Ugyan a 16. fordulóban egy piros lapot sem osztottak ki a játékvezetők, a mostani – a videobíró-rendszer bevezetése óta első – idényben már harminchét kiállítás történt, ami csak nyolccal kevesebb, mint a legutóbbi évad teljes termése.

Váratlan meglepetést tartogatott az NB I legutóbbi játékhete, hiszen egyetlenegy labdarúgót sem állítottak ki a 16. forduló mérkőzésein. Hasonlóra mindössze egyszer volt példa a most zajló idényben, még a 3. fordulóban, azon kívül viszont minden egyes játékhét tartogatott legalább egy – de inkább több – piros lapot, ami persze jó néhány mérkőzés alakulását is befolyásolta. A videobíró-rendszer idei bevezetése óta alaposan megnőtt a kiállítások száma a magyar élvonalban, ami egyszerűen magyarázható lenne a VAR jelenlétével, csakhogy más bajnokságokban nem lehet ekkora mértékű változást tapasztalni, sőt.

Az NB I aktuális idényében tizenhat forduló után összesen 37 alkalommal mutattak fel piros lapot a labdarúgóknak a játékvezetők, míg tavaly ilyenkor ugyanez a szám mindössze 24 volt, akkor viszont éppen a 16. játékhéten küldtek le piros lappal a legtöbb játékost, szám szerint négyet. Az előző idényben összesen 45 kiállítás történt 33 forduló alatt, ami csak nyolccal több mint az eddigi termés idén – úgy, hogy még az évad felét sem értük el. A videobíró-rendszer bevezetése óta átlagosan a magyar bajnokik mintegy 40 százalékában felvillan egy piros lap, az előző két teljes évadot tekintve ez a szám alig haladta meg a húsz százalékot.

Az európai elitbajnokságokban ezzel szemben más a helyzet. A német és az olasz élvonalban a 2017–2018-as idény kezdetétől alkalmazták először a VAR-t, s mindkét esetben csökkent a kiállítások száma – előbbinél tizenhárommal, utóbbinál öttel. A topligák közül növekedés egyedül a La Ligában volt, ott a 71-ről 78-ra ugrott a számláló az első „VAR-os” (2018–2019-es) évadban. Ami az angol élvonalat illeti, ott csak a 2019–2020-as idényben alkalmazták először a videobírót, kiállításokból pedig kettővel kevesebb lett, mint korábban. Korántsem biztos tehát, hogy az ugrásszerű növekedés oka csak a VAR.

Éppen ezért megvizsgáltuk mind a harminchét eddig felmutatott piros lapot, és azt, mennyit tett hozzá ezekhez a VAR. Nos, a 16 forduló alatt eddig összesen 9 olyan eset volt, amikor a játékvezető a sípjába fújt, azután pedig csak sárga lapot adott (vagy még azt sem), majd miután a videobíró-rendszer működésbe lépett, a játékvezető pedig a pálya mellett elhelyezett monitoron visszanézte az esetet, piros lappal büntette a szabálytalanságot elkövető labdarúgót. Egy VAR segítségével megítélt tizenegyes esetén azonban olyan is előfordult, hogy a játékvezető először nem ítélt semmit, majd miután a videózás során megbizonyosodott a büntető szükségességéről, a piros lapot is elővette a zsebéből. Ha ezt a kilenc, VAR-közbenjárással megítélt kiállítást kivennénk a listából, máris közelebb járnánk az előző idénybeli, december végi számokhoz – néggyel kapnánk többet.

Emellett persze voltak olyan esetek is (igaz, elenyésző számban), amikor a játékvezető azonnal kiállította a vétkes játékost, ugyanakkor a videobíró-rendszer is vizsgálódni kezdett, a VAR-kocsiból szóltak a bírónak, ő pedig azután is kitartott a piros lap mellett, hogy visszanézte a kétes szituációt. A többi kiállítást elemezve kijelenthető, a második sárga lapos, VAR nélkül megítélt esetekből van a legtöbb, de az utolsó emberként elkövetett, azonnali piros lapot érő vétségek száma is épphogy nem haladja meg a tízet.

 csapatokat tekintve az Újpest, a Kisvárda és Honvéd kapta a legtöbb piros lapot az idényben, egyformán ötöt. Érdekesség, hogy az újpestiek találkozóin volt eddig összességében a legtöbb kiállítás, kilenc – tehát nemcsak a lilákat büntették a játékvezetők, az ellenfeleiknek is felmutatták a piros lapot, mégpedig négyszer. A 37 kiállítás 35 különböző játékost sújtott; csupán két olyan labdarúgó van, akinek egynél többször kellett idő előtt elhagynia a pályát. A főszereplő ebben a tekintetben is az Újpest, hiszen mindkét játékos lila-fehérben futballozik: Abdoulaye Diaby és Branko Pauljevics. Mindketten egy-egy alkalommal voltak részesei olyan kiállításnak, amikor először csak sárga lappal figyelmeztették őket, a videózás után azonban a játékvezető változtatott a döntésén, és leküldte őket a pályáról.

