A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége legutóbbi ülésén több lépésből álló tervet fogadott el a hazai játékvezetés színvonalának emelése érdekében - megállapítva, hogy annak színvonala most is elfogadható. A terv része a következő idénytől az élvonalbeli játékvezetők professzionális státuszának megteremtése, a gólvonali játékvezető alkalmazása, valamint ezzel összhangban az ellenőrzési, bírálati rendszer további finomítása, szigorítása. A komoly hibákat elkövető játékvezetőknek számolniuk kell akár kényszerpihenővel is, ám az ő szakmai értékelésük a játékvezető-ellenőrök feladata, senki másé.

Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, a színvonal emelése nem képzelhető el a labdarúgás szereplőinek (edzők, játékosok, klubvezetők) partnersége, folyamatos együttműködése nélkül. Az MLSZ vezetése megszüntette azt az igazságtalan gyakorlatot, amely szerint a klubok korábban ?leiratkozhattak? egyes játékvezetőkről. A feltételek minden szereplő számára egységesek, és így a klubvezetőknek a jövőben sem lesz beleszólásuk abba, hogy a bíróküldést befolyásolják, azaz, hogy melyik mérkőzést melyik játékvezető dirigálja. Ez egyébként a FIFA és az UEFA jogos elvárása is minden tagszövetségével szemben, mindenfajta ún. fekete-lista ellentétes lenne a nemzetközi szövetség szabályzataival is.

E mellett azt is fontos leszögezni, az együttműködést esetenként felváltó ellenkezés, hangulatkeltés elfogadhatatlan egy olyan országban, ahol - az alacsonyabb osztályokban - rendszeresnek mondható a játékvezetőkkel szembeni tettlegesség. Aki játékvezetőt bántalmaz, annak nincs helye a futballpályák környékén, és e viselkedés megszüntetése érdekében szükséges lenne legalább a példaképül szolgáló sportszakemberek méltóságteljes, tiszteletteljes, higgadt viselkedése, mint ahogy ők is tiszteletet érdemelnek a játékvezetői csapat tagjaitól. A munkájukat legjobb tudásuk szerint végző játékvezetőket alaptalanul, a becsület csorbítására alkalmas módon, vagy a fair play szellemével ellentétesen, sportszerűtlenül bíráló sportszakemberek, fegyelmi eljárásra számíthatnak.

Az MLSZ csak mosolyog az NB II-es Szigetszentmiklóson, amely polgári peres úton támadja meg a Kozármisleny elleni idegenbeli bajnoki játékvezetőjét. Borbély Zoltán, a szövetség jogi és sajtóirodájának vezetője elmondta, ez olyan, mint a sebészt a műtét után testi sértésért feljelenteni.

Radványi Ádám játékvezető három játékost, két edzőt és egy "ismeretlen személyt" is kiállított a Szigetszentmiklós csapatából a Kozármisleny elleni hétvégi, idegenbeli mérkőzésen, amelyet a gárda 2-1-re elveszített. Az SZTK részéről válaszul kijelentették, polgári peres eljárás keretében próbálnak elégtételt venni a bírón, akinek a tevékenységét már nem először kifogásolták a szezonban.

Az MLSZ Várhidi Péter szakmai igazgatót egy meccsre eltiltotta, Radványi sporttársnak pedig a hétvégi körben élvonalbeli találkozót adott - utóbbi jelzésértékű lehet.

Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője a Digi Sport Reggeli Start c. műsorában beszélt arról, mit gondolnak a szövetségnél a szigetszentmiklósiak lépéséről.

 

Az MLSZ mosolyog rajta. Ez egy nonszensz. A csapatok a nevezéskor aláírják, hogy polgári bíróságot nem vesznek igénybe vitáikhoz, hanem a labdarúgás fórumain rendezik azokat. A Szigetszentmiklós talán még Strasbourghoz is fordulhatott volna, az még viccesebb lenne. Ha nem megy a csapatnak, mindig a kudarc okát igyekeznek megtalálni. A játékvezetőt beperelni körülbelül olyan, mint a sebészt műtét után testi sértésért feljelenteni ? fogalmazott.

