Mindenki tudta előre, hogy felesleges lesz a hétfői elnöki és szakreferensi értekezlet. Vélhetően ezzel Sanyi bácsi újabb kellemes napokat tölthet el „lakhelyén”

Ismét munkanapra rendelt fel az MLSZ JB. közel nyolcvan megyei vezetőt, a semmiért.

Az elnököknek Puhl Sándor és a mindig feszült Hanacsek Attila tartotta az észosztást. Igaz semmit sem mondtak, csak statisztikákat mutogattak, amit már mindenki tudott. Ismét kitértek arra, hogy nem szólnak bele a megyék életébe, megyei vezetésbe. Elmondták, amit már megírtuk, hogy az országos ellenőri napok szakmailag értékelhetetlenek Vecsésen. Erre a nagyvezír kitalálta, hogy jövő évtől már két napos lesz a program. Ki is nevette mindenki. Vajon addig minek tervez Puhl? Egy ilyen 2018. után már régen le kellett volna váltani...

Székely Ferenc a nagy semmiről tartott előadást az instrukturoknak, míg a Vavika VV Ferenc a talent mentor program vezetőinek beszélt arról, hogy jövőre havi 1 talent napot tervez. Az ex postás Ferencnek inkább azzal kellene foglalkozni, hogy saját megyéjében utána köpnek, míg a megyék többségében is kb. ilyen a megítélése, sokan már nem is köszönnek neki.

VV Ferenc ötletén mosolyogtak a megyei vezetők, mert tudták, hogy akkor VV több kilométert tud elszámolni és több ingyen vacsora juthat neki a megyei látogatások során. Csak legyen olyan megye, ahol meghívják enni.

Volt olyan megyei elnök (aki az elmúlt hetekben sokat szerepelt autókban vagy álnéven írogatott ), aki szellemként suhant a hotelben, nehogy valaki ráköszönjön. Igazi Bátor ember az ilyen, futott még kategóriájú második vonalbeli kis sheriffecske….

Azt tudtuk, hogy évekig minket olvasott Hanacsek Attila, amikor körön kívül volt. Tudtuk, hiszen sokat beszéltünk vele telefonon és sokat e-maileztünk vele.

Akkor Ő is hasonlóan látta a magyar játékvezetés problémáját, a kitörési lehetőséget és a jövőképet. Sajnos, amint pozícióba került - talán a pénz szaga miatt - megváltoztatta korábbi álláspontjait és most már csak Sanyi bácsi bólogatója.

Érdekes, hogy azóta is napi szinten olvassa oldalunkat, hiszen legutóbb Vecsésen tartott közel másfél órás monológot arról, hogy a szemét, irigy focibirio.hu miket mer írni.


Nyilván havi közel egy milliós fizetésért ezt kell mondani, de vannak akiknél a gerinc és a reggeli tükörnézés fontosabb.

Attila!


Amennyiben úgy gondolod valótlanságot írtunk tedd meg a lépéseket, mint ahogy mi is megfogjuk tenni az MLSZ JB. irodavezetője ellen, aki súlyos törvénysértéseket követett el az elmúlt időszakban.


Azt, hogy te mit mondasz utasításra az már senkit nem érdekel. Hiteledet elveszítetted és már az NB. III-as keret is rajtad mosolyog.

Az elmúlt napokban több megyéhez is levél érkezett az MLSZ JB. irodától, igaz feladó most sem volt az e-mailben.

Szűk szavúan közölték, hogy nem tartanak igényt az NB. III-as játékvezetői ellenőr munkájára a következő időszakban.

Akiket Puhl-Hanacsek duó kirakott:

Sebestyén Ágoston: korábbi Tolna megyei elnök, akit Puhl leváltatott és helyére a nethuszár Makai János neveték ki. Makai sherifsége alatt sok játékvezető hagyta abba a működést, mivel sem erkölcsileg, sem szakmailag nem tudtak azonosulni a pestről kijelölt "bóhoccal".

Schoblocher István: korábbi Nógrádi elnök, akinek jó gondolatai és véleménye volt mindig. Őt is Puhl váltatta le a megyéje élén.

Gyarmati Tibor: korábbi kiválló FIFA asszisztens. Mindig korrekten állt kollégáihoz. Sajnos ő évek alatt nem jutott el odáig, hogy NB. I-es asszisztensi ellenőr lehessen. (Vélhetően a Puhl vs. Zala csata áldozata)

dr. Paróczai Dezső: Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnök, akit az elmúlt években többször le akart váltani Puhl.

"Puhlék többek között Czakó Dénest is le akarták váltani, de az már nagyon feltűnő lett volna" - nyilatkozza a JB-hez közel álló személy - "Nyilvánvaló, hogy őt is ki fogják véreztetni, nem fog küldéseket kapni a következő időszakban."

Mi csak bízunk benne, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila is hamarosan kap egy e-mailt a következőkkel:

"Tisztelt Alelnök!

A Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége köszöni eddig munkáját. A továbbiakban nem számítunk munkájára.

Kérjük, hogy költözzön ki a vecsési hotelből, adja le szolgálati gépkocsiját, mobiltelefonját, laptopját és az elmúlt időszakban átvett körülbel 60 Adidas terméket.

