Kerek születésnapot ünnepel a 2000-es évek egyik legjobb magyar játékvezetője.

Ma 60 éves Bede Ferenc, a XXI. század elejének egyik legismertebb és lefoglalkoztatottabb magyar futballjátékvezetője. Ahogy a legtöbben, úgy ő is labdarúgóként kezdte pályáját, ám egy sérülés miatt már 24 évesen, a harmadosztályban felhagyott az aktív futballal.

Bede Ferenc 1965. október 16-án született. Gyerekként a KSI és a BKV Előre csapataiban sportolt. Térdproblémák miatt azonban 1989-ben, NB III-as játékosként visszavonult, és sípot ragadott. Mivel képesítését már 1985-ben megszerezte, innentől gyorsan haladt az élvonal felé. 1992-ben már NB II-es, egy évvel később pedig NB I-es játékvezetőként számolt vele az MLSZ.

Első élvonalbeli bajnokija egy BVSC-Debrecen volt 1993. augusztus 29-én. Ezzel kezdődően tizenhét idényen keresztül volt folyamatosan az élvonalbeli bírókontingens tagja. Utolsó szerepléséig, a 2010 novemberi KTE-MTK meccsig összesen 270-szer fújt az NB I-ben. Ekkor a 45 éves korhatár elérése miatt vonult vissza. Menet közben, 2008-ban állította be, majd döntötte meg Puhl Sándor 225 mérkőzéses csúcsát. Ezt később Szabó Zsolt szárnyalta túl.

Pályafutása során a honi kupákban több finálét is dirigált. Az akkor még létező Magyar Szuperkupa döntőjét 2005-ben, 2006-ban, majd 2008-ban is rábízták, emellett vezethetett döntőt a mára szintén megszűnt Ligakupában és Magyar Kupában is.

Utóbbi sorozat történetének egyik, ha nem a legemlékezetesebb gólját például testközelből láthatta. Ő vezette ugyanis azt a DVSC-Fehérvár negyeddöntő visszavágót, amelyet Durica történelmi öngólja döntött el.

Bede Ferenc azután sem szakadt el a labdarúgástól, hogy felhagyott a játékvezetéssel. Maradt a rivaldafényben, kezdetben a Digi Sport közvetítéseiben szakértette a játékvezetői döntéseket, míg manapság az Aréna TV-n teszi ugyanezt.

Kassait megütötték, két másik magyar FIFA-bírót leköptek – a kemény pillanatokról is vallottak a korábbi játékvezetők

A World Soccer magazin márciusi száma három korábbi magyar FIFA-játékvezetőt szólaltatott meg, sztorikból nem volt hiány

Három korábbi magyar FIFA-játékvezetőt, Bede Ferencet, a 2011-es BL-döntőt vezető Kassai Viktort, valamint Szabó Zsoltot kérdezte pályafutásuk emlékezetes pillanatairól a World Soccer magazin magyar kiadása.

A cikkben a bírók az őket érő fizikai atrocitásokról is beszéltek.

„A karrierem elején egy BLASZ I-es mérkőzés 20. percben sárga lapot készültem adni az egyik játékosnak, aki kerek perec kijelentette, ha felmutatom a lapot, leköp – mondta a World Soccer magazinnak Bede Ferenc. – Mindketten betartottuk a szavunkat: én kiosztottam a sárgát, ő leköpött. Kiállítottam, és az akkori szabályok szerint tettlegesség miatt félbe is szakadt a mérkőzés.”

„Egyszer egy bevásárlóközpontban sétáltam, és egy drukker, aki felismert, felkiáltott: <Na, ez a napom is el van cseszve!>.

Annak idején Kassai Viktor sem úszta meg a tettlegességet.

„1995-ben egy megyei harmadosztályú meccsen ütött meg először és utoljára egy játékos.”

Szabó Zsoltot egy általános iskolai tornán érte váratlan atrocitás.

„Engem egyszer egy kispályás bajnokin köpött le egy játékos, oda többet nem is mentem vezetni. Akkor is csak azért vállaltam, mert az egykori általános iskolámban volt a torna…”

A játékvezetőket arról is megkérdezték, akadt-e olyan hiba pályafutásuk során, amely mély nyomot hagyott bennük.

„Sok hibám akadt, amiket szívesen kiradíroznék, vagy ha lett volna VAR, meg sem történnek – mondta a magazinnak Kassai Viktor. – Természetesen szívesebben gondolok vissza a jó meccseimre, de a hibáim is a pályafutásom részei. Gondolom, évek múltán a játékosok sem azt idézik fel, hogyan rúgott alá a másiknak, hanem hogy mekkora meccseik voltak egymás ellen.”

A három játékvezető a VAR-ról is elmondta a véleményét, valamint arról is, hogy anno miért álltak játékvezetőmnek, mit szerettek, és mit utáltak legjobban a szakmájukban.

„A VAR-nak köszönhetően többé senki sem fog futballmeccsen röplabdázó módjára kézzel „szabályos” gólt ütni – mondta Bede Ferenc. – Persze a közvélemény nehezen fogadja, ha mégis becsúszik egy-egy hiba, de a VAR mellett is emberek ülnek, és egy tizenegyes vagy kiállítás megítélésében mindig lesz szubjektivitás.”

Napról napra látja mindenki, hogy a hiányos oktatás miatt több a hiba.

Szépek a hanacseki csalárd statisztikák, de aki nézi a hétvégi mérkőzéseket az látja, hogy nagyon sok a hiba a VAR buszban... Iványi Zoltán és Solymosi Péter már nem ülhet a buszban, Zierkelbach Péter levetették hétvégén a hibája miatt. 

Bede Ferenc kérdésünkre rámutatott: nem is a két játékos közötti vélt vagy valós kontakt a perdöntő a kérdésben.

