Szerda után nehéz a szombat...

A botrányos kimenetelű Győri Rába ETO—Siófoki Bányász mérkőzést megtekintette Palotai Károly,a játékvezetői bizottság alelnöke, a FIFA játékvezetői bizottságának tagja is.

A játékvezető ténykedéséről ugyan nem nyilvánított véleményt, mert mint mondta, az a mérkőzés hivatalos ellenőrének, Nagy Bélának,a feladata ...

Tett azonban egy nagyon okos, megfontolandó észrevételt, amely részben Vágner László bírálata is.

— Már több ízben javasoltam, hogy a hét közben, külföldön működő játékvezetők a hétvégi hazai fordulóban ne kapjanak az élvonalban vezető bírói feladatot. Saját tapasztalatomból tudom, hogy egy-egy ilyen hétközi, külföldi szereplés, annak körülményei, az utazás és egyéb kötelező feladatok nem is fizikailag, hanem idegileg terhelik meg a játékvezetőket, s ezeket a fáradalmakat 72 óra leforgása alatt képtelenek kipihenni — vélekedett Palotai Károly.

Vágner László szerdán Limaeszolban dirigálta a Ciprus—Wales VB-selejtező mérkőzést.

Ennek nyomai mutatkoztak szombati működésén.

Már a mérkőzés „csendes” első órájában is elkövetett több apró hibát: nem mindig ítélte meg helyesen a szabálytalanságokat, lesállásokat, akadtak fordított ítéletei, későn reagált eseményekre, s ez mind magyarázható, akár idegi fáradtsággal is.

Ezek persze még csak amolyan bocsánatos „bűnök” voltak. Később viszont . . .

Kezdődött azzal, hogy nem ítélt meg egy nyilvánvaló tizenegyest. Jobb oldali szögletrúgást követően a kapu előtti tömörülésből egy siófoki játékos keze emelkedett a magasba, és elütötte a labdát.

Egyértelmű és szándékos volt a kezezés, szinte hihetetlen, hogy az alapvonalnál tartózkodó Vágneron kívül akadt még olyan ember a stadionban, aki ezt nem látta, volna.

Már ez az eset felforrósította a játéktér és a nézők hangulatát. Egy perccel később pedig megtörtént a botrány, úgymond „csúcsra járatása”.

Csertői feltűnő lesen kapott labdát. A partjelző zászlaja azonnal a magasba emelkedett, és ott valósággal megmerevedett. Ezt is látta mindenki — csak Vágner nem. Csertői pedig — miután sípszó nem hangzott — állított egyet a labdán, majd bevágta a hálóba.

A siófokiak (érthetően) egy emberként reklamáltak, s ekkor, az eseményre ezúttal i,s késve reagáló Vágner is elismerte a lesállást, s kifelé ítélt szabadrúgást.

A játékosok reklamáltak, óriási tumultus támadt, lökdösték egymást a labdarúgók, sőt, nem maradt el a tettlegesség sem. Az első piros lapos áldozat a siófoki Koloncs volt, bár nem vagyunk meggyőződve arról, hogy valóban ő volt-e a tettes.

A kiállítás csak fokozta az indulatokat, és máris mehetett Miriuta is zuhanyozni. Kritikussá vált a helyzet, s erről elsősorban Vágner játékvezető tehetett, aki az egész mérkőzésen nyújtott teljesítményével igazolta, hogy bizony nem pihente ki magát.

72 órával a limasszol találkozó után.

Ezért értünk egyet a JB nagy tapasztalatú, mindig higgadt alelnökének javaslatával, amelyet remélhetőleg most már a JB küldő bizottsága is gyakorlattá tesz . ..

Palotai Károly pályafutása kuriózum a nemzetközi játékvezetői elitben: egyetlen kollégájának se volt olyan veretes labdarúgómúltja, mint a Győrrel BEK-elődöntős és bajnok, meggypiros mezben Tokióban olimpiai aranyérmes jobbfedezetnek.

Az 1974 és 1981 közötti nyolc évből mindössze egy olyan akadt (1977), amelyiken Palotai Károlyra nem bízott európai kupadöntőt az UEFA, vagy nem működött közre világ-, illetve Európa-bajnokságon. Pályafutása második vb-jén, 1978-ban ő tartotta példásan kézben a torna (és az egész vb-történelem) talán legfeszültebb meccsét, a rosariói argentin–brazil (0–0) középdöntőt is.