Kérjük továbbá, hogy szíveskedjen az elmúlt 5 év ellenőrzéseiről részletes teljesítésigazolást írni, mivel kiderült számunkra, hogy az Ön által elszámolt mérkőzésekhez nem készült írásos ellenőri jelentés.

Tisztelettel:

MLSZ"

Az NB I minden nagy bírói hibájára reagáltak Puhlék – nyíltan beszéltek a klubok és edzők kritikáiról.

Nagyon nehéz évük volt a játékvezetőknek az NB I tavalyi szezonjában. Elég csak felidéznünk, hogy a Ferencváros olyan gyűjtéssel állt elő a szezon végén, amely szerint pontok sokasága – és az ezzel járó bajnoki cím – úszott el bírói hibák miatt, de ezen felül is rengeteg olyan vitás eset volt, amely biztosan nem erősítette a hazai játékvezetésről alkotott képet.

Emlékezetes: mi magunk is előálltunk olyan javaslattal, amely szerint a bírók nyilatkozhassanak a vitatott esetek után, mert ilyenből akadt bőven. A vitás esetek, játékvezetőket ért bírálatok – akár klubok, akár edzők részéről – rendre reakció nélkül maradtak. Eddig.

A Játékvezetői Bizottság alelnökei, Puhl Sándor és Hanacsek Attila vállalták, hogy egy kötetlen beszélgetés keretén belül kommentálják a felmerült eseteket, illetve megpróbálják megismertetni azt, hogy ők a játékvezetők szemszögéből hogyan élték meg a történteket. Alábbi, kissé rendhagyó cikkünkben minden olyan témára kitérünk, amelyeknek komoly utóéletük volt.

“Súlyos bírói hiba és nagy tévedés is kevesebb volt”

Önök szerint milyen volt a játékvezetők teljesítménye a 2017/18-as szezonban?

Ezt mire alapozzák?

Puhl: – Arra, hogy ma hajszálpontosan meg tudjuk mondani, melyik bíró hogyan teljesített, nemcsak néhány hónapra, hanem több szezonra visszamenőlegesen. A teljesítményüket különböző módszerek révén egyszerűsítjük egy végleges osztályzattá, ami ad egy objektív képet. Lehet benne némi szubjektivitás, de a nagy számok törvényszerűsége alapján a végleges osztályzatok találkoznak a realitással. Ez egy komplex a rendszer, ami alapján bárkit és bármit ki tudunk elemezni. Persze, pontosan tudjuk, hogy egy-egy játékvezető teljesítményének megítélését az emberi szubjektivitás felülmúlja.

Talán ezért lehet a közvéleménynek mégis olyan érzete, hogy a játékvezetők hibáinak nincs következménye.

Hanacsek: – Szerintem a klubok nem kérik úgy számon a játékosaikat, mint mi a játékvezetőinket, ebben 100%-ig biztos vagyok. Mindenkit szembesítünk a megadott vagy elmaradt büntetőivel, piros lapjaival, és nekik szakmai körben választ kell adniuk arra, miért hozták ezt vagy azt a döntést. Ha valakinél gyakori a téves ítélet, akkor pihentetjük, rosszabb esetben esetleg kikerülhet egy keretből – még ha ezeket nem is kommunikáljuk kifelé. De sok mindenre tekintettel kell lennünk, a küldésnél például akár arra is, hogy nagy hiba után ha lehet, túl korán ne küldjük vissza ugyanoda azt a játékvezetőt.

“Nálunk mindenki azonnal vért akar”

A pihentetések, eltiltások kapcsán a legtöbbször valóban csak találgatni lehet. Nem nyugtatná a kedélyeket, ha tudnánk, hogy mi lett a következménye egy-egy nagy hibának?

Puhl: – Érzékeljük, hogy nálunk mindenki azonnal vért akar. Velem is háromszor akarták abbahagyatni, köszönet azoknak, akik nem hagyták. Ma rengeteg olyan 18-20 éves pályakezdő van, aki egy bizonyos ponton besokall. Az az elvünk, hogy akit harcba akarunk küldeni, azt ne tapossuk el. A hibáit feltárjuk előtte, de nem tartozik minden a külvilágra. Egy valamit ne felejtsünk el: ez nem úgy van mint a játékosoknál, nincs még egy játékvezetői keret, ahová egy játékvezető igazolni tudna, vagy ahonnan mi igazolni tudnánk. Egyébként sem biztos, hogy minden közvéleményt felkavaró hibának egyenes következménye kell, hogy legyen az eltiltás. Ehhez akkor nyúlunk, ha valaki tényleg nagyon kemény, szinte védhetetlen hibát követ el, illetve ha nem tett meg mindent annak érdekében, hogy jó döntést hozhasson.

Hanacsek: – Tudom, hogy felmerült, hogy a játékvezetők nyilatkozzanak a vitatott esetek után. A kérdés inkább itt az, hogy mégis mit tud mondani? Legfeljebb azt, hogy ő így látta az esetet, azért döntött így. Az első, második ilyen eset után talán még érdekes lenne ez, de utána már aligha.

