Interjú Palotai Károllyal.

Az, hogy a magyar labdarúgás gödörben van, nem újdonság. A válogatott legutóbb 1986-ban szerepelt világbajnoki döntőben, Európa-bajnoki döntőn még régebben vett részt utoljára, a klubcsapatok pedig évek óta elhullanak az európai kupaküzdelmek első vagy második fordulójában. Ilyen teljesítmények ismeretében egyesek talán azt gondolják, a magyar játékvezetők sem állnak feladatuk magaslatán. A valóság viszont más: a magyar labdarúgás hírnevét pillanatnyilag a nemzetközi minősítésű játékvezetők őrzik a világban, akik rendre képviselik a hazai színeket a nemzetközi porondon.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szabályzata szerint egy ország legfeljebb hét FIFA-bíróval rendelkezhet. Magyarország eddig kitöltötte és a jövőben is ki fogja tölteni a teljes keretet 1993-ban Puhl Sándor, Vágner László, Piller Sándor, Vad István, Varga Sándor, Molnár László és Hartmann Lajos voltak a „hetek”, ez a gárda 1994-re csupán egy helyen változott: a 45 éves korhatárt elért Hartmann helyére Kiss Géza került.

Az, hogy a lista teljes, és a magyar fekete ruhásokat sűrűn foglalkoztatja is a nemzetközi szövetség, azt sugallja, hogy külföldön elégedettek a honi játékvezetők teljesítményével. Ezt erősítette meg Palotai Károly, egykori nemzetközi minősítésű játékvezető, jelenleg a FIFA játékvezetői bizottságának tagja.

- A játékvezető-küldések egyértelműen igazolják, hogy a FIFA elégedett a magyar bírókkal - mondta Palotai. - Azt hiszem, aki figyelemmel kíséri a labdarúgást, az tudja, hogy Puhl Sándor vezette például a legutóbbi UEFA Kupa-döntő első mérkőzését a Borussia Dortmund és a Juventus csapatainak, de ő vezette - természetesen három magyar társával együtt - a sorsdöntő Ausztrália-Argentína világbajnoki selejtező első összecsapását is, amelyre Sydney-ben került sor. Kétségkívül nagy eséllyel pályázik arra, hogy meghívják az 1994-es világbajnokságra. De, hogy ne csak Puhít emeljem ki, megemlíthetem Piller Sándort is, aki az idei angliai ifjúsági EB-n szerepelt.

Palotai a továbbiakban elmondta, hogy a FIFA játékvezetői bizottsága ülésein általában nem foglalkozik a magyar játékvezetők működésével, de ez kifejezetten jó hír, hiszen a testület többnyire csak a „problémás eseteket” tűzi napirendre.

- Minden nemzetközi mérkőzésen jelen van egy FIFA-ellenőr, aki egytől tízig osztályozza a bírók teljesítményét - folytatta az egykori játékvezető.

Szabály, hogy aki nem ér el legalább hatos osztályzatot, azt egy időre „kivonják a forgalomból”. Noha egy-egy ellenőr ítélete szubjektív véleményt tükröz, a nagy számok törvénye alapján ez mégis objektív megítéléshez vezet. Büszkén mondhatom, hogy a magyar játékvezetők eddig ezen a szűrőn is mindig gond nélkül jutottak túl. Természetesen, a manapság örökzölddé váló téma, a fekete ruhások profi státusa sem maradhatott ki az értékelésből.

- Egyre nyilvánvalóbb, hogy igazán profi teljesítmény csak akkor várható el a játékvezetőktől, ha mögötte profi körülmények és feltételek állnak, no és persze elengedhetetlen a profi szemlélet - magyarázta Palotai. - Ennek ellenére Magyarországon még az amatőr játékvezetés a gyakorlat. Szerencsére ez nem tükröződik a teljesítményekben, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a manapság legjobban jegyzett magyar bíró, Puhl körülményei amolyan félprofi státust tesznek lehetővé, így nem véletlen, hogy éppen rá számít leginkább a FIFA. A játékvezetői testület egyébként hamarosan egy tervezetet tárgyal majd, amely a különböző országokban a hivatásos játékvezetői keret kialakítását segíti majd.

