Az MLSZ elnöksége döntött az élvonalbeli bajnokság folytatásáról. Íme, ahogy a 2019/2020-as bajnokság áll játékvezetői szempontból:

Az már decemberben eldőlt, hogy Kassai Viktor befejezte aktív játékvezetői pályafutását, így az ő statisztikája már nem fog változni.

Fontos jubileumhoz érkezett Vad II. István a Honvéd-Kisvárda mérkőzéssel, hiszen 250. alkalommal fújt NB I-es mérkőzést.

Vad 1995-ben vizsgázott a játékvezetésből. Fiatal kora miatt kettő éven keresztül csak gyermekmeccseket vezethetett. 1997-ben vezette első BLSZ II-es felnőtt mérkőzését, 1997-től a BLSZ I keret tagja. A BLSZ Játékvezető Bizottsága (JB) javaslatára 2001-ben NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. Az MLSZ JB minősítésével 2002-től NB II-es, majd NB I/B-s. 2004-től NB I-es játékvezető. Első NB. I-es mérkőzését 2004. április 3-án vezette (Sopron-Videoton).

2013-tól a tizenkettő hivatásos játékvezető között van.

A mai napig 346 alkalommal működött közre NB. I-es mérkőzésen. 250 mérkőzést vezetett, 8 alkalommal asszisztált, 75 alkalommal volt alapvonali játékvezető és 13 alkalommal tartalék játékvezető.

250 mérkőzés közül legtöbbször a Debrecennek vezetett meccset, számszerint 46-ot, utána Újpest következik 40 meccsel.

Legtöbb meccset Szakály Péternek (35), Balajcza Szabolcsnak (31) és Mészáros Norbertnek (30) vezette.

2007-től FIFA kerettag.

A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt és a spanyolt beszéli. 27 évesen vezette első nemzetközi mérkőzését. Az UEFA JB, a talent program keretében megkülönböztetett figyelemmel kísérte szakmai tevékenységét. 2009-től az UEFA JB besorolás szerint 2. kategóriás bírót. 010. október 19-én BL csoportmérkőzést vezetett, akkor került be Kassai Viktor mellett a legrangosabb játékvezetők közé. A Bajnokok Ligájában (BL) meccseket vezető európai bírók legfiatalabbja. 2

Több nemzetek közötti válogatott, valamint Intertotó-kupa, Európa-liga és UEFA-bajnokok ligája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. 

Egyszer kirúgták meccs közben:

Az első NB III-as mérkőzésén Esztergomban az egyik hazai csatárt a büntetőterületen belül buktatták. Amikor a síp megszólalt ott volt az esemény közelében. A védő egy erőteljes rúgással felszabadítást végzett, de olyan pontosan célzott, hogy Istvánt pont fejbe rúgta. A rúgás erejének köszönhetően - kiütötte a labda -, csak a kórházban tért magához. Két hét múlva újra a pályán volt.

Minden Vad játékvezető:

A nagymama a (akkor még) Testnevelési Főiskola tanáraként labdarúgók oktatásáért volt felelős személy. A nagyapa, id. Vad István az aktív labdarúgást befejezve a budapesti (megyei) bajnokságban bíráskodott. Vad István, gyorsan végigjárva a játékvezetői szinteket. Hamarosan a FIFA JB nemzetközi bírói közé került. Az unoka, a Vad II. István, 16. életévet betöltve vizsgázott játékvezetésből. Szakmai eredményei alapján maga is FIFA JB játékvezető. A női labdarúgás rohamos fejlődésével Vad Anita is játékvezető/asszisztens. Európában, de talán a világon is különleges esemény, hogy a nagyapa az apa, a fiú (unoka) és a lány (unoka) is minősített játékvezető lett. Ritkaságszámba megy az is, hogy egy családból két FIFA JB minősítésű játékvezető nevelődik.

A következő szezontól az NB I-ben is használni fogják a videóbírót. Kassai Viktor visszavonulásával nemcsak egy topbírót veszítettünk el, de a sportdiplomáciánk is gyengült - írja a csakfoci.hu.

