Főszerepben a feszültség – milyen balhékat tartogat még az NB I?

A bajnokság hajrájára jellemző tömegjelenetek az NB I 2022–23-as szezonjában már a második fordulóban jelentkeztek, a Vasas-pályán és a Nagyerdei Stadionban is volt dulakodás. Fiatal játékvezetők igyekeztek kézben tartani a mérkőzéseket, váltakozó sikerrel.

A hazai játékvezetők ismerői alighanem zavarba jönnének, ha nekik szegeznék a kérdést: mi a hasonlóság Pillók Ádám és Káprály Mihály között? A válasz egyszerű: a Fáy utcában és a Nagyerdei Stadionban közreműködő bíróknak jutott a feladat, hogy megfékezzék az indulatokat. A 34 éves Pillók a Vasas–Paks, három évvel fiatalabb kollégája a Debrecen–Kecskemét mérkőzésen szembesült a pályán és azonkívül is tapintható feszültséggel.

Az elmúlt fordulóban a Partizan Belgrádtól haza igazolt, kispesti nevelésű Holender Filip góllal, gólpasszal és egy jelentős balhét kiváltó becsúszással tette emlékezetessé a visszatérését az NB I-be. A 2-2-re végződött mérkőzés hajrájában a paksi kispad felé guruló labdára Waltner Róbert, a vendégek vezetőedzője is rámozdult, egyértelműen azzal a – sportszerűtlen – szándékkal, hogy megzavarja a Vasas csatárát. A hazai játékosok rossz néven vették mindezt, a paksiak viszont Waltner védelmére keltek, lökdösődés, kisebb verekedés alakult ki. 

Waltner és Holender szájkaratéját nem sikerült megakadályozni:

 

Pillók játékvezető nem állt a helyzet magaslatán, kivárásra játszott, majd az össznépi lökdösődés, kis híján verekedésbe torkolló eset után – biztos, ami biztos – kiosztott egy-két (a meccs végéig összesen hét) sárga lapot. Az volt a 34 éves bíró szerencséje, hogy a felek maguktól, illetve a jó kiállású paksi Böde Dániel vezérletével elsimították a konfliktust. Holender a meccs után azt nyilatkozta, hogy a feszültség benne van a futballban, nem történt semmi meglepő, mindkét csapat nyerni akart. Csak részben van igaza: a sikeréhség rendben van, a dulakodás nem. Pláne a második fordulóban.

Káprály néha összekülönbözött Dzsudzsákkal:

 

A hazaiak csereként beállt védője nemes egyszerűséggel belerúgott a földön fekvő ellenfelébe, ez volt a casus belli. A kecskemétiek nem tűrték a méltánytalanságot, percekig állt a játék. A megilletődött játékvezető nem akarta fokozni a feszültséget egy-egy kiállítással, jobbnak látta lefújni a végül 1-1-re végződő meccset. 

 

Az ifjú sípmesterek a bajnokság korai szakaszában szembesültek az idegfeszültséggel. Mi lesz még itt a folytatásban? 

Az MLSZ ritkán foglalkozik játékvezetői döntésekkel, ezért meglepőt, hogy sajtóközleményt adott ki.

Az OTP Bank Liga 12. fordulójában rendezett Kisvárda-Ferencváros mérkőzés 35. percében szerzett kisvárdai találatot a játékvezető a VAR-elemzést követően érvénytelenítette. Az eset utóélete indokolttá teszi a játékhelyzet mélyebb szakmai elemzését.

Vasárnap este Franciaország 2–1-re legyőzte Spanyolországot a Nemzetek Ligája döntőjében, így Didier Deschamps válogatottja emelhette magasba a sorozat trófeáját. A győztes gól viszont nagy vihart kavart, Kylian Mbappé ugyanis egyértelmű leshelyzetben kapott labdát, mégis megadták a találatot. Szabó Zsolttól, egykori NB I-es és FIFA-játékvezetőtől kértünk segítséget a vonatkozó szabály értelmezésére.

„Az érvényben lévő szabály értelmében helyes döntés született, bár elég életidegen volt a szituáció. Azzal ugyanis, hogy a spanyolok védője megpróbálta megjátszani a labdát, új játékhelyzet alakult ki, ami független a megjátszás minőségétől, vagyis hogy Eric Garcíáról éppen Mbappé elé került a labda, így érvényes volt a találat. Más kérdés, hogy eddig ez a szabály nem kapott olyan reflektorfényt, mint most, ahol egy rangos sorozat kimenetelét befolyásolta a gól.”

