Egy évvel ezelőtt elsők között arról számoltunk be, hogy az élvonalbeli játékvezetők, FIFA asszisztensek és az ellenőrök Törökországba készülnek télen. A nemzetközi mérkőzések száma csúcsot döntött idén is, hiszen az esztendő során közel 100 alkalommal hagyták el az országot a nemzetközi keret tagjai. Az év kiemelkedő nemzetközi eredményeket hozott, a magasra tett mérce azonban magasabb követelményeket is jelent a következő évre. Ezért is választotta az MLSZ JB a téli felkészítés azon módszerét ismét, mely szerint az egyes kereteket külön-külön invitálja edzőtáborba. Az UEFA Konvenciójában vállalt kötelezettséget is teljesítve, a nemzetközi játékvezetői és asszisztensi, valamint az NB I-es keret tagjai 2010. január 16. és 23. között az MLSZ JB történetében először külföldön, Törökországban edzőtáboroznak - a kontinens szinte valamennyi országának játékvezetői évek óta alkalmazzák ezt a felkészülési formát.

2010. Január 16.

• Találkozás az MLSZ székháznál
• Megérkezés a reptérre, szállások elfoglalása

Jan. 17.

• Reggeli
• Megnyitó, a szezon értékelése
• Elméleti tesztek
• Edzés
• Megbeszélés a vezetők részére
• Ebéd
• Szakmai előadás
  • a játékvezető és asszisztens együttműködése a konfliktusok, tömegjelenetek során
  • a sorozatosan sportszerűtlen, reklamáló játékosok kezelése
  • a kommunikációs szett használata
• Edzés
• Vacsora
• Talent interjú, személyes beszélgetések

Jan. 18.

• Reggeli
• Szakmai előadás
  • együttműködés a büntetőterület felügyelete terén
  • kezezések megítélése
• Edzés
• Ebéd
• Szakmai előadás
  • az asszisztensek és a 4. játékvezető feladatai, felelőssége az együttműködés során
  • a játékosok testi épségének védelme
  • a 4. játékvezető feladatai mérkőzés előtt, szünetben és a mérkőzés után
  • a technikai zóna felügyelete
• Edzés
• Vacsora
• Talent interjú, személyes beszélgetések

Jan. 19.

• Reggeli
• Szakmai előadás
  • a játékvezető és asszisztens együttműködése a leshelyzetek megítélésében (aktív-passzív) Szpisják Zs., Hamar L.
  • a kapus és támadók helyezkedése a szögletrúgások, szabadrúgások esetén
• Edzés
• Ebéd
• Szakmai előadás
  • az előnyszabály legyen valóban előny
  • a nyilvánvaló gólhelyzet értelmezése
• Edzés
• Vacsora
• Talent interjú, személyes beszélgetések

Jan. 20.

• Reggeli
• Szakmai előadás
  • a játékvezetők és ellenőrök kapcsolata a hazai és nemzetközi mérkőzéseken
• Edzés
• Ebéd
• Szabadprogram
• Vacsora

Jan. 21.

• Reggeli
• Az MLSZ szabályzatai előadó Kovács István az MLSZ versenyigazgatója, elnöki tanácsadója, hivatali adminisztrációs vezet
• A rendezéssel, nézők magatartásával összefüggő feladatok
• Edzés
• Ebéd
• Szakmai előadás
  • speciális esetek a játékszabályok betartása terén
• Edzés
• Vacsora
• Talent interjú, személyes beszélgetések

Jan. 22.

• Reggeli
• Szakmai előadás
  • a mérkőzésen történt pozitív és negatív döntések feldolgozása, felkészülés a következő találkozóra
• A mérkőzés előtti és utáni étkezések
• Edzés
• Ebéd
• Szakmai konzultáció - felmerült egyéb szakmai kérdések megbeszélése
• Elméleti és egyéb tesztek értékelése
• Az edzőtábor következtetései, táborzárás
• Edzés - a bemelegítés rendje, edzés módszerek, elvárások
• Vacsora

Jan. 23.