Annak sem lenne értelme, hogy egy-egy esetnél kiálljanak, és elmondják érthetően, világosan, hogy mi lett volna a helyes ítélet, vagy éppen miért döntött jól a bíró? Biztosan segítene más szemmel nézni egy-egy ítéletet a szurkolóknak is.

Puhl:

Nem vagyunk könnyű helyzetben, picit olyanok vagyunk, mint a mondásban: szüzek is szeretnénk maradni, meg közben mást is csinálni…

Nem szeretnénk fókuszban lenni. Mi is olvassuk a cikkeket, látjuk, hogy vannak, akik mindig megmondják, mi volt a jó döntés, meg is értem, hogy a média teret ad ezeknek a véleményeknek, hiszen van egy vákuum, amit be lehet tölteni ilyenkor, de nem szeretnénk minden forduló után arról vitatkozni a nyilvánosság előtt, miben tévedett a játékvezető. De elképzelhető, hogy a jövőben nyitottabbak leszünk, és bizonyos esetek kivesézésével vagy akár párba állításával adunk egyfajta iránymutatást.Mert ma tényleg olyan világot élünk, hogy megye II-ben megverik a bírót

“Ma tényleg megverik a bírót megye II-ben”

Azt, hogy játékvezetői szempontból ez egy vitatott szezon volt, talán az is elősegítette, hogy edzők, klubok viszont nyilatkoztak nyíltan bőven a bírói hibákról az elmúlt hetekben, hónapokban. Beszéljünk ezekről. Volt olyan NB I-es játékos, aki egy vitatott eset után például azt mondta, megye I-ben ilyen hiba után a rendőrök kísérik ki a játékvezetőt.

Puhl: – Azt gondolom, hogy ilyet mondani felelőtlenség, pláne egy olyan kiváló játékostól, aki ismeri a megyei bajnokságok légkörét. Mert ma tényleg olyan világot élünk, hogy megye II-ben megverik a bírót. Ilyen állapotok vannak. Az én koromban “A szemüveget bírónak!” nagyon komoly sértés volt, ma nem itt tartunk. Az én koromban a két centerhalffal kellett jóban lenni, mert nekik volt a legnagyobb combjuk, ha őket megfogtad, rendben voltál. Ma ha nem tetszik egy ítélet, akkor odacsapnak, és egy ilyen nyilatkozat után van, aki másnap kimegy egy megyei meccsre, és feljogosítva érzi magát ahhoz, hogy a dühét a játékvezetőn vezesse le.

Válasz a Fradinak

A Ferencváros például kiadott egy állításuk szerint őket sújtó listát, azt sugallva, hogy pontok sokaságát vették el tőlük a tavalyi szezonban a játékvezetők.

Puhl: – Sokszor megkapjuk, hogy el van döntve, ki legyen a bajnok. Azt mondják, Puhl vagy Hanacsek megmondta, hol mit ítéljenek, de ha nem ők, akkor meg az MLSZ. Erről az ügyről egyébként mindig egy dolog jut eszembe: nézzék meg a Loki-Fradi (1-1) meccset (Puhl Sándor közben videón mutatja az ominózus eseteket, – szerk.). Tőzsér becsúszik, kihúzza Böde lábát, ez a visszajátszások alapján 11-es lett volna. Érdekes, hogy ez az eset például be sem került a Ferencváros gyűjtésébe.

De egy másik sem: ugyanaz a játékvezető még tavaly szeptemberben a Balmazújváros-FTC (2-3) mérkőzésen is nehéz helyzetbe került, lássuk: Paintsil fut, mögötte a védő is, majd elesik, büntető. Ezt mi úgy neveztük el, hogy fantombüntető. A játékvezető állította, hogy a védő lába elérte a csatárét, mi nem így láttuk.

De nincs rá erkölcsi okom és jogom, hogy megkérdőjelezzem az ítéletét, hiszen mindent megtett, hogy hozzon egy jó döntést, de a körülmények miatt valószínűleg rosszul döntött, mert takarásban volt az eset. És tudja mi ebben az érdekes? Mindkét meccsen Iványi Zoltán volt a játékvezető.

 

Egyértelműen úgy tűnik, az egyik esetben a Ferencváros javára, a másikban a kárára tévedett. Akkor most mi volt eldöntve? Milyen utasítást kaphatott? Nekünk ellenben nincs jogunk azt mondani, miért játszott annyi döntetlent egy csapat vagy miért hagytak ki annyi helyzetet?

De azzal is nehéz mit kezdeni, hogy a játékosok egy része igenis azon töri a fejét, hogyan lehetne minél jobban becsapni a bírót. Nüanszok döntenek el mérkőzéseket, bajnoki címeket, ilyenkor vannak, akik minden előnyt bevetnek. A bírókon is óriási a nyomás, miközben mi mindig azt kérjük tőlük, hogy ne akarjanak reflektorfénybe kerülni, az élet azonban néha közbeszól.

