Nemzetközi feladatok
Vad István és játékvezetői csapata szeptember 7-én Írországban vezet EB selejtező mérkőzést.
A magyar labdarúgó-játékvezetés jelenéről, illetve elmúlt öt évéről számolt be részletesen Puhl Sándor, a Játékvezető Bizottság alelnök
Nemzetközi feladatok
Bognár Tamás és játékvezetői csapata szeptember 3-án EB selejtezőt vezet Izraelben!
Bognár Tamás és játékvezetői csapata szeptember 3-án EB selejtezőt vezet Izraelben!
Itztadion Sammy Ofer, Haifa (ISR), Group B, 20:45 CET
Israel - Andorra
Referee: Tamás Bognar (HUN)
Assistant Referees: Oszkar Lemon (HUN), Theodoros Georgiou (HUN)
Additional Assistant Referees: Ádám Farkas (HUN), Jozsef Erdos (HUN)
Fourth Official: Gabor Erös (HUN)
UEFA Delegate: Eduard Prodani (ALB)
UEFA Referee Observer: Terje Hauge (NOR)
Játékvezetőkről
Az InStat elemzőrendszer a Debrecen?Ferencváros NB I-es labdarúgó-rangadón figyelemmel követte a játékvezető, Szabó Zsolt teljesítményét is, alábbi cikkünkben a
Az InStat elemzőrendszer a Debrecen?Ferencváros NB I-es labdarúgó-rangadón figyelemmel követte a játékvezető, Szabó Zsolt teljesítményét is, alábbi cikkünkben a mérkőzés példáján a játékvezetés gyakorlati és elméleti mélységeibe ássuk bele magunkat.
Ha az ítéleteken túllépünk, és statisztikai szempontból vizsgáljuk a játékvezetők teljesítményét, az egyik legérdekesebb, összehasonlításra érdemes adat valószínűleg az, hogy menyit futnak a mérkőzéseken, akár a játékosokkal összevetésben. Nos, Szabó Zsolt az InStat mérése szerint 10 087 métert teljesített a rangadón, ami átlagosnak mondható.
Ha a Bajnokok Ligája örökmozgó játékosaira gondolunk ? akik mérkőzésenként olykor 12, sőt 13 kilométert is teljesítenek ?, a 10 kilométer akár kevésnek is tűnhet. Ugyanakkor a játékvezetők teljesítménye esetén figyelembe kell vennünk, hogy mindig a mérkőzéshez, az iramhoz, a játék képéhez kell igazodniuk. Bajnokok Ligája-mérkőzéseken a topjátékvezetők a legnagyobb munkabírású labdarúgókkal is felveszik a versenyt, Kassai Viktor nem egyszer teljesít 12-13 kilométereket mérkőzésenként. Egy korábbi felmérés szerint az angol Premier League játékvezetőinek átlaga 9.5 kilométer mérkőzésenként, nemzetközi porondon pedig 11.36 kilométert teljesítenek, ám a CNN már a 2010-es világbajnokság alatt is arról készített riportot, hogy a legfelkészültebb sípmesterek ?túlfutják? a játékosokat. A Premier League-ben a játékvezetők mozgása átlagosan 47 százalékban áll lassú futásból, kocogásból (Szabó Zsolt: 47 százalék), 23 százalék séta (34), 12 százalék sprintből (4.2). Nemzetközi szinten a játékvezetőknek átlagosan 84 másodpercenként (!) kell hozniuk egy ?magas intenzitásúként? körülírt döntést átlagosan 165-ös pulzus mellett. játékvezetők leginkább a box-to-box középpályásokhoz hasonlítható mozgást végeznek, azzal a különbséggel, hogy míg például Bastian Schweinsteiger, Yaya Touré vagy Paul Pogba kifejezetten feladatának tekintheti, hogy odaérjen a támadás második hullámára a tizenhatoson belülre, addig a játékvezetőknek arra kell törekedniük, hogy a büntetőterületen belül véletlenül se akadályozzák a játékot. Épp ezért azon belül csak akkor láthatjuk őket, ha a játékhelyzet (pontrúgás, lendületes kontraakció, alapvonalnál zajló ?sűrű? játék) nagyon úgy kívánja.
