A pénteken induló NB I-es idény már abból a szempontból is különlegesnek ígérkezik, hogy mostantól kezdve a videobíró is segíti a játékvezetők munkáját.

Kezdődik az OTP Bank Liga 2021–2022-es idénye

Abból a szempontból mindenképpen történelmi bajnokság előtt állunk, hogy először alkalmazzák a magyar labdarúgásban a VAR-technológiát, azaz a videobíró intézményét. Noha lapunk többször is foglalkozott már a témával, érdemes körüljárni, mivel is jár ez, mert még mindig rengeteg a kérdőjel, az újnak számító információ.

Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), amelynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti, ugyanakkor a gólvonal-technológiát nálunk nem használják. Ennek egyszerű a magyarázata: a pénz. Az indoklás logikusnak tűnt, magas a költsége, hogy minden NB I-es stadionban lévő kaput bekamerázzanak – az összeg ahhoz képest magas, hogy hány olyan helyzet van egy idény alatt, amikor szabad szemmel nem lehet megállapítani, a gólvonal előtt vagy mögött van-e a labda. Ráadásul úgy, hogy a jelenetnek döntő befolyása van a mérkőzésre (a meccs elején, döntetlennél történik-e ilyesmi, vagy amikor három góllal vezet az egyik csapat – nem mindegy), nos, ennek a matematikai valószínűsége olyan csekély, hogy az erre fordított pénz aránytalanul sok lenne. Mindenki tud néhány ilyen helyzetet felidézni, de nem sokat, gyakran évekig nem történik ilyen eset – a lényeg, hogy a gólvonal-technológiát nem vezetik be.

Három rendszer közül lehetett választani

A labdarúgó-szövetség még 2020 elején adott tájékoztatást arról, hogy a futball technikai fejlődését szem előtt tartva a hazai pontvadászatban is beveti a VAR-t, de a tavaly márciusban kitört világméretű járvány ezt a tervet is keresztülhúzta, vagy legalábbis lelassította.
A szövetség illetékesei már másfél évvel ezelőtt arról számoltak be, hogy több lehetséges variációt megvizsgáltak, és hat üzemeltető ajánlata közül választottak. Ami a döntésnél fontos volt: a VAR-nak három különböző formája ismert.

A centralizált – ez azt jelenti, hogy egyetlen központi helyiségből követik az összes mérkőzést. Beszámoltunk róla, hogy az orosz bajnokságban például ez a szisztéma működik, ott a hatalmas távolságok indokolták ezt az eljárást. Az orosz szövetségben Kassai Viktor felügyeli a játékvezetők képzését, így ő jól ismeri ezt a megoldást. A VAR-bázis szélsőséges esetben akár tízezer kilométerre is lehet a mérkőzés helyszínétől, de a technika összeköti a szobában ülőt a mérkőzés játékvezetőjével.
A másik a decentralizált – ez azt jelenti, hogy minden stadionban kiépítik a szükséges feltételeket. Itt fontos kérdés a feljutás, kiesés kérdése: megéri-e jelentős összegért beruházni ott, ahol esetleg csak egy évig van első osztályú csapat?

A harmadik változat a mobileszközökbe épített technika – az MLSZ a költségeket megvizsgálva döntött emellett. A tizenkét csapatos bajnokságban fordulónként hat mérkőzést játszanak, jelenleg Zalaegerszeg és Kisvárda között van a legnagyobb földrajzi távolság, de három felszerelt busszal hat mérkőzést lehet követni, ha a kezdési időpontokat ehhez igazítják, nemcsak szombaton, hanem pénteken és vasárnap is lesznek élvonalbeli mérkőzések – érthetően logisztikai okokból.

Az MLSZ hosszas mérlegelés után az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videobírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz közreműködik a belga bajnokságban és az amerikai majorsportágakban is. Az MLSZ még korábban arról tájékoztatott, hogy a döntést a klubokkal egyeztetve hozta meg.

„A mobilkocsis rendszert választottuk, nem a kamerák és egyéb eszközök állandó kihelyezését. A szolgáltató, amelytől igénybe vesszük az eszközöket, az Antenna Hungária kameráinak képét használja, ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is adva vannak. Nem horrorköltség, de ki kell fizetni, a csapatok nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent. Az alapköltségeket, vagyis a játékvezetők felkészítését és oktatását az MLSZ állja” – mondta Vági Márton, az MLSZ főtitkára még 2020-ban.

