A labdarúgó játékvezető testület elnökségének legutóbbi ülésén megtárgyalták, hogy kiket javasoljanak a FIFA-keretbe. Egyetlen új név került a hetes csapatba, ami azt jelenti, hogy egy játékvezető viszont búcsúzott ettől a testülettől.

A keret javasolt tagjai: Hartmann, Huták, Molnár, Németh, Puhl, Varga S. és Vágner.

A keretből kiesett Plasek, akit sérülése miatt voltak kénytelenek kihagyni.

Ezt a névsort a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek még jóvá kell hagynia.

A közeljövőben újabb jelentős nemzetközi mérkőzéseken működnek közre magyar labdarúgó-játékvezetők.

A legnagyobb feladat Németh Lajosravár, aki két komoly tétmérkőzésre is név szerinti meghívást kapott. Először 1990. október 24-én bíráskodik Huták és Lázin közreműködésével az Aston Villa—Internazionale UEFA Kupa-összecsapáson, majd november 21-én, a Hollandia—Görögország EB-selejtezőn fújja a sípot. A két partjelző Hartmann és Roxin lesz. Előtte egy héttel, november 13-án Varga Sándor vezeti — Márton és Drigán közreműködésével — a Törökország—Lengyelország olimpiai selejtező mérkőzést.

1986-os mexikói VB-n is járt Németh Lajos!

Németh Lajos 1944. augusztus 14-én született Gyomaendrődön. Első csapata a Gyomai SE volt, majd a katonaideje egy részében a Honvéd Szalvai SE együttesében játszott. Ott figyeltek fel rá a Bp. Honvéd vezetői, felvezényeltették a fővárosba. A tehetséges csatár az 1967-es bajnoki évben tíz mérkőzésen játszott a piros-fehéreknél az élvonalban, két gólt szerzett. 1968-ban visszakerült szülőmegyéjébe, a Békéscsabai Előréhez. A második vonal gólkirálya lett, az 1973–74-es idény végén feljutott a lila-fehérekkel az első osztályba. A következő négy szezonban, 1978 tavaszáig az első osztályban futballozott. 101 mérkőzésen játszott a legmagasabb osztályban. 1974-ben, még NB I/B-s játékosként, éppen Békéscsabán, szerepelt az utápótlás-válogatottban, a hollandok elleni Eb-negyeddöntőben. Csereként beállva góllal segítette a Gujdár – Varga S. (Virágh), Kocsis I., Csorna, Vépi – Dunai III, Kunszt – Pénzes, Németh L. (Komjáti), Kiss T., Becsei csapatot a győzelemhez. (Játszott később a szovjetek elleni, harkovi elődöntőben is. Bár a döntőkben már nem lépett pályára, utánpótlás Európa-bajnoknak mondhatta magát.)

Visszavonulása után a játékvezetők táborába lépett. 1981 és 1992 között működött az NB I-ben, 1983 és 1990 között volt FIFA-kerettag. Sok különleges találkozón vezetett, egyik volt ezek közül az 1989. júniusi Szeged–Vasas osztályozó. Vezetett két Magyar (Népköztársasági) Kupa-döntőt, először 1984-ben a Siófok–Rába ETO, majd 1992-ben az Újpesti TE–Vác találkozót.

Játékvezetői pályafutásának legemlékezetesebb sikere a mexikói világbajnokságon való részvétele volt. Az 1986-os Mundialon vezetőbíróként működött közre a Dánia–Skócia találkozón, további öt mérkőzésen pedig partjelzőként segédkezett.

2014. januárjában, 69 évesen hunyt el.

Képes Sport 1986-ban az alábbiakat írta:

Az a nap is pontosan úgy kezdődött, mint a többi. Reggel felkelt, felült a kerékpárjára, elhajtott a munkahelyére, ott végezte szokásos teendőit Amikor estefelé hazament, mint mindig, akkor is bekapcsolta a rádiót. A sporthírek alatt azonban belemarkolt a karosszék támlájába, percekig szóhoz sem jutott, felesége, aki közel húsz éve hű társa, megijedt. Jól ismeri férjét, szeméből, arckifejezéséből a nehéz pillanatokban is tudott olvasni. Most azonban valami olyasmi történt, amit ő sem volt képes megfejteni. A végtelennek tűnő időt végül is 16 éves Attila fiuk törte meg: „Apu, utazol Mexikóba!?!?”

