A közeljövőben újabb jelentős nemzetközi mérkőzéseken működnek közre magyar labdarúgó-játékvezetők.

A legnagyobb feladat Németh Lajosravár, aki két komoly tétmérkőzésre is név szerinti meghívást kapott. Először 1990. október 24-én bíráskodik Huták és Lázin közreműködésével az Aston Villa—Internazionale UEFA Kupa-összecsapáson, majd november 21-én, a Hollandia—Görögország EB-selejtezőn fújja a sípot. A két partjelző Hartmann és Roxin lesz. Előtte egy héttel, november 13-án Varga Sándor vezeti — Márton és Drigán közreműködésével — a Törökország—Lengyelország olimpiai selejtező mérkőzést.

Lázin János, a Ferencváros—Bp. Honvéd  rangadó partjelzője mint mondja, meglepődve olvasta a Nemzeti Sportot vasárnap reggel, spontosan a saját személyével kapcsolatban kíván lényeges dolgokat úgymond pontosítani.

Íme Lázin nyilatkozata,amely némiképp ellentmonda mérkőzés utáni tudósításunknak:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy nem ütöttem, egyszerűen csak azt az embert próbáltam megfogni, aki engem a találkozó lefújása utánlefejelt. Egyébként a korrektség érdekében el kell mondanom, hogy a ferencvárosi pálya rendezői voltak ebben a segítségemre. Amikor ugyanis látták, hogy mi történik, ők is azonnal le akarták fogni atámadót. Még egyszer szeretném leszögezni: nem ütöttema partzászlóval!”

Nemzeti Sport egy nappal korábban írta:

A találkozó után szinte forrt a levegő az öltözők előtt.

Rengetegen kiabáltak és szidták (klubhovatartozástól függően) az ellenfelet. Nehezen lehetett bejutnia bírói öltözőbe is. A három játékvezető meglehetősen feldúltnak látszott. Huták Antal vezető bíró arról beszélt, hogy életveszélyes volt ilyen körülmények közöttbíráskodni. Majd Lázin folytatta:

A mérkőzés után jöttem le a pályáról, s láttam, amikor egy ferencvárosi és egy kispesti vezető — neveket nem akarok mondani —, hajba kapott. Odaléptem közéjük, amikor egy szurkoló az arcomba fejelt. Elvesztettem a fejem, s elkezdtem kergetni. Nem is tagadom, hogy amikor utolértem, jó néhányszor odavágtam a partzászlóval...

Életének 71. évében elhunyt Lázin János volt NB I-es játékvezető, később országos ellenőr.

Csegöldön született, onnan került el a fővárosba. Az élvonalban 1983-ban debütált a Diósgyőr-Nyíregyháza presztízsmeccsen, ahol a Szpari 2:0-ra alulmaradt.

Hetvennyolc NB I-es meccsel a háta mögött 1991-ben, a Pécs-Vác találkozón búcsúzott a legmagasabb osztálytól. Abban az évben a sportnapilap értékelése szerint Roxin György mögött a második helyet szerezte meg az éves összesítésben.

Aktív pályafutását követően a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Testületnél, majd a Játékvezető
Bizottságnál országos ellenőrként tevékenykedett.

Emlékét megőrizzük.

Az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség kijelölte a tavaszi kontinentális selejtezők bíráit.

A hazai sípmesterek elismerése, hogy négy találkozót is magyar játékvezetői trió dirigálhat.

Február 19-én a Franciaország—Spanyolország mérkőzésen Hartmann Lajos (partjelzők: Vágner és Lázin), az április 3-ai Ausztria—San Marino találkozón Puhl Sándor ( Kovács L. és Bognár) fújja majd a sípot.

A tizennyolc éven aluliak mérkőzései közül a március 26-ai Izrael—Törökország selejtezőt Varga Sándor (Bay és Nagy L.), míg a tizenhat éven aluliak selejtezői közül a március 6-ai Albánia—Bulgária mérkőzést Molnár László (Drigán és Pillér) vezeti.

