A csakfoci.hu szakértője, Bede Ferenc ezúttal elég sok, fontos helyzetben elkövetett tévedést talált a hétvégén az NB I játékvezetőinél. A mérleg összesen: egy tévesen megadott gól, egy jogtalan tizenegyes, egy elmaradt piros lap, egy indokolatlan kiállítás és egy olyan súlyos hiba, ami egy szinte biztos góltól fosztotta meg az Újpestet.

Az OTP Bank Liga 6. fordulójában is akadtak kétes, vitatott bírói ítéletek, amelyekről, ahogyan az elmúlt hetekben ismét Bede Ferenc mondta el szakértői véleményét.

Nézzük ezeket sorban!

1. A Haladás ? Paks mérkőzés 51. percében a hazaiak mozgó labdából végeztek el egy szabadrúgást, majd a támadás góllal zárult.

Bede Ferenc véleménye: ? Egyértelmű a helyzet: a paksi játékos mozgó labdából végezte el a szabadrúgást, ennek folyománya lett a hazaiak második gólja. A játékvezetőnek észlelnie kellett volna szabálytalanságot és visszafújni a szabadrúgást.

2. Az Újpest ? Honvéd mérkőzés után a hazaiak egy lesen megállított akciójukat kérték számon a játékvezetőn, amelyből könnyedén gólt szerezhettek volna.

Bede Ferenc véleménye: ? Az asszisztens az utolsó előtti védő vonalában helyezkedett, vagyis ragyogó helyen állt. Ennek ellenére rossz döntést hozott, egy két méterre a leshatártól álló játékost állított meg helytelenül, ami ezen a szinten komoly szakmai hiba.

3. A Videoton ? Puskás Akadémia mérkőzés 6. percében Harsányi szabálytalanodott Juhásszal szemben a tizenhatoson belül.

Bede Ferenc véleménye: ? Kassai Viktor 2-3 méterre állt az esettől, jól láthatta, hogy visszahúzták a Videoton játékosát. Járt a büntető.

4. A Győri ETO ? Dunaújváros találkozón három 11-est és egy piros lapot láthattak a nézők.

Bede Ferenc véleménye: ? A győri büntetőt megelőzően Liptákot buktatták a tizenhatoson belül. A 11-es jogos volt, ugyanakkor a piros lap helyett inkább sárga járt volna, mivel az újvárosi Csehinek még lett volna módja játékba avatkozni. Lipták ugyan nagyon ígéretes helyzetben volt, de nem nyilvánvaló gólhelyzetben. Az első újvárosi 11-esnél az asszisztens bátran felvállalta a szituációt, jelezte a szabálytalanság tényét a játékvezetőnek, a baj csak az, hogy a felvételek alapján a győri játékos a büntetőterületen kívül lépett rá ellenfele lábára és csak utána estek be a tizenhatosra. Itt rossz ítélet született, 11-es helyett közvetlen szabadrúgás járt volna. A vendégek második 11-esénél Völgyi visszahúzta Pericet, jó az ítélet. A szabálytalanság pillanatában a támadó előtt két méterrel volt a labda, amit meg tudott volna játszani és a győri kapusnak nem volt a labda a birtokában, vagyis a védő nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozott meg, ezért ki kellett volna állítani.

5. A Diósgyőr ? Debrecen rangadó 77. percében Zsidai László második sárgája után megkapta a pirosat.

Bede Ferenc véleménye: ? Zsidai elfordult, felemelte a karját, amellyel kapu felé tartó labdát megállította, így jogos a sárga lap és mivel már volt neki egy, járt a piros. A Debrecen játékosának nem természetes testhelyzetben volt a keze, a testét meghosszabbította vele, ez szándékos kezezés és egyértelmű sárga lap. Jó ítélet született.

A csakfoci.hu ezúttal is összegyűjtötte a kétes játékvezetői ítéleteket a hétvégi NB I-es fordulóból. Bede Ferenc, korábbi FIFA-bíró pedig elmondta véleményét a konkrét szituációkról. Ezekből kiderült, hogy ugyan voltak véleményes helyzetek - például az Újpest pécsi gólját megelőző, lesgyanús eset -, de ezekben most szinte tökéletes döntéseket hoztak a játékvezetők.

A Videoton - ETO rangadón két olyan esetet is találtunk, amely beszédtémát szolgáltatott, főleg a fehérvári szurkolók körében. A második félidő elején Lang Ádám kezére pattant a labda a tizenhatoson belül, a 11-es azonban elmaradt. A meccs végén Juhász Roland duplázott, de a játékvezető érvénytelenítette a találatot.

Bede Ferenc véleménye: - Lipták felett elszállt a labda, majd nekivágódott Lang mellének, onnan pedig a jobb karjára esett. Látszik, hogy a védő végig, a mozdulatának megfelelő, természetes testhelyzetben tatja a karját. Szándékosan nem ütött bele a labdába, ezért helyesen nem ítélt büntetőt a játékvezető. Nem biztos, hogy tudatos döntés volt részéről, de helyes, és ez a fontos. Juhász a második gólja előtt rátámaszkodott a védőre, így fejelt a hálóba, jól döntött a bíró, hogy nem adta meg a találatot.

