Megdöbbenést kellett a játékvezetők körében az a hír, hogy Kiss Bélát Vavika Ferenc váltja a akadémiai képzés élén.

Az NB. II-es ellenőr gyorsan beállt a "puhli" sorba, hiszen az elmúlt 15 évben a megyéjében kirekesztetté vált. Nem fizetett tagdíjat, nem jelent meg egyetlen egy baranyai játékvezetéssel kapcsolatos rendezvényen sem.

"Sajnos Ferit 10-15 éve elvesztettük, azóta nem láttuk Baranyában a játékvezetés közelében. Csak hírből tudjuk, hogy országos ellenőr. Nincs vele a megyének kapcsolata" - nyilatkozta weboldalunknak az egyik JB. vezető. - "Sok sikert kívánunk neki, bár reméljük most végre tesz is valamit a megyei játékvezetésért".

Csodálkozunk, hogy nincs olyan korábban visszavonult országos kerettag, akire a fiatalok képzését rá lehetne bízni. Hol vannak a korábbi FIFA kerettagok, több száz mérkőzésen közreműködő NB. I-es játékvezetők.

Mikor jönnek már a fiatalok a játékvezetés vezetésében? Miért a nyugdíjas, 70-es évekhez közeledő embereket kell megvenni kilóra? Talán azért, mert nekik nincs véleményük? Némán beülnek a megyei edzőtábori előadás utolsó sorába, fényképet készítenek és jegyzetelnek, majd jelentik Sándornak...

Ennél még van lejjebb?

Ki ne emlékezne Kiss Béla NB. I-es játékvezetőre és egyedi mozgására. Az országos keretmódosítás következtében tavasztól NB. II-es ellenőrként térhet vissza. Kiss 2003. november 1-én a Ferencváros-Siófok NB. I-es mérkőzéssel búcsúzott az országos kerettagságtól.

Dr. Hegyi Péterben, dr. Kovács Péterben, dr. Szabó Péterben és Hanacsek Attilában nem csak az a közös, hogy mind a négyen volt FIFA kerettagok, de az is, hogy mindegyikük most került ki az országos keretből. Érdekesség továbbá, hogy Hanacsek Attila éppen a Vágner-korszakban került ki az NB. I-es játékvezető keretből, majd rövid időn belül élvonalbeli ellenőr lett. Most mégis mindegyiküknek távozni kellett nehezen indokolható „szakmai” okok miatt az országos keretből.

Sokan persze kérdezhetik, hogy mi van Juhos Attilával, Kiss Bélával, Tóth Vencellel, Ábrahám Attilával, Megyebíró Jánossal, Makai Jánossal, Világi Balázzsal, Saskőy Szabolccsal, Puhl Sándorral?

Az UEFA játékvezetői bizottsága értesítést küldött az MLSZ-nek arról, hogy az UEFAkupa első fordulójában melyik mérkőzéseket vezetik a magyar bírók.

Szeptember 16-án a Lokomotív Tbiliszi (grúz)-PAOK Szaloniki (görög) találkozót Juhos Attila vezeti, segítője Vámos Tibor, Balajti János és Kiss Béla lesz. Balajti János ugyan nem FIFA-partjelző (az UEFA-kupa meccsein egyébként elég, ha az egyik partbíró tagja a FIFA-keretnek), de korábbi határozott, jó teljesítménye miatt őt jelölte a mérkőzésre az ad hoc JB.

A küldést elsősorban a Zalaegerszeg- Kispest-Honvéd bajnoki mérkőzésen nyújtott ténykedésével érdemelte ki, ugyanis az ő jelzésére korrigálta Ábrahám Attila játékvezető korábban hozott ítéletét, és szöglet helyett tizenegyest adott a hazaiak javára Plókai .

Szintén szeptember 16-án kerül sor a Benfica (portugál)-D inamo Bucuresti (román) UEFA-kupa-mérkőzésre, amelyen Puhl Sándor fújja majd a sípot, munkáját Mező Béla, Tompos Zoltán és Megyebíró János segíti. Puhl Sándor térdoperációja miatt nem tu dott részt venni a játékvezetők idény előtti fizikai felmérésén, így ebben a szezonban eddig nem vezethetett magyar bajnokin.

A korábban négyszer is a világ legjobb bírója címet kiérdemlő Puhl (a tesztet sérülése mia tt szintén kihagyó Hanyecz István társaságában) szeptember 7-én pótolhatja a felmérést, s ebben az esetben a jövő hét végén már ő dirigálhatja az Újpest-Debrecen bajnoki találkozót.

