Nagyon jól teljesítettek a profi játékvezetők a 2016/2017-es bajnoki szezonban, hiszen az MLSZ több, mint 30 millió forintot osztott szét közöttük.

Információnk szerint a legtöbbet 3 profi játékvezető – vélhetően Solymosi, Erdős és Iványi –vihette haza. Ők fejenként 4-4 millió forintot kaszálhattak.

Furcsa lehet a névsort olvasni, hiszen Iványi Zoltán több fordulóban sem működhetett, mivel nem teljesítette az előírt fizikai tesztet. Erdős súlyproblémájáról cikkeztek tavasszal. Egyedül Solymosi hozta azt az átlagot, amit el lehet várni, bár rá sem sok hibát írhattak tavaly az ellenőrök.

Az elit FIFA játékvezetők a bónusz rangsor végén szerepeltek, mondván őket majd kifizeti az UEFA, míg a szegény „puhl-barátok” meg alig járnak külföldre.

A játékvezetők is a kedvező adózási konstrukcióval vihetik haza a bónusz összegeket, mivel rájuk is kiterjed az EKHO-s kifizetés hatálya.

Korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy az országos kerettagok teljesítményét nem lehet összemérni, hiszen a baráti játékvezetők, akik még midig hűek a Pulh-Hanacsek duóhoz, kiemelkedően jó teljesítményt nyújtanak papíron minden héten. Míg néhányan csak hibáznak az ellenőri jelentések szerint.

A megyei játékvezetők díjazását évek óta nem emelik, így nekik csak a morzsákból jut.

Továbbra is nyitott kérdés az is, hogy a két szuperellenőr milyen tarifát számol el mérkőzésenként és azt sem lehet tudni, hogy valós-e a két alelnök több, mint fél milliós havi apanázsa és a teljeskörű költségtérítése (autó, szálloda, étkezés, stb.), amelyet az MLSZ áll.

Az profi játékvezetők prémium kifizetésével kapcsolatban megkerestük az MLSZ-t is. Amennyiben válasz érkezik a feltett kérdésekre, úgy azt természetesen közzétesszük.

Egyik játékvezető barátom átküldött egy linket, hogy milyen magasra emelték az élvonalbeli bírók tarifáját.Persze, nem a magyarokét, mert a Berzi-Puhl-Hanacsek trió évek óta elfelejtette emelni a díjakat. Ők csak a szuper-ellenőrzésekből és a kétes szállodai szobák árairól tudnak mit mondani. A játékvezetői tarifákról nem…

Mérkőzésenként ötezer euróra (1.55 millió forint) emelték a játékvezetők bérét a német labdarúgó Bundesligában.

A liga (DFL) hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben nem változott a bírók díjazása, ám a 2017–2018-as szezontól 3800 helyett már 5000 eurót kapnak.

Indoklásul Ansgar Schwenken DFL-igazgató azt mondta, alaposan kielemezték, hogy a játékvezetőknek mekkora fizikai és pszichikai megterhelést jelent egy-egy meccs, majd a szövetséggel együtt a bérek növelése mellett döntöttek.

Az asszisztensek 2500, a negyedik bírók és a videoasszisztensek pedig 1250 euróhoz jutnak mérkőzésenként az augusztus 18-án elrajtoló idényben.

Büszke lehet a Berzi Sándor vezette JB magára! Az MLSZ elnöksége elfogadta a díjfizetési rendeletet, amelyben ismét nem történt változás játékvezetői szempontból...

 Fogynak a játékvezetők. Kevesebben jelentkeztek a tanfolyamokra.

Nincs kontroll a megyék felett... Nincs évek óta koncepció a játékvezetésben. Nincs évek óta fizetés emelés....  

Ami van az egy nagy rakás .............

Puhl Sanyi! Hanacsek Attila!

Ti pont ez ellen küzdöttetek a korábbi JB elnökség idején. Mi változott azóta? Feladtátok az elveiteket, feladtátok a szakmát? Már nem fontos a több száz játékvezető?  