Előtte és utána volt már játékvezetőnk (Hertzka Pál) a 1938-as vb-n, Zsolt István személyében már 1965-ben európai kupadöntőt vezetett magyar bíró, az 1997-es BL-döntőt dirigáló Puhl Sándor előtte, 1994-ben eljutott a szakma abszolút csúcsára a brazil–olasz vb-fináléval, és nem is olyan rég Kassai Viktornak is jutott egy BL-döntő, a 2011-es Barcelona–Manchester United.

De Palotai mindannyiukon túltett abban, hogy hosszú éveken át, egyetlen visszhangos botrány nélkül működött, nem feketítette be a nevét a nemzetközi sajtó, hibátlan maradt, a játékvezetőktől már-már párját ritkító módon folyamatosan „köztiszteletben állt”, ráadásul a világversenyeken honfitárs asszisztensek (elnézést: nála még partjelzők) nélkül, ha úgy tetszik, egyedül dolgozott az elitben.

Játékosként sem volt másodvonalbeli, sőt. Miután a forradalom leverésekor elhagyta az országot, és Freiburgban futballozott, hazatért, és a Győri Vasas ETO játékosaként tagja volt az 1964-es olimpiai bajnokcsapatnak (a csehszlovákok elleni döntőben sérülés miatt nem játszhatott, az aranyérmét csak később kapta meg), a Győrrel 1963-ban „félidényes” bajnok, másfél évvel később BEK-elődöntős volt, és visszavonulása után játékvezetőként kezdett új, még csillogóbb karriert. Első NB I-es meccsét 1970. október 11-én Szombathelyen vezette – a Salgótarján 2–1-re győzött.

Már az 1972-es müncheni olimpián fújt (Marokkó–Malajzia 6–0), az 1974-es vb-n a a holland–uruguayi (2–0) meccset bízták rá, 1975-ben pedig a Mönchengladbach–Twente UEFA-kupa-finálé első meccsét (0–0).

Aztán 1976-ban a Bayern München–St. Étienne BEK-döntőben (Palotai munkáját Müncz György és Tátrai Lász-ló segítette partjelzőként) felért pályafutása első csúcsára. Már az első percben les miatt bátran, de jogosan nem adta meg Gerd Müller gólját, amúgy pedig a Franz Roth gyilkos szabadrúgása révén 1–0-s müncheni sikerrel (egyben a BEK-ben a Bayern második címvédésével) záruló glasgow-i mérkőzés után így nyilatkozott a Népsportnak: „Természetesen nagyon boldog vagyok, hogy mindhárman jól vizsgáztunk a futballvilág szigorú vizsgabizottsága előtt. Az igazság azonban az, hogy a csapatok segítőtársaimmá váltak. Egyszer-kétszer, még az elején, szólnom kellett egyegy idegesebb játékosnak, éreztetnem kellett velük, hogy a szemem rajtuk van… De aztán nem történt semmi különösebb. Sportszerűen játszottak, a játékkal törődtek…” És ha már a magyar bírók Skóciában voltak, három nappal később ők dirigálták a Brit Házibajnokságban 2–1-es hazai sikerrel záruló skót–angol válogatott meccset is.

Miután 1978-ban megkapta az Anderlecht–Liverpool európai Szuperkupa-párharc első meccsét (4–1), az 1979-es Barcelona–Fortuna Düsseldorf KEK-döntővel (hosszabbítás után 4–3) összejött neki a játékvezetői tripla az európai kupákban – ezt csak a legeslegnagyobb bírók mondhatták el magukról. De négy év leforgása alatt közülük is csak Palotai. Ráadásul 1981-ben újra övé lett a Bajnokcsapatok Európa-kupája fináléja, ezúttal a Liverpool és a Real Madrid csapatai között. Nem sokon múlt, hogy le kelljen mondania erről a fellépésről, mert négy nappal korábban a Ferencváros–Nyíregyháza bajnokin megsérült, és ha nem dr. Povázsai János az orvosa, alighanem ki kellett volna hagynia a párizsi összecsapást. De végül ott lehetett a Parc des Princes-ben. Azon a meccsen is egy gól esett (a 82. percben Alan Kennedy lőtte, 1–0-ra nyertek az angolok), a Kőrös László és Kuti Sándor partjelzők által támogatott Palotai nagyvonalú volt, mint mindig.