Melós napja volt a játékvezetői csapatnak és a VAR-szobának is a Fehérvár-Zalaegerszeg bajnokin. A 3-3-s döntetlennel záruló mérkőzést egyebek mellett kiállítás és újrarúgatott tizenegyes is színesítette. A legvitatottabb szituáció a válogatott védő, Fiola Attila piros lapja volt.

1-1-es állásnál egy labdavesztés után Szendrei iramodott meg a kapu felé, nyomában a Vidi védőivel. A középpályás az akció végén az ellenfelek szorításában egy gyenge lövést adott el, közben elesett, Vad II István pedig piros lapot mutatott fel Fiola Attilának. A VAR vizsgálta az esetet, ám végül úgy döntöttek, nem hívják ki a bírót. Az eset kapcsán a korábbi FIFA-játékvezetőt, a jelenleg televíziós szakértőként dolgozó Bede Ferencet kérdeztük.

Első körben arra voltunk kíváncsiak, hogy a képek alapján egyértelmű-e, hogy volt-e kontakt a két labdarúgó között. „Valóban nehéz helyzet, hiszen a két játékos lábainak mozgása alapján úgy tűnik, lehetett kontakt Szendrei és Fiola lába között, ugyanakkor a rendelkezésre álló képanyag alapján nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy összeértek-e vagy sem” – véli Bede.

Ezen a ponton azt gondolhatnánk, hogy a VAR-szoba helyesen járt el, amikor – minden kételyt kizáró bizonyíték hiányában – nem szólította fel Vad II-t az ítélet felülvizsgálatára. Van azonban egy másik aspektusa az esetnek, ami a korábbi nemzetközi játékvezető szerint az egész problémát megoldhatta volna.

„A játékvezető az ilyen esetet hátulról nézi és az esetleges faultokra figyel, a képernyők előtt ülők viszont oldalról látják az eseményeket. Ezeken a képeken márpedig látszott, hogy a szabálytalanság pillanatában egy másik védő (Serafimov – a szerk.) is egyvonalban helyezkedett a Fiola-Szendrei párossal. Ebből következően a szituáció nem minősül egyértelmű gólhelyzetnek. A VAR-szobának ezen a címen kellett volna kihívnia a játékvezetőt. Az én megítélésem szerint hibás döntés született, piros helyett csak sárga lapot kellett volna adni Fiolának” – mondta Bede Ferenc.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az M4 Sport közvetítésében elhangzottak szerint Fiola kapott egy sárga lapot a 43. percben, ezt a televízió egy felirattal is megerősítette. A TV-képeken azonban nem látszott, hogy Vad II István mit csinál, miután a keze elindul a zsebe felé. Az a lap a mérkőzés hivatalos jegyzőkönyvében nem szerepel. Ha viszont valóban felmutatta a játékvezető, akkor egy helyes VAR-eljárás sem mentette volna meg Fiolát a kiállítástól.

A változás szele úgy fest, visszavonhatatlanul elérte a játékvezetőket is. A „játékvezető is ember” jegyében az UEFA egy róluk készített filmsorozatot osztott meg az elmúlt hónapokban. Talán ennek a folyamatnak a része az is, hogy fontos mérföldkőhöz érkeztek a legutóbbi hétvégén a játékvezetők a Serie A-ban: Daniele Orsato - aki a 2020-as BL-döntőt is dirigálta - a Spezia - Parma 2-2-es döntetlenre végződött mérkőzés kapcsán az olasz közszolgálati televízióban a találkozóról nyilatkozhatott.

TOVÁBBI RÉSZLETEK A DIGISPORT oldalán!

Korábbi csúcstartó Bede Ferenc megszólal az esetleges csereszám változásról.

„Lehet, hogy a vírushelyzetet kihasználva teszik be ezt a szabályváltoztatást, és ha a járvány kifut, akkor el fogják dönteni, hogy végérvényesen itt marad” – mondta a Reggeli Start vírusvideójában Bede Ferenc annak kapcsán, hogy a FIFA a koronavírus-járvány miatt meccsenként ötre növelné a cserélhető játékosok számát. A korábbi játékvezető generációs kérdésnek is tartja az új szabályokhoz való hozzáállást.

„Én azt gondolnám, hogy ennek az érdekes bajnokság befejezésére találnák ki ezt a szabályt, de ezek szerint a döntéshozók nemcsak ebben gondolkoznak” – fejtegette véleményét Bede Ferenc, hogy miért 2021 végéig lenne érvényben az új szabály, amelyről a szabályalkotó testület (IFAB) sürgősségi eljárás keretében fog dönteni.

A Zalaegerszeg vezetőedzője, Márton Gábor „hülyeségnek” nevezte a felvetést egy korábbi Reggeli Start vírusvideóban, Bede Ferenc reagált a korábbi válogatott labdarúgó véleményére is: „Én csak játékvezető voltam, neki vannak tapasztalatai, hiszen amikor egy válogatott edzőmérkőzésen már a tizedik csere volt a végén, az mindenkinek nehezére esett. Gondolom, hogy ebből a gyakorlati tapasztalatból indult ki.”

A DIGI Sporton szakértő korábbi FIFA-bíró generációs kérdést is lát az új szabályok elfogadásában, szerinte „hogyha egy fiatalabb korosztályt megkérdeznénk, ők ezt máshogy látják. Sokkal tágabbak a terek, régen konzervatívabban ragaszkodtak a labdarúgás szabályaihoz - azok már felülíródtak. Annyira megbonyolították a szabályokat, hogy mindenki beleképzelhet mindent, és ezért nehéz.”

Bede Ferenc zárásként elmondta, hogy hiába fokozódik a játék tempója, nem hisz abban, hogy csökkentsék a pályán lévő játékosok számát, és a játéktér növelését sem tartja elképzelhetőnek, de mint mondja: „ez a kijelentés könnyű vállalás részemről, viszont annyira érdekes dolgok is születhetnek, hogy semmin sem szabad csodálkozni.”