Szabó Zsolt elmondása szerint az utóbbi évek szabályváltoztatásai folyamatosan a támadófutballt segítették, hogy a nézők több gólt láthassanak, ennek estek most áldozatául a spanyolok. 

„A közvetítés során nem véletlenül nem vonalaztak a leshelyzet miatt, hiszen az imént elmondottak alapján hiába volt lesen Mbappé, García labdaérintése után a támadás szempontjából nem volt releváns, hogy milyen helyzetben kapta a labdát a francia támadó. Más kérdés, hogy talán ha kikockázzák, vagy többször visszajátsszák lelassítva a védő mozdulatát, tudatosíthatták volna a nézőkben, hogy az volt a kulcspillanat, ami miatt a VAR elemzést követően is érvényesnek ítélték a gólt.”

A szabályok értelmében tehát nem hibázott Anthony Taylor és az angol játékvezetői csapat. Más kérdés, hogy mennyire reális elvárni egy hátvédtől, hogy a pillanat töredéke alatt mérlegeljen egy ilyen szituációt és inkább ne próbáljon meg menteni a lesen lévő csatár elől, hogy a leshelyzet aktiválódjon...

A korábbi élvonalbeli játékvezető elemezte a Paks-Fradi mérkőzét.

Háromszor is besegített a VAR

1. Az első félidő 3. percében Tokmac gólját nem adta meg a játékvezető.

– Elöljáróban érdemes leszögezni, a VAR-szobában a technikusoknak minden gólt meg kell vizsgálniuk, még ha erről a szurkolók nem is értesülnek minden alkalommal. Nehéz döntés volt, hiszen a védő és a Ferencváros gólszerzője, Tokmac nagyon szorosan helyezkedett. Én magam is úgy ítélném meg a helyzetet, hogy Tokmac kicsit belógott, tehát les volt. Amit egyébként az asszisztens jelzett is, VAR csupán ezt megerősítette, a játékvezető jól döntött – mondta Szabó Zsolt. – Ezen a ponton azt is érdemes körbejárni: mikor van les? Nos, akkor, ha a támadó gólszerzésre alkalmas bármely testrésze (tehát a keze, karja nem!) előrébb van, mint a védő bármelyik testrész, akár a keze is! – hívta fel erre a figyelmet Szabó Zsolt.

2. A 18. percben a játékvezető érvénytelenítette a Paks gólját, mert a kis szögletnél Balogh lesen kapta vissza a labdát.

– Azt gondolom, ezen eset megítélése még az elfogult szurkolóknak is egyértelmű, kétség sem férhetett hozzá, hogy Balogh lesen volt. Ismét jól döntött a játékvezető. [Valójában nem döntött jól, hiszen se ő, se határbíró nem vette észre az egyértelmű lest, még szerencse, hogy a VAR közbelépett… – Sherlock]

3. A 46., helyesebben a 45+1. percben (az első félidő ráadásában) Bognár Tamás játékvezető előbb műesésért a Ferencváros támadójának, Tokmacnak adott sárga lapot, majd a VAR-elemzés után megváltoztatta a döntését, buktatásért 11-est ítélt, a Tokmacnak adott sárga lapot visszavonta, és Szélpált büntette sárga lappal.

– Itt is általános érvényű szabály felidézésével kell kezdeni: 11-est a VAR nem dönthet el, csak jelezheti a játékvezetőnek, nem biztos, hogy jól döntött – idézett fontos szabályt Szabó Zsolt. – Láthattuk, hogy Bognár Tamás e szerint járt el, a partvonal mellett lévő monitornál személyesen győződött meg arról, hogy mi is történt. Fontos megjegyezni azt is, hogy csak 11-es esetében kell így cselekednie. Les helyzetnél, lásd az első és a második vitatott helyzetet, illetve amikor az a kérdés, hogy a szabálytalanság a 16-oson belül vagy kívül történt, a játékvezetőnek nem kell személyesen ellenőriznie az esetet. Bognár Tamás jól döntött, hogy 11-est ítélt és természetesen visszavonta a Tokmacnak adott sárga lapot.