![]() |
| Szabó Zsolt hőtérképe, illetve sprintjei a Loki?Fradi meccsen: kirajzolódik a laza diagonális mozgás és a vendégcsapat fölénye (Forrás: InStat) |
A játékvezetők alapvetően laza diagonális, a két asszisztens elhelyezkedésének képzeletbeli vonalára merőleges, a pályán átlós mozgást végeznek ? ez kitűnik a hőtérképből is ?, hogy segítőikkel együtt a pályán minél nagyobb ?akcióterületet? lássanak be. Természetesen a mozgásuk főként labdaközpontú, így azt kell figyelniük, hogy mi történik a labda körül, ugyanakkor gyakran irányító középpályások módjára kell olvasniuk a játékot. Például szélen futó akciók esetén nem árt azt sem figyelniük, hogy a középen kiugró támadóval szemben nem történik-e szabálytalanság. Ez már összehangolt munkamegosztást kíván a segítőkkel. Ezért kell megjegyezni, hogy nyilvánvalóan van olyan szabálytalanság, amelynél ? épp az ?ideálison? felüli távolság miatt ? az asszisztens elvárható segítségét kell figyelembe venniük. Szabó Zsolt a Loki?Fradin átlagosan 20.34 méterre volt a labdától, ami számokkal szinte tökéletesen leírható módon felel meg a kívánalmaknak, ezzel összhangban van az is, hogy a szabálytalanságok befújásánál átlagosan 21.09 méterről hozott ítéletet. Szabó felkészültségét, rutinját ugyancsak aláhúzza, hogy a kulcsmomentumoknál még közelebbről, átlagosan 14.85 méterről figyelte az eseményeket. Minden távolsági mutató esetében igaz, hogy a második félidőre csökkent az érték (átlagos távolság: 23.85 m, ill. 18.46 m; átlagos távolság kulcsmomentumoknál: 14.85, ill. 12.77), ami inkább a Fradi fölényéről, az iram csökkenéséről árulkodik, mintsem a játékvezető teljesítményéről.
A Nemzeti Sport tudósítójának értékelése a játékvezetői működésről a DVSC?FTC mérkőzésen, Szabó Zsolt nyolcas osztályzatot kapott: Próbált akcióközelben maradni, ha nem sikerült, asszisztensei kisegítették. A szabálytalanságok megítélésénél olykor következetlen volt, a kezezéseket sem mindig vette észre, és sok apróbb tévedése volt a mezőnyben. Engedte a kemény ütközéseket, ezt a játékosok nem értették.
Szabó Zsolt labdarúgóként már jócskán öregfiú-korosztályhoz tartozna, ennek ellenére játékvezetőként az élvonal egyik legmegbízhatóbb tagja. Az NB I-es keret legtapasztaltabbja, 43 éves, 1999 és 2010 között FIFA-kerettag volt. 1996 óta vezet a magyar élvonalban, amelyben senki sem vezetett nála több meccset. 286 találkozóján, ha csak az átlagos 10 kilométerrel is számolunk, 2860 kilométert teljesített eddig, ami majdnem 68 maratoni futásnak felel meg...
Játékvezetőkről
Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban.
Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban. A nemzeti ünnep alkalmából magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Palotai Károly olimpiai és magyar bajnok labdarúgó, FIFA-játékvezető, sportvezető.
