Újabb interjú jelent meg Révész Attilával.

Mint ahogy arról beszámoltunk, hosszú nyilatkozatot adott a napokban a Kisvárda honlapjának Révész Attila. A klub sportigazgatója az utóbbi időszak játékvezetői ténykedéséről is beszámolt, élesen kritizálta a rendszert, egyben kitért a Kazincbarcika elleni mérkőzésük bírójára, Szigetvári Márkra is:

„Az ottani elmondások szerint rendkívül jó viszonyt ápol a barcikaiakkal, mind vezetői, mind pedig kollegális szinten. Sőt, mi több, információink szerint közel egy éve életvitelszerűen nem messze Kazincbarcikától, a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, Mérán lakik, Encs mellett. Ez az élethelyzet az etikai normák miatt jelentési kötelezettséggel bír. A mérai általános iskolában dolgozik mint testnevelőtanár, ezek alapján teljesen elfogadhatatlan, hogy a baráti csapatnak vezet mérkőzést.

Amikor kiderült, hogy mi is és mások is vizsgálódnak ebben a témában, ami valószínűleg eljutott az érintettek fülébe, Szigetvári Márk meglepő módon két nappal a mérkőzés után, kedden felmondott az iskolában és elhagyta az addigi lakhelyét, de az utóbbi hónapokat nem tudta meg nem történtté tenni.”

Révész az M4 Sportnak adott interjújában részletesen is kitért arra, hogyan zajlott a nyomozás a játékvezető után.

„Megkérdeztem játékvezetőket, szövetségi tagokat, ellenőröket, akik mind ugyanazt mondták: ha valaki lakóhelyet vált, azt jelenteni kell. Régen teljesen egyértelmű volt, hogyha egy élvonalbeli játékvezető életvitel szerűen elkerült egy másik városba, az adott megyének nem vezethetett meccset. Felháborító, ahogy ez az eset történt, nem a tizenegyes vagy a kiállítás, hanem a viselkedés miatt. (…)

Már a helyszínen is kaptunk olyan információkat, ami nagyon zavart, de nyilván addig nem mondhattam semmit, amíg meg nem győződöm az igazságtartalmáról. Nem kell nagy dolgokra gondolni: megnéztük a Facebookot, lefotóztuk, hopp, két óra múlva már eltűntek a bejegyzések. Sok vállalkozó ismerősöm van, ahol ő lakott, ott is akadt, aki utánajárt a dolgoknak nagyon könnyen, mi is felkerestük a munkáltatóját. Emellett tudni kell, hogy ebben az országban mindenkinek van ellensége, mi pedig központi emailcímre is kaptunk bizonyítékokat. Illetve nem is bizonyítékokat, mert az érkezett dokumentumok hitelességét meg nekünk kellett ellenőrizni.”

A szakmai vezető arra is kitért, senkinek sem szeretne ártani, hanem a rendszert szeretné jobbá tenni.

„Kollektíven, közösen kell előrelépnünk, de ez egy hosszabb folyamat lesz. Megvédve a játékvezetőket: egyértelműen ki van jelentve, hogy ők nem nyilatkozhatnak, ami a konkrét esetben sem jó, hiszen nincs lehetőségük megvédeni magukat, mindenképpen sértettek maradnak. Tételesen le van írva az is, hogy edző, sportvezető mit nem nyilatkozhat, meg is vannak a büntetési tételek, nagyjából tízmillió forintig. Sokan tudják, hogy ez nekem nem jelent problémát, a 34.3-as bekezdés szerint viszont minden egyes szankció alól mentesül a sportvezető, ha tudja bizonyítani az igazát. Én ezt vártam meg, hogy ne legyek támadható, ha pedig mégis megbüntetnek, az sem érint nagyon mélyen. De nem az a célom, hogy bárkinek ártsak, csak szeretném, ha sokkal transzparensebben működne ez a terület.”

Révész nyomozott, majd beletárazott az MLSZ-be és a játékvezetőkbe: Öröklődő korrupciós hajlam, slimfittes bírók, meccs utáni meglepő felmondás

A Kisvárda sportigazgató-vezetőedzője, Révész Attila az elmúlt három meccs után adott nyilatkozatában rendre érintette a játékvezetés kérdését. Révész a klubhonlapon beszélt hosszabban a problémáiról.