Elképzelhető, hogy 6-8 évig nem lesz magyar játékvezető az elit kategóriában, de az „új Kassai” már 1995-ben megszületett. A magyar profi játékvezetői keret egyre öregebb, a fiatalok számára kevésbé vonzó a pálya. Nonszensz, hogy a magyar sporik a kutyájukról igen, de a munkájukról nem kommunikálhatnak. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk nyilatkozott a hazai játékvezetés legaktuálisabb kérdéseiről.

Szabó Zsolt 2018-ban fejezte be a működést. Azóta a háttérbe vonult, de a játékvezetéstől nem szakadt el, legutóbb Máltán tartott előadást a helyi bíróknak és ellenőröknek, tehát szakmai kérdésekben továbbra is naprakész.

Vannak, akik szerint elkerülhetetlen, hogy még ebben az évben itthon is bevezessék a VAR-t, de akadnak ellenzői is. Mikor debütálhat az NB I-ben az új technika?
– Az új bajnoki szezonban már az NB I-ben is használni fogják a videóbírós rendszert, ezt Csányi Sándor elnök úr már bejelentette. Az MLSZ elnöksége még 2019-ben ennek érdekében létrehozott egy bíráló bizottságot, amely majd értékeli a beérkezett ajánlatokat és kiválasztja a győztest, aki biztosíthatja a technikai hátterét a videóbírós rendszernek. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a játékvezetők minél előbb megkapják a megfelelő elméleti képzést, majd folyamatosan tesztmérkőzéseken kellene gyakorolniuk.

AKI PEDIG ELLENZI, AZ SZINTE A MAGYAR LABDARÚGÁS ELLENSÉGE. ENNEK BEVEZETÉSÉVEL MARADHAT VERSENYKÉPES LABDARÚGÁSUNK ÉS A JÁTÉKVEZETÉSÜNK.

A VAR bevezetése mennyiben változtathatja meg a játékvezetők munkáját az NB I-ben?
– Ez óriási segítség a játékvezetők számára, hiszen minden bíró rémálma, hogy történik valami a pályán, de nem látja. Alapvonali játékvezetőkre nem lesz szükség, de a játékvezetők feladata nem fog változni az új rendszer bevezetésével, hiszen továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb hibával vezessék le a mérkőzéseket. Ha egy sporit a 90 perc során négyszer is megment a videóbíró, akkor ott nyilvánvalóan képességbeli problémák vannak. Ami fontos változás lehet, hogy nem lesz szükség négy játékvezetői ellenőrre az NB I-es mérkőzéseken, hiszen akár egy ellenőr is el tudja majd látni a feladatát.

Minden NB I-es mérkőzésen lesz videóbíró, vagy csak a kiemelt találkozókon?

A VAR mellett a másik slágertéma Kassai Viktor visszavonulása. Mennyire fogy hiányozni Kassai a magyar játékvezetésnek?
– Két szempontból kell megvizsgálni a történéseket. Kassai Viktor visszavonulásával Magyarország elit játékvezető nélkül maradt, amivel gyengült a sportdiplomáciánk a játékvezetői platformon. Mivel nincs “kvótánk” az elit keretben, ezért előfordulhat, hogy 6-8 évig nem lesz ilyen magasan jegyzett bírónk. Kassai az orosz játékvezetők szakmai főnöke lett, így mostantól azért kell lobbiznia, hogy az orosz játékvezetők az elitbe kerüljenek.

Mindez azt jelenti, hogy elveszítettünk egy topbírót és egy remek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vezetőt is.

Nem lett volna értelme itthon tartani Kassait?
– Nyilvánvalóan az lett volna az ideális helyzet, ha itthon kap fontos tisztséget. Szomorú, hogy a tapasztalatát, kapcsolatrendszerét nem a magyar játékvezetés érdekében fogja hasznosítani. Ezen azonban most már felesleges keseregni. Megértem, hogy nem utasította vissza az orosz szövetség ajánlatát. Nagy problémának látom, hogy az elmúlt tíz évben visszavonult bíróink közül senki nem tagja a játékvezetői bizottságnak. Pedig Vámos Tibornak vagy éppen Erős Gábornak biztos, hogy helye lenne benne, hiszen világbajnoki és olimpiai tapasztalatuk is van, de mondhatnám Fábián Mihályt is, aki Ausztráliában a profi játékvezetők felkészítéséért felel. Lehetne még sorolni a neveket, kik nem kaptak lehetőséget tapasztalatuk átadására, amit leginkább a fiatalok tudnának hasznosítani.