A Pécs- Újpest mérkőzésen a játékvezető előbb megítélt egy büntetőt a vendégeknek, majd miután észrevette, hogy az asszisztens lest jelzett, visszafújta a 11-est. A lilák egyenlítő gólja előtt Simon a leshatárról indult.

Bede Ferenc véleménye: - Jól látszódik, hogy a pécsi védő szabálytalankodik, a játékvezető azonnal büntetőt ítél, a kommunikáció nem volt tökéletes közte és az asszisztens között. Picit kivárhatott volna, de végül jó ítélet született, ami a legfontosabb. A pécsiek 11-ese jogos volt, mivel az újpesti védő a tizenhatoson belül buktatta az ígéretes helyzetben lévő hazai játékost. Az Újpest egyenlítő gólja előtt a pécsi jobbhátvéd vonalát kell figyelni, a felvételekből nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy les volt-e vagy sem, mivel a kamera nincs vonalban. El kell fogadni a játékvezető döntését.

A Diósgyőr - Haladás mérkőzésen a második hazai találatnál úgy tűnt, Rózsa kapus a gólvonal mögül szedte ki a labdát. Így látta Kassai Viktor is, aki az alapvonali asszisztens volt ezen a találkozón.

Bede Ferenc véleménye: - Nincs perdöntő kameraállás, a világ egyik legjobb játékvezetője állt az alapvonalnál, fogadjuk el a döntését.

A Honvéd - Nyíregyháza találkozó második félidejében Fodor Ferenc buktatta a tizenhatos előtt a kispesti Youlát, a játékvezető azonnal piros lapot adott a nyírségiek védőjének.

Bede Ferenc véleménye: - Négy fehér mezes között lépett ki a Honvéd-játékos, a buktatás egyértelmű. A kiállítás jogos volt, mivel egyik védőnek sem lett volna esélye a nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozására. (Fotó: vidi.hu)

Ahogy arról már beszámoltunk, az MLSZ döntésének értelmében Puhl Sándor az új szezonban nem mondhat véleményt a játékvezetők ítéleteiről a Sport TV Harmadik Félidő című műsorában. Mivel azonban az első bajnoki fordulóban is voltak olyan bíró döntések, amelyek felkorbácsolták az indulatokat, a csakfoci.hu felkérte Bede Ferenc, korábbi FIFA-játékvezetőt, hogy mondja el véleményét a konkrét szituációkról. A Nyíregyháza - Debrecen mérkőzésen két olyan esetet is találtunk, amely nagy vihart kavart. A 15. percben Bajzát és Brkovic rángatta egymást a hazai tizenhatoson belül, majd a nyírségi támadó földre esett, a játékvezető azonban nem ítélt semmit.

Bede Ferenc véleménye: - A két játékos egymással küzdött a labda megszerzéséért, aminek az lett a vége, hogy mindketten elestek. A hátsó kameraállásból jól látható volt, hogy a védő végül lehúzta Bajzátot, így járt volna a 11-es és a nyilvánvaló gólhelyzet miatt piros lap a debreceni játékosnak. A 72. percben Zsidai szerelte Abdouramant a tizenhatoson belül, a játékvezető szerint szabálytalanul, így Kassai 11-est ítélt.

Bede Ferenc véleménye: A felvételből úgy tűnt, hogy a debreceni játékos a labdát találta el, és a másik lábával sem sodorta ki Abdouraman lábát, vagyis szabályos volt a szerelés. A Videoton - Lombard Pápa mérkőzés első félidejében Kovács István rácsúszott Marian Sluka lábára, a játékvezető azonnal kiállította a Vidi középpályását.

Bede Ferenc véleménye: A Videoton középpályása túlzott erőbevetéssel ment a párharcba, térden rúgta ellenfelét, ez súlyos szabálytalanságnak számít. A játékvezetőtől bátor és jó döntés volt, hogy kiállította Kovácsot. A Honvéd - Dunaújváros összecsapáson Villám talpalta le Holendert, amiért azonnal villant a piros lap.

Bede Ferenc véleménye: Itt is arról beszélhetünk, hogy a játékos túlzott erőbevetéssel próbált labdát szerezni és felkaron talpalta a kispesti labdarúgót. Fontos a játékosok testi épségének a védelme, jogos volt a kiállítás. A Pécs-MTK találkozó 76. percében Kanta József szabadrúgását látszólag Gőcze kiütötte, de az alapvonali asszisztens intésére a bíró gólt ítélt.