A szokásoktól eltérően nem ugyanolyan feltételekkel ér véget a Bajnokok Ligája, mint ahogy elkezdődött. 2018 őszén még nem volt videoasszisztens, azaz a VAR a játékvezetők segítségére, annak ellenére, hogy 2018 nyarán, a világbajnokságon már használták a videobírót. Bede Ferenccel, az Origo szakértőjével, korábbi FIFA-játékvezetővel beszélgettünk arról, hogy vált be a videózás a Bajnokok Ligája tavaszi szezonjában.

Sokak szerint Kassai Viktor őszi hibája a Manchester City-Sahtar Donyeck mérkőzésen is kellett ahhoz, hogy bevezessék a videobírós rendszert a Bajnokok Ligájában. Ön is egyetért ezzel? Ez volt az utolsó csepp a pohárban?

A nemzeti bajnokságokban ekkor már használták a videós rendszereket, a világbajnokságon is alkalmazták. A klubfutball csúcsa a Bajnokok Ligája, jogosan tehették fel a kérdést, hogy a topon miért nem használják a technikát. Lehet, sőt biztos, hogy ennek a rendszernek a bevezetése későbbre volt tervezve, de az ilyen hibák felerősítették azokat a hangokat, amik az azonnali bevezetést követelték. Kassai Viktorék hibája, a Manchester Citynek megítélt tizenegyes egy ilyen mozzanat volt, felerősödött a VAR melletti lobbi hangja, tavasszal pedig be is vezették.

Jó ötletnek tartja, hogy szezon közben vezették be az új rendszert?
Általában egy versenyrendszer úgy ér véget, ahogy kezdődik, de a csúcsfociban az elveket felülírják az érdekek. Nem lehet túlságosan meglepődni azon, hogy bevezették.

Mennyire támogatja a VAR bevezetését?
Akármit gondol erről az egyén, a technológiát nem lehet kiszorítani a labdarúgásból. Ahogy láttuk, hogy a topbajnokságokban sorra bevezették, kizárt dolog volt, hogy elkerüli a Bajnokok Ligáját. Én jobban szerettem a hagyományos játékvezetést, az emóciókat, de a szellemet kiengedték a palackból, innen már nem lehet visszafordulni.Ha nincs a VAR, akkor egészen másképp alakulhatott volna a BL, például nem esett volna ki a Paris Saint-Germain, és a Tottenham helyett a Manchester City lett volna az Ajax ellenfele az elődöntőben.

Azért vannak még gyerekbetegségek.
Vannak. A leshelyzetek megítélésével például szerintem nincs gond, a VAR-rendszerrel objektíven el lehet dönteni, ebben nem voltak hatalmas hibák, de a büntetőterületen belüli szituációknál maradtak szubjektivitások. A képernyők előtt is emberek ülnek, így ezt nem lehet kizárni. Elég, ha a Porto-Roma meccs hosszabbítására gondolunk, ahol a 116. percben a római Florenzi rántotta vissza Andrádét, amiért Cakir először nem ítélt büntetőt, de aztán visszanézte és meggondolta magát. A másik kapu előtt viszont Mariga szabálytalansága után nem avatkozott közbe senki. A Juventus-Ajax meccsen is volt egy érdekes jelenet, Cristiano Ronaldo gólja után a videós asszisztens kihívta a játékvezetőt, miközben két Ajax-játékos lökte fel egymást.

Az UEFA ajánlásában eredetileg az szerepelt, hogy a videobíró felkérheti a játékvezetőt, hogy nézze vissza az esetet a pálya mellett kihelyezett monitor segítségével, de végül mindig a pályán lévő bíró dönt. Jó ez így?
Az ajánlásokat sokszor felülírja az élet. Az VAR bevezetésének az volt a célja, hogy a komoly játékvezetői hibákat kiszűrje. A videobíró nem szól, hogy a játékvezető nézzen vissza valamit, ha egyetért a döntéssel. A VAR feladata az lenne, hogy kiszűrje a rossz döntéseket, de ez nem olyan egyértelmű tudomány, mint mondjuk a gólvonal-technológia. A baj az, hogy két topbíró szabályértelmezésében is lehet különbség, pedig ugyanazt tanulták. A City-Tottenham meccsen például Llorente kézzel szerzett gólját Cakir megadta, a videobíró mégis visszanézette az esetet, de a török nem változtatott, szerintem helyesen.

Bizonyos esetekben a videoasszisztensnek nem kellene kihívni a játékvezetőt, mert neki ugyanazzal az értelmezéssel kellene néznie a képanyagokat, ezért meglepő, hogy ilyenkor kihívják a játékvezetőt. A Barcelona-Manchester United meccsen az ellenkezője történt, Brych tizenegyest ítélt, amikor Rakitic a földre került, majd a játékvezetőt kihívták és végül visszavonta az ítéletet, majd labdaejtés következett, szerintem helytelenül.

És mi a helyzet a partjelzőkkel?
Sportszakmai szempontból leértékelődött az asszisztensek szerepe. Sajnos nem merik felvállalni a döntéseket, csak több labdaérintés után hozzák meg a döntésüket, ami néha komikus helyzeteket szül. A labda már rég a kapuban volt, amikor jeleztek, vagy nem, hiszen majd a VAR úgyis megnézi, hogy les volt-e vagy sem. Lassan oda jutottunk, hogy felesleges a lessel foglalkozni, mert úgyis szól majd a VAR, ha szabálytalan a gól.

A Bajnokok Ligája tavaszi idényében csak olyan játékvezetők fújtak, akiknek a hazájában már működik a VAR. Ez rendben van?
Egy kivétel volt, a szlovén Damir Skomina, aki a döntőt is megkapta. Furcsa tendencia ez az UEFA részéről, olyan, mintha nem a teljesítmény számítana, hanem az, hogy a játékvezető hazájának bajnokságában van-e VAR vagy nincsen.