A 80. születésnapját szeptember 11-én ünneplő Palotai Károly 3-3 világbajnokságon és olimpián, 2 BEK-döntőn, és 1-1 KEK-, UEFA Kupa-, valamint Szuperkupa-fináléban bíráskodott. Korának egyik legkiemelkedőbb játékvezető egyénisége volt a világon. A békéscsabai születésű játékos a helyi Előre csapatában öt idényt játszott 1950-1955-ig. Utána Győrbe került ahol 1955-1967-ig történelmet írt, közben két évadot Freiburgban légióskodott (1956-1958). Játékosként gazdag eredménysort mutathat fel: olimpiai bajnok (1964), magyar bajnok (1963), MNK-győztes (1965, 1966, 1967), 171 mérkőzésen 45 gól az NB I-ben, olimpiai válogatottként 15 mérkőzésen 2 gól. A tartalmas pályafutás után 1967-ben egy új korszak kezdődött az életében, ahol még magasabb csúcsokra jutott el. Az első osztályban 1970-ben a Haladás-Salgótarján mérkőzésen mutatkozott be, 1983-ban a Haladás-MTK meccsen vonult vissza.
Összesen 215 találkozót vezetett a legmagasabb osztályban. Nemzetközi karrierje 1972-ben kezdődött, még abban az évben az olimpián bíráskodott, hasonlóképpen tett 1976-ban és 1980 -ban. Miként az ötkarikás játékokra, a világbajnokságokra is három alkalommal delegálták (1974, 1978, 1982). Az 1974-es vébén ő volt a döntő tartalék-játékvezetője.
Kétszer vezetett BEK-döntőt (1976-ban és 1981-ben), 1975-ben ő fújta a sípot az UEFA Kupa-fináléjában, 1979-ben pedig Kupagyőztesek Európa Kupájának döntőjében. Játékvezetői pályafutása után betöltött pozíciói: FIFA-instruktor (1985-1998), FIFA-játékvezető-ellenőr (1985-1998), UEFA játékvezető ellenőr (1985-2005), a FIFA Játékvezető Bizottságának tagja (1990-1994), a Magyar Olimpiai Bizottság tagja (1983-1985), az MLSZ JT elnökhelyettese, a JB alelnöke (1990-2006), a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke (1990-1998), a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportigazgatóság vezetőhelyettese (1971-1995).
forrás: szabolcsjb.hu
Nemzetközi feladatok
Vad István és játékvezetői csapata csütörtökön a Rabotnicki-Rubin mérkőzésen lesz főszereplő.
Játékvezetőkről
A korábbi MLSZ JB. elnök Vágner László a Liberec-Hajduk Split mérkőzésen ellenőriz csütörtökön.
A korábbi MLSZ JB. elnök Vágner László a Liberec-Hajduk Split mérkőzésen ellenőriz csütörtökön.
Játékvezetőkről
Az MLSZ alelnöke, elnökségi tagja, nemzetközi igazgatója és a játékvezetők első számú embere, Berzi Sándor Manchesterben ellenőrködik..
Az MLSZ alelnöke, elnökségi tagja, nemzetközi igazgatója és a játékvezetők első számú embere, Berzi Sándor Manchesterben ellenőrködik..
| Manchester United | Club Brugge | ||||
| UCL Play-Off, 1st Leg, 18/08/2015, 20:45 CET ? Manchester (ENG) | |||||
|
Match Officials Referee: Deniz Aytekin (GER) Assistant Referees: Guido Kleve (GER), Markus Häcker (GER) Additional Assistant Referees: Daniel Siebert (GER), Benjamin Brand (GER) Fourth Official: Frank Willenborg (GER) UEFA Referee Observer: Jaap Uilenberg (NED) UEFA Delegate: Sándor Berzi (HUN) Referee Liaison Officer: David Allison (ENG) Blog Referee Observer: Edward (GRE) |
|||||
Nemzetközi feladatok
Akik figyelemmel követték weboldalunk és a foci-info.hu oldalunk kimutatásait azok láthatták, hogy Kassai Viktor levették a szombati DVTK-DVSC meccsről. Nem véletlenül! Fontos feladata lesz V
Játékvezetők statisztikái
A létszámcsökkentésen átesett OTP Liga nem hozott új feladatot a játékvezetőink számára, ha csak azt nem, hogy sűrűbben találkoznak 1-1 csapattal.