A nepszava.hu tegnapi lapszámában már pedzegette, miféle okoknál fogva nem fejlődik a magyar labdarúgás az MLSZ vezetésének erőfeszítései és a kormány ízléstelenség határát átlépő támogatottsága ellenére sem. A problémákra újabb ékes példát szolgáltat mindaz, ami a játékvezetés terén történik.

Az MLSZ a 2013/2014-es szezonra bevezette a profi státuszt a bíróknál. 12 játékvezető részesült a kitüntető bizalomban. Egyúttal az élvonalbeli találkozókon immár hat játékvezető közreműködött (noha a nívósabb bajnokságok közül mindenhol maradtak a jól bevált, eredeti felállásnál).

Az újítások ellenére a játékvezetés színvonala nemhogy javult volna, sok esetben romlott. Az okok ugyan összetettek, de meghatározó tényező, hogy a játékvezetői bizottság ajánlása mögött nem csupán szakmai érvek húzódtak. Fontos volt: így több pénzt lehet kivenni a kasszából.

A hivatásos "sporik" 400 ezer forint körüli alapjuttatásban részesülnek, ez bejelentett bért és EKHO-s összeget tartalmaz. Ezen felül költségtérítésben és mérkőzésvezetési díjakban részesülnek. Az első- és másodosztályú meccsek játékvezetője 90 ezer forintért közreműködik, segítői 60 ezer forintot kasszíroznak.

A havi egymillió forintos fizetés, ami összejön nekik, elsőre soknak tűnhet, ám egyfelől a külföldi kollégákhoz képest így sincsenek túlfizetve, másfelől ha még többet kapnának, talán nem kellene szombat után vasárnap már egy másik összecsapáson, más szerepkörben dolgozniuk (aki játékvezető volt egy nappal korábban, másnap a kapuvonalnál figyeli az eseményeket). Így aztán mind pszichésen, mind fizikailag túlterheltek.

Ring János korábbi nemzetközi asszisztens, az MLSZ játékvezető bizottságának országos Instruktora , az MLSZ Felnőttképzési Intézetében a játékvezetők képzésével és továbbképzésével foglalkozó szakcsoport egykori vezetője szerint az alapvető probléma az, hogy a rendszernek kétség kívül volnának pozitív hozadékai, de nincsenek meg a szükséges feltételek.

"Elvileg jobban tudnak koncentrálni a feladatukra, hiszen nem kell a munkahelyi problémákat, lógásokat menedzselniük. De a mi rendszerünk hátránya, hogy a bírók nagymértékben anyagi függésbe kerültek a szövetségtől" - szögezi le a szakértő.

Úgy véli, egy olyan országban, ahol vannak kedvenc csapatok, amelyeket közpénzből jelentősen támogatnak a többiek rovására, a profi státusz bevezetése hibákat generál.

Ilyen helyzetben a játékvezetők többségében önkéntelenül és tudat alatt megjelenik a megfelelési kényszer. Csak nehogy hibázzak a kedvezményezett csapat ellen, mert akkor kikerülhetek a pikszisből, munkanélkülivé válhatok.

"A hat játékvezetős rendszer beerőltetése olyan embert juttat eszembe - mondja Ring -, aki tudna járni, de kerekesszékbe kényszerítik, így az izmai elsorvadnak. Hasonló a helyzet a bírókkal. A most záruló bajnokság során rendszeresen megfigyeltem: a játékvezetők a náluk rosszabb helyzetben lévő kiegészítő asszisztensre bízzák a fontos ítéletek meghozatalát. Elszoknak az ítélkezéstől."

Összegzés gyanánt hozzáteszi: attól hogy megfizetnek valakit, még nem tud úszni? Ezzel arra mutatott rá, sajnos nem mindig a megfelelő embereket választják ki bizonyos feladatokra, nem a szakma a legfontosabb szempont.

A játékvezetői bizottságtól elvárható volna, hogy hétfőn és kedden közös elemzésekre rendelje be a bírókat, ahol "fejtágításon" vennének részt, kielemeznék a hibás és/vagy jó ítéleteket, ám mivel a jb elnökének nincs játékvezetői képesítése, nem is várható el, hogy megmondja a bíróknak, mi volna egy bíró dolga.