Egyre idősebb a profi játékvezetői keret. Van megfelelő utánpótlás?
– 40 év felett van az átlagéletkor az élvonalban, ami nagyon magas. Vannak tehetséges fiatalok, akiket fel lehetne építeni, de sokkal bátrabban kellene hozzájuk nyúlni. Az nem jó, hogy az NB II-ben van 34-35 játékvezető, ami azt jelenti, hogy 3-4 hetente kap meccset egy-egy kolléga. Így nem lehet felkészülni az NB I-re. Ennél is nagyobb problémának látom, hogy míg országosan mintegy 35 százalékkal túl van töltve a férfi keret és sok olyan kolléga van, akinek nem jut meccs, addig megyei szinten hatalmas visszaesés tapasztalható a létszámot illetően. Amíg hat éve volt 3900 játékvezetőnk, most alig van 3000, ugyanakkor a csapatok száma pedig folyamatosan nő. Az messze van az ideálistól, hogy a megyei bíróknak egy-egy bajnoki forduló alatt akár három-négy meccset is le kell vezetniük. Sajnos a fiatalok hamar elveszítik a motivációjukat, hiszen nincs fluktuáció, alig lehet előre jutni a ranglétrán, már nem vonzó számukra a játékvezetői pálya.

Mivel lehetne megnyerni a fiatalokat?
– Leginkább a megfelelő kommunikációval. Érthetetlen, hogy 2020-ban a magyar játékvezetésnek nincs egy Facebook és Instagram oldala, ahol be lehetne mutatni a bírók mindennapjait a fiatal generációnak.

Akiket meg akarunk nyerni a játékvezetői tanfolyamokra, azoknak a mindennapjaikhoz tartozik a közösségi média. A szurkolókhoz is közelebb lehetne kerülni azáltal, ha látnák, hogy a játékvezetők milyen komoly munkát végeznek, hiszen ahogy a játékosok, úgy ők is naponta edzenek, a szezon előtt edzőtáborba vonulnak. Meggyőződésem, hogy jelenleg a szurkolók jelentős része csak annyit lát a bírók életéből, hogy hétvégenként levezetnek 90 percet, amiért sok pénz kapnak, de a háttérről semmit nem tudnak, ami nyilván nem az ő hibájuk.

Kit tart a legtehetségesebb fiatalnak, aki akár Kassai Viktor méltó utódja is lehet?
– Magyarországnak 20 évente van topbírója. Palotai Karcsi bácsi 1935-ben született, Vágner László és Puhl Sándor 1955-ben, Kassai Viktor 1975-ben. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a következő “sztárbírónk” 1995-ben megszületett. A mostani fiatalok közül Csonka Bence viheti a legtöbbre, aki amellett, hogy tehetséges, megfelel az UEFA elvárásainak, vagyis megjelenésben és fizikai felkészültségben is rendben van. Furcsán hangzik, de ma már az is fontos, hogy egy játékvezető jól mutasson a képernyőn, atlétikus legyen a mozgása. Az NB II-ben, NB III-ban, valamint a megyékben is vannak tehetségek, akikkel többet kellene foglalkozni, motiválni őket. Én abszolút fiatal-párti vagyok, és a jövőre is gondolni kellene, hiszen öt év múlva is lesz Fradi-Újpest, és akkor már aligha lehet 50-52 éves bíróra bízni a derbit…

A török FIFA-bíró, Cüneyt Cakir a VAR-ról, Kassai Viktorról és az Európa-bajnoki reményeiről is beszélt, amikor kollégánk az edzőtáborban faggatta a terveiről - írja az nso.hu.

„Dzsünejt Csákir” – hallhattuk a bemutatkozást a Calista Hotelben.

A magyar csapatok közül több is Antalyában és Belekben edzőtáborozott, így találkoztunk a 43 éves FIFA-játékvezetővel (a török élvonalban bíráskodók is a török Riviérán készültek a tavaszi feladatokra), aki készséggel válaszolt lapunk kérdéseire – először arra, hogyan is ejti ki ő a nevét.

Cakirt a magyar szurkolók is ismerhetik: 2010 óta vezet a Bajnokok Ligája csoportkörében, két világbajnokságon és két Európa-bajnokságon vezetett már meccseket.