- Több érdekesség történt az utóbbi időben, holott nem akartunk és a szezonhajráig nem is foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel – mondta Révész Attila. - Ám amikor egymást követő három mérkőzésen is az eredményt befolyásoló hibákat követnek el, akkor valamit tennünk kell. A kazincbarcikai mérkőzés után már a helyszínen olyan információk jutottak el hozzánk a helyiektől, amelyek alaposabb utánajárást és átgondolást igényeltek. Ráadásul olyan, a klubunknak címzett leveleket is kaptunk, amelyekben nagyon érdekes dolgokra hívták fel a figyelmünket. De kezdjük a Szegeden történtekkel! Elfogadtuk az ott született döntéseket, azzal együtt is, hogy tudtuk, gyakorlatilag a hazaiak házibírója vezette a mérkőzést a szomszédos megyéből, Orosházáról érkezve. Takács Tamás vezeti a szegedi bajnokik tizenöt-húsz százalékát, rendkívül jó kapcsolatot ápolva a szegediekkel, de ezt betudtuk a földrajzi közelségnek, és annak, hogy az üzemanyagköltséggel is spórolni akar a szövetség, ez valóban belefér. A Honvéd elleni mérkőzést vezető Molnár Attilával nem volt problémánk, jó személyiség, az elkövetett hibájával sem adott okot arra, hogy mélyebben foglalkozzunk vele, semmiféle hátsó gondolat nem merült fel. Súlyosan tévedett a kapott gólunk előtt, amiért biztosan megkapja majd a büntetést a szövetségtől, bár azt is láttuk, hogy a következő fordulóban tartalék-játékvezetőként foglalkoztatták.

A kazincbarcikai mérkőzés viszont az információk birtokában már kicsit komplikáltabb és érdekesebb. A tizenegyedik percben teljesen tiszta játékhelyzet alakult ki, amely minden kétséget kizáróan tizenegyest és kiállítást vont volna maga után. Nem is ezzel volt a problémánk, hanem azzal a stílussal, arroganciával és gőggel, amit a játékvezető és a tartalékjátékvezető tanúsított végig. Ez megengedhetetlen!

A hozzánk eljutott információk azonban magyarázatot adhatnak a történtekre. Lehet, hogy csak véletlenek egybeeséséről van szó, de ezek a tények. Ismereteink szerint Szigetvári Márkot korábban eltávolították az NB II-es keretből, majd valamilyen oknál fogva visszakerült oda, ami azért is érthetetlen, mert láttam többször is tartalékcsapatunk NB III-as mérkőzésein is, amelyeken szintén nagyon rossz teljesítményt nyújtott. De ezek ismertetése előtt nyitnék még egy zárójelet... Tudom, az utóbbi időben nagy gondban van a játékvezetői testület, kevés a bíró, nem véletlen, hogy hirdetések által próbálnak toborozni, mert nagyon nehéz játékvezetőt találni.

Mégis ezek a „slimfittes”, külalakra, a nadrágba húzott mezükkel különösen jól mutató, egyenes futással pályára lépő sporik kevesebb valódi személyiségjeggyel rendelkeznek, mint akikhez hozzászoktunk az utóbbi években. Még ha nem is feltétlenül magazinok címlapjára kívánkozó megjelenésű játékvezetőket foglalkoztatnak az élvonalban, de az ő kisugárzásuk, kommunikációjuk, személyiségük sokkal barátságosabb, és azért ezt az érzést már a magunkévá tettük.