„VOLT OLYAN ANGOL MECCS, AMELYEN KÉTSZER FÚJTAM A SÍPOMBA. DE EHHEZ PARTNEREK KELLENEK”

„Két segítőtársammal együtt úgy gondoltuk, hogy ez a mérkőzés tulajdonképpen a világ előtt játszódik, és egyik csapat sem engedheti meg magának a kíméletlen belemenéseket – mondta a finálé másnapján. – A tét, az idegesség hozhatott volna durvább játékot is, de ezek a játékosok profik, tudják, mit ér a lábuk, és tapasztalatból mondom, vigyáznak egymásra.” És még azt is elárulta a Népsportnak, hogy titokban örült Kennedy kései góljának, mert így megúszta a plusz kétszer tizenöt perces túlórát. Artemio Franchi, az UEFA olasz elnöke pedig szűkszavúan csak ennyit mondott a döntőt követő fogadáson Palotai tevékenységéről: „A mezőny legjobbja volt”.

Az 1982-es vb-n még ő vezette a francia–osztrák középdöntőt (1–0), 1983-ban a Magyar Népköztársasági Kupa fináléját (Ú. Dózsa–Bp. Honvéd (3–2), majd július végén az NDK VII. Szpartakiádján az NDK–Szovjetunió meccsel búcsúzott a FIFA-kerettől. Idehaza még az év végéig fújt, utolsó meccse az élvonalban – az elsőhöz hasonlóan ismét Szombathelyen – a november 19-én 1–1-gyel záruló Haladás–MTK-VM találkozó volt. „Labdarúgóként akkor hagytam abba, amikor még ment a játék, ezt teszem bíróként is. A saját magam által felállított követelmények teljesítése a pályán egyre nehezebb, ezért hagyom abba, negyvennyolc évesen” – mondta a búcsú alkalmából.

Szolgálataira ezután ellenőrként is számított az UEFA, és mindenki tudja, hogy a FIFA játékvezetői bizottságának tagjaként elévülhetetlen érdemei vannak abban is, hogy Puhl Sándornak 1994-ben megadatott, ami még Palotainak sem: megkapta a brazil–olasz világbajnoki döntőt.

Bátyja, a nála hét évvel idősebb János egy ízben, 1954-ben egy csehszlovákok elleni barátságos meccsen (4:1) még a válogatott kapuját is őrizte, ellenben fia, Zsolt DJ Palotai néven nem a gyepen, hanem az elektronikus zene egyik hazai apostolaként a pult mögött varázsolt.

Minden idők egyik legnagyobb játékvezetője, Palotai Károly 2018 februárjában Győrben hunyt el. „Minden olyan mérkőzésre szívesen emlékszem, amelyen nem kellett főszerepet játszanom. Volt olyan angol meccs, amelyen kétszer fújtam a sípomba. De ehhez partnerek kellenek” – összegzett pályafutása végén a bírólegenda, akinél korrektebb játékvezetőt

1930 Uruguay
1934 Olaszország
1938 Franciaország Hertzka Pál Brazília-Csehszlovákia
1950 Brazília
1954 Svájc Zsolt István Anglia-Svájc NSZK-Jugoszlávia
1958 Svédország Zsolt István Anglia-Szovjetunió Svédország-NSZK (elődöntő)
1962 Chile Dorogi Andor Uruguay-Kolumbia
1966 Anglia Zsolt István Anglia-Uruguav (nyitó mérk.)
1970 Mexikó
1974 Németország Palotai Károly Hollandia-Uruguay
1978 Argentína Palotai Károly Ausztria-Svédország Brazília-Argentína
1982 Spanyolország Palotai Károly Franciaország-Ausztria
1986 Mexikó Németh Lajos Skócia-Dánia
1990 Olaszország
1994 Egyesült Államok Puhl Sándor Norvégia-Mexikó, Brazüia-Svédország, Olaszország-Spanyolország, Brazília-Olaszország (döntő)
1998 Franciaország Vágner László Norvégia-Skócia, Chile-Kamerun
2002 Dél-Korea & Japán
2006 Németország
2010 Dél-Afrikai Köztársaság Kassai Viktor Brazília-Dél-Korea, Uruguay-Mexikó, Ghána-USA, Spanyolország-Németország (elődöntő)
2014 Brazília
2018 Oroszország
2022 Katar

Karcsi Bácsi búcsúztatása 2018. február 26-án, hétfőn lesz Győrben a Nádorvárosi köztemetőben. A gyászmisét a temetés előtt a Szentlélek templomban tartják 15.00 órakor.

Szombaton, súlyos betegség után, életének 83. évében elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, minden idők egyik legkiválóbb játékvezetője.

Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. 1950-ben kezdett futballozni a Békéscsabai Építőkben, 1954 decemberében a Viharsarokból ment Győrbe.

Először hátravont középcsatárként próbálgatták a tartalékban. Fél év múlva bemutatkozott az első csapatban. 1956 őszén elhagyta az országot, Pálfy Antallal és hét évvel idősebb fivérével, az A-válogatottban is szerepelt Palotai Jánossal a Freiburger FC-hez került. 1958-ban jött haza Németországból. 

Játékos-pályafutása legnagyobb sikerét az olimpiai válogatottal érte el 1964-ben. Az együttes hét mérkőzéséből haton pályára lépett Japánban, és egy gólt szerzett. Tokióban aranyérmes lett, de a csehszlovákok elleni döntőből sérülése miatt hiányzott. Csak évekkel később kapta meg az aranyérmét.

Klubjával 1963 őszén megnyerte az őszi (egyfordulós) bajnokságot, valamennyi bajnokin (13) szóhoz jutott. 1964-ben bekerült az Év csapatába a Labdarúgásnál. 1967-ben bronzérmet szerzett a Győri Vasas ETO-val. 1964 és 1968 között a gárda zsinórban négy Magyar Népköztársasági Kupa-sorozat döntőjébe jutott, hármat megnyert. Az 1964-est elveszítette a Győr a Honvéd ellenében (0:1), azon Palotai Károly nem szerepelt. Az 1965-ös fináléban 4:0-ra megverte az ETO a Diósgyőrt, ő végigjátszotta a 90 percet. Az 1966-os dupla döntő első menetét kihagyta (1:1), a másodikon ellenben vezérletével verték meg a Fradit 3:2-re a Népstadionban. 1967-ben nélküle aratott egygólos sikert a csapat a Salgótarjáni BTC ellen (1:0). 

Az 1964–1965-ös BEK-ben fantasztikusan menetelt az ETO. Kiütötte az NDK-beli Chemie Leipziget (2:0, 4:2), a bolgár Lokomotiv Szófiát (5:3, 3:4), valamint a holland DWS Amsterdamot (1:0, 1:1), és bejutott az elődöntőbe. A Benfica elleni „hazai” meccsét aztán a nagy érdeklődésre való tekintettel a Népstadionba vitte a Győr, ahol 70 000 néző előtt 1:0-ra veszített. Tóth kapus sérülése miatt Palotai Károly már fel is húzta a fekete kapusdresszt, de végül mégsem kellett a gólvonal elé állnia. A történetet Lakat T. Károly elevenítette fel a Helyünk a kupanap alatt című könyvben, hajdanán, labdaszedőként pár centiméterről figyelhette az esetet: „A José Augustóval történt összecsapás után a győri kapus, Tóth László megsérült, és minden jel arra mutatott, hogy – mivel a cserét akkoriban még a kapus sérülése esetén sem engedélyezték a nemzetközi kupamérkőzéseken – Palotainak kell a kapuba állnia. A győriek kapitánya a magáról lecibált 5-ös számú mezt kezembe nyomta, és már húzta is magára Tóth fekete 1-esét, de aztán a gyúrói dörzsölgetésnek és kevéske csodakrémnek hála, a kapus mégis csak vállalta a további játékot.” 
A visszavágón taroltak a lisszaboni „sasok”, 4:0-val küldtek haza a magyarokat. 

Szinte hihetetlen, hogy Palotai Károly egyszer sem lehetett nagyválogatott! Ugyanakkor 1960 és 1964 között tízszer volt B-válogatott, s egy gólt szerzett a színeiben. 1963-tól 1964-ig harmincszor (!) viselte az olimpiai válogatott felszerelését (a nem hivatalos mérkőzések is szerepelnek a statisztikában), és háromszor talált a kapuba. 1967. május 3-án játszott utoljára bajnokit, az ETO 2:2-re végzett az MTK-val. 



Hamarosan fantasztikus játékvezetői karrier kezdődött: 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a világbajnokságon, 1972-ben és 1976-ban az olimpián, 1980-ban az Európa-bajnokságon vezethetett. 1975 és 1981 között csak 1980-ban nem kapott valamelyik kontinentális kupadöntőben bírói szerepet. 1976-ban például ő dirigálta a Bayern München–St.Étienne, 1981-ben a Liverpool–Real Madrid BEK-finálét. A leghíresebb 90 perce fekete uniformisban az 1978-as Mundialon megrendezett argentin–brazil volt (0-0). Vitathatatlan érdeme, hogy Rosarióban sikerült a felajzott felek brutális »bokaviadalát« halottak és kiállítások nélkül levezényelnie. 

