Az MLSZ hibázott, Busai Attila lefejelős ügyében új eljárás indul

Az áprilisi BKV Előre – Kisvárda II (1-2) NB III-as bajnoki mérkőzés óta zajlik a vita, a bizonyítási eljárás, hogy a korábbi Fradi-játékos lefejelte-e a sporit, vagy sem, és ha igen, azért milyen büntetési tétel szabható ki.

A Busai Attila ellen negyed éve zajló sportfegyelmi eljárásban Dr. Dányi Szilárd képviseli a korábbi Ferencváros labdarúgót. A jogi képviselő megkeresésünkre arról számolt be, hogy az MLSZ fellebbviteli bizottsága kedden kézhez vett határozatában

másodszor is hatályon kívül helyezte a Busai Attila ellen az MLSZ fegyelmi bizottság (továbbiakban FB) által első fokon kiszabott hatéves fegyelmi büntetést.

„Az indoklás szerint az FB a bizonyítási eljárást nem folytatta le teljeskörűen, ugyanis a játékvezetői és az ellenőri jelentés kiemelt a többi bizonyíték közül néhányat, azokat a többinél előbb értékelte, miközben figyelmen kívül hagyta az érintett személyek meghallgatása során előadottakat,

különösen azt, hogy a személyes előadások eltértek a leírt játékvezetői, illetve ellenőri jelentésben foglaltaktól. Ezért a fellebbviteli bizottság új eljárásra kötelezte az MLSZ FB-t, és azt várja el, hogy a bizonyítékokat teljes körűen értékelje, azokat vesse össze, és ha bármelyik bizonyítékot nem venné figyelembe, akkor megfelelő indokkal támassza alá miért is zárja ki azt a bizonyítékok köréből

– tájékoztatta honlapunkat Dr. Dányi Szilárd.

A történet hátteréhez áprilisig kell visszalapozni. A BKV Előre – Kisvárda II (1-2) NB III-as bajnoki mérkőzés 75. percében történt, hogy Busai, a hazaiak csapatkapitánya előbb nyújtott lábbal letarolta a kisvárdai kapust (a videón 3:40-től), amiért sárgalapot kapott és miután ez már a második volt, a játékvezető kiállította. A Fradi korábbi labdarúgója ezt nehezményezve nekiment a sporinak és egyes állítások szerint lefejelte Büki Gábor játékvezetőt.

A fordulót követő MLSZ ülésen a BKV Előre középpályását a fegyelmi bizottság nem a szokásos 1-4 meccsre, hanem hat évre és mindennemű labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltotta.

Azóta zajlik a fegyelmi eljárás, és ezek szerint negyed év elteltével kezdődhet minden elölről, tovább folyik a jogi vita, egészen pontosan az, hogy a „lefejelés” ténye megfelelő bizonyítékokkal és egyértelműen alátámasztható-e, vagy sem, és ha igen, akkor mekkora büntetés szabható ki ezért.

Ugyanis az esetnek nyílni látszik egy a sportügyön túl mutató, szaknyelven anyagi jogi vetülete is.

Az MLSZ FB ügyfelem mindennemű labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől való eltiltása álláspontom szerint jogszabálysértő. Ugyanis a sporttörvény tételesen meghatározza, hogy milyen sportfegyelmi büntetések szabhatóak ki. Eszerint egy sportolót, jelen esetben Busai Attila labdarúgót csak a sportolói tevékenységtől lehet eltiltani, minden más sporttal kapcsolatos tevékenységtől viszont nem. Így maga a büntetési típus jogszerűen nem alkalmazható, hiszen jogszabálysértő

– érvelt a jogi képviselő.