- Többször, így Szegeden és Kazincbarcikán is nehezen tolerálták a játékosok a bírók stílusát, nem győztem őket nyugtatni. A kiválasztást mindenképpen hatékonyabbá kell tenni annak, aki a játékvezetői testületen belül ezért felel. Azt látom, hogy a színvonalát tekintve ellentétes utat jár be a futball és a játékvezetés, míg előbbi felfelé ível, addig a játékvezetésé lefelé tart. Persze, már nincsenek olyan húzónevek, mint amilyen Puhl Sándor és Kassai Viktor volt, akikre felnéztek a játékosok és többen akartak bírók lenni. Ugyanakkor a futballisták között egyre több a példakép, elegendő Szoboszlai Dominik nevét említeni, de sorolhatnám a válogatott összes többi tagját is. Az illetékeseknek el kell gondolkodni azon, hogy miként lehet kinevelni a játékvezetés újbóli példaképeit is. Visszatérve a kazincbarcikai mérkőzés korábban az NB II-es keretből kiebrudalt játékvezetőjére, az ottani elmondások szerint rendkívül jó viszonyt ápol a barcikaiakkal, mind vezetői, mind pedig kollegiális szinten. Sőt, mi több, információink szerint közel egy éve életvitelszerűen nem messze Kazincbarcikától, a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, Mérán lakik, Encs mellett. Ez az élethelyzet az etikai normák miatt jelentési kötelezettséggel bír. A mérai általános iskolában dolgozik, mint testnevelőtanár, ezek alapján teljesen elfogadhatatlan, hogy a baráti csapatnak vezet mérkőzést.

Ha ennek az apropóján vizsgálom az ügyet, akkor az már kérdőjeleket vet fel, és elgondolkodtató, ami történt. Annál is inkább, mert amikor kiderült, hogy mi is és mások is vizsgálódnak ebben a témában, ami valószínűleg eljutott az érintettek fülébe, Szigetvári Márk meglepő módon két nappal a mérkőzés után, kedden felmondott az iskolában és elhagyta az addigi lakhelyét, de az utóbbi hónapokat nem tudta meg nem történtté tenni.

- Ismerjük a mondást, miszerint nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. Lefordítva erre a helyzetre: nem elég etikusnak lenni, annak is kell látszani. A tanulság, hogy a játékvezető-küldő testületnek ezeket a helyzeteket sokkal alaposabban kell vizsgálni, nem lehet megengedni már az NB II-ben sem, hogy ilyen felületesen, ellenőrzés nélkül foglalkoztatnak játékvezetőket, adott esetben azért, hogy spóroljanak az utazási költségen. Elég komoly tételeket fizetnek a klubok játékvezetői és szövetségi díj címén ahhoz, hogy ez elvárható legyen. Úgy tűnik, mostohagyerekként kezelik ezt az osztályt, holott az NB II-ben a VAR hiánya miatt sokkal jobb játékvezetőkre lenne szükség, mint adott esetben az élvonalban. Másrészt pedig azért, mert szabályadta kötelességünk a fiatal futballisták foglalkoztatása, általános jelenség, hogy őket rugdosással félemlítik meg az ellenfelek, és ebben a játékvezetők nem védik meg őket. Visszatérve a barcikai ügyhöz, meglehet van rá más magyarázat is, hogy a meccs után szinte azonnal felmondott a munkahelyén a spori, de mindenképpen összeesküvés-elméletekre is adhat okot.

Ugyanakkor egyértelművé is teheti, hogy ezek az esetek nem a véletlen művének kategóriájába tartoznak. Bízom benne, hogy inkább a játékvezető-küldő bizottságnak a felületessége, trehánysága vagy adott esetben a hozzá nem értése, mintsem szándékosságot kellene benne felfedeznünk.

- Még úgy sem, hogy az eredetileg egri, tehát Heves-vármegyei spori gazdasági okokból kifolyólag nem mondja el a teljes igazságot, mert ha bejelenti életkörülménye megváltozását, akkor több borsodi csapat mérkőzéseitől elesik, Hevesben pedig nincs NB II-es klub. Ráadásul olyan információk is eljutottak hozzánk, hogy az ő mentorait korrupciós ügyek miatt eltiltották, köztük olyan személyt is, aki a szűk családi köréhez tartozik, a hajlam pedig öröklődhet. Tehát nem a legjobb pedigrével rendelkezik, Mindenkinek az az érdeke, hogy az ilyen kétes eseteket kizárjuk, és semmi mást nem kérünk, mint azt, hogy a későbbiekben nem az előnyünkre, hanem a semlegesség versenyszabályait figyelembe véve arra törekedjenek mind a küldőszervek, mind a játékvezetők, hogy azonos legyen az elbírálás. Ha egyszer vagy kétszer fordul elő ilyesmi, akkor úgy van még vele az ember, hogy majd az élet visszaadja. De, amikor folyamatosan szembesül az őt sújtó tévedésekkel, akkor már elgondolkodik. Azzal együtt, hogy számunkra ez nem élet-halál kérdés, és akkor sem történik semmi, ha nem jutunk vissza, de meg kell állítanunk ezt a folyamatot, és ezért mindent meg is fogunk tenni minden fórumon.