Ősszel sokkal több meccs lesz a BL-ben, mi lesz a megoldás?
A játékvezetői topkeretnek sokkal nagyobb a létszáma, mint amennyiből tavasszal dolgoztak. Mindenkinek szerepet kell adni. Tavasszal az UEFA kicsit talán attól félt, hogy kikezdik majd az új rendszert, ezért akartak biztosra menni. A többi országból érkező játékvezetőket pedig őszig fel kell készíteni, és szépen lassan beleszoknak majd az új felállásba. Korábban, amikor hat játékvezető volt, akkor is vezettek olyanok, akiknek a bajnokságában csak négy dolgozott.

Változtatna valamit a rendszeren a következő idényre?
A legfontosabb, hogy a képzésnél a szabályok értelmezése megfelelő legyen, hogy mindenki egyformán fogja fel a szabályokat, például a szándékos kezezések esetében. A VAR-t csak az egyértelmű bírói hibáknál kellene alkalmazni. Ez persze nehéz, mert ma már mindenki a videóért kiált, ha valami történik a pályán, de le kellene szűkíteni a használatát, és az egyértelmű hibákat jelezni a játékvezetők számára. Jó lenne az is, ha az asszisztensek fel mernék vállalni a leshelyzetek megítéléseit.

Mi lenne, ha a csapatok is kérhetnének videózást, mint mondjuk az NFL-ben?
Ha az a veszély fenyeget, hogy túl sokszor áll a játék a videó miatt, akkor azon is el lehet gondolkodni, hogy legyen mondjuk csapatonként két lehetőség, ezt is ki lehetne próbálni, de most azt mondom, hogy ez nem aktuális.

Sokan azt várták, hogy a videobíró bevezetésével egy csapásra minden a helyére kerül, nem lesznek téves ítéletek, de most kiderült, hogy videózás után sem mindig egyszerű jó döntést hozni.
Az emberi tényezőt nagyon nehéz kivenni ebből a sportágból, nem minden fekete és fehér. A baj abból van, ha a játékvezető és a videoasszisztens mást gondol az adott szituációról. A közvélemény felé nehéz azt kommunikálni, hogy videóval sem tudunk egyértelmű ítéletet hozni. A videós ítéleteket korlátozni kell arra, ami egyértelmű, de látjuk, mennyire nehéz eldönteni egy-egy helyzetet. Amikor egy zárt szobában ötször visszanéznek valamit, és még úgy sem egyértelmű, akkor szerintem hagyni kéne.

A játékosok hozzáállása változott valamit, mióta van videobíró?
Maximum annyit, hogy egy kétes eset után mindenki a monitort mutogatja a kezével. A játékosok tisztában vannak a rendszerrel, szeretnék felhívni a figyelmet. A leseknél mindenki el szokta fogadni a VAR döntését, a szabálytalanságoknál is megfigyelhető ez, de nyilván sok mindentől függ, ki hogy dolgozza fel, hogy ellene ítélnek. A VAR ebben mindenképp segít a játékvezetőknek.

Az egész BL egyik legemlékezetesebb jelenete volt, amikor a Manchester City gólt szerzett a Tottenham elleni visszavágó utolsó pillanataiban. Tombolt a stadion, Guardiola önkívületben volt, majd jött a VAR és közölte, hogy les volt. Az ilyen érzelmi hullámvasutazást nem lehetne valahogy kiküszöbölni?
Szerintem nem lehet. Hiába az óriási öröm, hiába tombol a lelátó, pillanatok alatt fordulhat minden. Ezt meg kell szoknunk, és együtt kell ezzel élni. Sokszor elmarad a gólöröm, mert várni kell a VAR-t, tudat alatt mindenki visszafogottan mer majd ünnepelni, ha volt valami kétes szituáció az akció során.

Már csak egy meccs maradt, mit vár a döntőtől?
Ez lesz az első Bajnokok Ligája-döntő, amin használhatják majd a videót, és érdekes, hogy két olyan csapat, a Tottenham és a Liverpool jutott be, amelynek bajnokságában nem működik a VAR, ráadásul a szlovén játékvezető, Skomina sem használja azt minden bajnoki fordulóban. A felek ennek ellenére ismerik a rendszert, a legfontosabb kérdés az, mennyi kritikus, tizenhatoson belüli esemény lesz, ha kevés, akkor kisebb a hibázás lehetősége.

forrás: orgio.hu

Újabb komoly játékvezetői hiba igazolja, hogy nincs oktatás a játékvezetőknek.

Labdaleejtéssel és nem 11-essel kellett volna folytatódnia a játéknak a Honvéd-DVTK bajnoki 49. percében, amikor a nézőtéri sípszó által megtévesztett Danilo megfogta a labdát a 16-oson belül - állítja a korábbi FIFA-bíró.

Ahogy arról a csakfoci.hu beszáolt, egy egészen furcsa körülmények között megítélt, és a bronzcsatába, illetve a kiesési harcba is “beleszóló” 11-essel egyenlített a Diósgyőr a Honvéd elleni 4-4-es NB I-es bajnoki második félidejének elején.

Berke Balázs játékvezető úgy ítélt büntetőt a DVTK-nak, hogy a Honvéd brazil támadója, Danilo a 16-oson belül kézzel lehúzott egy szabadrúgást, miután azt hitte, hogy egy – a nézőtérről hallatszó – sípszó már megszakította a játékot. A kispesti játékosok hiába reklamáltak, büntető lett a jelenet vége, amelyet Vernes Richárd értékesített, 2-2-re alakítva az állást.

Az esetről a Honvéd csapatkapitánya, Djordje Kamber is beszélt a csakfoci.hu-nak, honlapunk pedig azt is megmutatta, hogyan szól a hasonló esetekre vonatkozó szabály – e szerint Berkének meg kellett volna szakítani, majd labdaleejtéssel újraindítani a játékot. Hasonló véleménnyel élt a korábbi FIFA-játékvezető, Bede Ferenc is, aki az Origónak egyértelműen kijelentette, hogy Berke hibázott azzal, hogy 11-est ítélt.

