Érdekes levelet kapott Hanacsek Attila a VAR-ról!

Attila! (Most nincs kedvem elnök urazni) Meg hát ki tudja, hogy meddig hívathatod így magad!?

Most akkor hogy is vagyunk a statisztikával? Mert tudod jól, hogy senkit nem érdekelnek a számokba rejtett hazugságaid. Gondolod, Kispesten azzal foglalkoznak, hogy a döntési pontosság hány százalékkal nőtt (a te csalásaidnak köszönhetően)? Dehogy Attila! Az csak neked fontos, hogy megmutasd Csányi úrnak, mit is sikerült „fejlődnöd”. Pedig hétről hétre láttuk a lebőgésed.

Hogy történhet meg, hogy 0-0 állásnál jogos büntetőtől fosztották meg a Honvédot az embereid? Igen, az embereid! Akikkel naponta beszélsz, beszámoltatod őket, infókat vársz tőlük, mint egy modern kori ÁVO rendszer. Most meg ők hoztak kellemetlen helyzetbe.

Iványi VAR Zoltán urat minek kellett mások fölé helyezni?! Egy túlértékelt ember, aki nem is végzi olyan jól a munkáját, mint ahogy azt te gondolod és ahogy azt magáról hiszi.

Attila, most bajban vagy! Felelőst kell keresned. Te magad úgysem vállalod. Így a hozzád közel álló emberekből kell választani, a spiclik közül valakit fel kell áldoznod…
A szezon egyik legfontosabb meccsén komoly hibákat követtek el a beszélgetőpartnereid. Most akkor, hogy fogod ezt kikozmetikázni?

Attila, várjuk a reakcióidat!

Napra pontosan két éve sokkalta a játékvezetőket, sportbarátokat, hogy elhunyt Puhl Sándor.

Sokat nem váratott magára Hanacsek Attila, hiszen perceken belül kineveztette magát Elnöknek. Úgy, hogy közel 10 évig azt kommunikálta mindenki, hogy csak MLSZ elnökségi tag lehet bizottsági vezető és ezért Puhl Sándor csak alelnök lehetett, a papíron elnökösködő Berzi Sándor mellett.

A gyászidőszak alatt gyorsan kineveztette magát Hanacsek és mindenkivel tudtatta, hogy most már ő az Elnök! Attila helyett fennhangon mondta, hogy ELNŐK Úrnak kell szólítani!! Sem Attilának, vagy Hanának, ahogy régen a barátai szólították. Igaz azok a barátok már nincsenek vele, mert nem tudnak azonosulni ezzel új „emberrel”.

A nemzetközi szintéren ismeretlen elnök 70 éves papákkal vette magát körül, tudva, hogy azok nem fognak semmit mondani ellene, hiszen annyi pénzt tesz bele a zsebükbe, hogy soha nem kerestek még ennyit.

Gondoljunk bele az egyik nyugdíjas embere, aki korábban postai kézbesítő volt több, mint fél millió forintot visz haza minden hónapban, vagy az egyik elnökségi tag, aki a feltörekvő fiatalok karrierjét teszi tönkre. Ő is jól meg van fizetve 72 éve létére.

A fiatalokat meg Hanacsek elüldözte, hiszen nekik lenne véleményük, szakmai hozzáértésük és persze nemzetközi kapcsolatrendszerük. De azt nem tűrheti az elnök, mert akkor a kamu statisztikák gyorsan megbuknának!

Leamortizálta a nemzetközi keretet, szakmaiatlan az NB. I., kamu fiatalitási programja gyorsan megbukott.. A VAR… Na arról ne beszéljünk, hiszen a hamis statisztikákon mindenki nevet hétről hétre a mérkőzéseken.

Kedves Attila!

Nem a titulus miatt kell elnőknek hívatni magad! Azt ki kell érdemelni a kollégák körében.

