Puhl Sándor nagy barátja, legalábbis ezt mondja magáról.

Kovács I. László (Nagykanizsa, 1946. július 30. –)

1986-ban a Labdarúgás című újság az alábbiakban mutatta be a FIFA jelvény várományos Kovács Lászlót:

A nagykanizsai vasutasok labdarúgója volt és csapatával a MÁV NTE- vel az NB II-ig jutott el. Játszott Zala megye ifjúsági válogatottjában, a szakmunkástanulók válogatottjával külföldön is pályára léphetett. A hetvenes évek elején válaszút elé került, vagy a futball vagy építész technikusként egy vezető beosztás. Mivel akkor úgy érezte, hogy labdarúgóként már nem nagyon léphet előre, a MÁV-nál felajánlott beosztást fogadta el.

A labdarúgástól azonban nem volt könnyű, elszakadnia, rövid idő után átvette egy járási csapat edzéseinek irányítását. 1974 elején — nem volt már csapata és 29 éves voii akkor — nem tudott mit kezdeni a .szabadidejével, hát elvégezte a játékvezetői tanfolyamat. Azóta sem bánta meg ezt a döntést, hiszen ami nem sikerült számára edzőként, az sikerült játékvezetőként: a legjobbak között van és ahogy mondja, bejárta a fél világot.

A vizsga után évről évre lépett előre és 1978-ban NB-s kerettag lett. Az, hogy labdarúgó volt, előnyt jelentett számára. A játékosok többségét még a pályáról ismerte, tudta, hogy valóban sérülés történt vagy csak színleli azt a labdarúgó. Az NB I-ben 1982-ben mutatkozott be a Videoton—Nyíregyháza találkozón. Addig a nagy változások négy évenként történtek az életében, de a következő lépésre csak két évet kellett várnia: 1984- ben FIFA játékvezető lett. Vezetett már nemzetek közötti válogatott mérkőzést, de a nagy álom, hogy nemzetközi kupa találkozón is bemutatkozhasson.

1994-ben a helyi újság az alábbi interjút hozta le:

— 1974-ben egy reggel újságért indultam a Platán sorban — akkor még Bolgár Hadsereg útjának hívták—elevenítette fel a kezdeteket Kovács László. — Találkoztam két barátommal, Kiss Ernővel és Kovács Gyulával, akik éppen játékvezetői tanfolyamra mentek előadást tartani. Elcsaltak magukkal, így lettem bíró.

— Hogy jutottál előre a ranglétrán?
— Egy év után a megyei bajnokságban kezdtem a működésemet, három év múlva kerültem az országos keretbe. A történethez az is hozzátartozik, hogy voltam aktív labdarúgó is, azNB II-ben és az NB III-ban játszottam.

— Mennyi első osztályú és nemzetközi mérkőzést vezettél?
— Pontosan nem tudom, nem vezettem ilyen statisztikát. NB I-est úgy százhúsz körül, ugyanennyit a második osztály ban és harmincötöt külföldön. 1984-ben lettem FIFA-bíró

. — Hogy lesz valaki FIFA-bíró? Az MLSZ ajánlja?
— Minden mérkőzésen van ellenőr, figyelik a játékvezetőt, osztályozzák, s ha mondjuk egy évig jól vezet, akkor kiemelik, nehezebb meccseket adnak neki. Ha ott is helytáll, az elnökség döntése alapján javasolják a FIFA-keretbe. Ezt az MLSZ-nek is jóvá kell hagynia.

— Melyik volt a legemlékezetesebb hazai, illetve nemzetközi mérkőzésed?
— Sok emlékezetes mérkőzés volt. A legnehezebb talán egy Rába ETO—Honvédmeccs volt. Azon a héten mentették fel a Vargát és a Nagy Antalt a bundabotránnyal kapcsolatos vádak alól, s ezt Győrben nem vették jó néven. Jellemző volt, hogy a játékosok nem is fogtak kezet egymással. Sikerült ezt a talál kozót is viszonylag simán levezényelni. A legszebb nemzetközi mérkőzésem az Izrael—Hollandia találkozó volt Tel-Avivban, a legnehezebb az Írország— Norvégia vb-selejtező. Az íreknek a döntetlen is elég lett volna, de ez sem sikerült. Ennek ellenére végig nagyon sportszerűen játszottak.

— Játékvezetői szemmel ki a jó labdarúgó?
— Azok, akik sportszerűek, kizárólag a labda megjátszása a céljuk. Véleményem szerint a FIFA nagyon jól tette, hogy bevezette — a világbajnokságon már alkalmazott— új szabályo kat. Azt a játékost, aki veszélyezteti ellenfele testi épségét, azonnal ki kell állítani.