Bede Ferenc véleménye: Mivel nem volt perdöntő kameraállás, nehéz állást foglalni. Az alapvonali asszisztens volt a legközelebb az esethez, higgyünk neki. Ha nálunk is bevezetnék a gólvonal-technológiát, akkor elejét vennénk az ilyen vitáknak. Ennek azonban akkor lenne értelme, ha mind a 16 stadionban megoldanák, így, hogy csak a Ferencváros új létesítményében lesz, csorbul az esélyegyenlőség elve. Bede Ferenc elmondta azt is, mi a véleménye arról, hogy Puhl Sándor a jövőben nem véleményezheti a játékvezetők ítéleteit a Harmadik Félidő című műsorban. - Visszás volt a magazinműsorban való fellépése, hiszen Puhl Sándornak a saját játékvezetőit kellett pellengérre állítania hétről hétre, mivel tulajdonképpen ő a Játékvezetői Bizottság szakmai vezetője. Megítélésem szerint Puhl akkor használt volna a legtöbbet a játékvezetői társadalomnak, ha csak a Harmadik Félidőben vállal szerepet... Az ő személyétől elvonatkoztatva, azt gondolom, annak lenne értelme, ha egy szakértő az adásokban elmagyarázná az aktuális szabályértelmezéseket, de hétről hétre következetesen, ugyanazokat a meglátásokat kellene mondani az egyforma eseteknél. Ezen kívül az is fontos, hogy minden esetben a szakmailag megfelelő fogalmazást használjuk ? zárta a korábbi játékvezető.

forrás: csakfoci.hu

Vad II István emlékezetes hibája is szerepet játszhatott abban, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a számítógép segítségét kéri a gólok megítélésénél - egy korábbi magyar játékvezető szerint. A Stopper a brazíliai labdarúgó-világbajnokság kulisszái mögé tekintett be. Dél-Afrikában még Kassai Viktor és csapata is részt vett, az idei világbajnokságon viszont már nem lesz magyar játékvezető. Így a történelmi újításnak számító gólvonal-technológiát sem próbálhatják ki élőben. Ennek lényege, ha a labda áthalad a gólvonalon, a játékvezető jelzést kap az órájára, amivel kiszűrhető az emberi tévedés. A 2012-es Eb-n épp a magyar játékvezetői csapat esete mutatott rá arra, hogy hatan sem képesek mindig kiszűrni a hibát.

Vad II István esete nem volt jó reklám azon az Európa-bajnokságon. Hiszen egy olyan gólt nem adtak meg, ami gól volt. És az ilyen esetek mindig lökést adnak afelé, hogy akkor lehet, hogy nem ez a jó megoldás? Akkor menjünk a gép felé! Így a gépet preferálja a FIFA? - mondta Bede Ferenc korábbi játékvezető

.

Hogy hány gól esik majd a világbajnokságon, egyelőre megjósolhatatlan. Ami viszont biztos: a sportszergyártón nem múlik majd semmi - legalábbis az Újpest kupagyőztes kapusa szerint. Balajcza Szabolcs azt mondja: a korábbiakhoz hasonlóan most is kiszúrtak a kapusokkal, amikor a vébé hivatalos labdáját megalkották ? igaz, nem annyira, mint négy éve.

- Az új labda talán annyira nem szitál. Ez is gyors labda, és kicsit, mintha könnyebb is lenne. Egyik sem az én kedvenc labdám, sőt talán a kapusok nevében nyilatkozhatok, hogy ez a sportszergyártó cég, amely ezeket a labdákat gyártja, nem a mi kedvencünk? - mondta Balajcza Szabolcs.

forrás: mno.hu / HírTV

Kassai Viktor és csapata jövő héten Londonba utazik, és kedden ismét Bajnokok Ligája-összecsapáson működik közre, miután az UEFA játékvezető bizottsága a Tottenham - Inter mérkőzésre jelölte ki első számú játékvezetőnket. A magyar játékvezetői hatost ezúttal Kassai Viktor mellett Ring György, Vámos Tibor, Fábián Mihály, Bognár Tamás és Bede Ferenc alkotja. A találkozót a TV2 is közvetíti.

Bede Ferenc korábbi játékvezető szerint azért nem utazhat Kassai Viktor a brazíliai világbajnokságra, mert az MLSZ Játékvezetői Bizottsága nem menedzseli megfelelően a magyar bírókat. A szövetségnél azonban azt mondják, csupán arról van szó, hogy a FIFA kicserélte a mezőnyt, a 2011-ben az év játékvezetőjének választott Kassai mellett számos más sztárbíró is otthonról nézi majd a vébét.

„Természetesen a stábommal együtt csalódással értesültünk róla, hogy a FIFA végül nem számol velünk a világbajnokságra utazó szűk keretben, de ahogy egy sportoló életében sem kizárólag sikerek szerepelnek, egy játékvezetőnek is el kell tudnia fogadni azt, ha számára kedvezőtlen döntés születik” - mondta az MLSZ.hu-nak Kassai Viktor, miután szerdán kiderült, hogy a legelismertebb magyar játékvezető nincs ott az idei brazíliai vb-re kiszemelt bírók között.

Kassai az utóbbi években többször is céltáblává vált egyes döntései miatt. A 2012-es Európa-bajnokságon csak két csoportmeccset vezethetett, miután az Anglia-Ukrajna (1-0) találkozón nem adta meg Marko Devic szabályos gólját - a gólbíró, Vad II István jelzése alapján. A FIFA akkor nem is titkolta, hogy a téves döntés miatt nem osztanak neki több lapot a tornán.