Kedden tartotta soros ülését a Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége. Részletes beszámolót készített a Játékvezető Bizottság, hazánkban is bevezetik a gólvonali játékvezetők gyakorlatát. Reformintézkedésekről döntöttek a Licenc Szabályzat kapcsán. Téma volt a női labdarúgás fejlesztése illetve a Magyar Kupa résztvevőinek díjazása is.

Játékvezetés

Az Elnökség korábbi felkérésére az MLSZ Játékvezetői Bizottsága részletes háttéranyagot készített A magyar játékvezetés jelene, az előrelépés irányai címen. A tanulmány a bíráskodás történelme, a játékvezetői struktúra felépítése, a képzés, kiválasztás és értékelés témaköre mellett a fejlődés irányait is megfogalmazza.

Az MLSZ Elnöksége megtárgyalta és elfogadta a Játékvezetői Bizottság (JB) előterjesztését a magyar labdarúgó játékvezetés fejlesztési tervéről. Az Elnökség az elmúlt több évtizedes hazai és a jelenlegi nemzetközi folyamatokkal összevetve a játékvezetés hazai színvonalát egyes kiemelkedő pozitív teljesítmények, és szórványosan előforduló nem kívánatos események mellett összességében átlagosnak és elfogadhatónak ítéli meg, de javulását feltétlenül szükségesnek tartja. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a játékvezetés megítélésében tapasztalható gyakori egyéni megnyilvánulásokat legtöbbször túlzónak, megalapozatlannak, és a Fegyelmi Szabályzatban valamint az Etikai kódexben írottakkal szemben állónak tartja. Az Elnökség határozottan elítéli továbbá a főképpen az amatőr labdarúgásban előforduló, a játékvezetőkkel és az ellenfelekkel szemben alkalmazott szóbeli és fizikai erőszak minden formáját.

Ezek alapján az Elnökség a játékvezetés egyenletes elfogadható színvonalának kialakítása és fenntartása érdekében ? az amatőr és a professzionális labdarúgásra egyaránt kiterjedően - a következő döntéseket hozta:

a) A JB irányítása mellett az MLSZ megyei igazgatóságai szervezésében induljon átfogó intézkedési csomag a játékvezetői utánpótlásbázisának szélesítése érdekében. Az alapfokú képzési programok részvételi díját az MLSZ központi hivatala átvállalás útján jelentősen mérsékelje. A megyei igazgatóságok a JB központi iránymutatása és ellenőrzése mellett szélesítsék ki a játékvezetői mentor programot, annak érdekében, hogy minél korábban, minél több fiatal, kezdő játékvezető kapjon szakmai segítséget fejlődéséhez. A beavatkozás révén el kell érni, hogy a játékvezetői kar létszáma növekedjen és a bírói összetétel szakmai színvonala emelkedjen.

b) A JB dolgozza ki a játékvezetői kar tagjainak folyamatos továbbképzési rendszerét. A megyei igazgatóságok bevonásával egységesítse a játékvezetés országos gyakorlatát, a képzés, továbbképzés gyakorlatát. Ennek során kerüljön felülvizsgálatra az előmeneteli rendszer, a keretszámok, valamint a korhatárok rendszere.

c) A JB a megyei igazgatóságokkal együttműködve vizsgálja felül és egységesítse a játékvezetők kiválasztásában az alkalmassági feltételek rendszerét, valamint dolgozza ki a játékvezetők tevékenységének szigorú ellenőrzési és visszajelzési rendszerét. Az Elnökség felkéri a JB-t, tekintse át a játékvezetői tevékenységek kapcsán felvetődő hibákkal kapcsolatos szankciók rendszerét, súlyát, és elvárása, hogy súlyos hibákat elkövető játékvezetők egyértelmű visszajelzéseket kapjanak, és hibáiknak legyen érdemi következménye.