Németh Lajos és családja azon a hideg, borús, ködös, ám szám ukra csodálatos januári estén tudta meg, hogy a FIFA jelölte a magyar bírót a világbajnokságra. Másnap állandóan foglalt volt a Városi Tanács Sportfelügyelőségének telefonja — itt főelőadó Németh Lajos —, mindenki gratulált neki, sorra kapta az üdvözlő táviratokat.

Pedig az, hogy végül is őt választották, nem meglepetés. Eddigi játékvezetői múltja, rendszeres kiváló minősítése alapot adott arra, hogy a legnagyobb tornán, a Mundiálon is számítsanak rá.

Németh Lajos 42 éves, 101 mérkőzést játszott az élvonalban, tíz alkalommal a Bp. Honvéd mezében, a többit szülőföldje, a Békéscsaba színeiben. Az argentínai vb évében, 1978-ban hagyta abba a futballt, s tulajdonképpen ekkor döntötte el, hogy rablóból pan­dúr, azaz játékosból bíró lesz.

Három évvel később, 1981. augusztus 21-én, a Csepel— PM SC mérkőzésen mutatkozott be — sikerrel. Igaz, akkor még nagyon szerény, amatőrök számára is alig ajánlott 200 schillinges órával vezette a mérkőzést, volt is bonyodalom belőle, bőven.

Az óra természetesen elromlott, vagy izgalmában talán ő nyomta meg, kétszer, a lényeg az, hogy segítőinek köszönheti, senki nem vette észre a kínos helyzetet. Amilyen rosszul sikerült a bemutatkozás — mármint a balszerencsés időmérés miatt — annál jobb volt a folytatás.

Azóta 62 mérkőzésen bíráskodott az élvonalban, s 61-szer lengette a zászlót. Vezetett vb-selejtezőt (1), barátságos, nemzetek közötti találkozókat (2), ifjúsági E b- (5), UEFA Kupa- (1), K E K - (4), BEK- (2) mérkőzéseket.

Németh Lajos most a világbajnokságra, Mexikóra, az ottani körülményekre, s a tét miatt rendkívül nehéz mérkőzésekre készül.

Nem járt még az amerikai kontinensen, bújja a könyveket, a szakirodalmat. Erőnléte kiváló, hetente háromszor — felesége fogalmazása szerint — kifejezetten önsanyargató edzéseket tart, s a többi napon sem marad el a futás, a gimnasztika, és természetesen a kerékpározás.

Munkahelyén nem csak a számára kedvező időbeosztás kialakításában segítik, hanem abban is, hogy minél jobban tanulja a német nyelvet, naponta 2—3 órát beszélgetnek vele németül, s arra is marad idő, hogy a spanyolt annyira elsajátítsa, hogy ne lehessen eladni az aztékok földjén.

Hatodikként — Hertzka Pál, Zsolt István, Dorogi An dor, Emsberger Gyula, Palotai Károly után — fújja a sípot a Mundiálon, és így e sorozat nem szakad meg, a magyar játékvezetők 1954 óta minden világbajnokságon részt vesznek.

Ars poeticája: kiállítani sokkal könnyebb, mint pályán tartani.

Mindig is téma, hogy a küldök nem biztos, hogy elfogulatlanul végzik a munkájukat, amit a statisztikák is alátámasztanak! Már 1990-es években is téma volt az újságban:

Az 1986-os vb-n ő vezette a Dánia-Skócia találkozót Nezahualcóyotl városában, ahol a skandinávok Elkjaer-Larsen góljával nyertek. A magyar sípmester segítői a német Siegfried Kirschen és a szaúd-arábiai Fallaj Al-Shanar voltak. E meccsen kívül további öt találkozón partjelzett.

Óriási élmény volt mindegyik meccs. Sajnos, a magyar válogatott korán hazautazott, nekem sikerült a vébé végéig ott maradnom - nosztalgiázott a Síp és Zászló országos játékvezetői kiadvány legutóbbi számában Németh Lajos. Játékosként 101-szer játszott az NB I-ben békéscsabai színekben (18 gólt szerzett), az NB I B gólkirálya volt, tagja az 1974-es utánpótlás Európa-bajnok válogatottnak. Játékvezetőként 1978-ban vizsgázott le, két évvel később debütált az NB II-ben a Ganz MÁVAG-BVSC mérkőzésen, rá egy évre a Csepel-Pécs találkozó volt az első élvonalbeli meccse. Két esztendővel később lett FIFA-játékvezető. Pályafutása befejezése után a Békés megyei JB oktatási bizottságát vezette, ellenőrként járta a pályákat. Az utóbbi években már csak annyi kapcsolata volt a sportággal, hogy kijárt szeretett klubja, az Előre meccseire.