— Milyennek tartod a magyarjátékvezetőket?
— Nagy elismerés érte a hazai játékvezetői kart, hiszen a vb-döntőt Puhl Sándor vezette. Szerintem ez is bizonyította azt, hogy hazánkban nincs gond a játékvezetéssel, sőt a világ élvonalához tartozunk. Persze örök igazság, hogy a játékvezető mindig tévedhet.

— Az, hogy most abbahagytad a játékvezetést, meg is szakad a focival a kapcsolatod?
— Ezt nem tudnám elviselni. Jelentkeztem ellenőrnek, de ehhez „ki kell várni” egy évet. Ezt is alacsonyabb osztályban kell kezdeni, s ha úgy ítélik meg, hogy jól csinálom, akkor lehetek NB 1-es, illetve NB Il-es mérkőzések ellenőre.

— Mi volt az a végső ok, ami miatt a visszavonulás mellett határoztál?
— Volt két gerincműtétem, de szükség lenne egy harmadikra is. Mivel fél év múlva amúgy is túl lennék a korhatáron, ezt már nem vállaltam. Végezetül szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik segítették a tevékenységemet. Bejártam a fél világot és csodálatos élményekben volt részem.

Zala megye első FIFA játékvezetője aki  felemelte hangját, amelyet igazság érzete vezérelt, akkori rendszer ellen.

Tények tükrében bár ne tette volna,hiszen  Ő általa képviselt filozófia fényesen bizonyítja,hogy nyelvismeret és alaptalan rendszer kiválasztás alapján milyen messzire ellehetett jutni. Megmondó stílus mögött, luftballonként, pukkadt ki nevezett játékvezető "karrierje", melyet "saját" társai eszközöltek ellene, hiszen ellenőrként már nem számoltak "tudásával" országos szinten.....

Érdekes kérdés: Puhl Sándor barát lenne, ahogy nyilatkozta,nyilatkozza,akkor miért feledkezett el a hűséges katonájáról??

Az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség kijelölte a tavaszi kontinentális selejtezők bíráit.

A hazai sípmesterek elismerése, hogy négy találkozót is magyar játékvezetői trió dirigálhat.

Február 19-én a Franciaország—Spanyolország mérkőzésen Hartmann Lajos (partjelzők: Vágner és Lázin), az április 3-ai Ausztria—San Marino találkozón Puhl Sándor ( Kovács L. és Bognár) fújja majd a sípot.

A tizennyolc éven aluliak mérkőzései közül a március 26-ai Izrael—Törökország selejtezőt Varga Sándor (Bay és Nagy L.), míg a tizenhat éven aluliak selejtezői közül a március 6-ai Albánia—Bulgária mérkőzést Molnár László (Drigán és Pillér) vezeti.

Valószínű, sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a játékvezetők, amikor kimennek a pályára azt csinálhatnak, amit akarnak, őket nem ellenőrzi senki.
Ezzel szemben minden NB I és NB Il-es méilkózést, sőt az alacsonyabb osztályúakat is, a Játékvezető Testület által megbízott szakemberek ellenőrzik; a mérkőzésről szóló értékelésük szerves része a játékvezetők minősítésének, amelynek alapján keretbe sorolásuk történik.

Játékvezető-ellenőr

A mai társadalom minden szférájában — olykor külön irányítás nélkül is — állandóan és rendszeresen folyik értékelés, minősítés. Ezek adnak alapot a döntésekhez, hogy mi a rossz, mi a jó, miben, hogyan kell továbblépni. Ez alól a sport, s benne a játékvezetés sem kivétel. Viszonyítani csak akkor lehet, ha rendszeres értékelés, elemzés folyik; márpedig ott, ahol teljesítményről van szó, ez feltétlenül szükséges. Azt vizsgáljuk, hogy a játékvezetők teljesítményét milyen ismérvek alapján értékelik. Véleményünk szerint: az egész játékvezetői tevékenységet az határozhatja meg, hogy hogyan oldják meg a játékvezetők kiválasztását.
Az 1970-es évek végén, a nyolcvanas évek elején bevezették a játékvezetők követelmény és minősítési rendszerét. Ezt — öt-hat évi pangás után — az újonnan szerveződött JT 1989 júliusa óta módosított formában, de alkalmazza.
Céljára a fentiekben utaltunk, vagyis arra, hogy ez olyan objektív feltételrendszer, amely alkalmas a játékvezetők teljesítményének értékelésére, a kiválasztás, foglalkoztatás, és a tehetségek felfeléáramlásának elősegítésére. Szerkezete sokrétű, egymással összefüggő tényezőből áll: a játékvezetők személyiségével; szakmai (fizikai, elméleti) felkészültségével; gyakorlati ténykedésével, annak mérésével foglalkozik. Ez utóbbit szolgálja a mérkőzések ellenőrzése.