Az első „igazi” kérdés pedig arra vonatkozott, értesült-e a magyar játékvezető Kassai Viktorral kapcsolatos legfrissebb hírekről, a visszavonulásáról, az oroszországi kinevezéséről.

T"ermészetesen! – mondta Cüneyt Cakir. – Viktor tíz éve nemcsak a kollégám, hanem mondhatom, a barátom is. Rengeteg tornán, felkészülésen, továbbképzésen vettünk részt együtt, sokat beszélgettünk, sok közös emlékünk van. Az egyik legjobb játékvezetőről beszélünk, aki szorgalmával, a szakmánk iránti alázatával mindenkinek példát mutatott, személyisége a játékvezetésre is rendkívül jelentős és pozitív hatással volt. Testközelből láthattam, milyen tisztelet övezi őt a pályán és azon kívül egyaránt. Soha nem felejtem el neki, milyen nyitott, barátságos és segítőkész volt velem, amikor megismerkedtünk. Bármilyen kérdéssel fordulhattam hozzá, mindig megosztotta a tapasztalatait, de nemcsak velem, hanem az utánunk következő generáció tagjaival is, többek között ezért is tisztelik a szakmánkban. Nagyon sok sikert kívánok neki az új munkájához, biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendőkben is közeli barátok maradunk.”

Szakmai kérdés is elhangzott: a nemzetközi futballban egyre elterjedtebb a VAR-rendszer, a BL-ben is használják. Melyek a tapasztalatok, és Cakir mit javasol a magyar kollégáknak, ha az NB I-ben is bevezetik?

„Szerintem ez kitűnő eszköz nemcsak a játékvezetést, hanem az egész labdarúgást tekintve – mondta a futballbíró. – A legfontosabb, hogy az egyértelmű és nyilvánvaló tévedéseket kizárja, ebben segíti a munkánkat, illetve nemcsak bennünket, bírókat, hanem a labdarúgókat is védi. Tudom, hogy a szisztéma új, idő kell, hogy mindannyian megszokjuk, de ahogy egyre nagyobb rutinnal használják majd ezt az eszközt, egyre jobban megismerik a csapatok és a szurkolók is a működését, úgy csökken majd a kritika a VAR-ral szemben. A fiataloknak is azt tanácsolom, nézzenek minél több mérkőzést, adaptálni kell a rendszert, úgy megérthetjük, mi miért történik, hogyan lehet a gyakorlatban a legjobban használni.”

Az esztendő legfontosabb futballeseménye – a BL tavaszi mérkőzései mellett – a 2020-as Európa-bajnokság: alighanem ez motiválja a játékvezetőket is.

„Ez nem is kérdés – helyeselt a török sportember. – Nekünk is megvannak a céljaink, két éve a nyári Eb van a fókuszban. Lépésről lépésre haladunk, ezért edzünk, erre készülünk, a nemzetközi mérkőzéseken mutatott kiegyensúlyozott teljesítménnyel lehet a keretbe kerülni – ez a célunk. Különleges torna lesz, hiszen sok ország ad otthont a rendezvénynek. Hatalmas megtiszteltetés lenne harmadszor is mérkőzést vezetni Európa-bajnokságon.”

S ha már a helyszínek…

Az előző Európa-bajnokság döntőjének visszavágóját, a Portugália–Franciaország találkozót Budapesten rendezik. Ki tudja, akár Cüneyt Cakir is lehet a játékvezető…

„Büszke lennék rá – mondta erre. – Hallottam, hogy Budapest gyönyörű stadionnal gazdagodott, nagyon szívesen megnézném.”

Év vége közeledtével a csakfoci.hu már ötödik alkalommal jelentkezik rendhagyó, exkluzív szavazásával. Honlapunk a 12 NB I-es klubtulajdonos, illetve vezető szavazata alapján választotta meg 2019 legjeit öt kategóriában. Elsőként jöjjön az Év Játékvezetője!