A játékvezetői lapban nyilatkozta:

Vallom: a játékvezető kezében van a síp, ha igényli a helyzet, felül kell bírálnia az asszisztensét. Nem szabad dölyfösnek lennie, de igenis fel kell vállalni a nehéz döntéseket. Az asszisztenseknél a leshatár pontos követése a legfontosabb, mert csakis így maradnak hitelesek. Németh Lajos 69 évesen hunyt el. Emlékét megőrizzük.  

Forrás: Facebook - Arany Tamás  

1962-ben Gyomán kezdte a labdarúgást, különféle korosztályos csapatokban, csatárként rúgta a labdát. Hamar a megyeszékhelyre került a helyi katonacsapathoz, a Honvéd Szalvai SE-hez. Ott figyeltek fel rá a Honvéd vezetői. Tíz alkalommal játszott a Sipos Ferenc, Komora Imre, Tichy Lajos, Szendrei József, Tóth Kálmán fémjelezte gárdában. Békéscsabára került, ahol az NB I/B gólkirálya lett. Itt, a hazai közönség előtt ölthette magára az utánpótlás válogatott mezét, a Magyarország-Hollandia (3?1) találkozón, ahol góllal mutatkozott be.

Tagja volt az 1974-es utánpótlás Európa-bajnokságon győztes csapatnak. Lehetőséget kapott arra is, hogy 1969-ben a Békéscsaba NB I-es csapatában is kipróbálhassa játékos képességeit. Edzőjének elképzelése szerint, a tapasztalt játékost a csatár posztról visszavonta irányító középpályásnak, ahol remekül teljesített. Az aktív labdarúgást 1978-ban fejezte be. A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának válogatottjában folyamatosan szerepelt. NB I-es mérkőzéseinek száma: 101, góljainak száma: 18. Játékvezetésből

1978-ban vizsgázott. Békés megyében különböző labdarúgó osztályaiban gyorsan megszerezte a szükséges tapasztalatokat. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára 1979-ben lett országos utánpótlás játékvezető, majd az év végén NB II-es, országos játékvezető kerettag.

Az első NB-es mérkőzése 1980-ban a Ganz-MÁVAG-Budapesti VSC találkozó volt. A kitartó munka eredményeként 1981-ben csatlakozhatott az NB I-es játékvezetők csoportjához. Debütálásánál egyik segítő partbírója Győri László megyei kollégája volt. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1988/1989-es bajnoki idényben 14 mérkőzés vezetésére kapott megbízást. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1992-ben búcsúzott.

NB. II-es mérkőzéseinek száma: 49. NB. I-es mérkőzéseinek száma: 152

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának felterjesztése alapján 1983. január 1-jén lett FIFA játékvezető. Több válogatott- és klubmérkőzésen volt játékvezető vagy működő társának segített partjelzőként. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 8. helyet foglalja el.

Az első nemzetek közötti mérkőzésén partbíró lehetett Łódźban, a Lengyelország-Spanyolország barátságos mérkőzésen, amit Jaczina Róbert vezetett. Az 1986-os világbajnokságon a Dánis-Skócia mérkőzés vezette, de öt másik világbajnoki mérkőzésen partjelzőként (akkor még így hívták) tevékenykedett.

fourfourtwo.hu

Palotai, Németh, Puhl, Kassai. Egy közös dolog van a négy névben: magyar labdarúgó játékvezetőként az elmúlt negyven évben csak ők működtek közre labdarúgó-világbajnokságon. Írásunk apropóját az adja, hogy négyük közül a legjobban az endrődi származású csabai sípmestert felejtették el az illetékesek. Németh Lajossal - aki amúgy az Előre futballistájaként is maradandót alkotott - kedvenc törzshelyén a békéscsabai Kétbalkezes Előre presszóban beszélgettünk.

- Azt olvastam Önről, hogy az 1974-ben NB I-be jutott békéscsabai Előrében még csatárként szerepelt.

