„Kassai határozott személyiség, próbálja kihasználni azt, amit elért” – Bede bírálta a módszereit.

A Kassai Viktor a 2014-es világbajnokság után a jövő évi oroszországi futball-vb-n sem lesz ott, ezzel kapcsolatban szólalt meg a korábbi FIFA-bíró, Bede Ferenc.


Bede úgy látja, hogy a Bayern München-Real Madrid BL-meccs, valamint a Törökország-Horvátország vb-selejtezőn nyújtott teljesítménye rontották a magyar futballbíró esélyeit, és mivel vb-pótselejtezőt sem kapott, ezért sejteni lehetett, hogy nem kerül be a vb-keretbe.

Ilyenkor lenne fontos a sportdiplomácia Bede szerint, de az sem segített Kassainak, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség csak a hatodik, azaz utolsó helyre rakta a magyar FIFA-bírók erősorrendjében.

Bede azt is megemlítette, hogy Csányi Sándor a szövetségen belül bátran hajtott végre személyi cseréket, amikor szükség volt erre, ám a játékvezetők szakmai munkáját felügyelő Puhl Sándor továbbra is a helyén maradt, pedig az ő vezetése alatt egyetlen magyar bíró sem került ki a vb-re. Ellenben amikor Vágner László volt ezen a poszton, akkor Kassai Viktor is bekerült a vb-keretbe - írja az index.hu.

– Legutóbb a 2010-es világbajnokságon szerepelt Kassai Viktor (Erős Gábor és Vámos Tibor társaságában), ahol az elődöntőben is szerepet kapott – nyilatkozta Bede a rangado.hu-nak. – Fontos azonban megjegyezni, hogy ekkor Vágner László volt a játékvezetői bizottság elnöke, aki híres volt arról, hogy jó kapcsolatot ápolt az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) játékvezetői bizottságával. Négy éve, azaz 2013-ban megváltozott a helyzet. Ugyan Viktornak megfelelően jöttek a küldések a nemzetközi meccsekre, és még a nagy téttel bíró Mexikó-Új-Zéland interkontinentális vb-pótselejtezőt is ő kapta, mindenki nagy megdöbbenésére azonban nem került be azon tíz európai játékvezető közé, akiket a 2014-es vébére jelöltek. Ne felejtsük el, ekkor már újból Puhl Sándor volt az első számú szakmai vezető Magyarországon, aki közel sincs olyan jó kapcsolatban az UEFA-val, és közel sem tud olyan jól menedzselni, ahogyan azt Vágner László tette.

– Az idén sajnos óriási visszhangot váltott ki a Bayern München–Real Madrid Bajnokok Ligája-mérkőzésen nyújtott teljesítménye, ekkor már lehetett érezni, hogy nagy mértékben csökkennek Kassai Viktor esélyei, a Törökország–Horvátország vb-selejtezőn történt szituáció sem jött neki jól – emlékezett vissza Bede arra a jelenetre, amikor Luka Modric beívelése után kézzel mentett a török játékos a kapu torkából, a síp azonban néma maradt. – Ezután nem kapott az UEFA-tól playoff- és interkontinentális mérkőzéseket sem, ez mind előrevetítette, hogy nem kerül fel a vébé-listára. Amikor valakinek nem jönnek össze olyan jól a dolgok, akkor lenne még inkább fontos, hogy a sportdiplomáciánk megfelelő legyen, de ez 2013-ban jócskán meggyengült, így ezen a vonalon semmi jóra nem számíthattunk. Az sem erősítette Kassai helyzetét, hogy az MLSZ minden évben felállít egy erősorrendet a hat magyar FIFA-játékvezetőről, a listát pedig felterjeszti a FIFA-hoz. Ezen a listán az utolsó helyre tette az MLSZ Kassait, helyette az a Karakó Ferenc került az első pozícióba, akiből öt NB I-es meccs után lett FIFA-kerettag (és aki néhány fordulóval ezelőtt annak ellenére adta meg a gólt a Videotonnak a Mezőkövesd elleni NB I-es bajnokin, hogy néhány másodperccel korábban a sípjába fújt – a szerk.). Vajon mit gondolhatnak ezek után a nemzetközi szövetségnél Kassairól?

– Amikor Csányi Sándor átvette a honi futballszövetség irányítását, azt mondta, hogy olyan munkatársakkal szeretne dolgozni, akik tenni akarnak a labdarúgásért, és az elmúlt hét évben elég bátran nyúlt személyi változásokhoz. A válogatott élén is több szövetségi kapitány megfordult már, és az utánpótlás vezetésében is akadtak személycserék, azt azonban mindenki elfelejti, hogy a játékvezetés szakmai vezetője, Puhl Sándor a legnagyobb állandóságot jelenti a szövetségben. Ezúton hívnám fel Csányi úr figyelmét, hogy az elmúlt tizenhét évben – kis megszakítással, amikor is Vágner volt a vezető, Kassai pedig kijutott a vébére – folyamatosan Puhl volt a játékvezetők élén, ez alatt az idő alatt egyetlen vezetőbírónk sem került ki világbajnokságra. Korábban is elmondtam már, hogy generációváltásra van szükség, mert ez a fajta „puhli” út sehova nem vezet – zárta a Rangadónak adott interjúját Bede Ferenc.

A korábbi NB I-es spori is súlyos hibáról beszél. Karakó érdekes körülmények között lett kerettag.