– Ebben az esetben a szabály adta lehetőséget kihasználva, játékvezetői labdaejtést kellett volna végezni ott, ahol a játékos érthetetlenül, kézzel megfogta a labdát – mondta Bede, aki elárulta,  HOGY HOSSZÚ ÉVTIZEDEKEN KERESZTÜL EZÉRT EGYÉRTELMŰEN BÜNTETŐT KELLETT VOLNA ADNI, DE AZ UTÓBBI ÉVEKBEN A SZABÁLYVÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN LABDAEJTÉSSÉ VÁLTOZTATTÁK.

Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a játékvezető felismerje a nézőtéri sípszó felhangzását, hiszen mondhatja ő, hogy nem hallotta. Viszont a magyar bajnokikon hat játékvezető van a pálya körül, akik közül valakinek hallania kellett ezt a sípszót és informálni a játékvezetőt.

– Az is előfordulhat nagyon ritkán, hogy a játékvezető fáziskéséssel fúj a sípjába, így lehet, hogy már elrúgták a szabadrúgást, és a sípszó akkor hangzik fel. Ebben az esetben, ezt a szituációt előidézve is labdaejtésnek kellett volna következni, mert a képanyagból látszik, hogy a sípszó felharsanása egyértelműen zavarólag hatott a Honvéd játékosára – tette hozzá az Origo szakértője.

“A bíró a rúgónak mutogatott, majd tizenegyest ítélt” – ezt mondja a szabályzat a büntetőről, ami diósgyőri bennmaradást érhet......

Így látta Bede Ferenc a Vidi–Fradi magyar csúcsrangadón történteket!

A Mol Vidi–FTC NB I-es rangadó után a zöld-fehérek szerint több székesfehérvári focistát is ki kellett volna állítani a találkozón, Erdős József (41) játékvezető viszont egyszer sem mutatta fel a piros lapot.

A korábbi bíróval, Bede Ferenccel elemeztük a történteket.

A Lovrencsics Gergővel szembeni Kovács István-belépő csak sárga lapot ért?

– A Vidi játékosa lendülettel, a nyújtott jobb lábával talppal elrúgta a labdát, közben a visszahúzott ballal viszont eltalálta Lovrencsicset. Elfogadható döntésnek tartom, hogy a játékvezető felelőtlen szabálytalanságnak ítélte, és sárga lapot adott.

Miként értékeli Vinícius és Varga Roland szituációját?

– A labda játékon kívülre került, ekkor Vinícius nyújtott lábbal fejen talpalta Varga Rolandot. Súlyos szabálytalanság történt, amely során a Vidi védője veszélyeztette ellenfele testi épségét. A bírónak piros lappal kellett volna őt szankcionálnia. Az alapvonali játékvezető két méterre állt az esettől, segítenie kellett volna a kollégájának.

Mi a véleménye, Erdős volt a megfelelő bíró a találkozóra?

– Érdekesnek ítélem meg a játékvezető-küldést. A Vidi–Fradi meccs idehaza az első számú rangadóvá nőtte ki magát. Az NB I tizenegy fős bírói keretéből hatot a nemzetközi szövetség, a FIFA is alkalmaz. Nehezen érthető, miért nem közülük került ki az összecsapás játékvezetője.

forrás: blikk.hu

Rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

Mit vár a videobírótól az oroszországi világbajnokságon?

A labdarúgás kedvelői mindig izgatottan várják az ilyen nagy tornákat, reménykednek abban, hogy jó focit fognak látni. Ez alól én sem vagyok kivétel. Különleges világbajnokság lesz, hiszen a videobíró most fog először komolyan vizsgázni. Sokan feszültek is miatta, mert bár az idei szezonban a top bajnokságokban – a Serie A-ban és a Bundesligában – már tesztelték, a tapasztalat nem teljesen pozitív. Kérdés, hogy a rendszer mennyire kiforrott. A FIFA olyan játékvezetőknek ad teret, akik a saját országukban már használták ezt a technikát. Olaszországból hárman, Németországból ketten, Portugáliából egy kolléga lesznek benne a VAR-csapatban. 

A videobíró kapcsán két tábor van: az egyik az mondja, azért nincs rá szükség, mert kiöli a játékból a katarzist és a szenvedélyt; a másik viszont úgy gondolja, hogy legyen minden tiszta, még ha ezt néha meg is sínyli a folyamatos játék. Ön melyik nézetet osztja?

Azért nehéz kérdés ez, mert szakértőként aktívan részt vettem a Serie A idei szezonjában, és látható volt, hogy a gólszerzés felhőtlen örömét sokszor eltompította ez a rendszer. Nemegyszer előfordult, hogy gólt rúgott az egyik csapat, szaladgáltak a pályán, ment a gólöröm, majd három perc múlva a játékvezető szólt, hogy nem érvényes a gól. Az ellenkezője is sokszor megtörtént, amikor a bírók nem adtak meg egy gólt elsőre, majd hosszas tanakodás után mégiscsak megítélték. Nem egyszer előfordult, hogy valaki gólt szerzett az olasz bajnokságban, de nem mert felszabadultan örülni, hanem inkább kivárt kicsit.

Fontos megemlíteni, hogy összességében nagyon sok rossz döntés született. Ezekben az esetekben videóról nézünk vissza egy kontrollanyagot, és még így sem sikerült mindig jól dönteni. Innentől kezdve nehéz megjósolni, hogyan fog működni a rendszer. Ha az idei szezon hibáiból indulunk ki, akkor jogos az emberek félelme. Ami a másik oldalt illeti, meg fogjuk szokni ezt az új rendszert. Innen már nincs visszalépés, mert annyira gyors a játék, hogy muszáj alkalmazni a videobírót.

Sokat fogják használni a videobírót a világbajnokságon, vagy inkább arra törekszenek majd az illetékesek, hogy csak a legvégső esetben nyúljanak hozzá?

