Az MLSZ JB. közzétette az OTP Liga nyitó fordulójának szombati küldéseit.

A szövetség az UEFA gyakorlatát követve nemcsak a nevezést megelőző időszakban, hanem azt követően a bajnokság megkezdése előtt, sőt a bajnokság teljes időszaka alatt is vizsgálja a licencelőírásoknak való megfelelést. A korábban megadott licenc visszavonható, egyes esetekben kötelezően visszavonandó, amennyiben a klub nem felel meg az előírásoknak.

Az MLSZ elsőfokú licencadó bizottsága ennek megfelelően több másodosztályú klub esetében folytatott vizsgálatot, és a Balmazújvárostól megvonta a férfi NB II-es licencet.

A klub a döntésről részletes tájékoztatást kapott.

A szabályok szerint kizárólag az érintett sportegyesület adhat tájékoztatást a döntés hátteréről.

Az MLSZ produktivitási toplistáján előkelő helyen szerepel a pécsi klub, és ez évente jelentős plusz bevételt jelenthet.

A Fidesz-közeli kirakatklubok és a PMFC lehetőségei között hosszú ideje óriási szakadék tátong. A komolyabb futballhagyományokkal rendelkező városok közül Pécs utolsóként kapott pénzt korszerű fociakadémiára a focibolond miniszterelnök kormányától, ami azért sokat elmond arról, mekkora betűkkel szerepel Pécs Orbán Viktor térképén. (Abba most ne menjünk bele, micsoda reménytelenül feudális rendszer az, ahol piaci folyamatok alig érvényesülnek és a fejlesztésekről a budavári Karmelita kolostorban vagy a felcsúti VIP-páholyban születnek meg a döntések.) Ehhez képest viszonylag meglepő, hogy az MLSZ aktuális produktivitási rangsorában a jelenleg harmadosztályú PMFC 13. helyen szerepel, számos első és másodosztályú klubot megelőzve. A listán több mint 400 klub van, az első húszban egyetlen harmadosztályú egyesületet találni a Pécsen kívül, a Veszprémet, éppen a PMFC után. Talán ez is jelzi, mennyire irreális, hogy a Dunántúl legnagyobb városának csapata az NB III-ban vegetál már évek óta.

A produktivitási rendszert 2018-ban indította el az MLSZ, Csányi Sándor a Szabad Pécsnek adott tavalyi villáminterjúban beszélt is erről.

Ennek lényege, hogy az egyesületek pontokat kapnak fiatal és saját nevelésű játékosaik szerepeltetésért, utóbbiak után akkor is, ha már nem náluk játszanak.  Amint egy focista betölti a 19. életévét, elkezd pontokat “termelni” nevelőklubjának vagy nevelőklubjainak, akik olyan arányban részesülnek a pontokból, amennyi időt a játékos náluk töltött. Pont jár a felnőtt bajnoki meccseken eltöltött percekért, az NB II-ben 23, az NB I-ben 25 éves korig. A 25 felettiek csak akkor termelnek pontot, ha külföldi top bajnokságban vagy a válogatottban játszanak.

A produktivitási pont a pályán töltött idő (perc) és a mérkőzés szintjének (súly) szorzata. Az alapegység 1 pont, amely minden NB1-es mérkőzésen pályán töltött perc után jár. Egy pont 4000 forintot ér. A legtöbbet az a játékos hozza volt klubjának vagy klubjainak, aki európai top bajnokságban és a válogatottban is játszik (ilyen mondjuk nincs sok sajnos). 

A pontszámok alapján plusz támogatásra is jogosulttá válnak az egyesületek, a tao-keretük ennyivel növekszik. A pontszámokat minden szezon végén frissítik. Ez alapján a PMFC-nek jelenleg 16940 pontja van, ami közel 68 millió forintot jelent. Ebből 42 milliót három játékos hoz a Pécsnek. Ebből a legtöbbet a Pécsről 2013-ban távozott Nagy Dominik focizott össze volt klubjának, 24,3 milliót, a 2015-ben elkerült Márkvárt Dávid 10,5, a 2014-ben eligazolt Dibusz Dénes 7,4 milliót.

Nagy Dominik 7,5 milliót első egyesületének, a 49. helyen álló PVSK-nak is hoz, a Vasút egyébként összesen 9,3 millió forintra jogosult a statisztikák alapján.

A Kozármislenyt a 45. helyen találtuk meg a rangsorban.