Egy biztos! Két év alatt még mélyebbre taszította a magyar játékvezetést Hanacsek Attila, nemzetközi szinten, idehaza szakmailag és erkölcsileg egyaránt.

Ismételt levelet kapott Hanacsek Attila!

Attila!
Vagyis Elnök Úr, vagy hogy hívatod magad!?

Az a helyzet, hogy sok a hiba a játékvezetésben, amit sajnos már nem tudsz elsumákolni. Ez elsősorban neked köszönhető, mert a képzés színvonaltalansága a csúcson ülőn kérhető számon. Több terület is van, ami sántít, ahol rengeteg hibát követnek el a játékvezetők, de a számonkérésben, az elbírálásban nincsen következetesség, ugyanis egyeseknek a kerettagsága bánja, másoknak pedig csak egy hét pihenő jár érte…

Ebben a szezonban például kifejezetten sok olyan eset történt és történik, ahol a játékvezetők rossz embernek adnak sárga lapot. Vagy, ahogy te mondod a nagy szakmai tudásoddal, TÉVES AZONOSÍTÁS. Az! Igen! A fejedben is sokszor van téves azonosítás.

Tavaly egy NB2-es játékvezető kerettagságába került egy ilyen hiba a NYIREGYHÁZA–TISZAKÉCSKE mérkőzésen.

Ebben a szezonban több ilyen eset is előfordult az NB1-ben, a KISVÁRDA–KECSKEMÉT, a KECSKEMÉT–FRADI és a HONVÉD–KISVÁRDA mérkőzéseken egyaránt. Rendben van, hogy a VAR korrigál, na de két FIFA játékvezető is elkövetett ilyen banális hibát.

Számukra mi volt a következmény? Ja, hogy nem egyenlők a feltételek. Értem Attila.

És folytassuk a sort a hölgyekkel, hiszen őket sem kerülte el ez a témakör. Náluk két esetben is előfordult hibás azonosítás, egy NB3-as, NAGYKANIZSA–KELEN és egy női NB1-es, GYŐR-MTK mérkőzésen. Ráadásul az egyik hölgy FIFA kerettag.
Na és a következmény? Ja, hogy megint semmi. Értem Attila.

Biztos jó ez így? Szerinted jó irányba mennek a dolgok? Egy vezető nem attól jó vezető, hogy elnök úrnak hívatja magát, nem attól jó vezető, hogy seggnyalókkal veszi körbe magát! Egy jó vezető következetes, egy jó vezető mer váratlan döntést hozni, egy jó vezetőnél a szakma az első, nem a zsebek megtömése és a szakmaiatlanság.

Szóval Attila! Téves azonosítás, mint amilyen te is vagy!

Hanacsek Attila újabb levelet kapott...

Attila! Bocsánat, Elnök Úr!

Mi a helyzet, jól vagy? Mert én úgy gondolom, hogy nem valószínű. Bajban vagy, mert nem tudsz hazudni a statisztikáiddal.

Nem veszed észre, hogy hétről-hétre az embereid, az informátoraid okozzák neked a fejtörést, a miérteket, a balhékat és a magyarázkodást? Mondjuk, te engedsz meg nekik mindent, vállald is a következményeket! Bőven elég, ha csak az utóbbi egy-két hét néhány meccsét vesszük figyelembe. Mit művelnek az embereid!? De tudod mit, simogasd csak őket, úgyis lesznek még itt balhék.

Változtatás nélkül közöljük az alábbi levelet:

Attila! Bocsánat, Elnök Úr!

Csányi Sándor Elnök Úr a múlt hét folyamán azt mondta, hogy a játékvezetésben és a VAR használatában történt előrelépés. Értem. Na de mi alapján mondta ő ezt? A hamis és elferdített statisztika alapján, amit te hétről hétre megmásítasz és a saját szájad íze szerint alakítasz?!