Vitatható sárga lapok

A fent elemzett esetek megítélésének helyességét összességében Bognár György sem vitatja. Ő elsősorban azt kifogásolja, hogy Szélpál Norbertnek nem kellett volna sárga lapot kapni, nem hogy kettőt, egyet sem. Ilyen alapon, mondta, a Ferencvárosból Besicnek és Civicnek is járt volna a második sárga lap. Ezekről is kikértük Szabó Zsolt véleményét.

1. Miután a játékvezető felülbírálta önmagát, s 11-est ítélt Tokmac buktatásáért, Szélpálnak még sárga lapot is adott.

– Hiedelem csupán, hogy a 16-oson belül megítélt buktatásért a játékvezetőnek kötelessége sárga lapot adnia. Nem így van. Ugyanúgy, mint a mezőnyben, a szabálytalanság súlyossága dönti el, hogy jár-e a sárga lap a védőnek. Bognár Tamásnak sem volt muszáj sárga lapot adni ezért a szabálytalanságért. Hogy én miként döntöttem volna? Nem akarom megkerülni a választ. Bognár Tamás adhatott ezért sárga lapot, de talán szigorúan döntött. Ugyanakkor Besic első sárgája is erős volt.

2. A 75. percben Szélpál szabálytalankodott, amiért a játékvezető ismét sárga lapot adott neki, s ezért a paksi hátvéd a kiállítás sorsára jutott. Bognár György azt is firtatta, egyáltalán szabálytalanság történt-e.

– Itt is általános érvényű szabállyal kell kezdeni. Sárga lapnál, második sárga lapnál sem kérheti a játékvezető a VAR segítségét, erre csak egyből piros lapnál van módja. Az adott esetnél a támadó belépett a védő elő, aki hátulról odarúgott neki. Járt a szabadrúgás. A sárga lapon viszont lehet vitatkozni. A játékvezetőknek szóló utasításban az szerepel, második sárga lapot csak mindenki számára látható és nyilvánvaló helyzetben adjanak. Azt gondolom, ez nem ilyen helyzet volt.

3. Kellett-e volna Civicnek és Besicnek sárga lapot kapnia, ebben is Szabó Zsolt véleményére támaszkodunk.

– Semmi esetre sem, egyik eset sem volt olyan súlyú, amiért második sárga lapot kellett volna adni – szögezte le Szabó Zsolt. – Összességében tehát Bognár Tamáson azt lehet számon kérni, hogy Szélpál Norbert miért kapott sárga lapot. (Civic a meccsen egyszer szabálytalankodott,  sárgát nem kapott – szerk.)

Túl sok időt elvesz a VAR a játékból

S van még valami, amit érdemes szóba hozni. Az első félidőben mindhárom vitatott esetnél durván három percet állt a játék. Ehhez képest Bognár Tamás hat helyet csupán három percet hosszabbított, majd a 11-es után nem volt ráadás, pedig további három percet rá lehetett volna húzni.

– Három hete egy spanyol bajnoki mérkőzést elemeztünk a tévéstúdióban, amikor a játékvezető tíz percet hosszabbított. Első hallásra megdöbbentő, de amikor vizsgáltuk az egyes jeleneket, bizony összeadódott annyi holt idő, hogy a játékvezető ennyit is ráhúzhatott a mérkőzésre. Ez alapján Bognár Tamás kétségtelenül mintha a szükségesnél hamarabb fújta volna le az első félidőt – jegyezte meg Szabó Zsolt.

Végül, a mérkőzés annyi vitatott helyzetet, játékmegszakítást hozott, hogy felmerülhet, használ-e a labdarúgásnak a VAR. Szabó Zsoltnak erről határozott véleménye van.

– Mindenképpen, hiszen a Paks–Ferencváros mérkőzés is azt mutatja, ezzel a technikai segítséggel igazságosabb lesz a játék. Igen, lehetne gyorsabb a döntéshozatal, de fontos megjegyezni, a játékvezetőkön nincs időkényszer, az a lényeg, hogy végül jól döntsenek.