Érdekes, mert a tesztek során is meg lehetett figyelni egy bizonyos tendenciát. Amikor elkezdődött az olasz bajnokság idei szezonja, minden apró jelenetet megállítottak, elemeztek, és ebből nagyon sok vita volt. Később már tényleg csak a legfontosabb esetekkel foglalkoztak. A rendszer még nincs teljesen kiforrva, és nem találták még meg benne az egyensúlyt. Korábban arról volt szó, hogy a leshelyzeteket nem is fogják figyelni, de muszáj volt, hiszen rengeteg olyan gól születik, ahol a csatár a leshatárról lép ki ziccerben. Ezért is van, hogy a partjelző nem jelzi azonnal a lesállást. Inkább elengedik a támadást, és ha gól születik, akkor utána visszanézik, hogy szabályos volt-e. Sokféle technikával próbálkoztak már, én is kíváncsi vagyok a végeredményre.

Nem lehetne show-elemet csinálni a videobíróból?

Akkor lehetne, ha a mérkőzés közben a stadionban lévőknek visszajátszanák a felvételeket. Azonban kérdéses, hogy ez mit váltana ki. Ez korábban felmerült Olaszországban is, mert amikor VAR-szünet volt, és a bíró visszanézte a felvételt, akkor a televízióban sem adtak semmit. Eltelt három-négy perc, nem adtak semmilyen képanyagot, majd amikor megszületett a döntés, visszajátszották a felvételt. Volt olyan terv, hogy a stadionokban is levetítik, de nemegyszer láthattuk, hogy a játékvezető a videofelvétel alapján is rossz döntést hozott. Ha ezt bemutatnák, az okozhatna problémákat a helyszínen.

A videobíró kapcsán a legtöbben csak a rossz döntésekre emlékeznek, de azért ne felejtsük el, hogy sokkal több helyes ítélet születik.

Ez világos, hiszen ha a tévéből nem tudjuk megállapítani a lest, akkor honnan fogjuk. A kérdés az, hogy mi a jó. Mert ha tíz esetből a videobíró alapján hármat elhibáznak, az szerintem sok. Az ember azt gondolja, hogy videóval tízből legalább kilencszer jó ítéletet kell hozni, de ennyiszer nem sikerült. Legutóbb a Német Kupa-döntőben is óriási botrány volt, amikor a Bayern München játékosát a 93. percben megrúgták a tizenhatoson belül, a játékvezető mégsem ítélt tizenegyest, pedig visszanézte az esetet.

Ha a videobíró tökéletes hatékonysággal működne, akkor a szurkolóknak már nem lenne miért szidniuk a játékvezetőket. Ez nem ölné meg a szurkolás romantikáját?

Ettől nem tartok, ugyanis a videó mögött is emberek ülnek, így mindig benne lesz a hibalehetőség. Amikor bevezették a gólvonal-technológiát, azt azonnal elfogadták az emberek, mert az egy gép. Sokszor úgy tűnt, a labda áthaladt a gólvonalon, de nem csipogott a bíró órája, nem jelzett gólt, és az emberek sem vitatkoztak az ítélettel, mert jobban hisznek a gépnek, mint az embernek.

A videobíró után essék szó a hús-vér játékvezetőkről is. 1938 után először rendeznek úgy világbajnokságot, hogy nem lesz angol bíró a tornán.

Túl nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani. A FIFA komolyan számított a 2016-os Európa-bajnokság döntőjét dirigáló Mark Clattenburgre, ő azonban Szaúd-Arábiába igazolt, és a játékvezetői testületet főnöke lett. A FIFA vb-keretében helyette Martin Atkinson kapott szerepet, azonban 2017 őszén megsérült, így nem tudta foglalkoztatni a nemzetközi játékvezető bizottság, ami következtében lemaradt a vb-részvételről. Érdekes a játékvezetők helyzete is, ugyanis a világbajnokság előtt húsz európai bíró volt benne a bő keretben, de végül csak tíz utazhat. Miközben Ázsiából, Afrikából, Dél-Amerikából és a CONCACAF-zónából hét játékvezetőt jelöltek, és abból hat részt fog venni a világbajnokságon. Kicsit furcsa, hogy máshonnan a hetes kvótából hatan mehetnek, míg Európából húszból csak tízen. A játékvezetők kijelölése színtisztán területi alapon működik.

Kassai Viktor mellőzése is ennek tudható be?

Ha focista vagyok, akkor teljesen mindegy, hogy emberileg milyen típust képviselek. Ha minden meccsen rúgok két gólt, engem fog játszatni az edző. A játékvezetésnél fontos, hogy mennyire vagyunk erősek a sportdiplomáciában, márpedig Magyarország ebben nem a legerősebb. Volt neki a tavalyi Real Madrid-Bayern München mérkőzése, ami nem sikerült túl jól. Ennek komoly visszhangja volt, és sejteni lehetett, hogy nem utazhat majd a vb-re, mert ezt követően a BL-ben a kiemelt mérkőzéseken is kevesebbet foglalkoztatták. Sokat segíthetett volna, ha megfelelően menedzselik, de ez nem történt meg, amikor hullámvölgybe került.

A játékvezetők hogyan készülnek a világbajnokságra?

Van egy játékvezetői program – amiben Kassai Viktor is benne volt – amit két évvel ezelőtt kezdtek el. Ebben vannak összetartások, kapnak instrukciókat, szabályértelmezéseket. Van egy szabálykönyv, ami pontosan leírja a dolgokat, de az a gyakorlatban nem mindig fekete vagy fehér. Nem mindegy, hogyan értelmezzük a kezezést vagy a túlzott erőbevetést. Fontos, hogy tudjuk, mi a különbség az ígéretes támadás megállítása és a nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozása között. Ezekben a témakörökben mindig vannak instrukciók, mert ahogy a világ labdarúgása fejlődik, úgy a játékvezetésben is követni kell az új trendeket. Ráadásul a videobíró bevezetésével a szabályokat is kicsit ahhoz kell igazítani. Áprilisban történt, hogy a Mainz-Freiburg meccsen a játékvezető az öltözőfolyosóról hívta vissza a játékosokat az első félidő lefújása után, ugyanis a videobíró-asszisztens kiszúrt egy kezezést a tizenhatoson belül, így a hazaiak az első félidő lefújását követően tizenegyest rúghattak. Azonban az a szabály, ha a játékvezető elhagyta a játékteret, akkor már nem mehet vissza. Sosem gondolta senki, hogy ilyen szituációk megtörténhetnek, de a videobíró miatt ezeket a dolgokat újra kell értékelni.