Hiába azonban a sok dicsérő szó, a labdarúgást szeretők körében óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon nem befolyásolja-e a játékvezetők teljesítményét a hazai bajnokság színvonala. Nem félő-e, hogy előbb-utóbb a bírók is ugyanúgy lejjebb csúsznak a nemzetközi rangsorban, mint a magyar klubok és a válogatott? Az nem lehet véletlen, hogy igazán rangos nemzetközi találkozókra a legritkább esetben küldenek mondjuk máltai, ciprusi vagy izlandi játékvezetőt. Márpedig a honi labdarúgás színvonala lassanként csak ezekéhez az országokéhoz mérhető.

- Természetesen nem lehet függetleníteni egymástól e kettőt - mondta Palotai, - de a magyar focinak és a magyar játékvezetésnek évtizedes hagyományai vannak. Sajnos, mára ebből csak az utóbbi maradt meg a korábbi színvonalon, de szerencsére erre továbbra sem lehet panasz. A mi bíróinknak itthon nehezebb a dolguk, mint külföldön. A nemzetközi porondon a játékosok sokkal inkább partnerekké tudnak válni egy-egy mérkőzés során, míg a magyar labdarúgókra ez nem igazán jellemző.

Palotai Károly azt is hozzáfűzte, hogy a magyar pályákon sajnálatos módon elharapódzó túlzott keménykedések és durvaságok mindennek ellenére kifejezetten jó iskolát jelentenek a játékvezetők számára.

- Aki ilyen mérkőzéseken edződik, az sokkal gyorsabban és könnyebben feltalálja magát a nemzetközi találkozókon adódó „zűrös” esetekben - érvelt Palotai, aki zárszóként hozzáfűzte, hogy reméli: a magyar játékvezetők a jövőben is ugyanúgy megállják a helyüket a nemzetközi porondon, mint eddig. - Az 1992-es évet úgy értékeltük, hogy „még soha ennyi megtisztelő feladatot nem osztottak magyar bírókra”, azután egy évvel később még nagyobb kihívásoknak kellett megfelelniük, és bízom benne, hogy 1994-ben ez még inkább így lesz...

Volt már jobb szezon is.

Amióta megalkották és alkalmazásba vették a labdarúgás szabályait, azóta nyomon kíséri az elmélet és a pályán megvalósuló gyakorlat kettőssége - nevezetesen:

Kisebb sérülést szenvedett Puhl Sándor játékvezető, aki az utóbbi időben több rangos nemzetközi mérkőzésen is közmegelégedésre bíráskodott.

A játékvezető vasárnap séta közben rosszul lépett és térdében elmozdult egy porc. Puhít kedden megoperálták, és az orvosi diagnózis szerint akár már két hét múlva újra bíráskodhat. A

játékvezető nagyon bízik a gyors gyógyulásban, hiszen ő a kijelölt játékvezetője a június 2-i Norvégia—Anglia világbajnoki selejtezőnek. Ezen a találkozón a két partjelző Szilágyi és Varga L., a tartalékbíró pedig Hartmann. Puhl Sándor sérülése miatt a Játékvezetői Testület is változtatni kényszerült a soron következő bajnoki forduló és a kupamérkőzések bíróküldésén.

A vasárnapi MTK—Ferencváros találkozón, amelyet Puhl vezetett volna, Pillér fújja majd a sípot, a Ferencváros—MTK kupavisszavágón pedig, amelyen Pillér bíráskodott volna, Vágner lesz a játékvezető. Ö egyébként a szerdai Békéscsaba—Ferencváros kupameccset vezette volna, ezért őt Varga L. helyettesíti majd.