Újpest-Fradi, 0-0, 93. perc, és megint Iványi. Rohadt jól levezette a derbit, hiba nélkül, majd jött a 93. perc, az újpesti védő kezét éri a labda a 16-oson belül. Mindenki azt mondta, büntető volt, elvett a Fraditól két pontot. Nem, nem vett el, mert ez a szabályok szerint nem volt 11-es, mert 1 méterről rúgták rá erővel a védő kezére a labdát.

A Karakó-eset: “Heteken át vitatkoztunk róla”

Ősszel az osztályzatok szerint hazai listavezető Karakó Ferencre például a Mezőkövesd ügyvezetője mondta azt, hogy reméli, hogy a játékvezetői bizottság súlyosan megbünteti vagy eltiltja, mert az ilyen játékvezetőknek nincs helyük az NB I-ben. Ilyenkor erre mit lépnek?

Puhl: – Nem szeretnénk egyéni esetekkel foglalkozni, de ez tényleg nagy nyilvánosságot kapott, így annyit elmondhatok, hogy mi is tépelődtünk ezen, mert folyamatosan nagyszerű visszhangok érkeztek a teljesítményéről, itthon is remekül fújt, de egyetlen döntése miatt a profi kerettagság elvesztésének szélére került. Szerencséje volt, hogy az eredmény szempontjából nem volt jelentősége a hibájának, de házon belül ez nagyon sokba került neki. Heteken át vitatkoztunk róla, mi legyen, mert ez valóban súlyos hiba volt. Majdnem kikerült a FIFA-keretből, a profi keretből, de nem célunk tönkretenni olyan bírókat, aki külföldről is csak dicséretet kapott, mert ilyenkor mérlegelni kell a diplomáciai okokat is. Ha valaki megnézi utána az eseményeket, azért ki tudja keresni, hogy majd 2 hónapig megbízás nélkül volt. Ennél nagyobb büntetés nem is kell egy profi bírónak. Aki nem vezet, az sokkal, nagyon sokkal kevesebb pénzt vihet haza, de ha nem vezethet, elveszed a játékát is, amit a legjobban szeret. Nekünk minden bíró egy érték, még az NB III-as játékvezető is az. A hibáért meg kell bűnhődni, de ez sem jelenti azt, hogy a jövőben biztosan hiba nélkül vezet majd, erre egyszerűen nincs garancia.

 

Egyetlen olyan dolog van, amit biztosan nem tűrünk el, ez Csányi Sándor elnöki elvárása. Aki nem megfelelő hangnemet üt meg a játékosokkal, azt szankcionáljuk. Nevet nem mondhatok, de már van, aki emiatt került sokkal hátrébb a hazai rangsorban.

Túlsúlyos? “Erdős futotta a legtöbbet”

Akadt olyan játékvezető is, aki azért került a kereszttűzbe, mert állítólag túlsúlyos volt.

Hanacsek: – Ez a nyilatkozat sokaknak megütötte a fülét, így például az InStat szakembereinek is, akik mindig mindent mérnek. Ők mondták el az esetet követő edzőtáborunkban, hogy az említett fordulóban éppen Erdős József futotta a legtöbbet. Nálunk folyamatos súlymérés van, Polar-órákkal figyeljük a játékvezetők szinte minden lépését. Ha valakinél megszaladnak a kilók, akkor arról azonnal kap egy jelzést és hozzá egy intervallumot, amikorra le kell azt dolgoznia. A profi státuszú bírók olyan lehetőséget kapnak, hogy képezhessék magukat, kipihentek lehessenek, jó fizikai állapotba kerülhessenek, ezért teljesíteniük kell. De ez sem jelenti azt, hogy nem fognak hibázni.

“Egy játékvezető sem direkt téved”

Ez legyen a végszó?

Bizonyos mértékig persze, mi is elfogultak vagyunk, de hajlandóak vagyunk elismerni a hibáinkat, ez cseppet sem rombolja a nimbuszunkat. Nekünk egy kérésünk van a média és a szurkolók felé: egyrészt fogadják el, hogy ez is egy szakma, és annak adják meg a neki járó tiszteletet. Másrészt az olyan hibáknál, ahol öten ötfélét mondanak, hagyjuk meg a játékvezető igazságát, és fogadjuk el, hogy ő volt ott, abban a helyzetben ő úgy látta. Van, hogy 3 nappal az eset után még arról beszélünk házon belül, hogy mi lett volna a jó döntés, és nem jutunk dűlőre. Ha innen is meg kell nézni, meg onnan is, meg amonnan is, hogy kiderüljön, mi is történt, akkor ott ne feszítsük keresztre a bírót. Ha azonnal nem látom feketének vagy fehérnek a dolgot, akkor azokat hagyjuk a fenébe, mert egy játékvezető nem nézheti meg innen is, meg onnan is a történteket, neki ott és azonnal kell döntenie, és utána a következményeket viselnie. Egy csatárnak se teszik vissza a labdát a lábára, ha kihagy egy ziccert… Karakteres, csibészes bírókat szeretnénk pályán, akik értik is a játékot, képesek elfogadtatni magukat, szolgálni és segíteni a futballt, azzal együtt, hogy hatalom van a kezükben.

 

A kritika jöhet, csak azt az üzenetet szeretnénk eljuttatni a fejekbe, hogy egy játékvezető sem direkt téved.