A játékvezetők küldésében határozottan és egyoldalúan a teljesítményelvűség, ezzel összhangban az értékelések visszajelzése érvényesüljön. Az alkalmassági feltételek meglétét nemcsak a kiválasztásnál, hanem folyamatosan kell ellenőrizni.

d) A JB az MLSZ Főtitkárával közösen vizsgálja felül a játékvezetés működtetése, a játékvezető utánpótlás kezelése és a szakmai továbbképzés gazdasági feltételeit, és tegyen javaslatot a feltételek szakmai tartalmának javítására. Ennek során az amatőr labdarúgásban alakuljon ki a méltányos díjrendszer, a professzionális labdarúgásban pedig az európai átlaghoz való felzárkóztatás. A játékvezetői kereten belül egy hivatásosokból álló állomány alkalmazásának bevezetése a 2013-2014-es idénytől valósuljon meg.

e) Az Elnökség felkéri az MLSZ hivatalát az a)-d) pontokban foglalt feladatok pénzügyi feltételeinek megtervezésére, és Elnökség elé terjesztésére.

f) Az Elnökség az UEFA ajánlását támogatva és elfogadva, döntött a gólvonali játékvezetők (goal-line assitants) alkalmazásának az NB I-es bajnokságban a 2013-2014-es versenyévben történő bevezetéséről.

g) Az Elnökség felkéri az MLSZ központi hivatalát előterjesztés soron kívüli készítésére, a Fegyelmi Szabályzat kiegészítésére és szigorítására. Ennek keretében:

- a sporteseményen elkövetett, a játékvezetőkkel és az ellenfelekkel szemben alkalmazott szóbeli és fizikai erőszak büntetési tételeit jelentősen szigorítsa meg, mérlegelve a minősítetten sportszerűtlen magatartás legsúlyosabb, örökös eltiltással történő büntetését,
- az Elnökség kéri a Fegyelmi Bizottságot, hogy úgy dolgozza át a Fegyelmi Szabályzatot, hogy annak szankciói között nagyobb súllyal jelenjen meg a pénzbüntetés;
- tiltsa meg a klubok illetve alkalmazottaik részéről a játékvezetői tevékenységet értékelő, minősítő kommunikáció minden nemű formáját;
- hívja fel a Fegyelmi Bizottság és a megyei Fegyelmi Bizottságok figyelmét, a játékvezetőkkel kapcsolatos magatartásra vonatkozó szabályok következetes, szigorú ellenőrzésére, annak érdekében, hogy a klubok a Játékszabályok betartásakor a Játékvezetők tiszteletére vonatkozó szabályokat is hiánytalanul betartsák,
- Az Elnökség felkéri a központi hivatalt, hogy az ország bármely pontján, bármely bajnokságban bántott, sérelmezett játékvezetők jogi segédletét lássa el.

h) Az MLSZ központi hivatala a jövőben az Elnökség elé terjesztendő professzionális és amatőr licenc szabályzatokba foglalja bele a játékosok számára kötelező oktatást, amely előírja, illetve biztosítja a játékosoknak a Játékszabályok ismeretét.

Az Elnökség előírja, hogy a fenti pontokban foglalt feladatok végrehajtásáról a JB a Főtitkárral közösen készítsen előterjesztést 2013. március 31-ig.

Másfél hónappal ezelőtt az MLSZ vezetése döntött arról, hogy a játékvezetői bizottságnak komplett fejlesztési tervet kell készíteniük. Az MLJT vezetői több hónapos munkával már elkészítettek tavaly egy 10 programból álló fejlesztést. Sajnos azóta sem történt előrelépés, bár a szakmai anyag az nagyon jó mindenki szerint. Több tanulmány készült már a JB iroda fejlesztéséről, a megyei bizottságok működéséről valamint az ügyviteli rendszer komplett fejlesztésétől.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a Magyar Labdarúgás Fórumára, 2011. február 28-ára időzítetten jelentette meg ?A Magyar Labdarúgás Fejlesztési Stratégiája? címmel összefoglaló vitaanyagát, mely kijelöli a XXI. század második dekádjára, a megújulás évtizedére vonatkozó legfontosabb célokat, eszközöket, a várható eredményeket.

Bár az olvasó úgy érezheti, az anyag komplexitásához képest a labdarúgás egyik fontos, a hőskortól immanens része, a játékvezetés ? talán azért, mert a Stratégia szegmenseként nincs önálló felelőse ? kisebb hangsúlyt kap, mégis: a szöveget áttanulmányozva nem lehet kétségünk afelől, a kitűzött célok eléréséhez szükséges a játékvezetés hozzájárulása is. Ennek érdekében a vitaanyag feladatként nevesíti képzett játékvezetők biztosítását, a játékvezető-képzés színvonalának emelését.