Vannak játékosok, akik szeretnek színészkedni, és akadnak, akik alattomosak. A játékosokból szoktak külön készülni?
Készülünk, hiszen a top bírók is ugyanúgy szeretik a focit, mint bárki más. Nagyon sok meccset nézünk, persze sokszor nem tudunk kibújni a bőrünkből, így játékvezetői szemmel is figyeljük a történéseket. Általában le szoktuk vonni a konzekvenciákat. Tudjuk például, hogy Sergio Ramos hogyan szokott viselkedni, és azt is, mire kell figyelni vele kapcsolatban.

Érdekes, hogy pont Sergio Ramost hozta fel, hiszen láthattunk egy Bajnokok Ligája-döntőt, ahol megszületett minden idők egyik legnagyobb fináléban szerzett gólja, mellette pedig két soha nem látott potyagól. A lefújás után az emberek nagy része mégsem ezekkel foglalkozott, hanem azzal, hogy Sergio Ramos sérülést okozott Mohamed Szalahnak.

Sokaknak komoly előítéletei vannak vele kapcsolatban, biztos vagyok benne, hogy ez is közrejátszik a dologban. Ha nem Sergio Ramos húzta volna le Szalaht, akkor szerintem ezt nem kezelték volna ennyire ellenségesen az emberek. Az interneten a hozzászólók nagy része azt írta, hogy alattomos volt, sérülést akart okozni, és úgy vitte földre, mint a cselgáncsban. Ha ez mással történt volna, akkor senki nem beszélt volna arról, hogy szándékosan akart sérülést okozni. A mérkőzéseken sokszor ennél komolyabb szabálytalanságokat látunk, a játékos mégis feláll, és nem történik semmi baja. Természetesen a madridi játékos szabálytalan volt, azonban a sérülés egy peches szerencsétlen esés következtében történt.

Ha már elkanyarodtunk a világbajnokságról, akkor megkérdezem: mi a véleménye a Ferencváros esetéről? Orosz Pál, a klub vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Fradi az elmúlt hetekben nyolc pontot bukott el a játékvezetői tévedések miatt.

Ha egy teljes szezont nézünk, akkor gyakran előfordul, hogy a játékvezetők tévednek egy csapat javára vagy éppen a kárára. A Ferencváros esete azért speciális, mert a bajnokság utolsó periódusában nagyon sokat hibáztak a Fradi kárára, ezek az esetek sorozatban követték egymást. Úgy gondolom, ezek véletlen hibák, de egyértelműen pechesen jött ki belőle a Ferencváros, ugyanis ezeken a meccseken nem sziporkázott. Mindegyik meccsen nüanszokon múlt a Fradi győzelme. Debrecenben Tőzsér Dániel egyértelműen elsodorta Böde Dániel lábát. Hiába mondják, hogy nem volt szándékos, attól még a megindított mozdulatsorral szabálytalankodott. A Videoton elleni meccs 10. percében Pátkai Máté nyilvánvaló gólhelyzetben szabálytalankodott Josip Paintsillel, amiért tizenegyest kellett volna ítélni, Pátkait pedig ki kellett volna állítani. Ezt követően a Fradi nyolcvan percen keresztül emberelőnyben játszhatott volna, és ha úgy vesszük, hogy a tizenegyest is berúgja, akkor egész más a történet.

Akkor ráadásul a Ferencváros egy pont előnnyel vezette a tabellát, ami akár négy pontra is növekedhetett volna. Majd jött a Honvéd elleni mérkőzés, ahol Lanzafame eltolta a labdát Dibusz Dénes mellett, de utána nem is labda irányába futott, hanem csak az volt a célja, hogy beleakassza a lábát a Fradi kapusába, és büntetőt harcoljon ki. Ezek a hibák pont olyan periódusokban jöttek, amikor a Ferencváros döntetlenre állt, vagy éppen vezetett. Súlyos játékvezetői tévedések voltak, de úgy tudom, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának szakmai vezetője, Puhl Sándor szerint ezek jó döntések voltak. A legkomolyabb probléma, a rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

Visszakanyarodva a világbajnokságra: ön szerint főszerepet játszik majd a videobíró?

Biztos vagyok benne, hogy így lesz, mivel ez most újdonság. Sokszor elmondják, hogy nehéz a játékvezetők dolga. Szerintem a videobíró sokat könnyít rajta. Egy bíró mindig azon aggódik, hogy mikor érkeznek el azok a kulcsszituációk a mérkőzéseken, amikor jól kell döntenie. Korábban ez sokszor lutri volt, most azonban, ha lesz egy-két ilyen eset, akkor segítségül hívhatja a technikát. Abban biztos vagyok, hogy a kirívóan nagy játékvezetői hibák elkerülésében sokat fog segíteni az új technika.

Puhl Sándor királysága alatt több nagy nevű játékvezető fejezte be az aktív játékvezetést és nem kapott semmiféle pozíciót, nem lettek országos ellenőri kerettagok.

Bede Ferenc:  2010-ben a 45. életévét betöltött Bede rekorderként vonult vissza az élvonalból, igaz még Vágner László elnöksége alatt. Ő azóta sem kapott semmiféle felkérést az MLSZ JB. részéről. Szaktudása és a levezetett közel 300 mérkőzés után NB. I-es ellenőri keretben lenne a helye. Bede folyamatosan szakértőként megszólal a TV-ben és újságokban. Nyilatkozataiból kitűnik, hogy naprakész még mindig a szabályokban és az UEFA elvárásaiban.