Attila! (Elnök Úr)
Azokat az eseteket, amelyeket a szőnyeg alá söpörtél és folyamatosan söpörsz, azokat a statisztikai táblád melyik cellájába illeszted? Azt gondolod, hogy mindenki hülye? Azt gondolod, hogy mindenkit hülyének nézhetsz? Az emberek, a közeg nagy része tudja, hogy a hamis számaiddal akarod bizonyítani a „jó” szakmai munkát. De a játékvezetőid nagy része bizonyítja a pályán, hogy ez a gyakorlatban nem úgy megy, ahogy az a statisztikáidban meg van jelenítve.
Attila! Mondj már valamit ezekre az általad elsumákolt esetekre, hátha Csányi urat is érdekli ez.

Nagyon sok eset van, amely felett „véletlenül” elsikkadt a figyelmed, hiszen azok a statisztikai táblában a pozitív cellába kerültek, jó döntésként szerepeltetve, pedig egyértelműen rosszak.

Köszönjük Attila az eddigi „őszinte” „szakmai” munkádat!

Egyre több csapat szólítja meg az MLSZ-t a játékvezetés miatt, most a BKV előre tette!

"A 25. életévét még nem betöltött Büki sportárs képességeit meghaladta ennek a mérkőzésnek a levezetése. Ezen nincs mit csodálkozni! Mindössze 18 éves, amikor búcsúzik az aktív labdarúgástól, utolsó aktív évében 5 mérkőzést játszott, ebből is kettőn csak csereként lépett pályára. 18 évesen úgy gondolja, hogy talán több tehetsége lesz majd a játékvezetéshez. Hát valószínűleg rosszul mérte fel a helyzetet.

De nem csak ő, valószínűleg azok is akik idáig egyengették a játékvezetői pályafutását. Vagy idáig mindíg a helyzet magaslatán volt, és csak most fogott ki egy rossz napot? Bízunk abban, hogy ez az utóbbi az igaz.

Hihetetlen sok téves (?????) ítélet, botrányos játékvezetést mutatatott be az ifjú játékvezető. Folyamatosan provokálta a hazai játékosokat beszólásaival, kritizálta őket játékuk miatt. Egy játékvezető, ha úgy gondolja, hogy valami méltánytalanság éri a játékosok, edzők felől, könnyen a zsebébe nyúl, villan a sárga, vagy a piros lap, máris büntet.

De ki védi meg a játékosokat, ha találkoznak egy arogáns, öntelt, szemtelen játékvezetővel?" - írja a csapat weboldala.

Tud-e még mélyebbre süllyedni a magyar játékvezetés?!
Bár Puhl Sándor regnálása alatt sem voltunk elkényeztetve a szakmával, Hanacsek Attila még ezt is képes volt alulmúlni.

A VAR rendszer bevezetését nagyban ellenző (csalásnak nevezte) egykori nyomozó mára már csak ezzel foglalkozik, a rendszert immáron kiválónak nevezi és az általa elferdített számokkal (statisztikával) próbálja bizonyítani a magyar játékvezetés fejlődését és a VAR rendszer helyességét.

Pár év alatt mekkorát változott Elnök Úr véleménye. De nem szabad meglepődni ezen. Hiszen, míg korábban e-mail-ekkel bombázott minket, aknázva az előző JB vezetését, most Vencel bácsi megüresedő helyére azt az embert kérte fel – jópofáskodva – nemzetközi ellenőrnek, akit korábban minden eszközzel el akart távolíttatni.

Elnök úr! A játékvezetést nem lehet csak számokból, a statisztikákból megítélni. Főleg úgy nem, hogy az a te saját szájízed szerint van alakítva az elferdítéseidnek köszönhetően. Hiszen egy-egy döntésre te mondod azt, hogy jó vagy rossz. Mert ugye tudjuk, hogy az ellenőröknek nincs vagy nem lehet véleménye, mert akkor nem fordulhatna elő az, hogy egy-egy mérkőzés után 20-30 perccel később menjenek be az öltözőbe. Igen, tudjuk, gyorsan fel kell hívni téged, hogy lediktáljad, mit kell mondaniuk és leírniuk a jelentésbe.