Ülésezett az MLSZ Játékvezetői Testületének elnöksége. A tanácskozáson részt vett az elnökség valamennyi tagja, így Huták Antal és Kőrös László is, akik vezetői voltak a múlt héten megszüntetett játékvezetői ad hoc bizottságnak is.
Az ülés elején Nagy Miklós elnök ismertette a tagokkal Bodor Andrásnak, az MLSZ felügyelőbiztosának azt a levelét, amelyben beszámolt a JT jogainak visszaállításáról. Ezután az elnökség döntött arról, hogy a JT rendkívüli közgyűlése március 5-én lesz. Abban az esetben, ha a folyamatban lévő ügyészségi vizsgálat hibákat talál az alapszabályban, a JT megváltoztatja az okiratot, s új elnökségi tagokat is választhat.

Ugyancsak március 5-én lesz az országos játékvezetői keret tagjai számára kiírt, korábban elhalasztott fizikai felmérés. Az elnökség megváltoztatta az egyes játékvezetői kereteket is. A partjelzői (asszisztensi) keretet ismét összevonták, így nincs külön profikeret a határbíróknál. Az általános rendezőelv az volt, hogy az elmúlt fél év csatározásai a játékvezetők táborában senkit ne hozzanak hátrányos helyzetbe. Ezért az ad hoc JB által magasabb osztályba sorolt bírók esetében elfogadták a megszüntetett testület döntését, ám akit a bizottság kizárt a professzionális játékvezetői keretből, azt a JT elnöksége visszahelyezte oda.

Azaz: Kiss Béla, Makai János és Megyebíró János élvonalbeli bíró maradhat. Az ellenőri keretbe is visszakerültek azok, akiket az előző vezetőség mellőzött, ugyanakkor még nem lehet a játékvezető-ellenőri keret tagja, aki a tavalyi év végén fejezte be a bíráskodást. A korábbi és továbbra is érvényben lévő szabály értelmében előbb legalább fél évig alacsonyabb osztályban kell ellenőriznie a játékvezetőket a visszavonuló bíróknak. Ez tehát azt jelenti, hogy egyelőre nem lehet országos ellenőr például dr. Bozóky Imre illetve Vágner László sem. Az ellenőrök között nem szerepel ezentúl Szabó Béla, aki lemondott a kerettagságról. Új tag viszont többek között Márton Sándor, aki fél évvel ezelőtt hagyta abba a játékvezetést.

A budapesti játékvezetők idei nyári edzőtáborában Nagy Miklós, az MLSZ JT elnöke többek között e szavakkal méltatta a fővárosi kollégák munkáját: „Budapesten példamutató nevelőmunka folyik, amely annak is köszönhető, hogy Kürti Imre JB-elnök sikeresen építette be az elnökségbe az országos játékvezetői keret jelenleg is működő tagjait”.

Kik ők? Juhos Attila, Kiss Béla, Hidasi Gyula és Ring János, akik civil foglalkozásuk gyakorlása és az élvonalbeli játékvezetés mellett a Budapesti Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságában is szerepet vállalnak. Ily módon próbálják az új nemzedéknek átadni mindazt, amit pályafutásuk kezdetén maguk is a „blasz” világában tanultak. A közelgő téli játékvezetői tanfolyam apropóján beszélgettünk Juhos Attila FIFA-játékvezetövel, aki egyben a BLSZ JB elnökhelyettese, és Kiss Bélával, az utánpótlás-bizottság vezetőjével.

Immár az ötödik nagyszabású tanfolyamunkat készítjük elő - kezdte Kiss Béla. - Az 1993-as esztendő jelentette az áttörést, azóta minden évben száznál is több jelölt iratkozik be az önköltséges kurzusra. Az első tanfolyamunkon végzettek közül többen már az NB III-as vagy az országos utánpótláskeret tagjai. A fiatal kollégák közül külön kiemelnék néhány nevet: Ember Tibor, Füles József, Nyeki- ta Dezső, Török Károly és Világi Balázs néhány éve kezdte a bíráskodást a kezünk alatt, és ma már az országos keret kapuit döngetik.

E könnyűnek egyáltalán nem nevezhető szakma népszerűsége tehát növekszik a fiatalok körében. Mi ennek az oka?