MOKÁNY LAJOS

A Nemzeti Sport két önfényező cikket tett közzé múlt héten az országos kerettagok teljesítményéről.

Vajon mi vezethetett oda, hogy most ilyen nyilatkozattal állt elő Puhl Sándor és Hanacsek Attila? Ha minden rendben volt a bajnokságokkal kapcsolatban, akkor miért csak most a szezon végén szólalnak meg?

Sokaknak úgy tűnik, hogy a leváltás előtt álló Puhl-Hanacsek duó utolsó „politikai fizetett hirdetését” olvashattuk.

Konkrét tények és számok nélkül nehéz megítélni, hogy mennyit hibáztak a magyar játékvezetők. Egy biztos több, mérkőzés végeredményét befolyásoló hibát követtek el a játékvezetők.

Vajon meddig lehet még megvezetni Csányi Sándort?

A hazai bírók alelnöke, Puhl Sándor amondó, mindig lesznek játékvezetői tévedések, ám el kell fogadni, hogy mögöttük semmi szándékosság vagy bosszú nincsen.

„Persze, hogy a kritikák eljutnak hozzánk, hallom, olvasom magam is, mit mondanak a játékosok, az edzők, a klubvezetők. A játékvezető hibája mindig téma volt, ma is az, s a jövőben is így lesz. Hiába próbálunk mindent megtenni, hogy a hibákból minél kevesebb legyen.”

A világ legjobbjának négyszer megválasztott korábbi játékvezető, Puhl Sándor mondta ezt az MLSZ hivatalos évértékelőjén. A játékvezetői bizottság két alelnöke (Puhl Sándor mellett Hanacsek Attila) engedett betekintést a játékvezetők munkájába. Előrebocsátva: a szurkolókat, a csapatok tagjait, képviselőit mindig az érdekli leginkább, miért így vagy úgy ítélt egy játékvezető, bármennyi munka folyik is a háttérben.

„Oké, beszéljünk a hibákról. El volt döntve, ki legyen a bajnok, ezt megkapom sokszor. Nézzük meg a felvételt! Debrecen–Fradi, Tőzsér Dániel becsúszik, kisöpri Böde Dániel lábát, ez bizony nekem is tizenegyesnek tűnik. Nézzünk egy korábbit: Balmazújváros–Fradi, Joseph Paintsil fut, mögötte a védő, elesik, tizenegyes. Fantomesetnek hívjuk, mert azután sem vagyunk biztosak a dolgunkban, hogy több kamera felvételét is megnéztük: lassítva innen, kimerevítve onnan – nem látni a két játékos közötti érintkezést. Mindkét meccsen Iványi Zoltán fújta a sípot. Úgy tűnik, az egyik esetben a Fradi javára, a másikban a kárára tévedett. Akkor most mi van eldöntve? Milyen utasítást kaphatott? Megmondom: azon kívül, hogy fújja azt, amit lát, semmi többet."

A másik alelnök, Hanacsek Attila arról beszélt, hogy a szövetség törekvéseinek megfelelően dinamikusan emelkedik az igazolt futballisták, a csapatok, ennek függvényében a mérkőzések száma – de ezt nem tudja követni a játékvezetők létszáma. Főleg az alsóbb osztályokban égető a gond. Nagyon kevesen jelentkeznek, és ha el is kezdik, sokan idő előtt abba is hagyják. Kutatják az okait, több tényező befolyásolja a tendenciát, a lehetőségekhez mérten próbálnak is változtatni rajta. Alacsonyabb szinten viszonylag kicsi a juttatás – igaz, az MLSZ döntése értelmében az amatőr játékvezetők díjazása emelkedik a nyártól –, nehézkes a program tervezhetősége a túl sok időpont-módosítás miatt, lassú az előrehaladás a ranglétrán. A bizottság több programmal, oktatással, a hivatás népszerűsítésével és számtalan egyéb ötlettel próbálja kezelni a létszámhiányt.

A két alelnök bemutatta, milyen technikai háttér segíti a munkát. A profik minden mozdulatát (meccsen és edzésen, akár a hétköznapokon is) rögzíti egy speciális óra. A legmagasabb szintű edzésmunkával készítik fel őket a fizikai igénybevételre, háromhetente értékelés, szigorú számonkérés, az aktuálisan felvetődő hibák értékelése folyik. Csak egy példa: az egyik említett mérkőzésen Iványi Zoltán 11 687 métert futott, a számítógép megmutatja, melyik pillanatban milyen intenzitással szaladt, és mekkora távolságból követte az eseményeket. Mindent látni ma már, minden pillanat visszakereshető, elemezhető.

Az összejövetel fő apropója: a sok kritika visszhangtalan marad, a játékvezetők nem reagálnak, nincs megfelelő kommunikáció az aktuális ügyekben. Kérdés, szükség van-e rá. Akkor talán igen, amikor laikusok beszélnek, publikálnak arról, mi is az adott szabály, hogyan kell értelmezni, alkalmazni. A JB szerint akkor kevésbé, ha kiderül, milyen következményei vannak egy-egy tévedésnek.