Mindazok, akik akár csak felületesen ismerik a magyar labdarúgó játékvezetés múltját, tisztában vannak azzal, sípmestereink sportágunk hírnevének öregbítéséhez mindig is jelentősen hozzájárultak. A sikerek mögött számos kiváló, az adott kor kihívásait felismerő szakember munkája állt.

A labdarúgó játékvezetés hazai fejlesztéséhez legújabban az UEFA Játékvezetői Konvenciójához történő 2007. évi csatlakozás adott inspirációt. Az általa támasztott követelményeknek való megfelelés azonban nyilvánvalóan nem teszi tárgytalanná az együttgondolkodást a következő évek céljairól, feladatairól ezen a területen sem.

Eugene Ionesco román származású francia színműíró, akadémikus örökérvényű bon mot ? ja szerint a dolgokat csak akkor lehet előre látni, amikor már megtörténtek. (?On ne peut prévoir les choses qu?apres qu?elles sont arrivées.?) Természetesen e kötet szerzői tudják azt, nincs náluk a bölcsek köve. Számos témát érintő tanulmányaikat mint egy csokrot abban a reményben ajánlják nem csupán a Magyar Labdarúgó Szövetség, hanem minden érdeklődő futballbarát figyelmébe, hogy azok nem maradnak visszhang nélkül, s hozzájárulnak a hazai játékvezetés fejlesztéséhez.

Az elkészült tanulmányok az alábbi témákra (1-5) kattintva megtekinthetők:

1. Játékvezetői Bizottságok a szövetségi struktúrában (méret: 72 kB)

2. A játékvezetői tömegbázis szélesítése (méret: 1,4MB)

3. Egységes küldési-ellenőrzési informatikai rendszer (méret: 2,3 MB)

4. A játékvezetők erőnléti felkészítése (méret: 1 MB)

5. MLJT helye és szerepe a labdarúgásban (méret: 128 kB)

További öt téma még kidolgozás alatt áll:

6. Tehetség-kiválasztás a játékvezetésben

7. Feljutás és kiesés ? karrier a játékvezetésben

8. Észrevételek a magyar labdarúgó játékvezetés fejlesztéséhez

9. Játékvezetői-ellenőri egységesített iskolarendszer

10. Szponzoráció és reklámlehetőségek a játékvezetésben

Nem újabb tanulmányokat kell írni, hanem a korábbiakat kellene végrehajtani...

Az MLSZ-es munkatársak szerint egyértelmű, de a szövegrész pontatlan a Versenyszabályzatban. A szabályzat szelleme és a Fair Play értelmében játékos, edző (vezetőedző, asszisztens edző, kapusedő), technikai vezető, orvos, gyúró és a szabályzatban meghatározott sportszakember 2 évig nem működhet az adott csapat hivatalos mérkőzésén. Hivatalos mérkőzésnek az MLSZ által szervezett és/vagy bejelentett edzőmérkőzés számít.

Sportszakember az a természetes személy, aki a a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről ? FEOR ? szóló 9029/1993 ? SK 1994. 1. ? KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el.

Sportszakembernek minősülnek a következő személyek:

a) Sportvezető: a sportszervezet hivatalos képviselője, az ügyvezetője, a sportvállakozás tulajdonosa, a nevezési lapon (a labdarúgó mérkőzés jegyzőkönyvében) képviselőként (különböző területek felelőseként) megjelölt személyek, a csapatvezető, a szakmai igazgató, és egyéb alkalmazott, a sportszervezet más tagja, vagy szerződtetett személy;

Az MLSZ Játékvezetői Bizottság is megpróbálta értelmezni a szabályzatot:

A hatályos előírások a következők:

Bárminemű barátságos, edzőmérkőzésen közreműködő játékvezetők, asszisztensek a rendező egyesülettel nem kerülhetnek pénzügyi kapcsolatba! A felkészülési mérkőzéseken közreműködő játékvezetők díját az aktuális díjfizetési rend szerint kell az Igazgatóságon keresztül rendezni.