A helyzet tehát a szakemberek szerint világos. Ennek ellenére előre borítékolhatjuk, hogy a VAR a jövőben is többször vitára ingerel. Amíg meg nem szokjuk…

Az Újpest-Gyirmót NB I-es alsóházi rangadó 64. percében Berke Balázs játékvezető fizikai erejét is bevetve szedte szét az épp egymásnak ugró Georgios Koutroumpist és Varga Barnabást, majd a vendégek szakvezetőjét, Csertői Aurélt is helyretette - igaz, őt már szóban.

A hét sárga lapot is hozó találkozót a győriek nyerték 3-1-re, a lila-fehérek így a mezőny egyetlen nyeretlen csapataként sereghajtók az NB I-ben.

Berke rendet tesz Újpesten:

Öt és fél perces videoösszeállítást készített az Újpest FC labdarúgócsapata, amely úgy érzi, a 2021-22-es idényben sorozatos hátrány éri a játékvezetők ítéletei miatt

p>„Nagyon jó, hogy most már van VAR és a vele együtt járó szabályozás: például mikor szükséges a VAR-vizsgálat lefolytatása. Mindeközben ezeken a felvételeken tökéletesen láthatjuk, ugyanazokat a szabálytalanságokat a VAR és a játékvezetők egészen másképp látták, értékelték. Azt is látjuk, hogy az MLSZ fegyelmi bizottsága súlyosabb büntetésekkel sújtotta játékosainkat, mint más csapatokéit ugyanazon vagy súlyosabb szabálytalanságok elkövetése miatt” – nyilatkozta a klub belga tulajdonosa, Roderick Duchatelet a Nemzeti Sportnak.

Az ügyvédje tanácsára arra nem válaszolt, hogy mit vár a videoüzenet közzétételétől, azt azonban elárulta, elégedetlen a játékvezetőkkel.

„Az első években, amikor Magyarországra érkeztem, nagyon rossz volt a véleményem róluk, aztán jobb és jobb lett. Sajnos a jelenlegi idény a kezdeti időszakhoz hasonlít.”

Szerinte csapata jobban állna a bajnokságban, ha nincsenek ezek a hibák, de ettől még nem állítja, hogy a játékosok nem hibásak. Ahogy fogalmazott: „Először önmagunkba kell nézni”.

Ugyanakkor azt gondolja, hogy olyan keretük van, amely dobogós helyezést tud elérni.

Ha a bajnokságot nézzük, azt látom, hogy a Ferencváros van a csúcson, utolérhetetlen a többi csapatnak, de képesek vagyunk felvenni a versenyt bármelyik másik együttessel.

A járvány miatt nézők nélküli focimeccseken másképp ítéltek a játékvezetők.

A 2019-20-as szezon jelentős részén a Covid miatt a legtöbb csapat zárt kapuknál, vagyis közönség nélkül játszottak a focicsapatok. Ez a helyzet sportpszichológiai szempontból különleges kísérletként fogható fel, hisz így a csapatok és a bírák is mentesültek attól a hatástól, amit a közönség kifejt. Ez adott egyedülálló lehetőséget arra is, hogy megvizsgálják a közönség hatását a hazai csapat játékára és a bírói döntésekre.
Egy osztrák kutatópáros végzett átfogó elemzéseket összesen 1286 európai mérkőzésen (spanyol, angol, német, olasz, orosz, osztrák, cseh és török focibajnokságokból) tapasztaltakról, s ezeket aztán összehasonlították az előző évad során, még rendes, közönség előtt játszott mérkőzésekkel. Elemezték a szabálytalanságokat, a kiosztott sárga lapokat és ezek okait, és persze a mérkőzések eredményeit, majd a Frontiers in Sports and Active Living szakfolyóiratban közölték az következtetéseiket.

A legszembeszökőbb különbség a közönséggel és közönség nélkül zajló meccsek közt az volt, hogy a zárt kapus esetekben a bírók több sárga lapot osztottak ki a hazai játékosoknak, míg a vendégcsapatokat érintő sárga lapok száma nem változott.

Szintén különbség volt a mérkőzések eredményeiben: a hazai csapatok 17,7 százalékkal gyakrabban veszítettek közönség nélkül, 29,8 százalékkal gyakoribbá vált a vendéggyőzelem, s kevesebb mérkőzés végeredménye lett döntetlen, mint a korábbi, közönség előtt játszott évad mérkőzésein.