A videobírós-buszok péntektől megszokott látványt jelentenek majd a magyar élvonal mérkőzésein (Fotó: Árvai Károly)

A rendszer működése

Fontos feladat volt a játékvezetők képzése, amihez a FIFA és az UEFA anyagokat biztosított. A VAR-buszban három személy ül: a videobíró (a VAR), az asszisztense (AVAR) – ők hivatásos magyar játékvezetők – és a technikát kezelő operátor. A VAR kapcsolatban van a játékvezetővel, ha ő kétes szituációban továbbengedi a játékot, amelyet a VAR visszanéz, az AVAR szerepét betöltő kolléga továbbra is az élő képet nézi, hátha akkor történik valami lényeges.

Az is kiderült: az MLSZ képzett, NB II-es játékvezetőket alkalmaz operátornak is, tehát nemcsak a technikai eszközöket kezelő személy ül ott, hanem olyan, aki ért a játékvezetéshez, tudja, melyik kamera felvételét kéri tőle a VAR, s a lassításban mit kell figyelni.

A játékvezetők először az iskolapadba ültek be, és hetekig, hónapokig elméleti oktatáson vettek részt. A tavasszal jött a következő lépcsőfok, szimulátor helyettesítette a buszt, és oktatóklipeket néztek a vizsgázók, mikor hogyan kell közbeavatkozni. Még tartott a 2020–2021-es idény, amikor a buszok megjelentek a stadionoknál, és a jelöltek onnan követték egy-egy mérkőzés történéseit. Ekkor még offline üzemmódban, vagyis ott voltak a meccsen, a buszban elhelyezett képernyőket figyelték, de nem voltak kapcsolatban a pályán működő játékvezetővel – ám egymás között már megbeszélték, mikor miért avatkoztak volna be, ha éles lenne a rendszer.

Tesztelés élesben

És aztán már élesben működött. Június végén, miközben az Európa-bajnokság mérkőzései zajlottak, a budapesti Ikarus Sporttelep két pályáján megállás nélkül játszották a találkozókat, és a játékvezetők hol meccseket vezettek, hol a pálya mellett álló teherautókban foglaltak helyet. Ez pedig már a technológia próbája volt: a buszban ülők tizenkét televíziós kamera felvételeit követhették a monitorokon, állandó kommunikációs kapcsolatban a pályán dolgozó játékvezetőkkel.

Az oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának vezetője is. Mint akkor megtudtuk, a bírók is várják az új rendszer bevezetését, azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a játékvezetőt és kevesebb téves rossz döntés szülessen. Ekkor még kísérleteztek azzal, hogy melyik kamera pontosan milyen szögből, milyen magasságból pásztázza a futballpályát, hogy a monitorok előtt ülők a legjobb képet kapják a vitatott jelenetekről. A rendszer új, hibák a jövőben is előfordulhatnak, de nemzetközi tapasztalat, hogy a látványos, súlyos tévedések száma jelentősen visszaesett a VAR-nak köszönhetően.

A játékvezetők a bajnoki rajt előtt is edzőtáboroztak, a VAR-képzés főszerepet kapott ekkor is. Nem túlzás kijelenteni: a pénteken induló magyar bajnokság különlegesnek ígérkezik a videobíró bevezetése miatt.

A felelősség minden esetben a játékvezetőé (Fotó: Árvai Károly)

Solymosi Péter a szombait Puskás Akadémia - ZTE meccsével beéri Kassai Viktor az örökrangsorban.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Az MTK-Budafok mérkőzésen Solymosi Péter beérte az ezüstérmes Szabó Zsoltot az örökrangsorban.

Már csak három élvonalbeli mérkőzést kell vezetnie Solymosinak, hogy egyeduralkodó legyen az NB. I-es rangsorban. (Jelengleg 323 mérkőzssel Kassai Viktor áll az első helyen.)

Érdekesség, hogy 19 évvel ezelőtt, 2002. április 10-én szintén MTK mérkőzésen debütált az élvonalban játékvezetőként. Akkor az MTK 1-0-ra győzte le a MATÁV Sopron csapatát. Solymosinak Hrabovszky András, Tumó György asszisztált és a tartalék játékvezető Heibl József volt.

Néhány évvel ezelőtt eltörölték a korhatárt, így működhetett Solymosi 45 éves kora után is.

Az eddig levezetett 321 mérkőzésen 1288 sárgalapot osztott ki és 71 játékost állított ki.  