Az a baj Elnök úr, hogy hülyének nézed a futball közeget. A még nagyobb baj pedig az, hogy a közvetlen beosztottaidat is. Csak hát itt nem mindenki hülye. Egyre többen nem azok. De te továbbra is ferdítsd el a számokat és továbbra is nézd hülyének az embereket, Elnök úr!

A fenti írást a focibiro.hu üzenet / hírbeküldő rendszerén keresztül kaptuk. Amennyiben te is szeretnéd írásodat - név nélkül - közzétenni, úgy kérjük kattints a jobb felső sarokban lévő Írj nekünk felíratra.

Büszkék lehetünk Kassai Viktorra, hiszen bekerült a legjobb 30 játékvezető közé. 

Az olasz Pierluigi Collina lett minden idők legjobb futballbírója, Puhl Sándor pedig a 11. helyen végzett a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezetnél (IFFHS) - írja az nso.hu.

Még egy magyar – a 25. helyezett Kassai Viktor – került fel a világranglistára, amelyet 1987-től tart nyilván az IFFHS, és amely az azóta évente elkészített rangsorok pontszámainak összesítése alapján alakult ki.

A top 31 játékvezető nevét tartalmazó lajstrom első helyezettje, Pierluigi Collina megszakítás nélkül hat évben – 1998-tól 2003-ig – diadalmaskodott, két német, Markus Merk és Felix Brych előtt. A 2021-ben, hatvanöt évesen elhunyt Puhl Sándor úgy lett az összesítésben a 11., hogy sorozatban négyszer is a világ legjobbjának választották 1994 és 1997 között.

A legjobb 31-be a legtöbb játékvezetőt – négyet – Olaszország adta, Németország és Anglia egyaránt három bíróval a második e mutatóban.

Sajnos az MLSZ JB. első embere a lista közelébe se ér... 

Korábban az elnök úr egy magánbeszélgetés során azt mondta:
„Ha valaki véletlenül hibázik, akkor tévedett, és ez előfordul a játékvezetőkel.
Ha valaki szándékosan követ el hibát, akkor ez nem tévedés, hanem már csalás, amely viszont büntetőjogi kategóriát jelent.”
Fogadjuk el az érvelését, hiszen mégiscsak rendőr volt, pontosan tudja, mi számít bűnnek.

A sportrádióban Hanacsek elismerte, hogy a világbajnokságon azért nem volt magyar játékvezető, mert a sportdiplomácia igen gyenge Magyarországon.

Ezt alapvetően két kérdést vet fel:
1. Az egyik az, hogy Csányi Sándor nem megfelelően képviseli a magyar játékvezetőket a FIFA-ban illetőleg a nagy tekintéllyel rendelkező örök túlélő Berzi Sándor sem tesz semmit a magyar játékvezető előrelépése érdekében nemzetközi szinten
2. A második eset az, hogy a magyar játékvezetői bizottság roppant gyenge sportdiplomáciai érzékkel és kapcsolati rendszerrel rendelkezik, ami még érthető is, hiszen a jelenlegi vezetésben nem volt olyan szintű játékvezetők vannak, akikkel szóba állnának a jelenlegi UEFA és FIFA játékvezetői bizottsági tagok.

Azt gondolom, hogy Hanacsek van annyira lojális, hogy nem Csányi és Berzi urakra mutogat, ennek egyenes következménye lenne az, hogy a magyar játékvezetői bizottságot erősíti meg olyan emberekkel, akiket még ismernek Európában.
Ennek tükrében kíváncsian vártuk a mostani edzőtábort, mert bíztunk benne, hogy új arcok jelennek meg akik komoly kapcsolati tőkével rendelkeznek.
Sajnos ezerszerre is csalódni kellett, hiszen a szokásos régi arcokkal találkozunk az edzőtáborban, aki jelentős részének a nyugdíjemelés bejelentése jelentett óriási örömöt.
Azok közül, akik ebben előrelépést jelentettek volna, az egyik éppen most írt alá egy versenybizottsági határozatot, a másik éppen most szavazott meg egy újabb törvényt a parlamentben, valaki éppen a 2023-as női világbajnokságra készül, mint a házigazdák képviselője, vannak akik éppen Bulgáriában a téli edzőtáborozásra készülnek elő és azon dolgoznak, és van aki éppen a hasát süttetni egy másik kontinensen.