Az elemzésekből kiderült, hogy a több hazai sárga lap nem agresszívebb játék miatt járt, sőt, a sportszerűtlen magatartás jelentősen csökkent mind a hazai, mind a vendég csapatok körében, ha nem volt a stadionokban közönség. Ez megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy közönség nélkül sokkal kiegyensúlyozottabban képesek játszani a sportolók, nyugodtabban dolgoznak a játékvezetők, és nagyobb teret kap a sportszerűség, a fair play.

Az eredményekből kiderült, hogy a játékvezetőre a közönség nyomása tudat alatt is hat, s a játékvezető lehet a legfontosabb tényező abban, hogy alapesetben miért gyakoribbak a hazai győzelmek. Ez nem azt jelenti, hogy a játékvezetés igazságtalan, hanem azt, hogy befolyásolható, mivel a játékvezetők is emberi lények. Az ember pedig könnyebben hajlik döntéseiben a többséghez, amit ez esetben a stadionokban üvöltő tömeg képvisel.

A kutatók szerint az eredményeiket hasznosítani lehet a játékvezető-képzésben, s javítani lehet azt a képességüket, hogy a közönség nyomásának ellenálljanak.

Teljesült kedd este Schön Szabolcs élete egyik legnagyobb vágya, mert pályára léphetett példaképe, a portugál Cristiano Ronaldo ellen. Sőt, attól sem sok választotta el, hogy ő legyen a meccs hőse, hiszen a 80. percben, még 0-0-s állásnál betalált a portugál kapu bal alsó sarkába, de lesről indult, így az akció végeztével visszafújtak mindent, és érvénytelenítették a gólt.

Végül a portugálok nem sokkal ezután egy szerencsés góllal vezetést szereztek, és 3-0-ra nyertek a Puskás Arénában.

„A három évvel ezelőtti világbajnokságon alkalmazták először a videóbírót, és azzal egy időben kezdték el alkalmazni azt az irányelvet, hogy az akciónak végig kell futnia. Ahol nincs VAR-technológia, ott azonnal jelezni kell. Helyesnek gondolom ezt az instrukciót, mert ha rögtön behúzza a lest az asszisztens – és ezt tévesen teszi, mert rosszul bírálja el a helyzetet –, akkor a játékvezető közbeavatkozik, és véget vet a támadásnak, ami esetleg egy szabályos gól érvénytelenítését jelentené.

Így viszont a partjelző a támadás végén jelzi, hogy mit gondolt a vitatott helyzetről, amelyet a VAR-szobában is ellenőriznek azonnal, ahogy ez megtörtént a mieink meccsén is. A mindenkori asszisztens tévedhet, és nem szerencsés dolog megakasztani egy gólhelyzetet. Meccset befolyásoló támadást is meg lehet így fogni, míg ha már vége van, akkor lehet a videóról rekonstruálni a történteket. A portugálok harmadik góljáról is azt gondoltam a helyszínen, hogy les volt, ám amikor kikockázták, kiderült, hogy nem, és abban az esetben is hagyták végigmenni a támadást – tehát konzekvensen alkalmazták az asszisztensek az utasítást” – mondta a Telexnek a korábbi FIFA-játékvezető, Szabó Zsolt.

Ha nyilvánvaló leshelyzet van, vagyis több méteres, akkor rögtön beavatkozhat a partjelző, nincs szükség a megerősítésre.

A francia-németen Karim Benzema gólját vették el a hajrában hasonló módon. Ott Kylian Mbappé lesen várta az indítást, és ugyan utána már szabályosan játszotta meg a Real csatárát, de nem lehetett megadni a találatot. A franciák már ünnepeltek, de végül maradt az 1-0.

Szabó hozzátette, ekkora közönség előtt természetesen idegesítő lehet egy visszavont gól, ami a hergelésre is alkalmas, de bízzunk benne, hogy a franciák ellen szombaton akár nekünk is kedvezhet majd egy ilyen ítélet.

Tavaly március óta nem is volt ilyen téttel bíró mérkőzés ilyen sok néző, (a hivatalos UEFA-közlés szerint) 55 ezer ember volt a Puskás Arénában, ezért sem láthattunk hasonló szurkolói állapotváltozást. Aki nem jó szögben ült, nem gondolhatta, hogy Schön lesről indult, csak azt, hogy a török játékvezető, Cüneyt Çakır visszavonta a jogosnak gondolt gólt. Aki jó szögben ült, nem tudott önfeledten örülni, csak abban bízhatott, hogy a játékvezető téved.