Sportvezetőként is tevékenykedett. 1990-ben a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották. 1998-ig töltötte be ezt a szerepkört. 1985 és 2005 között az UEFA játékvezetői ellenőreként járta az európai stadionokat, s felügyelt a mérkőzések tisztaságára, 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság, 1983-tól 1985-ig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.  Dolgozott az MLSZ elnökségében, illetve a Játékvezető Bizotság alelnöki tisztjét is betöltötte. 2012-ben Győr város díszpolgára lett, 2014-ben jelölték a Prima Primissima díjra, átvehette az UEFA Gyémánt Érdemrendjét is. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2015-ben életműdíjjal tüntette ki.

1985-tól 1997-ig,  - a FIFA oktatási paneljében instruktorként és játékvezetői-ellenőrként működött

1990- és 1994  között - a FIFA Játékvezető Bizottság tagja volt

1983-tól – 1985-ig - a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt

1990-től 1998-ig - a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke

1990-2006 - az MLSZ JT elnökhelyettese, majd a JB alelnöke

1993-tól 1996 –ig  - a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja

1985-2005  között a FIFA, az UEFA és az MLSZ játékvezetői-ellenőre volt.

Palotai Károlyt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.

A Nemzeti Sport információja szerint szombat délután, 82 évesen elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, aki később játékvezetőként is a legjobbak közé ért.

Palotai Károly, a békéscsabai születésű fedezet Győrben bajnokságot és Magyar Népköztársasági Kupát nyert. Csapata a Bajnokcsapatok Európa-kupája 1964–1965-ös kiírásában az elődöntőbe jutott, amelyben a portugál Benficával szemben maradt alul.

Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes magyar együttes tagja volt. Még aktív futballistaként elvégezte a játékvezetői tanfolyamot, 1967-ben már a játékvezetői hármas tagjaként futott ki a pályára, 1970-ben pedig első osztályú bajnoki mérkőzést vezetett.

 Győri ETO-val Palotai az 1964/1965-ös sorozatban a keletnémet Chemie Leipzig, a bolgár Lokomotiv Szófia, a holland DWS Amsterdam kiverése után az elődöntőbe jutott, ahol a portugál Benfica búcsúztatta a győrieket. A magyar csapatok közül csak az Újpesti Dózsa tudta megismételni ezt az eredményt, 1973/1974-ben jutott a négy közé.

Játékvezetőként több mint tizenöt BEK-mérkőzést vezetett, közötte kétszer döntőt irányíthatott. Ezeken 1976-ban Glasgow-ban a Bayern München 1–0-ra legyőzte a St. Étienne-t, majd 1981-ben Párizsban a Liverpool 1–0-ra verte a Real Madridot.

 Palotai Károly 2014-ben kapta meg Prima Primissima díjat magyar sport kategóriában.

Palotai Károly hosszan tartó betegség után, 82 évesen hunyt el.

Exkluzív interjú Palotai Károllyal, aki a legjobb focista volt a magyar bírók közül.

Unikum a labdarúgásban Palotai Károly (82), aki a legjobb focista volt a bírók között. A békéscsabai születésű, sikereit a Győrrel elérő játékos 1964-ben olimpiai bajnok volt, de például egy játékvezető sem mondhatta el magáról azt, hogy BEK-elődöntőben szerepelt. A volt focista, játékvezető még mindig a sport megszállottja - írja a blikk.hu.

A győri lakásban megelevenedik a legendás pályafutás: hosszú polcon meccslabdák sorakoznak, fantasztikus találkozóknak emléket állítva. Ugyanakkor a konyhaasztalon tornyokban álló gyógyszerdobozok is szemet szúrnak...

Palotai az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) égiszén belül minden sorozat döntőjében szerepet kapott, de fújt és lengetett vébéken (1974, 1978, 1982) is. A falakon oklevelek, a nappaliban két vitrin érmekkel, kupákkal, vázákkal. Közte egy fontos kellék, a televízió.