Busai Attila a paragrafusok negyed éve tartó csűrése, csavarása közben sem lógatta a lábát.  Júliusban a ponyvalegeny.blog.hu szúrta ki, hogy az eset után meg sem állt Ausztriáig, és a regionális liga dél/délkeleti csoportjában érdekelt USC Kirchschlag játékosa lesz. Abban a hiszemben egyezett meg a klubbal, hogy az érvényben lévő eltiltása miatt Magyarországon ugyan nem léphet pályára, de miután a honi szövetség fegyelmi döntései külföldön nem hatályosak, így a határon túl kedvére futballozhat majd. Az osztrák harmadik vonal hétvégi első fordulójában azonban hiába keresnék kedvencüket a Busai-rajongók a Kircschlag keretében.

Attila valóban szeretné a sportolói pályafutását Ausztriában folytatni, azonban e tekintetben ismereteim szerint az MLSZ arra hivatkozva nem adta ki az osztrák klubnak a labdarúgó szerződtetéséhez szükséges játékengedélyt, hogy eljárás folyik ellene

– folytatta Dányi, aki hozzátette, mivel az átigazolásában nem jogi képviselője Busainak, ezért ebben a kérdésben csak az ügyfelétől hallott információkat tudja elmesélni.

A Nemzeti Sport a lehető legmagasabb osztályzattal, 10-essel honorálta Hahn János szombati klasszis teljesítményét, a Puskás Akadémia ellen (6–2) szerzett négy gólt. A paksi csatár a 26. a sorban, akit a Nemzeti Sport ezzel az érdemjeggyel tüntetett ki 1967 óta.

A Nemzeti Sport (Népsport) 1967 augusztusa óta osztályozza a magyar labdarúgók első  osztályú bajnokikon nyújtott teljesítményét 1-től 10-ig (az ötvenes években, sőt jóval korábban is osztályozott már, de más rendszerben). Azóta Hahn János a 26., aki kiérdemelte a legmagasabb kalkulust.

Első alkalommal Páncsics Miklós, a Ferencváros kitűnő középhátvédje kapott tízest – csaknem öt évvel az új osztályzási szisztéma bevezetése után. Az 1972. április 15-én, a 21. fordulóban játszott Ú. Dózsa–FTC mérkőzés ugyan Szőke István és Branikovits László találatával dőlt el 2–0-ra a vendégek javára, a ferencvárosiak kapusa, a Géczi Istvánt helyettesítő Vörös Béla pedig lehúzta a rolót, mégsem ők lettek a meccs hősei.

Hanem Páncsics, aki a Képes Sport szerint: „Korlátlan úr volt a pályán. Látványosan játszott. Tökéletes védőmunkáján kívül nemegyszer a támadások vezetéséből is kivette részét. Régen nem látott nagyvonalú, rugalmas és tiszta játékának nagy része van az FTC biztos győzelmében.” Mit is takart a tökéletes védőmunka? A Páncsics által irányított Fradi-védelem hibátlanul működve verte vissza a korszak legjobb honi támadósora, a nemzetközi viszonylatban is jegyzett Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó újpesti ötös fogat valamennyi próbálkozását (Bene Ferenc 21, Fazekas László, a Népsport későbbi ötödik tízese 20 gólt szerzett addig!).

A következő tízesre mindössze másfél évet kellett várni, az utána következőre pedig csak újabb egyet. A hetvenes években összesen nyolcszor osztottak tízest lapunk munkatársai, a nyolcvanas és a kilencvenes dekádban hétszer-hétszer. Az új évezredben az NB I-ben játszó labdarúgók közül eddig négyen érdemelték ki a legjobb érdemjegyet (nem azért, mintha az NS újságírói szőrös szívűek lettek volna...): Waltner Róbert 2004-ben, Pál András 2010-ben és Bajzát Péter 2011-ben – azaz Bajzát és Hahn tízese között kilenc év telt el, ami rekordhosszúságú szünetet jelent.

Az aranykor az 1978 nyara és 1982 nyara – vagyis a magyar válogatott argentínai és spanyolországi vb-szereplése – közötti időszakra esett, amikor hat esetben adott a Népsport tízest. Nyilasi Tibornak, a kor ferencvárosi bálványának kétszer is – 1967 óta mindmáig Nyíl az egyetlen „duplázó”!