• Edzés
• Reggeli
• Felkészülés a hazautazásra, elutazás
• Ebéd
• Indulás

2009. november 28-án reggel ismét korán csörgött az óra. Kovács Nándor vezetésével Bodó Miklós, Botló Béla és Zierkelbach Péter vágott neki a szezon második Talent-napjának.

A rendezvénynek most is a budaörsi MLSZ székház adott otthont. Az úton minden rendben volt, időben megérkeztünk a helyszínre. Gyorsan regisztráltunk, majd elfoglaltuk az előadóban a helyünket, ahol 9 órakor Hartmann Lajos köszöntött minket. Elmondott néhány technikai jellegű információt a nappal kapcsolatban, valamint bejelentette, hogy a tervezett fizikai felmérés elmarad.

A néhány perces beszéd után egyből a 20 klipből álló videó-teszt következett, amelynek egyes jelenetei szokás szerint megosztották a teremben ülők véleményét. Miután összegyűjtötték a tesztlapokat, megérkezett Vágner László elnök Úr is, aki egy pár perces köszöntőt intézett hozzánk, majd videó anyag alapján elemezte két FIFA játékvezetőnk Szabó Sándor és Fábián Mihály őszi teljesítményét, kiélezve a büntetőrúgásra és a piros kártyákra. Az ő előadása után következett Fábián Mihály, aki a kritikus döntések felvállalásáról és meghozataláról tartott nekünk egy nagyon színvonalas, fél órás előadást. Őt kollégája, a szintén FIFA kerettag Vad II. István követte, aki tartott egy rövid élménybeszámolót a nemzetközi mérkőzéseiről, majd jó tanácsokkal látott el minket a fegyelmezés témakörében. A délelőtt utolsó előadását Hamar Lászlótól hallhattuk, aki az asszisztensi működésről és feladatokról beszélt.

Rövid szünet következett, majd két csoportra lettünk osztva. Mi átsétáltunk a szemközti étterembe, ahol finom ebéddel vártak minket. Miután visszaértünk a másik csoport még az előadóban volt, így lehetőségünk nyílt egymás között egy rövid kötetlen beszélgetésre. Fél kettő tájban a mi csoportunk foglalta el az előadót, ahol Hartmann Lajos mondott el néhány statisztikai adatot a Talent-programról, valamint leszögezte a minimális elvárásokat a játékvezetőkkel és az asszisztensekkel szemben. Ami ez után jött, az nagyon kellemes meglepetésként ért, mindenkinek egyenként be kellett mutatkozni a többiek előtt és elmondani magadról néhány adatot (vizsga éve, kerettagság, ellenőrzött mérkőzések száma). Ezt nagyon szimpatikus dolognak tartottam, jó volt kicsit többet megtudni néhány emberről. A nap záró előadását Ring János tartotta, "kritikus döntések meghozatala a büntető területen belül" címmel, majd szintén az ő vezetésével sor került a tesztek kiértékelésére is. A néhány perces záró részt, ahogy megszokhattunk Hartmann Lajos vezénylte le, aki jó pihenést, jó utat és jó felkészülést kívánt mindenkinek. Legvégül kézhez kaptuk a kijavított tesztjeinket és elindultunk haza. Szerencsére a vissza úton is minden rendben volt, épségben, szerencsésen hazaérkeztünk, köszönhetően kiváló sofőrünknek, Nándinak.

A játékvezetés sajátos testi-lelki-szellemi teljesítmény, jól körülírt társas viszonyok között magasan motivált állapotban, általában feszültségekkel terhes környezetben.
Az alkalmasság nehezen határozható meg, de összetevői segítenek megérteni a jelenség lényegét.