Visszás a szabályban, hogy ha Pepe szabálytalankodik Schönnel szemben a tizenhatos előtt, mondjuk meghúzza a mezét, vagy megrúgja a bokáját, akkor a szabálytalanság sem számítana, mert a leshelyzet volt előbb. (Ilyenkor csak imádkozni lehet, ne sérüljön meg a lesről induló játékos.) Ha viszont piros lapot érdemlő durvaságot követ el a védő a támadóval, akkor ki kell állítani attól függetlenül, hogy a szabálytalanságot leshelyzet előzte meg.

Nincs olyan forduló, hogy ne kritizálnák az edzők, csapatvezetők az országos kerettagokat.

Pár hónappal ezelőtt Bognár György illette kemény szavakkal a játékvezetőket, akkor az MLSZ súlyosan el is tiltotta.

Hétvégén a Budafok-Ferencváros mérkőzés után Oláh Loránt fogalmazott meg éles kritikát.

– Sajnos nem először fordul elő, hogy a játékvezetők olyan esetekben sújtanak minket eredményt befolyásoló ítéletekkel, amikor mérlegelési lehetőségük van. Itt nem egyértelmű szituációkról, durva, szándékos és sérülésveszélyes megmozdulásokról van szó. Sem vasárnap, Huszti András kiállításánál, sem korábban Újpesten, Kulcsár Kornél piros lapjánál nem történt olyan, amit egyértelműen ilyen súlyos módon kellett volna büntetni – mondta kritikusan a klubhonlapon Oláh. – Ezeket a döntéseket megmosolyogja az, aki valaha is futballozott és reálisan értékel. Félreértés ne essék, nem mentem fel a játékosainkat, de a játékvezetőktől elvárható, hogy a játékért és ne annak elrontásáért működjenek. Értem és tudom, hogy aki dolgozik, az hibázik, viszont a hasonló szituációknál a bíróknak kell hogy legyen más eszközük is arra, hogy megoldják a helyzetet.

A tegnapi Ajka-Szeged mérkőzés után fakadt ki a hazai vezető.

Négy tizenegyest fújtak be (ebből hármat a vendégek kaptak, de két 11-est kihagytak) és négy gól esett Ajkán, ahol a Szeged szerepelt a legutóbbi NB II-es fordulóban. A 2-2-re végződött találkozót követően a kétgólos előnyből pontokat veszítő hazaiak több játékvezetői ítéletet is nehezményeztek, például Kis Károly vezetőedző szerint sem kapták meg “az egyenlő feltételeket” Barna Gábor bírótól.

A bíráskodással foglalkozott a mérkőzést értékelve az FC Ajka ügyvezetője, Geri Gyula, aki az alábbi közleményt adta ki a klub honlapján:

A tegnap esti mérkőzésen történtek után az FC Ajka ügyvezetőjeként az alábbi nyilatkozatot teszem.

A Klub vezetősége teljes mértékben elhatárolódik néhány szurkolói megnyilvánulástól, amelyet a különböző portálokon lehetett olvasni. Nem történt semmiféle csalás vagy a mérkőzés szándékos elfújása. Mikor beneveztünk a bajnokságba is tisztában voltunk vele, hogy a játékvezetés a labdarúgás része. Történhet olyan egy mérkőzésen, hogy a játékvezető úgy lát egy szituációt, amely nem volt szabálytalan és nem volt a büntetőterületen belül, hogy az volt és ott volt. Dönthet úgy, hogy valakit kézen rúgnak 1 méterről izomból az 11 es és sárga lap. Dönthet úgy, hogy valakinek a melléről felpattan a labda az kéz és 11-es, de az nem sárga lap. Sajnos ez benne van a sportban.

Úgy is dönthet, ha a másik oldalon valaki kézzel elvetődve beleüt a kapura tartó lövésbe, a labda irányt változtat, az nem 11 es. De ez is benne van. Csak kár a mások munkáját furcsa teljesítménnyel elrontani, úgy, hogy mindez 2:0-s hazai vezetésnél egy félidő alatt történik, hogy a hazai csapat kap egy rakat sárga lapot, az ellenfél pedig egyet sem…..