- Igen, a Láza-féle csapat tagja voltam, de a futballhoz elég kacskaringós úton jutottam, tudniillik középiskolás koromig csak kézilabdáztam. Ezután viszont Endrődön a megye I-es focicsapatba igazoltam, majd katonaként a Szalvaiba vonultattak be, ahonnan átkerültem a budapesti Honvédba. Itt tíz bajnokin Tichy Lajosék mellett játszhattam az NB I-ben is. Leszerelést követően 1968-ban szerződtem Békécsabára, ahol rögtön megnyertük az NB II-es bajnokságot, majd pedig hat esztendővel később feljutottunk az első osztályba. Itt 1978-ig fociztam valóban csatárként, majd amikor harmincnégy évesen az akkori edzőnk, Mészőly Kálmán kitalálta, hogy legyek hátvéd, nos akkor inkább abbahagytam a labdarúgást. Addigra már letettem a játékvezetői vizsgát és átnyergeltem erre a területre.

- Emlékszik még az első meccsére játékvezetőként?

- Persze, igazi rangadó volt a Május 1. TSZ-Gerla összecsapás, három évre rá már az NB I-ben fújtam, majd 1983 és 1991 között jöttek a nemzetközi összecsapások. Nem számoltam soha össze hányszor voltam külföldön, de a százegy futballistaként elért NB I-es meccsemnél többször vettem részt nemzetközi mérkőzésen.

- A csúcs gondolom az 1986-os év volt.

- Hát igen, akkor rendezték a mexikói világbajnokságot, ahol a Skócia-Dánia mérkőzést vezettem, majd pedig további öt mérkőzésen partjelzőként ténykedhettem. Óriási élmény volt részt venni ezen a világeseményen.

- Melyik volt a ?legrázósabb mérkőzése"?

- Akadt néhány ilyen, főleg itthon. Engem mindig a keményebb meccsekre osztottak be, de a futballistákkal meg tudtam értetni magam, mert mindig az ő szemükön keresztül próbáltam döntést hozni a pályán, és talán ezért is fogadtak el annyira. Régebben nagy divatja volt a kettős rangadóknak, telt ház előtt a Népstadionban. Na, ott sokszor vezettem a Fradi-Dózsa rangadókat. De volt egy szegedi meccs 1989-ben, ami kis híján botrányba fulladt. A Szeged a Vasassal vívott osztályozó mérkőzést az NB I-be jutásért. Az első meccsen a fővárosban 1-1 lett az eredmény. A Tisza-parti visszavágón nyolcvankilencedik percig 0-0-ra álltak a csapatok, és már mindenki a hazaiak feljutását ünnepelte. Ekkor azonban a szegedi hátvéd, Szabó Gyula teljesen feleslegesen kezezett a saját büntetőterületén belül. Az ajándék tizenegyesnek köszönhetően a Vasas maradt az NB I-ben. A nézők csalódottságukban berohantak a pályára, óriási sprintet levágva sikerült kollégáimmal együtt bemenekülni az öltözőbe. Valóságos lincs hangulat alakult ki, a rendőrök csupán órák múlva tudtak minket kimenekíteni. Elismerem, hogy akkor majdnem halálfélelmem volt. Egy másik hasonlóan félelmetesen induló történet a Fradi pályán zajlott le. Véget ért már a meccs, a kollégáimmal az öltözőfolyosón voltunk, amikor megjelent egy tagbaszakadt nagy ?hústorony". Azt kérdezte tőlünk, hogy melyikünk Németh Lajos. Válaszoltam neki, hogy én vagyok az. Mondta, hogy jó, akkor kövessem. Kicsit félve mentem utána, de amikor megszólalt és közölte, hogy Ő Endrődön a Nadrág utcában nőtt fel, és úgy tudja, hogy én meg az ahhoz közeli Liliom utcában. Ekkor megnyugodtam, s kiderült, hogy ez az óriás falumbeli pedig Varjú Vilmos, az olimpia bronzérmes súlylökő. Vilivel sokáig anekdotáztunk a Fradi pálya büféjében.

- Mostanában nem lehet hallani Önről. Ellenőrként pedig még javában részt vehetne a meccseken. Hihetetlennek tűnik, de a maiak nem kíváncsiak a véleményére?

- Nyugdíjasként élem az életemet. Hétköznapokon társadalmi munkában bejárok a szövetségbe, kisebb dolgokat elintézni, de a játékvezetéssel, játékvezetőkkel nincs semmilyen kapcsolatom. Valamilyen okból kifolyólag úgy alakult, hogy a bíráskodás befejezése után nem kerültem be az országos ellenőri keretbe, csak itt a megyén belül jártam a pályákat, de 2008-ban azt is befejeztem. Szabadidőmben legtöbbször a barátom, Lukoviczki Vili kocsmájában, a Kétbalkezes Előrében biliárdozom vagy pedig horgászni járok.