Minden mérkőzés küldése, díj kifizetése az MLSZ JB-n, vagy a megyei igazgatóságokon keresztül történhet.
Legalább megye I. osztályú játékvezetőt kell küldeni NB II-es csapat azonos vagy alacsonyabb osztályú csapat elleni mérkőzésére. Ennél alacsonyabb osztályú mérkőzésre nincs minimum kategória előírás.

Ha egy játékvezető társadalmi munkában vállal közreműködést, mindenkor bejelentési kötelezettsége van a megyei JB felé. Ez akkor is kötelező,
ha a csapat költségtakarékossági szempontból nem kért hivatalosan játékvezetőt az illetékes megyei Igazgatóságon vagy a megyei JB-től.

Az ellenfélként játszó csapatokkal, kollégákkal szemben viszont úgy gondoljuk, bár konkrét szabály nem tiltja, hogy bejelentési kötelezettségének eleget téve edzőmérkőzést vezessen, etikátlan az egyik csapat edzőjeként, technikai vezetőjeként egyben játékvezetőként is működni. Az UEFA etikai kódexe megköveteli a csapatokkal szembeni tiszteletet:

* A játékvezetőnek tájékoztatnia kell az illetékes nemzeti és/vagy nemzetközi szövetséget, ha valamely csapattal kapcsolatban összeférhetetlensége áll fenn /személyes kapcsolat, korábbi incidens stb. következtében/.

Nem javasoljuk továbbá a közreműködést a Labdarúgás Versenyszabályzata
40. § alábbi két bekezdése miatt sem:

(4) A bajnoki, a kupa és a hivatalos edzőmérkőzéseket, valamint a torna jelleggel rendezett felnőtt és utánpótlás mérkőzéseket csak az
illetékes JB részéről hivatalosan küldött játékvezető vezetheti.

A hivatalos edző mérkőzésekre, valamint a torna jelleggel rendezett felnőtt és utánpótlás mérkőzésekre a rendező szervezet írásban köteles
játékvezetőket kérni a illetékes játékvezető bizottságtól.

Megyei (Budapesti) Igazgatóság bajnokságába más Megyei (Budapesti) Igazgatósághoz tartozó játékvezető csak az illetékes Megyei (Budapesti) Igazgatóság Játékvezető Bizottságának kérésére és a Megyei (Budapesti) Igazgatósághoz Igazgatójának engedélyével vezethet mérkőzést, kivéve, ha szükség-játékvezetőnek kérik fel. Tömegsport rendezvényen a játékvezető csak akkor működhet, ha a rendezvény versenykiírását a területileg illetékes szövetség előzetesen tudomásul vette.


(6) Nem vállalhat küldést a játékvezető, ellenőr:

a) olyan sportszervezet mérkőzésére, amelynek tagja, vagy a kijelölés napját megelőzően 2 éven belül tagja volt;

b) olyan sportszervezet mérkőzésére, amelynek a játékvezető közvetlen rokona tagja, vagy 2 éven belül tagja volt;

c) ha a nemzeti-, vagy nemzetköz nyomozó hatóság meggyanúsította a sportrendezvényének és egyes részelemének befolyásolásával, illetve
kísérletével, valamint olyan információ merül fel, és olyan adat kerül feltárásra, amely jogosulatlan előny elfogadását, illetve ígéretének kezdeményezését bizonyítja.

Ha az a)-b) pontban foglaltak valamelyikét a játékvezető megsérti, fegyelmi eljárást kell elrendelni ellene.

Egy biztos a szabályzat egyértelmű, azonban a szöveget kell pontosítani, hogy vitákat el lehessen kerülni. A szabályzat pontosításával kapcsolatban az MLSZ vezetőihez 2011. májusában már érkezett módosító javaslat.

Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke, a Játékvezetői Bizottság elnöke a játékvezetők ténykedése kapcsán beszélt az mlsz.hu-nak. A véleménynyilvánításnak, sőt, a kritikának is van helye a futballpályák érzelmek által is átitatott közegében, de mint leszögezte, a professzionális futball alapja a kölcsönös tisztelet és az együttműködés szándéka, az, hogy feltételezzük egymásról, a másik fél is a legjobb tudása szerint jár el.

- Az idei bajnoki szezonban talán a szokottnál több kritika éri a magyar játékvezetők ténykedését, az ön véleménye szerint mennyire jogosak ezek az észrevételek?

