Nagy Norbert 10 évig képviselte Hajdú-Bihart az országos keretben, üdvözöljük „újra a vármegyében”

Miért és hogy jutottál erre a döntésre?

Sajnos vagy nem sajnos, de minden játékvezető életében eljön az az idő, amikor a teste és a lelke jelez neki. A döntésemben mind a kettő tényezőnek nagy szerepe volt.  A testi részéhez azt tudnám hozzáfűzni, hogy bár a „kettős” achilles ín szakadásból hála Istennek vissza tudtam térni egészségesen, de az a két év amíg az egész folyamat tartott, úgy nézett ki, hogy majd másfél év amíg semmilyen aktív mozgást nem tudtam csinálni, nagyon megviselte a szervezetemet, és kb. fél év ami az aktív rehabot alkotta. Bár teljesen helyrejött a lábam, de a robbanékonyságot, ami azelőtt jellemző volt rám, elveszítettem a szakadásnak köszönhetően – sajnos. Így úgy éreztem, hogy az a fizikai teljesítmény, elvárások, ami az NB II-be kell és én is elvárok magamtól, már távolabb került tőlem. A lelki része pedig egyfajta motiváció hiány, hiszen koromnál fogva az NB I már nem volt realitás, és úgy éreztem akkor inkább a saját megyémben lévő fiatalok segítése lehet az „új motiváció”, amiben ki lehet teljesedni.

Mikor, milyen célokkal kezdted el a játékvezetést?

Nem voltam kiemelkedő labdarugó, de mindig „okosabbnak” gondoltam magam a mérkőzések játékvezetőinél. Így hát úgy éreztem majd én megmutatom, hogy jobban tudok vezetni, mint Ők. Anno 2010-ben kispályás játékvezetőként kezdtem a játékvezetői „karrieremet”, és a kispályás játékvezetőknek azon időszakban, az oktatásásért felelős személye Szabó Imre „bácsi” volt, aki egy beszélgetésünk során említette nekem, hogy kezdjem el a nagypályás játékvezetést, mert többre is vihettem (Lehet igaza volt). A célom sose volt nagy, csak meg szerettem volna mutatni, hogy tudok meccset vezetni. Belevágtam, így 2012-ben már megyében, a nagypályás játékvezetésbe találtam magam.

Mi volt számodra a legmagasabb lépcsőfok, hogy jutottál el odáig?

Legmagasabb lépcsőfok az NBII lett, mint jv. Szerencsés embernek/játékvezetőnek mondhatom magamat, mert eléggé gyors léptekkel tudtam előre haladni. 2012-ben elkezdtem és 2015-ben már az országos keret (NBIII) tagja voltam. Azért is írtam, hogy szerencsés, mert a játékvezetésben a belerakott/fektetett munka mellett a szerencse is nagy faktor. Hiszen egyes helyzetekben, hogy jó döntést tudjál hozni, „eltaláld” azt a szituációt, olykor jókor, jó helyen kell lenned, és nem csak a tanult könyv alapján, helyezkedésekre alapozva, hanem a szerencsébe is kapaszkodva. Mondhatni így szerencsés játékvezető voltam. Országos keretben az első 3 évben, 2018-ig az NBIII-ban vitézkedtem és utána a vezetőknek is köszönhetően, akik láttak bennem fantáziát juthattam el az NBII-be, mint játékvezető.

Kik segítették a fejlődésed, ki, mi az aki, ami a legnagyobb hatást gyakorolta rád?

Rengeteg ember.

Vezetőim voltak a megyei körforgásban: Divinyi Béla, Sápi Csaba Imre, Szabó Imre. Akik jó vezetők voltak és mindig segítettek, bármikor is kerestem őket.

Az országos keretben Puhl Sándor és Hanacsek Attila Urak nevét kell megemlítenem. Szerintem, akik a játékvezetői berkekben vagy éppen a labdarúgás körforgásában voltak vagy vannak, azoknak nem kell ecsetelnem, hogy milyen kvalitású személyekről van szó és mi mindent tettek a honi játékvezetésért.

Az említett vezetők, egyaránt mind segítették a fejlődésem. Az országos akadémiai képzésében akkor még Hanacsek Attila Úr volt a vezető, és minden egyes levezetett mérkőzésemet elemeztük személyesen, „tantermi” körülmények között. Nagyon hasznos és rettentő megtisztelő volt, hogy egy ilyen képzésbe is be tudtam kerülni az országos játékvezetői karrierem során.

Természetesen nagyon sok mindenkit meg kell említenem, akivel a játéktéren is együtt voltam, bár nem voltak vezetőim, de hatást gyakoroltak rám.
Kövér Tamás: Aki minden egyes mérkőzésen, ahol együtt működtünk magabiztosságot tudott adni akkor is, ha éppen nem volt tökéletes a vezetés.

Veizer Roland: Aki kiemelkedően tudta irányítani a mérkőzések áramlását, és minden egyes „nehéz” játékossal szót tudott érteni.

Berke Balázs: Aki a lazaság megtestesítője, napjainkban is.

Berecz Attila: Akinél nyugodtabb ember nem ismertem a mérkőzéseken, akármennyire is feszült volt a mérkőzés.

Kiss János: Akit bár vezetni nem láttam, csak mentor szerepben találkoztam vele, de őszintébb és segítőkészebb emberrel nem találkoztam. Ő megforgatta benned a tört is ha kellett, de később őt igazolta az a szúrás is!

Nazsa Tamás: Akivel együtt voltunk NBII-ben is, és nála azt tudom kiemelni, ahogyan, mint játékvezető, a háttérben tudott maradni a mérkőzéseken és csak akkor lépett elő ha kellett.

Tóth Tamás: Aki bár utánam kezdte el a játékvezetést, de mindig támogatott bármi is történt (sérülés, rossz meccs, stb). Ő volt és remélhetőleg lesz is a bástya a játékvezetésben és azon kívül is.

Mark Clattenburg: Örök, külföldi kedvenc játékvezető.

Egyetlen egy embert, külön nem tudok kiemelni, mert mindenki hozzárakott ahhoz, hogy jobb legyek és egy játékvezetői lélek nem egy emberen múlik, hanem az emberek összessége, akik segítenek a pályafutásod során, mérkőzések alkalmával.

Hogy élted meg az elmúlt időszakot?

Egy sérülés – különösen, ha komoly – sose jön jókor, főleg akkor nem, amikor a fizikai állapotod csúcsán vagy. Mindig előre kellett tekinteni és amikor már úgy éreztem, hogy minden rendben, az első szakadás után jött a pofon és újból kezdhettem elölről mindent, hiszen újra elszakadt – másodjára is- az achillesem.
Nagyon nehéz volt fejben egyben tartani magam. Szerencsére a családom, barátaim mellettem voltak, és amikor éppen mélyre kerültem mindig visszarántottak a valóságba. Nekik köszönhetően tudtam visszatérni az NBII-be is úgy befejezni, ott a karrierem, ahogyan mindig is szerettem volna.

Emlékezetes sztorik, mérkőzések?

Rengeteg van.

Van jó és rossz is, de hát az ember csak a jóra emlékszik, majd az idő előre haladtával, a rosszra nem.

NBII-ben ugyebár nem mindig vezettük, hanem tartalék játékvezetőként is tevékenykedtünk. Tehát momentán kívülről néztem és belülről a szetten keresztül hallottam a mérkőzést. Egy Cigánd – Zalaegerszeg mérkőzés ugrott be, amit Veizer Roland vezetett, és kialakult egy komolyabb tömegjelenet (10-12 ember egy bolyban). Roland elővette a legjobb nyelvtudását és hát nem kellett félteni. Tudni kell, hogy a játéktéren az adott pillanatban hazai és vendég oldalon egyaránt, a magyar mellett elég sok nemzet képviselte magát.

Ilyenkor előfordul, hogy egy komolyabb tömegjelent „rendberakása” akár hosszú percekig is eltarthat, de itt mielőtt még nagyobb lett volna az utcai harc, gyorsan le lett rendezve az egész, hiszen Roland, akit csak talált, szóban rendezett angolul, románul és magyarul, egymás után. Játékvezetőként mindenki arra törekszik, hogy a nagy konfliktusokat így rendezze le. Számomra örök emlék marad.

