Az MLSZ egy "furcsa" tartalmú, magát fényező közleményt adott ki. Bár ne tették volna.

Az MLSZ Játékvezető Bizottsága számára továbbra is az amatőr játékvezetők pályán tartása, és újabbak toborzása a legfontosabb cél. A szakterületet érintő csütörtöki egyeztetésen a résztvevők további bizalmat szavaztak a megkezdett megyei munkához.

Az MLSZ mai közgyűlésén Berzi Sándor videóüzenetben értékelte az MLSZ JB. egy éves munkáját.

Lássuk, hogy az MLSZ elnökségi tagja, alelnöke, nemzetközi igazgatója, JB. elnöke, nemzetközi ellenőre, avagy Berzi Sándor mire emlékszik és mit mondot az elmúlt egy évről:

"Az elmúlt évben sikerült rendezni az assziztensek sorsát. 14 asszisztens félprofi státuszba került.  Nagyon fontos döntés volt, ez nemcsak az országos keretre, de a teljes játékvezető keretre is érvényes, hogy a korhatár betartásától el lehet tekinteni azoknál a játékvezetőknél, akik az elméleti és fizikai tesztet sikeresen teljesítik.  Mindez segítheti a megyei labdarúgó szövetségek munkáját, hiszen a legnagyobb probléma a magyar játékvezetésben, hogy nincs elég játékvezető a megyei labdarúgás szintjén. Bízunk abban, hogy a játékvezetői díj emelése, egy erőteljes toborzói munka és a játékvezetők megtartása, a különöböző programok, így pl. a Palotai programokon keresztül is sikeres lesz a következő években."

Az időjárást is le kell győznie a csapatoknak - a hideg miatt mindenki erőfeszítésre kényszerül a hétvégi bajnokik megszervezése érdekében. A játékosoktól, a szervezőktől, a játékvezetőktől, a sajtótól és a szurkolóktól is átlagon felüli erőfeszítést kívánnak a jelenlegi körülmények. Ahol ez az erőfeszítés sem elég, ott egyéni elbírálás alapján kell meghozni a racionális döntést a mérkőzés elhalasztásáról.

Nehéz helyzetben van a Versenyigazgatóság is, amely jelen helyzetben nyilvánvalóan  nem tud minden szempontból helyes döntést hozni. A több száz pálya szélsőségesen eltérő állapota miatt nem lehet egységesen eljárni, az időjárás az utolsó 24 órában is sokszor kiszámíthatatlan, ráadásul a versenynaptár is túlzsúfolt a bajnokságok végéig.

Már a múlt héten is nehéz feladat elé állította a mérkőzéseket szervező klubokat a roppant kemény téli időjárás, a havazás, a fagypont alatti hőmérséklet. A kialakult nehéz helyzetben az MLSZ Versenyigazgatósága az időjárási viszonyok nyomon követése mellett két hete folyamatosan írásos és fényképes tájékoztatást kér a pályák állapotáról, annak érdekében, hogy sportszerű döntés születhessen. A jelentésekből kiderült, az ország minden területén elismerésre méltóan, nagy energiákat fordítottak a csapatok a körülmények javítására, nem volt példátlan, hogy futballisták is részt vettek a játékterek takarításában.

A most hétvégi NB I-es bajnoki mérkőzések esetében hatból négy helyszín rendelkezik pályafűtéssel, a kispesti Bozsik Stadionban és az újpesti Szusza Ferenc Stadionban pedig – a két sportszervezet tájékoztatása szerint – mindent megtesznek, hogy játékra alkalmas állapotba kerüljön a gyepszőnyeg szombatra. Ezért az MLSZ Versenybizottsága, nem tartja indokoltnak a teljes forduló elhalasztását, amellyel azt is kimondaná, nem lenne mérkőzés ott sem, ahol esetleg alkalmasak a körülmények és a pálya minősége is a játékra.

Mivel az időjárás kiszámíthatatlansága, a területi eltérések miatt nem reális egységes, mindenki számára végrehajtható döntést hozni, ezért ahol a pálya nem rendelkezik pályafűtéssel, és esélytelen a játékra alkalmassá tétel, ott a két együttes közösen kérelmezheti a Versenyigazgatóságtól a hétvégi bajnoki későbbi időpontra történő halasztását.

Egyre több kolléga teszi fel a kérdést, hogy miért nem kommunikál megfelelően az MLSZ JB.?

Miért nem lehetett megtudni januárban, hogy Szert Balázs FIFA asszisztens lett? Miért nem tudhattunk arról, hogy a profi játékvezetők ismét Törökországban edzőtáboroztak? Miért nem írtak arról sem, hogy az NB-s játékvezetők februárban Bükön edzőtáboroztak?