Gazdag életpályát mondhat magáénak Tabak Endre, aki most ünnepli 85. születésnapját.

Az elmúlt néhány év jelentős változásokat hozott a magyar játékvezetés életében is.

A Játékvezető Testület elnökhelyettese úgy értékelte a magyar játékvezetői kar 1992. őszi teljesítményét, hogy az nemzetközileg jobb volt, mint a hazai működésük.

Aki szerdán este nyolc óra után az RTL csatornájára kapcsolt a televízióban, futballmeccset láthatott.

A német tévések Albionba invitálták a nézőt, a Sheffield Wednesday—Kaiserslautern UEFA Kupa-visszavágó mérkőzést közvetítették, méghozzá magyar résztvevővel. A találkozót ugyanis Puhl Sándor vezette. Nem is akárhogyan! A fiatol magyar játékvezető nagyvonalúan,. elegánsan, kellő szigorral dirigálta az izgalmas összecsapást. Csütörtökön a késő esti órákban, Egerben, a lakásán sikerült utolérni az első számú magyar bírót.

— Puhl úr, gratulálok, mert a televízióban látottak alapján, csak jót lehet mondani működéséről.
— Köszönöm szépén. Azt hiszem, sikerült egy újabb akadályt leküzdeném, könnyűnek egyáltalán nem mondható „szakmámban”.

— Akadt néhány pillanat, amikor feltűnt a képernyőn, és az arcán látszott, hogy élvezi a mérkőzést.
— Tényleg így volt, mert két nagyszerűen felkészített csapat, hallatlan jó iramú, kitűnő mérkőzést vívott egymással. Az angolok játszották megszokott játékukat, a németek viszont vigyáztak az előnyükre.

— Az is látszott, hogy a játékosok zokszó nélkül elfogadták szinte minden ítéletét. Pedig volt néhány igen nehéz helyzet is. Arra az esetre gondolok például, amikor a németek bent látták a hálóban a labdát, aztán az angolok is betaláltak ellenfelük. kapujába, és egyik oldalon sem adta meg a „gólt”.
— Nem is lehetett, mert ha megteszem, akkor végzetes hibákat követtem volna el. Az el sőnél a gólvonal elől mentett az angol védő, a másik oldalon viszont egyértelmű volt a lesállás.

— Hogyan vélekedtek a két csapat vezetői a mérkőzés végén?
— Nem csak a két csapat vezetői, hanem a játékosok is gratuláltak. A német csapat edzője külön megdicsért, de ez talán érthető, hiszen továbbjutott a csapata.
— És mit mondott az UEFA játékvezető-bizottságának ellenőre?
— Miután a találkozót a legnehezebb fokozatúnak minősítették, két ellenőr is volt. Egyikük a játékvezető-bizottságtól, másikuk az UEFÁ-tól. A játékvezető-ellenőr a mérkőzés után bejött hozzám, gratulált. Elmondta, hogy elégedett a teljesítményemmel, és a szokásból eltérően, azt is elárulta, hogy kilences osztályzatot adott. Ez a nemzetközi gyakorlatban a lehető legjobb osztályzatot jelenti. (Miután tízest nemigen adnak — A szerk.)

Azt hiszem, ennél többet nem is kívánhattam magamnak.

A labdarúgó Játékvezető Testület elnöksége kedden délelőtt ülést tartott, és ezen. többek között döntött a jövő évi FIFA-keretről.

A világszövetség; október 2-áig kérte beküldeni azok névsorát, akik az egyes országokból képviselik a nemzetközi szintet. A magyar keretben egy változás történt,- mert Huták , Antal bejelentette, hogy az év végén visszavonul a játékvezetéstői. A FIFA viszont előírta, hogy 42 évnél idősebb játékvezetőt nem lehet jelölni a keretbe. Ennek az a magyarázata, hogy a FIFA-kereitagság felső korhatára. 45 év, és egy játékvezető, aki bekerül a legjobbak li&zé, kapjon legalább húrom évet.

