Magyar játékvezetők foglalkoztatása a labdarúgó-Európa-bajnokságokon 1960-2016 között az Eb selejtező sorozataiban minden esetben kapott küldést magyar játékvezető. A foglalkoztatott játékvezetők száma 26.

Bíróink 10 esetben egy Eb-n, 12 alkalommal kettő Eb-n, 4 esetben három Eb-n működtek.

Balla Károly az első bíró, aki 1959. október 14-én mérkőzést irányított.

Gere Gyula az első, aki egy Eb kiírásban 2 találkozóra kapott küldést.

Zsolt István az első, aki Eb döntőben kapott feladatot.

Palotai Károly a 2. aki Eb döntőben, az első, aki 3 Eb sorozatban működött, valamint 5 mérkőzést dirigált.

Puhl Sándor a 3., aki Eb döntőben működött, az első, aki 8 mérkőzésen tevékenykedett.

Kassai Viktor a 4., aki Eb döntőben működött, az első, aki 3 Eb döntőben 5, a selejtezőkben 11 mérkőzést vezetett. 2016-ban a döntőben 4. bíróként segített.

Ugyan ott Ring György tartalék asszisztensi küldésben részesült. Zsolt István 1968-ban, Palotai Károly 12 év múlva 1980-ban, Puhl Sándor 12 év múlva 1992-ben (1996-ban), Kassai Viktor 12 év múlva 2008-ban (2012-ben, 2016-ban) kapott lehetőséget Eb döntőben tevékenykedni.

1960-1988 között a selejtező mérkőzésekre az UEFA JB kettő partbírót (összesen 44 fő) rendelt a bíró mellé. Ebben az időszakban játékvezető sérülése esetén az első számú partbíró (csak FIFA minősítésű játékvezető) átvehette a mérkőzés folytatását.

A 2. számú partbíró az NB I-es bírói keret tagja. 1968-ban és 1980-ban az Eb döntőre Zsolt Istvánt, majd Palotai Károlyt egyedül hívta meg. Ha nem vezetett, akkor működő társának partbíróként segített. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Második számú partbírót a rendező ország élvonalbeli játékvezetői közül kért az UEFA JB. 1992?2008 között az UEFA JB bevezette a 4. bíró (tartalék) szerepkört. Játékvezetői sérülés esetén a minősített 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

A FIFA JB 1992-ben minden tagszövetségétől kérte, hogy legkésőbb 1993 év végére vezessék be az asszisztensi keretet. A két asszisztens és a 4. bíró küldésével, a selejtezőkben 72 játékvezetőt foglalkoztatott az UEFA JB.1992-ben és 1996-ban a Puhl Sándor mellett az Európa-bajnokságon már állandó segítői tevékenykedtek (6 fő partbíró, 2 fő 4. bíró). 1992-es Eb döntő volt az első, ahol az UEFA JB a játékvezető mellé nemzeti partbírókat (Szilágyi Sándor, Varga László)), valamint 4. (tartalék) bírót (Varga Sándor) küldött. 2008-tól az UEFA JB a 4. bírói feladatra már az elit körből jelölt játékvezetőt. Kassai Viktor 4. bíróként kapott feladatot a 2008-as Eb-n. Játékvezetői sérülés esetén a 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

2012-2016 között az UEFA JB bevezette az alapvonalbírói pozíciót.

A selejtezőkben a játékvezető mellett 2 asszisztens, kettő alapvonalbíró és a 4. bíró került küldésre. Az UEFA JB további 60 játékvezetőt foglalkoztatott.

Az ismertetett statisztikában csak a küldési szám került rögzítésre. Eb döntőn bíróként Zsolt István és Palotai Károly 1-1, Puhl Sándor és Kassai Viktor 3 alkalommal tevékenykedett.

Egy versenykiírásban az UEFA JB:

2-2 magyar játékvezetőt foglalkoztatott: 1960, 1964, 1968, 1980, 1984, 2008

3-3 magyar játékvezető kapott feladatot:1972, 1976, 1988, 1992, 2016

4 magyar játékvezető működött:1996, 2004. 2012

5 magyar játékvezetőt küldött mérkőzésre: 2000

Egy Eb-n tevékenykedett (zárójelben selejtező + Eb mérkőzés szám): Dorogi Andor, Bíróczky János, Petri Sándor, Hartmann Lajos, Huták Antal, Varga Sándor, Vad István, Molnár László, Piller Sándor, Bede Ferenc, Kettő Eb-n: Balla Károly, Gere Gyula (3), Zsolt István (2+1Eb), Emsberger Gyula (3), Pádár László, Németh Lajos, Vágner László (3), Juhos Attila, Hanacsek Attila, Vad II. István (3), Bognár Tamás, Három Eb-n: Palotai Károly (4+1Eb), Puhl Sándor (5+3Eb), Szabó Zsolt, Kassai Viktor (11+5Eb).