Csernefalvy László ahhoz a tizennyolc főből álló csoporthoz tartozik, amelynek tagjai a legmagasabb osztályú mérkőzésen működő bírókat ellenőrzik. Arra kértük röviden ismertesse sportpályafutását.

— Hány NB I-es mérkőzést vezetett?
— Hatvanhét NB I-es mérkőzésen voltam játékvezető, a partbíráskodásban közel jártam a háromszázhoz.

— De közismert az is, hogy több nemzetközi találkozón is közreműködött.
— Igen, tizennyolc esetben, kupa és országok közötti válogatott találkozókon.

— Kezemben tartok egy ellenőri jelentést, ahogy megszámoltam 53 kérdésre kell válaszolniok a játékvezető és a partbírák működéséről. Jelen esetben a Rába ETO—Bp. Honvéd NB I- es mérkőzésről, amelynek játékvezetője: Lázin János, partbírói — Kovács I László és Kiss Béla. Nem tartja túl soknak a jelentési íven szereplő kérdéseket?

— Nem, mert ezek az eseték minden mérkőzésen előfordulhatnak. Az ellenőrnek X-szel kell jelölni a többszöri előfordulásokat, illetve a súlyos hibát, majd a jelentési ív hátoldalán szöveges indoklást adni mindezekről.

— A hivatalos szempontok mellett elkerülhetetlen, hogy ne alakulna ki szakmailag egyéni véleménye, ön, hogyan ellenőriz?
— Természetesen én is a megadott hivatalos szempontok alapján bírálok; az egyéni felfogásom viszont az, hogy rend, fegyelem legyen a pályán, a játékvezető pedig határozottan bíráskodjék. Ez a játékvezetésnek az alapja.

— Aki, amilyen játékvezető volt, olyan ellenőrré válik?
— Ez nem biztos, mert lehet valaki jó ellenőr anélkül, hogy magasabb szintű mérkőzést vezetett volna, és a fordítottja is fennállhat.

— Észrevételeit megbeszéli a játékvezetővel, vagy rábízza az ellenőrző bizottságra?
— Mérkőzés után, ha módom nyílik, közlöm megállapításaimat a játékvezetővel, az adott osztályzattal együtt.

— Milyen osztályzatban részesítik a játékvezetőket?
— Egytől-tízig lehet osztályozni. A leggyengébb az Latin János játékvezető egyes; súlyos hibát kell elkövetni ehhez, tízes osztályzatot viszont csak kitűnő teljesítményért lehet adni.

— Hullanak a tízesek?
— Én szerintem tízes nincs, mert hiba nélkül nem lehet mérkőzést vezetni. — Hogy is mondta Csernefalvy László? Rend, fegyelem, határozottság kell, hogy uralkodjék a pályán, mert csak akkor lehet élvezetes a játék; a játékvezető csak ilyen módon tud érvényt szerezni a szabályoknak. Sok kérdésre választ kapunk a következő 90 perc eseményeinek bírálatakor, amelyet azonos szempontok szerint, de külön-külön is véleményezünk.

Kinek kell szemüveg ?
Az ellenőr figyelme kiterjed arra is, hogy hol és milyen módon történik a játékosok cipőjének vizsgálata. Együttes megállapításunk, hogy a Csernefalvy László, az ellenőr játékvezetői hármas megjelenése kultúrált, sportszerű.
Lázin a mérkőzést rugalmas átlóban vezeti.
8. perc: — A játékvezető (noha a nézőtéren kis vihart váltott ki) jól látta, hogy a hazai csatár két kézzel ellökte a fehér mezes Honvéd játékost; jogosan ítélt szabadrúgást.
Éles, határozott a síphasználata.
— Az ellenőr negyedóra eltelte után megállapítja, hogy a játékvezető erőlteti az előnyszabályt.
25. perc: — Helyesen ítélte meg a leshelyzetet és utána a reklamáló játékost szóbeli feddésben részesítette.
Néhány pillanattal később: — Kovács I. L. partbíró egy vitás esetnél, — hogy kívül, vagy belül volt-e a szabálytalanság a Honvéd tizenhatosánál — nem foglalt állást. Véleményem szerint: ikívül volt — mondja Csernefalvy László.