Két Bajnokok Ligája-meccs miatt is kritikák érték. A tavaszi Bayern München-Barcelona (4-0) elődöntőn két gól is vitatható volt: a felvételek alapján úgy tűnt, Robben találata előtt Müller szabálytalan volt, Gomez pedig lesről volt eredményes. A másik oldalon viszont úgy vélték, akár három büntetőt is ítélhetett volna a német csapat javára. Az őszi szezonban a Galatasaray-hívők estek neki a magyar bírónak, aki szerintük adott egy ajándék büntetőt a Juventusnak a torinói meccsen (2-2).

"Megdöbbentem. Nem szoktam soha fogadni, de simán tettem volna rá pénzt, hogy Viktor ott lesz a vébén" - mondta az Origónak a már visszavonult Bede Ferenc, aki korábban számos Bajnokok Ligája-mérkőzésen segítette Kassai Viktor munkáját negyedik játékvezetőként. Szerinte azonban nem elsősorban azért maradt le a vébéről az első számú magyar bíró, mert az utóbbi időben többször is hibázott, hanem az elégtelen sportdiplomácia miatt.

"A játékvezetésben minden a diplomácián múlik, azon, hogy hogyan menedzselik a bírókat, ez pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve a Játékvezetői Bizottság dolga. Fontos, hogy az UEFA-val és a FIFA-val folyamatosan tartsák a kapcsolatot, ez Vágner László idejében remekül működött is" - mondta.

Bede felhívta a figyelmet arra, hogy 2000 és 2005 között Puhl Sándor vezette a játékvezetői bizottságot, akkoriban sem a 2002-es, sem a 2006-os vébén nem volt magyar vezetőbíró, és hiába volt nyolc magyar FIFA-játékvezető, nagyobb meccseket egy sem kapott. Amikor 2006-ban Vágner László átvette az irányítást, akkor Bede szerint elindult egy olyan menedzselési folyamat Európa nyugati része felé, amelynek rövid időn belül számos eredménye lett.

BL-döntő, olimpiai finálé, vb-elődöntő
Kassai Viktor 2007-ben bekerült a Bajnokok Ligája-keretbe, 2008-ban olimpiai döntőt vezethetett, majd részt vett a 2010-es világbajnokságon, ahol többek között a német-spanyol elődöntőt is megkapta. 2011-ben a világ legjobb játékvezetőjének választották, ebben az évben a Bajnokok Ligája döntőjét dirigálta, majd egy évvel később és tavaly is BL-elődöntőn bíráskodott.

"Pedig akkoriban még nem volt akkora neve, hatalmas meglepetés volt, hogy 2008-ban olimpiai döntőt vezethetett. Ma már sokkal könnyebb lenne őt menedzselni, hiszen a világ legjobb játékvezetőjének is megválasztották. Vágner László idejében még nem ismerték ennyire, mégis beindult a szekér. Aztán 2010-ben Vágner távozott, és ismét Puhl Sándor érkezett, és mintha valami megváltozott volna. Pedig Kassai Viktor azóta nem lett rosszabb játékvezető, és a stábjában is csak annyi változás volt, hogy Erős Gábor mellett már nem Vámos Tibor, hanem Ring György szerepel” – mondta Bede.

Szerettük volna, ha minderre reagál Puhl Sándor, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának jelenlegi alelnöke, de sem őt, sem Berzi Sándort, a bizottság elnökét nem sikerült elérnünk. Utóbbi az MLSZ honlapján így magyarázta a FIFA döntését: „Tudomásul kell venni, hogy a FIFA döntő többségében új játékvezetőknek adta meg a lehetőséget a bizonyításra, így ő ezúttal nem került be a legszűkebb keretbe. E döntésnek Viktoron kívül más, igazán nagy nevek is áldozatul estek, így például nem lesz ott Wolfgang Stark, Stéphane Lannoy vagy Damir Skomina. Ismerve Viktor képességeit és elhivatottságát, biztosak vagyunk benne, hogy a következő időszakokban is felkészültségéhez méltó felkéréseket kap majd nemzetközi szinten is.”

Kicserélődött az európai keret
Kassai Viktor is így látja, és büszke az eddigi eredményeire. „Tudni kell, hogy mivel a FIFA minden kontinensnek lehetőséget ad a játékvezetés terén is, így rendkívül szűkös az Európából a vébére utazók névsora, hatalmas volt a versengés a bekerülésért az európai játékvezetők között, rajtam kívül több nagy névként számon tartott szakember is csalódott lehet a döntést követően. Ettől függetlenül tudomásul veszem a döntést, és továbbra is büszke vagyok az eddig elért eredményeinkre.”

Berzi és Kassai véleményét támasztja alá, hogy jelentősen kicserélődött a legutóbbi világbajnoki keret. A kilenc európai játékvezetőből csak egy van - az angol Howard Webb -, aki a 2010-es vébén is fújt, és az idén is fog. Ezt felvetésünkre Bede Ferenc is elismerte.