Valószínű, sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a játékvezetők, amikor kimennek a pályára azt csinálhatnak, amit akarnak, őket nem ellenőrzi senki.
Ezzel szemben minden NB I és NB Il-es méilkózést, sőt az alacsonyabb osztályúakat is, a Játékvezető Testület által megbízott szakemberek ellenőrzik; a mérkőzésről szóló értékelésük szerves része a játékvezetők minősítésének, amelynek alapján keretbe sorolásuk történik.

Játékvezető-ellenőr

A mai társadalom minden szférájában — olykor külön irányítás nélkül is — állandóan és rendszeresen folyik értékelés, minősítés. Ezek adnak alapot a döntésekhez, hogy mi a rossz, mi a jó, miben, hogyan kell továbblépni. Ez alól a sport, s benne a játékvezetés sem kivétel. Viszonyítani csak akkor lehet, ha rendszeres értékelés, elemzés folyik; márpedig ott, ahol teljesítményről van szó, ez feltétlenül szükséges. Azt vizsgáljuk, hogy a játékvezetők teljesítményét milyen ismérvek alapján értékelik. Véleményünk szerint: az egész játékvezetői tevékenységet az határozhatja meg, hogy hogyan oldják meg a játékvezetők kiválasztását.
Az 1970-es évek végén, a nyolcvanas évek elején bevezették a játékvezetők követelmény és minősítési rendszerét. Ezt — öt-hat évi pangás után — az újonnan szerveződött JT 1989 júliusa óta módosított formában, de alkalmazza.
Céljára a fentiekben utaltunk, vagyis arra, hogy ez olyan objektív feltételrendszer, amely alkalmas a játékvezetők teljesítményének értékelésére, a kiválasztás, foglalkoztatás, és a tehetségek felfeléáramlásának elősegítésére. Szerkezete sokrétű, egymással összefüggő tényezőből áll: a játékvezetők személyiségével; szakmai (fizikai, elméleti) felkészültségével; gyakorlati ténykedésével, annak mérésével foglalkozik. Ez utóbbit szolgálja a mérkőzések ellenőrzése.

Csernefalvy László ahhoz a tizennyolc főből álló csoporthoz tartozik, amelynek tagjai a legmagasabb osztályú mérkőzésen működő bírókat ellenőrzik. Arra kértük röviden ismertesse sportpályafutását.

— Hány NB I-es mérkőzést vezetett?
— Hatvanhét NB I-es mérkőzésen voltam játékvezető, a partbíráskodásban közel jártam a háromszázhoz.

— De közismert az is, hogy több nemzetközi találkozón is közreműködött.
— Igen, tizennyolc esetben, kupa és országok közötti válogatott találkozókon.

— Kezemben tartok egy ellenőri jelentést, ahogy megszámoltam 53 kérdésre kell válaszolniok a játékvezető és a partbírák működéséről. Jelen esetben a Rába ETO—Bp. Honvéd NB I- es mérkőzésről, amelynek játékvezetője: Lázin János, partbírói — Kovács I László és Kiss Béla. Nem tartja túl soknak a jelentési íven szereplő kérdéseket?

— Nem, mert ezek az eseték minden mérkőzésen előfordulhatnak. Az ellenőrnek X-szel kell jelölni a többszöri előfordulásokat, illetve a súlyos hibát, majd a jelentési ív hátoldalán szöveges indoklást adni mindezekről.

— A hivatalos szempontok mellett elkerülhetetlen, hogy ne alakulna ki szakmailag egyéni véleménye, ön, hogyan ellenőriz?
— Természetesen én is a megadott hivatalos szempontok alapján bírálok; az egyéni felfogásom viszont az, hogy rend, fegyelem legyen a pályán, a játékvezető pedig határozottan bíráskodjék. Ez a játékvezetésnek az alapja.

— Aki, amilyen játékvezető volt, olyan ellenőrré válik?
— Ez nem biztos, mert lehet valaki jó ellenőr anélkül, hogy magasabb szintű mérkőzést vezetett volna, és a fordítottja is fennállhat.

— Észrevételeit megbeszéli a játékvezetővel, vagy rábízza az ellenőrző bizottságra?
— Mérkőzés után, ha módom nyílik, közlöm megállapításaimat a játékvezetővel, az adott osztályzattal együtt.