Berzi Sándor csak névleg vezeti a bizottságot, ami olyannyira igaz, hogy az idén se látogatott el a legnagyobb éves FIFA-játékvezetői továbbképzésre. A törökországi eseménytől távol maradva viszont hogyan tudná a nemzetközi trendeket idehaza megkövetelni?...

Csoda, hogy a magyar játékvezetés súlytalanná (komolytalanná!) vált nemzetközi szinten? Ennek alátámasztása gyanánt: amíg a 2008-as olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjében, illetőleg a 2010-es vb egyik elődöntőjében magyar bírók közreműködtek, addig sem a londoni olimpiára, sem az idei vb-re nem jutott ki magyar sporttárs.

Mindez a sportdiplomáciánk (és elsősorban Berzi Sándor, valamint a jb) totális kudarca. Jobb keze, Puhl Sándor alelnök hiába volt kiváló játékvezető, külföldön leszerepelt szerencsejáték- és egyéb, nehezen tolerálható szenvedélyével, s itthon is mindent megtesz ezért, főleg a leginkább szakmainak tartott honi televíziós műsorban tett megállapításaival.

A Harmadik Félidőben rendszeresen olyan kinyilatkoztatásokat tesz, amelyek teljesen ellentétesek a játékszabályokkal.

Mindenesetre Puhl javaslatára akadnak azért figyelemre méltó újítások is. Például a jb a továbbképzések többségét már nem Telkiben, az MLSZ sportközpontjában tartja, hanem Vecsésen, az Airport Hotel Budapest szállodában, ahol ugyan nincsen meg a szükséges infrastruktúra, ám azzal együtt megfelelt, hogy a Puskás Ferenc Stadionig kell ingázni a fizikai edzésekre, felmérésekre.

Van-e összefüggés vagy nincs, tény: a szálloda igazgatója, Koloszár Krisztián Ákost 2013-ban nagy hirtelen bevették az NB III-as játékvezetői keretbe, ahol, bizonyosan teljesen véletlenül, a legtöbbet foglalkoztatott alkalmazott lett, 16-ból 13 mérkőzéssel...

Puhl egyébként azon játékvezető ellenőröket is berendelte a 2014. februári háromnapos továbbképzésre - szállás, ellátás a fenti szállodában -, akik Törökországban már vele töltöttek el hét napot továbbképzés címén. A cechet úgy is az MLSZ fizeti, a szálloda forgalmán meg, meglehet, nem ártott kicsit lendíteni...

forrás: nepszava.hu

A nepszava.hu tegnapi lapszámában már pedzegette, miféle okoknál fogva nem fejlődik a magyar labdarúgás az MLSZ vezetésének erőfeszítései és a kormány ízléstelenség határát átlépő támogatottsága ellenére sem. A problémákra újabb ékes példát szolgáltat mindaz, ami a játékvezetés terén történik.

Az MLSZ a 2013/2014-es szezonra bevezette a profi státuszt a bíróknál. 12 játékvezető részesült a kitüntető bizalomban. Egyúttal az élvonalbeli találkozókon immár hat játékvezető közreműködött (noha a nívósabb bajnokságok közül mindenhol maradtak a jól bevált, eredeti felállásnál).

Az újítások ellenére a játékvezetés színvonala nemhogy javult volna, sok esetben romlott. Az okok ugyan összetettek, de meghatározó tényező, hogy a játékvezetői bizottság ajánlása mögött nem csupán szakmai érvek húzódtak. Fontos volt: így több pénzt lehet kivenni a kasszából.

A hivatásos "sporik" 400 ezer forint körüli alapjuttatásban részesülnek, ez bejelentett bért és EKHO-s összeget tartalmaz. Ezen felül költségtérítésben és mérkőzésvezetési díjakban részesülnek. Az első- és másodosztályú meccsek játékvezetője 90 ezer forintért közreműködik, segítői 60 ezer forintot kasszíroznak.