Fábián Mihály: Több száz NB. I-es mérkőzést levezető fiatal játékvezető sérülését követően nem kapott szerepet a hazai játékvezetésben. Fábián azóta Ausztráliában a profi játékvezetőkért felelős. Az ő tudását egy másik kontinensen igénybe veszik, nálunk meg elüldözték.

Erős Gábor: Kassai Viktor VB-t megjárt asszisztense visszavonulása óta a Komárom Esztergom megyei játékvezetői bizottságot vezeti, a játékvezetők nagy megelégedésére. Puhl Sándorék viszont nem kíváncsiak az ő szakmai tudására. Nem fért be az országos ellenőri keretbe, az asszisztensi ellenőrök közé.

Vámos Tibor: Kassai Viktor VB-t megjárt asszisztense visszavonulása óta az MLSZ Kisebbségi Bizottságában tevékenykedik. Puhl Sándorék viszont nem kíváncsiak az ő szakmai tudására. Nem fért be az országos ellenőri keretbe, az asszisztensi ellenőrök közé.

Kispál Róbert: Visszavonulása óta UEFA delegáltként járja Európa labdarúgó pályáit. Puhl Sándorék viszont nem kíváncsiak az ő szakmai tudására. Nem fért be az országos ellenőri keretbe, az asszisztensi ellenőrök közé.

És akik még sokat tehettek volna a magyar játékvezetésért: L. Tóth Lajos, Demeter János, Takács Gábor, Kiss Norbert és még lehetne folytatni a sort…

A csakfoci.hu kielemezte az élvonalbeli mérkőzéseken kiosztott lapokat, amelyekkel kapcsolatban Bede Ferenc is levonta a tanulságokat.

A 42 éves játékvezető hatalmas mérföldkövet lépett át a mögöttünk hagyott fordulóban. Kassai Viktor idén száznál is többször figyelmeztette a szabálytalankodó játékosokat az NB I-ben, mellette csak két kollégája tartja vele a lépést.

Nem múlik el olyan forduló az NB I-ben, amikor ne történne kétes játékvezetői döntés, ami befolyásolhatja a mérkőzések esetleges kimenetelét. Természetesen az is a futball velejárója, hogy a játékosok kisebb-nagyobb mértékben szabálytalankodnak a meccs hevében, és ezt a játékvezetők az adott helyzetnek megfelelően sárga vagy piros lappal büntetik. A meghozott döntésekkel néha a pályán tartózkodó labdarúgók, valamint a nézőtéren helyet foglaló szurkolók sem értenek egyet, és ezáltal a bírók két tűz közé kerülnek.

Az MLSZ az idei kiírásában összesen tizennégy játékvezetőt foglalkoztat az élvonalban, akik rendkívül bőkezűen bántak a lapokkal: 833 sárga, illetve 34 piros lap került kiosztásra.

– Ha a találkozó színvonala gyengébb, mint egy nemzetközi mérkőzésé, akkor az önmagában azt is jelenti, hogy több szabálytalanság van a pályán. Sok esetben láthatjuk, hogy a külföldi mérkőzéseken jóval kevesebb a játékmegszakítás, szabálytalanság, mint a magyar bajnokikon – mondta a csakfoci.hu-nak a korábbi FIFA bíró, Bede Ferenc. – Itthon többet szabálytalankodnak, és sokszor felelőtlenül teszik, ami a labdarúgók képességeinek hiányában keresendő, akik a hiányosságukat szabálytalansággal próbálják kompenzálni.

 

Sajnos, a magyar bajnokságban a nemzetközi topbajnokságokhoz viszonyítva gyengébb képességű futballisták játszanak, ezért van több szabálytalanság és így jobban előtérbe kerül a fegyelmezés eszköze.

A fentebb említett adatokból kiindulva megvizsgáltuk azt is, hogy az NB I-ben, melyik spori a legtermékenyebb a sárga lapok felmutatásában.

Hazánk elsőszámú, és nemzetközileg is elismert sípmestere, Kassai Viktor idén 17 tétmérkőzésen 103 sárga cédulát mutatott fel, így a hétvégén túllépte a 100-as határt. A játékvezető átlagosan hatot oszt ki a szabálytalankodóknak. A dobogó második fokán Bognár Tamás áll, aki 18 összecsapáson működött közre a jelenleg is futó szezonban, átlagosan meccsenként 5 és “fél” lapot oszt ki. A harmadik helyezett Iványi Zoltán 19 találkozón dirigálhatott az első osztályban, ő is közel van a meccsenkénti ötös átlaghoz (átlagban 4.79 sárga meccsenként).

– Általában, akik nemzetközi mérkőzéseket is vezetnek, azok az UEFA-tól olyan instrukciókat kapnak, amelyek szigorúbbak, mint az MLSZ Játékvezető Bizottságának elvárásai. Ezeket próbálják betartani a magyar meccseken és ennek következtében több esetben használják a figyelmeztetéseket.

 

A nemzetközi elvárásokat alkalmazzák idehaza, és ezért kerül elő jóval több esetben a sárga lap, mint külföldön.

Megfigyelhető, hogy aki magyar bajnokságban éljátékvezetőként tevékenykedik, és nem nemzetközi bíró, az jóval kevesebb sárgát oszt ki, mert inkább az MLSZ Játékvezetői Bizottságának szabályértelmezését alkalmazza, ami nem minden esetben egyezik meg a nemzetközi gyakorlattal – tette hozzá Bede.

LENKÓ PATRIK

Bede a derbi játékvezetéséről: Nem a Fradit, hanem az Újpestet sújtotta hiba - írja a csakfoci.hu.

Két igazán véleményes szituáció történt szombaton az Újpest-Fradi összecsapáson: a ferencvárosiak a hosszabbításban, hevesen reklamálva egy elmaradt büntetőt kértek számon Iványi Zoltán játékvezetőn, míg az újpestiek Otigba hazaadása kapcsán voltak elégedetlenek.