A fordulókat vizsgálva különösen a második játékhéten volt sűrű a „lapjárás”, összesen nyolc kiállítás történt, dupla annyi, mint a sorban utána következő 13. fordulóban, valamint kétszer több mint az előző idény ilyen tekintetben legtermékenyebb, 16. fordulójában.

A második körben ráadásul volt egy olyan mérkőzés is, amelyen négyszer mutatták fel a piros lapot (háromszor játékosnak).

Az augusztus 7-én játszott Mezőkövesd–Zalaegerszeg összecsapást úgy nyerték meg a hazaiak 3–2-re, hogy a 83. percben szerezték a győztes gólt, de nem csak emiatt maradt emlékezetes az a meccs. Az 56. percben a vendégek vezetőedzőjét, Waltner Róbertet küldte el piros lappal a kispadtól Pillók Ádám játékvezető, majd a 80. és a 88. perc között a két csapatból összesen három játékost állított ki. Érdekesség, hogy mindhárom esetben a második sárga lapját begyűjtő labdarúgóról volt szó, a VAR-ra egyik esetben sem volt szükség – csak az első félidőben, egy gól érvénytelenítésekor.

A megnövekedett kiállításszámok kapcsán lapunk megkereste a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságát is. Konkrétan nem szerettek volna kitérni a kérdéseinkre, viszont közölték, hogy december végén, az őszi szezont lezáró 17. fordulót követően hivatalos sajtótájékoztatót tartanak, amelyen a fő téma a jelenlegi idényben bevezetett videobíró-rendszer alkalmazása lesz.

Mindent összevetve: a játékoskiállítások megugró számában jól láthatóan nagy szerepet játszik a VAR, de ezzel együtt az igazságos ítéletek megszületésében is. Az MLSZ statisztikái szerint a videobíró-rendszer jelenléte már most 70–80 százalékban növelte a jó ítéletek számát, igazságosabbá téve a játékot a magyar élvonalban. Bár más európai bajnokságokban a VAR bevezetése nem járt a kiállításszámok növekedésével, könnyen lehet, hogy az idény végére hazánkban is kiegyenesedik a görbe.

A vasárnap lejátszott Paks - Ferencváros mérkőzés után a hazaiak vezetőedzője kiakadt a VAR rendszerre.

Bognár György (Paks): – A saját csapatomat értékelve szerintem jó felfogásban játszottunk. De ma nem kaptunk egyenlő bánásmódot. Mert VAR ide, VAR oda, csak a Ferencváros javára tévedtek! A lesgól lesgól volt, a büntető az büntető, rendben van. De hogy lehet belenyúlni egy jól működő mérkőzésbe már a 70. percben egy olyan sárga lappal, ami kétes, hogy egyáltalán szabálytalan volt-e, de hogy nem szándékos, az biztos. Ez a meccs 4-3 lehetett volna valaki javára, ha hagynak minket végig játszani. Csodálkozom, és azért vagyok olyan dühös, mert az első félidőben akár Civicet és a Besicet is ki lehetett volna állítani két sárga lappal, erre odamegy a bíró és a fülem hallatára azt mondja, “ez volt az utolsó”. A Szélpálnak miért nem volt ez az “utolsó”? Ha egyáltalán szabálytalan volt… itt az igazságtalanság! És összevissza, manipulálva húzgálják a vonalakat a játékosok lábánál, leshatárnak, de nem a láb a leshatár könyörgöm…jó lenne már tanulni az eddigi hibákból! Ezért gratulálok a csapatomnak, mert nem érdemeltünk volna vereséget!

HOGY LEHET OLYAN BÍRÓI TÉVEDÉS, HOGY ELŐBB SÁRGA LAPOT KAP EGY JÁTÉKOS MŰESÉSÉRT, AZTÁN MÉGIS 11-ES LESZ ÉS A MÁSIK FÉL KAPJA A LAPOT? AZ MILYEN HOZZÁÉRTÉST FELTÉTELEZ, HOGY NEM AZ EGYIK KAPJA A SÁRGÁT, HANEM A MÁSIK? SZÉLPÁL MÁSODIK SÁRGÁJA PEDIG EGÉSZEN NEVETSÉGES VOLT, OTT A FRADI JÁTÉKOSA SZABÁLYTALANKODOTT! TEHÁT NEVETSÉGES AZ EGÉSZ. NEVETSÉGES. HÜLYÉT CSINÁLTAK A BÍRÓBÓL, A VAR HÜLYÉT CSINÁLT A BÍRÓBÓL!

JÁTÉKVEZETŐK, HIVATALOS SZEMÉLYEK

Elemzés a csakfoci.hu oldalon:

Akcióban a VAR, 1. rész

Az FTC már a 3. percben bevette a tolnaiak kapuját, de Tokmac a partjelző, majd a VAR szerint is lesen állt, mielőtt a kapuba talált volna. Nem sokkal később, Bognár bepasszánál aztán kezezést reklamáltak a paksiak Sammy Mmaeénél, de a videóbíró-szobában ez az esetet nem is vizsgálták.

A 13. és a 14. percben is eljutott lövőhelyzetig a Fradi, de Uzuni és Tokmac is elrontta kecsegtető lehetőségét. A másik oldalon Bognár ígéretes helyzetből lőhetett szabadrúgást, de a sorfal mentett.

Akcióban a VAR, 2. rész

A 17. percben úgy tűnt, vezetést szereztek a hazaiak: egy kisszöglet után Ádám még a kapufát találta el fejjel, de a kipattanó végül Szabó János elé került, aki éles szögből kapura lőtt, a labda pedig Laidounin is megpattanva a hálóba került. A VAR azonban közbeszólt hosszú percek vizsgálódása után: a kisszögletnél Balogh lesen volt, így került középre a labda, emiatt érvénytelen lett a találat.

A 27. percben Böde áttört a védeőfalon Blazic mellett, majd Dibuszon is túljutott, de de kisodródott pozícióból végül csak az odlalhálót találta el. A 30. percben Uzuni két remek csellel csapta be Kinyiket, majd 14 méterről lőtt is, de Nagy Gergely nagyot védett lábbal. Ugyancsak említést érdemelt még Sammy Mmaee, illetve Szélpál egy-egy nagy mentése a mozgalmas első bő félórában.

Akcióban a VAR, 3. rész

A 41. percben Ádám erőszakon került helyzetbe Sammy Mmaee mellett, de nem tudta átemelni a labdát a kapujából jól kimozduló Dibusz fölött. A 46. perben Ádám veszélyes csúsztatása következett, majd úgy tűnt, Tokmac műesése és sárgája zárta le a játékrész eseményeit. Azonban a Szélpállal történt találkozóját Bognár játékvezető a VAR segítségével visszanézte, majd 11-est ítélt a Fradinak. A büntetőt pedig Ryan Mmaee biztos lábbal értékesítette (0-1).

Az elmúlt időszakban több cikkben foglalkoztuk azzal, hogy miért titkosak a VAR küldések.

Az MLSZ az OTP Liga 6. fordulója óta közzéteszi a küldéseket.

Reméljük hamarosan az ellenőri küldések is kikerülnek újra...

A 2021-2022-es bajnoki rajttal – számos más nemzeti bajnoksághoz hasonlóan – az OTP Bank Ligában is bevezették a VAR-t.

Végre! – kiálthattunk fel, hiszen az nem lehet vitás, hogy a videóbíró használata ma már szinte elengedhetetlen, annyira felgyorsult a játék. A 2018-as világbajnokságon, a 2021-es Európa-bajnokságon, az egyes topbajnokságokban szerzett nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a VAR alkalmazásával a játékvezetői tévedések, főképp a mérkőzés végkimenetelét befolyásoló hibák száma jelentősen csökkent.

Nemzetközi szinten a VAR jótékony hatását elsősorban a gólokat megelőző 30-50 centis, szabad szemmel szinte észrevehetetlen leshelyzetek eddiginél sokkal hatékonyabb, egyértelműbb megítélésénél tapasztaltuk.

Kérdés persze, hogy a videóbíró használatának milyen hatása van egy olyan bajnokságra, ahol a modern futballra jellemző csapatszintű védekezés, támadásból villámgyors visszarendeződés helyett sokkal inkább az „emberkedés” a jellemző,

ahol a játékosok a nemzetközi trendekhez képest gyakrabban nyúlnak a faulthoz úgymint az ellenfél támadását megfékező eszközhöz?

Magyarországon a les helyett a durvaság került fókuszba

Bár egy statisztika annál objektívebb képet mutat, minél szélesebb a minta, az első két forduló tizenegy bajnoki mérkőzésén látottak mégis arra sarkalltak minket, hogy a tavalyi bajnokság első két fordulójának meccseivel már most egybevessük a fő mutatókat.

Már csak azért is, mert hiába a majd egyéves előkészítés, a nemzetközi tapasztalattal ellentétben nálunk egyelőre mintha erősen döcögne a VAR-használat. Az MLSZ mobilbuszában, monitorok előtt ülő, és a meccset onnan sasoló sporik

• több alkalommal szólnak rá a pályán lévő társ fülére,
• szinte az összes gólt, még azok távoli előzményeit is szúrós szemmel nézik át,
• ezáltal sokkal hosszabb ideig tanakodnak, többet, gyakran 4-5 percet áll a játék, mint ahogy például az Európa-bajnokság alatt megszoktuk.
• A Magyarországon honos játékképből adódóan gól előtti leshelyzetet szinte egyetlen alkalommal sem kellett vizsgáljanak eddig,
• ellenben a befújt vagy éppen továbbengedett durva szabálytalanságok, büntetőterületen belüli rángatások megfelelő elbírálásában sokkal többször segítik a vezetőbírót, mint ahogy azt a nemzetközi színtéren tapasztaltuk.

Mindennek két oka lehet:

1. az új rendszerből adódó felhasználói tapasztalatlanság, a „csak ne hibázzunk” attitűd,
2. továbbá az NB I már taglalt játékfelfogása, a sokkal több tisztátalan, az eleve az ellenfelet, nem a labdát célzó szerelési kísérlet, és egyes labdarúgók pazar színészi képessége.