A játékvezető testi /szomatikus/ alkalmassága:
- érzékszervek működésének épsége, mindenekelőtt a látási teljesítményt, a színérzékenységet és megkülönböztetés,
- a finom mozgások koordinációjának szintjét, ami a normális járás, a futás, az összetett mozgások /hátrálás, oldalazás stb./ harmóniájában jut kifejezésre,
- a játékvezető egyénisége, a pillanatnyi helyzet és gesztusok /testbeszéd/ közötti harmónia,
- a gesztusok eszközfunkciójának érthetősége,
- a keringés-légzés működésének egyénhez mért optimális szintje, ami 90 perces testi-szellemi teljesítmény kellő hátterét hivatott megadni: legyen elegendő a felvett, felhasználható oxigén a vállalt testi-lelki erőkifejtéshez; legyen biztosítva a játékvezető állóképessége a jó teljesítmény elérése érdekében. A fizikai összetevők egy bizonyos szintig jól fejleszthetők edzéssel /állóképesség, gyorsaság, reakcióképesség stb./.

A lelki-szellem alkalmasság, a szociális érzékenység is széles spektrumban vizsgálható /empátia készség, mások megértésére törekvés, türelem, határozottság. elfogadtatási vágy, agresszióelvezetés készsége stb./.
Azt tapasztalatból is tudjuk. hogy az egyén iskolai bizonyítványa, szellemi képzettsége és a játékvezetői teljesítmény között nincs szoros összefüggés. Ez a tapasztalat óvatosan azt is jelzi, hogy a játékvezetői teljesítményben rejtett adottsági elemek is szerepelnek.
játékvezető és a játékosok között alakuljon ki bizalmi viszony, ami egymás tiszteletében nyilvánuljon meg. A játékosok ügyelnek a játékvezetői szaktekintély sérthetetlenségére. Az erősen énközpontú játékvezető döntéseit zavarhatják, módosíthatják, ferdíthetik, deformálhatják szubjektív szempontok.
A játékosok nem figyelnek a mesterségesen felduzzasztott tekintélyre.
Nagyon sajátos értelmi képességet kíván a szabályalkalmazás, szabályértelmezés /főként kritikus helyzetekben/. Ez több a szabályismeretnél. sajátos képesség egyúttal alkalmassági tényezőt képvisel.
Az sem kétséges azonban, hogy vitathatatlanul a szabályismeret szolgál a képesség alapjául.
A tartalmas képzési formák nélkülönözhetetlenek, mert módot adnak a szabályok alkotó alkalmazásának sokrétű megközelítésére, elősegítve az alkalmazás változatait, a lehetséges és követhető megoldásokat. Számos jó követésre méltó megoldásra bukkanhatunk anélkül, hogy egyéniségünket feladnánk. Nem kétséges azonban az, hogy a szabályalkalmazásban a gyakorlat, a játékvezetés segít a leghatékonyabban.

Vezetői képesség:
A játékvezetői tisztség, szerep, oktatói munka is, és értelme szerint vezetői, irányítói tevékenység is. Az ún. vezetői képesség alig fejleszthető. Ez vagy van, vagy nincs.
A játékosokkal kapcsolatban vezetői szintek vannak, amelyek sorrendje:
- eleinte serdülő, ifjúsági, felnőtt /ez a tanulás, az előrehaladás módszere/.
- később felnőtt, ifjúsági, serdülő /ami a működés szükségszerű rendje/.
- majd a felnőtt /a már képzett játékvezető foglalkoztatására jellemző/.

Az asszisztensekkel való együttműködés, illetve azok jó vezetése az egyéniségen múlik. A játékvezetőnek az életkort, a labdarúgók szakmai,- játékszabály ismeretét figyelembe véve széles spektrumban kell vezetői képességét gyakorolnia.
A ?jó vezető? azt jelenti, hogy tud dönteni, utasítani, felelősséget vállalni, képes indulatokat megfékezni, fegyelmezni, helyes magatartást tanúsítani, tehát pszichésen a jó játékvezető erényével rendelkezik.