Ha már megint Ferencváros: a klubok közül a Fradi szállította a legtöbb tízest, ötöt, mögötte Pécs (4), Újpest (3), MTK (3), Bp. Honvéd/Kispest (2), Békéscsaba, Diósgyőr, Haladás, Vasas, Tatabánya, Győr, Fehérvár/Parmalat, ZTE, Paks (1-1) a sorrend. Igen, a pécsiek a másodikok, Rapp Imre, az ezer kezű kapus (aki az FTC elleni 10-ese évében, 1973-ban az NDK ellen védett először és utoljára a válogatottban), Dárdai Pál édesapja, idősebb Dárdai Pál, a jogi végzettségű hátvéd, dr. Brezniczky Sándor, valamint a – még győri színekben – kétszeres élvonalbeli gólkirály Bajzát révén. Érdekesség, hogy a baranyai négyesből egyedül Rapp jutott el az A-válogatottságig – ő is csak 36 évesen.

Posztokra lebontva ekképpen fest a tízesek lajstroma: csatár 13-szor, kapus hatszor, középpályás négyszer, védő pedig háromszor érdemelte ki a legmagasabb osztályzatot.

A Nemzeti Sport elismerésében egyetlen külföldi játékos részesült, Zoran Kuntics, a Parmalat szerb támadója, aki a Vác FC-Samsungnak lőtt mesternégyesével alapozta meg későbbi ferencvárosi karrierjét.

AZ NB I TÍZESEINEK KLUBJA (1967-TŐL)

Sorszám, játékos (csapat)	időpont	ellenfél (eredmény)	teljesítmény
1. Páncsics Miklós (Ferencváros)	1972. 04. 15.	Ú. Dózsa (2–0)
2. Rapp Imre (PMSC)	1973. 10. 15.	Ferencváros (0–0)	nem kapott gólt
3. Szabó Ferenc (Ferencváros)	1974. 09. 25.	Rába ETO (6–1)	5 gól
4. id. Dárdai Pál (PMSC)	1975. 02. 22.	Ú. Dózsa (4–2)	4 gól
5. Fazekas László (Ú. Dózsa)	1976. 05. 15.	Ferencváros (8–3)	5 gól
6. Fekete László (Ú. Dózsa)	1978. 11. 04.	Dunaújváros (7–1)	5 gól
7. Vágási Sándor (Békéscsaba)	1978. 12. 02.	Diósgyőr (5–0)	5 gól
8. Nyilasi Tibor (Ferencváros)	1979. 03. 14.	Tatabánya (5–1)	4 gól
9. Nyilasi Tibor (Ferencváros)	1980. 10. 26.	Bp. Honvéd (4–2)	3 gól
10. Veréb György (Diósgyőr)	1981. 10. 07.	Ú. Dózsa (1–1)
11. Hegedűs Péter (Haladás)	1982. 04. 10.	Ferencváros (1–0)	nem kapott gólt
12. Kiss Sándor (Ú. Dózsa)	1984. 04. 14.	Vasas (4–1)	3 gól, 1 gólpassz
13. Kakas László (Vasas)	1985. 04. 28.	Ferencváros (0–1)
14. Brezniczky Sándor (PMSC)	1986. 03. 05.	Tatabánya (2–1)	2 gól
15. Kiprich József (Tatabánya)	1987. 08. 19.	MTK-VM (6–1)	2 gól, 3 gólpassz
16. Zsiborás Gábor (MTK-VM)	1990. 04. 14.	Bp. Honvéd (2–1)
17. Fischer Pál (Ferencváros)	1990. 10. 20.	Videoton (4–0)	3 gól
18. Gregor József (Bp. Honvéd)	1990. 11. 25.	MTK-VM (4–2)	4 gól
19. Sallói István (Kispest-HFC)	1993. 09. 11.	Csepel (8–1)	4 gól
20. Végh Zoltán (ETO FC Győr)	1994. 03. 19.	Kispest-HFC (5–1)
21. Kuntics, Zoran (Parmalat)	1995. 05. 10.	Vác (6–3)	4 gól, 2 gólpassz
22. Illés Béla (MTK)	1996. 09. 22.	III. Ker. TVE (7–2)	4 gól
23. Waltner Róbert (ZTE)	2004. 05. 08.	Haladás (7–0)	5 gól
24. Pál András (MTK)	2010. 05. 09.	Újpest (4–5)	4 gól
25. Bajzát Péter (PMFC)	2011. 11. 26.	Vasas (5–1)	5 gól
26. Hahn János (Paksi FC)	2020. 11. 07.	Puskás Ak. (6–2)	4 gól

