Oktatás
Labdarúgás szabályai
12. Szabály - Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés
Közvetlen szabadrúgás Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint gondatlanul, felelőtlenül vagy túlzott mértékű erőbevetéssel: ? az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni ? az ellenfelet elgáncsolja, vagy ezt megkísérli ? nekiugrik az ellenfélnek ? testtel támadja az ellenfelet ? az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni ? az ellenfelet ellöki. ? lábbal támadja az ellenfelet. Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét: ? az ellenfelet visszatartja ? az ellenfelet leköpi ? szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust). A közvetlen szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Büntetőrúgás Büntetőrúgás az ítélet, ha a felsorolt tíz szabálytalanság valamelyikét egy játékos a saját büntetőterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van. Közvetett szabadrúgás Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét: ? hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, mielőtt birtokából kiengedné ? a labda korábbi birtoklása után ismét kézzel érinti, mielőtt az más játékost érintett volna ? kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott ? kézzel érinti a labdát, ami közvetlenül csapattársa bedobásából jutott hozzá. Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint: ? veszélyesen játszik ? akadályozza az ellenfél mozgását ? gátolja a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon ? bármilyen más, a 12. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell állítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából. A közvetett szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Fegyelmezési szankciók A sárga kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos figyelmeztetésben részesült.A piros kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost kiállítottak. Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után. Az a játékos, aki, akár a játéktéren akár azon kívül, figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, az asszisztensek valamelyikével vagy más személlyel szemben, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő. Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok Figyelmeztetés jár sárga kártya felmutatásával annak a játékosnak, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét: ? sportszerűtlen magatartás ? szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik ? a játékszabályok következetes megsértése ? a játék újraindításának késleltetése ? az előírt távolság be nem tartása szabadrúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál ? belépés vagy visszatérés a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül ? a játéktér szándékos elhagyása a játékvezető engedélye nélkül Egy cserejátékos vagy egy lecserélt játékosnak is figyelmeztetés jár a sárga kártya felmutatásával, ha elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét: ? sportszerűtlen magatartás ? szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik ? a játék újraindításának késleltetése Kiállítással járó szabálytalanságok Kiállítandó az a játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét: ? súlyos szabálytalanság ? erőszakos cselekedet ? az ellenfél vagy bármely más személy leköpése ? az ellenfél meggátolása gól elérésében szándékos labdakezezéssel vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra) ? a kapura törő ellenfél meggátolása gól elérésében szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése ? goromba, durva vagy sértő kifejezések illetve mozdulatok használata ? ugyanazon a mérkőzésen egy második figyelmeztetés megkapása. A játékosnak, a cserejátékosnak vagy a lecserélt játékosnak, ha kiállították, el kell hagynia a játéktér környékét és a technikai zónát. A szabálytalanság alapfeltételei A következő feltételeknek kell teljesülnie a szabálytalansághoz: ? egy játékos követi el ? a játéktéren történik ? akkor történik, amikor a labda játékban van. Ha a játékvezető egy olyan szabálytalanság miatt állítja meg a játékot, amely a játéktéren kívül történik (amikor a labda játékban van), a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Gondatlanság, felelőtlenség, túlzott mértékű erőbevetés A ?gondatlan? azt jelenti, hogy egy játékos az ellenfele megtámadásakor a figyelem és a megfontolás hiányát mutatja, vagy cselekedetében nincs óvatosság. ? Ha egy szabálytalanságot gondatlannak ítélnek meg, akkor további fegyelmezés nem szükséges. A ?felelőtlen? azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit. ? Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor figyelmeztetni kell. Az ?túlzott mértékű erőbevetés? azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz. ? Ha egy játékos túlzott mértékű erőbevetést alkalmaz, akkor ki kell állítani. Az ellenfél támadása testtel Az ellenfél támadása testtel egy harc a területért a kar és a könyök használata nélkül, amikor a labda megjátszható közelségben van. Az ellenfél támadása testtel szabálytalan, ha az ? gondatlan ? felelőtlen ? túlzott mértékű erőbevetéssel történik. Az ellenfél visszatartása Az ellenfél visszatartása azt a cselekményt fedi, amikor a keze, karja vagy a teste használatával valaki ellenfelét a mozgásában gátolja. Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy korán avatkozzanak közbe, és megfelelően kezeljék az ellenfél visszatartásának szabálytalanságát különösen a büntetőterületen belül a szögletrúgásoknál és a szabadrúgásoknál. Az ilyen helyzetek kezelése: ? a játékvezető szólítsa fel azt a játékost, aki visszatartja ellenfelét, mielőtt a labda játékba kerül ? figyelmeztesse azt a játékost, aki folytatja a visszatartást mielőtt a labda játékba kerül ? ítéljen közvetlen szabadrúgást vagy büntetőrúgást, és figyelmeztesse a játékost, ha ez akkor történik, amikor a labda játékban van. Ha egy védő a támadót a büntetőterületen kívül kezdi visszatartani, de a visszatartást a büntetőterületen belül is folytatja, akkor a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie. Fegyelmezési szankciók ? Sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell a játékost, amikor azért tartja vissza ellenfelét, hogy gátolja abban, hogy megszerezze a labdát, vagy előnyös helyzetbe kerüljön. ? Ki kell állítani azt a játékost, aki az ellenfele visszatartásával nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg. ? Az ellenfél visszatartásának más eseteiben nincs további fegyelmezési akció. A játék újraindítása ? Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással, ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történt. A labda kezezése A labda kezezése azt a szándékos cselekedetet jelzi, amikor egy játékos a kezével, vagy karjával kerül érintkezésbe a labdával. A játékvezető a következőket vegye figyelembe: ? a kéz mozog a labda felé (nem a labda a kéz felé) ? az ellenfél és a labda közötti távolság (váratlan labda) ? a kéz helyzete nem szükségszerűen jelenti, hogy ez egy szabálysértés ? a labda érintése egy kézben lévő tárggyal (ruházat, sípcsontvédő) szabálysértésnek számít ? a labda megdobása egy tárggyal (egy cipő, sípcsontvédő, stb.) szabálysértésnek számít. Fegyelmezési szankciók Vannak körülmények, amikor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés szükséges, amikor egy játékos szándékosan kezezi a labdát. Például, amikor egy játékos ? szándékosan és látványosan kezezi a labdát, hogy ellenfelét meggátolja, hogy a birtokába kerüljön a labda ? a labda szándékos kezezésével kísérel meg gólt elérni. Ki kell állítani azt a játékost, aki a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg. Ez a büntetés nem abból a cselekedetből fakad, hogy a játékos szándékosan kezezi a labdát, hanem abból az elfogadhatatlan és sportszerűtlen beavatkozásból, amely egy gól elérését akadályozza meg. A játék újraindítása ? Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással. A saját büntetőterületén kívül a kapusra is ugyanazok a megszorítások vonatkoznak a labda kezezésével kapcsolatban, mint a többi játékosra. A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett szabadrúgást von maga után. A kapusok szabálytalanságai Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát ? amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj vagy a saját teste) között van ? amíg a labdát a kinyújtott, nyitott kezén tartja ? amíg pattogtatja talajra vagy feldobja a levegőbe. Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust. A következő esetekben nem megengedett, hogy a kapus a saját büntetőterületén belül a kezével érintse a labdát: ? ha miután kiengedte a birtokából, ismét kezezi a labdát mielőtt bármely más játékos érintette volna: ? Akkor tekintjük, hogy a kapus felügyeli a labdát, ha a kezének vagy karjának bármely részével érinti, kivéve, ha az véletlenül lepattan róla, például egy védése után. ? A labda birtoklásába az is beletartozik, amikor a kapus szándékosan hárítja azt. ? ha kézzel érinti a labdát, miután azt egy játékostársa szándékosan hozzárúgta ? ha kézzel érinti a labdát, miután azt közvetlenül az egyik játékostársa bedobása után kapta. A játék újraindítása ? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). A kapusok elleni szabálytalanságok ? Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától. ? Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik. ? Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor. Veszélyes játék A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is): Ezt az ellenfél közelében követik el, és meggátolják az ellenfelet a labda megjátszásában a sérüléstől való félelmük miatt. Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre. A veszélyes játéknál nincs testi érintkezés a játékosok között. Ha van testi érintkezés, akkor a cselekvés egy közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő szabálytalansággá válik. Ha van testi érintkezés, akkor alaposan fontolja meg a játékvezető azt, hogy nagy valószínűséggel elkövettek sportszerűtlenséget is. Fegyelmezési szankciók ? Ha egy játékos egy ?normális? ütközet során játszik veszélyesen, akkor a játékvezető ne alkalmazzon fegyelmezést. Ha a cselekményben benne van a sérülés nyilvánvaló kockázata, akkor a játékvezető figyelmeztesse a játékost. ? Ha a játékos a veszélyes játékával egy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a játékvezető állítsa ki a játékost. A játék újraindítása ? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? Ha van érintkezés, akkor egy más szabálytalanságot követtek el, és közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő. Az ellenfél mozgásának akadályozása Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs. Minden játékosnak joga van helyezkedni a játéktéren, az ellenfél útjában lenni nem ugyanaz, mint az ellenfél útjába kerülni. A labda fedezése megengedett. Az a játékos, aki taktikai okból megy az ellenfele és a labda közé, egészen addig nem követ el szabálytalanságot, amíg a labdát megjátszható közelségen belül tartja, és a karjával vagy testével nem tartja távol ellenfelét. Ha a labda megjátszható közelségben van, akkor az ellenfele a játékost testtel sportszerűen támadhatja. A játék újraindításának késleltetése a kártya felmutatása miatt Ha a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát, akár figyelmeztetni vagy kiállítani egy játékost, a játéknak nem szabad újraindulni, amíg a szankcionálást el nem intézte. Figyelmeztetés sportszerűtlen magatartásért Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni. Például, ha egy játékos ? a közvetlen szabadrúgást maga után vonó 7 szabálytalanság valamelyikét felelőtlenül követi el ? taktikai okból szabálysértést követ el, hogy egy ígéretes akciót megakadályozzon vagy szétdaraboljon ? taktikai okból visszatartja ellenfelét, hogy elhúzza őt a labdától, vagy megakadályozza abban, hogy a labdát megszerezze ? kezezi a labdát, hogy ezzel megakadályozza az ellenfelét, hogy a labdát birtokába vegye, vagy egy támadás kifejlődjék (kivéve a saját büntetőterületén lévő kapust) ? kezezi a labdát, hogy megpróbáljon gólt elérni (függetlenül attól, hogy sikerült-e a próbálkozása vagy nem) ? megpróbálja becsapni a játékvezetőt azzal, hogy sérülést színlel, vagy tetteti, hogy szabálytalankodtak ellene (szimulálás) ? a játék folyamán a játékvezető engedélye nélkül helyet cserél a kapussal ? cselekedete a játék iránti tisztelet hiányát mutatja ? megjátssza a labdát, miközben lesétál a játéktérről, miután engedélyezték neki a játéktér elhagyását ? szavakkal zavarja ellenfelét a játék folyamán vagy az újraindításakor ? nem engedélyezett jeleket helyez a játéktérre ? szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt. Függetlenül attól, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem, mert a szabálytalanságot a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 12. szabály betűjét és szellemét. A játék közvetett szabadrúgással indul újra. ? szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy a szabály kijátszásával, a szabadrúgás végrehajtása során a kapusához játssza a labdát. A játékos figyelmeztetése után a szabadrúgást