Solymosi Péter lassan megdönti Kassai Viktor rekordját, ehhez most a szombati mérkőzés is hozzájárul.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Vélhetően Kassai Viktor rekordjának megdöntéséig vezet Solymosi.. már nem sok kell hozzá.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Az orosz futballbírók főnöke, Kassai Viktor a Nemzeti Sportnak elmondta, megtapasztalta a gyakorlatban, hogy alapos felkészültség kell a videós elemzéshez.

Csányi Sándor múlt heti évértékelőjének fontos pontja volt a játékvezetés technikai fejlődéséről szóló fejezet – az MLSZ elnöke kifejtette, eldőlt, hogy a magyar bajnokságban is bevezetik a videobíró intézményét, de egyelőre nem tudni, mikor és hogyan. Lapunk vasárnapi számában Szabó Zsolt beszélt arról, mennyire fontos lenne bevezetni a VAR-technológiát az NB I-ben is, és megírtuk, hogy a szövetség már megállapodott egy kanadai céggel, amely a szolgáltatást biztosítja, és egy olasz vállalattal, amely a speciális technikát utaztatja a stadionok között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan működik a rendszer Oroszországban, ahol Kassai Viktor a játékvezetők szakmai vezetője.

„Az első osztályú bajnoki mérkőzéseken már több mint egy éve   működik a VAR Oroszországban, de a játékvezetők képzése folyamatosan zajlik, egyre bővítjük a VAR-vizsgával rendelkező bírók körét – mondta a 2011-es Bajnokok Ligája-döntő (Barcelona-Manchester United 3–1) játékvezetője. – Ha egy kolléga nem ment végig az előírt oktatáson, és nincs VAR-licence, az IFAB, a szabályalkotó testület előírásai szerint nem fújhat sípba a videobírós rendszert használó bajnokságban. Ez pedig hosszú távú vezetői gondolkodásra kényszerít bennünket is: néznünk kell, kik jöhetnek szóba a közeljövőben az első osztályban, és nekik legalább egy évvel korábban már el kell indulniuk az engedély megszerzéséhez vezető úton.”

A játékvezetők képzése mellett a futballbírók képzéséért felelős instruktorok oktatása is kiemelten fontos. Az oktatókat a FIFA tanítja be, és Kassai Viktor magyar kollégája, Ring György is rövidesen bekapcsolódhat a következő VAR-instruktori tanfolyamba. Az orosz szövetség minden segítséget megad a játékvezetők fejlesztéséhez, hiszen a játékvezetői bizottság főállású VAR-instruktorának munkáját az egyik legnevesebb szakértő, a korábbi angol játékvezető, David Elleray felügyeli.

„Az nem elegendő, ha egy játékvezető, mondjuk, tíz éve az első osztályban vezet, meghallgat egy-két előadást, és máris van VAR-licence. Az oktatás teljes fázisán mindenkinek végig kell haladnia, amelyet a FIFA szigorúan szabályoz. Meg kell tanulnia, és be kell gyakorolnia mindenkinek a rendszer használatát, sőt le is kell vizsgázni ahhoz, hogy valaki tétmérkőzésen működhessen, ez pedig legalább hat-nyolc hónapig tartó procedúra.”

A korábbi játékvezető elmondta, a szóba jöhető technológia az adott ország jellegzetességeihez alkalmazkodik. Oroszországban a jelentős távolságok miatt az NB I-ben tervezett mobil szisztéma (minden stadionban a meccs idejére telepítik a szükséges technikát) nem jöhetett szóba, ezért a centralizált rendszert használják, egy központból figyelik az összes találkozót.

,,A Premjer Ligában előfordulhat, hogy a VAR-szobában ülő és a meccsen közreműködő játékvezető között több ezer kilométernyi távolság van. Egy meccs­napon négy mérkőzést tudnak figyelemmel kísérni a központból a VAR-szobákban ülő kollégák, erre van technikai kapacitásunk. A hatalmas távolságok miatt szerencsésebb a moszkvai központ, és így a videobíró egy hétvégén akár két mérkőzésen is közreműködhet. Ebben a rendszerben viszont hiányzik, hogy a játékvezetők és a VAR-ok a mérkőzés előtt találkozzanak, és a csapatmunka részleteit személyesen beszéljék meg.”

Kassai Viktor elmondta, az is megtörténhet, hogy valaki a pályán már nem vezet meccset, de a szobában részese az eseményeknek. Olyan játékvezetőkről van szó, akik aktív pályafutásuk végén járnak, hiszen ők ezzel meghosszabíthatják karrierjüket, és olyan kollégák ülhetnek a VAR-szobában, akik nemrégiben még a játéktéren tevékenykedtek.