Most történt velünk másodszor hazai pályán, hogy 3 tizenegyest ítéltek ellenünk. Nem tudom van-e még csapat akivel történt ilyen. Tudjuk, hogy nehéz ezt feldolgozni, de fel kell! Menni kell tovább.

Lesznek, akik szerint sírunk megint. Nekik Üzenem. Nem, Nekünk nincs rá szükségünk!

Amire van és amit elvárunk az az, hogy egyenlő feltételek mellett játszhassunk. Még akkor is, ha csak egy kis város csapata vagyunk, nagy célokkal!

A többi történelem!

Együtt a város!

Tiszteld az embert!”

Ladislav vendégszerzőnk első lendületből megfogalmazott írása a ZTE Paks meccs kapcsán. Mi is felfigyeltünk arra amire Ladislav az ST liveban. Valamit tényleg tenni kell a játékvezetőkkel, mert a kényszerszünet után mintha benn maradtak volna az öltözőben.

Sokszor meghagyok napokat egy-egy cikk megírásában, ám úgy érzem ezt most kell kiírjam magamból. Azt viszont az elején leszögezném, hogy nem csak a mostani meccs miatt döntöttem a cikk megírása mellett, és még csak közöm sincs egyik csapat szimpatizánsaihoz se. Ez a rövid történet nem is inkább a találkozóról, hanem inkább annak „vezetőiről” szól. Legalábbis akik a pályáról irányítanak, nem az asztal mögül…. na de vissza a meccshez. A ma esti ZTE- Paks találkozót ültem le nézni, egy betömörülő mondhatni (atom)bunkeres focit játszó Paks szerzett vezetést , amit mint valami betörők próbáltak a hazaiak feltörni. Sikerült a fordítás, sőt egy Bobál mesterhármas is. Na de ami utána jött….

Úgy a harmadik gól után elkezdtek a vendégek oda-oda rugdosni, ami egy szabadrúgást érni ért, de a sárga nem feltétlenül villant. Ezt még úgy elnézte az ember, mert hát mondjuk ki.. sajnos hozzá vagyunk szokva. Amikor Kulcsár lefejelte Tamást, majd utána egy másik hazai játékost vitt a földre, és ezek után se villant a kártya ott már el kezdtem félni, hogy ezeknek terveik vannak… És akkor jött az a bizonyos bűntető. Megvan az az érzés, amikor a főnök valamit nem lát mert elvileg neked kéne figyelni, de te pont tojsz az egészbe és ha kérdezik akkor gyors bekamuzol valamit, hátha jó lesz? Na szerintem „saccra” így születhetett meg az ítélet, ami visszahozta a vendégeket a meccsbe. Ezzel párhuzamosan sikerült teljesen padlóra küldeni, a sokszor szép focit bemutató zalaiakat. DE hogy én még ilyen jelenetet nem láttam, hogy a játékvezető szó szerint leüvölti az asszisztens személyét, majd mégis igazat ad neki..

Lehet én vagyok hülye, de nem találom a logikát… biztos a diploma hiánya miatt…
Tény rúghattak volna egy negyedik gólt a hazaiak ezzel eldöntve a találkozót és akkor hiába rúgott volna még 2-őt a Paks, lehet az se lett volna elég…Mert akik ezen a mai találkozón tényleg megérdemelték, hogy nyerjenek azok ők voltak. Bobál Gergővel tudok egyetérteni, elvették tőlük 2 pontot nem egyet kaptak….Szerencsétlen Márton Gabi, megint megjött az a bizonyos szembeszél, mint Pécsett. Felvet az emberben több kérdést is, hol a játékvezetői határozottság? Higgadtság? Következetesség? Hol rontottuk el? Tehetné fel a kérdést magában a hazai bírói társadalom zöme… Hol engedtük ki ennyire a kezünkből az irányítást, hagyva hogy befolyásoljanak.. hagyva hogy megfélemlítés után rásegítsünk az esetleges eredmény kialakítására…

Na ez az sporttársak itt a nagy probléma. Nem érdekel, hogy a stúdióban hogy magyarázzák meg majd, nem érdekel, hogy hogyan fogják ezt az egészet úgy elénk tálalni legközelebb, mint ha semmi komoly nem történt volna. Hiszen ugyanaz történt mint eddig, a abdarúgást csúfolták megint meg. Az is igaz, hogy minden országban ezt csinálják, de hát nem véletlenül van UEFA meg FIFA, az a lényege, hogy akkor mindent csináljunk közösen….És tudjátok kedves olvasók, hogy mi a legrosszabb?? Hogy akik ezek után jönnek fiatalabbak, azok valószínűleg még rosszabbak lesznek….