Miért csak egy héttel később tudatja az MLSZ megújult oldala azt, hogy Kassai Viktor és Bognár Tamás is nemzetközi mérkőzést vezetett?

Elvárható lenne, hogy a magyar játékvezetés ügyében először az MLSZ tájékoztassa a labdarúgás szeretőit. Több millió forintot áldoz az MLSZ kommunikációra és a megújult weboldalára. Bármennyire is tökéletes munkát végezne Dinnyési Márton és stábja, ha nem kapnak információt, akkor nem tudnak mit közzétenni.

Vajon mi lehet az oka a titkolózásnak? Egyszerűen nem érdekli az MLSZ JB-t az egész vagy az a taktikájuk, hogy inkább ne írjanak semmit, minthogy pozitív hírek kikerüljenek?

Többször elmondtuk már a JB vezetőinek, hogyha megfelelően és időben kommunikálnának, akkor a focibiro.hu oldalra sem lenne szükség, hiszen akkor mindenki a hírekért az MLSZ.hu oldalt keresné fel.

Csütörtökön 17 óra előtt közzétette személyeskedéstől sem mentes közleményét az MLSZ JB. íme pár kiigazítás benne.

Az MLSZ számos feladata között a labdarúgás színvonalának fejlesztését tartja legfontosabb feladatának. A szövetség döntéseit minden területen abban a szellemben hozza, hogy az intézkedések hozzájáruljanak a labdarúgás színvonalának emelkedéséhez. Minden esetben követelmény egyfajta elfogulatlanság: a személyes érdekek soha nem befolyásolhatják a szakmai döntéseket.

Jó olvasni, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség döntései minden esetben a labdarúgás színvonalának emelését szolgálta. Ez meglátszik az élvonalbeli nézőszámok drasztikus csökkenésében is és abban is, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a játékvezetők száma a megyékben.

Az elmúlt napokban több cikk foglalkozott Kassai Viktor játékvezető vb-döntőről való távolmaradásával. A személyével és tevékenységével kapcsolatban az MLSZ a következőket jelenti ki.

Öröm mindenki számára azt látni, hogy az MLSZ Kassai Viktorral kapcsolatban milyen gyorsan tudott kiadni közleményt. Sajnálatos, hogy ezt nem két hete tette meg, amikor kiderült, hogy Viktor nincs a VB. keretben. Korábban Kassai Viktor nemzetközi mérkőzéseiről is viszonylag későn, a küldések megjelenését követően akár több nappal számolt csak be.

Minden szakmai döntésnek lehetnek kedvező vagy kedvezőtlen személyi következményei, hiszen ez minden olyan folyamat természetes velejárója, ahol a minőség biztosítása és a folyamatos fejlesztés a cél.

Természetesen senki sem azt vitatja, hogy a FIFA és az UEFA szakmai döntést hozott. Mindeninek vállalnia kell természetesen a munkájáért a felelősséget, legyen az Kassai Viktor vagy Puhl Sándor is.

A kiemelt magyar játékvezetői keret tagjai évek óta nemzetközileg mérve is professzionális feltételek mellett végzik munkájukat. Ennek része a teljesítmények értékelése és rangsorolása. A játékvezetőknek el kell fogadniuk, ha a teljesítményük alapján meghozott személyi döntések negatívan érintik őket. A hazai játékvezetők értékelésének alapja minden esetben az NB I-es bajnoki mérkőzéseken nyújtott összesített teljesítmény, hiszen az MLSZ elsődleges érdeke a hazai játékvezetés színvonalának emelkedése.

Az UEFA-nál követelmény a professzionális ellenőrzés és teljesítményértékelés. Mindenki elfogadja azt, ha átlátható, világos és elfogultságtól mentes egy rangsor. Sajnos hazánkban ez nem így van. Nem lehet tudni, hogy a „profi” ellenőrök milyen szempontok mentén ellenőrzik a játékvezetőket. Amennyiben átlátható lenne az, hogy kik ellenőrzik a játékvezetőket és névszerint megjelenne az hogy pl. a szuper ellenőr az adott jelentésbe mit és vagy mit húz ki.

A 2011-ben a világ legjobb játékvezetőjének választott Kassai Viktor személyét érintően számos értékelés, dicséret, bírálat és elemzés látott napvilágot az elmúlt években. Az utolsó félévben a nemzetközi és a hazai sajtó is foglalkozott a magyar játékvezető működése kapcsán a Bayern München–Real Madrid BL-negyeddöntő, valamint a Törökország–Horvátország vb-selejtező visszhangjával. Ahogy ezen mérkőzések kapcsán is, az MLSZ minden esetben, amikor külföldről vagy itthonról kritika éri egy játékvezető teljesítményét, kiállt és a jövőben is kiáll a tudása legjavára törekvő játékvezetőink mellett.