Mostantól, a veszélyhelyzet ideje alatt a labdarúgóklubok egyoldalúan is csökkenthetik az edzők és játékosok fizetését, maximum 70 százalékkal.

“A veszélyhelyzet ideje alatt a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet  az általa labdarúgás sportágban

a) munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott hivatásos sportolót, illetve
b) munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott sportszakembert
megillető rendszeres havi díjazást írásbeli nyilatkozatával egyoldalúan csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés alapján megbízási jogviszony esetén akkor csökkenthető a díjazás, ha a megbízási díj a számvitelről
szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti csökkentés mértéke legfeljebb 70 százalék lehet.

(4) Az (1) bekezdés alapján csökkentett díjazás a veszélyhelyzet megszűnéséig érvényes” 

 

forrás: 142/2020 Kormányrendelet

 

 

Az UEFA a napokban tizenegyedik alkalommal tette közzé közel változatlan struktúrában az európai elit labdarúgás összesített számadatait, az úgynevezett Benchmark Riportot. Az UEFA által elkészített rendkívül alapos, értékes és hasznos szakmai anyagnak a hazai sajtóban történt megidézése, felhasználása sajnálatos módon a legtöbb helyen jelentős tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz. 

Az ilyen tévedések jelentőségét jól érzékelteti például a játékosok fizetése. Az UEFA-ra hivatkozva a hazai sajtó tévesen, utánajárás és ellenőrzés nélkül érthetetlenül eltúlzott bérekkel irritálta a közvéleményt. A szenzációként tálalt sokmilliós bérekhez képest az UEFA által vizsgált 2018/19-es évadban az NBI-es csapatoknál a ténylegesen játékosoknak fizetett átlagos alapbér havi bruttó 1,63 m forint volt.

A szövetség ezért azt javasolja, hogy akik valóban szeretnének megismerkedni az európai futball alakulásával, adataival, összehasonlító trendjeivel és gazdasági hátterével, azok az eredeti UEFA-anyagot tekintsék át (az elérhetőséget a cikk végén találják.)

Akiket pedig az UEFA jelentés alapján vagy attól is függetlenül a magyar futball gazdasági háttere érdekel, azoknak egyrészt felhívjuk a figyelmét, hogy az UEFA a klubokat működtető gazdasági társaságok nyilvános beszámolói alapján állítja össze saját tanulmányát, és ezen beszámolók illetve adatok a hazai újságírók, sportszakemberek és érdeklődők számára is elérhetőek; másrészt az MLSZ apparátusa szívesen rendelkezésre áll konzultációra az újságírók és önjelölt sportközgazdászok számára is, hogy elkerüljék téves adatok, következtetések közlését.