Honlapunkon is láthatták az előző NB I-es fordulóban a Videoton–Mezőkövesd Zsóry FC találkozón történt esetet, amikor Karakó Ferenc játékvezető megadta a hazaiak egyik találatát annak ellenére, hogy néhány másodperccel előtte a sípjába fújt. A szituációval kapcsolatban a Rangadó megkereste a korábbi FIFA-játékvezetőt, Bede Ferencet, aki szintén kritikus véleményt fogalmazott meg.

– Ez egyértelműen súlyos játékvezetői hiba, hiszen sípszavával megszakította a játékot. Ezután két lehetőség áll fenn: vagy közvetett szabadrúgást ítél lesállás miatt, vagy pedig, ha rájön a tévedésére, akkor labdát ejt. Mivel ennél a szituációnál az asszisztens nem jelezte a lest, így tévesen fújt a sípjába a spori, így labdaejtéssel kellett volna folytatni a játékot, onnan, ahol a labda a sípszó pillanatában volt – magyarázta a 2010-ben visszavonuló korábbi bíró. – Karakó Ferencről egyébként tudni kell, hogy nem hivatalos információk szerint ő Magyarország első számú FIFA-játékvezetője, korábban pedig öt NB I-es meccs után lett belőle FIFA-kerettag, annak ellenére, hogy a nemzetközi ajánlás szerint két évet kellene előbb levezetnie a legmagasabb osztályban. Nagy kérdés, hogy vajon az első számú FIFA-játékvezetőnk nem ismerte ezt a szabályt.

– Ezt az esetet a játékvezetői bizottság fogja vizsgálni, azt én nem tudom megmondani, hogy Karakó Ferenc milyen büntetésre számíthat, napjainkban viszont az sem lenne meglepő, ha jó ítéletnek minősítené a bizottság, hiszen vannak már olyan esetek, melynél mi teljesen mást gondolunk a helyesnek, mint Puhl Sándorék. A FIFA-nál viszont nem forog veszélyben a helye, hiszen ez az MLSZ által rendezett mérkőzésen történt, a nemzetközi szövetség ezzel nem foglalkozik – zárta a Rangadónak adott nyilatkozatát Bede Ferenc.

A magyar bírókat Puhlék nem tartják elég értelmesnek? – Bede a Bódog-ügyről és a játékvezetők helyzetéről.

A magyar játékvezetők itthon burokban élnek, nem nyilatkozhatnak a meccseikről, nem bírálhatják őket és leiratkozni sem lehet róluk. Pedig egyre több a kétes ítélet az NB I-ben, ezért egyre több vezetőedző szólal fel a bírók ténykedése ellen, akik általában ezért büntetést kapnak az MLSZ-től.  Miért védik itthon ennyire a bírókat, miért nem ismerhetjük meg az ő véleményüket? A csakfoci.hu ezt a témát járta körbe és egy rendhagyó javaslattal is él.

Az idei NB I-es bajnokságban egyelőre az átlagnál több a játékvezetői tévedés, ezt bizonyítja az is, hogy az eddigi tíz forduló alatt már három vezetőedzőt és két ügyvezetőt is megbüntetett az MLSZ bírózásért

.

A legfrissebb ügy a Bódog Tamás kontra Solymosi Péter „csata”. Mint ismert, a Diósgyőr hétvégi mérkőzésén 2-2-es állásnál az asszisztens intésére nem adták meg a DVTK szabályos gólját. A lefújás után Bódog bement a pályára és számonkérte a játékvezetőt, aki nem fogott kezet az edzővel, majd a szakvezető nyílt levélben fordult az MLSZ-hez a bíró arroganciája miatt.

Solymosi véleményét nem tudhatjuk meg, mivel nálunk a játékvezetőknek tilos beszélniük az általuk vezetett mérkőzésről. Viszont egy-egy bírói hiba után az sem kerül nyilvánosságra, hogy az adott játékvezetőt eltiltja-e a szövetség vagy sem. Magyarországon meglehetősen burokban élnek a bírók, nem nyilatkoznak, nem szidhatják őket, de már leiratkozni sem lehet róluk, ha hibájukkal sújtanak egy-egy csapatot. Érdemes megemlíteni, hogy hivatásos bírókról beszélünk, akik ezért kapják a fizetésüket  (“Az MLSZ elkötelezett azon a téren, hogy látványosan javítsa az élvonalbeli játékvezetés színvonalát, és ezért – a klubokkal közösen – jelentős anyagi áldozatokat is hoz a jövőben” – fogalmaztak 2013-ban, a profi bírói státusz létrehozását követően). Az MLSZ éppen azért hozta létre azt a státuszt, hogy csak erre kelljen koncentrálniuk, ezzel is minimalizálva a hibákat.

Egy játékvezető megteheti, hogy a mérkőzés után nem fog kezet egy edzővel?