Kommunikációs készség:
A játéktéren esetenként elengedhetetlenül fontos a kommunikáció.
A síp és a testbeszédi elemek alkalmazásán túl fontos a beszéd.
A játékvezető szóbeli közlésének rövidnek, érthetőnek, udvariasnak, határozottnak kell lennie. Törekedni kell arra, hogy a játékos szóbeli közléseinél biztonságosan megállapítható legyen a segítő, az elutasító, a támadó, a gúnyoló, az otromba, a durva megnyilvánulás, ezért a játékvezetőnek rendelkeznie kell megfelelő szelekciós képességgel.
A megértésnél szükséges a közös hajlam egymás álláspontjának elfogadásához, aminek alapja az egymásról, a játékról alkotott vélemény közeledése.
A játékvezetőnek nincs ideje, nem feladata a folyamatos szabálymagyarázat /serdülő és ifjúsági szinten még elvárható/, a mit-miért ítélt magyarázata.

FORRÁS: Hornyák Lajos: A labdarúgás szabályai; ISBN: 963 202 807 4

Vágner László, az MLSZ JB elnöke kijelölte a hétvégi NB. III-as tesztek MLSZ delegáltjait.

Dráva-csoport: Hamar László
Bakony-csoport: Huták Antal
Duna-csoport: Márton Sándor
Mátra-csoport: Ring János
Tisza-csoport: Vágner László
Alföld*csoport: Hartmann Lajos

Íme a szbályváltozások,

A játékszabályoknak és az International Board döntvényeinek módosításai
1. 1. Szabály - A játéktér
A játéktér borítása
versenyszabályoknak megfelelően természetes és mesterséges borításon is lehet mérkőzéseket játszani. A mesterséges borításnak zöld színűnek kell lenni.
A FIFA-hoz tartozó szövetségek válogatott csapatainak tétmérkőzésein és a klubcsapatok nemzetközi tétmérkőzésein, ha mesterséges borítást alkalmaznak, akkor a borításnak meg kell felelnie a ?FIFA a labdarúgópálya gyepére vonatkozó minőségi előírásainak? vagy a ?Nemzetközi műfű szabványnak?, kivéve akkor, ha a FIFA egyedi felmentést adott.

11. Szabály - A les
A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére Les esetén a játékvezető közvetett szabadrúgást ítél a támadó játékos helyéről, ahol akkor volt, amikor egy játékostársa a labdát felé utoljára megjátszotta.
Ha valamelyik védőjátékos bármely okból a játékvezető engedélye nélkül elhagyja a játékteret, akkor a játék következő megszakításáig a les szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki a saját kapuvonalán vagy az oldalvonalon van. Ha a játékos szándékosan hagyja el a játékteret, akkor figyelmeztetni kell, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül.

Egy mérkőzés vagy egy otthoni és idegenbeli párharc győztesét meghatározó eljárások:
A büntetőpontról végzett rúgások Ha a mérkőzés végén, de még a rúgások megkezdése előtt az egyik csapatnak több játékos van, mint az ellenfelének, akkor azt le kell csökkenteni, hogy az megfeleljen az ellenfél játékoslétszámának, és a csapatkapitánynak kell tájékoztatnia a játékvezetőt azon játékosok nevéről és mezszámáról, akik nem vesznek részt a rúgásokban. Az így kizárt játékos nem vehet részt a büntetőpontról végzett rúgásokban.

A technikai zóna
e személyek közül egy időben csak egynek van joga taktikai utasításokat adni a technikai zónából az edzőnek és a többi vezetőnek a kivételes esetektől eltekintve a technikai zónán belül kell maradnia, pl. ilyen kivétel, amikor a játékvezető az orvosnak vagy a gyúrónak engedélyt ad, hogy egy sérült játékost a játéktéren kezeljen. Az edzőnek és a technikai zónában tartózkodó többi személynek mindenkor korrekt módon kell viselkednie.

Emlékeztető a játékvezetőknek
Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az 5. szabály szerint a játékvezetőnek meg kell szakítania a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült.