— Milyen osztályzatban részesítik a játékvezetőket?
— Egytől-tízig lehet osztályozni. A leggyengébb az Latin János játékvezető egyes; súlyos hibát kell elkövetni ehhez, tízes osztályzatot viszont csak kitűnő teljesítményért lehet adni.

— Hullanak a tízesek?
— Én szerintem tízes nincs, mert hiba nélkül nem lehet mérkőzést vezetni. — Hogy is mondta Csernefalvy László? Rend, fegyelem, határozottság kell, hogy uralkodjék a pályán, mert csak akkor lehet élvezetes a játék; a játékvezető csak ilyen módon tud érvényt szerezni a szabályoknak. Sok kérdésre választ kapunk a következő 90 perc eseményeinek bírálatakor, amelyet azonos szempontok szerint, de külön-külön is véleményezünk.

Kinek kell szemüveg ?
Az ellenőr figyelme kiterjed arra is, hogy hol és milyen módon történik a játékosok cipőjének vizsgálata. Együttes megállapításunk, hogy a Csernefalvy László, az ellenőr játékvezetői hármas megjelenése kultúrált, sportszerű.
Lázin a mérkőzést rugalmas átlóban vezeti.
8. perc: — A játékvezető (noha a nézőtéren kis vihart váltott ki) jól látta, hogy a hazai csatár két kézzel ellökte a fehér mezes Honvéd játékost; jogosan ítélt szabadrúgást.
Éles, határozott a síphasználata.
— Az ellenőr negyedóra eltelte után megállapítja, hogy a játékvezető erőlteti az előnyszabályt.
25. perc: — Helyesen ítélte meg a leshelyzetet és utána a reklamáló játékost szóbeli feddésben részesítette.
Néhány pillanattal később: — Kovács I. L. partbíró egy vitás esetnél, — hogy kívül, vagy belül volt-e a szabálytalanság a Honvéd tizenhatosánál — nem foglalt állást. Véleményem szerint: ikívül volt — mondja Csernefalvy László.

— Érthetetlen számunkra is a partbíró tartózkodó magatartása.
— Az ellenőr magyarázattal szolgál: „néhány esetben Kovács László partbíró lemarad az akcióról és ebből is adódnak tévedései.”
30. perc: — A Honvéd támadó bekeveredett a győri büntetőterületre és ott elesett, a játékvezető továbbengedte a játékot. Csernefalvy ellenőr is „műesésnek” minősítette az esetet, sőt szerinte a reklamáló játékos ellen közvetett szabadrúgást kellett volna ítélni.
— Megállapítjuk, hogy a lökéseket helyesen bírálja 39. perc: — Jogosan alkalmazott figyelmeztetést (sárga lap) a Bp. Honvéd játékosánál, aki a kitörő támadót elgáncsolta (Dózsa).
44. perc: Csernefalvy: Szabályos gólt rúgott a Rába. Szó sem lehetett lesről, mivel a középhátvéd bent állt.

— A rúgás pillanatát követően futott előre a győri játékos, a gól — szabályos, 1-0 a Rába ETO javára.
A győri közönség azért tiltakozott, mert az esetnél a gólszerző (Somogyi) megsérült. A lelátóról nem lehetett látni, mi történt, mert hat, vagy nyolc játékos állt egy csoportban. Mit tesz ilyenkor az ellenőr?

— Én sem merek egyértelműen állást foglalni a nagy kavarodás miatt. A játékvezető első félidei teljesítményét így összegezi az ellenőr: „Lázin játékvezető eredményt befolyásoló hibát nem követett el; teljesítménye eddig jónak mondható. Hibájának rovom fel, hogy az előnyszabályt erőlteti, ezzel nagy kockázatot vállal magára: netán rúgdo- sódás, sérülés is bekövetkezhet. Kovács I. László partbíró többször tévedett a bedobásoknál is, mintha távolról nézné a mérkőzést... Ezt a tényt a jelentésemben is rögzíteni fogom."

A játékvezető gólja
54. perc: Nagyon szép előnyszabályból született gól: a játékvezető kivárt, a csatár elfutott és gólba rúgta a labdát.