A havi egymillió forintos fizetés, ami összejön nekik, elsőre soknak tűnhet, ám egyfelől a külföldi kollégákhoz képest így sincsenek túlfizetve, másfelől ha még többet kapnának, talán nem kellene szombat után vasárnap már egy másik összecsapáson, más szerepkörben dolgozniuk (aki játékvezető volt egy nappal korábban, másnap a kapuvonalnál figyeli az eseményeket). Így aztán mind pszichésen, mind fizikailag túlterheltek.

Ring János korábbi nemzetközi asszisztens, az MLSZ játékvezető bizottságának országos Instruktora , az MLSZ Felnőttképzési Intézetében a játékvezetők képzésével és továbbképzésével foglalkozó szakcsoport egykori vezetője szerint az alapvető probléma az, hogy a rendszernek kétség kívül volnának pozitív hozadékai, de nincsenek meg a szükséges feltételek.

"Elvileg jobban tudnak koncentrálni a feladatukra, hiszen nem kell a munkahelyi problémákat, lógásokat menedzselniük. De a mi rendszerünk hátránya, hogy a bírók nagymértékben anyagi függésbe kerültek a szövetségtől" - szögezi le a szakértő.

Úgy véli, egy olyan országban, ahol vannak kedvenc csapatok, amelyeket közpénzből jelentősen támogatnak a többiek rovására, a profi státusz bevezetése hibákat generál.

Ilyen helyzetben a játékvezetők többségében önkéntelenül és tudat alatt megjelenik a megfelelési kényszer. Csak nehogy hibázzak a kedvezményezett csapat ellen, mert akkor kikerülhetek a pikszisből, munkanélkülivé válhatok.

"A hat játékvezetős rendszer beerőltetése olyan embert juttat eszembe - mondja Ring -, aki tudna járni, de kerekesszékbe kényszerítik, így az izmai elsorvadnak. Hasonló a helyzet a bírókkal. A most záruló bajnokság során rendszeresen megfigyeltem: a játékvezetők a náluk rosszabb helyzetben lévő kiegészítő asszisztensre bízzák a fontos ítéletek meghozatalát. Elszoknak az ítélkezéstől."

Összegzés gyanánt hozzáteszi: attól hogy megfizetnek valakit, még nem tud úszni? Ezzel arra mutatott rá, sajnos nem mindig a megfelelő embereket választják ki bizonyos feladatokra, nem a szakma a legfontosabb szempont.

A játékvezetői bizottságtól elvárható volna, hogy hétfőn és kedden közös elemzésekre rendelje be a bírókat, ahol "fejtágításon" vennének részt, kielemeznék a hibás és/vagy jó ítéleteket, ám mivel a jb elnökének nincs játékvezetői képesítése, nem is várható el, hogy megmondja a bíróknak, mi volna egy bíró dolga.

Berzi Sándor csak névleg vezeti a bizottságot, ami olyannyira igaz, hogy az idén se látogatott el a legnagyobb éves FIFA-játékvezetői továbbképzésre. A törökországi eseménytől távol maradva viszont hogyan tudná a nemzetközi trendeket idehaza megkövetelni?...

Csoda, hogy a magyar játékvezetés súlytalanná (komolytalanná!) vált nemzetközi szinten? Ennek alátámasztása gyanánt: amíg a 2008-as olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjében, illetőleg a 2010-es vb egyik elődöntőjében magyar bírók közreműködtek, addig sem a londoni olimpiára, sem az idei vb-re nem jutott ki magyar sporttárs.

Mindez a sportdiplomáciánk (és elsősorban Berzi Sándor, valamint a jb) totális kudarca. Jobb keze, Puhl Sándor alelnök hiába volt kiváló játékvezető, külföldön leszerepelt szerencsejáték- és egyéb, nehezen tolerálható szenvedélyével, s itthon is mindent megtesz ezért, főleg a leginkább szakmainak tartott honi televíziós műsorban tett megállapításaival.