Palotai, Németh, Puhl, Kassai. Egy közös dolog van a négy névben: magyar labdarúgó játékvezetőként az elmúlt negyven évben csak ők működtek közre labdarúgó-világbajnokságon. Írásunk apropóját az adja, hogy négyük közül a legjobban az endrődi származású csabai sípmestert felejtették el az illetékesek. Németh Lajossal - aki amúgy az Előre futballistájaként is maradandót alkotott - kedvenc törzshelyén a békéscsabai Kétbalkezes Előre presszóban beszélgettünk.

- Azt olvastam Önről, hogy az 1974-ben NB I-be jutott békéscsabai Előrében még csatárként szerepelt.

- Igen, a Láza-féle csapat tagja voltam, de a futballhoz elég kacskaringós úton jutottam, tudniillik középiskolás koromig csak kézilabdáztam. Ezután viszont Endrődön a megye I-es focicsapatba igazoltam, majd katonaként a Szalvaiba vonultattak be, ahonnan átkerültem a budapesti Honvédba. Itt tíz bajnokin Tichy Lajosék mellett játszhattam az NB I-ben is. Leszerelést követően 1968-ban szerződtem Békécsabára, ahol rögtön megnyertük az NB II-es bajnokságot, majd pedig hat esztendővel később feljutottunk az első osztályba. Itt 1978-ig fociztam valóban csatárként, majd amikor harmincnégy évesen az akkori edzőnk, Mészőly Kálmán kitalálta, hogy legyek hátvéd, nos akkor inkább abbahagytam a labdarúgást. Addigra már letettem a játékvezetői vizsgát és átnyergeltem erre a területre.

- Emlékszik még az első meccsére játékvezetőként?

- Persze, igazi rangadó volt a Május 1. TSZ-Gerla összecsapás, három évre rá már az NB I-ben fújtam, majd 1983 és 1991 között jöttek a nemzetközi összecsapások. Nem számoltam soha össze hányszor voltam külföldön, de a százegy futballistaként elért NB I-es meccsemnél többször vettem részt nemzetközi mérkőzésen.

- A csúcs gondolom az 1986-os év volt.

- Hát igen, akkor rendezték a mexikói világbajnokságot, ahol a Skócia-Dánia mérkőzést vezettem, majd pedig további öt mérkőzésen partjelzőként ténykedhettem. Óriási élmény volt részt venni ezen a világeseményen.

- Melyik volt a ?legrázósabb mérkőzése"?

- Akadt néhány ilyen, főleg itthon. Engem mindig a keményebb meccsekre osztottak be, de a futballistákkal meg tudtam értetni magam, mert mindig az ő szemükön keresztül próbáltam döntést hozni a pályán, és talán ezért is fogadtak el annyira. Régebben nagy divatja volt a kettős rangadóknak, telt ház előtt a Népstadionban. Na, ott sokszor vezettem a Fradi-Dózsa rangadókat. De volt egy szegedi meccs 1989-ben, ami kis híján botrányba fulladt. A Szeged a Vasassal vívott osztályozó mérkőzést az NB I-be jutásért. Az első meccsen a fővárosban 1-1 lett az eredmény. A Tisza-parti visszavágón nyolcvankilencedik percig 0-0-ra álltak a csapatok, és már mindenki a hazaiak feljutását ünnepelte. Ekkor azonban a szegedi hátvéd, Szabó Gyula teljesen feleslegesen kezezett a saját büntetőterületén belül. Az ajándék tizenegyesnek köszönhetően a Vasas maradt az NB I-ben. A nézők csalódottságukban berohantak a pályára, óriási sprintet levágva sikerült kollégáimmal együtt bemenekülni az öltözőbe. Valóságos lincs hangulat alakult ki, a rendőrök csupán órák múlva tudtak minket kimenekíteni. Elismerem, hogy akkor majdnem halálfélelmem volt. Egy másik hasonlóan félelmetesen induló történet a Fradi pályán zajlott le. Véget ért már a meccs, a kollégáimmal az öltözőfolyosón voltunk, amikor megjelent egy tagbaszakadt nagy ?hústorony". Azt kérdezte tőlünk, hogy melyikünk Németh Lajos. Válaszoltam neki, hogy én vagyok az. Mondta, hogy jó, akkor kövessem. Kicsit félve mentem utána, de amikor megszólalt és közölte, hogy Ő Endrődön a Nadrág utcában nőtt fel, és úgy tudja, hogy én meg az ahhoz közeli Liliom utcában. Ekkor megnyugodtam, s kiderült, hogy ez az óriás falumbeli pedig Varjú Vilmos, az olimpia bronzérmes súlylökő. Vilivel sokáig anekdotáztunk a Fradi pálya büféjében.