meg kell ismételni. A gól ünneplése Megengedhető, hogy a gólt elérő játékos kimutassa örömét, de az ünneplés nem lehet túlzott. A gól indokolt ünneplése megengedett, de nem támogatandó a megkoreografált gólöröm gyakorlata, amely túlzott időhúzást eredményez, és a játékvezetőket utasítást kapnak, hogy az ilyen esetekben avatkozzanak közbe. A játékost figyelmeztetni kell, ha ? a játékvezető véleménye szerint olyan gesztusokat tesz, amely provokatív, gúnyolódó vagy indulatokat szító ? az elválasztó korlátra (kerítésre) mászással ünnepli a gólt ? a fején keresztülhúzza a mezét, vagy a mezével elfedi a fejét ? a gól ünneplésekor maszkkal vagy más, hasonló tárggyal eltakarja a fejét vagy az arcát. A gólöröm közben a játéktér elhagyása önmagában még nem egy figyelmeztetendő szabálytalanság, de lényeges, hogy a játékosok térjenek vissza a játéktérre, amint ez lehetséges. A gólörömmel kapcsolatban a játékvezetőktől elvárjuk, hogy a megelőzés és a józanész gyakorlatát kövessék. Szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozás Figyelmeztetni kell azt a játékost, aki tiltakozik (szóban vagy másként) a játékvezető ítélete ellen. A csapatkapitánynak, noha felelős csapatának magatartásáért, a játékszabályok szerint nincsenek különleges jogai. A játék újraindításának késleltetése A játékvezetőknek figyelmeztetni kell azon játékosokat, akik késleltetik különböző eljárásokkal a játék újraindítását, mint például ? rossz helyről végzi el a szabadrúgást avval a céllal, hogy a játékvezető megismételtesse ? bedobáshoz készülődik, majd átengedi a dobást egy csapattársának ? amikor a játékvezető megállítja a játékot, elrúgja, vagy elviszi a labdát ? túl sokat késlekedik a szabadrúgás vagy bedobás elvégzésével ? amikor lecserélik, késlekedik a játéktér elhagyásával. ? összetűzést idéz elő úgy, hogy szándékosan megérinti a labdát, miután a játékvezető a játékot megállította. Következetes szabálysértés A játékvezetőknek mindenkor fel kell készülni azokra a játékosokra, akik következetesen megsértik a szabályokat. Különösen azt kell felismerniük, amikor a játékos különböző szabálytalanságokat követ el. Ilyenkor is figyelmeztetni kell, mert következetesen megsérti a szabályokat. Nincs megadva a szabálysértésekhez egy konkrét szám, amelyet a ?következetesség? vagy előfordulások számának mintájaként neveztek ki ? ez teljesen elbírálás kérdése, amellyel a játék hatékony irányítását kell elérni. Súlyos szabálytalanság Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van. Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni. Bármely játékos, aki a labdáért vívott küzdelemben támadja ellenfelét elölről, oldalról vagy hátulról, használja egyik vagy mindkét lábát túlzott mértékű erőbevetéssel és veszélyezteti ellenfelét, súlyos szabálytalanságban vétkes. A súlyos szabálytalanságok esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezető akkor állítsa ki a súlyos szabálytalanságban vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre. A súlyos szabálytalanságban vétkes játékost ki kell állítani, és a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt). Erőszakos cselekedet Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben. Akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz. Erőszakos cselekedet történhet akár a játéktéren, akár annak határain kívül, amikor a labda játékban vagy játékon kívül van. Az erőszakos cselekedet esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezetőnek akkor kell kiállítania az erőszakos cselekedetben vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az erőszakos cselekedet gyakran tömegjelenethez vezet, ezért aktív közbeavatkozással meg kell próbálni ezt megelőzni. Ki kell állítani azt a játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost, aki erőszakos cselekedetben vétkes. A játék újraindítása ? Ha a labda játékon kívül volt, akkor a játék az előző ítéletnek megfelelően indul újra. ? Ha a labda játékban volt, és a szabálytalanság a játéktéren kívül történt: ? ha a játékos már a játéktéren kívül volt, és ott követi el a szabálytalanságot, akkor a játék labdaejtéssel indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontjá
Büntetőrúgás
Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:
Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint:
A közvetett szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye).