A labdarúgó-játékvezetés természetéhez tartozik a kritika. A játékvezető elengedhetetlen szereplője a labdarúgó-mérkőzésnek, mégis hálátlan feladatot vállal magára minden bíró: döntéseit sokszor akkor is kritizálják, amikor azok szakmailag kikezdhetetlenek. Bukovi Márton, a magyar futball történetének egyik legnagyszerűbb edzőegyénisége mondta valaha, egy csapat javára és ellenére történt játékvezetői tévedések kiegyenlítődnek egy szezon során, ilyen értelemben mindig pótcselekvés, ha egy-egy szakvezető túlzott energiákat fordít a játékvezetői ténykedés megítélésére.

- Nemzetközi szinten ?"ladható termék" a magyar játékvezető, idehaza nem képesek ugyanerre a teljesítményre az országos keret tagjai?

Valóban igaz, hogy játékvezetőink rendszeresen kapnak felkérést UEFA és FIFA rendezvényekről, jelen vannak a legnagyobb presztízsű tornákon is. A professzionális, de az amatőr futballban is igaz, hogy a játékvezetői team csak akkor működhet sikeresen, ha a labdarúgókban, edzőkben, vezetőkben partnerekre lel. Nem csak az UEFA szlogenje, hanem személyes véleményem is az, amely a Respect kifejezésben megfogalmazódik, azaz egymás kölcsönös tisztelete nélkül nem lehet méltó sporteseményt rendezni. A bíró iránti tisztelet ugyanúgy elvárható, mint az, hogy ő lehetőségei, és legjobb tudása szerint mindent megtegyen a játékosok egészségének megóvásáért, illetve a fair play és az igazságosság elvének érvényesítéséért.

- Mi a játékvezető-ellenőr szerepe egy mérkőzésen?

Az ellenőr olyan szakember, aki ismeri a játékvezetőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket, és aki ezek alapján értékeli a működésüket. A nem megfelelő színvonalon teljesítő játékvezető jellemző módon nem kap küldést a következő időszakra. Itt jelzem, hogy a játékosokkal szembeni szankció más jellegű, hiszen az eljárás az esetükben fegyelmi vétséget követően kezdődik el. Időről-időre szembesülök azzal a véleménnyel, miért nem büntetik meg a játékvezetőket, ez olyan, mintha azt kérnénk, hogy a helyzetet kihagyó csatárral szemben rendeljünk el kéthetes kényszerpihenőt, vagy a potyázó kapust tiltsuk el egy hónapra. Ez utóbbi az edző, a játékvezetők ténykedésének megítélése pedig szigorúan az ellenőr és a Játékvezető Bizottság feladata. Hozzáteszem, az ellenőrök által készített jelentés szövege nem véletlenül egyezik meg sokszor a játékvezetőiével, hiszen annak tartalmát az ellenőr egyezteti a játéktéren tartózkodó bíróval, különösen akkor, ha a játékvezető a pályán elhangzottak alapján dönt kiállítás mellett. Ez az eljárás teljes mértékben megfelel a FIFA és az UEFA gyakorlatának. Egyébként a fegyelmi ügyek esetén az ellenőri jelentés tartalma nem is számít, hiszen a fegyelmi eljárás kizárólag a játékvezetői jelentés alapján zajlik, az ellenőri jelentésnek a korábban említett értékelési folyamatban van szerepe. Azt már csak ráadásként jegyzem meg, hogy a fegyelmi döntéseket (eltiltás, büntetés, írásbeli figyelmeztetés stb.) a függetlenül eljáró testület, az FB a játékvezetői jelentés, illetve az érintettek meghallgatásával hozza meg.

- Apropó jelentés? Az internetre felkerült egy játékvezetői jelentés szó szerinti idézete. Ez hogyan történhet meg?