Az UEFA a játékvezetők felszerelésével kapcsolatban kiadott egy utasítást, amelyet a hazai mérkőzéseken is be kell vezetni, mert a csapatok is értesítve lettek erről az új követelményről.

Az UEFA Játékvezető bizottsága észrevételezte, hogy számos játékos különböző csapatokból fehér kötést alkalmaz a mérkőzésen viselt harisnyája fölé.

Ez lehet ragasztószalag, kötszer vagy akár egy második pár zokni. Ezek közül néhány nagyon nagy és radikálisan megváltoztatja a harisnya színét, amellyel megtévesztő lehet, ha az ellenfél játékosával érintkezik, vagy lepattan róla a labda.

Ezért az UEFA Játékvezető Bizottság úgy döntött, hogy ez a kötés vagy a harisnya alatt (közvetlenül a bőrön) legyen, vagy csak a harisnyával megegyező színű lehet.

Átmeneti megoldásként, hogy kiküszöböljék a különböző színű kötéseket, a játékvezető engedélyezheti egy egyszerű keskeny fehér ragasztószalag vagy rugalmas kötszer használatát, amely a sípcsontvédőt rögzíti, de legfeljebb 2 centiméter széles lehet:

A Referee Convention előírása, hogy időről-időre az elit játékvezetőket és asszisztenseket tovább kell képezni. A következő ilyen eseményre 2009. április 9-én kerül sor.

PROGRAM
8.30 Beérkezés a MAFC pályára, Polar órák átvétele
9.00 Fizikai teszt (fotocellás mérés)
11.00 Utazás az MLSZ székházban, ebéd önállóan
12.30 Speciális előadások: média kapcsolatok, ékezési tanácsok, mentális felkészítés, tájékoztató az UEFA instruktori értekezletéről, UEFA DVD
14.30 A tavaszi szezon lejátszott mérkőzések értékelése
16.00 Konzultáció
16.30 Zárás

NB. I-es csapatok ügyvezetőinek Vágner László, a Játékvezetői Biztosság elnöke tartott előadást kedden az MLSZ-ben. Beszélt a játékvezetők továbbképzéséről, a velük kapcsolatos elvárásokról, valamint egyeztette az ügyvezetőkkel a technikai zónával, a cserejátékosok pályára lépésével kapcsolatos tudnivalókat. Egyet azonban senki sem tud, hogy ebből az oktatásból mennyi jut el a vezetőedzőkhöz, a játékosokhoz.

A továbbiakban megvizsgáljuk közelebbről mit is kell elvégeznie egy játékvezetőnek, illetőleg a játékvezetői hármasnak (első osztályú, illetve nemzetközi mérkőzések esetén négyesnek) még a kezdő sípszó előtt. Gyakorló játékvezetőként helyenként személyes tapasztalataimmal is találkozhatnak.

A játékvezető feladatai a mérkőzés előtt
A játékvezetőknek a mérkőzés előtt legalább egy órával (ez az NB I-ben másfél óra) kell a helyszínen megjelenniük. Miután birtokba vették az öltözőt, első dolguk, hogy ellenőrizzék, hogy a játéktér alkalmas-e a mérkőzés megrendezésére. Szemügyre veszik a pálya vonalazását, a kapuhálók állapotát, a talaj minőségét. Miután meggyőződtek róla, hogy minden a legnagyobb rendben, a pálya alkalmatlansága miatt nem fog elmaradni a mérkőzés, visszatérnek az öltözőbe, hogy fogadják a résztvevő csapatok képviselőit. Ők behozzák a mérkőzés jegyzőkönyvét, illetve a csapatok tagsági igazolásait. Ezeken az igazolványokon a játékvezető a következőket ellenőrzi: a játékos játékengedélyének meglétét, sportorvosi engedélyének érvényességét, majd a későbbiekben a játékos személyazonosságát is az igazoltatáskor. Ezt követően a játékvezető konzultál a mérkőzés főrendezőjével a biztonsági teendőkről. Ha mindez rendben lezajlott kezdődhet a mérkőzés.