A Nemzeti Sport osztályzatai alapján Erdős József lett az őszi szezon legjobb játékvezetője, de a fiatal tehetségek is bizonyították már hozzáértésüket.

Magától értetődik, a koronavírus-járvány a játékvezetők életét, munkáját, mindennapjait is befolyásolta. Az első osztályban működő bírók hetente vettek részt tesztelésen, és a küldésnél a járvány is döntő szempont volt: kinek negatív a tesztje, ki mehet egyáltalán mérkőzésre? Nem volt ez könnyű kérdés, hiszen jelenleg hat kolléga dolgozik egyetlen NB I-es találkozón, és folyamatosan figyelni kellett, kinél mit mutatnak a vizsgálatok. Nemegyszer előfordult, hogy a csütörtöki teszt eredménye pénteken lett csak végleges, ez pedig befolyásolta a szombati beosztást – kiszámíthatatlanná vált a felkészülés. Tovább nehezítette a tervezést a nemzetközi játékvezetők helyzete, hiszen ha külföldön kellett meccset vezetniük, ismét tesztelésre kellett menniük, az eredményére várni, kérdés volt, a kijelölt országba hogyan lehet belépni, milyen előírások szerint lehet hazatérni. Így aztán a szokásos közös edzőtáborozások, értékelések, továbbképzések is elmaradtak az ősszel.

Mindez a rangsoron is tükröződik. Lapunk szabályzata szerint legalább hat NB I-es mérkőzésen szerzett osztályzattal lehetett ebben az idényben is versenyben lenni a játékvezetői rangsor helyezéseiért. Ha megnézzük, Berke Balázs vagy Bognár Tamás FIFA-játékvezetők nem vezettek ennyi élvonalbeli összecsapást, miközben mindketten kaptak nemzetközi feladatot. Érdekesség, hogy nemcsak UEFA-találkozókon, lapunk is beszámolt róla, a görög szövetség megbízásából Bognár Tamás vezette a PAOK–Panathinaikosz (2–1) rangadót Szalonikiben.

A szokatlan helyzetben kevésbé ismert, korábban a másodosztályban szereplő újoncok is előtérbe kerülhettek. És mint a tehetségkutató zenei műsorban, itt is az volt a helyzet, mindegy, ki miért kapott lehetőséget, az számított csak, él-e a hirtelen jött eséllyel. Az ősz legjobbjai, a dobogósok mellett az elmúlt fél év igazi nyertese Antal Péter és Káprály Mihály volt. Előbbi Bács-Kiskun megyéből érkezett az NB I-be, és nem tanácsos vele vitatkozni: civilben rendőr. Tehetségére jellemző, hogy ezen az őszön a Ferencváros–MTK Budapest (2–0) örökrangadót, majd a szintén nagy múltú Újpest–Bp. Honvéd (2–1) összecsapást is rá bízták – kiemelkedő teljesítménnyel hálálta meg a bizalmat. Káprály Mihály a határon túlról, Ungvárról indult, 30 évesen a tavasszal mutatkozott be, és folyamatosan jól teljesített. Már a játékosok is tudják, nála nem érdemes műeséssel próbálkozni, mert engedi a keményebb test test elleni játékot, az erőszakosabb párharcokat – nyilván a szabályok engedte kereteken belül. Ők ketten tehát a következő generációt képviselik, miként a szintén újonc Zierkelbach Péter vagy az ősszel inkább a másodosztályban foglalkoztatott Csonka Bence is.

Nem volt tehát könnyű az ősz a játékvezetőknek sem, akik már készülnek a tavasz feladataira.

1. Erdős József (8.429)

November végén a 200. élvonalbeli mérkőzését vezette Székesfehérváron (Mol Fehérvár FC–ZTE 2–0). 2002-ben mutatkozott be az első osztályban a Bp. Honvéd–Siófok összecsapáson, de az NB I-ből 2006 és 2012 között hiányzott – hamarabb is eljuthatott volna tehát a kétszáz mérkőzésig. Az NB II-es esztendők után visszakerült a legmagasabb szintre, a profi keretnek megalakulása óta tagja. Ezúttal nemcsak a kerek számnak örülhet, hanem a rangsorunkban megszerzett első helynek is.