5. Ki a 2019-as év hazai játékvezetője?

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Kubatov Gábor (a Ferencváros elnöke)
Vad II István

Garancsi István (a MOL Fehérvár FC tulajdonosa)
Kassai Viktor

Tállai András (a Mezőkövesd elnöke)
Pintér Csaba

Komjáti András (a Puskás Akadémia klubigazgatója)
Solymosi Péter

Roderick Duchatelet (az Újpest tulajdonosa)
Bognár Tamás

Kun Gábor (a Bp. Honvéd ügyvezetője)
Solymosi Péter

Révész Attila (a Kisvárda sportigazgatója)
Iványi Zoltán

Szima Gábor (a DVSC elnöke)
Erdős József

Leisztinger Tamás (a DVTK tulajdonosa)
Solymosi Péter

Haraszti Zsolt (a Paksi FC ügyvezetője)
Erdős József

Végh Gábor (a ZTE FC tulajdonosa)
Kassai Viktor

Illés János (a Kaposvár ügyvezetője)
Kassai Viktor

A 47 esztendős Solymosi Péter lett az őszi idény legjobb bírója, aki büszke rá, hogy egyetlen felmérést sem kellett megismételnie - írja a Nemzeti Sport.

Minden kétséget kizáróan Solymosi Péter az egyik legfelkészültebb játékvezető az élvonalban bíráskodók között. Nem véletlen, hiszen 2002 óta tagja az NB I-es keretnek. A Nemzeti Sport osztályzatai alapján – már nem először – meggyőző előnnyel végzett az őszi rangsor élén.

„Fontosnak tartom a szaklap és a szakma visszajelzését is – mondta megkeresésünkre a 47 esztendős játékvezető. – De így van ez az élet más területén is, hiszen kell az elvégzett munka utáni visszajelzés, és nem titok, nekem fontos, hogy egy-egy mérkőzés után milyen osztályzatot kapok a szaklaptól.”

Solymosi Péter szerint helyezése összefügghet a rutinnal, amelyet a hosszú évek során megszerzett, de számít a fizikai, valamint a szellemi felkészültség szintje is – és persze nem elhanyagolható tényező a szerencse sem.

„Sohasem jelentett gondot a fizikai tesztek teljesítése – magyarázta lapunknak az őszi első. – De így vagyok az elméleti teszttel is. Büszke vagyok rá, hogy egyetlen felmérést sem kellett megismételnem. A nyáron megváltozott játékszabályok elsajátítása és alkalmazása sem jelentett gondot – és így vannak ezzel játékvezetőtársaim is. Csupán az jelent némi problémát, hogy egy-egy ítéletünket nem értenek még a szurkolók, hiszen nem mindenki lehet tisztában az új szabályokkal, éppen ezért hibáztatni sem szabad őket.”

A korhatárhoz kötött működés már megszűnt a játékvezetők körében, így a Játékvezető Bizottság illetékesei döntik el, hány éves korig foglalkoztatnak egy bírót.

„Az év végén lejár a szerződésem – jegyezte meg Solymosi Péter. – Egyezség még nincs, de jó érzéssel, bizakodással tölt el, hogy megkezdődtek a tárgyalások a folytatásról. A jelek szerint a tavasszal is kaphatok még osztályzatot a Nemzeti Sport újságíróitól, valamint a játékvezető-ellenőröktől is.”

Az élvonalbeli labdarúgók mellett a lapunk tudósítói által adott osztályzatok alapján a Magyar Labdarúgó-szövetség professzionális játékvezetőinek teljesítménye is értékelhető. A rangsorban valamennyi játékvezetőt feltüntettük, de csak azon bírók osztályzatai számítottak, akik a 2019–2020-as idény 16 őszi fordulójában legalább hat mérkőzésen vezettek. Pontazonosság esetén a több bajnoki rangsorol.

A lejátszott NB. I-es mérkőzéseken arányában a legtöbb lapot Iványi Zoltán mutatta fel.

Farkas Ádám hármas sípszavával lefújta az NB. I-es bajnokság őszi fordulóját, amelyeken 14 játékvezető vezetett mérkőzéseket. Íme a rangsor:

Három kínai bajnoki után Viktor idehaza vezet, méghozzá a Debrecen-Honvéd mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Az MLSZ JB. közzétette az szombati OTP Liga mérkőzéseinek játékvezetői küldését.

Kassai Viktor a szombati ZTE-Mezőkövesd mérkőzssel egyedülálló rekorder lesz az élvonalbeli játékvezetők közül.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod