Elérkezett az idő, hogy folytassuk a korábban elindított rovatunkat - írja a békéssporttárs.blog.hu. A sorozat következő bemutatandó személye Bogyó Imre, aki játékvezetőként 11 évig volt országos kerettag NB II-es játékvezető és asszisztált megannyiszor NB I-es mérkőzéseken is. Állandó kérdéseinket ő sem kerülhette el, de így is sok olyan dolgot árult el, amit talán még kortársai sem tudtak eddig.

- Miként lettél játékvezető, hol vizsgáztál?
- A Békéscsabai Volánnál dolgoztam, amikor Orodán Mihály kollégám mesélte, hogy Magyarbánhegyesen játékvezetői szerelésben kellett elfutniuk a nézők elől, akik meg akarták őket verni. Ez elég érdekesnek tűnt ahhoz, hogy jelentkezzek a következő tanfolyamra, így 1967-ben vizsgáztam Békéscsabán. Akkoriban 30-40 évesen kezsték a játékvezetést, így 18 évemmel igen fiatalnak számítottam a csoportban. Többen emlékezhetnek Szabó Janira, Kiss Sanyira, Walfisch Sanyira és Molnár Lajosra is, akikkel együtt végetünk.

- Emlékszel-e az első meccseidre? Milyen érzésekkel gondolsz rájuk vissza?
- Az első mérkőzésem a Bcs. Szabadság TSZ - Május I. TSZ (TSZ=Termelő Szövetkezet a fiatalok kedvéért - szerk.) helyi rangadó volt Hodroga Gyula bácsi és Lévai Pista bácsi volt a két partjelzőm. Megye I. osztályban 1972-ben vezethettem először, szomszédvárak rangadója volt, a Medgyesegyháza - Kaszaper mérkőzés. A meccs nem sikerült valami jól, de Stefanik Miklós bácsi - aki NB II-es játékvezető volt, és itt partjelzett nekem -, bíztatott, hogy ha nagyobb rutinom lesz sikeres lehetek. Ezt követően minden mérkőzésemre eljött, mert látott bennem fantáziát.

- Miként alakult a pályafutásod?
- 1974-től lettem NB III-as kerettag, 1980-ban kerültem fel az országos keretbe. Az első NB II-es mérkőzésem a DVSE-Nagybátony meccs volt, amire 5-ös osztályzatot kaptam. Akkoriban 1-5-ig osztályozták a mérkőzéseket.
1981-ben debütáltam, mint NB I-es partjelző Szegeden a SZEOL-Ú. Dózsa mérkőzésen Szávó János és Mézes János társaságában és nem mellékesen 25.000 néző előtt!
1989.11.17-én - szinte napra pontosan 21 éve - részese lehettem Győri Laci búcsúmérkőzésének (Tatabánya-Siófok) Roxin Gyurival, ami óriási élmény volt számomra.
1991-ben az országos kerettagságom után még 8 évig az NB III-ban fújtam a sípot, majd országos ellenőrként, szövetségi ellenőrként, később NB III-as ellenőrként a mai napig aktívan részt veszek a játékvezetők életében!

- Egy ilyen hosszú és tartalmas pályafutást talán a számok jellemeznek a legjobban...
- Igen. A 11 év országos kerettagság során 22 alkalommal voltam egyhetes edzőtáborban. 125 NB II-es mérkőzést vezethettem, 103 NB I-es mérkőzésen partjeleztem és pályafutásom során a kezdetektől a befejezésig 2450 mérkőzésen működtem valamilyen minőségben. Emellett 1981-2006-ig a Megyei JB Elnökségének tagja is voltam.

- Az évek során sok különféle embert ismerhettél meg...
- Igen. Sőt, a hosszú táborozások talán több alkalmat is adtak arra, hogy szorosabb kapcsolat alakulhasson ki közöttünk, mint a mostani időkben. Minden kollégára szívesen emlékszek Győrtől Miskolcig, nem beszélve a helyiekről. Amikor csak találkozunk vissza-vissza emlékezünk a régmúlt időkre, mérkőzésekre. Mint többen a Békés megyei játékvezetők közül én is sokat köszönhetek Győri Lacinak, aki mint országos JB elnökségi tag támogatott mindenben.

- Azt gondolom vele kapcsolatban is van egy sztorid?
- Persze. Az egyik edzőtáborban egy szobába kerültünk békésiek - Tanár Úr, Németh Lajos, Roxin Gyuri és jómagam. Éjszaka úgy horkoltam, hogy nem tudtak aludni a többiek. Győri Laci az összes keze ügyébe kerülő dolgot - könyvet, cipőt - hozzámvágott, hátha abbahagyom.... Elképzelhető, hogy nézett ki reggelre az ágyam környéke!!! Persze nekem kellett rendet raknom :-)

Emellett még egy humoros történet esett meg velünk, amit szeretnék elmesélni.
1985-ben Győri Lacival és Aczél Tibivel vezettük a Zalaegerszeg - Videoton meccset, aminek a kezdési időpontja Húsvét hétfő 20:00 óra volt.
Amikor beléptünk az öltözőbe, semmi más nem volt bent, csak három darab Bohóc csoki - célozva ezzel arra, hogy Békéscsabáról Húsvét hétfőn este nyolcra küldtek minket meccsre... Persze jót nevettünk a Zete mindenesének viccén és gyorsan megettük a csokikat... A meccs végére azért előkerült egy bőséges húsvéti tál, így a jól levezetett meccs után kellően jól lakva indulhattunk haza!

A labdarúgó Játékvezető Bizottság elnöksége értékelte a negyedik országos játékvezetői nap tapasztalatait, valamint a játékvezetők őszi idényben nyújtott teljesítményét.

Állásfoglalásuk a következő:

1. Az országos játékvezetői nap eredményei igazolják, hogy az országos és az utánpótláskeretben levő játékvezetők többsége ma már érti és magáévá tette a követelményrendszert. Ennek tulajdonítható, hogy mind a fizikai, mind az elméleti tesztek átlaga jó. Az átlagok egyenletesen növekvő te n denciát mutatnak. Jól sikerültek az elméleti tesztek is. A részt vevő játékvezetők 40 százaléka százszázalékos eredményt ért el. Mindössze három játékvezető nem tudta teljesíteni a szintet.
2. Az őszi fordulók, valamint a fizikai és az elméleti tesztek alapján az országos keretben az elnökség az alábbi változtatásokat határozta el: az NB I-es keretbe sorolja: Divinyi Bélát, visszaminősíti az NB I-ből az NB II-be: Lauber Gyulát. Feltételhez köti, utolsó figyelmeztetéssel 1980. december 15-ig Bártfai Róbert játékvezető működését (a fizikai tesztek sorozatos nem teljesítése miatt). Az NB ll-es keretbe került az utánpótláskeretből: Dömény László (Bács megye), Csáki Béla (Hajdú-Bihiar m.), Köböl Sándor (Csongrád m.), Mezei Ottó (Heves m.) és Bogyó Imre (Békés m.). Kimaradt az országos keretből Dorozsmai József, Dorozsmai Lajos és Tar József