– Kicsit távolabbról indítanám a történetet – kezdte Bede. –  Az elmúlt hetekben több játékvezetői tévedés is sújtotta a Diósgyőrt, így valahol érthető, hogy az edző feszültebb a kelleténél és talán már némi ellenszenvvel fogadja a bírói csapatot. Azt nem tudom, hogy a mérkőzésen mi játszódott le, de ha az edző esetleg folyamatosan kommentálja az ítéleteket, azt nem biztos, hogy jól viseli a játékvezető.  Az ellenszenv aztán a szabályos, de meg nem adott gólnál csúcsosodott ki, amit a lefújás után szóvá is tett. Ha valakinek rendszeresen szórják be a megjegyzéseket és nem jó az idegrendszere, akkor lehet, hogy nem megfelelőn reagál egy ilyen szituációban…

Nekem is volt egy a Bódog-Solymosi botrányhoz hasonló esetem: egy Pápa-Haladás mérkőzést vezettem, amikor a szünetben a negyedik játékvezető szólt, hogy Véber Gyurival kellene valamit kezdeni, mivel nem megfelelően viselkedik a kispadon. Mikor sétáltunk ki a második félidőre, mondtam neki, hogy “Gyuri, az elmúlt öt fordulóban ragyogó sikereket értek el, ne rontsa el az összképet, megkérem, rendesen viselkedjen, mert máskülönben el kell küldenem a kispadtól.” Rám nézett, majd ennyit reagált: “Ezek szerint azt mondod, hogy itt nem nyerhetünk?” Ekkor már tudtam, hogy nincs értelme a párbeszédnek. Pechemre a második félidőben a Pápa szerzett egy szabályos gólt, amit az asszisztensem intésére nem adtam meg. A mérkőzés után Véber telekürtölte a sajtót azzal, hogy én azt mondtam a szünetben, ma itt nem nyerhetnek. Na, abban az esetben például szerencsés lett volna, ha megvédhetem magam. A hiba után ráadásul engem is eltiltottak az asszisztenssel együtt.

A játékosok és az edzők eltiltása mindig nyilvános, azt viszont soha nem lehet tudni, hogy egy-egy hibázó játékvezető kapott-e büntetést vagy sem. Miért?

–  Régebben abból lehetett tudni, hogy a hibázó kolléga a következő fordulóban nem vezethetett. Amióta profi státuszt bevezették, nem mindig következetesek az ítélethozók. Van, akit eltiltanak egy rossz mérkőzés után, van, akit nem. A Diósgyőr meccsén nagyot hibázó asszisztens a következő fordulóban nem kapott küldést, de Solymosi Peti igen. Megjegyzem, jogosan, hiszen a játékvezető nem tudja a saját helyzetéből felülbírálni az assziszisztenst.

Nálunk a játékvezetők miért nem nyilatkozhatnak az általuk vezetett mérkőzésről? Németországban például akár bocsánatot is kérnek, ha rosszul döntenek egy-egy szituációban.

A csakfoci.hu Bede Ferenc segítségével járta körbe a témát, a korábbi kiváló FIFA-játékvezető a legkényesebb kérdésekre is válaszolt.

Tavaly ősszel a Ferencváros nyíltan bírálta Kassai Viktort egy Vasas-Ferencváros mérkőzés után. A FTC vezetői szerették volna elérni, hogy Kassai ne vezethessen nekik többet, de ezt az MLSZ nem hagyta. Ma le lehet iratkozni egy nem tetsző játékvezetőről?

– Régebben le lehetett. A szezon előtt minden klub vezetője megnevezhette azt a játékvezetőt, akit nem láttak szívesen. A bírók azonban ezt nem tudták, csak akkor derült ki számukra, amikor hosszú hónapokig nem vezettek az adott csapatnak.

Jó lenne, ha a játékvezetőket felnőtt, értelmes emberként kezelnék, ezzel sok félreértést el lehetne kerülni.  A nyilvánosság szemében szimpatikusabbak lehetnénk, ha az ő véleményüket is megismerhetnék, adott esetben pedig a hibájukat is elismernék.

A csakfoci.hu szerkesztősége kifejezetten nehezményezi ezt a helyzetet, és hivatalosan is javasoljuk az MLSZ-nek, hogy ebben az ügyben változtasson az eddigi eljáráson, és tegye elérhetővé a média munkatársai számára azt, hogy a játékvezetőktől is lehessen érdemi információt kapni, mert a szurkolók és az olvasók tájékoztatásának ez az alapja. Jelezzük, hogy ebben az ügyben az MLSZ illetékes bizottságához fordulunk.

Az előző szezonban a Ferencváros hatalmas offenzívát indított Kassai Viktor ellen. A klub vezetői azonban nem jártak sikerrel, mivel nem iratkozhattak le a bíróról, ugyanakkor Thomas Doll rendkívül súlyos büntetést kapott az MLSZ-tól. A Vasas – FTC (2-2) bajnoki után a német szakvezető a következőket mondta:

– Mintha nem lehetnénk bajnokok… Nyolcadik, vagy kilencedik büntető ez ellenünk, ilyet edzőként még nem tapasztaltam. Nem volt fegyelmezetlen a csapat, nem találok szavakat arra, ami hétről hétre ellenünk folyik. A csapat le van sújtva, olyan dolgokat fújnak le ellenünk, amiket egyszerűen nem értünk. Minden egyes mérkőzésen az az érzésünk – akárki ellen játszunk –, hogy a másik felet nem büntetik úgy, mint. Meg kellene kérdezni az illetékeseket, hogy miért mindig csak egy irányba fújnak. Ha megnézzük a Vasas elleni mérkőzést, egy méterrel léptem át a vonalat, és Kassai ezért állított ki, illetve kaptam kétmeccses eltiltást. Nagyon fura helyzet, hogy ekkora arroganciával zajlik a bajnokság.