Az eredeti jelentés itt érhető el több nyelven:

Angol – https://www.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637880.html

Olasz – https://it.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

Spanyol – https://es.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

Orosz – https://ru.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

Portugál – https://pt.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

A teljes riport szövege (angolul) itt letölthető: https://bit.ly/36YlMvv

A környező országokkal összehasoníltva egyelőre gyerekcipőben gazdálkodnak a magyar profi csapatok, amelyek profitot még nem tudnak teremteni a játékospolitikájukkal - többek között ez is kiderül a FIFA éves jelentéséből.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 FIFA-tagországtól begyűjtve.

Érdekes adat, de például a legutóbbi vb-ezüstérmes és bronzérmesnél, azaz Horvátországban és Belgiumban is kevesebb profi focista van, mint nálunk (826, illetve 798), igaz, jelentős számú horvát és belga játékos futballozik légiósként más országokban is. Ugyancsak szembetűnő, hogy például Szlovákiában csak 300 profi focista van.

A legtöbb profi játékossal és klubbal bíró országok:

Hazai játékosok vs. légiósok

A hazai és külföldi játékosok megoszlásában a hazai futball nagyjából átlagosat produkál európai, illetve világviszonylatban. A FIFA-tagországok 81 százalékában 75 százalék vagy afölötti a hazai futballisták aránya és nálunk is kevés híján így van:

Ha ezt összehasonlítjuk a környező országok számaival, azért találhatunk meglepően nagy különbségeket is. A horvátoknál például csak 60 százalék az otthoni játékosok aránya a jelentés szerint, a szerbeknél vagy az ukránoknál viszont 89-11(!) a számpár. A szlovénoknál 65-35, a szlovákoknál 57-43, a cseheknél 78-22, a románoknál 80-20, a lengyeleknél pedig 64-36 az arány.

Profik profit nélkül

A modern labdarúgás egyik legfontosabb szegmensében, a piaci aktivitásban és haszonszerzésben viszont meglehetősen gyerekcipőben jár még a magyar foci – ez is kiderül a FIFA éves riportjából.

A hazai klubok a 2018/2019-es idényben összesen 104 labdarúgót szerződtettek és 74 távozót regisztráltak. Ez összmennyiségben sem egy magas szám, de különösen árulkodó, hogy ebből mekkora összegek szerepeltek a bevételek és a kiadások oldalán.

Ezt természetesen értelmetlen összehasonlítani a dúsgazdag európai topligák adataival, de még a kontinens középmezőnyével is, így megint csak a szomszédos vagy környékbeli tagállamok számait vettük górcső alá.

A horvát labdarúgás és bajnokság közismerten kiválóan manőverezik a futballpiacon, és ez kiderül a FIFA riportjából is: déli szomszédunk profi klubjai 9,9 millióért szerződtettek labdarúgókat a vizsgált időszakban, eközben a bevételi oldalon viszont egy 94,9 milliós eurós(!) végösszeg áll.

Ügyesen gazdálkodtak összességében az ukránok (45,1 vs. 94,3 millió euró), a lengyelek (11 vs. 29,3 millió euró), a szlovákok (5,1 vs. 23,9 millió euró), a románok (11,3 vs. 18,6 millió euró), de a szlovénok is (1,5 vs. 12,6 millió euró), miközben a csehek nullszaldósan zárták az érintett évet (22,9 vs. 22,9 millió euró), míg a szerbek hozzánk hasonlóan veszteséggel, igaz, egy egészen más “súlycsoportot” képviselve (49,7 vs. 47,1 millió euró).

 

A FIFA-jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete:

Közvetlenül a Puskás Aréna nyitómeccse előtt búcsúzott a nemzeti csapattól a 97-szeres válogatott Gera Zoltán, akit az MLSZ elnöke, Csányi Sándor és a Fradi elnöke, Kubatov Gábor köszöntött és ajándékozott.

– Ennyi ember előtt még nem beszéltem… – kezdte Gera, majd folytatta – Örülök, hogy ilyen stadionban, ennyi szurkoló előtt búcsúzhatok. Először is Jézus Krisztusnak köszönhetem, hogy most itt lehetek és mindazt, amit elértem, emellett természetesen családomnak, csapattársaimnak, edzőimnek és nektek szurkolóknak is hálával tartozom. Köszönöm! – tette hozzá a legenda, akit felesége és gyermekei kísértek a pálya szélére.