Két év "szakmai" tanulás után a játékvezető visszakerült az NB. II-es keretbe.

NB. III-ban közreműködő játékvezetők közül a csongrád-csanád megyei Kakuk Szabolcs vezette a legtöbb mérkőzést.

FOGLALKOZTATOTTSÁGI TÁBLÁZAT:

200. NB. II-es mérkőzést játszottak le az idei szezonban.

Legtöbb mérkőzést vezette:

9 mérkőzés: Derdák Marcell, ifj. Szilágyi Sándor, Rúsz Márton

8 mérkőzés: Hanyecz Bence, Szigetvári Márk

Legtöbbet asszisztált:

20 mérkőzés: Rózsa Dávid

19 mérkőzés: Belicza Bence Péter

18 mérkőzés: Szilágyi Norbert

RÉSZLETES KIMUTATÁS

Minden mérkőzésre ünnepként tekint a játékvezető-toborzásért megyénkben idén felelős Szigetvári Márk. A 2019-es év legjobb Heves megyei sípmestere cím 27 éves egri birtokosa az NB II-es keret tagjaként saját példáján keresztül nyújt ösztönzést arra, hogy minél többen gyarapítsák a bírók táborát.

– Három „hívószó” szerepel a tanfolyami jelentkezésre buzdító plakáton. A legegyszerűbbnek az tűnik, ha a mögöttes tartalomról beszélünk. Elsőként: családias környezet (nagyszerű élmények). Ez alatt mit kell érteni?
– Nagyon befogadó a játékvezetői társadalom – válaszolta Szigetvári Márk. – Sok új ismerősre lehet szert tenni, a kapcsolatok pedig évek múlva barátságokká növik ki magukat, kortól függetlenül. Mivel minden héten sokszor tartunk ugyanazokkal a kollégákkal, így szoros kötelék alakul ki közöttünk. Együtt dolgozunk mérkőzéseken, együtt nevetünk, együtt sírunk. Maradandó élményeket lehet szerezni, legyen szó a nyári téli edzőtábori kurzusokról vagy az évadzáró-évadnyitó játékvezetői bálról. Ezek a programok kiválóan összekovácsolják a közösséget, de egy sikeres működés is adhat nagyszerű élményt.

– Mi szükséges az előrelépéshez?
– Aki kitartóan dolgozik, fiatal, tehetséges és szorgalmas, az hatalmas szintekre érhet, értve ezalatt a nemzetközi megméretés lehetőségét. Bejárhatja a világot, de országon belül is nívós, nagy kluboknak vezethet, szép stadionokba juthat el. A játékvezetésben sok edzőt, sportvezetőt, klubelnököt lehet megismerni, akikkel jó érzés hétről-hétre újfent találkozni, hiszen mindannyian a szeretett labdarúgásért dolgozunk.

– Önnek melyek voltak eddigi pályafutása során a leginkább maradandót jelentő mérkőzések?
– A rengeteg szép élmény, a sok televíziós mérkőzés között szerepel a Puskás Suzuki-kupa bronzmeccse, a Pancho Arénában rendezett Bp. Honvéd–Osijek párharc. De mondhatom az NB II-es nyugati rangadót, a ETO FC Győr–Haladás derbit, és további tv-s találkozókat. Gyönyörű stadionokban jutottam el, jártam Diósgyőrben, Szegeden, Pécsett, Győrben, a Haladásnál, a Vasasnál, és még lehetne sorolni. Osztálytól függetlenül számomra a megyei szintű mérkőzések is adnak élményt, mert minden meccsre úgy tekintek, mint egy ünnepre.