„A küldő nemzetek azonban nem változnak, csak annyi a különbség, hogy amíg van öt-hat jó képességű spanyol, német vagy olasz bíró, akiket tudnak cserélgetni a világversenyeken, addig mi csak egy Kassai Viktorba és egy Vad Istvánba kapaszkodunk. Pedig hat FIFA-bírónk is van, de a másik négyet nem menedzselik. Még jobban erősíteni kell a diplomáciánkat. Sok mindent a kirakatból ítélünk meg, és nem látjuk, hogy mi van mögötte, csak akkor nézünk be mögé, amikor betörik a kirakat. Hát most betört” - jelentette ki Bede Ferenc.

A korábbi nemzetközi játékvezető, Bede Ferenc szerint a bírók nem utaznak a színészkedő játékosokra.

Nagy port kavartak a hétvégi Haladás–Pécs mérkőzés játékvezetői ítéletei, főleg a szombathelyieknek nem tetszettek Erdős József döntései. A vasiak szerint alaposan belenyúlt a meccsbe. A hazaiak fiatal játékosa, Radó András zsinórban harmadik meccsén kapott sárga lapot színészkedésért – de ez korábban már számos alkalommal előfordult vele –, és Németh Márió is a játékvezető megtévesztéséért, műesésért kapta a második sárgáját a kiállítása előtt.

A Sport TV vasárnap esti műsorában elemezték a szituációkat, de továbbra sem tudjuk eldönteni, helyes ítéletek születtek-e, ezért a Rangadó.hu megkérdezte az egykori játékvezetőt, Bede Ferencet, aki szerint kollégája jó döntéseket hozott.

– Az első kérdéses szituáció Radó András nevéhez fűződik. Az a helyzet, hogy a tévén keresztül sem lehetett egyértelműen megállapítani, volt-e kontaktus olyan értelemben, hogy a védő elsodorta-e a vádlijánál a játékost – kezdte Bede Ferenc. – Ez egy kétes szituáció, mert a felvételek alapján sem lehet eldönteni. Ha reálisan nézem, akkor el kell fogadni a játékvezető ítéletét. Nincs olyan perdöntő kameraállás, ami ezt megmásítaná, ezért azt gondolom, ez a döntés helyes. Akkor is ezt mondanám, ha szabálytalanságot fújt volna a játékvezető, hiszen az ellenkezőjét akkor sem lehetne bizonyítani. Németh Márió esetében egyszerűbb a szituáció, ott tisztább a felvétel. Egyértelműen feldobta magát a játékos, és műesést követett el. Meg akarta téveszteni a játékvezetőt, tehát jogos a sárga lap. Artner Tamás azt nyilatkozta, a bíró mérlegelhetett volna, de nem, ott egyértelműen meg akarta téveszteni a játékvezetőt, és ezt szigorúan sárga lappal kell büntetni, nincs más lehetőség. Pech, hogy az volt a második sárga lapja, de a futballban van ilyen... Az egy hibás gondolatmenet, hogy ilyen esetben el lehet tekinteni a sárgától.

Bede Ferenc nem gondolja, hogy a sokszor földre kerülő Radó Andrásra kimondottan utaznának a játékvezetők, csupán arról van szó, hogy a hozzá hasonló, alacsony súlypontú játékosok esetében nehéz a sípmesterek dolga.

– Nem hiszem, hogy utaznának Radóra, egyszerűen nehéz helyzetben vannak a játékvezetők. Az alacsony súlypontú, jól cselező játékosoknál nagyon nehéz eldönteni, hogy szabálytalankodnak-e ellenük – mondta Bede. – A játékvezetőknek azonban dönteniük kell, és pont az ilyen játékosoknál kell sokszor dönteniük, hiszen ők kerülnek a legtöbbet ilyen helyzetbe. Meg lehet nézni, hányszor fújnak mellettük, hányszor ellenük. A példa azért azt mutatja, hogy sok esetben rájátszanak a dolgokra, nagyon könnyen esnek el az ilyen játékosok, és ezzel megnehezítik a játékvezetők dolgát. Már gyakorlat, hogy ez ellen fel kell lépni, nyolc-tíz éve még nem kellett ilyenekért sárga lappal figyelmeztetni a labdarúgókat. Szerintem nincs ebben semmi tendencia, egyszerűen nehéz megítélni ezeket az eseteket.

 

Sok edző szájából elhangzik olyan mondat, hogy a játékvezetőknek jobban kellene védeniük a Radóhoz hasonlóan gyors, jól cselező játékosokat. Bede azonban nem ért egyet ezzel, hiszen a szabályok egységesen vonatkoznak mindenkire.