Saját példát hozva pedig a leggyorsabban egy Füzesgyarmat – Cegléd, amit feltétlenül megemlítenék, egy kupamérkőzés volt.  Kezdés előtt kerestem a sípom, de hát bent hagytam az öltözőben. Mondtam a kollégáknak, hogy befutok érte. Miközben az öltözőből visszafutottam volna a pályára, telibe fejeltem a játékoskijáróban, az alacsonyan lévő vasoszlopot. A rendező szedett össze a földről, mert akkorát estem, és mint utólag kiderült agyrázkódással, a szemem alatt meg egy szép nagy lila folttal sikerült lehozni a mérkőzést, tökéletesre az ellenőr szerint (hozzáteszem, nem sok mindenre emlékszem a mérkőzésről, mert az agyrázkódás miatt kiesett egy pár jelenet). 

Mit gondolsz a legnagyobb erősségednek?

Legnagyobb erősségem szerintem a kitartásom és a mérkőzéseken való koncentrációm, és a döntési képességem helyessége, pontossága.

Van-e hiányérzeted, mi az, amiben úgy érzed, hogy elmarasztalnád önmagad?

Nincsen, mert ha azt keresném, akkor szomorúan fejeztem volna be az országos játékvezetést.

Ha kifognád az aranyhalat, mi az, amit még kívánnál, kívántál volna tőle?

Játékvezetésben valószínűleg az lenne, hogy NBI-es mérkőzésen bemutatkozhassak, de mivel az aranyhal elúszott, így ez a kívánság vele együtt ment. 

Milyen elképzeléseid vannak a jövőt illetően?

Megyei játékvezetőként folytatom a pályafutásom, ahonnan elindultam. A játékvezetést nem egyszerű elengedni, mert ez egy életérzés. Nem szűnhet meg egyik napról a másikra. Remélhetőleg a feltörekvő fiataloknak át tudom adni azt a tudást / tapasztalatot, amit én kaptam anno azoktól, akikkel működtem. Ha pedig egyszer abbahagyom, gondolom majd ellenőrként tevékenykedek tovább és a nem a DKV buszokra gondoltam , hanem a játéktér közvetlen közelében!

Mit üzennél a következő generáció(k) tagjainak?

Tegyetek azért, hogy amit el szeretnék érni, azt érjétek is el, hiszen amennyi munkát fektetsz bele a héten a felkészülésbe, olyan lesz a mérkőzésed a hétvégén. Kitartás, munka, és alázat! Meg persze mindig magatokkal foglalkozzatok, mert azzal nem lesztek jobbak, ha másoknak szurkoltok azért, hogy „elrontsanak” valamit a mérkőzésen! Csak magatokkal és azzal a csapattal foglalkozzatok, annak a sikeréért tegyetek meg mindent, akikkel az adott mérkőzésen vagytok!

Bármi, amit még zárógondolatként szeretnél elmondani?

Köszönöm mindenkinek, akik segítettek azon az úton, hogy idáig eljuthassak! Nélkülük ez nem sikerülhetett volna! Mindig az volt a filozófiám, hogy nem egyedül vagyok a pályán, hanem a csapatommal! Jövőben is ez lesz!

Remélhetőleg az a Nagy Norbert fog megmaradni nekik az emlékezetükben, aki mindig kirakta a pályára azt, ami van benne, és sose vett semmit sem félvállról!

Sok sportbarátot és igazi barátot is szereztem a pályán és azon kívül is, a játékvezetésnek köszönhetően!

Kovács Zoltán 2012-ben tett játékvezetői vizsgát, majd lépésről lépésre jutott el az NB III-as keretig ahol 2017.08.18-án debütált egy Putnok-Cigánd mérkőzésen. Több mint 7 év és 205 mérkőzés után 2024.11.24.-én elérkezett a búcsú számára, mely a III. KER. TVE-Budaörs mérkőzésen történt meg, ahol Tóth Tamás és Kövér Tamás kollégákkal működhetett közre.

A mérkőzés után Kurmai Zoltán köszöntötte az MLSZ JB részéről, megköszönve sok éves munkáját és sok sikert kívánva a jövőre nézve.

A játékvezetés és a labdarúgás nem létezik erkölcs nélkül. Az erkölcs, becsület és a megkérdőjelezhetetlenség alap a játékvezetőknél.

Vágner Lászlóra sok mindent lehet mondani, de nála rend, fegyelem volt, megalkuvás nélkül. A Világbajnokságot megjárt korábbi játékvezető elnökként megalkuvás nélkül hozott döntéseket. Kerültek ki neves játékvezetők az élvonalból, fiatalokat hibák esetén azonnal szankcionált.

Emlékezhetünk arra, hogy elsők között eltávolította Makai Jánost az országos keretből, míg Saskőy Szabolcsra amikor bűncselekmény gyanúja vetődött kitette a keretből azonnal.

Nem tolerálta a lógásokat, fizikai tesztek elcsalását és azt sem, ha valaki sportemberhez méltatlanul viselkedett, jelent meg.

Nyilván nem volt egyszerű megélni azt a korszakot, hiszen nem ehhez voltunk hozzászokva. Mindenki emlékszik még a kecskeméti gyilkos táborra, amikor sokan az első napon már hazautaztak, illetve Hanacsek Attilának is búcsúznia kellett az országos kerettől.

Vágner László eltávolítása után puhultak az elvárások, visszatért a sógor, koma, jóbarát rendszer a játékvezetői bizottságban is.

Meglepő módon kerültek körön kívülre neves játékvezetők és kerültek körön belülre a nevesincs 70 éves papák. Nem a tudás, nyelvismeret, szakmai felkészültség számított, hanem az, hogy ki bólogat nagyokat és ki nyalja mélyebben.

Sokan meglepődtek három éve, amikor körön belüli ellenőrt távolítottak el az országos és nemzetközi keretből „erkölcsi” okok miatt. Igazán a valós okot senki sem tudja, csak annyit, hogy egy „puhli” ember kinyirtak.

Akkor a szakma megdöbbent, az MLSZ JB. meg nem kommentálta, csak annyit mondtak, hogy nem szakmai okok miatt került ki az ellenőr.

Hanacsek Attila többször kijelentette, hogy a magánéleti stikliket nem szabad összekeverni a játékvezetéssel. Ezzel a többség nem ért egyet, hiszen, ha az exrendőr Hanacsek magánéletében olyan követett volna el, akkor az kihatott volna a rendőri karrierjére is.

Emiatt a hanacseki rendszerben nem került ki nemzetközi ellenőr a keretből, mivel „civilként” van ellene eljárás.

Vajon a hajdú-bihari ügyben akkor most civilként vagy játékvezetőként nyúlt a közös pénzhez az országos kerettag ex-elnök?

Nem lenne szerencsés a vizsgálatig felfüggeszteni az adott kerettag működését?

Sajnos így nem csak az adott személyre, de az egész játékvezetői társadalomra is rossz fényt vet…

Erkölcs mindenek felett!

Mindenki keresi a játékvezetők pénzét.

Megdöbbentő tartalmú levél érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyet közzé is teszünk.

Az ügyben természetesen megkerestük az MLSZ Hajdú-Bihar vármegyei Igazgatóságát.

Az Igazgatónak címzett levelünkben három kérdést tettünk fel:

• A rendkívüli gyors elnökváltásnak van-e köze ahhoz, hogy a játékvezetők kasszájából a korábbi elnök pénzt vett ki személyes használatra?
• Az igazgatóság vagy az MLSZ tett-e bármiféle intézkedést a korábbi elnökkel szemben?
• A házikasszából "kivett" pénzt az elnök az elnökváltáskor visszafizette-e?

Amennyiben érkezik a feltett kérdésekre válasz, úgy azt közzétesszük.

Nagy volt a feszültség vármegyénk focibírói között, amely a csapatokat is nagyon foglalkoztatta. 

A hajdú-bihari játékvezetők elnöke, Horváth Róbert ugyan a hírek szerint már az előző szezon végén lemondott, de az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke, Hanacsek Attila mégsem fogadta ezt el. Eddig tartott a nagy csetepaté, a legfrissebb hírek szerint végül az a megállapodás született, miszerint a korábbi NB I.-es játékvezető, Veizer Roland vette át Horváth Róbert helyét.

A hajdú-bihari focidrukkerek 2024/2025-ös szezonban sem unatkozhatnak, hiszen a DVSC (NB I., és NB III.) és a DEAC (NB III.) meccsein kívül a vármegyei bajnokságokban is hétről hétre izgalmas összecsapásokat rendeznek. A „mennyei megyei” élvonalában már négy fordulót, míg az alsóbb osztályokban két játéknapot rendeztek. Eddig csak egy mérkőzésen történt rendkívüli eset, a Hajdúdorog–Józsa összecsapás a 70. percben egy súlyosnak tűnő sérülés miatt félbeszakadt – azóta kiderítettük, hogy a mentővel elvitt játékos hogy van, majd a csapat tagjai a sérült társuknak is üzentek. Az előző hétvégén 26 meccset rendeztek, minden találkozón volt egy játékvezető és két asszisztens – ahogyan az MLSZ adatbankja szerint most szombaton és vasárnap is lesz.

Azonban a hajdú-bihari csapatok háza tájékán egyre inkább téma, hogy vajon mi történik vármegyénkben a bíróknál? Ugyanis az a hír járja, hogy a társaságon belül nem túl rózsás a helyzet, többen is feszültek a kialakult helyzet miatt.

2022-ben Sápi Csabát Horváth Róbert váltotta az elnöki székben

Ahogyan arról a focibiro.hu írt, a Hajdú-Bihar vármegyei játékvezetők hitvesztettként vették tudomásul, hogy az MLSZ Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága a 2021/2022-es szezonban négy fordulóval a bajnokságok vége előtt, azonnali hatállyal visszavonta Sápi Csaba Imre játékvezetői bizottság elnök megbízatását.  

Sápi Csaba Imre, korábbi FIFA-játékvezető és 2004-ben az év játékvezetője 2014. január 1. óta látta el a játékvezetői bizottságunk elnöki feladatait, amely idő alatt folyamatosan kiállt a játékvezetők érdekei mellett. Egyik legutolsó fellépésével – az Esztár–Konyár vármegye II.-es meccs már az első félidőben félbeszakadt, amely vitás esetet szült – is egy játékvezető kollégájának döntését védte, amelyet követően az MLSZ Hajdú-Bihar megyei Társadalmi Elnöksége visszavonta megbízatását.  

A hajdú-bihari bírók aztán egységesen tiltakoztak Sápi Csaba Imre visszaléptetése ellen. Szolidaritásukat kifejezve, a 2022. május 7-8-ai amatőr vármegyei meccsek 15 perc késéssel kezdődtek el.

Sápi Csaba után a napjainkban is NB I.-es asszisztens Horváth Róbert lett az MLSZ Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság Játékvezetői Bizottságának elnöke.

Egy éve is botrány volt a hajdú-bihari bíróknál

Mint arról a focibiro.hu is beszámolt, az egyik tapasztalt játékvezetőről, Tatár Imréről készült egy meccsfelvétel, amelyen a Hajdúszoboszló csapata vitatta a kiállítás tényét. Emiatt a Horváth Róbert elnök egy hétvégére eltiltotta volna a működéstől, azonban emiatt ő bejelentette a 24 éves pályafutása végét és visszavonulását, sőt, kilépett az elnökségből is.

Aztán a játékvezetői összejövetelen a JB-elnök a társasággal elemeztette a csapattól kapott videót, amely valóban több sebből vérzett, a félperces jeleneten sok játékvezetői hiba volt látható. Ennek ellenére az alelnök Tatár Imre a maga igazát hajtotta, néhány játékvezetőtársával együtt.