Az MLSZ fegyelmi bizottsága először 2 millió forintra büntette Dollt, majd új eljárásában 1,5 millió forintra csökkentette a bírságot. A testület szerint „az MLSZ vonatkozásában olyan tényre közvetlenül utaló kifejezéseket használt Doll, amelyek alkalmasak arra, hogy az MLSZ működésével kapcsolatban a bizalmat megingassák”.

Puhl Sándor a Játékvezetői Bizottság alelnökeként pár éve még rendszeresen véleményezte az NB I-es bírók működését a Sport TV Harmadik félidő című műsorában.  A 2014/15-ös szezontól azonban erre már nem volt lehetősége, mivel az MLSZ összeférhetetlenség miatt letiltotta.

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője akkor ezt mondta az esettel kapcsolatban: – Úgy véltük, túlságosan előtérbe került a bíráskodás, pedig a játékvezető csak annyiban része a mérkőzéseknek, mint a háló vagy a szögletzászló, az a legjobb, ha észrevétlen marad. Puhl Sándor a továbbiakban elsősorban a bizottságban fejti ki a munkáját, szeretnénk, ha a Harmadik Félidő a cselekről és a gólokról szólna.

Az elmúlt hónapokban nagyon megrendült a bizalom Puhl Sándor vezette MLSZ JB-ben. Az országos kerettagok többségénél és az amatőröknél is kiverte néhány megmagyarázhatatlan döntés a biztosítékot.

Már 2014-ben arról cikkezett a Nemzeti Sport, hogy „másfél évtizede két ember, Puhl Sándor és Vágner László szembenállása osztja puhlistákra és vágneristákra a magyar labdarúgó-játékvezetők világát.”

Akkor Bede Ferenc így fogalmazott: „Igen, igaz a felvetés: vannak puhlisták és vágneristák, e két ember harca nyomja rá a bélyegét másfél évtizede a magyar focibíróvilágra. Egyidősek, együtt lettek topbírók, hogy mi történt kettejük közt, nem tudhatom. Amennyivel jobb volt Puhl a pályán, legalább annyival jobb Vágner a tárgyalóasztalnál vezetőként. Hogy én vágnerista lennék? Ha valaki elmondja Magyarországon az álláspontját, máris rásütik a bélyeget. Ehhez képest én Vágner idejében hagytam abba, nem voltunk jó viszonyban, nem engedte, hogy folytassam, pedig szerettem volna, azóta sem beszéltünk. Próbálok tárgyszerű maradni”.

Pár hete ismét napirenden van Puhl menesztése, amely különböző hírportálokon is előkerült:

– Itt az idő a vérfrissítésre, olyan embereket kell a játékvezetői bizottság élére tenni, akik nem a régi korban szocializálódtak, mint Puhl Sándor és Vágner László, akik már lassan húsz éve töltenek be felváltva vezetői szerepet. Eljött a generációváltás ideje - nyilatkozta a Rangadónak Bede Ferenc korábbi FIFA-játékvezető.
Bede hozzátette, az elmúlt húsz évben a játékvezetés központi irányítása szabta meg az irányvonalakat a szakmai és fizikai felkészülés terén is.

– Itt mindent központosítva, felülről mondanak meg, mint a diktatúrában. Puhl és Vágner irányításával működik már elég régóta a játékvezetői bizottság, valamint a megyéknél található elnöki székekbe is a hozzájuk közel álló emberek kerültek. Mindig az első számú vezető szakmai instrukciója határozta meg az egész ország játékvezetőinek működését. Meggyőződésem, hogy Puhl Sándor hatalmát évek óta Berzi Sándor, az MLSZ elnökségi tagja tartja életben – zárta a Rangadónak adott interjúját Bede.

Amennyiben az MLSZ Elnöksége a most zajló átfogó rendkívüli vizsgálat után meneszti Puhl Sándort és Hanacsek Attila alelnököket, akkor nagy kérdés, hogy mi lesz?

Marad-e Berzi Sándor MLSZ elnökségi tag a JB vezetője?

Ki legyen az az egy személy, aki felelős vezetője lesz a Bizottságnak?

Mennyire kap szabad kezet az új vezető a szervezetének kialakításában és a megyék irányításában?

Az biztos, hogy bárki is lesz a játékvezetők vezetője, az öröksége egy morálisan mélyponton lévő társadalmi szervezet, amely erkölcsileg és szakmailag is a lejtő alján van. Onnan neki csak felfelé lehet húzni a szekeret, mert ennél már nincsen lejjebb.

Az is biztos, hogy rövid időn belül 5-10 kollégát kell maga mellé venni, akik az adott szakterületen a maximális teljesítményt tudják nyújtani.

Nem elég csak a profikkal foglalkozni, most a nagyobb feladat az amatőrökkel lesz.

Fontos, hogy gyors stratégiai tervet dolgozzon ki az új vezető, amelyet már másnap el kell kezdeni megvalósítani. Ilyen lehet pl. a szervezeti rendszer teljes átalakítása, játékvezetői díjemelés, pontos és precíz nyilvántartás.

Hónapokon belül döntést kell arról hozni, hogy a radikálisan fogyó játékvezetői létszámot milyen módon lehet emelni, milyen jövőképet lehet a fiatal kollégák elé tenni.

Át kell szervezni az utánpótlás rendszert, az ellenőrzéseket és a megyékben folyó munkákat.