– Időről időre felvetődik, hogy őt meg őt jobban kéne védeni, de a játékszabályok egységesen vonatkoznak mindenkire, ezért én nem hiszek ebben – szögezte le Bede Ferenc. – Nehezíti a helyzetet, hogy a felvételek egyre jobb minőséget produkálnak, és szuperlassításoknak köszönhetően már a játékosok arcizmának a remegését is láthatjuk. Egyre jobb a felbontás, így még jobban fókuszálnak egy-egy ilyen szabálytalanságra. Ez még tovább bonyolítja a helyzetet, és azt mondom, hogy a jövőben is bonyolítani fogja. Természetesen vannak olyan játékosok, mint Radó András, akik jól cseleznek, és ha már odalép nekik a védő, akkor biztosan eldobják magukat egy kicsit. Miért ne dobná el magát, hiszen az a célja, hogy gólt szerezzen, vagy tizenegyest harcoljon ki, és előnyhöz juttassa a csapatát. Hangsúlyozom, ezek nagyon nehéz döntések, amelyekbe néha csúszhat hiba. Persze, azért beszélünk pont Radóról, mert kreatív, ügyes és jól cselező játékos. Azzal a labdarúgóval szemben ritkán kell a játékvezetőnek ilyen döntést hoznia, aki átveszi a labdát és odapasszolja a legközelebbi társához. Erről senki nem beszél, pedig szerintem nagyon lényeges dolog.

Papíron szó sem lehet róla, sokak fejében mégis létezik a hazai pálya íratlan szabálya. Nemcsak a szurkolók, de gyakran a csapatok is elvárják, hogy a játékvezetők kicsit támogassák meg őket a saját pályájukon, és bár a bírók a legtöbbször megpróbálnak pártatlanok maradni, nem mindenki bír ellenállni a nyomásnak. Az is előfordul, hogy valaki annyira el akarja kerülni látszatot, hogy már a vendégek javára kezd el tévedni.

A magyar labdarúgás történetében a legtöbb, 271 első osztályú mérkőzést vezető Bede Ferenc szerint egy régi jelenségről beszülünk, és nemcsak a szurkolók, de a játékosok fejében is ott van, hogy a saját környezetükben jár nekik némi támogatás.

"A hazai csapatok általában elvárják, hogy a kétes ítéleteket számukra pozitívan ítéljék meg. Egy soknézős mérkőzésen a szurkolói nyomás hathat a bírókra, és ezt a játékosok is megérzik olyankor. De ez bírófüggő, kérdés, ki hogyan viseli, és miként képes legyűrni" - mondta.

Szerinte az a jó bíró, aki ezeket a helyzeteket tudja kezelni, aki nemcsak 3-0-s hazai előnynél hoz ítélet könnyű szívvel, de ha úgy adódik, 0-0-nál is megad a vendégeknek egy büntetőt.

"Nekem is volt emlékezetes meccsem, a 2002. szeptember 1-jei FTC-MTK csata kegyetlen volt, tízezer néző szurkolt az Üllői úton, és a játékosok is nagy pressziót gyakoroltak rám. Emlékszem, hogy Dragónert kiállítottam a Fradiból, majd micsoda véletlen, december elsejére engem jelöltek ki az MTK-Fradira is, ott meg az MTK-s Komlósinak adtam piros lapot.

A cikk eredeti terjedelemben elolvasható az origo.hu oldalon!

Az MLSZ Elnöksége Bede Ferenc úr versenybizottsági tagságáról való lemondását tudomásul vette és helyette a korábbi NB. I-es játékvezetőt, dr. Világi Balázst nevezte ki. Balázs munkájához sok sikert kívánunk - írja az mlsz.hu.

Az MLSZ a szezon előtt kijelölte a játékvezetői és ellenőri kereteket is. Érdekesség, hogy a magyar labdarúgás történetében legtöbb első osztályú mérkőzést vezető Bede Ferencet nem jelölték az NB III-as ellenőri keretbe sem.

A korábbi nemzetközi bíró a döntés hátterével kapcsolatban többek között elmondta: Csányi Sándor, MLSZ-elnököt elfelejtették tájékoztatni vagy nem megfelelően tájékoztatták az elmúlt tíz évben a játékvezetők társadalmában lezajlott eseményekről. Bede az ügy kapcsán beszélt milliós mobiltelefon számlákról, valamint luxus személygépkocsi bérlésről is. Az MLSZ tájékoztatása szerint a játékvezetői és ellenőri keretek kialakítása kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével történik.

Bede Ferenc kikerült a játékvezetői ellenőri keretből, mellyel kapcsolatban kiemelte, hogy Csányi Sándort, az MLSZ elnökét szerinte nem megfelelően tájékoztatták a játékvezetők társadalmában lezajlott eseményekről.

Csányi Sándor megválasztásakor több esetben hangsúlyozta, hogy átlátható viszonyokat és szakmai alapon működő szövetséget akar megvalósítani - kezdte Bede a csakfoci.hu-nak. -Nagyon sokat köszönhet neki a játékvezető társadalom, hiszen mérföldköves változásokat vezetett be a profi játékvezetés megteremtésével. Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy Csányi Sándor egy remek gazdasági szakember, menedzser, de a játékvezetés működésének elmúlt évtizedéről, nemzetközi és hazai eseményeiről, nem sok információja lehet. Játékvezetéssel kapcsolatban gondolom a tanácsadóira hallgat, akik elfelejtették tájékoztatni vagy nem megfelelően tájékoztatták az elmúlt tíz évben a nemzetközi és a hazai szintéren a játékvezetők társadalmában lezajlott eseményekről. Biztos vagyok benne, hogy a valódi tények megismerése az elnök úrnak sokat segíthetne.