 

A csakfoci.hu portál információi szerint a 2020–2021-es szezontól kezdve csökken a másodosztályú bajnokság létszáma az MLSZ döntését követően.
Jövő tavasszal hét csapat NB II-es tagsága is veszélybe kerülhet, és a lap szerint lesznek, akik csak osztályozóval maradhatnak bent.
A jelenlegi húsz helyett tehát a szövetség tizenhatra csökkenti a létszámot, emiatt 2020 tavaszán a 14., a 15. és a 16. helyezett is osztályozót játszik majd. A 2020-as őszi félévtől pedig életbe lép az egycsoportos, tizenhat csapatos rendszer.

A klubok korábban, 2017 tavaszán megvétóztak egy hasonló tervet, amely még a 12 csapatos NB II-ről szólt, és az MLSZ elnöksége is amellé állt, hogy a létszámcsökkentés egyelőre nem időszerű.

Most viszont a klubokon is keresztül ment a tervezet, sőt a hírek szerint több csapatnál már most úgy tervezik az igazolásokat, hogy nem csak a tavaszi idényt, de a következő szezont is figyelembe veszik az erősítéseknél, hiszen 2020 tavaszán akár hét klub is kieshet a másodosztályból

Mély fájdalommal értesültünk róla, hogy a korábbi utánpótlás-válogatott labdarúgó hosszú betegség után, 26 évesen távozott közülünk.

 

Lázár Bence 1991-ben született Kecskeméten, 15 évesen Lajosmizséről került az Újpesthez, ahol az utánpótláscsapatokban nyújtott teljesítménye alapján már 2008-ban, 17 évesen bemutatkozhatott a felnőttek között. Az élvonalban a 2010/2011-es idényben lépett pályára először, és nagyon rövid idő alatt meghatározó játékosa lett a csapatnak, ebben a szezonban 13 mérkőzésen 8 gólt szerzett. Az utánpótlás-válogatottban 2011 januárjában mutatkozott be, összesen négy nemzetközi mérkőzésen lépett pályára Róth Antal U21-es csapatában, egy alkalommal az A-válogatott keretébe is meghívót kapott Egervári Sándor szövetségi kapitánytól.

 

 

Egy súlyos betegség, leukémia vetett véget játékos-pályafutásának. Úgy tűnt, sikerült legyőznie a betegséget, s bár vissza kellett vonulnia a profi futballtól, televíziós szakkommentátorként is nagyszerűen megállta a helyét. Betegsége azonban az utóbbi hetekben váratlanul súlyosra fordult, és már nem lehetett megmenteni az életét.

 

 

- Mélységes megdöbbenéssel állok a történtek előtt, ilyenkor érzi át az ember, hogy a sportban elszenvedett kudarcok valójában semmit sem számítanak, az igazi tragédia ez, amikor elveszítünk egy nagyszerű fiatalembert - mondta korábbi edzője, Róth Antal az mlsz.hu-nak. - Bence a futballért élt, hihetetlen kitartásról tanúbizonyságot téve, rengeteget tett azért, hogy utánpótlás-válogatott, valamint meghatározó élvonalbeli játékos váljon belőle. Küzdeni tudásának, elhivatottságának és gólérzékenységének köszönhetően a legjobb hazai labdarúgók egyike lett, az U21-es válogatottban mindvégig érezni lehetett rajta a hihetetlen győzni akarást, soha nem elégedett meg saját teljesítményével. Az elmúlt években is mindent megtett, hogy legyőzze a betegséget, tragikus, hogy a sors végül megakadályozta ebben.

Tizenkilenc őszi fordulót követően téli pihenőre vonultak az NB I-es csapatok.

A 12 Nb. I-es csapat 322 játékost nevezett eddig az OTP Liga mérkőzéseire. A legtöbb játékost a Ferencváros (30 fő), míg a legkevesebbet a Vasas (24 fő).

 

2017–2018-as versenykiírásban is a fiatalok előtérbe helyezését forszírozza. Az új MLSZ-szabály értelmében az 1997. január 1-je után született hazai focisták szerepeltetése esetén jutnak hozzá az élvonalbeli egyesületek a maximális támogatási összeghez. A számítások alapján a Haladás végzett az élen 2956 játékperccel.

Összességében tehát a húsz év alatti fiatalok ősszel 13039 percet tölthettek a pályán, míg a külföldi játékosok 61445 percet.

Switelesky Haladás: 2956 perc

Tóth Máté: 1236 perc – 15 mérkőzés, 1 gól, 1 gólpassz

Kiss Bence: 1108 perc – 15 mérkőzés

Kiss Tamás: 586 perc – 8 mérkőzés, 3 gól

Petró Balázs: 26 perc – 2 mérkőzés

Vasas FC: 2257 perc

Szivacski Donát: 967 perc – 17 mérkőzés, 1 gól, 1 gólpassz

Murka Bendek: 512 perc – 6 mérkőzés, 3 gólpassz

Vogyicska Bálint: 496 perc – 12 mérkőzés

Kleisz Márk: 282 perc – 4 mérkőzés

Budapest Honvéd: 1750 perc

Banó-Szabó Bence: 1031 perc – 13 mérkőzés, 1 gólpassz

Herjeczki Kristóf: 483 perc – 9 mérkőzés, 1 gólpassz

Tömösvári Bálint: 236 perc, 6 mérkőzés

Balmaz Kamilla Gyógyfürdő: 1542 perc

Haris Attila: 1339 perc – 16 mérkőzés, 2 gól, 3 gólpassz

Orovecz Ádám: 113 perc – 2 mérkőzés

Bódis István: 90 perc – 1 mérkőzés

Újpest FC: 1305 perc

Pávkovics Bence: 990 perc – 11 mérkőzés, 1 gól

Szűcs Kristóf: 315 perc – 4 mérkőzés

DVTK: 1154 perc

Óvári Zsolt: 1130 perc – 17 mérkőzés, 2 gól

Kitl Miklós: 20 perc – 1 mérkőzés

Ternován Patrik: 4 perc – 2 mérkőzés

Mezőkövesd Zsóry FC: 866 perc

Szalai Attila: 866 perc – 10 mérkőzés

Paksi FC: 568 perc

Zachán Péter: 540 perc – 7 mérkőzés

Fejős Áron: 28 perc – 2 mérkőzés

FTC: 401 perc

Csernik Kornél: 341 perc – 6 mérkőzés

Csonka András: 56 perc – 1 mérkőzés

Kundrák Norbert: 4 perc – 2 mérkőzés

Videoton FC: 165 perc

Tóth Bence: 115 perc – 4 mérkőzés

Szabó Bence: 50 perc – 6 mérkőzés, 1 gólpassz

DVSC: 49 perc

Csősz Richárd: 45 perc 9 mérkőzés

Bíró Péter: 4 perc – 1 mérkőzés

Puskás Akadémia FC: 26 perc

Sallai Roland: 26 perc – 1 mérkőzés

 

 

Játékosok statisztikái:

Kispados lista:

19 mérkőzésen végig a kispadon ült: Horváth András, Horváth Tamás, Nagy Gergely

 

Összes mérkőzést végigjátszotta:

Dibusz Dénes, Eke Uzoma, Hudák Dávid, Kamenar Lubos, Kovacsik Árpád, Pajovic Filip, Rus Adrián, Szabó János

 

Egyetlen játékos sem játszotta végig az OTP Liga 2016/2017-es szezonját.