Fegyelmezési szankciók
Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható.
Az a játékos, aki, akár a játéktéren akár azon kívül, figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, az asszisztensek valamelyikével vagy más személlyel szemben, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő.
Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok
Kiállítással járó szabálytalanságok
A játékosnak, a cserejátékosnak vagy a lecserélt játékosnak, ha kiállították, el kell hagynia a játéktér környékét és a technikai zónát.
Ha a játékvezető egy olyan szabálytalanság miatt állítja meg a játékot, amely a játéktéren kívül történik (amikor a labda játékban van), a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
Gondatlanság, felelőtlenség, túlzott mértékű erőbevetés
A ?felelőtlen? azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit.
Az ?túlzott mértékű erőbevetés? azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz.
Az ellenfél támadása testtel
Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy korán avatkozzanak közbe, és megfelelően kezeljék az ellenfél visszatartásának szabálytalanságát különösen a büntetőterületen belül a szögletrúgásoknál és a szabadrúgásoknál.
Ha egy védő a támadót a büntetőterületen kívül kezdi visszatartani, de a visszatartást a büntetőterületen belül is folytatja, akkor a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie.
Fegyelmezési szankciók
A játék újraindítása
A labda kezezése
Fegyelmezési szankciók
Ki kell állítani azt a játékost, aki a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg. Ez a büntetés nem abból a cselekedetből fakad, hogy a játékos szándékosan kezezi a labdát, hanem abból az elfogadhatatlan és sportszerűtlen beavatkozásból, amely egy gól elérését akadályozza meg.
A játék újraindítása
A saját büntetőterületén kívül a kapusra is ugyanazok a megszorítások vonatkoznak a labda kezezésével kapcsolatban, mint a többi játékosra. A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett
szabadrúgást von maga után.
A kapusok szabálytalanságai
? amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj vagy a saját teste) között van
Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust.
A játék újraindítása
A kapusok elleni szabálytalanságok
Veszélyes játék
Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre.
Fegyelmezési szankciók
A játék újraindítása
Az ellenfél mozgásának akadályozása
A labda fedezése megengedett. Az a játékos, aki taktikai okból megy az ellenfele és a labda közé, egészen addig nem követ el szabálytalanságot, amíg a labdát megjátszható közelségen belül tartja, és a karjával vagy testével nem tartja távol ellenfelét. Ha a labda megjátszható közelségben van, akkor az ellenfele a játékost testtel sportszerűen támadhatja.
A játék újraindításának késleltetése a kártya felmutatása miatt
Ha a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát, akár figyelmeztetni vagy kiállítani egy játékost, a játéknak nem szabad újraindulni, amíg a szankcionálást el nem intézte.
A játék közvetett szabadrúgással indul újra.
A gólöröm közben a játéktér elhagyása önmagában még nem egy figyelmeztetendő szabálytalanság, de lényeges, hogy a játékosok térjenek vissza a játéktérre, amint ez lehetséges.
A gólörömmel kapcsolatban a játékvezetőktől elvárjuk, hogy a megelőzés és a józanész gyakorlatát kövessék.
Szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozás
Következetes szabálysértés
Nincs megadva a szabálysértésekhez egy konkrét szám, amelyet a ?következetesség? vagy előfordulások számának mintájaként neveztek ki ? ez teljesen elbírálás kérdése, amellyel a játék hatékony irányítását kell
Bármely játékos, aki a labdáért vívott küzdelemben támadja ellenfelét elölről, oldalról vagy hátulról, használja egyik vagy mindkét lábát túlzott mértékű erőbevetéssel és veszélyezteti ellenfelét, súlyos szabálytalanságban vétkes. A súlyos szabálytalanságok esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezető akkor állítsa ki a súlyos szabálytalanságban vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre.