Visszatérve az eredeti kérdésre, milyen ember az, aki tudja hogy hibázik és ennek ellenére nem próbál a helyzeten javítani? Szándékosan hibázik nap, mint nap a munkavégzése során… Akkor ez mi? Hiba? Vagy valami más?
Mondanám, hogy ideje lenne a tükörbe nézni, de sajnos erre már nagyon régóta nem került sor …

Bizonyára majd megint előkerül egy színes prezentáció, amely hamis adatokkal alátámasztja azt, hogy Elnök úr milyen kiválóan dolgozik és az MLSZ elnöksége - aki mit sem tud a játékvezetői dolgokról- ugyanúgy el fogja ezt hinni, mint azt hogy a VAR keretbe javasoltak rendelkeznek azokkal az alap feltételekkel, amely alapján őket a nemzetközi VAR keretbe lehetett jelölni.

Akkor mit is csinál Tisztelt elnök úr? Tévedett vagy valami mást? Mikor kerülnek be a vezetésbe komoly nemzetközi tapasztalattal, és kapcsolatrendszerrel rendelkező emberek?

Jelen írást a hírbeküldő rendszerünkön küldték be. Amennyiben cikket szeretnél beküldeni, kérjük kattints a jobb felső sarokra.

Évek óta mindenki mondta, hogy felesleges pénzkidobás a Törökországi edzőtábor, itthon is meg lehet oldani.

A tavaszi rajt előtt a férfi és a női élvonalban, valamint a férfi másodosztályban működő játékvezetők évindító edzőtáborozáson vettek részt Telkiben.

Az egész héten át tartó program első két napján a VAR került fókuszba, a férfi és női élvonalbeli játékvezetők, VAR-asszisztensek és operátorok hat foglalkozási helyen dolgoztak: tesztmeccsen gyakorolták a különböző mérkőzésszituációk gyors és pontos megoldását, az UEFA által összeállított szituációkat elemezték, valamint elméleti ismereteikről is számot adtak.

– Számtalan játékhelyzet került terítékre, jobbára olyan szabálytalanságok, amelyek után többször volt szükség beavatkozásra az elmúlt időszakban, ide tartoznak például a leshelyzetekkel kapcsolatos és a kézzel, karral elkövetett szabálytalanságok – fogalmazott Hanacsek Attila az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke. – Az ősz folyamán előfordult néhány VAR-hiba a bajnoki mérkőzéseken, ezeket alaposan kielemeztük, és a gyakorlások során különös hangsúlyt helyeztünk az ilyen esetek helyes megítélésére, vagyis célirányosan azokat a szituációkat gyakoroltunk, amelyek korábban problémát okoztak a bajnokikon.

Hanacsek Attila hozzátette: a videóbíró-rendszer hazai bevezetése után többször problémát okozott, hogy egy-egy VAR-ítéletre hosszú perceket kellett várni a mérkőzéseken. Az utóbbi időszakban érezhetően gyorsult az ítélethozatal a VAR-vizsgálatok során, és a gyakorlások egyik célja, hogy még rövidebbé váljon a helyes ítélet meghozásához szükséges holt idő.