A Harmadik Félidőben rendszeresen olyan kinyilatkoztatásokat tesz, amelyek teljesen ellentétesek a játékszabályokkal.

Mindenesetre Puhl javaslatára akadnak azért figyelemre méltó újítások is. Például a jb a továbbképzések többségét már nem Telkiben, az MLSZ sportközpontjában tartja, hanem Vecsésen, az Airport Hotel Budapest szállodában, ahol ugyan nincsen meg a szükséges infrastruktúra, ám azzal együtt megfelelt, hogy a Puskás Ferenc Stadionig kell ingázni a fizikai edzésekre, felmérésekre.

Van-e összefüggés vagy nincs, tény: a szálloda igazgatója, Koloszár Krisztián Ákost 2013-ban nagy hirtelen bevették az NB III-as játékvezetői keretbe, ahol, bizonyosan teljesen véletlenül, a legtöbbet foglalkoztatott alkalmazott lett, 16-ból 13 mérkőzéssel...

Puhl egyébként azon játékvezető ellenőröket is berendelte a 2014. februári háromnapos továbbképzésre - szállás, ellátás a fenti szállodában -, akik Törökországban már vele töltöttek el hét napot továbbképzés címén. A cechet úgy is az MLSZ fizeti, a szálloda forgalmán meg, meglehet, nem ártott kicsit lendíteni...

forrás: nepszava.hu

2011-es integrációt követően az igazgatóságok és az MLSZ sem foglalkozott még az alapítványi kérdésekkel, így néhány megyében függőbe vannak bizonyos kérdések.

Baranya megyében például három kuratóriumi tag őrködik az alapítványi pénzek fölött, amire a játékvezetőknek nincs semmi rálátásuk. Bizonytalan a támogatási pénzek sorsa. Sokan a tagok közül még azt sem tudják, hogy a befizetett tagdíjukat mire költik, mennyi pénz van az alapítványban és mennyi támogatás érkezik be egy évben, hiszen az elmúlt 4 évben egy szó sem esett az alapítványról. Kérdésként merülhet fel továbbá az is, hogy a játékvezetőkért alapított alapítványban mit keres kuratóriumi elnöknek R. Anett, aki a Ferencvárost annak idején kizárta az NB. I-ből. A feltett kérdésekre sajnos a bizottság elnöke nem tud, vagy nem akar válaszolni, míg az igazgatóság érdemi információval nem rendelkezik, bár jogutódként ő az Alapítvány alapítója. Több alkalommal az MLSZ és a megyei igazgató is meg lett keresve a kétes alapítványi működéssel kapcsolatban, hiszen milyen jogon szednek tagdíjat a játékvezetőktől? A tagdíj szedésével viszont nem keletkezik tagsági jogviszony. A játékvezetők nem szólhatnak bele, hogy ki legyen a megyei elnök, elnökségi tag. Nem gyakorolhatnak szavazási jogot és a többi tagsági jogviszonyból származó jogot sem.

Az elmúlt napokban több játékvezető fejében megfordult, hogy az ügyben az Alapítvány felügyeletét ellátó ügyészséghez fordulnak törvényességi felülvizsgálat kezdeményezésére.

Győr megyében például jól működik a "játékvezetők hozzájárulási" rendszere, de információt nem kaptunk a megyei JB. elnöktől megkeresésünkre. Pedig sok megye tanulhatna a jó módszerből

Információk szerint más megyében is felmerültek már ezek a kérdések, de érdemi választ a játékvezetők nem kaptak.

2012. tavaszán Puhl Sándor már egyszer felvetette, hogy rendezni kell a megyei alapítványok jogállását és pénzügyeit. Sajnos a rendezés 2014-re marad.

UEFA elvárása a csapatok számára a pénzügyi FAIR-play, reméljük hamarosan a megyei JB esetén is elvárás lesz.

Az MLSZ közzétette a Társasági Adóból finanszírozandó sportágfejlesztési programját.

A programban érdekes módon szerepelnek olyan elemek, amelyeket az MLSZ csapatok esetén nem támogatott (pl. busz, számítógép), míg a pályabérlésnél és az edzői díjaknál jóval alacsonyabb összeget engedett.