 forrás: Hornyák Lajos

Bana állt a kapuban. A 11-es pontra Csernefalvi tette le a labdát. Az ítéletvégrehajtó nekifutott vagy négy méterről, Bana meg kijött a kapuból, s elmozdult jobbra. És Csernefalvi pontosan Banába rúgta a labdát.
— Űjra rúgom — rendelkezett Csernefalvi. — Kijöttél a gólvonalról, s a rúgás előtt elmozdultál.
Bana tiltakozott, de aztán kénytelen volt belenyugodni az ítéletbe.
Délután két óra. A hivatalos foglalkozásig még pontosan hatvan perc volt. A leglelkesebb bírók azonban már a pályán voltak. A többiek pedig az öltözőben készülődtek.

A foglalkozás előtt beszélgettünk Vadas Miklós mesteredzővel, a bírók mesterével. A kitűnő szakember már évek óta nagy lelkesedéssel vezényli a „síposok” foglalkozásait.
— A labdarúgókhoz hasonlóan, a bírók is készülnek az idényre — indította beszélgetésünket. — Az idény befejezése után teljes, majd aktív pihenő következett. Ezután elő- alapozáson vettek részt. Január 22. óta itt, a Népstadion edzőpályáján tartjuk az alapozó és a formába hozó gyakorlatozást. Persze nálunk más a helyzet, mint a labdarúgóknál. Hetente egyszer tudunk csak összejönni. S azt is figyelembe kell venni, hogy a 30 évesektől egészen az ötvenesekig minden évjárat megtalálható nálunk.
— Es a vidéki játékvezetők?
— Ok is készülnek. Ott ahol többen vannak: közös, ahol csak egy-egy országos kerettag van — magányos a gyakorlás. Persze pontos edzésterv alapján. Ugyanis valamennyiüknek megküldtük a programot.
— Mit csinálnak ma?
— A szobrok körüli nagyon jó atlétilcai pálya pontosan hatszáz méter. Nyolcszor teszik meg ezt a távot, váltakozó iramban. Egy-egy kör után előkerül a gyógylabda, a futball, s egymást követik a gimnasztikái gyakorlatok is.
— Es közvetlenül az idény előtt?
— Akkor már előtérbe kerülnek a rövidtávú vágták is. Ötször 10, 20 és 30 méteres távok váltják majd egymást.

Fél három, „összeáll” az első nyolcas csoport. Nekivágnak a távnak. Petri Sándor vezeti őket. Néhány pillanat múlva eltűnnek az egyik szoborcsoport mögött.
Üjak érkeznek. Müncz György és társai bemelegítő gyakorlatokat végeznek.

Fél négy. Gyors terepszemlét tartunk. Már öt csoport gyakorol. Kettő fut, egy gimnasztikázik, kettő pedig a gyógylabdával birkózik. Jaczina a nagylabdát gyötri, Hévízinek a kicsi jut.
— Kinek-kinek magassága szerint — mondja nevetve Gere Gyula, az egykori FIFA-bíró, aki nem hagyna ki egyetlen foglalkozást sem.
— Milyenek a mai játékvezetők?
— Ügy érzem, felnövőben van egy új. tehetséges nemzedék — jegyzi meg. — Budapesten és vidéken is sok az ügyes, nagy jövőt sejtető fiatal.
Négy óra is elmúlt, mire minden csoport végigskál&zta az előírt programot: a 4800 méteres futást — nyolc szakaszban —, a gimnasztikái és a technikai gyakorlatokat.
— Most játék következik — vezényelt Vadas Miklós.
Gyorsan előkerülnek a fehér mezek, azután kétszer 10-
es csapatokkal elkezdődik a játék. A síp Vadas Miklós szájában.
— Csak a legvégső esetben állítom meg a játékot — figyelmezteti a csapatokat. — Tessék keményen játszani, nem kisasszony-futball a modem labdarúgás!
Ezek után feljegyezzük a két összeállítást. Fehér mezesek: Jaczina — Borsos, Barna, Nagy G., Nagy B., Balogh, Geiger, Eöri, Jurinkovics, Maczkó II. Bordó melegítősök: Lauber — Tompa, Tátrai, Dorozsmai, Somlai, Hévízi. Müncz, Kuti, Nagy E., Bana.

Nem mindennapos csata Indul.
— Ügy tűnik, a bordó melegítősök jobbak — mondja Halász Mihály, aki kézsérülése miatt nem játszhat.
S mintha Somlai igazolni akarná, gyors egymásutánban kétszer is Jaczina hálójába vágja a labdát. De aztán fordul a kocka. Előbb Győri, majd Kuti (öngól) talál a kapuba, s végül Geiger adja meg a kegyelemdöfést. Nyernek a fehérek 3:2-re.

A vesztes csapat tagjai körülfogják a bírót, de az hajthatatlan. Megadja Geiger gólját.