Az idei férfi világbajnokság változást hozott a félidei hosszabbításokat illetően, gyakoriak voltak az öt percnél hosszabb, esetenként tíz percig tartó félidei hosszabbítások. Ezzel kapcsolatban Hanacsek Attila elmondta: a labdarúgás szabálykönyvében nem történt olyan változás, amely indokolná az eddigi hazai gyakorlat megváltoztatását, ezért a tavaszi bajnoki mérkőzések félidei hosszabbításai sem lesznek hosszabbak, mint ősszel voltak.

Szerdától vasárnapig az élvonalbeli és másodosztályú játékvezetők, asszisztensek és ellenőrök részvételével folytatódott az edzőtábor. Az első napon a bajnokság során nyújtott teljesítmények értékelése szerepelt a programban, ezt követte az elméleti ismeretek felmérése, majd a fizikai felkészültségükről is számot adtak a játékvezetők.

Az edzőtábor zárásakor elhangzott: tavasszal rendkívül kiélezett csatákra van kilátás az élvonalban és a másodosztályban egyaránt, a cél, hogy a csapatok játékvezetői hibák nélkül döntsék el egymás közt a helyezések sorsát.

Lehet, hogy ismét nem a szabályok szerint járt el Hanacsek Attila, de az MLSZ elnöksége nem vette ezt észre?

A FIFA 2022. szeptember 2. napján részletes útmutató adott ki a 2023-as keretekre jelölt személyekkel kapcsolatban. A FIFA meghatározta azt, hogy milyen korosztályú játékvezetőket lehet felterjeszteni a nemzetközi keretbe és az adott személyeknek milyen sportszakmai múlttal kell rendelkezni.

Az útmutató 6. pont 2/g bekezdése részletes szabályokat tartalmaz a VAR jelöléssel kapcsolatban is.

Angolul az alábbi olvasható: The proposed video match officials (VMOs) shall have officiated regularly at matches at the highest level in the member association of their country for at least two years and have officiated at least 15 matches as a VMO. They can also be directly certified by FIFA or the confederations. There is no fitness requirement for this role

A fordítás alapján ezt azt jelenti, hogy VAR-ként olyan játékvezető jelölhető, aki legalább 15 mérkőzésen VAR-ként tevékenykedett.

Az MLSZ Elnöksége ELN-100/2022 (09.01.) számú határozatában elfogadta a 2023-as nemzetközi kereteket, amelyet Török Katalin visszavonulása miatt decemberben módosított.

Az MLSZ Adatbankjának adatai alapján Karakó Ferenc 9 alkalommal működött VAR-ként 2022. szeptember 1. napjáig. (Azóta ez a szám 10-re emelkedett.)

Érdekes kérdés, hogy az MLSZ JB. elnöksége hogy terjeszthette így elő Karakó Ferencet.

A VAR statisztikák böngészve megállapítható az is, hogy a jelenleg elsőszámú nemzetközi játékvezetőnek számító Bognár Tamás 2022. április 29. óta nem működött közre VAR-ként, igaz az ő neve mellett is csak 9 VAR szerepel.

Ezért nem volt magyar játékvezető a foci-vb-n: "Lehet, hogy furcsa és idegen a VAR, de nem rossz"

A magyar bírói testület vezetője, Hanacsek Attila azt is elárulta, miért nem kerül még bevezetésre itthon a vb legnagyobb technikai újítása, hogy mennyivel csökkent a súlyos játékvezetői hibák száma az NB I-ben, és hogy lesznek-e itthon is 110 perces meccsek.

"Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés"

Hanacsek Attila, korábbi FIFA-bíró, a játékvezetői bizottság elnöke volt a Sportrádió "Hazafutás" c. műsorának vendége, ahol többek között a katari vb-n tapasztalt, olykor extrém idejű hosszabbítások is szóba kerültek.