Elsősorban Puhl Sándor fantasztikus sikerei hívták fel a figyelmet a bíráskodás szépségeire. De ha már az előbb a széles alapokat említettük, itt kell megjegyeznem, hogy nemzetközi szinten ma már több, a világ élvonalába tartozó játékvezetőnk van, és csaknem mind Budapestről. Elsősorban ez tölthet el bennünket bizakodással a jövőt illetően. A látványos sikerek ugyanis hatnak a kezdő érdeklődő fiatalokra, nagyobb a motiváció, így könnyebb a mi dolgunk is.

Hogyan lehet jelentkezni a tanfolyamra?

Minden jelentkezőt szeretettel várunk, telefonon vagy személyesen a BLSZ Curia utcai székházában. A tanfolyam decemberben indul, és aki sikeresen vizsgázik, tavasszal már sípot vehet a kezébe - vette át a szót Juhos Attila.

- Hölgyek érdeklődésére is számítunk, hiszen szeretnénk végre valóban megerősíteni a női vonalat. Bár van néhány nagyon tehetséges női bírónk, vitathatatlan, hogy több jelöltből nagyobb eséllyel kerülne ki néhány, komoly feladatokat is megoldani képes játékvezető. Szokásainkhoz híven az idén is nagynevű előadókat igyekszünk megnyerni a magas színvonal érdekében. Vendégünk lesz várhatóan doktor Szilágyi György, Nagy Miklós és Puhl Sándor is.

- Az eddigi tapasztalatok és munkánk eredménye alapján azt kell mondanom - összegzett Kiss Béla -, hogy jó úton haladunk, máris látványos sikerek jelzik a fővárosi játékvezető-képzés minőségét. Megkockáztatom, hogy az általunk a módszereink és az utánpótlás-nevelés struktúrája példa lehet más megyéknek is.

Valószínű, sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a játékvezetők, amikor kimennek a pályára azt csinálhatnak, amit akarnak, őket nem ellenőrzi senki.
Ezzel szemben minden NB I és NB Il-es méilkózést, sőt az alacsonyabb osztályúakat is, a Játékvezető Testület által megbízott szakemberek ellenőrzik; a mérkőzésről szóló értékelésük szerves része a játékvezetők minősítésének, amelynek alapján keretbe sorolásuk történik.

Játékvezető-ellenőr

A mai társadalom minden szférájában — olykor külön irányítás nélkül is — állandóan és rendszeresen folyik értékelés, minősítés. Ezek adnak alapot a döntésekhez, hogy mi a rossz, mi a jó, miben, hogyan kell továbblépni. Ez alól a sport, s benne a játékvezetés sem kivétel. Viszonyítani csak akkor lehet, ha rendszeres értékelés, elemzés folyik; márpedig ott, ahol teljesítményről van szó, ez feltétlenül szükséges. Azt vizsgáljuk, hogy a játékvezetők teljesítményét milyen ismérvek alapján értékelik. Véleményünk szerint: az egész játékvezetői tevékenységet az határozhatja meg, hogy hogyan oldják meg a játékvezetők kiválasztását.
Az 1970-es évek végén, a nyolcvanas évek elején bevezették a játékvezetők követelmény és minősítési rendszerét. Ezt — öt-hat évi pangás után — az újonnan szerveződött JT 1989 júliusa óta módosított formában, de alkalmazza.
Céljára a fentiekben utaltunk, vagyis arra, hogy ez olyan objektív feltételrendszer, amely alkalmas a játékvezetők teljesítményének értékelésére, a kiválasztás, foglalkoztatás, és a tehetségek felfeléáramlásának elősegítésére. Szerkezete sokrétű, egymással összefüggő tényezőből áll: a játékvezetők személyiségével; szakmai (fizikai, elméleti) felkészültségével; gyakorlati ténykedésével, annak mérésével foglalkozik. Ez utóbbit szolgálja a mérkőzések ellenőrzése.

Csernefalvy László ahhoz a tizennyolc főből álló csoporthoz tartozik, amelynek tagjai a legmagasabb osztályú mérkőzésen működő bírókat ellenőrzik. Arra kértük röviden ismertesse sportpályafutását.

— Hány NB I-es mérkőzést vezetett?
— Hatvanhét NB I-es mérkőzésen voltam játékvezető, a partbíráskodásban közel jártam a háromszázhoz.

— De közismert az is, hogy több nemzetközi találkozón is közreműködött.
— Igen, tizennyolc esetben, kupa és országok közötti válogatott találkozókon.