A spori visszavonulásával a hajdú-bihari elnökségben egy, a vármegyénkben működő szakember maradt, a küldő/ellenőr, Török Zoltán – mindenki más országos, akikkel sokat nem is találkoznak a játékvezetők és úgy hoznak döntést róluk, hogy több játékvezetőt csak névről ismernek, arcról már nem.

Nagy a feszültség a hajdú-bihari játékvezetőknél

Egy több mint 100 fős közösséget nem egyszerű kézben tartani, természetesen már korábban is voltak a társaságon belül csetepaték, viták. Azonban talán az utóbbi hónapokban csúcsosodott ki a konfliktus:

Horváth Róbert elnök szerint ez nem fér bele, éppen ezért eltiltotta az ellenőr Török Zoltánt – aki egyébként a bírók küldője is.

A vármegyei csapatok körében az a hír járja, hogy az említett eset után a hajdú-bihari játékvezetők körében hatalmas belviszály alakult ki, ami után még Horváth Róbert is lemondott státuszáról – a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, Hanacsek Attila ezt mégsem fogadta el – azóta hónapok óta, a játékvezetők edzőtábora után sem volt változás.

Vajon lesz változás a hajdú-bihari bíróknál?

Ahogyan a goal.com is írta, több tapasztalt, Hajdú-Bihar vármegyében még a csapatok körében is elismert spori bojkottálja a szezon kezdete óta a meccseket. Bár jelenleg úgy tűnik, hogy nincsen nagy játékvezetői hiány, hiszen a rendszeresen induló tanfolyamoknak köszönhetően egyre több az utánpótlás – akik nyilván a szabályok szerint próbálnak eljárni, és igyekeznek a lehető legjobb döntést meghozni a játéktéren, azonban az „öreg motorosok” segítsége mégis sokat jelentene.

Szeptember elején azonban Hanacsek Attila – aki jelenleg a magyar játékvezetők „mindenható ura” – dönthetett afelől, hogy Horváth Róbert helyett immáron Veizer Roland lett a Hajdú-Bihar Vármegye Játékvezetői Bizottságának az elnöke.

Beérik a munka gyümölcse, Sovány Liza az NB I-ben folytathatja a 2024/25-ös bajnoki évadban.

Júliusban rendezte az MLSZ az országos játékvezetői táborát a férfi NB III-as és a női NB II-es keret számára. Ezen az edzőtáboron érte Sovány Lizát az a nagy megtiszteltetés, hogy a női NB I-be léptették elő a Játékvezetői Bizottság vezetői.

Liza még 2020-ban végezte el az alapfokú játékvezetői tanfolyamot. Ekkor még aktívan játszott, többek között nem csak többszörös NB I-es bajnoknak és kupagyőztesnek mondhatja magát, hanem háromszoros magyar válogatottnak is.

Liza tudatosan készült a játékvezetői pályáján, amelyen szépen lépkedett a ranglétrán. Két évvel ezelőtt, 2022. márciusában került fel az országos, női NB II-es keretbe, ahol azóta 46 felnőtt mérkőzést vezethetett le, illetve 6 Magyar Kupa mérkőzésen is érdekelt volt. Ezen kívül a Hajdú-Bihar megyei II. osztályú férfi bajnokságban is bemutatkozhatott, ahol több mint egy évtized után vezethetett újra női játékvezető.

A tavasz folyamán debütálhatott a női NB I-ben, összesen három mérkőzést kapott a legmagasabb hazai osztályban, amelyen ellenőrök figyelték és értékelték a munkáját. Ennek elismeréseként kerülhetett fel Liza az NB I-be 2024. nyarán.

Borzalmasan jól esett és nagyon örültem neki, mert végre beérett a sok-sok munka! Tudatosan készültem rá, igyekeztem minden mérkőzést úgy vezetni, hogy a szezon végén elégedett lehessek és eljátszhassak azzal a gondolattal, hogy a nyári edzőtáborban felkerülök a női NB I-es keretbe – nyilatkozta Sovány Liza a HBJB.hu-nak.

Hajdú-Bihar vármegye Játékvezetői Bizottsága ezúttal is gratulál Sovány Lizának és rendkívül tartalmas, hosszú karriert kívánunk neki az NB I-ben, vagy akár még ezen túl is.

Csáki Bélára emlékezünk, vármegyénk játékvezetőjére, játékvezető ellenőrére, szövetségi ellenőrére és játékvezetői bizottságunk tagjára, aki 81 éves korában elhunyt.

A játékvezetői vizsgát Debrecenben, 1970-ben tette le, először a megyei bajnokságokban működött, majd NB III-ba került és az országos utánpótlás tagja lett. 1980 őszén a játékvezetői bizottság NB II-be sorolja, ahol 1991-es visszavonulásáig működött játékvezetőként, ezenkívül számos NB I-es mérkőzésen vett részt asszisztensként.

Az aktív játékvezetői pályafutását követően sem hagyta el a labdarúgás világát. NB III-as és megyei ellenőrként segítette a fiatal játékvezetők fejlődését és szerepet vállalt a Hajdú-Bihar megyei Játékvezetői Bizottságban is tagként. Karrierje végén szövetségi ellenőrként járta Hajdú-Bihar megye pályáit.

A MLSZ Hajdú-Bihar megyei Játékvezetői Bizottsága a 2022-es évzáró bálon kupával köszöntötte játékvezetői pályafutásának 50. jubileumi évfordulóját követően.

Fájó szívvel emlékszünk vissza személyére, munkásságára. Nyugodjon békében.

Március végén lezárult a 2024-es tavaszi alapfokú játékvezetői tanfolyamunk, amelyen nyolcan tettek sikeres vizsgát.

Januárban némileg új struktúrában indult el a tanfolyam, hiszen az MLSZ átszervezte a képzést és a korábbi 65 óraszámot 40 órára csökkentette a FIFA ajánlásai alapján. A vizsgabizottság elnöki feladatait az MLSZ Játékvezetői Bizottságának képviseletében Kurmai Zoltán látta el, ezen felül Horváth Róbert, Nazsa Tamás, Vilmányi Simon és Kovács Ádám segítette a lebonyolítást.  A tanfolyam utolsó megmérettetését összesen nyolcan vették sikeresen, közülük 7-en kezdik meg a játékvezetést Hajdú-Bihar vármegyében, egy fő pedig Szabolcs-Szatmár-Beregben fog működni.

A 2024. tavaszi játékvezetői tanfolyam sikeres vizsgázói

• Balla Sándor
• Boa László
• Erdélyi Dominika
• Hajdú Bálint Barnabás
• Nagy József Árpád
• Papp Ádám
• Péntek Zsombor
• Balogh-Stréger Nándor

Az óraszám változáson felül azért is volt különleges a tanfolyam, mert ez volt az utolsó, amelyet még Nazsa Tamás kollégánk vezetett, ő több mint egy évtized után fejezi be az oktatási instruktori szerepkörét, ezúton is köszönjük a több ezer munkaórát, amelyet a játékvezetés oktatásáért tett meg. Helyét Vilmányi Simon kollégánk veszi át, aki már ezen a tanfolyamon is sok feladatot vállalt, a 2024. őszi tanfolyamot pedig már teljes egészében ő fogja lemenedzselni.

Március kilencedikére különleges küldést kapott Sovány Liza.

A Simple Női Liga NB I DVTK – Szekszárdi WFC mérkőzésre nevezték játékvezetőnek, amely során először fújhatott sípot első osztályú mérkőzésen.

A női élvonalbeli bajnokság 14. fordulójában a hatodik helyezett diósgyőriek fogadták a forduló előtt nyolcadik helyen álló szekszárdi lányokat. Ősszel az odavágón 2-2-es döntetlen született, így nemcsak a helyezés, de a közelmúlt is izgalmas csatát ígért.

Hajdú-Bihari szempontból meg pláne. Sovány Liza ugyanis, ezen a mérkőzésen dirigálhatott a női élvonalban először. Ráadásul segítői is vármegyebeli társak voltak: Kovács Zoltán a kispadok, míg az NB I-ben már korábban debütált Dobos Kitti a kettes számú asszisztens pozíciójában segíthette Liza sikeres debütálását.