Nagy feladat lesz az, hogy a befásult, bólogató vezetők helyett fiatal, agilis vezetőket kell kinevezni a feladatok, megyék élére.

Érdemes átlapozni az MLJT néhány évvel ezelőtt készült tanulmányait. Akkor az volt a feladat, hogy a vágneri éra hibáit milyen módon lehetne kijavítani és felfelé ívelni a játékvezetést. Azokat a tanulmányokat több hónapos előkészítő munka után adták ki azok az emberek, akik most a puhli rendszer kiszolgálói. Igaz, akkor még náluk a szakmaiság dominált!

Előre kell nézni, de a múltat le kell zárni.

Idő kérdése volt, hogy mikor történik egy ilyen tragédia. A korábbi spori szerint vérfrissítés kell a játékvezetői bizottság élén.

– Itt az idő a vérfrissítésre, olyan embereket kell a játékvezetői bizottság élére tenni, akik nem a régi korban szocializálódtak, mint Puhl Sándor és Vágner László, akik már lassan húsz éve töltenek be felváltva vezetői szerepet. Eljött a generációváltás ideje! - nyilatkozta a Rangadónak Bede Ferenc korábbi FIFA-játékvezető.

És hogy hogyan jutottunk el a beszélgetésben idáig?

Mint ismert, hatalmas visszhangot váltott ki a múlt pénteki tragédia, amikor a Borsod megyei játékvezetők fizikai tesztjén az 54 éves K. Lajos elhunyt, miután extrém melegben kellett futnia 11 óra után. Bede Ferenc azt mondja, az említett két vezetőnél az elmúlt húsz évben – mivel folyamatosan ők irányítják felváltva Magyarországon a játékvezetést – mindig is teljesen természetes volt, hogy a legnagyobb melegben is le kell futni a fizikai tesztet, akár hőségriadóban is.

– Természetesen többször is felmerült, hogy ez nem helyes, de az általános szlogen mindig az volt, hogy a meccsen is ilyen meleg van. Sajnos ez a szemlélet uralkodott folyamatosan náluk, ezen nem tudtak változtatni, pedig vannak más prioritások is, mint például az élettani dolgok. Habár annak idején Puhl Sándor is mindig reggel ötkor szeretett futni, amikor aktív játékvezető volt – zárójelben jegyzem meg. A mérkőzésen, ha extrém időjárás van, akkor ott jobban be tudja osztani a játékvezető az energiáját, valamint a játékosokat is megterheli a nagy meleg, így a játék irama is lassabb. A megyei játékvezetőknél pedig sokkal veszélyesebb ilyen körülmények között futni, mint az NB I-eseknél, hiszen ők nem olyan felkészültek fizikailag, és idősebbek is találhatók közöttük. Idő kérdése volt, hogy mikor történik egy ilyen tragédia, hiszen korábban is nagyon sokszor estek már össze játékvezetők teszteken, csak haláleset nem történt, ezért ez nem került reflektorfénybe – folytatta a Rangadónak adott nyilatkozatát a korábbi NB I-es játékvezető.

Lehetőségként hangsúlyozták, hogy póttesztre is lett volna lehetősége annak, aki jelzi, hogy rosszul van és inkább nem vállalja a futást, Bede szerint ez azonban nem olyan egyszerű.

– Ez azért ennél bonyolultabb és diktatórikusabb rendszer. A kollégák célja az, hogy működjenek és pénzt keressenek, a póttesztre pedig minimum egy hónapot várni kellett volna, ezért nyilvánvalóan inkább mindenki megszakad, hogy időben elvégezze a fizikai felmérést. Ne gondoljuk álszerénységből, hogy mindenkit csak a sport szeretete vezérel. Ki az az ember, aki szereti, ha őt szidják megye hármas körülmények között? Semmi kivetnivaló nincs abban, hogy pénzkereseti lehetőséget látnak ebben a játékvezetők alacsonyabb szinten is – válaszolta a 2010-ben visszavonuló korábbi bíró.

– Hallom, már egyetemen is oktatják a játékvezetést, de azért még hőségriadóban futtatnak embereket – márpedig ehhez nem kell diploma, hogy rájöjjenek, ez nem normális – folytatja Bede. – Biztos vagyok benne, hogy a sajnálatos esemény után bevezetnek olyan intézkedést, hogy hőségriadóban nem lehet fizikai felmérést végezni. Ezzel csak az a baj, hogy mindig utólag találunk ki valamit, ez megelőzhető lett volna korábban. Ezt azonban a legfelsőbb vezetés nem ismerte fel eddig, és mivel kézi vezérlés folyik fentről, minden megyében ezeket a módszereket alkalmazták.

A jelenleg a Digi Sport játékvezetői szakkommentátoraként is tevékenykedő szakember azt is elmondta, hogyan lehetne változtatni a tesztek lebonyolításán.

– Azt gondolom, hogy amatőr szinten tavasszal és ősszel kellene tartani a fizikai teszteket, nyáron ezt nem kellene erőltetni a megyéken. Ha elkezdődik a bajnokság őszi szezonja, akkor eleinte elég lenne érvényes sportorvosi igazolást felmutatniuk a játékvezetőknek, majd pedig néhány héttel később, amikor már nincs kánikula, akkor kellene lefutni a fizikai tesztet. Az a néhány eltelt forduló nem oszt nem szoroz, ha valakinek ezután nem sikerül a fizikai, akkor utána nem kap meccset – ez csak technikai kérdés.