— Kezemben tartok egy ellenőri jelentést, ahogy megszámoltam 53 kérdésre kell válaszolniok a játékvezető és a partbírák működéséről. Jelen esetben a Rába ETO—Bp. Honvéd NB I- es mérkőzésről, amelynek játékvezetője: Lázin János, partbírói — Kovács I László és Kiss Béla. Nem tartja túl soknak a jelentési íven szereplő kérdéseket?

— Nem, mert ezek az eseték minden mérkőzésen előfordulhatnak. Az ellenőrnek X-szel kell jelölni a többszöri előfordulásokat, illetve a súlyos hibát, majd a jelentési ív hátoldalán szöveges indoklást adni mindezekről.

— A hivatalos szempontok mellett elkerülhetetlen, hogy ne alakulna ki szakmailag egyéni véleménye, ön, hogyan ellenőriz?
— Természetesen én is a megadott hivatalos szempontok alapján bírálok; az egyéni felfogásom viszont az, hogy rend, fegyelem legyen a pályán, a játékvezető pedig határozottan bíráskodjék. Ez a játékvezetésnek az alapja.

— Aki, amilyen játékvezető volt, olyan ellenőrré válik?
— Ez nem biztos, mert lehet valaki jó ellenőr anélkül, hogy magasabb szintű mérkőzést vezetett volna, és a fordítottja is fennállhat.

— Észrevételeit megbeszéli a játékvezetővel, vagy rábízza az ellenőrző bizottságra?
— Mérkőzés után, ha módom nyílik, közlöm megállapításaimat a játékvezetővel, az adott osztályzattal együtt.

— Milyen osztályzatban részesítik a játékvezetőket?
— Egytől-tízig lehet osztályozni. A leggyengébb az Latin János játékvezető egyes; súlyos hibát kell elkövetni ehhez, tízes osztályzatot viszont csak kitűnő teljesítményért lehet adni.

— Hullanak a tízesek?
— Én szerintem tízes nincs, mert hiba nélkül nem lehet mérkőzést vezetni. — Hogy is mondta Csernefalvy László? Rend, fegyelem, határozottság kell, hogy uralkodjék a pályán, mert csak akkor lehet élvezetes a játék; a játékvezető csak ilyen módon tud érvényt szerezni a szabályoknak. Sok kérdésre választ kapunk a következő 90 perc eseményeinek bírálatakor, amelyet azonos szempontok szerint, de külön-külön is véleményezünk.

Kinek kell szemüveg ?
Az ellenőr figyelme kiterjed arra is, hogy hol és milyen módon történik a játékosok cipőjének vizsgálata. Együttes megállapításunk, hogy a Csernefalvy László, az ellenőr játékvezetői hármas megjelenése kultúrált, sportszerű.
Lázin a mérkőzést rugalmas átlóban vezeti.
8. perc: — A játékvezető (noha a nézőtéren kis vihart váltott ki) jól látta, hogy a hazai csatár két kézzel ellökte a fehér mezes Honvéd játékost; jogosan ítélt szabadrúgást.
Éles, határozott a síphasználata.
— Az ellenőr negyedóra eltelte után megállapítja, hogy a játékvezető erőlteti az előnyszabályt.
25. perc: — Helyesen ítélte meg a leshelyzetet és utána a reklamáló játékost szóbeli feddésben részesítette.
Néhány pillanattal később: — Kovács I. L. partbíró egy vitás esetnél, — hogy kívül, vagy belül volt-e a szabálytalanság a Honvéd tizenhatosánál — nem foglalt állást. Véleményem szerint: ikívül volt — mondja Csernefalvy László.

— Érthetetlen számunkra is a partbíró tartózkodó magatartása.
— Az ellenőr magyarázattal szolgál: „néhány esetben Kovács László partbíró lemarad az akcióról és ebből is adódnak tévedései.”
30. perc: — A Honvéd támadó bekeveredett a győri büntetőterületre és ott elesett, a játékvezető továbbengedte a játékot. Csernefalvy ellenőr is „műesésnek” minősítette az esetet, sőt szerinte a reklamáló játékos ellen közvetett szabadrúgást kellett volna ítélni.
— Megállapítjuk, hogy a lökéseket helyesen bírálja 39. perc: — Jogosan alkalmazott figyelmeztetést (sárga lap) a Bp. Honvéd játékosánál, aki a kitörő támadót elgáncsolta (Dózsa).
44. perc: Csernefalvy: Szabályos gólt rúgott a Rába. Szó sem lehetett lesről, mivel a középhátvéd bent állt.