– Rengeteg sportot nézek. A foci az első, de a sznúkert is szeretem. Ez tölti ki a hétköznapjaimat. A fiaim és unokáim távol élnek, és két éve sajnos elhunyt a feleségem. Ő tartotta rendben a relikviákat, én már többre nem is emlékszem, miért kaptam. Nélküle nem jutottam volna eddig a játékvezetésben, biztosította számomra a nyugodt hátteret. Milyen jó volt ötven évvel olim­piai győzelmünk után ismét kiutazni Tokióba! A Jóisten még megengedte, hogy oda feleségem is elkísérjen – emlékezett vissza Palotai, aki nemrég kórházban volt. – Sajnos a lábaim már nehezen bírják. A csípőmmel vannak problémák, ezért kell mankóval járnom.

A véleményére a mai napig kíváncsi a játékvezetői szakma, ottjártunk alatt Hanacsek Attila (49), a labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának tagja kereste.

– Amikor csak tehetem, kijárok az ETO meccseire, de elsősorban a bírók tevékenységét figyelem. A szurkolók tudják, ki vagyok, de inkább a sporit látják bennem, mint az olimpiai bajnok focistát – folytatta.

Persze nem hagyhattuk ki a „ziccert” a magyar labdarúgás aktuális kérdéséről, a szövetségikapitány-váltásról is kérdeztük.

– Nem örültem, hogy Bernd Storcknak távoznia kellett, jó munkát végzett, de nem volt szerencséje bizonyos meccsekkel.

Ahogyan Palotainak a tokiói olimpiai döntőben.

– Csapatkapitányként épp a döntő előtti utolsó edzésen sérültem meg, s mivel akkoriban nem volt csere, ezért inkább nem vállaltam a játékot. Így aztán aranyat sem akasztottak a nyakamba a stadionban. Talán ezért is nyertünk... – nevetett az UEFA-életműdíjas Palotai, akinek a győri szurkolók járták ki, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság három évvel később elküldje számára az érmet.

Palotai Károly ma ünnepli 81. születésnapját. Sok boldogságot kívánunk. Wikipédia írja: 

Palotai Károly (Békéscsaba, 1935. szeptember 11. ) olimpiai bajnok, magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr és sportvezető.

A hazai és a nemzetközi bíró elit legjobb labdarúgója. Polgári foglalkozása sportvezető. Testvére, Palotai János válogatott labdarúgó, fia, Palotai Zsolt elismert lemezlovas. Játékvezetői tevékenysége a Zsolt István utáni második nagy magyar játékvezetői pályafutás.

Az UEFA 2016-ban budapesti kongresszusán életműdíjjal ismerte el pályafutását. 1950-től a másodosztályú Békéscsabai Előre, 1955 és 1956 között a Győri Vasas ETO labdarúgója volt. 1956-ban válogatott kapus bátyjával, Palotai Jánossal és Pálffy Antallal elhagyta az országot. Az NSZK-ban élt, a Freiburg csapatában játszott és a Siemens cégnél dolgozott. 1958-ban tért haza. 1959-től szerepelhetett újra a győri együttesben, ahol 1967-ig volt a csapat tagja.

Az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat tagja volt. Sorozatban háromszor nyert Magyar Népköztársasági Kupát a Győrrel: 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben. 1965-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjében az Benfica ellen kieső csapat tagja volt. 1955 és 1967 között összesen 171 bajnoki mérkőzésen 45 gólt szerzett. 1967-ben a Magyar Népköztársaság Kupa-döntőn megsérült ezért a játékos pályafutását be kellett fejeznie.

Az 1964-es tokiói olimpián a magyar csapat kapitányaként lett olimpiai bajnok, de a döntőn sérülés miatt nem vehetett részt. Aranyérmet a hazai szurkolóktól kapott. Az olimpiai válogatottban 15 mérkőzésen 2 gólt szerzett. A B-válogatottban 8 alkalommal játszott és 1 gólt szerzett. átékvezetőként talán még eredményesebb életpályát mondhat magáénak, mint labdarúgóként.

Már játékosként, 1959-ben levizsgázott a szabályokból és labdarúgó pályafutását befejezve 1967-től megyei szintű labdarúgó osztályokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. 1969-ben NB II-es játékvezető lett, majd 1970-ben mutatkozott be az NB I-ben.

Az aktív nemzeti játékvezetést 1983-ban fejezte be.

Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1973/1974-es bajnoki idényben Petri Sándor társaságában 17 találkozót, az 1978/1979-esben 22 mérkőzést, az 1982/1983-asban 18 összecsapást vezethetett. 1970-1983 között 215 élvonalbeli mérkőzést vezetett és ezzel az örök ranglistán Bede Ferenc valamint Puhl Sándor mögött a harmadik legtöbbet foglalkoztatott magyar játékvezető.Az UEFA 2016-ban a budapesti kongresszusán életműdíjjal ismerte el pályafutását

Magyar játékvezetők foglalkoztatása a labdarúgó-Európa-bajnokságokon 1960-2016 között az Eb selejtező sorozataiban minden esetben kapott küldést magyar játékvezető. A foglalkoztatott játékvezetők száma 26.