SZEMÉLYI JELLEGŰ:

JÁTÉKVEZETŐK: 339.575.280 Ft - 90 főre (1 év alatt)

TÁRGYI ESZKÖZ:

SZÁMÍTÓGÉPEK: 73 asztali gép - 22.000.000 Ft

SZERVER: 1 db - 21.000.000 Ft

ÜGYVITELI RENDSZER FEJLESZTÉSE: 75.000.000 Ft

PUSKÁS STADION INFORMATIKA (nézőtér megfigyelés, beléptetés): 109.493.000 Ft

CSAPATOK JÁTÉKVEZETŐI DÍJA:

2.631.384.432 Ft

SPORTÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Íme, az európai topligák játékvezetőinek fizetései. A labdarúgással foglalkozó goal.com sportportál nyilvánosságra hozta az európai topligák játékvezetőinek egy-egy bajnokiért kapott fizetését. A honlap kimutatása szerint a spanyol Primera División sípmesterei kaszálnak a legjobban egy bajnoki mérkőzés után, bár az angol élvonalbeli játékvezetők sem keresnek rosszul, hiszen az egy szezonban kapott 38 500 eurós fizetés mellett meccsenként további 1170 euró üti a markukat. A labdarúgó NB I játékvezetői 66 ezer, míg segédeik 43 ezer forintnak megfelelő összeget keresnek egy-egy magyar bajnoki levezénylése alkalmával.

Szerkesztőségünk néhány mondat hozzá kíván fűzni az ügyhöz: A júliusban létrejött profi keret alapbére havi 400.000 forint körüli összeg, amely bejelentett bért és EKHO-s összeget tartalmaz. Ehhez jönnek az utazási költségek, mérkőzés vezetési díjak. Az új szezonban átlagosan heti 2-3 mérkőzésre van küldésük a játékvezetőknek.   Forrás: nso.hu

Ismét csalódnia kellett az amatőr játékvezetőknek az MLSZ JB. vezetőiben. A 2013/2014-es bajnoki szezonban ISMÉT kizárólag az országos JB. által foglalkoztatott játékvezetőknek és asszisztenseknek emelkedik a díjuk! Berzi Sándor korábban azt ígérte, hogy legalább inflációkövetően emelkedik a díj! Ezt sem teljesítette...

Tucatnyi élvonalbeli játékvezető megbízási szerződést ír alá a honi szövetséggel, vagyis új időszak kezdődik a bíráskodásban. Tizenketten adják fel eddigi foglalkozásukat, és válnak hivatásossá. Berzi Sándor, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke elmondta a Borsnak: a tucatnyi bíró három évre érvényes megbízási szerződést ír alá, valamennyien havi (ekhós) fizetést kapnak. E javadalmazás mellett a teljesítményüktől függően változhat a fizetés, és külön mérkőzésdíjat is kapnak. 

Tudni kell, a bíráskodás mellett a megyei szövetségeknél elméleti és gyakorlati továbbképzést tartanak, vezetnek, segítenek a jövő új játékvezető-nemzedékének felnevelésében. Szóban valamennyien vállalták, hogy hátat fordítanak eddigi foglalkozásuknak, és a jövőben csakis a játékvezetésből élnek meg.

Minden bajnoki idény végén értékeljük a teljesítményüket, és attól függően változhat a tizenkettes keret összetétele - mondta Berzi, aki sem az állandó havi fizetés nagyságáról, sem a meccsdíjazásról nem kívánt beszélni.

Az eddigi rendszerben meccsenként 80-90 ezer forint járt egy-egy találko­zóért, a Bors információi szerint a tizenkét kiválasztott spori havi 400-500 ezres fixszel kalkulálhat, erre jöhet a meccspénz. A bizottság első embere hozzátette: a tizenkét profi bíró július elsejéig írja alá szerződését. Akinek esetleg az eddigi munkakörével kapcsolatos szerződésének felbontása késik, az július elseje után is aláírhat az MLSZ-nek. Szerettük volna megszólaltatni a hivatásos bírókat, vajon nem él-e bennük félelem, mert feladják eddigi biztos megélhetésüket, ám egyikük sem kívánt válaszolni.