A játékvezető feladatai a mérkőzés lefújása után
A játékvezető mérkőzés közbeni teendőiről nem értekeznék, hiszen ezt körülbelül mindenki ismeri, aki már látott futballmérkőzést. A játékvezető a mérkőzés során érvényt szerez a játékszabályoknak. Érdekesebb lehet, mi történik az öltözőben a mérkőzés végén. Miután a hármas rendben levonult a pályáról, és éppenséggel senki sem akarja rájuk gyújtani az öltözőhelyiséget, a játékvezető kitölti a mérkőzés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét. Feltünteti a mérkőzés félidei-, és végeredményét, a góllövőket, az esetleges cserék időpontját, a sérült játékosok nevét, a játékvezetői hármas, az ellenőr és a főrendező nevét. Végül lejegyzi a mérkőzésen történt különleges eseményeket (pl. kiállítás, rendbontás). Miután minden említésre méltó bekerült a jegyzőkönyvbe, a játékvezető aláírásával látja el azt, mindkét csapat rendelkezésre bocsájt egy-egy másolatot, illetve az eredeti példányt az illetékes labdarúgó szövetség részére eljuttatja. Ezzel zárulnak a játékvezető adminisztratív feladatai.

Mindezeket a mérkőzés ellenőrével való konzultáció követi, melyen már csak a három (vagy négy) játékvezető, és az ellenőr vannak jelen. Itt van lehetősége a találkozót kívülről ?Árgus-szemekkel? figyelő személynek elmondania a meccs során előforduló hibákat, javítandó elemeket. A játékvezetőket az ellenőr 1-10-ig osztályozza, az érdemjegy az ellenőri jelentésből derül ki. Miután jó utat kívántak az ellenőrnek a játékvezetők vesznek egy kellemes zuhanyt (ezt gyakran az adott nap fénypontjaként értékeljük), majd felöltözésüket követően elindulnak hazafelé.


Egy jó szokás
A játékvezetők körében az évtizedek folyamán, mintegy a közösségi szellemet erősítendő, elterjedt egy remek hagyomány. A szokás szerint a mérkőzésen vezetőbíróként közreműködő játékvezető jó, ha vastag pénztárcával rendelkezik, hiszen hazafelé, ha megállnak egy útszéli vendéglőben, akkor ő fizet. Ez persze nem kötelessége, nem róható meg érte, pusztán egy szép gesztus, mellyel megköszöni segítői közreműködését az adott találkozón. Ez a meghívás általában valamilyen italt, esetlegesen még ételt is foglalhat magában. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a fogyasztás sosem megy át féktelen dorbézolásba, mint azt néhányan gondolják.


Alulfizetettek a magyar bírók Végezetül néhány szót a játékvezetők díjazásáról. Mit gondolnak mennyit kap egy mérkőzésért egy magyar első osztályú sípmester? Nos, elárulom 60 000 magyar királyi forintot. Ezt a többség sokallhatja, mondván hatvanezer ezért? Ámde, ha azt is hozzáteszem, hogy a Bundesligában 3600 euró (kb.860 000 Ft) a játékvezető honoráriuma egy mérkőzésért, mindjárt nem tűnik olyan soknak a magyar bírók fizetése. Sőt, kapaszkodjanak meg az Európa-bajnokságon bíráskodó sportemberek mérkőzésenként 10 000 eurót (hozzávetőleg 2,5 millió forint) kasszíroznak.

Mindezek tükrében mindenki maga eldöntheti, szívesen lenne-e játékvezető. Az elismerés és a pénzügyi vonatkozás miatt biztosan, de azt, hogy hétvégéről hétvégére korlátlanul szidhassák az összes felmenőjét, nehezen viselné a többség. Kitartás, elhivatottság, rátermettség szükséges. No meg, az elmaradhatatlan szerencse-faktor ?