- Az aktív játékidő növelése nem újkeletű dolog, nem most tűzte a FIFA a zászlajára. Már a 90-es évek elején is szó volt arról, hogy növelni kell. Olyan 46-48 perc volt nagyjából akkor az aktív, tiszta játékidő, ezen kellett változtatni. Ebből a nagyjából 48 percből 8 percet birtokolták a kapusok a labdát, tehát a 22 játékosra jutott 40 perc, azaz egy-egy játékosra nagyon durván olyan két perc aktív játékidő. Már az 1994-es világbajnokság előtt is felhívták külön a játékvezetők figyelmét a hozzáadott időre, ami egyébként a labdarúgás játékszabályaiban benne volt addig is, és ez az aktív játékidő fölment olyan 55 percre. Ezt az 55 percet próbálják tovább növelni. Nem véletlen szerintem, hogy maga a játékidő az kétszer 45 perces, ugyanúgy, ahogy az iskolai órák is, az emberi figyelemmel van kapcsolatban ez az egyszerű tény.

Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés. De egyelőre még nem kaptunk semmiféle erre vonatkozó iránymutatást.

Az persze korábban is élt, hogy minden elvesztegetett időt, azt, ami nem a játék természetes része, azt hozzá kellett adni pluszban a félidőkhöz, be kellett számítani a mérkőzés idejébe. A katari világbajnokság előtt volt egy olyan útmutató is a játékvezetők számára, hogy a gólöröm miatt elvesztegetett időt is adják hozzá a bírók. A vb-n, egy sajnálatos sérülés miatt is extrém dolog volt, hogy közel harminc percet játszottak pluszban, ami nem biztos, hogy helyes irány. Nyilván nagyon fontos az, hogy nem szabad átesni a ló túlsó oldalára.

"Az NB I-ben nem kell extra dolgokra számítani"

Hanacseket megkérdezték arról is, hogy akkor tavasztól nálunk is ilyen hosszú hosszabbításokra kell-e majd számítani?

- Ha ilyen útmutatás lett volna, akkor már megkaptuk volna.

Tehát a játékidőt és a játékszabályokat tekintve, tavasszal a bajnokságban szerintem nem kell ilyen extra dolgokra számítani.

Nyilván arra igen, hogy bármilyen más ok miatt, hogyha elvesztegetik az időt, akkor ahogy eddig ezután is hozzá lesz adva pluszban. Egyébként egy érdekes dolgot hadd mondjak, ha már a játékidőnél tartunk, és egy picit kapcsolódik a videóbíró-rendszerhez is. Ugye sokan féltek, amikor a tavalyi bajnokságban elindult Magyarországon is a VAR. Tartottak attól, hogy majd extra hosszabbítások lesznek és nagyon meg fog növekedni a mérkőzések időtartama. Ehhez képest 1,6 perccel nőtt a meccsek átlagos ideje a nem VAR-os időszakhoz képest. És emellett a súlyos hibák száma 80 százalékkal csökkent - mondta a játékvezetői testület első embere, aki sikeresnek tartja a videóbíró-rendszer bevezetését itthon.

OTP Bank Liga: Több mint 80 százalékkal kevesebb a súlyos hiba

- Már több mint 250 mérkőzésnek a tapasztalata a hátunk mögött van. Az esetek döntő többségében, hogy ha a videóbíró kihívja a játékvezetőt, annak többnyire nagyon komoly és egyértelmű, nyilvánvaló oka van. Valami olyan tényt, körülményt, eseményt hagyott esetleg figyelmen kívül a pályán lévő hivatalos személyek egyike, ami indokolja azt, hogy azt az eredeti döntését esetleg felül kell vizsgálni, vagy meg kell változtatni. De vannak ellentétes példák is. Nálunk talán három olyan eset volt, amelyeknél a játékvezető fönntartotta a korábban meghozott döntését, de jellemzően, olyan 97-98 százalékban azért oka van, hogy ha a videóbíró egy felülvizsgálati folyamat eredményeként, 12 vagy 32 darab kamerát nézve javasolja a felülvizsgálatot a pályán működő játékvezető számára. Őszintén szólva egy kicsit szkeptikus voltam magával a videóbíró-rendszerrel kapcsolatosan a kezdetek kezdetén, nagyon féltettem a játékot attól, hogy az érzelmeknek az áramlását akadályozza majd. De aztán magam is szembesültem a tényekkel.