Bede hozzátette, az elmúlt húsz évben a játékvezetés központi irányítása szabta meg az irányvonalakat a szakmai és fizikai felkészülés terén is.

– Itt mindent központosítva, felülről mondanak meg, mint a diktatúrában. Puhl és Vágner irányításával működik már elég régóta a játékveztői bizottság, valamint a megyéknél található elnöki székekbe is a hozzájuk közel álló emberek kerültek, így Borsodban is ez a helyzet. Mindig az első számú vezető szakmai instrukciója határozta meg az egész ország játékvezetőinek működését. Meggyőződésem, hogy Puhl Sándor hatalmát évek óta Berzi Sándor, az MLSZ elnökségi tagja tartja életben – zárta a Rangadónak adott interjúját Bede.

„Előbb néző legyen, aztán videóbíró; az MLSZ megvédhette volna Kassait” – Bede komoly kritikái.

A korábbi FIFA-játékvezető Bede Ferenc is beszélt a múlt heti, komoly visszhangot kiváltott Real Madrid-Bayern mérkőzésről és Kassai Viktor játékvezetéséről.

Bede a Digi Sport Reggeli Start műsorában nyilatkozott először a találkozó kulcspillanatairól, de az MLSZ csendben maradását is megemlítette.

A sorsdöntő hibákról

– Vidal kiállítása nem a legmegfelelőbb időben történt, az egy helytelen döntés volt. Akkor már látszott, hogy hosszabbítás lesz, és a Bayern egy emberrel kevesebbel játszik. És, ha egy ilyen kiállítás nem egyértelmű, akkor azt biztos, hogy szóvá teszik. Erre jött rá sajnos, hogy az asszisztens is hibázott, amikor Ronaldo gólját megadták. Attól a Gyuritól (Ring György – a szerk.), aki eddig centis leseket eltalált, most ez kapitális hiba volt. Ez a kettő döntő hiba volt.

A videóbíró bevezetéséről

– Biztos vagyok benne, hogy a videóbírót bevezetik. Ha 20 év múlva beszélgetünk, majd azt kérdezik, miért nem vezették be 30 évvel korábban? A technikát a labdarúgásból sem lehet mellőzni. Mindenki látja, hogy egy-egy ilyen botrányos mérkőzésnél mindenki a videóbíró után kiált. Szerintem azonban a prioritás, hogy a nézők jöjjenek a stadionokba. Furcsa rendszer, ahol már hat játékvezető van, videóelemzés és szinte minden van, csak éppen néző nincs. Fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk. A nézők visszajövetelének meg kell előznie a videóbíró bevezetését.  Persze, ha van rá pénz, lehet, hogy bevezetik. Csak én ezt komikusnak tartanám.

Kassai jövőjéről, és az MLSZ csendben maradásáról

– Kapott már támadást, mert az Eb-ről is úgy kellett hazajönnie, bár ott csapathiba vezetett ehhez. Most lesz vagy négy -öt hónap, amíg lecsillapodnak a hullámok, mert az U20-as vébén is ott lesz. Látom azonban, hogy a többi BL-bíró is elkövetett komoly hibákat ebben a fordulóban, így összességében sajnos el kell fogadni, hogy ilyen szinten is hibáznak a bírók. Nem lesz egyszerű, de mindig föl kell állni. Láttuk, hogy a hazai lapokban milyen cikkek, támadások jelentek meg, de az MLSZ semmit nem közölt, semmit nem adott ki. A Játékvezetői Bizottságnak, amit Puhl Sándor kisebb megszakításokkal már 17 éve vezet, ebben az esetben meg kellene szólalni. Főleg azért, mert a televízióban, az El Clásico után már komolyan kiértékelte a spanyol bírót. Ebben a helyzetben a szakmai bizottság vezetőjének kellene mondani valamit. Lehetne védeni is a Viktort, hogy milyen hibák, például asszisztensi tévedések vezettek ide. Nagyon csendben vagyunk…

A labdarúgó Bajnokok Ligájában Kassai Viktor madridi ténykedése kapcsán a Nemzeti Sport megszólaltatta Bede Ferenc korábbi FIFA-bírót, aki szerint két súlyos hibát követett el a magyar játékvezetői stáb a keddi mérkőzésen.

„Mintha a hat eggyel záruló Barcelona–PSG meccsen lettünk volna, annyi esemény történt a második félidőben – mondta a Nemzeti Sportnak az 51 esztendős sportember. – A Bayern München tizenegyesét megelőző szituációban Casemiro ütemkéséssel lépett be Arjen Robben elé, de hogy rálépett-e a lábára vagy sem, az nem egyértelmű. Kassai Viktor döntése, a büntető megadása elfogadható. Akkor kellett volna igazán magyarázkodnia, ha nem adja meg. Arturo Vidal második sárga lapja azonban nem indokolható. Becsúszó szerelésénél csapattárshoz továbbította a labdát, és bár a mozdulatsor végén valóban buktatta Marco Asensiót, szabálytalansága nem ért sárga lapot, főleg nem másodikat, tehát nem kellett volna kiállítani – ez volt az egyik súlyos hiba. A másik pedig Cristiano Ronaldo második góljának megadása, hiszen a portugál játékos egyméteres lesen állt az indítás pillanatában, a vonalban helyezkedő Ring Györgynek ezen a szinten észre kellett volna vennie."