Az MLSZ toplistájának élén a hazai utánpótlásnevelésben hosszú ideje élen járó MTK áll, második a Felcsút leánykori névvel anyakönyvezett, az uralkodói székhelyen a semmiből felépített, állami cégek által agyontámogatott Puskás Akadémia, harmadikon a Honvéd.

Így néz ki a húszas lista a pontszámokkal együtt (katt a képre).

Az MTK 416 milliót kasszíroz, ennek harmadát három válogatottnak, Gulácsinak, Besének és Pátkainak köszönhetik.

A Puskás 70 ezer pontjának, azaz 283 millió forintjának hetedét a külföldön játszó Gyurcsó és a válogatott, BL-meccsekkel is rendelkező Kleinheisler focizta össze. Más kérdés, hogy ez az összeg a klub számára aprópénz az egyéb forrásokból érkező támogatásokhoz képest.

Érdekesség, hogy a Ferencváros csak az ötödik a rangsorban. Két olyan fiatal játékos van listájuk élén, akik az NB II-ben szerepelnek rendszeresen. 172 millió forintjukat – ellentétben pl. a Puskással – sok-sok játékos játékpercei adják ki. Kevés olyan saját nevelésű játékosuk van, akik később meghatározóak lettek a felnőtt válogatottban.

A pontszámok alapján az utánpótlásnevelés hatékonyságát és színvonalát tekintve a PMFC-kategóriájában van a Zalaegerszeg, a Békéscsaba, az UTE vagy a Diósgyőr. Viszont más kávéház a vidékiek közül a Debrecen, a Haladás vagy a Győr.

A játékosok összesített rangsorát Gulácsi Péter vezeti, őt Bese Barnabás és Korhut Mihály követi. A pécsi Nagy Dominik az összesített rangsor 5. helyén áll. 

A statisztikákat és a listákat egy regisztrációt követően az MLSZ honlapján lehet böngészgetni.

“Klubunk halasztási kérelemmel fordult a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, melynek Versenybizottsága hozzájárult, hogy a találkozót egy másik időpontban rendezzük meg.” – olvasható a fradi.hu rövid közleménye.

Legalábbis papíron, illetve a transfermarkt.de oldal szerint. 

A PMFC hivatalos honlapjára eddig felkerült tíz újonnan igazolt játékos közül hétnél szerepel piaci érték a transfermarkt.de oldalon. Ez a német internetes oldal többek között az aktív labdarúgók becsült piaci értékét és egyéb statisztikáit tartalmazza.

Az új igazolások közül az amúgy pécsi nevelés Szabó Dominik és Bohata Ádám a legfiatalabb, ők 21 évesek, a szintén hazatérő Helesfay Donát kapus pedig a legidősebb, 29 éves. 

Öt játékosnál 25 ezer euró szerepel becsült piaci értékként, Helesfaynál és Szabó Dominiknél 50 ezer, Tihanyi Olivérnél viszont 75 ezer, ezzel ő a Transfermarkt adatai szerint a klub legértékesebb igazolása. Tihanyi a Haladásnál nevelkedett és most a Szentlőrinctől került Pécsre.

A hét játékos össz értéke 375 ezer euró, azaz körülbelül 120 millió forint.

Érdemes megemlíteni, hogy a harmadosztály nem profi liga, a játékosok amatőrök, csak költségtérítést kaphatnak vagy sportszervezőként lehet nekik javadalmazást adni. Ettől függetlenül természetesen lehet és van is piaci értékük. Az említett új focistákért egyébként szinte biztosan nem fizetett a PMFC, ingyen igazolhattak a csapathoz.

A PMFC honlapján egyelőre nincsenek fent a felnőtt csapat tagjai, valószínűleg még alakul a keret a jövő vasárnapi NB III-as nyitányig.

A tíz újonnan igazolt futballista közül négyen pécsiek.

A szokásoktól eltérően nem ugyanolyan feltételekkel ér véget a Bajnokok Ligája, mint ahogy elkezdődött. 2018 őszén még nem volt videoasszisztens, azaz a VAR a játékvezetők segítségére, annak ellenére, hogy 2018 nyarán, a világbajnokságon már használták a videobírót. Bede Ferenccel, az Origo szakértőjével, korábbi FIFA-játékvezetővel beszélgettünk arról, hogy vált be a videózás a Bajnokok Ligája tavaszi szezonjában.