A mérkőzésen 1-0-ra a vendégek vezettek a szünetben, ám a fordulás után a Diósgyőr négyszer is betalált, így magabiztosan nyerte a találkozót a borsodi együttes. Játékvezetői szempontból öt sárga lap került kiosztásra 2-3 megoszlásban.

„Maga a mérkőzés egy tökéletes találkozó volt a bemutatkozáshoz. Igaz, hogy az iram sokkal nagyobb volt, mint a másodosztályban, de sikerült felvenni a ritmust. Jól éreztem magam végig, szerencsére nem volt okom pánikra, mert az ítéletek is jól jöttek. Pozitív élményként marad meg nekem ez a meccs, ami még motiváltabbá tesz a jövőt tekintve” – mondta a találkozó után Liza.

Azok után, hogy összességében jól sikerült tehát a mérkőzés mindhárom kollégánknak, mit is kívánhatnák, mint hogy reméljük hamarosan jön a folytatás.

Az ősz során újabb nagy mérföldkövet ért el egy kollégánk. Ezúttal Vilmányi Simon lett “százados” az NB III-ban.

Simon még 2016-ban vizsgázott az alapfokú játékvezetői tanfolyamon. Az asszisztensi keretből 2020-ban vehetett részt elsőnek NB III-as mérkőzésen és kicsivel több mint 3 év kellett csak neki ahhoz, hogy elérje a 100 mérkőzést ebben a szerepkörben.

A METON-FC DABAS-CEGLÉDI VSE NB III-as mérkőzésen segíthette Tóth Tamás kollégánk munkáját (a túloldalon Kovács Zoltán működött közre).

Gratulálunk Vilmányi Simonnak ehhez a szép mérföldkőhöz, sok sikert kívánunk a további eredményekhez a játékvezetés világában!

Hajdú-Bihar vármegyében tovább tart a tisztogatás, most a helyi JB alelnöke került ki.

Tatár Imréről készült egy meccsfelvétel, amelyen a Hajdúszoboszló csapata vitatta a kiállítás tényét. Emiatt a megyei elnök egy hétvégére eltiltotta volna a működéstől, azonban emiatt ő bejelentette a 24 éves pályafutása végét és visszavonulását, kilép az elnökségből is.

A héten tartott játékvezetői összejövetelen az JB elnök a társasággal elemeztette a csapattól kapott videót, amely valóban több sebből vérzett, a fél perces jeleneten sok játékvezetői hiba volt látható. Ennek ellenére az alelnök a maga igazát hajtotta, néhány játékvezető társával együtt.

A 1,5 órás vitának eredménye nem lett, az alelnök tartja magát a visszavonulástól. Sajnos sok fiatal, új játékvezetőnek kellett végighallgatnia ezt a vitát, ami nem jó.

A kolléga visszavonulásával a hajdú bihari elnökségben egy megyei kolléga, a küldő maradt, mindenki más országos, akikkel sokat nem is találkoznak a játékvezetők és úgy hoznak döntést róluk, hogy több játékvezetőt csak névről ismernek, arcról már nem.

A Sápi Csaba esete után sajnos ez sem építi a játékvezetés hírét.

150. NB III-as mérkőzéséhez érkezett Kovács Zoltán.

Fiatal, ugyanakkor rutinos kollégánk Kovács Zoltán újabb mérföldkőhöz érkezett az NB III-as keretben.

2023.03.29.-én az Érdi VSE-Puskás Akadémia FC II. bajnoki mérkőzésen immáron 150. alkalommal asszisztálhatott NB III-as mérkőzésen. A kerek eseményen Tóth Tamásnak játékvezetőnek asszisztálhatott, a harmadik kolléga pedig az “öreg motoros” Kövér Tamás sporttárs volt.

Zoli még 2017-ben került fel az NB III-as asszisztensi keretbe ez idő alatt jutott el a 150 harmadosztályú bajnoki mérkőzésen való részvételig.

Gratulálunk Kokó! További sikereket kívánunk és csak így tovább!