Ausztráliában élő Fábián Mihály volt a vendég az osztrák edzőtáborban

"Megtisztelő, hogy meghívást kaptam az Osztrák Labdarúgó Szövetség (ÖFB) VAR szemináriumára Bécsbe. Fantasztikus kétnapos rendezvény volt, beszélgetésekkel és tanulási élményekkel.

Nagy köszönet a szervezőknek, Kassai Viktornak és Ring Györgynek a meghívásért és a lehetőségért, hogy találkozhattam a szakterület szakértőivel. Igazán öröm volt részt venni ezen a szemináriumon." - írja Fábián Mihály

Rögtön az első játéknapon lesz videóbíró

2024. július 25:

Canada - New Zealand

4th: Frida Klarlund DEN

A 2024/2025-ös bajnoki idény rajtja előtt a férfi és a női élvonalban, valamint a férfi másod- és harmadosztályban működő játékvezetők Telkiben vettek részt a szokásos idény előtti edzőtáborozásukon.

Az Európa-bajnokság miatt idén három lépcsőben zajlik a játékvezetők felkészítése az új szezonra. Az első lépcsőben gyakorlati játékvezetői és VAR-feladatok voltak a fókuszban, két napon át a tavalyi bajnokság hibáinak kiküszöbölése érdekében, szimulált helyzetekkel készültek a játékvezetők.

Július 14-17. között a nemzetközi kerettagok, a férfi és női élvonal, valamint a Merkantil Bank Liga játékvezetői edzőtáboroztak az MLSZ edzőközpontjában. A program a szokások szerint a keretek értékelésével kezdődött, majd fizikai (rövid távú futás, interval teszt, az asszisztenseknek coda-teszt), elméleti teszt és VAR-teszt következett, valamint a résztvevők visszatekintettek az előző idény fontosabb eseményeire és megvitatták az IFAB legfrissebb szabályváltoztatásait. Több kisebb-nagyobb szabálymódosítás történt, melyek közül a két legjelentősebb: a büntetőrúgások során, csak akkor kell büntetni a játékosok idő előtti belépését a tizenhatoson belülre, ha a belépő játékos hatással van a játékra. A nem szándékos kezezések után, amikor a játékvezető büntetőt ítél, akkor a fegyelmezés tekintetében azokat az elveket kell követni, melyet a lábbal elkövetett, a labda megjátszására vagy annak megszerzésére tett próbálkozások esetén.

Az edzőtábor programjában a UEFA által rendelkezésre bocsátott videóanyagok közös elemzése is szerepelt, valamint minden résztvevő személyre szóló visszajelzést kapott az előző idényben nyújtott teljesítményéről, az értékelést az ellenőri jelentések alapján, egy komplex statisztikai rendszer segítségével végezte el a Játékvezetői Bizottság.

– A felkészülés során fontos szerepet kapott az előző idény hibáinak elemzése, javítása, még akkor is, ha a statisztikai mutatók alapján összességében sikeres szezont zártunk – mondta az mlsz.hu-nak Hanacsek Attila, a Játékvezetői Bizottság elnöke. – A súlyos hibák száma közel 80 százalékkal csökkent az OTP Bank Ligában, miközben az elmúlt tíz év legjobb döntési pontossági eredményét sikerült elérnünk: az ítéletek 98%-a volt helyes az idény során. Tizennégy súlyos hibát követtek el a játékvezetők, ebből tizenkét hiba a VAR által javítható lett volna. Örvendetes, hogy az előző idényben nem volt gólhiba, szabálytalan gól, illetve meg nem adott szabályos gól sem fordult elő. Az is előrelépés, hogy míg a VAR bevezetését követő első két évben a 66 fordulóból csupán egyszer fordult elő, hogy egyetlen játékvezetői vagy asszisztensi hibát sem kellett korrigálni az élvonalban, addig a 2023/24-es idényben már hét ilyen fordulót jegyezhettünk fel, valamint az erőfeszítéseink hatására csökkent a hosszabb VAR-ellenőrzések száma. Az élvonalban közel 50 százalékkal esett vissza a kiállítások száma, és a sárga lapok számában is folyamatos csökkenés figyelhető meg. Úgy gondolom, ez szintén a VAR-nak köszönhető, hiszen a játékosok egyre inkább tudatában vannak, hogy semmilyen súlyos szabálytalanságot nem úszhatnak meg, egyértelműen tisztább lett a játék. Talán ez is összefüggésben van azzal, hogy a tizenkét csapatos bajnokság 2015-ös bevezetése óta soha ennyi gól nem született az NB I-ben. A hét kiemelt bajnokságunkban közel kétezer mérkőzést játszottak le, és miközben a meccsek száma közel 10 százalékkal csökkent, a játékvezető-ellenőrök által adott nagyon eredményes osztályzatok száma 21 százalékkal emelkedett. Természetesen előfordultak hibák is, az OTP Bank Ligában hat kiállítással és hat büntetővel kapcsolatban téves döntés született a VAR-rendszer alkalmazása mellett is. Ilyen volt a DVSC-Újpest mérkőzés, ahol egy, az ellenfél testi épségét veszélyeztető cselekedetet nem büntettek megfelelően, illetve a 16. fordulóban, nagyon fontos meccsen, a Paks-FTC rangadón a VAR helyben hagyta a játékvezető tévesen megítélt büntetőjét. Az NB II-ben kiélezett küzdelem zajlott a bennmaradásért és feljutásért is, ezért különösen fájó, hogy a súlyos hibák száma 30 százalékkal emelkedett. Ennek tudható be egyébként az is, hogy gyenge teljesítmény miatt két játékvezetőt alacsonyabb osztályba minősítettünk vissza. A bajnoki tét nagyságát egyébiránt az is jól érzékelteti, hogy miközben a csapatok 19 százalékkal kevesebb mérkőzést játszottak, mint egy évvel korábban, a piros lapok száma közel harminc százalékkal emelkedett. A női NB I-ben is jelentősen növekedett a piros lapok száma, de a 22 kiállítás közül hat esetben csapatvezetőt kellett elküldeni a technikai zónából. 