Bíróink 10 esetben egy Eb-n, 12 alkalommal kettő Eb-n, 4 esetben három Eb-n működtek.

Balla Károly az első bíró, aki 1959. október 14-én mérkőzést irányított.

Gere Gyula az első, aki egy Eb kiírásban 2 találkozóra kapott küldést.

Zsolt István az első, aki Eb döntőben kapott feladatot.

Palotai Károly a 2. aki Eb döntőben, az első, aki 3 Eb sorozatban működött, valamint 5 mérkőzést dirigált.

Puhl Sándor a 3., aki Eb döntőben működött, az első, aki 8 mérkőzésen tevékenykedett.

Kassai Viktor a 4., aki Eb döntőben működött, az első, aki 3 Eb döntőben 5, a selejtezőkben 11 mérkőzést vezetett. 2016-ban a döntőben 4. bíróként segített.

Ugyan ott Ring György tartalék asszisztensi küldésben részesült. Zsolt István 1968-ban, Palotai Károly 12 év múlva 1980-ban, Puhl Sándor 12 év múlva 1992-ben (1996-ban), Kassai Viktor 12 év múlva 2008-ban (2012-ben, 2016-ban) kapott lehetőséget Eb döntőben tevékenykedni.

1960-1988 között a selejtező mérkőzésekre az UEFA JB kettő partbírót (összesen 44 fő) rendelt a bíró mellé. Ebben az időszakban játékvezető sérülése esetén az első számú partbíró (csak FIFA minősítésű játékvezető) átvehette a mérkőzés folytatását.

A 2. számú partbíró az NB I-es bírói keret tagja. 1968-ban és 1980-ban az Eb döntőre Zsolt Istvánt, majd Palotai Károlyt egyedül hívta meg. Ha nem vezetett, akkor működő társának partbíróként segített. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Második számú partbírót a rendező ország élvonalbeli játékvezetői közül kért az UEFA JB. 1992?2008 között az UEFA JB bevezette a 4. bíró (tartalék) szerepkört. Játékvezetői sérülés esetén a minősített 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

A FIFA JB 1992-ben minden tagszövetségétől kérte, hogy legkésőbb 1993 év végére vezessék be az asszisztensi keretet. A két asszisztens és a 4. bíró küldésével, a selejtezőkben 72 játékvezetőt foglalkoztatott az UEFA JB.1992-ben és 1996-ban a Puhl Sándor mellett az Európa-bajnokságon már állandó segítői tevékenykedtek (6 fő partbíró, 2 fő 4. bíró). 1992-es Eb döntő volt az első, ahol az UEFA JB a játékvezető mellé nemzeti partbírókat (Szilágyi Sándor, Varga László)), valamint 4. (tartalék) bírót (Varga Sándor) küldött. 2008-tól az UEFA JB a 4. bírói feladatra már az elit körből jelölt játékvezetőt. Kassai Viktor 4. bíróként kapott feladatot a 2008-as Eb-n. Játékvezetői sérülés esetén a 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

2012-2016 között az UEFA JB bevezette az alapvonalbírói pozíciót.

A selejtezőkben a játékvezető mellett 2 asszisztens, kettő alapvonalbíró és a 4. bíró került küldésre. Az UEFA JB további 60 játékvezetőt foglalkoztatott.

Az ismertetett statisztikában csak a küldési szám került rögzítésre. Eb döntőn bíróként Zsolt István és Palotai Károly 1-1, Puhl Sándor és Kassai Viktor 3 alkalommal tevékenykedett.

Egy versenykiírásban az UEFA JB:

2-2 magyar játékvezetőt foglalkoztatott: 1960, 1964, 1968, 1980, 1984, 2008

3-3 magyar játékvezető kapott feladatot:1972, 1976, 1988, 1992, 2016

4 magyar játékvezető működött:1996, 2004. 2012

5 magyar játékvezetőt küldött mérkőzésre: 2000

Egy Eb-n tevékenykedett (zárójelben selejtező + Eb mérkőzés szám): Dorogi Andor, Bíróczky János, Petri Sándor, Hartmann Lajos, Huták Antal, Varga Sándor, Vad István, Molnár László, Piller Sándor, Bede Ferenc, Kettő Eb-n: Balla Károly, Gere Gyula (3), Zsolt István (2+1Eb), Emsberger Gyula (3), Pádár László, Németh Lajos, Vágner László (3), Juhos Attila, Hanacsek Attila, Vad II. István (3), Bognár Tamás, Három Eb-n: Palotai Károly (4+1Eb), Puhl Sándor (5+3Eb), Szabó Zsolt, Kassai Viktor (11+5Eb).

 forrás: Hornyák Lajos

Budapesten javában zajlik az UEFA 41. kongresszusa.