Az mindenesetre furcsának tűnhet, hogy az elmúlt évtizedben többször az év játékvezetőjének választott csúcstartó Bede a harmadosztályú keretbe sem került be.

Viccesen azt mondhatnám, hogy ilyen erős az ellenőri hátország, de valójában a száműzetésemet az évekkel ezelőtti megállapításaim okozhatják, mely értékrend mellett most is kiállok - folytatta a korábbi bíró. - Egy játékvezető érdekvédelmi társadalmi szervezet nem Részvénytársaság vagy Kft, ennek választott vezetője a működéssel összefüggésben költheti a szervezet vagyonát. Az nem elfogadható, ha egy regnáló szervezet vezetőjének mobiltelefon számlája egy év alatt milliós költség. A vezető külföldi privát útján a szervezet bankkártyájával a számláról több százezer forintot vesz fel, ami elképesztő és elfogadhatatlan. A szervezet tulajdonát képező nagy értékű személyes használatú számítástechnikai eszközöket, eltűnésük esetén, csak rendőrségi papírokkal lehet leselejtezni. A szervezet hivatalos könyvelésében luxus személygépkocsi bérlésére szóló szerződést nem lehet megengedni.

A korábbi játékvezető beszélt arról is, hogy miben bízik a jövőjét illetően.

Talán a Budapesti Igazgatóság negyed-ötöd osztályában még ellenőrizhetem a fiatalokat, de az is elképzelhető ezután, hogy azt sem engedi meg az MLSZ  - mondta Bede.

Természetesen megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget is az üggyel kapcsolatban. Az MLSZ közleményében arról tájékoztatta honlapunkat, hogy a játékvezetői és ellenőri keretek kialakítása kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével történik. A játékvezetői és ellenőri keretek a futballszezon előtt alakulnak ki és ez most is így volt.

Több komoly bírálat is érte az ősszel a hazai játékvezetők ítéleteit és teljesítményét, emiatt is határozta el magát a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), hogy bevezetné nyolc NB I-es bíró esetében a profi játékvezetést a magyar fociba. Ennek előkészítése még tart, a jelöltekkel a téli szünetben egyeztethet a szövetség, annyi viszont biztosnak látszik, hogy a leendő profi sípmesterek a jelenlegi, akár a havi 500 ezer forintos juttatásnál is többet kaphatnak. A korábbi játékvezető, Bede Ferenc szerint rosszabbak nem lettek a magyar bírók, és vannak aggályai a tervezett, a nagy bajnokságokban is példa nélküli intézkedéssel kapcsolatban, akárcsak néhány élvonalbeli klubnak ? erről George F. Hemingway, az NB I-es bizottság elnöke beszélt a Hír TV-nek.

A 17 év alatt majd 300 meccsen közreműködő Bede Ferenc szerint nem lettek rosszabbak a magyar bírók, csak több figyelmet kapnak a nyilvánosság által a bakik.

- Nem szabad elfelejteni, hogy most már majdnem minden meccset közvetít a televízió, innentől kezdve minden meccs kontroll alatt van, minden vélt vagy valós hiba előjöhet. Nem hiszem, hogy sokkal többet hibáznának a mostani játékvezetők, mint akár én vagy a régebbiek, csak jobban szem előtt vannak ? mondta a Hír TV Stopper című műsorában az ex-bíró, aki az eddigi gyakorlatnak megfelelően munka mellett (ő a BKV-nál dolgozott) fújta a sípot az NB I-ben is.

- Az ember minden reggel megjelent a munkahelyén, a munkaidő vége előtt kicsivel távozott, akár szabadságot vett ki, hazament, összeszedte a szerelését, beült az autóba, utazott 200 kilométert, bemelegített, majd jöhetett a mérkőzés ? írta le egy napját a korábbi játékvezető.
Mint ismeretes, az MLSZ tervei szerint viszont ez a gyakorlat nyolc elsőosztályú bíró esetében véget érne, ők a jövőben teljes állású profiként fújnák a sípot majd.

Berzi Sándor, a Játékvezetői Bizottság elnöke elmondta, egyelőre még csak készülnek arra, hogy a kiszemelt bírókkal asztalhoz üljenek a profivá válás feltételeiről.

- Nyilvánvalóan nem akartuk ezzel zavarni a játékvezetőket ezzel idény közben, le kell velük ülnünk a bajnoki szünetben, hiszen fontos kérdés például az, hogy mi az, ami miatt megéri egy bírónak, hogy ebbe a státuszba kerüljön.