Mérkőzésszám az ősszel: 7
Sárga lap: 28
Piros lap: 2

2. Farkas Ádám (8.250)

2009-ben lett NB I-es játékvezető, 2015 óta pedig FIFA-kerettag az év második napján a 39. életévét betöltő játékvezető. A bírók között az egyik legjobb futballistának számít, Heves megyében jó csatárnak tartották, és a múltja a pályán is segíti: jól tudja, mikor, mitől esik el egy támadó, mikor akarják a játékvezetőt becsapni és mikor történik valóban szabálytalanság. Korábban tagja volt Kassai Viktor nemzetközi csapatának is, az alapvonalon működött közre a 2016-os Eb-n és sok Bajnokok Ligája-meccsen – és immár kétgyermekes édesapa, párja a szintén játékvezető Urbán Eszter.

Mérkőzésszám az ősszel: 8
Sárga lap: 33
Piros lap: 1

3. Solymosi Péter (8.231)

Nemcsak nálunk a harmadik: 315 NB I-es mérkőzést vezetett eddig a 48 esztendős játékvezető, ezzel a magyar labdarúgás örökrangsorában is dobogós – csak Kassai Viktor (323) és Szabó Zsolt (321) van előtte, és hogyha a tavasszal is ugyanúgy kapja a feladatokat, mint az ősszel, akkor nem sokáig. Solymosi Péter a rendkívül rutinos bírók közé tartozik, a játékosok, valamint az edzők is jól ismerik, elfogadják, neki esetleg a kisebb hibákat is jobban megbocsátják. Határozott a pályán, jól kommunikáló játékvezető.

Mérkőzésszám az ősszel: 13
Sárga lap: 41
Piros lap: 1

A TAPASZTALAT DIADALA

Az élvonalbeli labdarúgók mellett a lapunk tudósítói által adott osztályzatok alapján a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) professzionális játékvezetőinek teljesítménye is értékelhető. A rangsorban valamennyi játékvezetőt feltüntettük, de csak azon bírók osztályzatai számítottak, akik a 2020–2021-es idény 16 őszi fordulójában legalább hat mérkőzésen vezettek. Pontazonosság esetén a több bajnoki rangsorol.

1996-ban, mindössze huszonnégy évesen mutatkozott be az NB I-ben, két és fél éve vonult vissza, 321 élvonalbeli mérkőzést vezetett, az örökranglistán csupán Kassai Viktor előzi meg egyetlen találkozóval. Szabó Zsolt természetesen ma is naprakész a játékvezetés történéseit illetően, a videobíró hazai bevezetésének első számú szószólója, aki kendőzetlenül mesél a rendszer visszásságairól is. Nagyinterjú.

Éppen a napokban tette föl a közösségi oldalára, hogy 10 éve vezette pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzését, a Salzburg–Juventus El-találkozót. Ekkor már használtak headsetet, de a videobíróknak még nyoma sem volt. Mennyire volt nehezebb vagy könnyebb egy-egy találkozót levezetni tíz-tizenöt éve, mint manapság?
Tegyük hozzá, tíz éve még a hatjátékvezetős rendszer volt az uralkodó a nemzetközi porondon, hiszen akkor az UEFA abban látta a megoldást, hogy legyen több játékvezető a pályán, ezáltal több szem többet lát.

Azonban kiderült, hiába növelték a játékvezetői csapat létszámát, lehetnek olyan esetek, amelyeket így sem lehet jól megítélni, hiszen annyira felgyorsult a játék, hogy szabad szemmel nem lehet észrevenni egyes eseményeket.

A technikai újításokat pedig éppen azért vezették be, mert folyamatosan fejlődik a foci, fizikálisan egyre jobbak a labdarúgók, ezáltal egyértelműen gyorsabb lett a játék. A videobírónak köszönhetően pedig sokkal kevesebb a mérkőzés végeredményét befolyásoló hiba, ezáltal egy játékvezető vállát sem nyomja az a teher egy mérkőzés után, hogy a hibájából adódóan például kiesik egy csapat.Ennek megfelelően ma könnyebb mérkőzéseket vezetni, persze most is felelősségteljes a feladat.

Ön szerint mi hozta a fordulatot? Meg lehet nevezni esetleg olyan mérkőzéseket, amelyek után a FIFA és az UEFA azt mondta, ez így nem mehet tovább? Sokan például a 2012-es Európa-bajnokság Anglia–Ukrajna mérkőzését emlegetik, amelyen Vad II István alapvonali asszisztensként nem észlelte, hogy a gólvonal mögé pattant a labda. Igaz, ezt a vezető bíró, Kassai Viktor sem látta.
Ez is lehetett egy döntési pont, de alapvetően az vált nyilvánvalóvá, hogy nagyon komoly pénzek múlnak nem csak a játékosok, hanem a játékvezetők teljesítményén is.