„Mi is tépelődünk ezen, volt, akivel kapcsolatban nagyszerű visszhangok érkeztek külföldről is, majd egyetlen döntése miatt a profi kerettagság elvesztésének szélére került – magyarázta Puhl Sándor. – Napokon, heteken át beszélgettünk, mondhatom, vitatkoztunk azon, mit lépjünk erre. Alapvető, hogy aki nem vezet, sokkal kevesebb pénzt vihet haza. Az illető több hónapig pihent, az esetet négyszemközt vele, majd valamennyi kollégája jelenlétében is kiveséztük, az sem lehetett kellemes, de nem tudjuk, segít-e, ha mindezt a nyilvánosság elé tárjuk. Volt olyan is, aki kikerült a keretből, de kinek jó, ha ez hírként meg is jelenik? Akiről szól, annak biztosan nem, mint ahogy az sem hír, ha megfelelő teljesítménye révén ugyanez a játékvezető újra szerepet kap.”

Ami biztos, az amatőrök létszámát muszáj lenne emelni, ugyanakkor a profik munkakörülményei egyre javulnak. Kérdés, mi a cél.

„Igyekszünk előrelépni az elméleti és fizikai felkészítés terén, keressük azokat, akik valódi egyéniségek, megértik, hogy a mi dolgunk a futball szolgálata – összegzett Puhl Sándor. – De hiba, tévedés mindig lesz. Örülnék, ha eljutnánk oda, hogy tévedni emberi dolog, mi sem örülünk neki, fogadjuk el, hogy abban semmiféle szándékosság, bosszú vagy bármiféle ilyesmi szerepet játszott volna. Csak tévedés történt – ez nekünk is fájdalmas, nem csak annak, aki úgy gondolja, hátrányba került a játékvezető miatt.”

forrás: nso.hu

(Puhl Sándor és Hanacsek Attila fizetett hirdetését olvashatták)

Valaki ezeket még elhiszi? Meddig lehet még az MLSZ elnökét, elnökségét, a csapatokat és a szurkolókat átvágni? Kedves Sándor(ok), Attila? Április elseje már elmúlt.

Nemzeti Sport.hu az alábbiakat hozta le:

A nemrég befejeződött NB I-es futballszezonban jelentősen csökkent a súlyos játékvezetői tévedések száma a Magyar Labdarúgó- Szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának hivatalos statisztikái szerint.

A MLSZ-ben Puhl Sándor és Hanacsek Attila, a testület tagjai egy háttérbeszélgetés keretén belül számoltak be többek között a bírók felkészítéséről, teljesítményértékeléséről, a képzési rendszerről és a szakma nehézségeiről.

Az első osztályban tevékenykedő profi kerettel kapcsolatban hangsúlyozták, egyetlen klubnál sincs olyan szigorú teljesítményértékelés, mint náluk, a játékvezetőkről egy-egy mérkőzés után tizenegy oldalas jelentés készül, amelyben minden egyes pozitív vagy negatív ítéletét feljegyeznek. A két szakember szerint ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a játékvezetők a 2017–2018-as idényben kevesebb súlyos hibát vétettek az OTP Bank Ligában. A bírókat alapvetően a következő szempontok alapján értékelik: szabályalkalmazás, fegyelmezési tevékenység, fizikai felkészültség, egymás közti kommunikáció és személyiség.

A profi játékvezetőknek a hétvégi mérkőzéseken nem ér véget a feladatuk, hiszen edzéseiket is folyamatosan figyelik – különböző technikai eszközökkel –, valamint hétről hétre a kijelölt megyékben időközönként  továbbképzéseket kell tartaniuk az alacsonyabb osztályokban tevékenykedőknek.

A háttérbeszélgetésen szóba került a videobíró alkalmazása is, a rendszer igazi nagy tornán a mostani világbajnokságon debütál. Puhl Sándor a rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy segítheti a játékvezetőt a fontos döntések meghozatalában, például szabályos volt-e a gól vagy nem, büntetők megítélésében vagy elmaradásában, kiállítások eldöntésében vagy játékosok beazonosítása esetén. Jelezte, fontos hangsúlyozni, hogy nem a videobíró hanem a játékvezető dönt vitatott esetekben, a videobíró legfeljebb ajánlást tesz vagy felhívja a figyelmet. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, volt arra példa, hogy egy-egy esetben a felvétel megtekintése után sem lehetett egyértelműen megítélni a vitatott esetet, ráadásul elveheti a játék emocionális szépségét is – hívta fel a figyelmet. 

A játékvezetés magyarországi helyzetéről szólva megjegyezték, nehéz helyzetben van az MLSZ, ugyanis amíg a futballcsapatok száma jelentősen nőtt az elmúlt években, a bírói létszám csökkent. Hozzátették, a szervezet többek között díjazás növelésével, valamint számos programmal, például a Palotai Károly tehetségkutató és gondozó programmal próbálja kiválasztani és megtartani a tehetségeket.

Az elmúlt időszakban nagy titok övezte azt, hogy az MLSZ JB. két alelnöke milyen mérkőzésen szuper ellenőrködik. A legfőbb kérdés mégis az, hogy mi haszna van ennek és mennyibe fáj ez az MLSZ-nek.