– Mekkora szerepet játszott a pályafutásában, hogy édesapja, Szigetvári Zsolt a mai napig működő sípmester?
– Édesapám jelenléte megkerülhetetlen. Sok hangot hallottam, akik azt mondták, nekem minden könnyebb. Akinek fia van és dolgozzon bármit, legyen az akár papírrepülőgép-hajtogatás, mindig sokat vár a gyermekétől. Elégedett a mai napig nem lehetek. Nagyon sokat segít a szülői, a családi, a párkapcsolati háttér. A mi szakmánk lemondással is jár, mert amíg más kirándul, addig mi a mérkőzésen teljesítünk feladatot. Édesapám és az összes többi megyei játékvezető kolléga serdülő korom óta segített. A megyei mérkőzéseken 15–16 évesen megnyugvást jelentett rutinos bíróval menni. Érdekes, hogy édesapámmal nem akadt sok közös mérkőzésünk. Sokszor mondták, sose leszek olyan jó bíró, mint ő. Igazuk lett. Ahogy két egyforma ember, úgy két egyforma játékvezető sincs. Remélem, azért egyszer megfordul a kocka és neki mondják, hogy a fiad már ügyesebb.

Szüleivel a 2019-es Heves megyei legjobb játékvezetője Fotó Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

– És az újabb hívószó: karrierlehetőség (állandó foglalkoztatás). Látva a gyors fentebblépés esélyét az utóbbi éveket tekintve az egészen fiatalok is beiratkoznak. 2019-ben, 2020-ban mennyi jelentkeznek, és idén hány főre számítanak indulásként?
– Az elmúlt években Rozsnaki Gábor volt a toborzásért felelős személy és majd’ huszonöten végezték el a kurzust. Minimum-létszám nincs, mégis örülnék, ha legalább 30 fő jelentkezne megyénkben. Egyre jellemzőbb a fiatalabbak érkezése, és ez örvendetes, mert a bíráskodás hatalmas karrierlehetőséget kínál számukra. Fiatalon nagyon sok idő van szép pályaívet befutni. Ajánljuk idősebb férfiaknak is, mivel, aki a labdarúgáshoz közel maradni, annak ez kiváló lehetőség.

– Ugyanez a helyzet a hölgyekkel is?
– Női vonalon is kecsegtetőek a lehetőségek. Az országos Játékvezető Bizottság és a Magyar Labdarúgó-szövetség folyamatosan fejleszti a női futball infrastruktúráját, így a játékvezetést is. Néhány év alatt hatalmas szorgalommal oda lehet kerülni az elitbe. Ezt sokkal könnyebb elérni nekik, mint a férfiaknak.

A nyári felkészítőtáborok a közösséget is építik Fotó Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

– Nézzük a következő motivációs szálat: pénzkeresési lehetőség (havi kiegészítés fizetés mellé). Az anyagi ellenszolgáltatás van olyan mértékű, hogy egy fiatal vagy idősebb személy rendszeres hétvégi elfoglaltságként felvállalja a játékvezetést? Magyarán: versenyképes a sípmesterségért járó összeg?
– Azontúl, hogy sportoló az ember, játékvezetőként anyagi juttatásban is részesül. Minél magasabb szintre jut a sípmester, annál nagyobb díj illeti meg. Fizetés-kiegészítésként amellett, hogy az ember sportol, a labdarúgásban tevékenykedik, egy közösség tagja, még zsebpénzt is szerezhet. Természetesen hétvégi elfoglaltság, de vegyük figyelembe, hogy nem kell nehéz fizikai munkát végezni vagy túlórázni. Ettől még fontosabb azonban, hogy a játékvezetés szenvedély, életforma, kihívás. Nem tudnék még egy ilyen tevékenységet mondani, ami ennyi barátot adott nekem, és ennyi szép élményt. Nem egy hálás tevékenység, de mi is szerves részei vagyunk a labdarúgásnak ugyanúgy, ahogy a játékosok. Ha hibázunk is, mindig az jusson mindenkinek az eszébe, hogy mi is emberek vagyunk. Mindig és minden körülmény között a legjobbat akarjuk nyújtani. Tudjuk jól, hogy a labdarúgás nem értünk, hanem a nézőkért van.

Az NB. II. 3. fordulójában ismét több újonc mutatkozik be, derült ki az MLSZ JB. közzétett küldéséből:

Összesen öt kiállítás volt hétvégén az NB-s bajnoki mérkőzéseken.

A lejátszott 40 mérkőzésen a játékvezetők 144 sárga lapot és 5 piroslapot osztottak ki.