Sporttársi tisztelettel: Hajdu Balázs NB III-as Fejér megyei játékvezető

Tájékoztatlak, hogy az éves tervnek megfelelően áttekintettük az utánpótlás játékvezetők és asszisztensek 2009. tavaszi szezonra vonatkozó felterjesztését. Ezek figyelembevételével a 2009. 02. 07-ei felmérésre az alábbi személyeket hívjuk meg:

BLSZ: Farkas Tibor, Szanyi Ádám, Csák János
BAZ: Radványi Ádám, Nyírcsák László
Békés: Csatári Tibor
Bács-Kiskun: Kőrösi János, Zsebő Dániel
Baranya: Hrebik Szilárd, Neuman Tibor
Csongrád: Lovas László, Kuti Gergő
Fejér: Lak Balázs
Győr-Moson-Sopron: Edelmayer Attila, Tóth Attila, Hofbauer Roland
Heves: Mencsik László
Hajdú-Bihar: Nazsa Tamás , Tőkés Róbert
Komárom: Tamási Péter, Tóth Roland, Szalai Dániel
Pest: Molnár Csaba, Kovács Gábor
Somogy: Barna Gábor, Ifj. Fodor Gyula, Kiss Balázs
Szabolcs-Szatmár: Sándor Csaba, Szijjártó Zsolt, Hadházi László
Vas: ifj. Tuczai Miklós, Király Zsolt
Zala: Berke Balázs, Vidéki Attila, Kulman Tamás
Veszprém: Mohos Milán


Időpont, helyszín: 2009.02.07.(szombat) Testnevelési
Egyetem, MLSZ székház 9.00 Beérkezés a Testnevelési Egyetemre, adminisztráció
9.30 Fizikai teszt
11.30 Utazás az MLSZ székházba
12.00 Ebéd önállóan
12.45 Elméleti teszt
13.15 Az UP. kerettel szemben támasztott követelmény
14.00 Szakmai előadások (UEFA DVD és magyar jelenetek)
15.30 Konzultáció
16.00 Zárás


Követelmények:
A helyszínen bemutatott sportorvosi igazolás (hiánya kizáró ok)
Fizikai: 6x40 m (6,2 mp), 20x 150 m (30 mp futás ? 35mp séta)
Elméleti teszt: min.80 %,
Öltözet: A rendezvény egész idejére sportöltözet, szabadidő ruha

Újabb Talent-napot rendez az MLSZ JB szombaton. A helyszín ezúttal az MLSZ Telkiben található edzőközpontja.

Tervezett program:
8.30: Regisztráció - Hazafi M.
9.00: Elméleti teszt - Ring J.
10.00: Fizikai felmérés a füves pályákon (6x40 m és 20x150m)- Stamler P.
11.15: Asszisztensek gyakorlati felmérése (füves pálya) - Székely F. Ring J.
13.00: Ebéd
14.00: Az európai él-játékvezetők személyiségjegyei, döntéshozatali módszerei - Piller S.
15.00: Az asszisztensek helye, szerepe a mérkőzés előtt, után és a mérkőzés folyamán. - Székely F.
16.00: A szabadrúgások és büntetőrúgások megítélésének és elvégzésének folyamata, ezek fegyelmezési következményei - Ring J.
16.30: Az elméleti teszt megoldása - Ring J.
16.45: Zárás - Hartmann L.

A programon csak azok a játékvezetők, asszisztensek vehetnek részt akik a fizikai felmérésen is részt tud venni (nem beteg, nem sérült stb.).

E sport legősibb formája a kínai forrásokban szerepel - mai tudásunk szerint -, ahol az Kr.e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a cu-kü (csu-küh)-nek nevezett játék. Az elnevezés magyarra szó szerint fordítva "rúgni-labdá"-t jelent.
A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a "kapu". A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a "kapuba" juttatni, nyitott tenyérrel viszont tilos volt érinteni. Magát a labdát nyolc bőrdarabból varrták össze, tollal és állati szőrrel tömték ki. Kr.e. 2000 körüli időkből fennmaradt a labdarúgás 25 fejezetből álló kézikönyve.

Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse kemari néven - bár jelentős különbség, hogy itt kultikus szerepet játszott, kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák.
A görög - római testkultúrában ez a fajta játék nem kapott szerepet, legközelebb pedig csak a középkorban találkozhatunk vele Angliában és Franciaországban "tömeg-football" ill. "határlabdázás" néven. E játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Egy télutói vagy tavaszi napon a megrontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba "gyömöszölik" és a falvak apraja - nagyja részvételével kirugdossák a faluból. A cél az volt, hogy a labdában rejlő gonoszságot földjüktől minél távolabbra juttassák mielőtt az a rúgásoktól szét nem szakad. Hitük szerint aki a legtöbbet árt a "labdának", vagyis a legnagyobbakat rúgja bele, az mentesül leginkább a betegségektől.
A 14. században Angliában és Franciaországban is betiltották (1314, ill. 1320) a játékot durvasága miatt, gyakran emlegették "ördögi mulatságként", büntetésként pedig börtönnel fenyegették a futballozókat.
A 14. század elején megjelent a firenzei calcio, Európában az első körülhatárolt városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták vagy ököllel üthették, a bíró vigyázott a szabályok betartására és számolta a gólokat, a büntetőpontokat. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés.
A játékról nem alakult ki igazán jó véleménye a korabeli értelmiségnek, Philipp Stubbes 16. századi krónikás írta:

"A futball olyan játék, amelyben fiatal emberek ? bökdösnek egy nagy labdát, nem dobják a levegőbe, hanem lábukkal görgetik a földön. Mondhatom, eléggé megvetendő játék, s szerintem legalábbis sokkal közönségesebb, méltatlanabb, hitványabb, mint bármelyik másik fajta; ritkán végződik kár, baleset vagy a játékosok valami baja nélkül."

A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években a diákok körében virágzott fel, tiltották a túlzott durvaságot, meghatározták a pálya nagyságát és a résztvevők számát. 1857-ben alapították meg az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. Többször felmerült egy általánosan elfogadott szabályrendszer kidolgozása, erre végül 1862-ben került sor, majd 1863-ban az iskolák és a társadalmi egyesületek létrehozták a Football Associationt. A legfontosabb szabályok (részletek): 1. Gólnak számít, ha a labdát a kapuba juttatják anélkül, hogy kézben vitték vagy kézzel ütötték volna. 3. Lábbal csak a labdát szabad rúgni. 4. A játékosnak nem szabad a labdát érintenie, ha az a levegőben van. 8. Lesen van a játékos, mihelyt a labda elé kerül.
A 19. század végéig megszülettek a ma is oly ismerős szabályok: 1874-ben bevezették a büntetőrúgást, 1882-ben a partdobást, 1891-ben a tizenegyest és egyben hálóval szerelték fel a kaput. 1878-ban jelent meg a játékvezető, 1891-ben a határbíró. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását. Eleinte kilenc támadó játékos mellett egy hátvéd és egy kapus állt a pályán. A támadó játék modernizálásával több védőt kellett hátra vonni, majd azóta még újabb és újabb felállások, játékstílusok alakultak ki.
A labdarúgás - az USA és Japán kivételével - mindenhol háttérbe szorította az egyéb labdajátékokat. Magyarországon az 1879-ben Molnár Lajos és gr. Esterházy Miksa által írt Athletikai gyakorlatok c. könyv említi meg először a futballt, az "angol rúgósdit". "A football (mondd: futball) vagyis "rúgdaló", a legrégibb angol játékok egyike és kizárólag az ifjúság, az iskola játéka. Ez az utóbbi körülmény, s az, hogy télen-nyáron s a felszerelés minimumával űzhető, nagyon is alkalmassá teszi e labdajátékot átültetésre idegen talajba, mit tisztelettel ajánlunk tanügyi köreink figyelmébe."

Forrás:

• A sport krónikája
  Offcina Nova
• Kun László: Egyetemes testnevelés- és sporttörténet
  Sport K. Budapest, 1978.