Cserna László esete a szondával, avagy a Nemzeti Sport írta 1998-ban.

Tudom, mostanság nem könnyű gondolatot ébreszteni, hiszen a nemzet saját gyászával van elfoglalva: a legnézettebb tévésorozatban Rex felügyelő mellől kilőtték Moser detektívet, ott maradt a kutya szingliben, a gazda nem szabad, hanem halott, nehéz ennél fajsúlyosabb témát találni. Mégsem lehet szó nélkül elmenni a hétvége egyik legfeltűnőbb közjátéka mellett: a Megyeri úton vendégeskedő szombathelyiek feldúltan követelték az MLSZ ellenőrétől, hogy ellenőrizzék Cserna játékvezető alkoholszintjét.

Azért ez pazar.

Eddig csupán akkor ordította a nép, hogy ,,Részeg disznó!”, ha a bíró véletlenül megcsúszott és perecelt egyet, egyébként csak hülyéztek és anyáztak. Török klubigazgató ma(li)gánakciója viszont tényleg új fejezet. Szerinte Cserna úgy fújta a sípot, hogy azok után joggal kérhették tőle, ugyan fújjon már bele a szondába is.

Tegyük mindjárt hozzá, idén nem először akarják különféle teszteknek alávetni a sporttársakat. Nem is oly rég az újpestiek nyitottak tüzet Kiss Bélára, nyilvános Cooper-futást követeltek (miután nevezett a kezdőkörből ítélt meg egy tizenegyest, hozzátéve, röhej, hogy csípőficammal a profiliga közelébe engednek bárkit is. Ha ez a tendencia folytatódik, nemsokára vidám utóélete lesz egy-egy parázs hangulatú összecsapásnak.

Az elégedetlen fél táblát tesz majd a játékvezető elé, takarja le a bal szemét sporttárs, és olvassa a vonal alatti számokat, az partjelzők addig talán menjenek ki, majd szólítjuk őket is, és vigyázzanak, ha a negyediket nem látják, röpülnek a FIFA-keretből. Később papírt s tollat tesznek a bírók elé, uraim, a jegyzőkönyvet csak azután írhatják alá, ha kitöltötték ezt az IQ-tesztet, de legalább 100-at kell elérniük, különben óvunk.

A nyári edzőtáborba kérdezőbiztosok érkeznek, nem elég a szabályteszt, ráadásként kollokváltatják a bírói keret tagjait Vörösmarty késői lírájából, Ohm törvényéből, az Aranybullából, és drága uram, hogy akarja elbírálni a lesállást, ha nem tudja kifejteni a párhuzamos szelek tételét?! Félretéve a tréfát - no és azt, hogy elmaradt a szondáztatás, miután nem Cserna illatozott, hanem a játékosok arcszesze, miképp Kissnek sem kell loholnia, továbbá csípőficama sincs, kezdenek kissé elvadulni a történések. Anélkül, hogy szentet óhajtanék gyártani a játékvezetőkből, mégiscsak fura, hogy a szokványos nyilatkozatokon túl miképp vetemednek efféle megnyilvánulásokra klubvezetők. Illetve, nagyon is érthető. Piciben hasonlít az ügy a Clinton-afférhoz.

Amint nekiálltak kutakodni az amerikai elnök nadrágjában, a világ csendőre által megfegyelmezettek rögvest úgy érezték, lehet fickándozni, azok ott, Washingtonban úgyis magukkal vannak elfoglalva.

Akárcsak a magyar futball csendőrei. Irtunk már eleget a lövészárkokba húzódott s egymásra ad hoc alapon tüzelő játékvezetőkről, főnökeikről. Egy biztos: ami a köreikben jelenleg folyik, az sok mindent sugároz, csak erőt nem. Holott ez az a testület, amelyben még annak is ajtón belül kellene maradnia, ami valóban kikívánkozna onnan. Azon egyszerű oknál fogva, hogy hivatásuk alappillére a tekintély. Ehhez képest manapság könnyű a szemükbe vágni: maguk akarnak rendet tartani a pályán, amikor saját házuk tája egy külvárosi kuplerájra emlékeztet?