Először is azzal kezdem, hogy a játékvezetői jelentés kizárólag az érintett sportszervezetekre, illetve a szövetség ezzel foglalkozó szakembereire tartozik, amennyiben persze a Fegyelmi Bizottságnak is tárgyalnia kell az adott mérkőzésen történteket, akkor rájuk is. Másra nem, mint ahogyan a játékvezető által kapott osztályzat sem. Az edző sem hozza nyilvánosságra feltétlenül egy-egy mérkőzés után, kivel mennyire volt elégedett, kit büntetett meg és miért, így a bírói ténykedés megítélése sem széles tömegek feladata, hanem a játékvezető-ellenőröké. Mindenesetre az eset sajnálatos, azt kivizsgáljuk, hiszen nagy valószínűséggel valaki visszaélt a hozzákerült információkkal, és miután azt nyilvánosságra is hozta, jogsértést követhetett el, amelyet követően az MLSZ megteszi a szükséges jogi lépéseket. Ez mindenesetre nem tesz jót a magyar játékvezetés és a magyar labdarúgás megítélésének, pedig bíróink olyan európai mércéknek is megfelelő képzési, kiválasztási folyamaton keresztül kerülnek a hazai elitbe, amelyet a nemzetközi felkérések időről időre visszaigazolnak. Bízom benne, hogy a magyar labdarúgás színvonalának javulását a pályán nyújtott teljesítmény mellett, a játékvezetőkkel szembeni együttműködőbb viselkedés is jelzi majd.

Berzi Sándor MLSZ JB-elnök megnyitója után Puhl Sándor és Hanacsek Attila alelnökök koordinálásával komoly munkát végeztek a megyei vezetők, tizenöt napirendi pontot tárgyaltak meg. Tájékoztató hangzott el az akadémiai képzésről, illetve az előkészítő csoportok indításával kapcsolatos tennivalókról. Ez utóbbiak az akadémiai képzés előiskoláinak felelnek meg. Az MLSZ JB lépcsőzetes képzési rendszerébe szervesen illeszkednek a régiós hatáskörrel létrehozott, az adott megyék majdan országos keretre esélyes tehetségeire fókuszáló csoportok. Külön kiemelték, hogy az akadémiai segítséggel, annak támogatásával folytatott képzés mellett az angolnyelv-tudáshoz való orientáció már ekkor célszerű.

A regionális megyei JB-elnöki összejövetelen téma volt még a bajnokságok átszervezése, a megyék adminisztrációs feladatrendszere, a hiányzó adatok feltöltése, illetve az októberre összeállítandó beszámoló.

A Sáfár Sándor, a Testnevelési Egyetem tanára, az MLSZ JB országos edzője által elkészített javaslatot követően a résztvevők konszenzusra jutottak, hogy a jövőben minden megyében azonosak lesznek a fizikai tesztek szintjei, és egységesítették a korhatárokat is. Eddig ugyanis jelentős különbségek voltak a megyékben felállított mércék között. A javaslatok az MLSZ Elnökségének elfogadása esetén 2013. január 1-jével lépnek életbe.

2011. őszén elkészült egy átfogó dokumentum az MLSZ Játékvezetői Bizottság működéséről. Az elkészült dokumentum célja az volt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (Szövetség) vezetése részéről érkezett felkérés alapján, áttekintést adjon a Szövetség játékvezetői irodájának belső működését - különös tekintettel a kommunikációra és a nyilvántartásokat - érintő általános kérdésekről, illetve jövőbeni fejlesztési lehetőségekről.

A Dokumentum tartalomjegyzéke:

Rövidtávú fejlesztések

• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Felelősségi területek, hatásköri leírások
• Szabályzatok, testületi munka
• Döntés-előkészítés, véleményezés
• Határozatok nyilvántartása, közzététele
• Szabályzatok, eljárási rendek
• Útmutatók
• Ügyviteli rendszer
• Levelezési rendszer kialakítása
• Nyilvántartások
• Dokumentumkezelés
• Levelezőlisták
• Fejlesztési útmutatók
• Projektbizottság
• Szervezeti kontroll
• Minőségbiztosítás
• Megyék ellenőrzése
• Kommunikáció
• Belső kommunikáció
• Külső kommunikáció
• Üzenőfal

Középtávú fejlesztések

• E-szövetség kialakítása
• Információ-technológia
• Központi dokumentumtár
• Központi iktatási rendszer
• Intranet hozzáférés a megyék számára
• Játékvezetői weboldal létrehozása, üzemeltetése
• Ügyviteli rendszer fejlesztése

Társadalmi környezet

Marketing koncepció

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szombaton tetőzik a hőség. Vasárnaptól várható csak enyhülés, de az ország délkeleti részében még aznap is 35, 36 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Ezért a korábban 2012. augusztus 24. péntek 24:00 óráig kiadott II. fokú hőségriasztást az országos tisztifőorvos 2012. 08. 26-n 24:00 óráig meghosszabbítja.