Sokak szerint Kassai Viktor őszi hibája a Manchester City-Sahtar Donyeck mérkőzésen is kellett ahhoz, hogy bevezessék a videobírós rendszert a Bajnokok Ligájában. Ön is egyetért ezzel? Ez volt az utolsó csepp a pohárban?

A nemzeti bajnokságokban ekkor már használták a videós rendszereket, a világbajnokságon is alkalmazták. A klubfutball csúcsa a Bajnokok Ligája, jogosan tehették fel a kérdést, hogy a topon miért nem használják a technikát. Lehet, sőt biztos, hogy ennek a rendszernek a bevezetése későbbre volt tervezve, de az ilyen hibák felerősítették azokat a hangokat, amik az azonnali bevezetést követelték. Kassai Viktorék hibája, a Manchester Citynek megítélt tizenegyes egy ilyen mozzanat volt, felerősödött a VAR melletti lobbi hangja, tavasszal pedig be is vezették.

Jó ötletnek tartja, hogy szezon közben vezették be az új rendszert?
Általában egy versenyrendszer úgy ér véget, ahogy kezdődik, de a csúcsfociban az elveket felülírják az érdekek. Nem lehet túlságosan meglepődni azon, hogy bevezették.

Mennyire támogatja a VAR bevezetését?
Akármit gondol erről az egyén, a technológiát nem lehet kiszorítani a labdarúgásból. Ahogy láttuk, hogy a topbajnokságokban sorra bevezették, kizárt dolog volt, hogy elkerüli a Bajnokok Ligáját. Én jobban szerettem a hagyományos játékvezetést, az emóciókat, de a szellemet kiengedték a palackból, innen már nem lehet visszafordulni.Ha nincs a VAR, akkor egészen másképp alakulhatott volna a BL, például nem esett volna ki a Paris Saint-Germain, és a Tottenham helyett a Manchester City lett volna az Ajax ellenfele az elődöntőben.

Azért vannak még gyerekbetegségek.
Vannak. A leshelyzetek megítélésével például szerintem nincs gond, a VAR-rendszerrel objektíven el lehet dönteni, ebben nem voltak hatalmas hibák, de a büntetőterületen belüli szituációknál maradtak szubjektivitások. A képernyők előtt is emberek ülnek, így ezt nem lehet kizárni. Elég, ha a Porto-Roma meccs hosszabbítására gondolunk, ahol a 116. percben a római Florenzi rántotta vissza Andrádét, amiért Cakir először nem ítélt büntetőt, de aztán visszanézte és meggondolta magát. A másik kapu előtt viszont Mariga szabálytalansága után nem avatkozott közbe senki. A Juventus-Ajax meccsen is volt egy érdekes jelenet, Cristiano Ronaldo gólja után a videós asszisztens kihívta a játékvezetőt, miközben két Ajax-játékos lökte fel egymást.

Az UEFA ajánlásában eredetileg az szerepelt, hogy a videobíró felkérheti a játékvezetőt, hogy nézze vissza az esetet a pálya mellett kihelyezett monitor segítségével, de végül mindig a pályán lévő bíró dönt. Jó ez így?
Az ajánlásokat sokszor felülírja az élet. Az VAR bevezetésének az volt a célja, hogy a komoly játékvezetői hibákat kiszűrje. A videobíró nem szól, hogy a játékvezető nézzen vissza valamit, ha egyetért a döntéssel. A VAR feladata az lenne, hogy kiszűrje a rossz döntéseket, de ez nem olyan egyértelmű tudomány, mint mondjuk a gólvonal-technológia. A baj az, hogy két topbíró szabályértelmezésében is lehet különbség, pedig ugyanazt tanulták. A City-Tottenham meccsen például Llorente kézzel szerzett gólját Cakir megadta, a videobíró mégis visszanézette az esetet, de a török nem változtatott, szerintem helyesen.

Bizonyos esetekben a videoasszisztensnek nem kellene kihívni a játékvezetőt, mert neki ugyanazzal az értelmezéssel kellene néznie a képanyagokat, ezért meglepő, hogy ilyenkor kihívják a játékvezetőt. A Barcelona-Manchester United meccsen az ellenkezője történt, Brych tizenegyest ítélt, amikor Rakitic a földre került, majd a játékvezetőt kihívták és végül visszavonta az ítéletet, majd labdaejtés következett, szerintem helytelenül.