— Kitűnő játékvezetői teljesítmény; nevezhetjük akár „a játékvezető góljának". (2-0 a Rába ETO javára).
56. perc: — A Bp. Honvéd támadását állították meg tévesen. Csernefalvy: „Véleményem szerint 2 méterrel hátrább állt a győri hátvéd; szó sem lehetett lesről! Kovács L. partbíró tévesen jelzett lesállást.”) A partbírók a félidőben nem cserélnek térfelet. — A játékvezető az egész mérkőzés során következetesen betartja az előírt 9,15 métert, viszont többször téved a lábbal elkövetett szabálysértéseknél. Ez az észrevételünk találkozik az ellenőr véleményével is.
70. perc: — Lázin elővette másodszor is a sárga lapot, mert Urbányi a győriek játékosa kézzel ütötte el a kitörni készülő Honvéd csatár elől a labdát. — Jogos a büntetés.
76. perc: — Helytelenül bírálja felül Lázin játékvezető partbíróját Kiss Bélát, aki jól intett egy bedobás során — állapítja meg az ellenőr.
78. perc: — Kiss Béla most viszont tévesen állította meg — les címén — a győri csatárokat. Ez volt az első hibája.
— A lelátóiról úgy tűnt, hogy 3—4 méterrel hátrább állt a fehér mezes Honvéd védő. 79. perc: — Elmarad egy büntető megítélése a Bp. Honvéd javára. — Ebben nincs véleményeltérés közöttünk.

82. perc: — Valószínű — mondja Csernefalvy László —, hogy reklamálásért figyelmeztette (sárga lap) Jenéit (Bp. Honvéd) a játékvezető. Ez az az eset, amiről a mérkőzés után kell megkérdezni a bírót.

A mérkőzés lefújása után Lázin az ellenőrnek elmondta, hogy szándékos kezezé- sért büntetett.
— Ez a fajta kezezés viszont nem tartozik abba a fokozatba, amelyért a közvetlen szabadrúgás mellett, büntetést is alkalmazni kelljen. Most felesleges volt a sárga lap (harmadik a mérkőzésen).
87. perc: — Jogosan bírálta felül Kiss Bélát, aki helytelenül intett, nem volt les!
89. perc: — Lázin ismét jól bírálta el a győri csatár „műesését”: helyesen — nem adott 11-est.
— A második félidő végére — állapítottuk meg — kissé elfáradt a játékvezető.
— Túl vagyunk már a 90. percen, de az időmérés a játékvezető kizárólagos joga.

— Választ kaptunk kilencven perc alatt a „feltett kérdésekre". Kérem, foglalja össze a játékvezető hármasról alkotott véleményét.
— Lázin játékvezető követett el ugyan hibákat, amelyek az eredményt nem befolyásolták, de végtelenül korrekten bíráskodott.

— Ezek után milyen osztályzatot ad?
— Nyolcast, vagy hetest, még összesítem a gondolataimat ...

— Nem is árt erre a mérkőzésre aludni egyet. Köszönjük a közreműködést.

Az UEFA játékvezető bizottságának jelölése alapján magyar FIFA-játékvezetők számos rangos találkozót irányítanak.

Íme:

Augusztus 30.: PUHL Sándor (Győri L., Nagy L.) Csernomorec Burgasz (bolgár)—Dinamo Tirana (albán) UEFA Kupa előselejtező.

Szeptember 13.: NÉMETH Lajos (Huták A,. Drigán Gy.) Panathinaikosz (görög)—Swansea (walesi) KEK.

Szeptember 26.: HARTMANN Lajos (Varga L,, Kurmai Z.) Foto Nettig Vienna (osztrák)—La Valletta (máltai) UEFA Kupa.

Szeptember 27.: VARGA Sándor Lengyelország— NSZK,

18 éven aluliak. Október II.: HARTMANN Lajos (Molnár L„ Győri L.) Svájc—Belgium VB-selejtező.

Október 25.: PLASEK Gábor (Fekete M., Lázin J.) Olaszország—Svájc, 21 éven aluliak.