A lejátszott 30 mérkőzés közül Vad II. István, Solymosi Péter és Andó-Szabó Sándor 4-4 mérkőzést vezetett, míg a miskolci származású Fábián Mihály nem jutott szerephez játékvezetőként.
Játékvezetők rangsora és grafikonja
Asszisztensként Georgiou Theodoros 5, míg Buzás Balázs, ifj. Tóth Vencel, Király Krisztián, Ring György és Viszokai László is 4-4 alkalommal asszisztált.
Asszisztensek rangsora és grafikonja
Ellenőrként Fazekes János és Székely Ferenc 4-4 alkalommal ellenőrizte a játékvezetők működését.
Ellenőrök rangsora és grafikonja
A 30 mérkőzésen 133 sárga lapot és 8 pirosat mutattak fel a játékvezetők. Érdekesség, hogy az ötödik fordulóban osztották ki a legtöbb sárga lapot a játékvezetők (32), azonban ebben a fordulóban nem volt piros.
Fordulónkénti lapok és grafikon
A sárga lapokat legtöbbször Iványi Zoltán mutatta fel, átlagban mérkőzésenként 5,5 lapot osztott ki. Vad István az általa vezetett 4 mérkőzésen 20 sárgát és 2 pirosat adott.
Játékvezetők lapstatisztikája grafikonnal
Csapatok közül hazai pályán a DVTK és a Haladás kapta a legtöbb sárgát (10), míg vendégként a Honvéd (11.)
Amennyiben kíváncsi vagy, hogy melyik játékvezető kit állított ki, azt itt megtudhatod.
Játékvezetők statisztikái
Az InStat elemzőrendszer a Debrecen–Ferencváros NB I-es labdarúgó-rangadón figyelemmel követte a játékvezető, Szabó Zsolt teljesítményét is, alábbi cikkünkbe
Ha az ítéleteken túllépünk, és statisztikai szempontból vizsgáljuk a játékvezetők teljesítményét, az egyik legérdekesebb, összehasonlításra érdemes adat valószínűleg az, hogy menyit futnak a mérkőzéseken, akár a játékosokkal összevetésben. Nos, Szabó Zsolt az InStat mérése szerint 10 087 métert teljesített a rangadón, ami átlagosnak mondható.
Ha a Bajnokok Ligája örökmozgó játékosaira gondolunk – akik mérkőzésenként olykor 12, sőt 13 kilométert is teljesítenek –, a 10 kilométer akár kevésnek is tűnhet. Ugyanakkor a játékvezetők teljesítménye esetén figyelembe kell vennünk, hogy mindig a mérkőzéshez, az iramhoz, a játék képéhez kell igazodniuk.
Bajnokok Ligája-mérkőzéseken a topjátékvezetők a legnagyobb munkabírású labdarúgókkal is felveszik a versenyt, Kassai Viktor nem egyszer teljesít 12-13 kilométereket mérkőzésenként. Egy korábbi felmérés szerint az angol Premier League játékvezetőinek átlaga 9.5 kilométer mérkőzésenként, nemzetközi porondon pedig 11.36 kilométert teljesítenek, ám a CNN már a 2010-es világbajnokság alatt is arról készített riportot, hogy a legfelkészültebb sípmesterek „túlfutják” a játékosokat.