És mi a helyzet a partjelzőkkel?
Sportszakmai szempontból leértékelődött az asszisztensek szerepe. Sajnos nem merik felvállalni a döntéseket, csak több labdaérintés után hozzák meg a döntésüket, ami néha komikus helyzeteket szül. A labda már rég a kapuban volt, amikor jeleztek, vagy nem, hiszen majd a VAR úgyis megnézi, hogy les volt-e vagy sem. Lassan oda jutottunk, hogy felesleges a lessel foglalkozni, mert úgyis szól majd a VAR, ha szabálytalan a gól.

A Bajnokok Ligája tavaszi idényében csak olyan játékvezetők fújtak, akiknek a hazájában már működik a VAR. Ez rendben van?
Egy kivétel volt, a szlovén Damir Skomina, aki a döntőt is megkapta. Furcsa tendencia ez az UEFA részéről, olyan, mintha nem a teljesítmény számítana, hanem az, hogy a játékvezető hazájának bajnokságában van-e VAR vagy nincsen.

Ősszel sokkal több meccs lesz a BL-ben, mi lesz a megoldás?
A játékvezetői topkeretnek sokkal nagyobb a létszáma, mint amennyiből tavasszal dolgoztak. Mindenkinek szerepet kell adni. Tavasszal az UEFA kicsit talán attól félt, hogy kikezdik majd az új rendszert, ezért akartak biztosra menni. A többi országból érkező játékvezetőket pedig őszig fel kell készíteni, és szépen lassan beleszoknak majd az új felállásba. Korábban, amikor hat játékvezető volt, akkor is vezettek olyanok, akiknek a bajnokságában csak négy dolgozott.

Változtatna valamit a rendszeren a következő idényre?
A legfontosabb, hogy a képzésnél a szabályok értelmezése megfelelő legyen, hogy mindenki egyformán fogja fel a szabályokat, például a szándékos kezezések esetében. A VAR-t csak az egyértelmű bírói hibáknál kellene alkalmazni. Ez persze nehéz, mert ma már mindenki a videóért kiált, ha valami történik a pályán, de le kellene szűkíteni a használatát, és az egyértelmű hibákat jelezni a játékvezetők számára. Jó lenne az is, ha az asszisztensek fel mernék vállalni a leshelyzetek megítéléseit.

Mi lenne, ha a csapatok is kérhetnének videózást, mint mondjuk az NFL-ben?
Ha az a veszély fenyeget, hogy túl sokszor áll a játék a videó miatt, akkor azon is el lehet gondolkodni, hogy legyen mondjuk csapatonként két lehetőség, ezt is ki lehetne próbálni, de most azt mondom, hogy ez nem aktuális.

Sokan azt várták, hogy a videobíró bevezetésével egy csapásra minden a helyére kerül, nem lesznek téves ítéletek, de most kiderült, hogy videózás után sem mindig egyszerű jó döntést hozni.
Az emberi tényezőt nagyon nehéz kivenni ebből a sportágból, nem minden fekete és fehér. A baj abból van, ha a játékvezető és a videoasszisztens mást gondol az adott szituációról. A közvélemény felé nehéz azt kommunikálni, hogy videóval sem tudunk egyértelmű ítéletet hozni. A videós ítéleteket korlátozni kell arra, ami egyértelmű, de látjuk, mennyire nehéz eldönteni egy-egy helyzetet. Amikor egy zárt szobában ötször visszanéznek valamit, és még úgy sem egyértelmű, akkor szerintem hagyni kéne.

A játékosok hozzáállása változott valamit, mióta van videobíró?
Maximum annyit, hogy egy kétes eset után mindenki a monitort mutogatja a kezével. A játékosok tisztában vannak a rendszerrel, szeretnék felhívni a figyelmet. A leseknél mindenki el szokta fogadni a VAR döntését, a szabálytalanságoknál is megfigyelhető ez, de nyilván sok mindentől függ, ki hogy dolgozza fel, hogy ellene ítélnek. A VAR ebben mindenképp segít a játékvezetőknek.

Az egész BL egyik legemlékezetesebb jelenete volt, amikor a Manchester City gólt szerzett a Tottenham elleni visszavágó utolsó pillanataiban. Tombolt a stadion, Guardiola önkívületben volt, majd jött a VAR és közölte, hogy les volt. Az ilyen érzelmi hullámvasutazást nem lehetne valahogy kiküszöbölni?
Szerintem nem lehet. Hiába az óriási öröm, hiába tombol a lelátó, pillanatok alatt fordulhat minden. Ezt meg kell szoknunk, és együtt kell ezzel élni. Sokszor elmarad a gólöröm, mert várni kell a VAR-t, tudat alatt mindenki visszafogottan mer majd ünnepelni, ha volt valami kétes szituáció az akció során.