— Érthetetlen számunkra is a partbíró tartózkodó magatartása.
— Az ellenőr magyarázattal szolgál: „néhány esetben Kovács László partbíró lemarad az akcióról és ebből is adódnak tévedései.”
30. perc: — A Honvéd támadó bekeveredett a győri büntetőterületre és ott elesett, a játékvezető továbbengedte a játékot. Csernefalvy ellenőr is „műesésnek” minősítette az esetet, sőt szerinte a reklamáló játékos ellen közvetett szabadrúgást kellett volna ítélni.
— Megállapítjuk, hogy a lökéseket helyesen bírálja 39. perc: — Jogosan alkalmazott figyelmeztetést (sárga lap) a Bp. Honvéd játékosánál, aki a kitörő támadót elgáncsolta (Dózsa).
44. perc: Csernefalvy: Szabályos gólt rúgott a Rába. Szó sem lehetett lesről, mivel a középhátvéd bent állt.

— A rúgás pillanatát követően futott előre a győri játékos, a gól — szabályos, 1-0 a Rába ETO javára.
A győri közönség azért tiltakozott, mert az esetnél a gólszerző (Somogyi) megsérült. A lelátóról nem lehetett látni, mi történt, mert hat, vagy nyolc játékos állt egy csoportban. Mit tesz ilyenkor az ellenőr?

— Én sem merek egyértelműen állást foglalni a nagy kavarodás miatt. A játékvezető első félidei teljesítményét így összegezi az ellenőr: „Lázin játékvezető eredményt befolyásoló hibát nem követett el; teljesítménye eddig jónak mondható. Hibájának rovom fel, hogy az előnyszabályt erőlteti, ezzel nagy kockázatot vállal magára: netán rúgdo- sódás, sérülés is bekövetkezhet. Kovács I. László partbíró többször tévedett a bedobásoknál is, mintha távolról nézné a mérkőzést... Ezt a tényt a jelentésemben is rögzíteni fogom."

A játékvezető gólja
54. perc: Nagyon szép előnyszabályból született gól: a játékvezető kivárt, a csatár elfutott és gólba rúgta a labdát.

— Kitűnő játékvezetői teljesítmény; nevezhetjük akár „a játékvezető góljának". (2-0 a Rába ETO javára).
56. perc: — A Bp. Honvéd támadását állították meg tévesen. Csernefalvy: „Véleményem szerint 2 méterrel hátrább állt a győri hátvéd; szó sem lehetett lesről! Kovács L. partbíró tévesen jelzett lesállást.”) A partbírók a félidőben nem cserélnek térfelet. — A játékvezető az egész mérkőzés során következetesen betartja az előírt 9,15 métert, viszont többször téved a lábbal elkövetett szabálysértéseknél. Ez az észrevételünk találkozik az ellenőr véleményével is.
70. perc: — Lázin elővette másodszor is a sárga lapot, mert Urbányi a győriek játékosa kézzel ütötte el a kitörni készülő Honvéd csatár elől a labdát. — Jogos a büntetés.
76. perc: — Helytelenül bírálja felül Lázin játékvezető partbíróját Kiss Bélát, aki jól intett egy bedobás során — állapítja meg az ellenőr.
78. perc: — Kiss Béla most viszont tévesen állította meg — les címén — a győri csatárokat. Ez volt az első hibája.
— A lelátóiról úgy tűnt, hogy 3—4 méterrel hátrább állt a fehér mezes Honvéd védő. 79. perc: — Elmarad egy büntető megítélése a Bp. Honvéd javára. — Ebben nincs véleményeltérés közöttünk.

82. perc: — Valószínű — mondja Csernefalvy László —, hogy reklamálásért figyelmeztette (sárga lap) Jenéit (Bp. Honvéd) a játékvezető. Ez az az eset, amiről a mérkőzés után kell megkérdezni a bírót.

A mérkőzés lefújása után Lázin az ellenőrnek elmondta, hogy szándékos kezezé- sért büntetett.
— Ez a fajta kezezés viszont nem tartozik abba a fokozatba, amelyért a közvetlen szabadrúgás mellett, büntetést is alkalmazni kelljen. Most felesleges volt a sárga lap (harmadik a mérkőzésen).
87. perc: — Jogosan bírálta felül Kiss Bélát, aki helytelenül intett, nem volt les!
89. perc: — Lázin ismét jól bírálta el a győri csatár „műesését”: helyesen — nem adott 11-est.
— A második félidő végére — állapítottuk meg — kissé elfáradt a játékvezető.
— Túl vagyunk már a 90. percen, de az időmérés a játékvezető kizárólagos joga.

— Választ kaptunk kilencven perc alatt a „feltett kérdésekre". Kérem, foglalja össze a játékvezető hármasról alkotott véleményét.
— Lázin játékvezető követett el ugyan hibákat, amelyek az eredményt nem befolyásolták, de végtelenül korrekten bíráskodott.

— Ezek után milyen osztályzatot ad?
— Nyolcast, vagy hetest, még összesítem a gondolataimat ...

— Nem is árt erre a mérkőzésre aludni egyet. Köszönjük a közreműködést.