Azaz, rendezni kéne közös dolgaikat, a lehető legsürgősebben. Egyrészt a játékvezetők kizárólag a futballra koncentrálhatnának (alkalmasint az sem mindegy mostanság, hogy ,,kormánypárti” avagy „ellenzéki” ellenőr osztályozza-e a bírói hármast), másrészt elejét vennék az esetlegesalkoholt vádaknak.

Ellenkező esetben előbb vagy utóbb jöhet az Ohm-törvény.

Vaklárma:

A szünet végén Török Péter, a Haladás-Milos klubigazgatója megkereste a lelátón az MLSZ-ellenőrt. A szombathelyi vezető szerint ugyanis Cserna játékvezető „nem megfelelő állapotban”, vagyis ittasan vezette a találkozót, s ezt az észrevételt közölte az ellenőrrel. Szonda ugyan nem került elő, de Török Péter a találkozó után elmondta: járt a bírói öltözőben - elnézést kért Csernától a Tóth kiállítása utáni viselkedéséért, s a beszélgetés közben nem érezte, hogy Cserna alkoholt fogyasztott volna.

Tóth András, az újpestiek technikai vezetője is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a játékvezető italos lett volna. Cserna László a lefújás után mosolyogva közölte, hogy ő bátran vállalkozik a szondázásra, mert szerinte a játékosok különleges arcszeszének illatát keverték össze az alkoholéval.

 Összesítettük az NB. I-es ellenőri keret foglalkoztatottságát az élvonalban. Nyilvántartásunk alapján 242 mérkőzést ellenőriztek az ellenőrök. Cserna László 17 mérkőzéssel lett az első, őt Huták Antal és Vágner László követi.

Ki ne emlékezne arra, hogy (egészen pontosan 1998. november 6-án), Újpesten úgy kapott ki egyszer a Haladás 2-0-ra, hogy a szombathelyiektől kiállította Tóth Miklóst (Haladás jelenlegi klubigazgatóját) a játékvezető - és az ingerült belső védő az öltözőbe vonulva csak azt hajtogatta: "Szondáztassátok meg!". Bizony-bizony, ilyen csak a magyar futballban fordulhat elő... A magyarázat pedig annyira magyaros volt, hogy azt már-már a Hungarikum-kategóriába sorolhatjuk: "Új arcszeszt próbáltam ki, bizonyosan ezt érezhette a védő!" - védekezett akkoriban (a másnapos) Cserna.

Kovács Attila MLSZ-elnök a felfüggesztése előtt heves harcot vívott a játékvezetőkkel. Az általa vezetett elnökség megszüntette a bírók viszonylagos függetlenségét, közvetlen irányítása alá rendelve őket, s ad hoc bizottságot hozott létre a játékvezetők ügyeinek intézésére. Ezzel ellehetetlenült a több száz tagú, független szervezetként bejegyzett Játékvezetői Testületet, hiszen megvonták a jogait. A JT tagsága és vezetősége mindvégig ellenezte az MLSZ döntéseit, ám a játékvezetői ad hoc bizottság intézkedései számítottak mérvadónak. Kovács Attila felfüggesztése után aztán az MLSZ élére kirendelt felügyelőbiztos, Bodor András egyik első lépése az volt, hogy visszaállította a JT legitimitását, és megszüntette az ad hoc JB-t.

Amint azonban az várható volt, Kovács Attila visszahelyezése után ismét elkezdődött a harc a bírótársadalom és az MLSZ elnöke között. Az elnök a visszahelyezése utáni első elnökségi ülésen máris fontpsnak tartotta megvitatni pz ügyet, s az ülés után be is jelentette: a nyártól ismét bizottsági formában kellene működtetni a játékvezetést, hiszen ezt a FIFA egyik körlevele is megköveteli.
Nos, ezt az állítást Nagy Miklós, az MLSZ JT elnöke határozottan cáfolja.

A JT vezetése természetesen ismeri a FIFA 490-es számú körlevelét, amelyet még kilenc- venháromban adtak ki, és a februári, a Kovács Attila által idézett levelet is. Ezért a márciusi közgyűlésünk előtt fel is hívtuk a FIFA illetékes bizottágát azzal a kérdéssel: van-e bármiféle kifogásuk az MLSZ JT működésével kapcsolatban? A nemzetközi szövetségtől azt a választ kaptuk, hogy nincs velünk semmi gond, az idézett felszólítás főként az afrikai országoknak szólt, ahol a játékvezetés nem önállóan, hanem a szövetség, vagy a liga közvetlen irányításával működik. A FIFA azt egyértelműen tiltja, hogy a játékvezető-küldésbe beleszóljon a szövetség, noha az ad hoc JB működése idején nálunk ez történt.

