és Kassai Viktor is sokat köszönhet Emsberger Gyulának
Fotó: Korponai Tamás / Forrás:  Nemzeti Sport

Emsberger Gyula Kassai Viktoréknak is segített

– Emlékszem, 1990-ben, amikor a pályafutásom kezdtem, az egyik ifjúsági mérkőzésre látogatott el Gyula bácsi – mondta Kassai Viktor, aki 2008-ban olimpiai, három évvel később pedig Bajnokok Ligája döntőn is fújhatta a sípot. – Az Árpád Hotelben ültünk le beszélgetni. Nagyon kritikus volt, felhívta a figyelmem a hibáimra. Elmondta, annak tud csak segíteni, akiben látja, hogy jobb lehet, magasabb szintre is eljuthat, és ő maga is szeretné, hogy magasabb szintre léphessen. Később aztán ajánlott az országos keretbe is, sikerült megragadnom a lehetőséget. Arra is emlékszem, hogy első élvonalbeli mérkőzésemen, 1999-ben, a Zalaegerszeg–BVSC összecsapáson a lelátón szurkolt értem. De nem én voltam az egyetlen, akinek segített vármegyénkben, Erős Gábor és Horváth Sándor is sokat köszönhet neki. 

– Példaképként tekintek Gyula bácsira, számomra is kijelölte azt az utat, amit sokan szerettek volna elérni. Ha nem egyengeti az én pályafutásomat is, akkor nem valószínű, hogy Kassai Viktor munkáját segíthettem volna a Bajnokok Ligája-döntőben, illetve a pekingi olimpia fináléjában. Sok jó tanácsot kaptunk tőle és fogadtuk meg, szerintem büszkén tekint le ránk is odaföntről... – mondta Erős Gábor

(A videón az 1970-ben, Sevillában rendezett Spanyolország–Észak-Írország (3-0) Európa-bajnoki selejtező jelenetei láthatók. A találkozón Emsberger Gyula fújta a sípot.)

Az egész játékvezetői társadalom búcsúzik Nagy Bélától

Hosszú legendákat lehetne róla írni, melyeket képes volt órákon keresztül mesélni a fiatalok számára. Igen, a fiatal játékvezetőkkel mindig megosztotta tapasztalatait, alázattal segítette fejlődésüket.

Sokáig aktív labdarúgó volt, majd 1960-ban levizsgázott és elkezdte a játékvezetést. A BLSZ-nél gyorsan lépkedett előre a ranglétrán, a JB vezetői hamar felismerték tehetségét. Az játékvezetés akkori irányítói 7 évvel később már az országos keretbe sorolták. Itt is hamar a csúcsra jutott és 1971-ben az akkor nagy nevekből álló, sok válogatott játékossal rendelkező Diósgyőr otthonában debütált. Három évvel később már feltűzhette a FIFA jelvényt, ahol 35 nemzetközi mérkőzés vezetésére kapott megbízást.

A legendás Népstadionbeli edzéseken soha nem lehetett megelőzni. Példamutatása ezen területen is utolérhetetlen volt. Ennek is köszönhető, hogy legendás robbanékonyságával, gyorsaságával az egész pályát befutotta.

1988-ban a 198. alkalommal – utoljára - vezette ki élvonalbeli találkozóra a Zalaegerszeg és Tatabánya csapatát. Ezt követően tette le a sípot, de szenvedélyétől soha nem szakad el.

Azonnal bekapcsolódott a játékvezetés irányítóinak munkájába, ahol elsősorban ellenőrként számítottak véleményére. Számtalan alkalommal jelent meg „önszorgalomból” a BLSZ alacsonyabb osztályú mérkőzésein is, hogy segítsen felderíteni a tehetségeket.

Önzetlenségét jól mutatja, hogy 2006-ban – amikor felkérték, hogy segítse az MLSZ JB iroda munkáját - másnap már elsőként ült le az asztalhoz. Munkaszeretete, precizitása utolérhetetlen volt.

Az utóbbi időben már viszonylag visszahúzódva élt, de mindig örömmel vette, ha egy-egy volt kollegája telefonon felkereste. Sajnos személyesen már csak volt játékvezető barátai temetésén láthattuk. Azonban mindig bizonyította szellemi és fizikai frissességét,

Most egy igazi legendától búcsúzik a magyar játékvezetők nagy családja.

Béla bácsi köszönjük a játékvezetés terén 64 év alatt mutatott példamutatásodat, emberi tisztességedet.

Nyugodj békében.

88 éves korában, kedden elhunyt Nagy Béla korábbi élvonalbeli játékvezető.

Játékos pályafutása végén, 1960-ban vizsgázott játékvezetésből, 1964-től megszerezte a Budapesti Labdarúgó Szövetség I. osztályú játékvezetői minősítését. 1967-ben tagja lett az országos keretnek, majd 1969-től au élvonalbeli keretnek. Az első osztályban 1971-ben debütált.

Kiegyensúlyozott személyiségének köszönhetően szinte minden héten vezetőbíró volt.

Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1983/1984-es bajnoki idényben 14 mérkőzést vezethetett.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 1974-ben terjesztette fel a nemzetközi játékvezetői keretbe, ahol több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett vagy partbíróként működött közre.

Pályafutásának végét, az 50. életév betöltése előtt a sportszerűsége okozta. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1988-ban búcsúzott.

Érdekes és egyedülálló eset is történt Nagy Bélával:

Kellemetlen meglepetés érte 1972. április 23-án (vasárnap) Debrecenben Nagy Béla játékvezetőt, aki a DVSC— Dunaújvárosi Kohász NB. I.B-s mérkőzésen bíráskodott. Az első félidő gyors játékában alaposan elfáradt a játékvezető is. Neki is jólesett volna a félidei pihenő. A DVSC sporttelepén új öltözőket alakítottak ki. A játékvezetői helyiségben jó magasan építették az ablakot. Amikor Nagy Béla a nyitott ablakot bezárta, az visszazuhant, méghozzá a játékvezető fejére, s azon csörömpölve tört szét. A bíró fejénkisebb sérülést szenvedett. Az ügyeletes pályaorvos, dr. Berényi Péter részesítette elsősegélyben és emiatt a szokásosnál tovább tartott a szünet, amely — ezek után — minden volt, csak nem pihenő. Legalábbis a bírószámára nem az volt!  

Nagy Bélát a magyar játékvezetői társadalom gyászolja.

A család tájékoztatása szerint a temetés 2024. október 5-én 11 órakor lesz a Wekerlei Munkás Szent József Templom altemplomában (Budapest, Kós Károly tér 16.)