Nem mindegy egy csapat életében, hogy megnyerik a bajnokságot, vagy esetleg több játékvezetői hiba miatt nem sikerül az első helyen végezni. A futball természetesen sport, de egy óriási üzlet is. Nem mindegy egy labdarúgócsapatot irányító cégvezető tárgyalási pozíciója abban az esetben, ha bajnok a csapat, vagy „csak" a második helyen végzett. Egy szponzor jellemzően a győzteseket akarja támogatni. Talán az egyik utolsó csepp abban a bizonyos pohárban a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot megelőző egyik pótselejtezőn történt.

A Franciaország–Írország találkozón, ráadásul a hosszabbításban, úgy szereztek gólt a franciák, hogy Gallas győztes találata előtt Thierry Henry egyértelműen kézzel ért a labdához (ezt később egy nyilatkozatában a francia világklasszis el is ismerte – a szerk.), a svéd játékvezető, Hansson mégsem érvénytelenítette a találatot, hanem középre mutatott.Ez egy eklatáns példa volt arra, hogy egy válogatott miként juthatott ki teljesen szabálytalan körülmények között a sportág legrangosabb világversenyére.Egy ilyen találat a videóbíró bevezetésével ma már teljes mértékben kizárható.

Talán nem sokan emlékeznek rá, hogy a videobíró bevezetésének is vannak magyar vonatkozásai. Ugyanis éppen Kassai Viktor és asszisztense, Ring György használta először ezt a fajta technológiát a 2016-os klubvilágbajnokság egyik elődöntőjében, a kolumbiai Atlético Nacional és a japán Kashima Antlers összecsapásán.
Így van, Kassai Viktor először továbbengedett egy akciót, majd miután visszanézte a videobírós rendszeren keresztül, megadta a jogos büntetőt a japánoknak, akik végül meg is nyerték a találkozót.

Ki tudja, hogy alakult volna a találkozó, ha nincs a modern technológia?

A közelmúltban két magyar vonatkozású találkozón is nekünk kedvezett a videóoíró. A Molde–Ferencváros BL-selejtezőn előbb nem ítéltek meg a norvégoknak egy büntetőgyanús szituációt, majd rögtön utána a Fradi rúghatott 11-est egy kétes esetet követően. Kíváncsi vagyok, hogyan látta ezt a két jelenetet?
Rögtön az elején szögezzük le, nem kedvezett nekünk a videobíró, hiszen ezek voltak a helyes döntések.Ez tehát nem egy kedvezmény volt, nem a szimpátián múlt, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy mindkét esetben helyes döntés született.A Fradi kezezésénél – ha jól emlékszem, Igor Haratin kezét érintette a labda – azért nem kellett büntetőt ítélnie a spanyol játékvezetőnek, mert a ferencvárosi játékos felkarját érintette a labda, és a 2020 nyarától életbe léptetett szabálymódosulások értelmében ez nem szabálytalan. Mivel a videóbíró rászólt a játékvezető fülére, hogy a biztonság érdekében kontrollálja az esetet, megnézte a spanyol kolléga. Az eddigi statisztikai adatok alapján ilyenkor - az esetek többségében - ezután megváltoztatják az ítéleteiket a játékvezetők, Del Cerro Grande ezt nem tette, helyesen. A másik eset már nem volt ilyen egyszerű, bevallom, magam is többször visszajátszottam a szituációt. Először én is úgy láttam, hogy a hazai játékos jobb kezét érintette a labda, majd újra és újra megnézve jöttem rá, hogy a bal keze előrébb volt a testénél, és azt találta el, ezért is csapódott hátra. A játékvezető ezt tökéletesen észlelte, s ezért ítélt büntetőt a Ferencváros javára. Itt meg sem nézte az esetet, mert a videóbíró-szobában ülők is megerősítették döntése helyességét.