Csütörtöktől vasárnapig az NB III-as keret tagjai edzőtáboroztak Telkiben, és vettek részt fizikai, valamint elméleti teszteken, csoportos foglalkozásokon, a szabályváltozásokról tartott előadásokon. A felkészülés utolsó lépcsőjében, az induló bajnokságok előtti napokban az OTP Bank Liga VAR-csapatainak tartanak egy rajt előtti utolsó felkészítést, amely során klipeket és különböző szituációkat fognak elemezni annak érdekében, hogy minél kevesebb hiba forduljon elő a bajnokságok rajtja után.

Az elmúlt napokban - 2024. július 14-17. között - Telkiben tartotta az MLSZ Játékvezető Bizottsága a 2024/2025-ös bajnokságra készülve az NB I-II. játékvezetői keretek részére a felkészítő edzőtábort. A táborban a tesztek teljesítése mellett több témában került sor videók feldolgozására, szakmai iránymutatások megismerésére.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét öt fő képviselte a táborban: Karakó Ferenc élvonalbeli játékvezető, Kulcsár Judit FIFA-asszisztens, Takács János NB II-es ellenőr, Szilágyi Norbert NB II-es asszisztens, valamint meghívottként Takács Ákos is részese volt a képzésnek.

A tábor zárásaként Hanacsek Attila elnök tájékoztatta a keretek tagjait az bajnokságban elvártakról, valamint a keretekben történt változásokról. Ezek között bejelentésre került, hogy a 2024/2025 őszi szezontól Takács Ákos az NB II-es játékvezetői keretbe kerül.

Takács Ákos 2014-ben, 16 évesen tett játékvezetői vizsgát Nyíregyházán. A megyei osztályokban szerzett tapasztalatai után 2018 nyarán került az NB III-as játékvezetői keretbe. 2021-ben felvételt nyert az MLSZ JB Haladó Akadémiájára, ahol tovább tudta mélyíteni szakmai tudását. Hat éven keresztül a harmadosztályban (és a futsal NB I-es keretben) szerzett jelentős rutint, több mint 150 NB III-as mérkőzés után ősztől már eggyel magasabb osztályban, a Merkantil Bank Ligában vezethet mérkőzést.

Ákos édesapja, Attila is hosszú évekig volt az országos keret tagja asszisztensként, nagybátyja, Takács János pedig NB I-es játékvezetőként öregbítette a szabolcsi játékvezetők hírnevét.

Változott az Európa Liga küldés, így Vámos Tibor MLSZ versenyigazgató Cíprusra utazott.

2024. július 18:

18:00 CET - Limassol (Alphamega Stadium)
PAFOS FC (CYP) - IF ELFSBORG (SWE)
Referee: Gal Leibovitz ISR
Assistant Referee 1: Omer Barbiro ISR
Assistant Referee 2: Yossi Babayoff ISR
Fourth Official: Gal Levi ISR
Video Assistant Referee: Daniel Bar Natan ISR
Assistant Video Assistant Referee: Nati Dotan ISR
UEFA Referee Observer: Stephen Tanner ENG
UEFA Delegate: Zaur Hacı-Məhərrəmov AZE Tibor Vámos HUN

Vasárnap a Franciaország-Szerbia és a házigazda Litvánia Anglia elleni mérkőzésével kezdetét vette a döntő torna.