Nagy Miklós elmondta: a játékvezetőknek bizonyos értelemben valóban a szövetséghez kell tartozniuk, hiszen a nemzeti szövetségen keresztül tartják a kapcsolatot az UEFA-val és a FIFA-val. Ezeknek a feltételeknek az MLSZ JT eddig is eleget tett, és eleget tesz a jövőben is. A JT jelenleg is az MLSZ tagja, a hazai és a nemzetközi játékvezetői kereteket, a bírói költségtérítések összegét is az MLSZ elnöksége hagyja jóvá, a JT-nek küldöttei vannak az MLSZ közgyűlésén, tehát adottak a FIFA által megkövetelt szervezeti keretek. Nagy Miklós emlékeztetett rá, hogy a magyar futballbírásko- dás a legnagyobb sikereit éppen az elmúlt tíz esztendőben érte el, amikor testületi formában működött, és megemlítette azt is, hogy 1917-től 1950-ig önálló szervezetként tevékenykedett a Magyar Bírók Testületé, így Magyarországon hagyománya van a függetlenségnek. A JT elnöke ezért nem érti, hogy Kovács Attila miért ragaszkodik a - Nagy Miklós szerint egyébként alapszabály-ellenesen létrehozott - ad hoc bizottság újbóli felállításához, amellyel tavaly ősszel is megosztották a játékvezetőket, és alaposan rontották a nemzetközi megítélését is. Tavaly a korábbihoz mérten ötven százalékkal csökkent a nemzetközi küldések száma, s hat év óta először fordult elő, hogy nem hívtak meg magyar bírót az európai éljátékvezetők táborába.

- A márciusi közgyűlésünkön bebizonyosodott, hogy a játékvezetők és ellenőrök testületi formában kívánnak ezután is dolgozni, hiszen több, mint kilencven százalékuk így szavazott - fogalmazott Nagy Miklós. - A FIFA-körlevélben leírtaknak is megfelel a jelenlegi helyzet, tehát a magyar játék- vezetés jövője kizárólag az MLSZ-közgyűlés küldötteinek a döntésétől függ.

Válasz Nagy Miklósnak

Az utóbbi hónapokban, hetekben mind inkább fókuszba kerültek a játékvezetők, illetve a munkájukat koordináló szervezetek működése. Kiderült, hogy észrevehető ellentét feszül a bírótársadalmon belül. Ennek legújabb bizonyítékaként kedden jelentkezett szerkesztőségünkben Szabó Béla, a Budapesti Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, aki korábban az MLSZ Játékvezetői ad hoc bizottságának tagjaként tevékenykedett. Szabó Béla néhány észrevételt tett a lapunk keddi számában megjelent „Sípszó után” című cikkhez. Az egykori játékvezető nehezményezi a cikkben megszólaló Nagy Miklós néhány kijelentését (az MLSZ JT elnöke a hétvégi Haladás-Újpest mérkőzésen működő és igen sokat hibázó Cserna László játékvezető vel kapcsolatban mondta el véleményét), mondván: a JT elnöke kijelentette, hogy az elhibázott bíróküldés többek között arra vezethető vissza, hogy az ősszel, amikor nem a JT, hanem a JB készítette a küldéseket, összekeveredtek a nyilvántartások, és rendetlenség uralkodott a játékvezetésben. Szabó Béla szerint az őszi bíróküldés elkészítésekor még Nagy Miklós vezette a bizottságot, ezért neki pontos információja volt a küldésről, így erre nem hivatkozhatna most. Szabó Béla szerint a tavaszi fordulókban a Játékvezető Testület a játékvezetők némelyikét rendre olyan mérkőzésekre küldi, amelyeken kellemetlen szituációba kerülhetnek, s ezzel a JT vezetői a „hozzá nem értésüket árulták el magukról” a tavaszi küldés során.