Felhívjuk a játékvezetők figyelmét az ivószünetre és minden pálya szélén legyen megfelelő mennyiségű víz! Mindenki igyon elég folyadékot a szünetben!

A hét végéig nem várható lényeges változás az időjárásban, marad a kánikula. Csütörtökön ugyan egy érintőleges front hatására az ország északi, északnyugati részén 1-2 fokkal mérséklődik a nappali felmelegedés, de a déli, délkeleti megyékben továbbra is 35 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, a napi középhőmérséklet 27, 28 fok körül alakul. Az előrejelzések szerint a hőség szombaton tetőzik. A hőmérséklet éjszaka több helyen alig csökken 20 fok alá, míg a csúcshőmérséklet elérheti a 33, 39 fokot.

Vasárnap a megerősödő északnyugati széllel az ország jelentős részére már hűvösebb levegő érkezik, de délkeleten még mindig 35, 36 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Jövő hét közepén ugyan ismét erősödik a nappali felmelegedés, de a legmagasabb hőmérséklet már előreláthatólag nem emelkedik 30 fok fölé és a középhőmérséklet is 25 fok alatt alakul.

Várható minimum és maximum hőmérsékletek:

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal kéri az ország lakosságát és a hazánkban tartózkodókat, hogy a nagy melegben fogyasszanak több folyadékot. 11.00-15.00 óra között semmiképpen ne tartózkodjanak a tűző napon. Védjék bőrüket a leégés ellen megfelelő öltözködéssel és napvédő készítmények alkalmazásával. Vegyék igénybe a hűtött helyiségeket.

További információk:

www.katasztrofavedelem.hu
www.antsz.hu

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére (video):
http://youtu.be/EXYGuZ3GBWE
(megszólal: Dr. Páldy Anna, főigazgató helyettes, Országos Környezetegészségügyi Intézet)

Kérjük, hogy mindenki fokozottan tartsa be az egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsokat.

Konzultáltunk az MLSZ orvosi bizottságával, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jelenlegi időjárási viszonyok közepette 11 és 15 óra között nem ajánlatos mérkőzést rendezni - idézik Csiky Károly versenyigazgató szavait arra reagálva, hogy az év legmelegebb napja lesz szombaton!

Az MLSZ elnöksége felkérte a Játékvezetői Bizottság elnökét, Berzi Sándort, hogy az októberi elnökségi ülésre készüljön előterjesztést a magyar játékvezetés helyzetéről. Az előterjesztés adjon átfogó képet a magyar játékvezetés aktuális állapotáról, a képzési rendszerről, az utánpótlás-nevelésről, a tehetségek kiválasztásáról, az élvonal helyzetéről, a játékvezetői tevékenység megítéléséről, az ellenőrzésről, a nemzetközi kapcsolatokról, a játékvezetés irányítási rendszeréről, annak átláthatóságáról. Az átfogó vizsgálat során minden érintett (így nemcsak a játékvezetők, hanem a klubok képviselői is) mondhassák el véleményüket. A javaslat elkészüléséig is az MLSZ felkéri a klubokat és játékvezetőket, hogy fokozottan tiszteljék egymás tevékenységét, feleslegesen ne foglalkozzanak egymással. Ennek keretében a klubokat arra is felszólítja az MLSZ, hogy hagyjanak fel honlapjaikon a vélt játékvezetői tévedések elemzésével.

Augusztus 25-én a megyei elnökök részére értekezletet rendeznek az MLSZ székházban. A 4 órás megbeszélésen bőven akad téma, hiszen a kiküldött program szerint 15 fontos napirendet fognak megtárgyalni.

Fő témák:
Egységes játékvezetői fizikai követelményrendszer és korosztályok.
Ügyviteli rendszerrel kapcsolatos fejlesztések, útmutatók
Egységes finanszírozás, díjemelések következményei, motivációs bázis kialakítása