Ezzel még nem volt vége, hiszen a Bulgária–Magyarország mérkőzésen a lengyel Marciniak előbb büntetőt ítélt a hazaiak javára, majd a videobíró segítsége után visszavonta. Nem néz ki rosszul, ha öt-tíz másodperc múlva születik meg egy teljesen más ítélet?
Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt születik meg, hanem hogy helyes legyen egy döntés.A szabálytalanságról annyit, hogy az a büntetőterületen kívül történt, ezért szólt a videóbíró a lengyel kollégának. Ilyen esetekben nem kell kimenni megnézni az esetet, mert ez nem szabályértelmezésbeli probléma volt, hanem egy teljesen egyértelmű dolog. Természetesen azért telt el jó néhány másodperc, mert gondolom, a videobíró többször is visszajátszotta, megnézte az esetet, hogy egyértelműen jó döntés szülessen. Nem is volt nagy reklamálás, s ezért is jó a videóbírós rendszer, hiszen egy nyilvánvalóan rossz döntés helyett a jó születik meg. Ne feledjük, ekkor még csak 2-0-ra vezettünk, és volt még hátra fél óra a meccsből. Ha a bolgárok értékesítik a tévesen megadott tizenegyest, rendkívül szorossá válhatott volna a találkozó.

Térjünk rá a Barcelona–Ferencváros Bajnokok Ligája-mérkőzésre, hiszen Tokmac lesgóljánál azért is bosszankodhattunk, hiszen több másodperces késéssel jelzett az asszisztens, majd a második játékrészben a hazaiaknál is volt egy hasonló szituáció.
Nagyon helyesen jártak el a játékvezetők. Ugyanis az a protokoll, hogy mindegyik akció menjen végig, s ha van egy gyanús szituáció, akkor azt a videoszobában megtekintik. Addig nem indulhat újra a játék, amíg nem dől el, hogy történt-e szabálytalanság egy gyanús szituáció előtt.Ha bármilyen vétséget észlel a videóbíró, azon nyomban jelzi.A második játékrészben is volt egy hasonló jelenet, így azt mondhatjuk, következetesen és jól jártak el a svájci kollégák. Ahhoz pedig egyszerűen hozzá kell szokni, hogy minden akciót végig kell játszani, még akkor is, ha elképzelhető, hogy a játékvezetők hat-nyolc másodperc késéssel hoznak meg egy-egy ítéletet.

A videobírós rendszer ellenzői, kritikusai elsősorban azt kifogásolják, hogy a játékvezetők nem egyformán ítélnek meg bizonyos szituációkat. Egyszer segít a videobíró, egyszer nem avatkozik közbe. Mikor születhet meg az egységes szemlélet ezen a területen is?
Soha.

Jól hallom, soha?
Soha, mert mindig lesznek vitatott esetek. De a FIFA és UEFA folyamatosan dolgozik az egységesítésen, és ennek megfelelően adja az instrukciókat.

Akkor min múlik, hogy egy videobíró közbeavatkozik vagy sem?
Ezzel kapcsolatban is kiadtak egy protokollt.Négy esetet kell mindig vizsgálnia a videóbírónak.Az első, hogy a megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság?

A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség. A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videobíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.Fontos megjegyezni, hogy a sima, mezőnybeli szabálytalanságoknál sosem avatkozik be a technikai segítség. Előbb pedig azért válaszoltam, hogy soha nem lesz egységes a játékvezetés - még ugyanazon elvek mentén sem -, mert azt tökéletesen láthatjuk például a világbajnokságokon, hogy más stílusban bíráskodik egy európai, egy amerikai vagy éppen egy afrikai bíró.

Mi a legnagyobb haszna a videobírós rendszernek? S mely részleteken kell feltétlenül finomítani?
A haszon teljesen világos és egyértelmű, hiszen a technika segítségével kizárják a nyilvánvaló, egyértelmű és égbekiáltó játékvezetői hibákat.Nagy előny, hogy csak szabályos találatokat adnak meg, egyértelműen megszűnik a lesgól, nagyjából reális végeredmény születik, és ez vitathatatlanul óriási erény.Ami a finomítást illeti, itt viszont lehetne arra törekedni, hogy minden bajnokságban egyformán jól használják ki a videobírós rendszer előnyeit, éppen az előbb említett négy kritériumot követve.

Ön a kilencvenes évek közepétől benne van nem csak a hazai, hanem a nemzetközi futball vérkeringésében is. Mennyiben változtatták meg a technikai újdonságok (kezdetben a csipogós zászló, majd a headset, a gólvonal-technológia végül a videobíró) a világ játékvezetését, és ez által a futballt?
Teljesen, de ezek abszolút szükséges fejlesztések voltak. Hiszen ha csak azt vizsgáljuk meg, hogy a csapatok felkészülését milyen egészségügyi háttér illetve technikai fejlesztések segítették az elmúlt évtizedekben, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, miért éppen a játékvezetésnek ne lenne szüksége a legmodernebb technológiákra?