Ezekből a mondatokból is látszik, hogy az MLSZ nincs tisztában még azzal sem, hogy Kassai Viktor és játékvezetői csapat milyen mérkőzést vezetett idén. Tudjuk, hogy Viktor Münchenben nem vezetett idén Real Madrid mérkőzést. Sajnos amikor az európai szurkolók szidalmazták Viktort, akkor nem állt ki az MLSZ egyetlen egy közleményben sem. Szeretnénk visszanézni azokat az MLSZ közleményeket, amikben kiálltak a játékvezetők mellett.

Mint Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a szövetség idei közgyűlésén is elmondta, minden sportszakember, így a játékvezető is hibázhat, ugyanakkor arra senki esetében nincs mentség, ha nem megfelelően viselkedik a sportággal és annak szereplőivel, a játékosokkal, sportvezetőkkel és a szurkolókkal szemben.

Reméljük az MLSZ elnöke mindenben ilyen következetes lesz. Akár a JB munkájával kapcsolatban, akár más szakterületen is. Ezek szerint akkor mégis a szakmai munkán kívül más is számít?

Ami Kassai Viktor hazai rangsorolását illeti, egy magyar játékvezető hazai értékelése teljesen független az esetleges nemzetközi mérkőzéseken nyújtott teljesítménytől. Ez utóbbi a FIFA, illetve az UEFA hatáskörébe tartozik. Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága a magyar játékvezetőket kizárólag az OTP Bank Liga bajnoki mérkőzésein mutatott teljesítmény alapján ítéli meg. A 198 mérkőzésből álló magyar bajnokság minden összecsapásán játékvezető-ellenőr osztályozza a játékvezetők – ideértve a vezetőbíró mellett az asszisztensek – tevékenységét is. Az így beérkező egyedi szakmai osztályzatok összeadódnak, és ezek átlaga szolgáltatja az adott szakember rangsorban elfoglalt pozícióját. Kizárólag ez, a hazai működés elfogulatlan elemzése és osztályozása van hatással a játékvezetők értékelésére, és ez határozza meg a rangsorban elfoglalt helyüket.

Lásd a korábban írt észrevételünket az „elfogulatlan” ellenőrzési rendszerről.

Ebből adódóan az MLSZ Játékvezető Bizottságának megvédeni, segíteni vagy megakadályozni nincsen lehetősége egy szakembert sem, hiszen ez a „kivételezés” nem kívánt személyes érzelmeket juttatna a kizárólag szakmai alapon működő értékelés gépezetébe. Egy játékvezető csakis azzal erősítheti szakmai pozícióját és javíthatja megítélését, ha színvonalas működését magas osztályzatokkal ismerik el a mérkőzéseken résztvevő szakemberek.

Az MLSZ JB. müködésére eddig az jellemző volt, hogy nem csak szakmai alapon hoz döntéseket, hanem más dolgokat is figyelembe vesz. Lásd Puhl Sándor korábbi nyilatkozatát arról, hogy amikor Ő vezette a VB döntőt mennyit segített neki Palotai Károly. Azt mindenki tudja, hogy sikeres menedzselés nélkül nem lehet előrelépni sem az országos keretben, sem nemzetközi szinten. Azt, hogy mennyire menedzseljük külföldön a magyar játékvezetőket, az meglátszik a küldésükön.

Összegezve, az arra legesélyesebb magyar játékvezető vb-döntőre való kijelölésének elmaradása nem az MLSZ rangsorolásának, hanem a FIFA játékvezetői bizottsága döntésének, azon belül vélhetően a játékvezető nemzetközi teljesítményének köszönhető. Az MLSZ sajnálja, hogy a 2018-as vb-döntőn nem lesz magyar játékvezető, de ennél sokkal fontosabbnak és elsődleges feladatának tartja a hazai labdarúgás fejlődését és az utánpótlásképzés erősítését.

Nagyobb a baj idehaza, az biztos. Aki a közleményt az MLSZ szájába adta, az nincs tisztában, hogy micsoda káosz van a játékvezetés háza táján. Visszafejlődés van az elmúlt öt évben minden területen.

Az MLSZ számos feladata között a labdarúgás színvonalának fejlesztését tartja legfontosabb feladatának.
A szövetség döntéseit minden területen abban a szellemben hozza, hogy az intézkedések hozzájáruljanak a labdarúgás színvonalának emelkedéséhez. Minden esetben követelmény egyfajta elfogulatlanság: a személyes érdekek soha nem befolyásolhatják a szakmai döntéseket.