- Mostanában nem lehet hallani Önről. Ellenőrként pedig még javában részt vehetne a meccseken. Hihetetlennek tűnik, de a maiak nem kíváncsiak a véleményére?

- Nyugdíjasként élem az életemet. Hétköznapokon társadalmi munkában bejárok a szövetségbe, kisebb dolgokat elintézni, de a játékvezetéssel, játékvezetőkkel nincs semmilyen kapcsolatom. Valamilyen okból kifolyólag úgy alakult, hogy a bíráskodás befejezése után nem kerültem be az országos ellenőri keretbe, csak itt a megyén belül jártam a pályákat, de 2008-ban azt is befejeztem. Szabadidőmben legtöbbször a barátom, Lukoviczki Vili kocsmájában, a Kétbalkezes Előrében biliárdozom vagy pedig horgászni járok.

Huták Antal, középen Németh, jobbról pedig a szintén csabai Győri László a Sampdoria-Dinamo Bukarest BEK-meccsen

Az őszi nemzetközi futballtornákon szép számmal kaptak mérkőzéseket magyar bírók.

A KEK-ben szeptember 19-én a Németh (Plasek, Szilágyi) hármas működik közre a Bray Wanderers—Trabzonspor selejtező győztese és a Barcelona találkozóján. Az UEFA Kupában október 3-án az 1. FC Köln—1FK Norrkoping összecsapáson Hartmann (Huták, Bay), az FC Twente—Bayer Leverkusen mérkőzésen a Varga S. (Puhl, Nagy L.), a Blamurtari Vlora—Olympiakosz összecsapáson a Molnár (Bognár, Vágner) hármas irányít.

Meghívást kapott még Molnár László október 17-re, a Szovjetunió— CSSZSZK (18 évesek) utánpótlás mérkőzésre.

Az UEFA játékvezető bizottságának jelölése alapján magyar FIFA-játékvezetők számos rangos találkozót irányítanak.

Íme:

Augusztus 30.: PUHL Sándor (Győri L., Nagy L.) Csernomorec Burgasz (bolgár)—Dinamo Tirana (albán) UEFA Kupa előselejtező.

Szeptember 13.: NÉMETH Lajos (Huták A,. Drigán Gy.) Panathinaikosz (görög)—Swansea (walesi) KEK.

Szeptember 26.: HARTMANN Lajos (Varga L,, Kurmai Z.) Foto Nettig Vienna (osztrák)—La Valletta (máltai) UEFA Kupa.

Szeptember 27.: VARGA Sándor Lengyelország— NSZK,

18 éven aluliak. Október II.: HARTMANN Lajos (Molnár L„ Győri L.) Svájc—Belgium VB-selejtező.

Október 25.: PLASEK Gábor (Fekete M., Lázin J.) Olaszország—Svájc, 21 éven aluliak.

A játékvezetők szokásos, bajnokság előtti felkészülésüket festői környezetben, a verőcemarosi Express ifjúsági táborban tartották.

A program az évek során megszokott, jól bevált menetrend szerint zajlott. A táborban az NB-s keret tagjai v ettek részt. Jöttek vendégek Ausztriából, Csehszlovákiából, Izraelből, Lengyelországból, Törökországból és az NSZKból.

Természetesen megvoltak az elmaradhatatlan elméleti és fizikai tesztek is. Szabályismeretből az NB I-eseknél Márton Sándor és Szabó János vizsgázott a legjobban. A fizikai teszteket a Váci Izzó pá lyáján teljesítették a k eret tagjai.

A 12 perces futásban Vágner László 3370 m éterrel vitte el a pálmát, Stamler Péter 3350, Nag y II Já n o s 3200  métert futott.

Ezeken a felméréseken akadt egy negatív szenzáció is, Németh Lajos FIFA-játékvezető nem tudta teljesíteni a minimális 2600 m étert, „csak ” 2510 métert futott, így pótvizsgára kényszerül - íjra a Népsport.