Hogy ha az NB I őszi szezonját nézzük, a tavalyi, illetve a tavalyelőtti bajnokság hasonló időszakához képest, több mint 80%-kal csökkent a súlyos játékvezetői, illetve asszisztensi hibák száma. Tehát lehet mondani azt, hogy furcsa a rendszer, hogy idegen a játéktól, de azt nem, hogy rossz lenne.

Hála ezért a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és azoknak az élvonalbeli kluboknak, akik ennek a kezdeményezésnek az élére álltak, hogy Magyarországon szinte az elsők között került bevezetésre a videóbíró-rendszer.

A vb legnagyobb újítása félautomata, de itthon még nem lesz

Hanacsek arról is beszélt, melyik vb-újítás bírt a legnagyobb tanulsággal.

- Az őszi idény vége után az élvonalban működő játékvezetőknek tartottunk egy frissítő kurzust, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, és ennek a frissítő kurzusnak az egyik napirendi pontja volt a világbajnokságnak a tapasztalatai. Az első és fontos tanulsága volt a világbajnokságnak számunkra, hogy Katarban vizsgázott a félautomata lesrendszer. Ez a technológia minden olyan szituációban, minden olyan helyzetben, ahol leshelyzet állhat fent, képet küld a VAR-szobába, és ezeknek a helyzeteknek a kiértékelését továbbra is emberek végzik - ezért félautomata, mert a képet a rendszer állítja elő, de annak az értékelését továbbra is emberek végzik, és a végső döntés természetesen a játékvezetőé. A labdába van egy beépített érzékelő, ami a rúgás pillanatát hivatott segíteni, és külön 12 kamera volt telepítve a világbajnokság minden stadionjában. Ezért is volt nagyon érdekes, hogy ha nincs ez az új rendszer ott a nyitómérkőzésen, akkor biztos vagyok benne, hogy igazából senki nem észlelte volna azt a leshelyzetet. Ez a félautomata rendszer nagyban fölgyorsítja a döntéshozatali folyamatot. a FIFA-nak ez is volt a célja vele. Azt nem tudom, hogy - mindenféle bírálat és véleménynyilvánítás nélkül - mennyire szolgálja a játék érdekét, hogy itt ilyen 1,2 centiméteres helyzetek döntsenek. Nekem azért vannak még fenntartásaim.

Pakson vagy épp Kisvárdán ezzel a rendszerrel viszont még tavasszal biztosan nem találkoznak majd a csapatok és a szurkolók.

- Mi egy másik rendszert használunk, mint amit a világbajnokságon. Nyilván ez egy nagyon drága dolog. Maga a videobíró-rendszer is egyébként egy horribilis összegbe kerül a Magyar Labdarúgó Szövetség számára. Csak egy érdekes adat: 570 embernek a munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a videóbíró-rendszer meg tudjon valósulni kilenc hónap alatt Magyarországon.

Ez a vb-n látott félautomata rendszer, a közeljövőben, hogy a tavaszi szezonban biztos, hogy nem lesz nálunk, de nyilván ez a jövő.

Ami miatt bennünket támadtak korábban - hozzáteszem, nagyon sok esetben jogosan - az az volt, hogy ilyen leshelyzeteknél viszonylag hosszú idő telt el, mire megszületett egy döntés. Saját egyéni felmérés, hogy 2 perc 30 másodperc, vagy 2 perc 45 másodperc az az idő, amit még a publikum tud tolerálni. Az is sok, eddigre fordul meg a hangulat, és kezdik el mondjuk "méltatni" a szövetséget...Nagyon sokat dolgoztunk, hogy ez minél jobban rövidüljön, és a tavalyi bajnokság hasonló időszakához képest ebben is tudtunk előrelépni.