A Premier League-ben a játékvezetők mozgása átlagosan 47 százalékban áll lassú futásból, kocogásból (Szabó Zsolt: 47 százalék), 23 százalék séta (34), 12 százalék sprintből (4.2). Nemzetközi szinten a játékvezetőknek átlagosan 84 másodpercenként (!) kell hozniuk egy „magas intenzitásúként” körülírt döntést átlagosan 165-ös pulzus mellett.
játékvezetők leginkább a box-to-box középpályásokhoz hasonlítható mozgást végeznek, azzal a különbséggel, hogy míg például Bastian Schweinsteiger, Yaya Touré vagy Paul Pogba kifejezetten feladatának tekintheti, hogy odaérjen a támadás második hullámára a tizenhatoson belülre, addig a játékvezetőknek arra kell törekedniük, hogy a büntetőterületen belül véletlenül se akadályozzák a játékot. Épp ezért azon belül csak akkor láthatjuk őket, ha a játékhelyzet (pontrúgás, lendületes kontraakció, alapvonalnál zajló „sűrű” játék) nagyon úgy kívánja.
![]() |
| Szabó Zsolt hőtérképe, illetve sprintjei a Loki–Fradi meccsen: kirajzolódik a laza diagonális mozgás és a vendégcsapat fölénye (Forrás: InStat) |
A játékvezetők alapvetően laza diagonális, a két asszisztens elhelyezkedésének képzeletbeli vonalára merőleges, a pályán átlós mozgást végeznek – ez kitűnik a hőtérképből is –, hogy segítőikkel együtt a pályán minél nagyobb „akcióterületet” lássanak be. Természetesen a mozgásuk főként labdaközpontú, így azt kell figyelniük, hogy mi történik a labda körül, ugyanakkor gyakran irányító középpályások módjára kell olvasniuk a játékot. Például szélen futó akciók esetén nem árt azt sem figyelniük, hogy a középen kiugró támadóval szemben nem történik-e szabálytalanság. Ez már összehangolt munkamegosztást kíván a segítőkkel. Ezért kell megjegyezni, hogy nyilvánvalóan van olyan szabálytalanság, amelynél – épp az „ideálison” felüli távolság miatt – az asszisztens elvárható segítségét kell figyelembe venniük.
Szabó Zsolt a Loki–Fradin átlagosan 20.34 méterre volt a labdától, ami számokkal szinte tökéletesen leírható módon felel meg a kívánalmaknak, ezzel összhangban van az is, hogy a szabálytalanságok befújásánál átlagosan 21.09 méterről hozott ítéletet. Szabó felkészültségét, rutinját ugyancsak aláhúzza, hogy a kulcsmomentumoknál még közelebbről, átlagosan 14.85 méterről figyelte az eseményeket.
Minden távolsági mutató esetében igaz, hogy a második félidőre csökkent az érték (átlagos távolság: 23.85 m, ill. 18.46 m; átlagos távolság kulcsmomentumoknál: 14.85, ill. 12.77), ami inkább a Fradi fölényéről, az iram csökkenéséről árulkodik, mintsem a játékvezető teljesítményéről.
A Nemzeti Sport tudósítójának értékelése a játékvezetői működésről a DVSC–FTC mérkőzésen, Szabó Zsolt nyolcas osztályzatot kapott: „Próbált akcióközelben maradni, ha nem sikerült, asszisztensei kisegítették. A szabálytalanságok megítélésénél olykor következetlen volt, a kezezéseket sem mindig vette észre, és sok apróbb tévedése volt a mezőnyben. Engedte a kemény ütközéseket, ezt a játékosok nem értették.”
Szabó Zsolt labdarúgóként már jócskán öregfiú-korosztályhoz tartozna, ennek ellenére játékvezetőként az élvonal egyik legmegbízhatóbb tagja. Az NB I-es keret legtapasztaltabbja, 43 éves, 1999 és 2010 között FIFA-kerettag volt. 1996 óta vezet a magyar élvonalban, amelyben senki sem vezetett nála több meccset. 286 találkozóján, ha csak az átlagos 10 kilométerrel is számolunk, 2860 kilométert teljesített eddig, ami majdnem 68 maratoni futásnak felel meg…
Nemzetközi feladatok
Vad Istvánnak és játékvezetői csapatának nem kell messzire utazniuk a következő BL meccsre.