Dr. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a csütörtöki Magyar Posta székházban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2013/14-es labdarúgó-bajnokságtól a szövetség nyolc hivatásos játékvezetőt kíván alkalmazni. Hogy kik lesznek ők, és milyen díjazással számolhatnak, az még nem dőlt el. Megpróbáltuk kiszámolni.

A jelenlegi játékvezetői keretben hat FIFA-kerettag bíró van, logikusan ők jöhetnének szóba profiként. Andó-Szabó Sándor, Bognár Tamás, Fábián Mihály, Kassai Viktor, Németh Ádám és Vad II István mellett még esetleg Iványi Zoltán, Solymosi Péter vagy Becséri Dániel üti meg az átlagosnál jobb szintet. Tény ugyanakkor, az elmúlt hetekben-hónapokban a magyar játékvezetést ért kritikalavinában szinte mindannyian voltak már főszereplők.

Az első osztályban bíráskodó játékvezetők a 2012/13-as bajnokság díjtáblázata alapján 80 000 forint + áfa honoráriumra jogosultak, míg NB2, Liga- és Magyar Kupa-meccsekért 40 000 forint + áfát számlázhatnak ki ? vállalkozóként. A hazai bajnoki rendszerben 7és fél, 8 hónapot vezet egy játékvezető. Csak havi 3-4 mérkőzéssel számolva ez cirka 30 mérkőzés évente, azaz 2,4 millió forint. Ehhez még hozzá kell venni a 110 ezer forintos rendelkezésre állási díjat is, ami évi 1,32 millió forint.

Ehhez jön még a havi rendelkezésre állási díj is.

Hozzá kell tenni, mindegyik sporinak polgári hivatása is van, kvázi dolgozik jelenleg bíráskodás mellett. Így ezt a jövedelmet is ki kellene váltania az MLSZ-nek, ami egy teljesen átlagos, 400 ezer forintos bruttó (kb. 250 nettó) bérrel számolva további 4,8 millió forintot tesz ki évente.

Így ahhoz, hogy bármelyik játékvezető elgondolkozzon a hivatásos státuszon, a Sport24 számítása szerint legalább 7-800 ezer forintos nettó jövedelmet kell, hogy felajánljon az MLSZ.

Kérdés, ettől mennyire lesz jobb a bíráskodás, hiszen kettőn áll a vásár: a játékosoknak és edzőknek is partnereknek kell lenniük abban, hogy a játékkal foglalkozzanak, és ne egymás ?faragásával", illetve a taktika se a ?ha kell, törd el a lábát" elven szerveződjön...

A nemzetközi porond az igazi nagy pénz

A hat FIFA-kerettag bíró közül Kassai, Vad II. rendszeres résztvevője a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörében is bíráskodó keretnek, és a többiek is rendszeresen kapnak BL-, EL-selejtezőt, vagy korosztályos nemzetközi tornákon feladatot. Egy-egy ilyen, ún. elitkategóriás mérkőzésért jelenleg az UEFA 4800 eurót (1 344 ezer forint) fizet meccsenként, kiegészítve ezt 200 euró napidíjjal (három napra 600 euró, ami további 168 ezer forint) és 200 euró egyéb költségtérítéssel (56 ezer forint).

Ez több, mint 1,5 millió forint jövedelem meccsenként.

A magánemberként nyomdaipari értékesítőként tevékenykedő Kassai játékvezető a 2012-es évben eddig 10 kiemelt nemzetközi mérkőzést vezetett.

Vad II István, aki vállalkozó, csak hármat.

Az alábbi tájékoztatót és útmutatót küldte ki Roskó Zoltán igazgató úr a megyei igazgatók részére, az elszámolások rendjének módosulásával kapcsolatban, melyet Neked is megküldök, a munkamenet meggyorsítása érdekében.