Az elmúlt napokban több cikk foglalkozott Kassai Viktor játékvezető vb-döntőről való távolmaradásával. A személyével és tevékenységével kapcsolatban az MLSZ a következőket jelenti ki.

Minden szakmai döntésnek lehetnek kedvező vagy kedvezőtlen személyi következményei, hiszen ez minden olyan folyamat természetes velejárója, ahol a minőség biztosítása és a folyamatos fejlesztés a cél.

A kiemelt magyar játékvezetői keret tagjai évek óta nemzetközileg mérve is professzionális feltételek mellett végzik munkájukat. Ennek része a teljesítmények értékelése és rangsorolása. A játékvezetőknek el kell fogadniuk, ha a teljesítményük alapján meghozott személyi döntések negatívan érintik őket. A hazai játékvezetők értékelésének alapja minden esetben az NB I-es bajnoki mérkőzéseken nyújtott összesített teljesítmény, hiszen az MLSZ elsődleges érdeke a hazai játékvezetés színvonalának emelkedése.

A 2011-ben a világ legjobb játékvezetőjének választott Kassai Viktor személyét érintően számos értékelés, dicséret, bírálat és elemzés látott napvilágot az elmúlt években. Az utolsó félévben a nemzetközi és a hazai sajtó is foglalkozott a magyar játékvezető működése kapcsán a Bayern München–Real Madrid BL-negyeddöntő, valamint a Törökország–Horvátország vb-selejtező visszhangjával. Ahogy ezen mérkőzések kapcsán is, az MLSZ minden esetben, amikor külföldről vagy itthonról kritika éri egy játékvezető teljesítményét, kiállt és a jövőben is kiáll a tudása legjavára törekvő játékvezetőink mellett. Mint Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a szövetség idei közgyűlésén is elmondta, minden sportszakember, így a játékvezető is hibázhat, ugyanakkor arra senki esetében nincs mentség, ha nem megfelelően viselkedik a sportággal és annak szereplőivel, a játékosokkal, sportvezetőkkel és a szurkolókkal szemben.

Ami Kassai Viktor hazai rangsorolását illeti, egy magyar játékvezető hazai értékelése teljesen független az esetleges nemzetközi mérkőzéseken nyújtott teljesítménytől. Ez utóbbi a FIFA, illetve az UEFA hatáskörébe tartozik. Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága a magyar játékvezetőket kizárólag az OTP Bank Liga bajnoki mérkőzésein mutatott teljesítmény alapján ítéli meg. A 198 mérkőzésből álló magyar bajnokság minden összecsapásán játékvezető-ellenőr osztályozza a játékvezetők – ideértve a vezetőbíró mellett az asszisztensek – tevékenységét is. Az így beérkező egyedi szakmai osztályzatok összeadódnak, és ezek átlaga szolgáltatja az adott szakember rangsorban elfoglalt pozícióját. Kizárólag ez, a hazai működés elfogulatlan elemzése és osztályozása van hatással a játékvezetők értékelésére, és ez határozza meg a rangsorban elfoglalt helyüket.

Ebből adódóan az MLSZ Játékvezető Bizottságának megvédeni, segíteni vagy megakadályozni nincsen lehetősége egy szakembert sem, hiszen ez a „kivételezés” nem kívánt személyes érzelmeket juttatna a kizárólag szakmai alapon működő értékelés gépezetébe. Egy játékvezető csakis azzal erősítheti szakmai pozícióját és javíthatja megítélését, ha színvonalas működését magas osztályzatokkal ismerik el a mérkőzéseken résztvevő szakemberek.

Összegezve, az arra legesélyesebb magyar játékvezető vb-döntőre való kijelölésének elmaradása nem az MLSZ rangsorolásának, hanem a FIFA játékvezetői bizottsága döntésének, azon belül vélhetően a játékvezető nemzetközi teljesítményének köszönhető. Az MLSZ sajnálja, hogy a 2018-as vb-döntőn nem lesz magyar játékvezető, de ennél sokkal fontosabbnak és elsődleges feladatának tartja a hazai labdarúgás fejlődését és az utánpótlásképzés erősítését.

Amikor 2010-ben megválasztották dr. Csányi Sándort az MLSZ elnökének átlátható, ellenőrizhető és transzparensen működő szövetséget ígért.

Az MLSZ a közvélemény számára nem ilyen. Akik napi kapcsolatban vannak a szövetséggel, azok azért néhány területen felfedeznek előrelépéseket, de a Játékvezetői Bizottságban biztosan nem.
A Játékvezetői Bizottság vezetése és az irodai ügyintézés még a középkori szintet sem éri el. Nem kommunikálnak gyakorlatilag senkivel, akivel kommunikálnak azzal lekezelően és számon kérően.

A csúcs mégis az, hogy az MLSZ titkolja mindenki elől a szuper ellenőrzéseket vagy azt, hogy melyik csókos ellenőr jár asszisztensi ellenőrzésre.

Gondoljunk csak bele, milyen átláthatatlan és tisztségtelen rendszer ez!

Az asszisztensi ellenőr e-mailt kap péntek este, hogy mérkőzésre kell menni szombaton. Semmi hivatalos küldés az Integrált Futball Alkalmazásban, nem szerepel a neve a jegyzőkönyvben sem. Sőt, tovább megyünk, még a hivatalos ellenőri jelentésben sem. A mérkőzésről az ügyviteli rendszerben nem kell számlát készítenie. (Nem is tudna, hiszen a küldése nem szerepel a programban.)

Ez az átláthatóság! Mekkora csalásokra ad okoz ez a rendszer? Tudja valaki, hogy mi a hivatalos tarifa, amit elszámolnak?

A két szuper ellenőrről ne is beszéljünk. Senki sem tudja, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila a havi apanázson kívül mennyi pénzt visz haza a szuper ellenőrzésekért.

Persze tudjuk! Kell a csókosoknak a küldés, hiszen még mindig ők tartják hatalomba a puhli arroganciát, a vecsési Air Sanya kultuszt, közben meg tönkre ment a magyar játékvezetés és szétrohad minden.

Egy átláthatóan működő szervezetben ilyen nem fordulhat elő..

Hetek óta megy a vita arról, hogy az MLSZ-nek vagy a játékvezetőknek van-e lehetőségük nyilatkozni.

A csakfoci.hu körbejárta, hogy külföldön hogy is van ez:

Magyarországon nem megengedett, Angliában hiába tiltakoznak, a németek, a spanyolok, az olaszok és a franciák nyilvánosan beszélhetnek róla. Szemléletes példák arra, hogy a bírói hibák sem tabutémák Európa és a világ legfejlettebb futballkultúráinak többségében.

A csakfoci.hu még a múlt héten vette fel a kapcsolatot az MLSZ-szel annak kapcsán, hogy a szövetség járuljon hozzá ahhoz, hogy Magyarországon a profi játékvezetők nyilatkozhassanak, elmondhassák véleményüket a nyilvánosság előtt, és az újságírók kérdéseket tehessenek fel nekik.

Levelünkre hosszabb várakozás után kaptunk csak választ, de az együttműködés helyett inkább csak kioktató jelleggel – ennek kapcsán itt tettük közzé a választ és reakciónkat-kérdéseinket is.

A magyar szövetség eddig elég egyértelmű jelét adta tehát annak, hogy nem kíván változtatni az eddigi gyakorlaton, így a hazai média képviselői is hiába várnak arra, hogy egy-egy profi NB I-es bírót megkérdezhessenek az aktuális mérkőzések és ítéletek kapcsán – ahogy azt például külföldi élbajnokságokban szokás.

Alábbi cikkünkben mindössze az elmúlt pár év kiemelt visszhangot kapott eseményeit gyűjtöttük össze, az európai TOP-bajnokságokat és két fontosabb tengerentúli példát is figyelembe véve.

Németország: “Azt hittem, volt kontakt a játékosok között, pedig úgy néz ki, hogy nem”

A Bundesligában elég a hétvégéig visszatekintenünk, hogy játékvezetői reakciót találjunk. Christian Dinger ráadásul a meccset közvetítő televízióban, a ZDF-en mondta el ítéletéről a véleményét, nem sokkal a lefújás után. A Mönchengladbach-Hannover 96 (2-1) meccs a 93. percben dőlt el, egy 11-essel. A játékvezető a büntető megítélése után jelezte, hogy videón is megnézné az esetet. Mint kiderült, Wolfgang Stark, korábbi FIFA-játékvezető szólt a fülére, hogy a döntés véglegesítése előtt nézze vissza a történteket. Közel 2 percig állt a játék, majd Dinger megerősítette az ítéletét. A lefújás után pedig odaállt a kamerák elé, és kommentálta is, ami történt.

– Számomra egyértelmű volt, hogy szabálytalanság történt és tizenegyest kell ítélnem, de elbizonytalanodtam egy kicsit, amikor a fülemre szóltak – idézik a bíró lefújás utáni mondandóját. – Minden lehetséges kameraállásból visszanéztem a történteket, örülök, hogy jelzett a videóbíró, mert így száz százalékig biztos lehetek a döntésemben.

Németországban mindez aligha szokványos, a korábbi időszakban akár 2-3 fordulónként akadt rá példa, hogy a játékvezető a közvetítés után a televízióban beszéljen az ítéletéről. Így tett például 2016 áprilisában Tobias Stieler játékvezető is, bocsánatot kérve azért, hogy 11-est ítélt Arturo Vidal műesését követően (az FTC jelenlegi játékosa, Janek Sternberg volt akkor a szenvedő fél egyébként), a bajorok és a Werder Bremen kupaelődöntőjén.

– Sajnálom. Túl gyorsan történt minden, de jól láttam a szituációt. Azt hittem, volt kontakt a játékosok között, pedig úgy néz ki, hogy nem… – nyilatkozta az ARD-nek a bíró, aki a meccs után a riporterekkel együtt nézte meg élő televíziós adásban a szituáció felvételét.

Hogy pontosan hogyan is fest e téren a németországi helyzet, arról a csütörtöki nap folyamán exkluzív anyaggal jelentkezik majd a csakfoci.hu!

Spanyolország: “Nem láttam mi történt, a segítőm is takarásban volt”

A spanyol Alejandro Hernadez Hernandez júniusban nyilvánosan is elismerte nagy hibáját és bocsánatot két a Barcelonától, amiért a katalánok Betis elleni, még korábban lejátszott bajnokiján egy nyilvánvaló góltól megfosztotta – alapvonali segítőjével együtt – a katalánokat. Aleix Vidal megpattanó beadása közel egy méterrel túljutott a sevillai csapat gólvonalán, de a bíró nem ítélt gólt, így könnyen elképzelhető, hogy két ponttól fosztotta meg a Barcelonát, amely a 90. percben egyenlített akkor.

– Elég egyértelmű volt a helyzet, de hozzá kell tenni, hogy hárman is köztem és a labda között álltak, így nem láthattam tisztán, mi történt. Megértem az emberek dühét is, de egyszerűen nem láthattam mi történt, túl gyorsan történt minden, és a segítőm is takarásban volt. Erre a meccsre elég rossz szájízzel gondolhatok vissza, és az ilyen hibák benned maradnak – fogalmazott nyilvánosan a Movistar+ futballra szakosodott TV-műsorának a spanyol bíró.

Olaszország: “A védő lába a 16-oson kívül volt, ez megtévesztett”

2016 áprilisában, a Bajnokok Ligájában is “nyilvános beismerő vallomást” tett egy játékvezető, miután egy teljesen egyértelmű 11-est felejtett el befújni kezezésért a Barcelonának – csak szabadrúgást adott –, ezzel a katalán csapat búcsúzott a sorozattól az Atlético elleni, madridi visszavágón. Az olasz Nicola Rizzoli – nem mellesleg napjaink egyik legismertebb és legjobb bírója – a RAI-nak beszélt az esetről, hozzátéve, hogy sokat segített volna például, ha már a rendelkezésére áll a videóbíró.

– Sajnos a védő lába a 16-oson kívül volt, és ez megtévesztett. Egy ilyen hiba nem fordulhatott volna elő a megfelelő technikai segítséggel. Szerintem a 93. percig jó munkát végeztem a pályán – mondta a rendkívül nézett olasz TV-csatornának Rizzoli.

Franciaország: “A játékvezető is egyetértett abban, hogy elsietett ítéleteket hozott”

Franciaországban még arra is akad példa, hogy a játékvezetői bizottság kommentált egy játékvezetői döntést. Mario Balotelli két sárga lapját követően eltiltást kapott a francia szövetségtől a Nice és a Lille tavaly őszi bajnokiját követően, de miután a csatár klubja fellebbezett és megnézték a felvételt, eltörölték a büntetését. A játékvezetőket felügyelő grémium kommentálta is az egész folyamatot.

– Olivier Thual is megnézte a felvételeket és egyetértett abban, hogy elsietett ítéleteket hozott a sárga lapokkal, nem kellett volna kiosztania azokat. Ezt a fegyelmi bizottság előtt, rögzítve is elismeri, ha ezt a bizottság elfogadja, megteszik a szükséges lépéseket – mondta a francia játékvezetők technikai igazgatója, Pascal Garibia a L’Equipe c. lapnak, közvetve és nyilvánosan vállalva a bírói hibát.

Európán kívül is ez a szokás

Ahogy a fenti esetek mutatják, a TOP-bajnokságok közül Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban nem jelent különösebb problémát kommentálni a nagy vitát kiváltó eseteket, a feltörekvő futballpiacokon pedig már eleve így alakítják a “játékszabályokat”.

Az Egyesült Államokban, illetve Kanadában, azaz az MLS-ben hagyománya van a nyilvános vitáknak és beszélgetéseknek, ha egy-egy kétes ítélet születik, ott ebben a bírók, a szövetségi vezetők, a klubok, sőt, még a szurkolók is részt vehetnek – állandó médiafigyelem mellett. Például a 2015 júliusi Montreal-Toronto bajnokin végigkövettték a bíró, az ír Alan Kelly napját és meccsét, méghozzá úgy, hogy bent volt vele az öltözőben is hazája egyik lapjának forgatócsoportja.

Ausztráliában például ugyanazt az elvet követik, mint Németországban: a játékvezetők rögtön az élvonalbeli meccsek után nyilatkozhatnak a médiának, akár élő közvetítésben is, ahol a riporterek a vitatott esetekről, ítéletekről is kérdezhetik őket. Ebben egyezett meg a liga vezetősége és a találkozókat közvetítő Fox Sports ugyanis.

Angliában már a bíróknak sem tetszik, ami itthon is zajlik

A szigetország szövetségének és bírói testületének – részletek lejjebb – szigora ellenére az FA úgy döntött februárban, hogy nyilvánosságra hozza az Arsenal-Burnley bajnoki bírói jelentését, miután Arséne Wenger, az Ágyúsok menedzsere négy meccsre szóló eltiltást kapott a negyedik játékvezető megsértése és meglökése miatt. Anthony Taylor így írta le az esetet:

“Miután büntetőt ítélt a játékvezető a csapata ellen, a mérkőzés 92. percében, Wenger úr elhagyta a számára kijelölt technikai zónát, hogy elmondhassa nekem, nem ért egyet az ítélettel. Mielőtt bármit is mondott volna, jeleztem neki, hogy „gondolja át alaposan, mielőtt bármit is mond nekem”, ő erre azzal válaszolt, hogy „tisztességtelen vagyok”. Ezt én úgy értelmeztem, hogy a menedzser megkérdőjelezte az én és a játékvezető, John Moss pártatlanságát és tisztességét, és jeleztem Wenger úr felé, hogy ez a kijelentése elfogadhatatlan, erre úgy válaszolt, hogy „b*jak meg”, ezt pedig még egyszer elismételte. Miután a Burnley elvégezte a büntetőt és mielőtt a játék folytatódhatott volna, informáltam a bírót a történtekről, és arról, mit Wenger úr mondott, erre ő azonnal elküldte a technikai zónából az edzőt” – fogalmazott a negyedik bíró a nyilvánosságra került jelentésében.

Magyarországhoz hasonlóan egyébként a Premier League-ben sem nyilatkozhatnak az ítéleteik kapcsán a bírók, szigorúan tiltja ezt a helyi profi játékvezetők testülete (a 2001-ben létrehozott PGMOL) és annak feje, Puhl Sándor helyi megfelelője, Mike Riley. Bár sokan – többek között három korábbi kiváló spori, Graham Poll, Keith Hackett és Mark Halsey – próbáltak már hatni a bírói grémiumra ez ügyben, a nyilvánosságot is felhasználva, az angol testület – a magyarhoz hasonlóan hajthatatlannak bizonyult ezidáig.

“A játék nem létezhet játékvezetők nélkül, de a bírók mégis különálló szigetet képeznek a sportágon belül. Soha nem lehet hallani, hogy egy-egy bíró megvédhetné magát nyilvánosan, vagy akár kísérletet tehessen arra, hogy elmagyarázza ítéletét. A játékvezetői testület egyirányú utcát hozott létre, csak a saját érdekeit figyelembe véve azzal, hogy a bíróknak nem engedélyez semmiféle kapcsolatot a médiával” – írta az angliai helyzet kapcsán 2016-ban a tekintélyes The Guardian. Ismerős?

Az elmúlt hetekben több pletyka is volt a FIFA kerettagok jelölésével kapcsolatban.

A felmerült kérdéseinkkel kapcsolatban az MLSZ Sajtószóvívőjét Sipos Jenőt kerestük:

Tisztelt Sipos Jenő Úr!

Az elmúlt napokban több információ érkezett a focibiro.hu szerkesztőségéhez az MLSZ elnökségének 116/2017 (09.05) döntésével kapcsolatban.


Az MLSZ 2017. évi rendes közgyűlésén dr. Csányi Sándor Elnök Úr a magyar bírók teljesítményét összességében jónak értékelte, hozzátéve, hogy a játékvezető hibázhat, de arrogáns nem lehet, azt nem tolerálja. Ilyen esetben akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az illetőt nem jelölik FIFA-bírónak.

Ez alapján sokan úgy vélték, hogy Kassai Viktor top kategóriás FIFA kerettag nem lesz jelölve.

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott információk alapján viszont jelölve lett mégis, csak a 6-os lista utolsó helyére jelölte őt az MLSZ JB. elnöksége és igy terjesztette az MLSZ elnöksége elé a listát.


Arról kérném szíves nyilatkozatát:

- Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága által előterjesztett FIFA névsort érdemben megvitatta-e az MLSZ elnöksége?

- A FIFA jelöltek sorrendjének van-e valami jelentősége?

- Mikor válik hivatalossá, hogy kiket fogadnak el a nemzetközi keretbe?



A feltett kérdésre adott választ változtatás nélkül közöljük.

Meg is érkezett az MLSZ válaszlevele:

"A 2017. szeptember 28-án 11:37-kor küldött elektronikus levelében feltett első két kérdése nem nyilvános döntés előkészítő információra irányul.

A harmadik kérdése tekintetében a döntéshozó nemzetközi szervezet kompetens.

A jelölés folyamata során a korábbi évek gyakorlatával azonosan a FIFA előírásai maradéktalanul betartásra kerültek.

 Megtisztelő érdeklődését köszönjük!"

Az elmúlt hetekben egyre edző szidta a profi játékvezetők, most már a jegyzőkönyvet is közzétették.

A tények kedvéért, a következő bírói jelentés született a DVTK – Paksi FC mérkőzés után:

“A mérkőzés lefújása után Bódog Tamás vezetőedző (Diósgyőr FC Kft, 401653) a Tartalék játékvezetővel történő kézfogás közben a következőket mondta: “27 hibátok lehet, de ti 28-at követtek el!” Ezek után indulatosan elindult felénk, a játéktér közepe felé. Messziről kiabálta: “Te beszélsz nekem korrektségről, normálisan kellett volna vezetni a meccset!” Amikor a közvetlen közelünkbe ért, akkor félrelökött egy vendégjátékost és tovább kiabált indulatosan, majd megismételte az előző mondatát és hozzátette: ” te csúcsbíró”. Bódog Tamás indulatos viselkedése miatt nem kívántam vele kezet fogni a játéktéren, én azt javasoltam, hogy az öltözőfolyosón beszéljünk és fogjunk kezet. Ekkor levette a sapkáját és azt kiabálta nekem, hogy “Fogjál velem kezet! Mi van, letérdeljek?” Ezek után kezet fogtunk és a hazai csapatkapitány segítségével rendben elhagytuk a játékteret.”

Néhány évvel ezelőtt közzé lett téve a Videoton-Győr mérkőzés után a játékvezetői jelentés, amikor Puhl Sándor a Sport Tv-ben tévesen elemzte Fábián Mihály mérkőzésvezetését.

Akkor Berzi Sándor tiszteségtelen lépéseket tett, mint egykori Videoton ügyvezető és JB. elnök.

Felmerült korábban is már, hogy mennyire tehetik közzé a játékvezetői jelentéseket a csapatok. Sajnos 2012. óta nem született erre szabályozás.

E-mailben tájékoztatta az MLSZ Játékvezetői Bizottsága a játékvezetőket, hogy nem vezethetnek engedély nélkül mérkőzéseket sem belföldön, sem külföldön. A körlevél hivatkozik a fegyelmi eljárásra azonban a hatályos FSZ nem rendelkezik arról, hogy külföldi mérkőzések esetén mi az eljárás valamint arról sem, hogy a játékvezető kerettagságát mikor kockáztatja.

Amennyiben az MLSZ JB. kiküldi a tájékoztatók, akkor előtte a Fegyelmi Szabályzatot kellene tisztába tenni (területi és személyi hatály, valamint a játékvezetőkkel kapcsolatos fegyelmi eljárások).

"A hivatásosok fizetése és a gólvonali játékvezetők foglalkoztatása mellett az MLSZ, az egyesületekkel közösen, jelentős egyéb többletköltségeket is vállal annak érdekében, hogy a játékvezetés színvonala emelkedjen, hiszen a szövetség vállalja a játékvezetők szállás-, illetve útiköltségének térítését, felszerelését, illetve a szükséges kommunikációs eszköztárak beszerzését is." - áll az mlsz.hu közleményében.

Az elmúlt években is az MLSZ fizette a élvonalbeli játékvezetők felszerelését, BIP-zászlóját és a kommunikációs berendezést.

A TAO támogatásból már a csapatok terheit korábban csökkentették, így a fenti közlemény sántít több szempontból is.

Miért nem lehet nyíltan és korrekten tájékoztatni mindenkit?

Mostantól a profi játékvezetőknek minden esetben szállást és étkezést biztosítanak, ami újdonság a korábbi egyedi kérések után. Arról viszont nem tudunk, hogy mi lesz az asszisztensekkel. Ők majd aznap utaznak a rangadókra vagy nekik is lesz szállás előtte nap?