Cristiano Ronaldo harmadik gólját is lesállás előzte, igaz, csak néhány centiméterrel „lógott be” Marcelo passzánál, ezzel kapcsolatban Bede Ferenc egy érdekességre hívta fel a figyelmet: „Amikor Marcelo megindult a labdával a Bayern védelme felé, Tóth Vencel asszisztens – helyesen – a vendégek utolsó mezőnyjátékosával egy vonalban helyezkedett. Csakhogy a brazil balhátvéd óriási lendülettel betört a védők mögé, fizikailag képtelenség lett volna lépést tartani vele az oldalvonalnál, ezért maradt le tőle méterekkel a partjelző. Mindamellett Cristiano Ronaldo épphogy lesen volt, az akció továbbengedése a hibahatáron belül van.”

Bede Ferenc elmondta, az UEFA játékvezetői bizottsága a vitatott ítéletekről készült felvételek megtekintése alapján alakítja ki véleményét Kassai teljesítményéről, ez azonban – véli a korábbi FIFA-bíró – nem lesz hatással a pályafutására.

„Kassai Viktor májusban a Dél-Koreában rendezendő U20-as világbajnokságra utazik, ott vezet majd mérkőzéseket, addig eleve nem kapott volna nagyobb feladatot az európai kupákban. Nem ő az egyedüli topbíró, aki hibázott karrierje során, meggyőződésem, hogy szeptembertől ismét vezethet rangos európai kupamérkőzéseket."

Az elmúlt időszakban nagyon meggyengült a puhl-i királyság mint szakmailag, mint erkölcsileg. Ezért a döntéshozók Bede Ferenc egykori kiváló játékvezetők nevezeték ki a JB. szakmai vezetőjének.

Ferenc péntek délután már munkához is látott.

Főbb intézkedése az volt, hogy menesztette Gaál Gyöngyit az MLSZ JB irodájának éléről. Helyére külsős szakembert kíván hozni, aki az országos játékvezetők mindennapjait koordinálja.

Sajtókapcsolatokért felelős személyt is kinevezett, akinek a fő feladata a játékvezetőkkel kapcsolatos sajtómegjelenések koordinálása lesz.

Az újdonsült szakmai vezetőnek 30 napon belül részletes cselekvési tervet kell letenni a döntéshozók asztalára, amelyben megnevezi a rövid (akut), középtávú és hosszútávú programját.

Sok sikert Feri!

A sporttörvényt is módosítaná Kubatov Gábor, az FTC elnöke annak érdekében, hogy büntetlenül lehessen kritizálni a játékvezetőket.

Nem tudja megemészteni Kubatov Gábor, az FTC elnöke, hogy kétmillió forintos bírsággal sújtotta az MLSZ fegyelmi bizottsága a zöld-fehérek vezetőedzőjét, Thomas Dollt, mert kritizálta a játékvezetőket. A sportvezető szerint egy demokratikus országban szabadon lehet véleményt mondani bárkiről és bármiről.

– Ebben az országban bárki szabadon bírálhat bármely közjogi méltóságot, politikust, színészt, sportolót, de ha egy-egy játékvezetőről és az ítéleteiről mond véleményt, akkor súlyosan megbüntetik, legyen szó akár fe­rencvárosi, akár bármilyen más klubhoz tartozó szakemberről. Nem is ismerek olyan szereplőt, akit ne lehetne büntetlenül kritizálni, kivéve a bírói kart és az MLSZ-t. Az én demokrácia-felfogásomtól ez távol áll – mondta az MTI-nek Kubatov, aki hozzátette: országgyűlési képviselőként megfontolja, ha csak ez az út járható, akkor kezdeményezni fogja akár a sporttörvény módosítását is.

Bede Ferenc, korábbi nemzetközi játékvezető szerint is szükség van a bírói rendszer megreformálására, ám irreálisnak tartja azt a felvetést, miszerint kerüljön be a sporttörvénybe a bírók szidása.

– Nem tudom, hogy a sporttörvény melyik paragrafusába szeretnék beleírni, hogy lehessen szidni a bírókat. Egyáltalán ki kritizálhatja a já­tékvezetést? A szur­kolók, a sportvezetők, a vezetőedzők vagy a játékosok? – fogalmazott a Borsnak Bede. – Úgy gondolom, reformra szükség van, ám nem olyanra, amilyet Kubatov Gábor szeretne. A hatbírós rendszert kellene megszüntetni, mert ettől nem lett magasabb színvonalú a játékvezetés. A másik nagy probléma, hogy az NB I-es meccseken akár négy felügyelő is figyeli a bírók munkáját, ilyen a világon máshol nincs. A harmadik pedig, hogy generá­cióváltásra lenne szükség a bírói vezérkarban. Puhl Sándor ideje lejárt, vele már nem lehet véghezvinni a reformokat.

Nincs sok értelme a Kubatov Gábor által javasolt játékvezetői reformnak - nyilatkozta a Hír Televíziónak Bede Ferenc, volt nemzetközi játékvezető. Arra is emlékeztetett, hogy a Fradi-elnök javaslatainak egy része a nemzetközi szabályozás miatt megvalósíthatatlan.

A játékvezetői testület is össze volt zavarodva az elmúlt időszakban?  -  fogalmazott a Fidesz pártigazgatójaként is tevékenykedő Kubatov.