Úgy is fogalmazhatnék, kár az új ellen ágálni, sokkal helyesebb lenne mindenhol minél előbb bevezetni.

Ön két és fél éve, 321 élvonalbeli mérkőzés, számos rangos nemzetközi találkozó után vonult vissza. Nem hiányzik a játékvezetés? Hiszen a kora alapján még nyugodtan bíráskodhatna.
A mérkőzések illetve a mérkőzésekre való felkészülést kísérő adrenalin egyértelműen hiányzik, ugyanakkor sok egyéb olyan esemény történt, ami a visszavonulás irányába vitte a folyamatot. Ugyanakkor az élet azóta igazolta, van élet a játékvezetés után is, érdemes tanulni, képezni magunkat, mert a tudást senki nem tudja az embertől elvenni.

A 48 éves bíró egy helyet javított tavalyi eredményéhez képest a Nemzeti Sport rangsorában.

 Solymosi Péternek jár az elismerés. Az előző idényben második helyen végzett lapunk összesített rangsorában a játékvezetők között, a mostaniban az utolsó őszi fordulót követően az élen állt, és mivel tartotta a szintet, a Nemzeti Sport osztályzatai alapján a 48 esztendős bíró lett a 2019–2020-as kiírás legjobbja.

„A szakmai visszajelzés, vagyis a játékvezető-ellenőr jelentése a legfontosabb, de nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, minden kollégám figyeli a Nemzeti Sport osztályzatait” – mondta lapunknak Solymosi Péter. – „Az első hely megerősít abban, hogy jól végeztük a munkánkat, ezzel együtt mindannyian tudjuk, hogy az ilyen rangsorok szubjektív véleményt tükröznek. Ami a teljesítményemet illeti: összességében kiegyensúlyozott idényt zártam, így hirtelen egyetlen olyan találkozót sem tudnék említeni, amelyre valamiért rossz érzésekkel gondolok vissza. Ha mégis ki kellene emelni két pillanatot a mögöttünk hagyott idényből, első körben a szünet után rendezett Mol Fehérvár–Újpest meccset említeném. A találkozó után mindenki csettintett, hogy végre ismét valódi futballmeccset láthattunk, jó hangulattal és pörgős játékkal. A másik egy kicsit kellemetlenebb emlék, a háromszázadik bajnokim a Puskás Akadémia–Kaposvár meccs volt, amelyen csúnyán »megettem« a vendégek egyik játékosának műesését. Az esetnél a felcsúti Thomas Meissner reklamált, a visszajátszások után belátom, joggal. Néhány fordulóval később ismét a felcsútiaknak vezettem meccset, az öltözőfolyosón pedig megbeszéltük azt a jelenetet a védővel, elismertem, hogy igaza volt.”

A labdarúgókat gyakran felismerik és megszólítják az utcán, de vajon mi a helyzet a játékvezetőkkel?

„Éppen a keszthelyi postáról léptem ki, amikor egy férfi odajött hozzám, és jó pihenést kívánt ” – folytatta Solymosi Péter, aki egyelőre december 31-ig tervez.  – „A Magyar Kupa-elődöntő másnapján egy kispesti drukker szólított meg, közölte, hogy előző este sokszor szidott, de összességében jól vezettem a meccset, és jó egészséget kívánt. A stadionban és a hozzászólásokban gyakran megkapjuk a magunkét, de szemtől szemben csupa pozitív megnyilvánulásban van részünk a szurkolóktól.”

A rutinos spori, Iványi Zoltán lett az élvonal legszigorúbb játékvezetője.

Az OTP Liga 2019/2020-as küzdelmei befejeződtek, így összesíteni lehet a statisztikákat.

A bajnokságban 16 játékvezető vezetett mérkőzéseket, számszerint:

Solymosi Péter szerdán beléphet abba az elit csapatba, akik 300. NB. I-es mérkőzést vezetettek eddig, igaz mindkettő korábbi játékvezető eltávolodott a magyar játékvezetéstől.

A listavezető továbbra is Kassai Viktor 323 mérkőzéssel, aki jelenleg Oroszországban vezeti a profi játékvezetőket, míg a második helyezett Szabó Zsolt 321 mérkőzéssel. Ő jelenleg VAR szakértőként szerepel különböző TV csatornákon és korábbi tapasztalatait osztja meg a nézőkkel, fiatal játékvezetőkkel.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod