Fiatal baranyai játékvezetők a Paris World Games nemzetközi utánpótlás labdarúgó tornánHárom fiatal baranyai játékvezető, Káplán Domonkos, Laki Fülöp és Váncsa András képviselte Magyarországot július 8-a és 11-e között Párizsban, a Paris World Games nemzetközi utánpótlás labdarúgó tornán. A torna játékvezetői a Referee abroad szervezésében különböző kontinensekről kerültek ki.

Kiváló teljesítményüknek köszönhetően Váncsa András vezette a Dionysos (GRE) - PSG Hong Kong (CHI) U15-ös döntő mérkőzést, ahol Laki Fülöp és Káplán Domonkos asszisztensként segítették a munkáját.

A torna legjobb játékvezetőjének Laki Fülöpöt választották.

Szilasi Szabolcs lett a JB. elnök Veszprém Vámegyében.

Az MLSZ Veszprém Vármegyei Társadalmi Elnöksége 2030. június 30-ig Szilasi Szabolcsot nevezte ki a Játékvezetői Bizottság elnökévé. Ez a döntés friss lendületet hozhat a vármegyei labdarúgás egyik kulcsfontosságú területére. Szilasi elnök mellett a bizottság tagjai Lémon Oszkár, Mohos Milán, Hegedűs Imre, Mítók Patrik és dr. Nagy Szabolcs lettek.

Ez a tapasztalt és elismert szakemberekből álló csapat várhatóan szorosan együttműködve azon fog dolgozni, hogy fenntartsa a játékvezetés színvonalát és biztosítsa a fair playt az összes bajnokságban. Kollektív szakértelmük létfontosságú lesz az új stratégiák kidolgozásában és a játékvezetők támogatásában minden szinten.

 A bajnoki szezon végén ünnepélyes keretek között került sor a Komárom-Esztergom vármegyei bajnokságok legjobbjainak a díjazására.

A vármegyei sportegyesületek szavazatai alapján a 2025-2026-os bajnokság legjobb játékvezetője Kreitl Tamás lett, aki Kancz Csabától vármegyénk főispánjától, az MLSZ területi társadalmi elnökétől vehette át az elismerést.

Nagy Norbert 10 évig képviselte Hajdú-Bihart az országos keretben, üdvözöljük „újra a vármegyében”

Miért és hogy jutottál erre a döntésre?

Sajnos vagy nem sajnos, de minden játékvezető életében eljön az az idő, amikor a teste és a lelke jelez neki. A döntésemben mind a kettő tényezőnek nagy szerepe volt.  A testi részéhez azt tudnám hozzáfűzni, hogy bár a „kettős” achilles ín szakadásból hála Istennek vissza tudtam térni egészségesen, de az a két év amíg az egész folyamat tartott, úgy nézett ki, hogy majd másfél év amíg semmilyen aktív mozgást nem tudtam csinálni, nagyon megviselte a szervezetemet, és kb. fél év ami az aktív rehabot alkotta. Bár teljesen helyrejött a lábam, de a robbanékonyságot, ami azelőtt jellemző volt rám, elveszítettem a szakadásnak köszönhetően – sajnos. Így úgy éreztem, hogy az a fizikai teljesítmény, elvárások, ami az NB II-be kell és én is elvárok magamtól, már távolabb került tőlem. A lelki része pedig egyfajta motiváció hiány, hiszen koromnál fogva az NB I már nem volt realitás, és úgy éreztem akkor inkább a saját megyémben lévő fiatalok segítése lehet az „új motiváció”, amiben ki lehet teljesedni.

Mikor, milyen célokkal kezdted el a játékvezetést?

Nem voltam kiemelkedő labdarugó, de mindig „okosabbnak” gondoltam magam a mérkőzések játékvezetőinél. Így hát úgy éreztem majd én megmutatom, hogy jobban tudok vezetni, mint Ők. Anno 2010-ben kispályás játékvezetőként kezdtem a játékvezetői „karrieremet”, és a kispályás játékvezetőknek azon időszakban, az oktatásásért felelős személye Szabó Imre „bácsi” volt, aki egy beszélgetésünk során említette nekem, hogy kezdjem el a nagypályás játékvezetést, mert többre is vihettem (Lehet igaza volt). A célom sose volt nagy, csak meg szerettem volna mutatni, hogy tudok meccset vezetni. Belevágtam, így 2012-ben már megyében, a nagypályás játékvezetésbe találtam magam.

Mi volt számodra a legmagasabb lépcsőfok, hogy jutottál el odáig?

Legmagasabb lépcsőfok az NBII lett, mint jv. Szerencsés embernek/játékvezetőnek mondhatom magamat, mert eléggé gyors léptekkel tudtam előre haladni. 2012-ben elkezdtem és 2015-ben már az országos keret (NBIII) tagja voltam. Azért is írtam, hogy szerencsés, mert a játékvezetésben a belerakott/fektetett munka mellett a szerencse is nagy faktor. Hiszen egyes helyzetekben, hogy jó döntést tudjál hozni, „eltaláld” azt a szituációt, olykor jókor, jó helyen kell lenned, és nem csak a tanult könyv alapján, helyezkedésekre alapozva, hanem a szerencsébe is kapaszkodva. Mondhatni így szerencsés játékvezető voltam. Országos keretben az első 3 évben, 2018-ig az NBIII-ban vitézkedtem és utána a vezetőknek is köszönhetően, akik láttak bennem fantáziát juthattam el az NBII-be, mint játékvezető.

Kik segítették a fejlődésed, ki, mi az aki, ami a legnagyobb hatást gyakorolta rád?

Rengeteg ember.

Vezetőim voltak a megyei körforgásban: Divinyi Béla, Sápi Csaba Imre, Szabó Imre. Akik jó vezetők voltak és mindig segítettek, bármikor is kerestem őket.

Az országos keretben Puhl Sándor és Hanacsek Attila Urak nevét kell megemlítenem. Szerintem, akik a játékvezetői berkekben vagy éppen a labdarúgás körforgásában voltak vagy vannak, azoknak nem kell ecsetelnem, hogy milyen kvalitású személyekről van szó és mi mindent tettek a honi játékvezetésért.

Az említett vezetők, egyaránt mind segítették a fejlődésem. Az országos akadémiai képzésében akkor még Hanacsek Attila Úr volt a vezető, és minden egyes levezetett mérkőzésemet elemeztük személyesen, „tantermi” körülmények között. Nagyon hasznos és rettentő megtisztelő volt, hogy egy ilyen képzésbe is be tudtam kerülni az országos játékvezetői karrierem során.

Természetesen nagyon sok mindenkit meg kell említenem, akivel a játéktéren is együtt voltam, bár nem voltak vezetőim, de hatást gyakoroltak rám.
Kövér Tamás: Aki minden egyes mérkőzésen, ahol együtt működtünk magabiztosságot tudott adni akkor is, ha éppen nem volt tökéletes a vezetés.

Veizer Roland: Aki kiemelkedően tudta irányítani a mérkőzések áramlását, és minden egyes „nehéz” játékossal szót tudott érteni.

Berke Balázs: Aki a lazaság megtestesítője, napjainkban is.

Berecz Attila: Akinél nyugodtabb ember nem ismertem a mérkőzéseken, akármennyire is feszült volt a mérkőzés.

Kiss János: Akit bár vezetni nem láttam, csak mentor szerepben találkoztam vele, de őszintébb és segítőkészebb emberrel nem találkoztam. Ő megforgatta benned a tört is ha kellett, de később őt igazolta az a szúrás is!

Nazsa Tamás: Akivel együtt voltunk NBII-ben is, és nála azt tudom kiemelni, ahogyan, mint játékvezető, a háttérben tudott maradni a mérkőzéseken és csak akkor lépett elő ha kellett.

Tóth Tamás: Aki bár utánam kezdte el a játékvezetést, de mindig támogatott bármi is történt (sérülés, rossz meccs, stb). Ő volt és remélhetőleg lesz is a bástya a játékvezetésben és azon kívül is.

Mark Clattenburg: Örök, külföldi kedvenc játékvezető.

Egyetlen egy embert, külön nem tudok kiemelni, mert mindenki hozzárakott ahhoz, hogy jobb legyek és egy játékvezetői lélek nem egy emberen múlik, hanem az emberek összessége, akik segítenek a pályafutásod során, mérkőzések alkalmával.

Hogy élted meg az elmúlt időszakot?

Egy sérülés – különösen, ha komoly – sose jön jókor, főleg akkor nem, amikor a fizikai állapotod csúcsán vagy. Mindig előre kellett tekinteni és amikor már úgy éreztem, hogy minden rendben, az első szakadás után jött a pofon és újból kezdhettem elölről mindent, hiszen újra elszakadt – másodjára is- az achillesem.
Nagyon nehéz volt fejben egyben tartani magam. Szerencsére a családom, barátaim mellettem voltak, és amikor éppen mélyre kerültem mindig visszarántottak a valóságba. Nekik köszönhetően tudtam visszatérni az NBII-be is úgy befejezni, ott a karrierem, ahogyan mindig is szerettem volna.

Emlékezetes sztorik, mérkőzések?

Rengeteg van.

Van jó és rossz is, de hát az ember csak a jóra emlékszik, majd az idő előre haladtával, a rosszra nem.

NBII-ben ugyebár nem mindig vezettük, hanem tartalék játékvezetőként is tevékenykedtünk. Tehát momentán kívülről néztem és belülről a szetten keresztül hallottam a mérkőzést. Egy Cigánd – Zalaegerszeg mérkőzés ugrott be, amit Veizer Roland vezetett, és kialakult egy komolyabb tömegjelenet (10-12 ember egy bolyban). Roland elővette a legjobb nyelvtudását és hát nem kellett félteni. Tudni kell, hogy a játéktéren az adott pillanatban hazai és vendég oldalon egyaránt, a magyar mellett elég sok nemzet képviselte magát.

Ilyenkor előfordul, hogy egy komolyabb tömegjelent „rendberakása” akár hosszú percekig is eltarthat, de itt mielőtt még nagyobb lett volna az utcai harc, gyorsan le lett rendezve az egész, hiszen Roland, akit csak talált, szóban rendezett angolul, románul és magyarul, egymás után. Játékvezetőként mindenki arra törekszik, hogy a nagy konfliktusokat így rendezze le. Számomra örök emlék marad.

Saját példát hozva pedig a leggyorsabban egy Füzesgyarmat – Cegléd, amit feltétlenül megemlítenék, egy kupamérkőzés volt.  Kezdés előtt kerestem a sípom, de hát bent hagytam az öltözőben. Mondtam a kollégáknak, hogy befutok érte. Miközben az öltözőből visszafutottam volna a pályára, telibe fejeltem a játékoskijáróban, az alacsonyan lévő vasoszlopot. A rendező szedett össze a földről, mert akkorát estem, és mint utólag kiderült agyrázkódással, a szemem alatt meg egy szép nagy lila folttal sikerült lehozni a mérkőzést, tökéletesre az ellenőr szerint (hozzáteszem, nem sok mindenre emlékszem a mérkőzésről, mert az agyrázkódás miatt kiesett egy pár jelenet). 

Mit gondolsz a legnagyobb erősségednek?

Legnagyobb erősségem szerintem a kitartásom és a mérkőzéseken való koncentrációm, és a döntési képességem helyessége, pontossága.

Van-e hiányérzeted, mi az, amiben úgy érzed, hogy elmarasztalnád önmagad?

Nincsen, mert ha azt keresném, akkor szomorúan fejeztem volna be az országos játékvezetést.

Ha kifognád az aranyhalat, mi az, amit még kívánnál, kívántál volna tőle?

Játékvezetésben valószínűleg az lenne, hogy NBI-es mérkőzésen bemutatkozhassak, de mivel az aranyhal elúszott, így ez a kívánság vele együtt ment. 

Milyen elképzeléseid vannak a jövőt illetően?

Megyei játékvezetőként folytatom a pályafutásom, ahonnan elindultam. A játékvezetést nem egyszerű elengedni, mert ez egy életérzés. Nem szűnhet meg egyik napról a másikra. Remélhetőleg a feltörekvő fiataloknak át tudom adni azt a tudást / tapasztalatot, amit én kaptam anno azoktól, akikkel működtem. Ha pedig egyszer abbahagyom, gondolom majd ellenőrként tevékenykedek tovább és a nem a DKV buszokra gondoltam , hanem a játéktér közvetlen közelében!

Mit üzennél a következő generáció(k) tagjainak?

Tegyetek azért, hogy amit el szeretnék érni, azt érjétek is el, hiszen amennyi munkát fektetsz bele a héten a felkészülésbe, olyan lesz a mérkőzésed a hétvégén. Kitartás, munka, és alázat! Meg persze mindig magatokkal foglalkozzatok, mert azzal nem lesztek jobbak, ha másoknak szurkoltok azért, hogy „elrontsanak” valamit a mérkőzésen! Csak magatokkal és azzal a csapattal foglalkozzatok, annak a sikeréért tegyetek meg mindent, akikkel az adott mérkőzésen vagytok!

Bármi, amit még zárógondolatként szeretnél elmondani?

Köszönöm mindenkinek, akik segítettek azon az úton, hogy idáig eljuthassak! Nélkülük ez nem sikerülhetett volna! Mindig az volt a filozófiám, hogy nem egyedül vagyok a pályán, hanem a csapatommal! Jövőben is ez lesz!

Remélhetőleg az a Nagy Norbert fog megmaradni nekik az emlékezetükben, aki mindig kirakta a pályára azt, ami van benne, és sose vett semmit sem félvállról!

Sok sportbarátot és igazi barátot is szereztem a pályán és azon kívül is, a játékvezetésnek köszönhetően!

Visszavonult Ádám József játékvezető

Utoljára fújt sípjába a rutinos futballbíró, könnyek között búcsúzott aktív karrierjétől. Ádám József, aki hosszú idő után visszavonul a játékvezetéstől utolsó találkozóján a Sport36 Komlói Bányász és a PTE PEAC II. összecsapását vezethette. A hármassípszót követően megköszönte a hazaiaknak, hogy oly sok szép, és sikerekben gazdag évet tölthetett el előttük - írja a bama.hu

Ádám Józsefet már mindenki ismerte a foci körökben, amikor 2000-ben letette a játékvezetői vizsgáját, hiszen előtte a Komlói Bányász kapusaként védett megannyi NB-s mérkőzésen. Józsi gyorsan végig ment a szamárlétrán, ahol NB. III-as játékvezetőként is bemutatkozhatott.

A komlói játékvezetői közösség motorjaként évtizedeken keresztül segítette a fiatalokat, hozzá mindenben kérdéssel lehetett fordulni.

Józsi! 

Köszönjük a munkádat, a baranyai játékvezetők azonban nem szeretnének még nyugdíjazni, számítunk rád!

Kupát neveztek el a neves játékvezetőről.

A Jász-Nagykun Szolnok Vármegyei Társadalmi Elnökség és a MLSZ Szolnok Vármegyei Igazgatóság a 2024. júniusi ülésén úgy döntött, hogy a következő év megyei labdarúgó kupáját Almási János volt FIFA játékvezetőről nevezi el és egyben a megyei játékvezetőknek Almási János emlékévet szervez.

Több mint hatszáz néző előtt rendezték meg az Almási Jánosról elnevezett idényzáró kupadöntőt Törökszentmiklóson, ahol két, a bajnokságban is élmezőnyhöz tartozó csapat találkozott. A vármegyei kupa fináléja végül büntetőpárbajban dőlt el, miután a Jászfényszaru a 90. percben egyenlített a Rákóczifalva ellen.

Almási János Vármegyei kupa

Rákóczifalva SE–Jászfényszaru VSE–MÁB Holding 3–3 (2–2) – tizenegyesekkel: 4–5

Törökszentmiklós, 600 néző. Vezette: Rajcsányi Sándor (Pálinkás D., Dudás V.)

Rákóczifalva SE: Nagy K. (Schumann 91.) – Vadas, Szakali, Kecskés, Márkus, Münich, Ladányi (Nádházi 80.), Dr. Fűzi, Koltay, Gonda (Győr 80.), Trecskó. Edző: Komáromi György

Jászfényszaru VSE–MÁB Holding: Kósa (Kovács T. 90.) – Penczner, Benedek, Baranyi (Bartalis 60.), Ludasi, Mousavi, Gattyán, Szívós (Verhoczki 60.), Vaszicsku, Kurunczi, Lakatos. 

Edző: Kemecsi László.

Gólszerzők: Ladányi Dániel (21.), Márkus Olivér (46.), Koltay Gergő (62.) ill. Kurunczi Gábor (7.), Nagy Kristóf (19.– öngól), Verhoczki (90.)

A kupafináléra kilátogató több mint hatszáz néző már a hetedik percben gólt láthatott: Kurunczi Gábor révén a Jászfényszaru gyorsan megszerezte a vezetést, majd bő tíz perccel később egy szerencsés öngóllal – Nagy Kristóf lábai között került a hálóba a labda – már kettővel vezettek a jászságiak. A Rákóczifalva nem adta fel, Ladányi Dániel szinte azonnal válaszolt, majd az első félidő ráadásában Márkus Olivér egalizált.
A lendületben lévő rákóczifalvaiak nem álltak meg a fordulás után sem, és a 62. percben Koltay Gergő találatával már ők álltak nyerésre. Úgy tűnt, eldőlt a kupa sorsa, de a rendes játékidő utolsó percében Verhoczki László remek egyéni megmozdulással újra kiegyenlített. 
A hosszabbítás elmaradt, így jöhetett a tizenegyespárbaj, ahol a jászfényszaruiak hidegvére döntött. A vármegyei kupa történetében először emelhették magasba a trófeát.
Az ünnepélyes érem- és serlegátadás előtt a résztvevők megemlékeztek a kupa névadójáról, a 2000-ben elhunyt Almási Jánosról, aki játékosként, FIFA-játékvezetőként és sportvezetőként is maradandót alkotott a vármegye sportéletében.
 

Megdöbbentő jelenet szakította félbe a Pest megyei III. osztályú bajnokit Nagymaroson: egy ittas vendégszurkoló berontott a pályára, majd leütötte a játékvezetőt.

Súlyos incidens árnyékolta be a Nagymaros FC–Szadai SE találkozót a Pest megyei III. osztály Keleti csoportjának 22. fordulójában. A mérkőzés az első félidő vége előtt félbeszakadt, miután egy szadai szurkoló váratlanul berohant a pályára – erősen ittas állapotban – és ököllel torkon ütötte a játékvezetőt – erről a Nagymaros Facebook-oldala számolt be.

A ütés olyan erejű volt, hogy a játékvezető azonnal összeesett a gyepen. Az eset után riasztották a mentőket és a rendőrséget, akik rövid időn belül a helyszínre érkeztek. A játékvezetőt ellátták, a szurkolót pedig a rendőrök előállították.

A nagymarosiak szerint a szervezők, valamint mindkét csapat játékosai példásan viselkedtek, és közösen segítettek abban, hogy a rendbontót a helyszínen tartsák. A klub szerint a cselekedetet semmi sem indokolta – a találkozó addig sportszerűen, jó hangulatban zajlott, és a vendégjátékosok is értetlenül álltak az eset előtt.

Továbbra is a 3-4 főből álló elit klikk irányítja a megyei játékvezetést, a többieknek még babér sem terem.

A magukat elit játékvezetőknek kinevezettek figyelmen kívül hagynak minden írott és íratlan szabályt, előírást. Nálunk nem számít a fair-play, kollegalitás és a becsület sem.

Nekik csak a saját érdekük és zsebük a lefontosabb, minden felhatalmazás nélkül.

„Fizikai tesztet tartottunk március 15-én. Az ajkai Mohos Milán, aki a lebonyolítást szervezte, az utóbbi évek negatív tapasztalataiból okulva nagyon helyesen egy olyan napot választott, amikor nincsen forduló és nincs hivatkozási alap, hogy miért nem tud valaki a fizikai tesztre jönni– nyilatkozta az egyik játékvezető weboldalunknak.

„Mivel az időpont már több mint egy hónapja ismert volt mindenki számára, így elvileg mindenkinek részt kellett volna vennie rajta. Mi már előre tudtuk, hogy ismét sok hiányzó lesz. Most ne beszéljünk arról, hogy az elnökségi tagok közül csak Kuntner Zoltán volt jelen, míg Kaibás Dezső, Mező Béla, Kéri Árpád és Nagy Szabolcs sem tisztelt meg minket a jelenlétükkel.”

„Ők jelentéktelennek tartották az eseményt, hiszen a veszprémi csoport krémje nem volt ott, az ő jó barátaik nem értek rá tesztelni. Sem a csoportvezető, sem a küldő, sem a futsal küldő, sem a  jó pár “csókos” kolléga. Ők azok akik évek óta a jól fizető meccsekre járnak.. Tesztekre nem”.

Az érintett személyek  többszége évek óta csak a póttesztre járnak, mert ott ugye nincs a „mohos”-i szigor és elvárás.

A szombaton nem tesztelő játékvezetők természetesen küldve voltak vasárnap, hiszen akkor már ráértek. A többieknek maradnak az alacsonyabb mérkőzések.

De a történetnek itt még nincsen vége…

Korábban, a pótteszteket a fő teszt után 3-4 hétre rendezték meg, így a nem tesztelők kimaradtak 3-4 küldésből. A mostani elnökség bevezette, hogy a nem tesztelők már a következő héten  a csoportjukban tesztelhetnek, komolytalan körülmények és baráti ellenőrzés mellett….

Nagy a felháborodás emiatt, mert látja-tudja mindenki, hogy olyanoknak van leigazolva a tesztje, akik nem tudja teljesíteni.

Sokszor elhangzik a kérdés, hogy miért morzsolódnak le pár hónap alatt az újonnan vizsgázott játékvezetők.

Hát ezért, mert ők sem hülyék, se nem vakok és ők is tudnak számolni.

Látják, hogy a csókosok teljesítmény nélkül mindent letarolnak. Ha valaki szóvá mer tenni valamit, akkor azt elkaszálják.

Egy kicsit is jóérzésű ember, erre nem kíváncsi, ebben nem akar részt venni.

Ha korrekt módon van megrendezve a pótteszt, akkor az ott tesztelők 90 %-a nem tudja teljesíteni!

Így érdemtelenül kerülnek a küldésnél a becsületesen teljesítő fiatalok elé.

Becsületesség az első, de nem a kaibási rendszerben...

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Marosvári Csaba

Marosvári Csaba, a szolnoki BITU-BAU Építőipari Vállalkozó Kft. ügyvezetője, magasépítő mérnöke, egykori NB. I.-es játékvezető az MLSZ Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Társadalmi Elnöke Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült több évtizedes kiemelkedő munkájáért. Munkája során több díjban és elismerésben részesült, 2009-ben Építőipari Mesterdíjat, 2011-ben Építőipari Nívódíjat kapott. A mostani rangos állami elismerést Csepreghy Nándor építési és közlekedési miniszterhelyettes adta át, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc 177. évfordulójának tiszteletére az Építési és Közlekedési Minisztériumban.

A Magyar Érdemrend kitüntetéseit minden évben azok kapják, akik a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végeztek kimagasló, példamutató tevékenységet - áll a tárca közleményében.

Szívből gratulálunk!

A második tizenegyest már nem lehetett elvégezni!

Ismét botrányba fulladt egy megyei mérkőzés. A Vanyarc-Kazár összecsapáson a tizenegyesek és egy kiállítás is fokozta a feszültséget, majd a találkozó a 72. percben félbeszakadt, miután az egyik játékos megütötte a játékvezetőt.

A nogradifutball.hu az alábbiakról számolt be a mérkőzéssel kapcsolatban:

„Vasárnap Vanyarcon volt jelenése a Kazárnak a vármegyei harmadik vonal keleti-csoportjának tizenötödik körében. Az első félidőben nem találtak egymásra fogást a felek, mindkét oldal igyekezett, és akadtak is lehetőségek, de gól nem esett. Aztán a második felvonás derekán büntetőből megszerezték a vezetést a házigazdák, Szőrös nem hibázott. Nem sokkal később ismét tizenegyeshez jutottak a hazaiak, amit azonban már nem tudtak elvégezni. Előbb a vendégek egyik embere a kiállítás sorsára jutott reklamálás miatt, majd egy másik arcon ütötte a játékvezetőt, aki ezt követően beszüntette a meccset.

Vármegyei III. osztály, Keleti-csoport, 15. forduló

Vanyarc-Héhalom SE II-Kazár KSE 1-0-nál félbeszakadt a 72. percben a játékvezető bántalmazása miatt

Vezette: Kis G. Zs. (Kis Zs., Reviczki J.)

Vanyarc-Héhalom SE II: Fehér A. – Bangó, Szarvas, Berki (Hajdu N., 53.), Ságodi, Szőrös, Raduly, Danyi (Fehér B., 46.), Hajdu A., Nyul, Jónás. Játékos-edző: Jessin János.

Kazár KSE: Barkó – Danyi L., Gecse, Pap, Radics I., Szőke, Danyi A., Bán (Kovács Gy., 64.), Medve, Határ, Kruppa. Játékos-edző: Kovács Gyula.

Sárga lap: Berki, Nyul, ill. Határ, Kovács Gy.

Piros lap: Pap (72.), Danyi A. (72., mindketten Kazár KSE)

Gól: Szőrös (63.)

Jók: az egész csapat, ill. Barkó, Medve, Szőke, Radics I.”

Évnyitó vacsorát tartottak a baranyai játékvezetők.