A nyitó nap eseményeinek végén az életműdíjak átadása következett, amely különösen szép pillanatokat hozott a magyar futballnak, hiszen a korábbi kiváló játékos és játékvezető, Palotai Károly is átvehette pályafutása elismeréseként az UEFA Gyémánt-díját. 

- Nagy meglepetés számomra ez a díj, ami újra bizonyítja számomra, hogy a futballnál nincs szebb dolog a világon. Rengeteget kaptam a focitól, és különösen jó érzés, hogy ugyan én csak egy közkatona voltam a futballban, mégis ekkora megtiszteltetés érhet, hogy átvehetem ezt a díjat. Ezért nagyon hálás vagyok - mondta meghatódva köszönőbeszédében Palotai Károly.

Az MLSZ JB által életre keltett Palotai Károly Tehetségkutató és tehetséggondozó program fontos mérföldkövéhez érkezett. Az előzetes felmérés alapján országos viszonylatban 217-en feleltek meg annak a kritériumnak, hogy legalább 2 éves gyakorlattal rendelkeznek, és életkoruk révén részesei lehetnek e nagyszabású játékvezetői utánpótlás programnak. A részvétel önkéntes alapokon nyugszik, tehát belülről kell fakadnia: fontos az elkötelezettség, a belső elszántság ahhoz, hogy valaki kiváló játékvezetővé, illetve asszisztenssé váljon. Végül 125-en jelentkeztek az ország minden tájáról. A programot tudatosan október 23-ra időzítették, hogy a középiskolásoknak, a főiskolásoknak és az egyetemistáknak ne ütközzön a tanulmányi idejükkel.

A Testnevelési Egyetem dísztermében Palotai Károly személyesen köszöntötte a népes hallgatóságot. A 80 éves ikon 3-3 világbajnokságon és olimpián, 2 BEK-döntőn, és 1-1 KEK-, UEFA Kupa-, valamint Szuperkupa-fináléban bíráskodott. Korának egyik legkiemelkedőbb játékvezető egyénisége volt a világon. Az MLSZ JB alelnökei, Puhl Sándor és Hanacsek Attila felvázolták az elvárásokat és a lehetőségeket. A nap folyamán elméleti és a fizikai tesztet kellett teljesíteniük a megjelenteknek. Dr. Sáfár Sándor, az MLSZ JB erőnléti edzője edzéselméleti és étkezési tanácsokkal szolgált a fogékony résztvevőknek. A Palotai Károly Tehetségkutató és tehetséggondozó program elsődleges célja, hogy már a pályafutásuk elején országos látókörbe emelje azokat a tehetségeket, játékvezetőket és asszisztenseket, akik tapasztalatszerzés alatt állnak.

A nap eredményeit részletesen kielemzik, utána pedig hosszú távon figyelemmel kísérik és folyamatosan segítik, értékelik a fiatalok fejlődését. A tehetségek továbbra is a megyéknél maradnak, ott kapják a képzést, ugyanakkor a motiváció és az ösztönzés sokat jelenthet a jövőjüket és az előre haladásukat illetően. Bebizonyíthatják, hogy kitartó munkával, sok lemondással, szorgalommal és szerencsével igenis van lehetőségük akár a legmagasabb szintekre is eljutniuk - írja az mlsz.hu.

Palotai Károly egykori olimpiai bajnok labdarúgó és FIFA játékvezető a mai napon 80 éves. Érdemeit, magas a játékvezetésben betöltött funkcióit és elismeréseit nem lenne egyszerű felsorolni. A hosszú életúton sikert sikerre halmozott, nincs a világnak olyan része, ahol ne ismernék és ne tisztelnék. Olimpiákon, világbajnokságokon és Európa bajnokságokon BEK döntőkön letette névjegyét. Nagyon sok játékvezető tanulta tőle a szakma fortélyait.

Forrás: Bősze Gyula - facebook bejegyzése