Az elnökség tehát úgy döntött, hogy Huták Antal helyére Vad Isivánf jelöli a keretbe.

A magyar FIFA-bírók kerete, erősorrendben: Puhl Sándor, Vágner László, Pillér Sándor, Hartmann Lajos, Molnár László, Varga Sándor, Vad István.

A partjelzők FIFA-keretei: Márton Sándor, Varga László, Szilágyi Sándor, Ring János, Hamar László, Tóth Vencel, Lettrich Ferenc.

Partjelzőként került ki az olimpiára, és elég sokat foglalkoztatták.
A valenciai „spanyolos csoportba" osztottak be, lengethettem több mérkőzés után a bronzérmet eldöntő Ghána- Ausztrália összecsapáson is. Jómagámnak, miként a kollegáknak is, meglepetést keltett a 23 éven aluli labdarúgók érettsége. Jó néhányszor elgondolkodhattam azon, hogy nálunk miért nem ilyen erőteljesek, határozottak ebben a korban?! Ezek a fiatalok szinte már mindent tudnak - az új szabályok kivételével. Meglepően tapasztaltuk, hogy a hazaadásokkal kapcsolatos új rendelkezések a játékosokon kívül egyes szakvezetők, sőt még egyes bírók(!) számára is rendkívül frissnek bizonyultak. .. Ettől függetlenül a felmérések szerint máris örömmel rögzíthető, hogy a tiszta játékidő - az olimpián végzett mérések szerint - a korábbi átlag 52 percről 62-re emelkedett. Vagyis tíz perccel tovább tart a mérkőzés. Az új szabályokból azok a csapatok szereztek elsősorban előnyt, amelyek gyorsan meglátták, hogy pontos, jó időben megválasztott indításokkal csatát lehet nyerni. A korábban hátul folyt unalmas, érdektelen tili-toliból a játék előbbre került, a középpályára.

Feltűnést keltett a fiatalok elszántsága, amely olykor már nem kívánatos keménységbe csapott át. A spanyolok első három mérkőzésén például hét kiállítás történt, két hazai labdarúgó is megkapta a piros lapot. Olyan forró volt a hangulat, hogy a FIFA nagyon szigorú figyelmeztetésben részesítette a küzdő feleket. Tudtukra adták, hogy bár spanyol földön vagyunk, ez nem bikaviadal,
hanem olimpiai labdarúgó torna. S közölték: a forrófejű játékosokból álló csapatokat egyszerűen hazaküldik az olimpiáról. Kiváltképp a spanyol-kolumbiai mérkőzés volt rendkívül szikrázó.

Az olimpiai labdarúgó-torna is bizonyította, hogy Spanyországban mennyire szeretik a futballt. Amikor a nyakunkban lógó olimpiai akkreditálási kártyánkon meglátták, hogy a labdarúgáshoz kapcsolódunk, kedvesen beszélgettek velünk, tőlünk, bíróktól is aláírásokat kértek. Ahogy haladt előre a spanyol válogatott, úgy nőtt a stadionokban is az érdeklődés, de az is feltűnt, hogy az olimpiai döntő szempontjából érdektelen nemzetek mérkőzésére nemigen voltak kíváncsiak. Szóval csodás, óriási élményt jelentett az olimpiai labdarúgó-torna. Erre még rátették azt a bizonyos krémet vagy habot sportolóink kiváló szereplésükkel. Ezúton is szeretném tolmácsolni azt a sok szépet és jót Egerszeginek, Darnyinak, Farkasnak s a többieknek, amit aranyérmük jóvoltából én kaptam. A bírók olimpiai falujában egyhangúak voltak az esti ösz- szejövetelek, mert a külföldiek így kezdték: no akkor megint gratuláljunk a magyar kollégának. ..

Interjú Palotai Károllyal.