Már csak egy meccs maradt, mit vár a döntőtől?
Ez lesz az első Bajnokok Ligája-döntő, amin használhatják majd a videót, és érdekes, hogy két olyan csapat, a Tottenham és a Liverpool jutott be, amelynek bajnokságában nem működik a VAR, ráadásul a szlovén játékvezető, Skomina sem használja azt minden bajnoki fordulóban. A felek ennek ellenére ismerik a rendszert, a legfontosabb kérdés az, mennyi kritikus, tizenhatoson belüli esemény lesz, ha kevés, akkor kisebb a hibázás lehetősége.

forrás: orgio.hu

A Nemzeti Sport is értékelte a játékvezetőket, igaz régen párhuzamban megjelentek az MLSZ értékelései is, amelyek most már elmaradnak.

Nem kis meglepetésre Pintér Csaba végzett a játékvezetői rangsor élén, olyan kiváló bírókat előzött meg, mint Solymosi Péter vagy a nemzetközi szinten is ismert Kassai Viktor és Vad II István. Pedig egyáltalán nem számít újoncnak a profi játékvezetők között, hiszen 2014 óta tagja a keretnek: 37 évesen vezette első élvonalbeli meccsét, az MTK–Kaposvári Rákóczi (2–0) összecsapást.

Ahhoz már „öreg”, hogy nemzetközi meccsen bíráskodhasson, ám ha hívják, tartalék játékvezetőként működhet külföldön is, mint például az Asztana–Legia Warszawa BL-selejtezőn. A szakemberek szerint jók a fizikai adottságai, igazi őserő, ennélfogva rengeteget fut a pályán, s ha teheti, közel helyezkedik az eseményekhez.

Teljesítményét felettesei is díjazzák, ezt bizonyítják tavaszi küldései is, hiszen a játékvezetői bizottság olyan találkozókat bízott rá, mint a márciusi MTK–Ferencváros (1–3), a májusi Ferencváros–Debreceni VSC (2–1) vagy az utolsó fordulóban 1–1-re végződő  Puskás Akadémia–Ferencváros összecsapás.

„Büszke vagyok rá, hogy én kaptam a legjobb osztályzatokat a Nemzeti Sporttól – nyilatkozta boldogan a 41 éves bíró. – Így van ezzel az anyósom is, aki minden forduló után lobogtatva hozza az újságot, csak azért, hogy megmutassa, hányast kaptam. Tehát nem is tehettem volna meg, hogy ne kövessem az osztályzatokat. Minden meccsen a legjobbra törekszem, s arra, hogy intenzitásban, futómennyiségben is utolérjem a labdarúgókat. Persze a legjobb szándék ellenére is hibázhatunk, velem is megesett, de amíg bíráskodás lesz a földön, addig sajnos hibák is lesznek. Viszont azon vagyunk, hogy a tévedések minimálisra csökkenjenek.”

Iványi Zoltán lett az év játékvezetője, így várható volt, hogy ő vezeti a Magyar-Kupa döntőt is.

A Budapest-Honvéd találkozóra szombaton kerül sor. A mérkőzésen a két asszisztens Ring György és Víg-Tarsonyi Gergő lesz. Az alapvonalon Solymosi Péter és Pintér Csaba segíti Iványi munkáját, míg a tartalék játékvezető dr. Varga Zsolt lesz.

Egyedül Gród Dávid Attila játszotta, vagyis védte végig az NB. I-es szezon összes mérkőzését.

Legtöbb percet játszotta:

2970: Gróf Dávid Attila

2909: Nego Loic

2880: Dibusz Dénes, Luiz Felipe Ventura Dos Santos, Pillár Róbert

Legtöbb mérkőzésen a kispadon ült és nem lett beszerélve:

31 mérkőzés : Holczer Ádám, Horváth András, Minca Mihai-Adrián

28 mérkőzés: Tujvel Thomas

27 mérkőzés: Kosicky Tomas

A játékvezetők 943 sárgalapot mutattak fel és 37 játékost állítottak ki.

Az OTP Liga mérkőzéseire összesen 393 játékost neveztek be a csapatok.

 A lejátszott 198 mérkőzésen a játékvezetők 943 sárgalapot osztottak ki és 37 játékost állítottak ki.