Érdekes küldése lehetett Szécsényi Istvánnak, aki szülőmegyéjébe tért vissza vasárnap este.

Ezzel is van gond, hiszen a kiesés elkerülése ellen tiszább küldéseket kellene csinálni. Miért mondjuk ezt? Miért nem lehet olyan játékvezetőket küldeni az adott mérkőzésre, akinek tényleg semmi köze sincs az adott csapatokhoz. Szécsényi István évekig Zala megyében élt, ott működött, sőt ott is született.

Persze István talpig úriember, de akkor is. Nem szabad a küldőnek ekkora támadást hagyni.

István most szerencsételenül is jött ki

A Puskás Akadémia elleni bajnoki (2-0) első félidejében egy ápolás után, engedély nélkül tért vissza a pályára a légiós, ezért Vad II István sárgát osztott ki neki.

A zalaiak azonban nem értették az ítéletet, mivel Katanec visszatérését engedélyezte néhány pillanattal korábban Szécsényi István negyedik bíró, mégis bűnhődnie kellett a bekknek.

Sok csapat már előre tart a játékvezetőtől, főleg ha meglátják az MLSZ adatbankban a küldéseket. Nincs ez máshogy Karakó Ferenc esetén sem.

Karakó furcsa körülmények között lett FIFA kerettag és a hazai élvonalban sem alkotott eddig maradandót. Inkább a botrányairól volt híres a játékvezető!

Karakó Ferencet korábban az MLSZ Játékvezető Bizottsága elsőként rangsorolta a hazai bírók ranglistáján – erre még 2017-ben derült fény -, korábban pedig öt NB I-es meccs után lett belőle FIFA-kerettag, annak ellenére, hogy a nemzetközi ajánlás szerint két évet kellett volna előbb levezetnie a legmagasabb hazai osztályban. Végül kevesebb, mint egy évvel és tíz mérkőzéssel az NB I-es debütálása után, 2016 márciusában már a Bosznia-Hercegovina-Örményország U17-es meccset vezette a nemzetközi színtéren.

A bíró még 2017 novemberében hívta fel magára először igazán a figyelmet azzal, hogy megadott egy olyan gólt, amit nem kellett volna…Az akkor 34 esztendős, csak bő egy éve élvonalbeli játékvezetőként közreműködő Karakó a Videoton-Mezőkövesd találkozón, 1-0-s fehérvári vezetésnél úgy adott meg egy gólt, hogy előtte megszakította a játékot: Lazovic passza után Henty lépett ki, s bár a partjelző nem intett, Karakó les miatt a sípjába fújt – majd meggondolta magát, és megadta a Henty által közben értékesített helyzetet. Az eset bírói műhibának minősül, Karakót ezt követően hetekig nem is jelölte mérkőzést vezetni az MLSZ.

2019. áprilisiban Király Gábort állította ki. Több tárgyalást követően azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli bizottsága Király Gábornak adott igazat, aki elmondta, hogy semmilyen káromkodás nem hangzott el a szájából.

Tavaly ősszel UEFA mérkőzésen kellett helyette másnak beugorni, hiszen Oroszországba nem engedték be.

2020 tavaszán is már voltak olyan mérkőzései, ahol a játékosok és a szakvezetők VIDEÓ-ért kiabáltak. Legútoljára ilyen eset kedden az Újpest-MOL Fehérvár mérkőzésen fordult elő.

 Puhl Sándor nyilván nem szeretné, ha élesben működhetne a VAR, hiszen akkor a kedvencek hibáit nem lehetne eltusolni, azt mindenki látná.

33 kamera képét még a korábbi VB döntőt vezető Sándor sem tudja meghamisítani.

Egy biztos a VAR bevezetése a Karakó-féle kegyeltek vesztét jelentené, a csapatok meg fellélegezhetnek, hogy végre szakmai döntések születnek.