Szignifikáns változás

Relatív kis minta ide vagy oda, kiugró képet kapunk, ha az első két forduló alatt kiosztott sárga, illetve piros lapok, továbbá a megadott büntetők számát vetjük egybe a tavaly őszi rajt adataival. Mutatjuk is grafikákon:

• A sárga lapok száma majd’ 20 százalékkal nőtt,
• a piros lapoké közel a négyszeresére,
• a büntetők száma pedig majdnem a kétszerese a tavalyinak.
• A tizenegy lejátszott mérkőzés közül pedig mindössze kettő olyan akadt, ahol sem tizenegyes, sem kiállítás nem volt.

Amennyiben a további fordulókban nem változtat drasztikusan a felfogásán a játékvezetői testület, és ugyanilyen szellemben ítéli meg a meccs rohanása alatt eddig szabad szemmel nem észrevett, vagy nem megfelelően megítélt szabálytalanságokat, játékszituációkat, úgy alighanem előbb-utóbb tisztább játékra kényszerítik a labdarúgókat, míg az edzőket a játékfelfogásuk újragondolására sarkalják majd.

Ha idővel ezzel még inkább folyamatossá válnak az NB I-es mérkőzések, emelkedik a tiszta játékidő, avagy még jobban elkezd hasonlítani a játék képe a nemzetközi szinten megszokotthoz, úgy a magyar futball csak nyerhet az átmenetileg markánsan megugró lapszámmal.

Szabó Zsolt korábbi NB I-es játékvezető volt Kandó Tamás műsorvezető vendége a DIGI Sport napindító műsorában, a Reggeli Startban.

PODCAST

Csakfoci.hu írta:

Szabó Zsolt korábbi NB I-es játékvezető a Digi Sport Reggeli Start című műsorában mondott véleményt arról, hogyan debütált a magyar élvonal nyitófordulójában a videóbíró.

– Alapvetően jól debütált a VAR, de nekünk szurkolóknak kicsit türelmesnek kell lenni, hiszen a játékvezetők is most tanulják a rendszert. Igaz, hogy egy nagyon hosszú felkészülési időszak végén vannak és izgatottan várták a VAR debütálását, de előfordulhat, hogy hosszabb ideig születik meg egy döntés, ilyenkor a szurkolók türelmetlenek lesznek. Voltak olyan esetek, amikor nehéz lett volna szabad szemmel kiszúrni egy szabálytalanságot, például a Ferencváros-Kisvárdán a Fradi számára megítélt tizenegyesnél, amikor valóban szabálytalanság történt, de nem volt az olyan óriási, mindenki számára látható, amit egyből be lehetett volna fújni. A játékvezető azonban helyesen a videóbíró javaslatára kiment a pálya szélére, megtekintette az esetet és jogosan megadta a büntetőt – kezdte a korábbi bíró.

Szabó Zsolt kitért a Budapest Honvéd–Debreceni VSC mérkőzésen történt 16-oson belüli kezezésre, ami után a VAR-t követően kiállították a hazaiak egyik védőjét és tizenegyest is kaptak a vendégek.

– A kezezés videóval vagy anélkül is rengeteg vitát generál. Az utóbbi években a FIFA próbálja finomítani ezt a szabályt, de nagyon sok olyan eset van, hogy ha az egyik kispadon ülök, akkor így magyarázom, ha a másikon, akkor meg úgy. Összességében a játékvezető helyes döntést hozott, amikor megadta a büntetőt az eset megtekintése után – foglalt állás Szabó.

A korábbi spori kitért a Honvéd-vezetőedző, Horváth Ferenc mérkőzés utáni kritikus nyilatkozatára is, aki szerint “százéves tradíciót szednek szét, és teljesen feleslegesen mesterkéltté teszi a VAR a labdarúgást.”

– Lehet ilyet mondani, de manapság már mindenkinek a zsebében ott van az okostelefon, amiről 15-20 évvel ezelőtt szintén nem gondoltuk volna, hogy leveleket fogunk küldözgetni róla. A technika fejlődése az életünk velejárója – reagált Szabó Zsolt.

A fradi.hu részletesen foglalkozott a VAR rendszer bevezetésével és sok kulisszatitkot árult el a VAR buszról.

Kiderült, hogy 12 kamera képét látják a buszban és az is, hogy milyen technikai segítség van a VAR-nak.

Elmondták, hogy közel másfél óra mérkőzés előtt kalibrálni a rendszert.

A pénteken induló NB I-es idény már abból a szempontból is különlegesnek ígérkezik, hogy mostantól kezdve a videobíró is segíti a játékvezetők munkáját.

Kezdődik az OTP Bank Liga 2021–2022-es idénye

Abból a szempontból mindenképpen történelmi bajnokság előtt állunk, hogy először alkalmazzák a magyar labdarúgásban a VAR-technológiát, azaz a videobíró intézményét. Noha lapunk többször is foglalkozott már a témával, érdemes körüljárni, mivel is jár ez, mert még mindig rengeteg a kérdőjel, az újnak számító információ.

Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), amelynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti, ugyanakkor a gólvonal-technológiát nálunk nem használják. Ennek egyszerű a magyarázata: a pénz. Az indoklás logikusnak tűnt, magas a költsége, hogy minden NB I-es stadionban lévő kaput bekamerázzanak – az összeg ahhoz képest magas, hogy hány olyan helyzet van egy idény alatt, amikor szabad szemmel nem lehet megállapítani, a gólvonal előtt vagy mögött van-e a labda. Ráadásul úgy, hogy a jelenetnek döntő befolyása van a mérkőzésre (a meccs elején, döntetlennél történik-e ilyesmi, vagy amikor három góllal vezet az egyik csapat – nem mindegy), nos, ennek a matematikai valószínűsége olyan csekély, hogy az erre fordított pénz aránytalanul sok lenne. Mindenki tud néhány ilyen helyzetet felidézni, de nem sokat, gyakran évekig nem történik ilyen eset – a lényeg, hogy a gólvonal-technológiát nem vezetik be.

Három rendszer közül lehetett választani

A labdarúgó-szövetség még 2020 elején adott tájékoztatást arról, hogy a futball technikai fejlődését szem előtt tartva a hazai pontvadászatban is beveti a VAR-t, de a tavaly márciusban kitört világméretű járvány ezt a tervet is keresztülhúzta, vagy legalábbis lelassította.
A szövetség illetékesei már másfél évvel ezelőtt arról számoltak be, hogy több lehetséges variációt megvizsgáltak, és hat üzemeltető ajánlata közül választottak. Ami a döntésnél fontos volt: a VAR-nak három különböző formája ismert.

A centralizált – ez azt jelenti, hogy egyetlen központi helyiségből követik az összes mérkőzést. Beszámoltunk róla, hogy az orosz bajnokságban például ez a szisztéma működik, ott a hatalmas távolságok indokolták ezt az eljárást. Az orosz szövetségben Kassai Viktor felügyeli a játékvezetők képzését, így ő jól ismeri ezt a megoldást. A VAR-bázis szélsőséges esetben akár tízezer kilométerre is lehet a mérkőzés helyszínétől, de a technika összeköti a szobában ülőt a mérkőzés játékvezetőjével.
A másik a decentralizált – ez azt jelenti, hogy minden stadionban kiépítik a szükséges feltételeket. Itt fontos kérdés a feljutás, kiesés kérdése: megéri-e jelentős összegért beruházni ott, ahol esetleg csak egy évig van első osztályú csapat?

A harmadik változat a mobileszközökbe épített technika – az MLSZ a költségeket megvizsgálva döntött emellett. A tizenkét csapatos bajnokságban fordulónként hat mérkőzést játszanak, jelenleg Zalaegerszeg és Kisvárda között van a legnagyobb földrajzi távolság, de három felszerelt busszal hat mérkőzést lehet követni, ha a kezdési időpontokat ehhez igazítják, nemcsak szombaton, hanem pénteken és vasárnap is lesznek élvonalbeli mérkőzések – érthetően logisztikai okokból.

Az MLSZ hosszas mérlegelés után az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videobírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz közreműködik a belga bajnokságban és az amerikai majorsportágakban is. Az MLSZ még korábban arról tájékoztatott, hogy a döntést a klubokkal egyeztetve hozta meg.

„A mobilkocsis rendszert választottuk, nem a kamerák és egyéb eszközök állandó kihelyezését. A szolgáltató, amelytől igénybe vesszük az eszközöket, az Antenna Hungária kameráinak képét használja, ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is adva vannak. Nem horrorköltség, de ki kell fizetni, a csapatok nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent. Az alapköltségeket, vagyis a játékvezetők felkészítését és oktatását az MLSZ állja” – mondta Vági Márton, az MLSZ főtitkára még 2020-ban.

A videobírós-buszok péntektől megszokott látványt jelentenek majd a magyar élvonal mérkőzésein (Fotó: Árvai Károly)

A rendszer működése

Fontos feladat volt a játékvezetők képzése, amihez a FIFA és az UEFA anyagokat biztosított. A VAR-buszban három személy ül: a videobíró (a VAR), az asszisztense (AVAR) – ők hivatásos magyar játékvezetők – és a technikát kezelő operátor. A VAR kapcsolatban van a játékvezetővel, ha ő kétes szituációban továbbengedi a játékot, amelyet a VAR visszanéz, az AVAR szerepét betöltő kolléga továbbra is az élő képet nézi, hátha akkor történik valami lényeges.

Az is kiderült: az MLSZ képzett, NB II-es játékvezetőket alkalmaz operátornak is, tehát nemcsak a technikai eszközöket kezelő személy ül ott, hanem olyan, aki ért a játékvezetéshez, tudja, melyik kamera felvételét kéri tőle a VAR, s a lassításban mit kell figyelni.

A játékvezetők először az iskolapadba ültek be, és hetekig, hónapokig elméleti oktatáson vettek részt. A tavasszal jött a következő lépcsőfok, szimulátor helyettesítette a buszt, és oktatóklipeket néztek a vizsgázók, mikor hogyan kell közbeavatkozni. Még tartott a 2020–2021-es idény, amikor a buszok megjelentek a stadionoknál, és a jelöltek onnan követték egy-egy mérkőzés történéseit. Ekkor még offline üzemmódban, vagyis ott voltak a meccsen, a buszban elhelyezett képernyőket figyelték, de nem voltak kapcsolatban a pályán működő játékvezetővel – ám egymás között már megbeszélték, mikor miért avatkoztak volna be, ha éles lenne a rendszer.

Tesztelés élesben

És aztán már élesben működött. Június végén, miközben az Európa-bajnokság mérkőzései zajlottak, a budapesti Ikarus Sporttelep két pályáján megállás nélkül játszották a találkozókat, és a játékvezetők hol meccseket vezettek, hol a pálya mellett álló teherautókban foglaltak helyet. Ez pedig már a technológia próbája volt: a buszban ülők tizenkét televíziós kamera felvételeit követhették a monitorokon, állandó kommunikációs kapcsolatban a pályán dolgozó játékvezetőkkel.

Az oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának vezetője is. Mint akkor megtudtuk, a bírók is várják az új rendszer bevezetését, azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a játékvezetőt és kevesebb téves rossz döntés szülessen. Ekkor még kísérleteztek azzal, hogy melyik kamera pontosan milyen szögből, milyen magasságból pásztázza a futballpályát, hogy a monitorok előtt ülők a legjobb képet kapják a vitatott jelenetekről. A rendszer új, hibák a jövőben is előfordulhatnak, de nemzetközi tapasztalat, hogy a látványos, súlyos tévedések száma jelentősen visszaesett a VAR-nak köszönhetően.

A játékvezetők a bajnoki rajt előtt is edzőtáboroztak, a VAR-képzés főszerepet kapott ekkor is. Nem túlzás kijelenteni: a pénteken induló magyar bajnokság különlegesnek ígérkezik a videobíró bevezetése miatt.

A felelősség minden esetben a játékvezetőé (Fotó: Árvai Károly)

Az MLSZ elnöksége az utolsó pillanatban módosította a Versenyszabályzatot, mivel az a VAR, AVAR és a VAR Operátor küldéséről és az ő helyettesítésükről nem rendelkezett.

32. § (1) i) 

A feladatának elkezdésére vagy folytatására alkalmatlanná vált Videó Asszisztens Játékvezetőt (VAR), Kisegítő Videó Játékvezető Asszisztenst (AVAR) vagy Visszajátszási Operátort (RO) csak arra képzett személy helyettesítheti

1) amennyiben a VAR vagy az RO helyettesítésére nem találnak képzett személyt,* a mérkőzést VAR-ok alkalmazása nélkül kell lejátszani/folytatni

2) amennyiben az AVAR helyettesítésére nem találnak képzett személyt, a mérkőzést VAR-ok alkalmazása nélkül kell lejátszani/folytatni, kivéve ha, különleges körülmények esetén, mindkét csapat írásban megállapodik abban, hogy a mérkőzést csak VAR és visszajátszási operátorral fogják lejátszani / folytatni

*Ez nem vonatkozik azokra az esetekre amikor egynél több AVAR/visszajátszási operátor van jelen

Pénteken kezdetét veszi a 2021/22-es NB. I-es szezon, a mérkőzéseken ezentúl videóbírós rendszer is fog működni.

Hét elején elkészült az élvonalbeli mérkőzések küldése, amit az MLSZ még nem tett közzé, de a közreműkődő játékvezetők részére szerdán rendkívüli VAR továbbképzést tartottak.

Korábban hat hétvégén készültek titokban a játékvezetők Budapesten, de vélhetően nem volt tökéletes a képzés, hiszen akkor az utolsó napokban nem kellett volna újra gyakorlást tartani.

Azt nem lehet tudni jelenleg, hogy a VAR buszban dolgozó játékvezetők nevét közzéteszik-e a küldésben. Az MLSZ gyakorlata évek óta az, hogy titokláják a küldéseket, függetlenül attól, hogy az UEFA is közzéteszi még az ellenőrök nevét is.

Bízunk benne, hogy pénteken nagyobb baki nélkül fog indulni a VAR rendszer.

Több olvasó hívta fel figyelmünket arra, hogy az MLSZ által készített VAR videón, furcsa feje van a játékvezetőknek.

Ötletes a videó, de a kivitelezés nagyon vicces, olyan a játékvezetők feje, mintha a férfiak legnemesebb szerve lenne - nyilatkozta az egyik országos kerettag - Remélem nem fogják kiabálni a stadionokban, hogy olyan f.szfejek vagyunk, mint a VAR videón, amit le fognak játszani meccs előtt.  

2021. június 27-én véget ért a magyar játékvezetők felkészítése a videóbíró-rendszer használatára, július végén, az OTP Bank Liga rajtján elkezdődhet a VAR magyarországi alkalmazása.

A MLSZ közel két évvel ezelőtt, 2019 augusztusában kezdte el a VAR-projekt megvalósítását. Az elmúlt időszakban az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, a FIFA jóváhagyta a Magyarországon alkalmazandó VAR technológiát, és mostanra a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése is befejeződött. A június 12-13-i és a 26-27-i teszthétvégén a rendszer élesben is jól vizsgázott, az I. VAR-kupa mérkőzésein a játékvezetők már a videóbíró-rendszer használatával vezették le a mérkőzéseket. Az előző két hétvége 34 mérkőzését követően a FIFA szakemberei is elismerésüket fejezték ki az elvégzett munka és a játékvezetők felkészültsége kapcsán.

 VAR projekt szervezésében az MLSZ Budapesti Igazgatóság is részt vett, a gyakorlást 18 budapesti egyesület csapata segítette, akik közül 16-an a két teljes hétvégén lebonyolított tornán, a VAR Kupán vettek részt, míg ketten a Budatétény SE és az Újpesti Flotta egy oda-visszavágós párharcot vívott egymással.

A tornán a II. Ker. UFC, a MUN SE, a 43.sz. Építők SK, az Ikarus BSE, a Nimród SE, a XII. Ker. Svábhegy FC, a Testvériség SE, a Pénzügyőr SE, a Fővárosi Közterület SK, a Fővárosi Vízművek SK, a RAFC, az ASR Gázgyár, az Airnergy FC, az 1908 SZAC Budapest, a Hidegkúti SC, a Csep-Gól FC vett részt.

A VAR Kupát a 43.sz. Építők SK csapat nyerte, a második a Nimród SE lett, a harmadik helyen az Ikarus BSE, míg a negyediken a XII. Kerület Svábhegy FC zárt.

A Kupa díjátadó ünnepségén dr. Borbély Zoltán, az MLSZ Budapesti Igazgatóság Társadalmi Elnökségének alelnöke, Juhos Attila, az MLSZ Budapesti Igazgatóság Játékvezető Bizottságának elnöke, és Zelei János Főtitkári Irodavezető, a videóbíró projekt vezetője adta át.

Zelei János záróbeszédében megköszönte a budapesti csapatok segítő részvételét, hogy a nyár ezen részében is nagy létszámban rendelkezésre álltak és ezzel segítették a projekt sikerességét. Szintén köszönetet mondott az Igazgatóság dolgozóinak és a munkát segítő játékvezetőknek is.

Schön Szabolcs lesről lőtt góljánál nemcsak jól döntött a játékvezető, hanem az UEFA protokollja szerint is járt el.

És akkor Schön Szabolcs megindult. Lesről – kiáltotta világgá azonnal, akció közben Hajdú B. István, a mérkőzés komentátora a Magyarország–Portugália (0–3) Európa-bajnoki csoportmérkőzés második félidejében. De a partjelző nem jelzett, Schön Szabolcs pedig betört a 16-oson belülre, majd egy csel után lőtt – a portugál kapuba.

Gól!

Felrobbant a Puskás Aréna, de összetörtek a magyar szívek, amikor a partjelző felemelte a zászlaját. A televíziós ismétlésből kiderült, hogy a magyar támadó valóban lesről indult, de a gólt túl korán ünneplő magyar szurkolók között napokig téma volt: miért csak tíz másodperccel később jelzett a játékvezető segítője?

Az Európa-bajnokságon az UEFA alkalmazza a VAR-szisztémát, és ennek egyik fontos eleme éppen a leshelyzetek újraértelmezése – aminek sajnos a magyar csapat játékosai és szurkolói voltak a kárvallottjai. A labdarúgás 100 éves hagyományaival szakítva ugyanis ezt másképp kezelik a játékvezetők. Korábban ugyanis gyakran kiderült, hogy a partjelző intésére tévesen állítottak meg egy veszélyes akciót, de a hiba már csak a televíziós lassításokból derült ki. Ezért az UEFA illetékesei úgy döntöttek, kétséges esetekben a bírók engedjék végigmenni a támadást, mert kisebb kárt okoz utólag meghozni a jó döntést, mint túl korán a rosszat. Bármennyire is fájdalmasan érintett minket az ítélet, sajnos ebben van logika. Képzeljük el, hogy Schön Szabolcsot már a felezővonal környékén megállítják, majd kiderül, hogy mégsem volt lesállás – az akciót már nem lehet újraindítani pontosan attól a pillanattól, ahol megszakadt a játék. Ezért inkább utólag visszanézik a kérdéses szituációt, mert ha kiderül, hogy a gól szabályos, középkezdéssel folytatódhat a mérkőzés, ha pedig az bizonyosodik be, hogy lesen állt a támadó, az ellenfél jöhet szabadrúgással.

A VAR-szobában ülő kollégákkal egyeztetve mindig van mód a vitatott szituációk visszanézésére (Fotó: AFP)

Ez is a VAR-rendszer egyik újdonsága, amihez érdemes hozzászokni, de több olyan eset volt az Eb-n, amelyet talán még mindig nem értenek a szurkolók. Rögtön a nyitó mérkőzésen a török Zeki Celik kezére pattant a labda a 16-oson belül, de a holland Danny Makkelie továbbot intett. A szurkolók egymást kérdezgették, a bíró miért nem nézte vissza a szituációt. Nos, a profi játékvezetők körében már gyakran szóba került: természetesen minden vitatott helyzetet visszanéznek a VAR-szobában, de az érdekes lehet, miként zajlik a kommunikáció a játékvezető és a képernyők előtt ülő kollégái között. Az UEFA nem engedi a játékvezetőket nyilatkozni az egyes ítéletekről és a mérkőzésekről, így csak feltételezhetjük, mi zajlik ilyenkor a játékvezetők között.

1. Az első variáció, hogy a játékvezető az adott helyzetről nem mond semmit a szobában ülő kollégáknak, az utóbbiak, ha úgy gondolják, jelezhetik a bírónak, hogy visszanézésre érdemes a jelenet.

2. A játékvezető azt mondja, érzékelte, hogy történt valami, de nem látta pontosan, mi – vagyis egyértelműen kéri a VAR segítségét. Ez esetben a képernyők előtt ülők válaszolhatták azt, hogy megnézték többször az esetet, és nem minősítették szabálytalannak.

3. Előfordulhatott, hogy a játékvezető azt mondta, pontosan látta, hogy a játékos kezét érintette a labda, de természetes testtartásnak minősítette az esetet, ezért nem jár büntető. Miután a VAR nem dönt, csak javasol, ilyenkor megeshet, hogy a szobában ülők úgy vélik: ha láttad és így döntesz – ahogy gondolod!

A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé!

Schön Szabolcs portugálok ellen szerzett gólját les miatt nem adták meg (Fotó: AFP)

Tudni kell, a VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a nyilvánvaló tévedést zárhatja ki. Mit jelent ez? Az Európa-bajnokságon bizony megtörtént, hogy a játékvezető büntetőt ítélt, a felvételek alapján szinte biztosan jogtalanul. A játékosok közötti testi kontaktus ugyanis nem volt olyan mértékű, hogy beavatkozást igényelt volna, ám mert mégiscsak megtörtént, nem lehet azt mondani, hogy nyilvánvalóan semmi sem történt, csak azt, hogy vélhetően az eset nem volt szabálytalan, így viszont a VAR már nem avatkozhat közbe.

Ami fontos: a szobában ülők négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik, ha tizenegyesgyanús az eset, ha közvetlen piros lapot érő szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető, vagy ha nem a vétkes játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi meglehetősen ritka eset). Mindez azt jelenti, hogy a már említett magyar–portugál meccsen Rubén Diasnak hiába járt volna sárga lap Sallai Roland megütéséért, nem volt azonnali piros lapot érő szabálytalanság, ezért a VAR-szobában ülők nem avatkozhattak közbe – még akkor sem, ha a portugál játékosnak volt már egy sárga lapja, tehát ki kellett volna állítani az esetért.

Gyakori kérdés, megteheti-e a játékvezető, hogy nem néz vissza egy szituációt, ha a VAR-szobából javasolják neki. Nos, lapunk információi szerint az előírások szerint éppen megteheti, de ennek csekély a valószínűsége. Noha a pályán minden döntés a játékvezető felelőssége, a bírók úgy kezelik a rendszert, mint egy védőhálót. Tudják, hogy a képernyő előtt ülők az ő munkájukat segítik, miként azt is, hogy ők mozgás közben egyetlen szemszögből láthatják csak a vitatott helyzetet, míg a tévészobában több kamera felvételét is megvizsgálhatják a kollégái, és gyakori eset, hogy másik oldalról, másik kamera felvétele alapján teljesen át kell értékelni a történteket. Így ha azt javasolják, érdemes valamit megnézni, arra ritkán mondanak nemet.

Szintén fontos: ha a játékvezető kimegy és megnézi a televíziós felvételt, nem köteles megváltoztatni a pályán hozott ítéletét, a visszajátszás meg is erősítheti, hogy már elsőre jól látta az esetet.

A torna újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik – erre azért van szükség, hogy ha a játékvezető engedi tovább a játékot, az egyik videós asszisztens követi a mérkőzést, míg a másik vissza tudja nézni a vitatott jelenetet. Érdekesség, hogy egy külön képernyőn néhány másodperces csúszással adják az élő képet, ez is nagyon hasznos, mert ha bármi történik, erre a képernyőre még jobban összpontosítva, az adott helyzetre koncentrálva, a meglepetés erejét kizárva figyelhetnek a segítők, és eldönthetik, érdemes-e több lassításból is megnézni az adott szituációt.

A VAR tehát főszereplő az Eb-n, és ha nem is hibátlan a bíráskodás, eddig mintha sokkal kevésbé lenne központi téma a játékvezetői tévedés – számuk érezhetően csökkent ezzel a módszerrel.

Még ha Schön Szabolcs nem is így gondolja.