2024.07.15. 17:00

Hollandia - Németország (B-csoport)

Jonava City Stadium / Jonava

Játékvezető: Silvia Gasperotti (ITA)
Asszisztensek: Giulia Tempestilli (ITA), Emelie Elfstrand (SWE)

Tartalék játékvezető: Molnár Réka (HUN)

2024.07.17. 17:00

Litvánia - Franciaország (A-csoport)

Darius & Girenas Stadium / Kauna

Játékvezető: Molnár Réka (HUN)
Asszisztensek: Svitlana Grushko (UKR), Giulia Tempestilli (ITA)

Tartalék játékvezető: Michalina Diakow (POL)

Varga Gábor életében minden bizonnyal az következik, amit néhány hónappal ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tartott. A Gyöngyösön élő játékvezető-asszisztenssel annak apropóján beszélgettünk, hogy befejezte mérkőzésekben és élményekben gazdag partjelzői pályafutását.

– Mennyire érintette meg, hogy Adácson újra van futballélet?
– Noha már Gyöngyösön élek, de adácsinak vallom magam – válaszolta a 46 életévét a napokban betöltött Varga Gábor. – Sokat és sokszor fociztam anno a helyi csapat színeiben, amíg egy bizonyos egészségi problémám elő nem jött. Szívesen megyek a településre, és mindig is figyelemmel kísértem, amíg volt futball. Most 17 év év után újra lett foci. 

Szörnyű érzés volt az elmúlt 16 évben látni, hogy mi történt a játéktérrel és az épülettel. Örülök, hogy lényegében két hónap alatt rendbe rakták az öltözőt, és most már csapat is van, ami a legfontosabb. Ehelyütt is szeretném megköszönni mindenkinek, hogy segítették a létesítmény rendbe hozatalát és a csapat újraszervezését.

– 2004-ben mi döntött amellett, hogy a labda rúgása helyett a sportágon belül másfajta szerepvállalás kerül az előtérbe?
– Sajnos volt egy műtétem, ami miatt ideglenesen be kellett fejeznem a labdarúgást, és akkor döntöttünk úgy Viktor Feri barátommal, hogy elkezdjük a játékvezetést. Ez egész pontosan húsz éve történt. 

Farkas Ádámot (jelenleg az MLSZ Heves Vármegyei Igazgatója – a szerző), mint játékvezetőt, jómagamat pedig asszisztensként. Ezzel megnyílhatott az út az országos keretbe kerülésre. Természetesen éltem a lehetőséggel. Hálával tartozok azoknak a megyei sportvezetőknek, akik bíztak bennem és alkalmat kínáltak. Szerettem mérkőzést is vezetni, de tisztában voltam vele, hogy Farkas Ádám, Pető Péter és Ducsai József mellett sípmesterként nem lett volna egyszerű érvényesülni, és nagyon szívesen fogadtam asszisztensként is a felkérést. Egyébként hál Istennek Ádám országos keretbe jutása fél évvel magam is az NB II.-es keret tagja lettem.

– Megérte ebbe az irányba elmenni? Hogy értékeli a magunk mögött hagyott időszakot?
– Abszolút megérte. Ha valaki azt mondja húsz évvel ezelőtt, hogy több száz NB I.-es, illetve NB II.-es mérkőzésem lesz, akkor nem hittem volna el. Vagyis egyértelműen igen a válasz, mert csak így nyílt lehetőségem, hogy magasabb osztályban működhessek, és nagyon szép 15 évet töltöttem az országos keretben.

– Élesen mi vágódik be, ha emlékezetes meccsről vagy pillanatról kérdezem, olyanról, amelyre jó szívvel emlékszik?
– Nagyon-nagyon sok ilyen mérkőzés akad. Az első ilyen Diósgyőrhöz kötődik. Az NB II.-es keret tagjaként anno 200–300 néző előtt zajlottak a mérkőzések. Akkor a Diósgyőr és a Nyíregyháza is a másodosztályban szerepelt, és kaptam egy küldést a DVTK–Nyíregyháza rangadóra, amelyet mintegy 7000 néző tekintett meg. Ez valóban maradandó élményt jelentett. 

Emlékezetes pillanatot jelentett a Ferencváros–MTK örökrangadó, az Újpest–Kispest klasszikus derbi, vagy már az NB I.-ben a Nyíregyháza–Diósgyőr kelet-magyarországi rangadó. A debreceni bajnokavató is ide tartozik 2012-ből, ami az utolsó előtti aranyérmét jelentette a DVSC-nek. Ott szó szerint a reklámtáblákon ültek az emberek. A régi Nagyerdei Stadionban a fákon is lógtak, és ez valóban így történt. Ezen kívül még számtalan mérkőzést említhetnék.

– Mit adott az ön számára ez a fajta tevékenység azon túl, hogy elhivatottság, elköteleződés kellett hozzá a futball, az asszisztensi pálya mellett? Gondolom, kapott is valamit...
– Nagyon-nagyon sokat. Sportbarátságokat a játékvezetőkkel, a játékosokkal, a sportvezetőkkel. Földrajz tanárként szeretek utazni, nemcsak távoli országokba, illetve kontinensekre, hanem idehaza is. Szívesen jártam a játékvezetésből kifolyólag az országot, szinte az ország minden pontjára  eljuthattam. Nem jelentett nyűgöt például Zalaegerszegre, Szombathelyre, vagy Békéscsabára autózni, magát az utat is kellemes élményként éltem meg.

– Oktatóként vagy bármiféle szerepvállalóként találkozhatunk-e önnel a játékvezetői szakmában?
– Eddig is részt vettem a vármegyei játékvezetők oktatásában, tanfolyamok lebonyolításában. Szívesen láttam el ezt a feladatot. Nyilván 46 évesen az ember már sok tapasztalattal rendelkezik, és ezt tanárként is örömmel adom tovább a fiataloknak. Felkérést is kaptam, hogy játékvezető-ellenőrként folytassam a pályafutásomat. 

Egy játékvezető sosem tudja magát elképzelni ellenőrként, aztán amikor az utolsó mérkőzés után kimossa a játékvezetői felszerelését, akkor bizony rájön, már csak ez az egy út marad, ha még kapcsolatban szeretne maradni szeretett hivatásával.

Kulcsár Katalin vezeti a Finnország-Norvégia Eb-selejtezőt.

2024.07.12. 18:00

Finnország - Norvégia

Turku (Veritas Stadion)

Játékvezető: Kulcsár Katalin (HUN)
Asszisztensek: Vad Anita (HUN), Gavalla-Kulcsár Judit (HUN)
Tartalék játékvezető: Urbán Eszter (HUN)

Konferencia Liga mérkőzéseken több magyar ellenőr is lesz.

Konferencia Liga / 2024. július 11:

18:30 CET - Tallinn (Kadrioru staadion)
JK TALLINNA KALEV (EST) - FA URARTU (ARM)
Referee: Dmytro Kubryak UKR
Assistant Referee 1: Valentyn Kutsev UKR
Assistant Referee 2: Viktor Nyzhnyk UKR
Fourth Official: Andriy Kovalenko UKR
UEFA Referee Observer: Viktor Kassai HUN
UEFA Delegate: Mihail Kasabov BUL

18:00 CET - Ljubljana (Športni park Ljubljana-Šiška)
NK BRAVO (SVN) - CONNAH’S QUAY NOMADS FC (WAL)
Referee: Sivert Øksnes Amland NOR
Assistant Referee 1: Ole Andreas Skogsrud Haukåsen NOR
Assistant Referee 2: Alf Olav Rossland NOR
Fourth Official: Marius Lien NOR
UEFA Referee Observer: Dimitar Mečkarovski MKD
UEFA Delegate: Róbert Kispál HUN

17:00 CET - Aktobe (Qobylandy batyr atyndağy ortalyq stadion)
AQTÖBE FK (KAZ) - FK SARAJEVO (BIH)
Referee: Ivo Manuel Torres da Rocha Fernandes LUX
Assistant Referee 1: Rafael Coelho Morim LUX
Assistant Referee 2: Kevin Stammet LUX
Fourth Official: António Manuel Martins Ferreira LUX
UEFA Referee Observer: Ferenc Székely HUN
UEFA Delegate: Florin Prunea ROU

17:00 CET - Podujevo (Stadiumi “Zahir Pajaziti”)
FC MALISHEVA (KOS) - FK BUDUĆNOST PODGORICA (MNE)
Referee: Martin Matoša SVN
Assistant Referee 1: Aleksandar Kasapovič SVN
Assistant Referee 2: Matic Mežnar SVN
Fourth Official: Dejan Balažič SVN
UEFA Referee Observer: László Vágner HUN
UEFA Delegate: Andy Ambler ENG

19:00 CET - Kutaisi (Ramaz Shengelias Stadioni)
SK TORPEDO KUTAISI (GEO) - KF TIRANA (ALB)
Referee: Zaven Hovhannisyan ARM
Assistant Referee 1: Khachatur Hovhannisyan ARM
Assistant Referee 2: Gevorg Shakhkaldyan ARM
Fourth Official: Artem Gasparyan ARM
UEFA Referee Observer: Zoltán Szarka HUN
UEFA Delegate: Ánna Kapásoglou GRE

Pető Péter: A futball soha nem érhet véget (recenzió)

A hazai futballpróza szép hagyományának egyik legjelesebb kortárs képviselője, a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter az Európa-bajnokság rajtjához igazítva rendezte kötetbe az elmúlt években összegyűlt, futballal kapcsolatos írásait, amelyek hol a sportági piramis legtetejére, hol a hátsó füvesre vezetik az olvasót. Egy dolog viszont minden esetben összeköti a sokszor nagyon különböző szövegeket: annak felismerése, hogy futball nélkül lehet élni, csak épp nem érdemes.

„A futball volt az egyetlen módja, hogy hozzáférjünk a másikhoz”

– fogalmazza meg a kötet tételmondatát Pető Péter a bevezető fejezetben. A Srí Lanka-i kalandokat bemutató írásban a sportág túlmutat önmagán, általános kommunikációs eszközzé válik, ami segít leküzdeni a nyelvi akadályokat. A szerző szerint, ha arra az egyszerű kérdésre válaszolunk, hogy Messi vagy Ronaldo, valójában a személyiségünk egy nagyon jelentős szeletét világítjuk meg; elmondunk valamit arról, hogy a kemény munkában, vagy inkább az örökbe kapott tehetség beteljesítésében hiszünk-e, illetve hol helyezkedünk el a realista-idealista tengelyen.

A kötet egészére jellemző ez a megközelítés. Pető értelmezésében a futball nem tárgyalható a világtól elzártan, hiszen a szórakoztatóipar része, kapitalista berendezkedésünk egyik csúcsterméke, ami a könyv szerint – sok egyéb mellett – az emberi társadalmak két alapvető igényéhez kapcsolódik: az igazsághoz, valamint a történetmeséléshez, a képzelet manipulálásához.

Pető könyve egy prológusból (Kivezetés a játéktérre) és egy epilógusból (Bevonulás az öltözőbe), valamint három fő fejezetből (Világom, Hazám, Otthonom) áll. Előbbi kettő címével is jelzi, hogy a kötet egyfajta utazásként értelmezhető, a fejezetek pedig ugyancsak egyfajta „kívülről befelé” logikát követnek. Fontos emellett észrevennünk a szavak végi birtokos jelzőt: bár általános igazságokról, mindenki számára hozzáférhető megközelítésekről beszél a szerző, mindenben megtalálja az elidegeníthetetlenül sajátot, a lefegyverzően személyest.

Pep Guardiola szerepelhetne Az elnök embereiben is?

A Futball soha nem érhet véget rögtön egy első perces kapura lövéssel lepi meg az olvasót: felveti annak kérdését, hogy vajon Az igazságosság eszméje című könyv szerzője, Amartya Sen vagy Pep Guardiola fontosabb filozófusa korunknak? Pető szerint a világunk egyik lehetséges leírása a idealizmus-realizmus tengelyen képzelhető el. Ha pedig ez így van, a futball közelmúltjának egyik legnagyobb párharca, José Mourinho és Pep Guardiola évtizedes összecsapása tökéletesen reprezentálja a két attitűd küzdelmét.

Mourinho azt vallja, hogy ha nincs a csapatánál a labda, akkor kisebb a kockázat, ami a csapatára leselkedik. A portugál fenomén az érzelmi reakciókban hisz: káoszt teremt maga körül, „mi–ők” harcra egyszerűsíti le a világot, és egyetlen célja van: nyerni. Guardiola ezzel szemben nem csak nyerni akar, az sem mindegy, hogyan teszi ezt a csapata, a katalán tréner mélyen hisz abban, hogy ha játékfelfogása eljut a tökéletességig, azzal jobbá teszi a játékot és talán a világot is.

Pető érvelése szerint nincs abban semmi meglepő, hogy a futball ilyen elbeszéléseket alkot, hiszen ez a sportág mégiscsak a világunk egyik meghatározó része, márpedig környezetünket általában ugyanezen dichotómia mentén értelmezzük. A szerző ezen a ponton a szórakoztatóiparból hoz analógiát: Pep Guardiola mintha a kilencvenes évekbeli liberális optimizmus terméke lenne, ily módon akár szerepelhetne is Az elnök emberei című sorozatban, míg Mourinho sokkal inkább Frank Underwood számítóságát hozza a Kártyavárból.

Ha már az ellentéteknél tartunk, természetesen nem lehet megkerülni a Messi–Ronaldo dilemmát sem. Pető ennek kapcsán is érzékeli az előbb említett ellentmondást, ugyanakkor még tágabb kontextusba helyezi a folyamatokat. Mert hát azt valóban meg kell indokolni, hogy mi köze van a New York Times filmkritikusának Lionel Messihez. A. O. Scott 2023-ban visszavonult a kritikaírástól, távozását személyes okok mellett azzal indokolta, hogy ma már a filmvilágban is olyan erősek a törzsi szempontok, hogy gyakorlatilag lehetetlen autonóm véleményt alkotni. Hát mi a Messi–Ronaldo szembenállás, ha nem ennek az adaptálása a futballvilágra?

A Világom fejezet fontos aspektusa továbbá a futball igazságfogalmának tárgyalása, ami megítélésem szerint az egész könyv egyik leginspirálóbb megközelítése. Pető az érvelését sokféle hagyományhoz kapcsolja: Byung-Chul Hanra hivatkozva kiemeli, hogy az emberi élet nem írható le csupán adatokkal, míg Michael J. Sandel Az érdem zsarnoksága című műve nyomán azt állapítja meg, hogy az igazság szintén csak egy konstrukció, ha pedig így van, többféle igazság képzelhető el: a fogalomnak kétségtelenül van egy objektív mivolta, de nem szorítkozhatunk kizárólag arra.

A kortárs futballvilágban ez a dilemma a leginkább kifejező módon a videóbíró kapcsán tárgyalható. A technológiai újításhoz Petőt ellentmondásos viszony fűzi, amit egyértelműen jellemez a sokat idézett mondata:

„a futball az a játék, amelyet már nem lehet videóbíró nélkül játszani, és amelyet biztosan tönkretesz majd a videóbíró.”
 

A sport adatalapú, technokrata fejlődése egyszerűen kikövetelte a VAR megjelenését, Pető szerint ugyanakkor az is egyértelmű volt a kezdetektől, hogy a sportágnak ezért nagy árat kell majd fizetnie.

A videóbíró ígérete az, hogy a játék igazságosabbá válik általa, hiszen kevesebb téves ítélet születik. Csakhogy ez sem teljesen igaz (hiszen a videóbíró jogköre korlátozott és a működéséhez hibák is kapcsolódnak), illetve ez csak a korábban említett technokrata igazságfogalom szerint jelent megkérdőjelezhetetlen előrelépést. Pető ennek érzékeltetésére nemrég egy podcastben a Coventry City–Manchester United FA-kupa-elődöntőt hozta fel, amelyen a kiscsapat heroikus küzdelemben 3–3-ra egyenlített, majd egy pillanatra úgy tűnt, a vezetést is átveszik a hosszabbításban, ám néhány centis lesről született a találat, így a VAR érvénytelenítette a gólt. Objektíven tehát igazságos ítélet született, de biztos, hogy a futball alapígérete szerint nem az az igazságosabb, ha Dávid legyőzheti Góliátot?

Bármi lehet belőlünk?
 

A Hazám című fejezet legerősebb szövege a „Gyere vissza, Lekvár, rajta leszünk egy képen, még bármi lehet belőlünk” című írás, ami valahol Esterházy Péter és Illyés Gyula metszetében helyezkedik el. Pető elhagyja Messit és Guardiolát, és azokra a bizonyos hátsó füvesekre, azon belül is Olaszliszkára vezeti az olvasót, arra a településre, ami 2006-ban egy tragikus bűneset kapcsán lett országszerte ismert. Ahogyan a település polgármestere fogalmaz a kötetben:

„(...) így egy falu örökkévaló bűnhődése lesz, noha eleget vezekeltünk már a gyilkosok miatt.”
 

Pető ezen a településen a reményt látja meg a futballban, ami talán felülírhatja a feszültségeket, és talán új platformra terelheti a faluról szóló diskurzust.

Az Európa-bajnokság kapcsán feltétlenül aktuális A futball hazatért című fejezet, aminek megnevezése akár az angol mítosz ironikus kifordításaként is értelmezhető. Pető azon a folyamaton megy végig, amelyen már sokan próbáltak megragadni: megkísérli szavakba önteni a magyar válogatott elmúlt években bejárt útját. A szerző – a mostani Európa-bajnokság kapcsán megjelent vélemények alapján némileg túlzottan optimistán –a futball egyesítő hatását emeli ki. Itt megint szóba kerül Byung-Chul Han, aki szerint „a szabadság a sikerült közösség szinonimája”, Pető ezt így terjeszti ki a futballra:

„Hiszen a sikerült közösség szabaddá tehetne minket, s noha nyilván nem a futball jelenti a sikerült közösséget, hanem még saját eszméim szerint is inkább az egyenlősítés, a hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, ám mindennek a reménye, az önfeledtsége igenis belelátható a földöntúli örömbe, amit a Fiolák pillanataiban érzünk.“
 

Élet és halál urai a pályán
 

A kötet utolsó fejezetében a játékvezetéssel kapcsolatos szövegek kaptak helyek. A szerző maga is tevékenykedett bíróként, így részben saját élményekre támaszkodik, de ennél is fontosabb célja, hogy bemutassa azt a nagyon sajátos lelkiállapotot, amikor az ember minden pályán történő eseménynek az ura, ugyanakkor szinte biztosan több tízezer szurkoló kívánja majd a pokolra.

Pető egyik írása Puhl Sándornak állít emléket. A könyv érvelése szerint a magyar játékvezető azért juthatott a csúcsra, mert minden kollegájánál jobban volt képes elviselni a nyomást.

„Nem feltétlenül kotta szerint játszott, ám kivételes érzéke volt ahhoz, hogy vezesse, menedzselje a pályán futballozó huszonkét hatalmas egót, elviselje az elképzelhetetlen nyomást.”

A lelátó csendes, újra csendes

Pető Péter könyve izgalmas gondolatokkal teli, remek képi anyaggal illusztrált mű, ami hűen képviseli, hogy a futball valójában minden. És itt tudok személyesen is csatlakozni ahhoz, amit Pető A futball hazatért című szövegben említ, miszerint őszintén sajnálja azokat, akik teljesen kimaradnak ennek a játéknak a szépségéből. Nem tudok nem mélyen egyetérteni, manapság naponta eszembe jut ez a gondolat, szinte óránként olvasva az Eb kapcsán megjelenő lesajnáló gondolatokat, amelyek – hiába származnak sokszor értelmiségiektől –, nélkülöznek minden árnyalatot. Pedig a futball tényleg soha nem érhet véget, épp ezért beszélni kell róla. Pető Péter műve pedig közelebb visz ahhoz, hogy ehhez meglegyenek a megfelelő szempontjaink.

Szabó Zsolt: „Azt elfogadom, hogy itthon nincs szükség rám”Hat éve, 321 hazai első osztályú és több mint 150 nemzetközi mérkőzéssel a háta mögött vonult vissza az egykori FIFA játékvezető. Utoljára 2018 júniusában, az Újpest – DVSC találkozón fújta a sípot. A Szabó Zsolt a sporttól nem szakadt el, továbbra is, már egyesületi elnökként, a labdarúgásban tevékenykedik.

Szerda délután rendezték a Sportcampus műfüves pályáján a Buzánszky Kupa döntőjét, amely eseményre Debrecenbe látogatott a hazai játékvezetés egykori kiváló alakja, Szabó Zsolt. – Az a megtiszteltetés ért, hogy a szervezők meghívtak a kupa döntőjére és a díjátadóra, a felkérést pedig örömmel fogadtam el. De a kellemest összekötöttem a hasznossal, ugyanis a Debreceni Egyetem sportközgazdász mesterképzésének levelező tagozatán tanulok, csütörtökön pedig egy vizsga is várt rám.

Visszavonulása után mennyire szakadt el a labdarúgástól?

Szinte napra pontosan hat éve „akasztottam szögre” a sípot. A labdarúgás örök szerelem, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jelenleg is ebben a szép sportágban dolgozhatok, a Fővárosi Vízművek Sport Kör elnöke vagyok. Korábban olyan egykori kiváló játékosok irányították a szakmai munkát BLSZ első osztályú csapatunknál, mint Mészöly Géza és Véber György.

30 évet töltött a pályán játékvezetőként, összesen 1624 találkozót vezetett. Nem hiányzik a meccsek hangulata?

Az szakma azon része, mikor ott vagyok a pályán, vezetem a meccset, nagyon hiányzik, viszont a sok edzés és a teszt nem.

A játékvezetők nem mondhatni, hogy a szurkolók kedvencei, tevékenységüket sokszor nem éppen irodalmi stílusban bírálják…

Ez sosem zavart, ez mindig is hozzátartozott a labdarúgáshoz, egy-egy ítélet után ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a lelátón. Mai napig rendszeresen kilátogatok az NB I-es mérkőzéseke, jó érzéssel tölt el, hogy minden stadionban szeretettel fogadnak, ez egy jó visszajelzés számomra, hogy nem vezettem olyan rosszul a meccseket.

Majd 500 hazai első osztályú és nemzetközi találkozón fújta a sípot. Van, amely valamiért különösen emlékezetes maradt?

Nehéz lenne egyet is kiemelni, nagyon sok emlékezetes mérkőzés maradt meg bennem. Ezek között említhetném a 2012-es MTK – DVSC Magyar Kupa döntőt. A rendes játékidőben és a hosszabbításban nem született döntés (3-3 – szerk.), majd egy maratoni hosszúságú büntetőpárbajban nyert 8-7-re a Loki. Ide sorolnám a Debrecen 2010-es, Videoton elleni mérkőzését, amely a bajnoki címről döntött, vagy a Salzburg – Juventus Európa-liga találkozót, de egy U19-es bajnoki döntőre is jó szívvel emlékezem.

Adja magát a kérdés: Debreceni mérkőzések?

Pályafutásom 321 bajnoki mérkőzéséből legtöbbet, 49-et a Ferencvárosnak vezettem, 48-at pedig a DVSC-nek és az Újpestnek. Az én időmben a Loki top csapatnak számított, zsinórban nyerték a bajnoki címeket, mindig telt ház és jó hangulat volt az Oláh Gábor utcai Stadionban. Szerettem meccset vezetni a piros-fehéreknek, de tudtam, nem lesz könnyű dolgom, főleg a rangadókon, de sosem féltem ezektől a találkozóktól.

A korábbi évekkel ellentétben, nemzetközi mérkőzéseken mintha mellőznék a magyar játékvezetőket. Ön szerint mi lehet ennek az oka?

Mivel nem dolgozom a hazai játékvezetésben, nem lenne etikus, ha kritikát fogalmaznék meg. Viszont az sokat elárul, hogy a két legrangosabb sorozatban, a BL-ben és az EL-ben, illetve most az Európa-bajnokságon nincs magyar játékvezető, csak a Konferencia Ligában. Anno Kassa Viktor három BL meccset vezetett egy őszi szezonban, Vad István és én három-három EL találkozót. Azt elfogadom, hogy itthon nincs szükség rám, de egy évek óta külföldön dolgozó Kassai Viktorra vagy Erdős Gáborra, Vámos Tiborra, Kispál Róbertre sem, azt nehéz megérteni. Mindannyian komoly nemzetközi tapasztalatokkal bírnak, mégsem vonják be őket a játékvezetői oktatásba, ez pedig elgondolkodtató.

Ha hívnák, menne?

Tartozom annyival a magyar labdarúgásnak-játékvezetésnek, ha felkérnének, mindent félreteszek, hogy tudásommal és tapasztalataimmal segítsem a hazai játékvezetést. De erre jelenleg kevés az esély.

Kovács Imre és kollégái hat lejárt sportorvosi szúrtak ki az NB. III-ba jutásért megrendezésre kerülő osztályozón,

Tiszaföldvár SE–Villány TC 5–1 (3–0)

Tiszaföldvár, 500 néző. Vezette: Kovács Imre (Sinkovicz D., László I.)

Tiszaföldvár: Jakab K. – Budaházi (Sipaki, 61.), FEHÉR ZS., Szántó, Antman – Háda, BORGULYA, Bódai (Palatinusz, 82.) – OLÁH Á. (Bozsó, 69.), KÁLMÁN SZ. (Pápai, 82.), FŐDI (Czakó, 61.). Edző: Sonkoly Lajos.

Gólszerzők: Kálmán Sz. (7.), Oláh Á. (13.), Fehér Zs. (42.), Bódai (50.), Palatinusz (89.), ill. Wilkesz (85.). 

A mérkőzés előtt derült ki, hogy a vendég csapat hat játékosának lejárt a sportorvosi igazolása, így őket Kovács Imre törölte a jegyzőkönyvből.

Vélhetően a megyei igazgatóság meg fogja vizsgálni, hogy a korábbi fordulókban érvényes volt-e a sportorvosi.

Frissítve:

A vendég csapat játékosainak sportorvosi engedélyei három nappal a mérkőzés előtt jártak le.