Információk szerint az ellenőrzés NB. I. esetén mérkőzésenként 60.000,- Ft díjért szuperellenőrködnek, míg az asszisztens ellenőrök is 30.000,- Ft-ot kasználhatnak.

Megerősített információk szerint több olyan szombat is volt , hogy akár 2 mérkőzésen is szuper ellenőrként részt vett Puhl Sándor vagy Hanacsek Attila. Ehhez jött még hozzá a hétközi Magyar Kupa vagy a vasárnapi 1 vagy 2 NB. II-es ellenőrzés. Sőt volt olyan mérkőzés, ahol mindkettő alelnök ott volt...

Így ki lehet számolni, hogy havi 6-8 NB. I-es ellenőrzés ( minimum 360.000,- Ft) valamint 6-8 NB. II-es ellenőrzés (minimum 180.000) figyelembevételével nem kerestek rosszul. Ehhez még hozzá kell tenni  több, mint 6-700.000,- Ft-os alapfizetést is, amelyet alelnökként kapnak. Nem szabad elfeljteni a kocsi, telefon, szálloda és étkezési költségtérítéseket sem...

 A megyei bizottságok vezetőitől meg sajnálják a 20-30.000,- Ftot havonta...

Országos kerettagok többsége szerint ezek az ellenőrzések szakmailag nem érnek semmit, hiszen Puhl Sándor és Hanacsek Attila véleményét nem lehet megtudni a jelentésekből. Ők maximum utólag javíttatnak bele a jelentésekbe, de akkor is a valódi játékvezetői ellenőr nevén megy az írás.

Mennyivel tisztább, átláthatóbb lenne a rendszer, ha a szuper ellenőrnek vagy az asszisztens ellenőrnek lenne arra lehetősége, hogy ők írjanak a játékvezetői jelentéshez. Akkor a kollégák tudnák, hogy a megjelent 4 ellenőr hogyan látta a mérkőzést. Nem egymásra mutogatnának, hogy ki húzta le Zsoltikát vagy ki pontozta felül Jocit.

Az NB. I-es ellenőrzések kifizetésével kapcsolatban megkerestük az MLSZ JB. irodavezetőjét, ahogy megérkezik a válasz tőle, úgy természetesen frissítjük cikkünket.

Köszönjük minden országos kerettagnak, aki kitöltötte az ellenőrvadász űrlapunkat és hozzájárult ahhoz, hogy teljeskörű adatbázissal rendelkezzünk legalább mi, az országos küldések tekintetében.

Az MLSZ egy "furcsa" tartalmú, magát fényező közleményt adott ki. Bár ne tették volna.

Az MLSZ Játékvezető Bizottsága számára továbbra is az amatőr játékvezetők pályán tartása, és újabbak toborzása a legfontosabb cél. A szakterületet érintő csütörtöki egyeztetésen a résztvevők további bizalmat szavaztak a megkezdett megyei munkához.

Világszinten is egyedi módon működik az ellenőri rendszer a labdarúgó NB I-ben: találkozónként akár négy ellenőr is dolgozhat, egy mérkőzés így 650 ezer forintba is kerülhet a szövetségnek a különböző díjak kifizetésével.

Előfordulhat, hogy akár négy ellenőr is figyeli a játékvezetők munkáját az élvonalbeli bajnokikon. A Népszava arra volt kíváncsi, hogyan történik a bíróküldés, a játékvezetők értékelése, gyengébb teljesítmények után mennyit pihentetik a hibázó sípmestereket. A megkérdezett – és lapunknak név nélkül nyilatkoző jelenleg is aktív és már visszavonult – bírók válaszaiból az derült ki, hogy bár Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke nagyon elégedett a honi játékvezetéssel, a rendszerben benne lévők nem felhőtlenül boldogok. A bajnoki találkozókra meccsenként százezreket költ a szövetség, ami kidobott pénznek tűnik, látva egyes játékvezetők teljesítményét.

Nem titok, hogy az élvonalban tevékenykedő játékvezetők a fix alapfizetésük mellett találkozónként bruttó kilencvenezer forintot kapnak, az oldal- és alapvonali asszisztensek díjazása találkozónként bruttó hatvanezer forint.

Múlt heti Ferencváros - Vasas bajnoki mérkőzés játékvezetői küldése:

Az ellenőrök szintén bruttó hatvanezer forintot visznek haza mérkőzésenként. Egy-egy találkozón előfordulhat, hogy négy ellenőr tevékenykedik, egy értékeli a vezetőbírót és külön-külön ellenőrt kap a két oldalvonali asszisztens is. Előfordul – nem is ritkán –, hogy úgynevezett supervisor is megy a bajnokikra, aki jelentést nem ír, de az ellenőri díjazást megkapja. A supervisor a hivatalos megfogalmazás szerint az ellenőrök munkáját felügyeli. Ezt a feladatot a játékvezetői bizottság alelnökei, Puhl Sándor és Hanacsek Attila látják el, ám előbbi sokkal gyakrabban bukkan fel supervisorként a lelátón. A jb elnöke Berzi Sándor, de a valóságban Puhl irányít.