Mély nyomot hagyott benne az őszi, 2-2-re végződő Vasas-Ferencváros rangadó, amelyen Kassai Viktor négy büntetőt is megítélt, ebből hármat az angyalföldi gárda javára.

A Fradi a meccs után azt kérte az MLSZ-től, hogy a korábban a világ legjobbjának is megválasztott bírót tartsák távol a klub meccseitől. Évzáró sajtótájékoztatóján Kubatov Gábor még tovább ment: szerinte ideje fellépni a csapatát sújtó súlyos bírói tévedések ellen.

Azt fogjuk kérni, hogy a meccsjegyzőkönyveket hozzák nyilvánosságra, a meccsellenőri jelentéseket semmi titok nincs bennük hozzák nyilvánosságra. A bírói jelentéseket hozzák nyilvánosságra. A bíróknak van rádiójuk, a rádióforgalmazásba lehessen belehallgatni, hogy egy meccsen mit történik, és mi nem. A bírói értekezleteknek és a fegyelmi bizottság értekezleteinek a szó szerinti jegyzőkönyvét hozzák nyilvánosságra: ki mit nyilatkozott, és mivel indokolta. Úgy gondolom, hogy ez viszi előre a futball ügyét, pártoskodásnak ebben nincs helye -  jelentette ki a Ferencváros elnöke.

A Kubatov által említett jegyzőkönyvek egy része már most nyilvános, egy részüknél viszont a nemzetközi szabályozás tiltja a közzétételt  ezt Bede Ferenc korábbi FIFA-játékvezető mondta a Hír TV-nek.

A jegyzőkönyv nyilvános, hiszen az MLSZ rendszerén meg lehet nézni. Az nem nyilvános, amit a játékvezető egy rendkívüli eseménykor, például kiállításkor leír, ez igaz, de az elmúlt évtizedekben soha nem volt nyilvános. És ne felejtsük el, hogy az UEFA-nak a tagja vagyunk, ahol vannak bizonyos normatívák, amelyeket előírnak számunkra a játékvezetésben, és abban ugyanúgy titkosak a játékvezetői jelentések.

Ezeket szerintem továbbra is ugyanígy kell kezelni. A másik a bírói értekezletekről szóló hanganyagfelvétel ? ugye a profi bíróknak van értekezletük, ahol konklúziókat vonnak le a fordulókról.

Gondoljunk bele, hogy a Ferencvárosnál is a taktikai értekezletet senki nem veszi fel, és nem adja ki a közönség számára, ahogy az a csapaté, ez ugyanúgy a játékvezetők belügye -  nyilatkozta Bede Ferenc.

Bár a korábbi játékvezető a Kubatov-listával nem ért egyet, a hazai játékvezetésben tapasztaltakon változtatna.

Érdemes a hat játékvezetős rendszeren -   ezt már Hemingway úr, a Honvéd tulajdonosa is említette - elgondolkodni, hogy van-e a tapasztalatok alapján értelme. Egy mérkőzésen tudomásom szerint négy ellenőr van: van egy játékvezető-ellenőr, van két asszisztensellenőr, van egy szuperellenőr. Négy ellenőr csak meg tudja fogalmazni azokat a dolgokat, amelyek a játéktéren történnek. Mivel a mai világban médiakontroll alatt van a játékvezetés az NB I-ben, mindent vissza lehet ellenőrizni-  véli Bede.

forrás: hirtv.hu

Lassan az az érzésünk, hogy az történik az MLSZ JB-ben, amit Bede Ferenc mond. Ő legalább megszólal. Sokan már a "puli" utódját látják benne. Kubatov Gábor évértékelő beszédében többek között arról is szót ejtett, hogy megreformálnák a játékvezetői rendszert.

A Bors Bede Ferencet, korábbi nemzetközi játékvezetőt kérte meg arra, hogy a hat pontban összefoglalt terveket kommentálja. Alább az egyes reformjavaslatok, valamint Bede hozzájuk fűzött elemzései.

1. Hozzák nyilvánosságra a meccsek jegyzőkönyvét. A játékvezetői jelentés kivételével a jegyzőkönyv az MLSZ rendszerében nyilvános - nyilatkozta Bede.
2. Legyenek nyilvánosak a bírói jelentések. Ide kerülnek a rendkívüli események, kiállítások. Ez soha nem volt nyilvános, nem is lenne értelme. Az NB I médiakontroll alatt van, olyat úgysem tudnak írni, amit ne lehetne videóról ellenőrizni.
3. Legyenek nyilvánosak az ellenőri jelentések. Maximum akkor van rá mód, ha változtat az UEFA, amely szintén bizalmasan kezeli ezeket a dokumentumokat.
4. Hozzák nyilvánosságra a bírói értekezletek jegyzőkönyvét. Időközönként itt értékelik ki a profi bírók munkáját. A csapatoknál sem szokás a taktikai értekezleteket nyilvánosságra hozni, ahogy az a csapatok, ez a játékvezetők belügye.
5. Hozzák nyilvánosságra a fegyelmi bizottság értekezleteinek jegyzőkönyvét. A fegyelmi döntések indoklását eddig is mindig megkapták a klubok.
6. Bele lehessen hallgatni a játékvezető és segítői közötti rádióbeszélgetésbe. Ez a külvilágra nem tartozik, de ha szükséges, a fegyelmi bizottság felhasználhatná.