— A rúgás pillanatát követően futott előre a győri játékos, a gól — szabályos, 1-0 a Rába ETO javára.
A győri közönség azért tiltakozott, mert az esetnél a gólszerző (Somogyi) megsérült. A lelátóról nem lehetett látni, mi történt, mert hat, vagy nyolc játékos állt egy csoportban. Mit tesz ilyenkor az ellenőr?

— Én sem merek egyértelműen állást foglalni a nagy kavarodás miatt. A játékvezető első félidei teljesítményét így összegezi az ellenőr: „Lázin játékvezető eredményt befolyásoló hibát nem követett el; teljesítménye eddig jónak mondható. Hibájának rovom fel, hogy az előnyszabályt erőlteti, ezzel nagy kockázatot vállal magára: netán rúgdo- sódás, sérülés is bekövetkezhet. Kovács I. László partbíró többször tévedett a bedobásoknál is, mintha távolról nézné a mérkőzést... Ezt a tényt a jelentésemben is rögzíteni fogom."

A játékvezető gólja
54. perc: Nagyon szép előnyszabályból született gól: a játékvezető kivárt, a csatár elfutott és gólba rúgta a labdát.

— Kitűnő játékvezetői teljesítmény; nevezhetjük akár „a játékvezető góljának". (2-0 a Rába ETO javára).
56. perc: — A Bp. Honvéd támadását állították meg tévesen. Csernefalvy: „Véleményem szerint 2 méterrel hátrább állt a győri hátvéd; szó sem lehetett lesről! Kovács L. partbíró tévesen jelzett lesállást.”) A partbírók a félidőben nem cserélnek térfelet. — A játékvezető az egész mérkőzés során következetesen betartja az előírt 9,15 métert, viszont többször téved a lábbal elkövetett szabálysértéseknél. Ez az észrevételünk találkozik az ellenőr véleményével is.
70. perc: — Lázin elővette másodszor is a sárga lapot, mert Urbányi a győriek játékosa kézzel ütötte el a kitörni készülő Honvéd csatár elől a labdát. — Jogos a büntetés.
76. perc: — Helytelenül bírálja felül Lázin játékvezető partbíróját Kiss Bélát, aki jól intett egy bedobás során — állapítja meg az ellenőr.
78. perc: — Kiss Béla most viszont tévesen állította meg — les címén — a győri csatárokat. Ez volt az első hibája.
— A lelátóiról úgy tűnt, hogy 3—4 méterrel hátrább állt a fehér mezes Honvéd védő. 79. perc: — Elmarad egy büntető megítélése a Bp. Honvéd javára. — Ebben nincs véleményeltérés közöttünk.

82. perc: — Valószínű — mondja Csernefalvy László —, hogy reklamálásért figyelmeztette (sárga lap) Jenéit (Bp. Honvéd) a játékvezető. Ez az az eset, amiről a mérkőzés után kell megkérdezni a bírót.

A mérkőzés lefújása után Lázin az ellenőrnek elmondta, hogy szándékos kezezé- sért büntetett.
— Ez a fajta kezezés viszont nem tartozik abba a fokozatba, amelyért a közvetlen szabadrúgás mellett, büntetést is alkalmazni kelljen. Most felesleges volt a sárga lap (harmadik a mérkőzésen).
87. perc: — Jogosan bírálta felül Kiss Bélát, aki helytelenül intett, nem volt les!
89. perc: — Lázin ismét jól bírálta el a győri csatár „műesését”: helyesen — nem adott 11-est.
— A második félidő végére — állapítottuk meg — kissé elfáradt a játékvezető.
— Túl vagyunk már a 90. percen, de az időmérés a játékvezető kizárólagos joga.

— Választ kaptunk kilencven perc alatt a „feltett kérdésekre". Kérem, foglalja össze a játékvezető hármasról alkotott véleményét.
— Lázin játékvezető követett el ugyan hibákat, amelyek az eredményt nem befolyásolták, de végtelenül korrekten bíráskodott.

— Ezek után milyen osztályzatot ad?
— Nyolcast, vagy hetest, még összesítem a gondolataimat ...

— Nem is árt erre a mérkőzésre aludni egyet. Köszönjük a közreműködést.