Az ellenőrök kiléte titkos, míg a bíróküldést csütörtökönként nyilvánosságra hozzák, a mérkőzésekre küldött ellenőrök neveit nem árulják el. A játékvezetők a lefújás után az öltözőben szembesülnek azzal, ki ellenőrizte őket. Régebben az ellenőr a benyomásai alapján értékelte a bírók teljesítményét, később ezen módosított, ha a televíziós felvételek alapján ezt szükségesnek látta. Napjainkban az ellenőrök laptoppal érkeznek az öltözőbe, és a kétes felvételeket azonnal elemezni tudják a bírókkal. Az a játékvezető, aki 8-asnál magasabb minősítést kap – ez akkor történik meg, ha nem követett el a végeredményt döntően befolyásoló hibát –, pénzjutalomban részesül, az összeg lehet az alapdíj kétszerese is. Aki nem éri el a 8-ast – tizenegyest nézett el, jogtalanul állított ki valakit, vagy elmulasztotta a kiállítást, stb. –, az csak a bruttó kilencvenezer forintot kapja meg.

Többen is állították, hogy az öltözőben kapott ellenőri osztályzat később módosul, a játékvezetők szerint elnézőbbnek kell lenni azokkal a bírókkal, akiket a játékvezetői bízottság vezetősége jobban kedvel. A kivételezett bírók extra pénzjutalomban is részesülnek, amelynek összege a több millió forintot is eléri.

A pihentetésről a sípmesterek nem kapnak értesítést, a küldésből látják, ha nincs mérkőzésük, akkor tudják, valamit elrontottak. Hogy meddig nem működhetnek közre, arról senki sem tájékoztatja őket - írja a nepszava.hu.

Immár második alkalommal Siófokon, a Hotel Azúrban került megrendezésre az MLJT hivatalos bálja.

A 35 perc késéssel induló bálon megjelent Nagy Miklós, az MLJT örökös, tiszteletbeli elnöke,  Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője, Puhl Sándor és Hanacsek Attila, az MLSZ JB alelnökei is. Őket a házigazda külön köszöntötte is.

Érdekesség, hogy a meghívott igazgatót közül csak öten jelentek meg, ami azt is mutathatja, hogy mennyire nem érdekli őket a játékvezetés.

Az is furcsa volt néhány játékvezető számára, hogy van olyan országos kerettag, aki nem beszél évek óta a megyei JB. elnökkel és mégis egymás mellett ültek.

– Ez az összetartozás bálja. Sok olyan régi kolléga van, akik csakis ilyenkor, évente egy alkalommal találkoznak egymással, ami tökéletes alkalom a közös múlt felidézésére. A játékvezetők országos tábora olyan közösség, mely hagyományosan ilyentájt tartja a nagyszabású bálját –  nyilatkozta korábban Tóth Vencel, az MLJT elnöke.

Szokás szerint a bál keretében gratuláltak a jubiláns játékvezetőknek, ellenőröknek.

45 éves jubileumi díjban részesült Kóródi László (képünkön), amihez gratulálunk.

Megerősített információink szerint Solymosi Péter kedvéért emelhették meg a korosztályt, így neki és Szabó Zsoltnak sem kell befejezni a játékvezetést december 31-vel.

Az elmúlt évtizedekben az volt a hagyomány, 45 éves kor betöltését követően az országos kerettagoknak be kellett fejezniük az aktív játékvezetést.

Infromátorunk szerint korábban erről volt már elnökségi döntés is. Egyes szerint azonban a korhatár nem nem volt leírva, így a Puhl-Hanacsek duó bárhogy, kénye-kedve szerint módosíthatta a kereteket január 1-től.

Az idei év december 31-vel búcsút kellett volna inteni az országos kerettagságnak:

játékvezetők: Solymosi Péter, Szabó Zsolt, Takács János

asszisztensek: Iványi István, Kepe Arnold

Nagy kérdés, hogy visszatér-e a pályára meccset vezetni akkor Puhl Sándor, Hanacsek Attila, Ábrahám Attila vagy Arany Tamás? Lehet, hogy sokan visszasírnák őket, de az biztos, hogy a fizikai teszttel lenne néhányuknak gondja.

 Több, korábbi élvonalbeli játékvezetőt, asszisztenst megkerestünk, akik szerint szánalmas, hogy Puhl  Sándor felrúgott egy évtizedek óta fennálló megállapodást, csakhogy saját kedvencét megmentse a "munkanélküliség"-től. Korábban miért kellett akkor visszavonulniuk olyanoknak, akik minden fizikai és elméleti tesztet profi módon teljesítettek? 

Kérdésként merül fel bennünk az is, hogy ez milyen hatással lesz a megyei játékvezetésre, hiszen ott is sok helyen 45 év a korhatár.

Az sem lehet tudni, hogy ez a hosszabbítás most egyedi vagy a későbbi időszakban állandó marad?

Mennyi lesz a pontos korhatár?

Az ügyben az MLSZ sajtóosztályát is megkeressük. A válaszuk megérkezésekor frissítjük cikkünket.