Ők játszották a legtöbbet:
2955 perc - Poór Patrik Péter
2880 perc - Souza Dos Santos Paulo Vinicius
2873 perc - Kiss Máté
2856 perc - Wils Stef
2836 perc - Nego Loic
2833 perc - Kamber Dorde
2799 perc - Berecz Zsombor
2790 perc - Gévay Zsolt
2789 perc - Kanta József
2753 perc - Vass Ádám
2733 perc - Papp Kristóf
2720 perc - Mohl Dávid
2709 perc - Ristevski Kire
2700 perc - Hudák Dávid


Legtöbbet kezdő játékos:
33 - Poór Patrik Péter
33 - Rácz Barnabás

Végig a kispadon ült:
Groppioni Frederico
Horváth Tamás

A csapatok 406 játékost írtak be a jegyzőkönyvbe.

Csapat	Keret
Budapest Honvéd	30 fő
DVSC-Teva	44 fő
DVTK	39 fő
Ferencváros	34 fő
Gyirmót FC Győr	45 fő
Mezőkövesd Zsóry FC	33 fő
MTK Budapest	33 fő
Paksi FC	30 fő
Swietelsky Haladás	34 fő
Újpest FC	25 fő
Vasas Fc	29 fő
Videoton FC	30 fő
összesen:	406 fő

 

Az OTP Liga jegyzőkönyveiben 375 játékos neve szerepelt idén.

Keretszámok csapatonként:

A legtöbb játékost a Budapest Honvéd csapata szerepeltette, 37 fővel, míg a legkevesebbet a Szombathelyi Haladás, 27 fővel.

Csapatonkénti bontásban megtekinthető a statisztika.

Legfiatalabb-legidősebb:

A jegyzőkönyvbe írt játékosok közül Szalka Dominik volt a legfiatalabb (2001.02.26), igaz ő csak két alkalommal ült a Ferencváros kispadján.
A legfiatalabb pályáralépő játékos Lakatos István volt (1999.04.04), ő a  Ferencváros csapatában 10 perc játéklehetőséget kapott.
A legidősebb pályára lépő játékos Csernyánszky Norbert volt, aki a Paks csapatán 90 percet töltött el a zöld gyepen és öt mérkőzésen kispadon ült. Norbi 1976. február 1-én született

Legtöbb, legkevesebb perc:
Három játékos - Hegedűs Lajos, Király Gábor, Bese Barnabás - játékos játszotta végig a 33 mérkőzést.
A becserélt játékosok közül - Berdó Péter, Gál Mátyás, Márton András, Petró Balázs - csak egy perc játéklehetőséget kapott.

Akik a kispadot koptatták:
Három kapus - Groppioni Federico, Jova Levente és Rózsa Dániel - 31-31 alkalommal ült a kispadon. Jova Levente abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a maradék két mérkőzésen pályára lépett.
A jegyzőkönybe beírt játékosok közül azonban 45-en nem léptek pályára.

Góllövő lista:
A lejátszott találkozókon  438 gól (nem öngól) esetett, amelyet 165 játékos szerzett.
17 gól - Böde Dániel - (141 perc/gól)
11 gól - Torghelle Sándor, Diagne Mbaye
9 gól - Kamber Dorde, Sestak Stanislav

Gól/perc:
A góllövők közül a legjobb gól átlagja Ferenczi Istvánnak van. Ő a 104 perc alatt két gólt szerzett, ami 52 perc/gól átlagot mutat.

Részletes kimutatás


Lapkirályok:
A játékvezetők a lejátszott 198 mérkőzésen 923 sárgalapot és 52 pirosat mutattak fel.
Sárgalap:
13 - Vass Ádám
11  - Torghelle Sándor, Diagne Mbaye

Kiállítás:
2 - Laczkó Zsolt, Gera Dániel, Tamás Márk, Szabó János, Balajcza Szabolcs

JÁTOKOSOK RÉSZLETES STATISZTIKÁI