A Hír TV információi szerint jelenleg 100 ezer forint a díjazás meccsenként az NB I-ben, ehhez jön a 120 ezer forintos rendelkezésre állási díj, ami tehát négy meccset számolva havonta összesen 520 ezer forint. Ez nemzetközi viszonylatban nem kiemelkedő: a legjobban a spanyol bírók keresnek, de még Angliában is 1200 euró, azaz több mint 300 ezer forint a meccsenkénti díj, és 40 ezer font a rendelkezésre állási díj évente.

A profizmus viszont Európába sem ismert, így például az egyik legsikeresebb játékvezető, a portugál Pedro Proenca is "amatőr", akárcsak a korábban idegenforgalmi referensként dolgozó Kassai Viktor.

- 100 ezer forint a játékvezető díj, de gondoljuk végig, hogy télen 2-3 hónap is van, amikor nincs mérkőzés. A 100 ezer forint mellett útiköltség-térítés és készenléti díj is van. Az nyilvánvaló, hogy a díjak emelkednének a profi játékvezetők esetében ? tette hozzá Berzi.

Bede Ferenc szerint az irány jó, csak épp jobban ki kellene dolgozni és előkészíteni a profi bíróskodás feltételeit.

- Egyértelmű pozitívum a lépés, de csodát ettől sem szabad várni, hiszen emberek vagyunk. Lesz egy 16 fős, keret, ebből nyolc profi, nyolc nem. Képzeljük el, hogy egy Fradi-Újpest meccset egy profi bíró vezet, aztán egy Pápa-Fradit egy úgymond amatőr, kíváncsi vagyok, mit szól majd ehhez például a Pápa tulajdonosa, Bíró Péter, pláne ha történik is valami. Szerintem a keret megosztása nem túl jó így, ezt tovább kellene még gondolni, Inkább egy félprofi státuszt kellene kialakítani ? fejezte ki aggályait a volt bíró.

George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa és az NB I-es bizottság elnöke pozitívan értékelte a kezdeményezést.

- A játékvezetők felelősségre vonhatók, jobban szankcionálhatók lesznek, általában a bíráskodás színvonala is emelkedhet. Több klub támogatja a kezdeményezést, de többen vannak, akik szkeptikusak még, nem biztos, hogy az előrehaladást jelent ? mondta a klubvezér.

Az 1-1-es döntetlent hozott Újpest-Fradi kapcsán elsősorban a lilák egyenlítését eredményező tizenegyes szolgáltat beszédtémát. Vasárnap két egykori játékvezető is elmondta véleményét a kérdésben: Bede Ferenc úgy fogalmazott, nem lepődött volna meg, ha a hazaiak csatára kap sárgát színészkedésért, Puhl Sándor pedig azt mondta, ez az a helyzet, amikor akárhogy dönt Kassai Viktor, ezt is, azt is meg lehet indokolni.

A hétvégén 1-1-es döntetlent játszott egymással az Újpest és a Ferencváros a Megyeri úton, a mérkőzés kapcsán a legtöbb szó azóta a lilák egyenlítését eredményező büntetőről esett. A zöld-fehérek álláspontja szerint Remili nemes egyszerűséggel nekiszaladt Grúz Tamásnak, a hazaiak viszont úgy vélik, egyértelmű gáncsolás történt. (Játékosok véleményei itt!)

A vasárnapi nap folyamán több szakértő, egykori játékvezető is megszólalt az ügyben. Az MTV stúdiójában Bede Ferenc arra utaló nyilatkozatot tett, ő bizony másképpen döntött volna, mint Kassai Viktor.

- Azt gondolom, ő minden bizonnyal úgy érzékelhette, hogy Grúz gáncsolja Remilit. Én a televíziós felvételek alapján úgy érzem, valóban volt kontaktus, de az UEFA-nak van egy olyan szabálya, hogyha a csatár játszik rá a kontaktus létrejöttére, akkor ezt színészkedésnek kell venni, és sárga lapot kell adni a támadónak, valamint közvetett szabadrúgást kell ítélni kifelé. Nehéz helyzet, lehet rajta vitatkozni, én talán diplomatikusan úgy fogalmaznék, hogyha Kassai Viktor közvetett szabadrúgást ad kifelé, és egy sárgát Remilinek, akkor nem csodálkoztam volna - mondta.

A Sport TV szokásos összefoglaló műsorában Puhl Sándor is kivesézte az esetet. Ő nem marasztalta el Kassait, szava szerint a bíró szinte nem tudott volna olyan ítéletet hozni (az ésszerűség határain belül), amit nem lehetett volna megmagyarázni.

- Ez az az eset, hogyha van kalapja az a baj, ha nincs kalapja, az a baj. Az iránymutatás szerint ha nem tudunk egyértelműen állást foglalni, akkor a játékvezető helyszíni döntése a mérvadó. A Fradi-játékos kínálta a lehetőséget az ütközésre, fifti-fifti a dolog, mind a két döntést el lehetett volna fogadni - vélekedett a csatorna állandó szakértője.

Remili Mohamed maga annyit mondott, az első vitás eset szerinte inkább tizenegyes volt, mint az, amiért végül Kassai fújt, de természetesen ő nem vitatkozik a sípmester döntésével.