A súlyos szabálytalanságban vétkes játékost ki kell állítani, és a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy
Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az erőszakos cselekedet gyakran tömegjelenethez vezet, ezért aktív közbeavatkozással meg kell próbálni ezt megelőzni. Ki kell állítani azt a játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost, aki erőszakos cselekedetben vétkes.
Labdarúgás szabályai
11. szabály - Les
Szabálytalanság
Nem szabálytalanság
Szabálysértések
Ha valamelyik védőjátékos bármely okból a játékvezető engedélye nélkül elhagyja a játékteret, akkor a játék következő megszakításáig a les szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki a saját kapuvonalán vagy az oldalvonalon van. Ha a játékos szándékosan hagyja el a játékteret, akkor figyelmeztetni kell, amikor a labda
Magában véve az nem egy szabálytalanság, ha a leshelyzetben lévő támadó lelép a játéktérről, hogy mutassa a játékvezetőnek, hogy nem avatkozik aktívan a játékba. Azonban, ha a játékvezető úgy tekinti, hogy taktikai okból hagyta el a játékteret, és a játéktérre visszatérésével sportszerűtlen előnyhöz jutott, akkor a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell sportszerűtlen magatartásért. A játékosnak a játékvezetőtől engedélyt kell kérni a játéktérre visszatéréshez.
Ha egy támadó játékos mozdulatlanul áll a kapufák között a hálón belül, amikor a labda a kapuba kerül, akkor a gólt meg kell ítélni. Azonban, ha a támadó játékos zavarja ellenfelét, a gólt érvényteleníteni kell, a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell, és a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
Labdarúgás szabályai
10. szabály - Gól
A győztes csapat Az a csapat a győztes, amely több gólt ért el a mérkőzésen. A mérkőzés döntetlen, ha mindkét csapat egyenlő számú gólt ért el vagy nem esik gól. Versenyszabályok Abban az esetben, ha a versenyszabályok megkövetelik, hogy győztest kell hirdetni miután egy mérkőzés vagy egy otthoni és idegenbeli párharc döntetlenre végződött, akkor a győztes csapat meghatározására az egyetlen eljárás, az International Board által jóváhagyott, vagyis: ? idegenben szerzett gólok szabálya ? hosszabbítás ? büntetőpontról végzett rúgások Nem gól Ha a játékvezető gólt jelez mielőtt a labda teljes terjedelmével áthaladt volna a kapuvonalon, és azonnal észleli a hibáját, akkor a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
A győztes csapat
Labdarúgás szabályai
10. szabály - Gól
A győztes csapat Az a csapat a győztes, amely több gólt ért el a mérkőzésen. A mérkőzés döntetlen, ha mindkét csapat egyenlő számú gólt ért el vagy nem esik gól. Versenyszabályok Abban az esetben, ha a versenyszabályok megkövetelik, hogy győztest kell hirdetni miután egy mérkőzés vagy egy otthoni és idegenbeli párharc döntetlenre végződött, akkor a győztes csapat meghatározására az egyetlen eljárás, az International Board által jóváhagyott, vagyis: ? idegenben szerzett gólok szabálya ? hosszabbítás ? büntetőpontról végzett rúgások Nem gól Ha a játékvezető gólt jelez mielőtt a labda teljes terjedelmével áthaladt volna a kapuvonalon, és azonnal észleli a hibáját, akkor a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
A győztes csapat
Labdarúgás szabályai
08. szabály - A mérkőzés kezdete és újraindítása
Előzetes intézkedések: Pénzfeldobás során amelyik csapat a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon. A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását. A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását. A mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek, és a másik kapura támadnak. A kezdőrúgás: A kezdőrúgás a játék kezdetének vagy újraindításának egy módja: - a mérkőzés elején; - gól után; - a mérkőzés második félidejének elején; - esetleges hosszabbítás (kupamérkőzéseken) mindkét felének elején; Kezdőrúgásból közvetlen gól érhető el. Végrehajtás: - minden játékos a saját térfelén tartózkodik; - a kezdőrúgást végző csapat ellenfelének játékosai legalább 9,15 m-re vannak a labdától, amíg az játékban nem kerül; - a labda mozdulatlanul áll a kezdőponton; - a játékvezető jelt ad; - a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre mozdul el; - a rúgó játékos nem érintheti másodszor a labdát, amíg egy másik játékos azt nem érintette. Ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg. Szabálysértések - Büntetések: Ha a kezdőrúgást végző játékos a játékban lévő labdát másodszor érinti, mielőtt azt egy másik játékos érintette: közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (Kivéve, ha a nyolcas szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.). A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni. Labdaejtés: A labdaejtés a játék újraindításának egy módszere, ha a labda még játékban van, és a játékvezető időlegesen meg kívánja állítani a játékot a Játékszabályok más helyén nem említett okból Végrehajtás: A játékvezető leejti a labdát azon a helyen, ahol az megszakításkor volt (Kivéve, ha a nyolcas szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.) A játék akkor indul újra, amikor a labda a földet éri. (játékvezetői műhiba után is lehet alkalmazni) Szabálysértések - Büntetések: A labdaejtést meg kell ismételni, ha: egy játékos érinti a labdát, mielőtt az földet ért; földre esés után a labda elhagyja a játékteret anélkül, hogy bármely játékos érintette volna Ha a labda a kapuba kerül: ha labdaejtés után a labdát közvetlenül az ellenfél kapujába rúgják, kirúgást kell ítélni ha labdaejtés után a labdát közvetlenül a saját kapujukba rúgják, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára. Speciális körülmények: A védőcsapat javára a saját kapuelőtérben megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető. A támadócsapat javára az ellenfél kapuelőterében megítélt közvetett szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalak azon a pontján végzik el, amely legközelebb esik a szabálytalansághoz. Ha a labdaejtésre a játék olyan megszakítása után kerül sor, amikor a labda a kapuelőtérben volt, akkor a labdaejtésre a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kerül sor, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda megszakítása pillanatában volt.
Előzetes intézkedések: Pénzfeldobás során amelyik csapat a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon. A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását. A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását. A mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek, és a másik kapura támadnak.
A kezdőrúgás: A kezdőrúgás a játék kezdetének vagy újraindításának egy módja: - a mérkőzés elején; - gól után; - a mérkőzés második félidejének elején; - esetleges hosszabbítás (kupamérkőzéseken) mindkét felének elején; Kezdőrúgásból közvetlen gól érhető el.
Végrehajtás: - minden játékos a saját térfelén tartózkodik; - a kezdőrúgást végző csapat ellenfelének játékosai legalább 9,15 m-re vannak a labdától, amíg az játékban nem kerül; - a labda mozdulatlanul áll a kezdőponton; - a játékvezető jelt ad; - a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre mozdul el; - a rúgó játékos nem érintheti másodszor a labdát, amíg egy másik játékos azt nem érintette. Ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg. Szabálysértések - Büntetések: Ha a kezdőrúgást végző játékos a játékban lévő labdát másodszor érinti, mielőtt azt egy másik játékos érintette: közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (Kivéve, ha a nyolcas szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.). A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni. Labdaejtés: A labdaejtés a játék újraindításának egy módszere, ha a labda még játékban van, és a játékvezető időlegesen meg kívánja állítani a játékot a Játékszabályok más helyén nem említett okból
Végrehajtás: A játékvezető leejti a labdát azon a helyen, ahol az megszakításkor volt (Kivéve, ha a nyolcas szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.) A játék akkor indul újra, amikor a labda a földet éri. (játékvezetői műhiba után is lehet alkalmazni)
Szabálysértések - Büntetések: A labdaejtést meg kell ismételni, ha:
- egy játékos érinti a labdát, mielőtt az földet ért;
- földre esés után a labda elhagyja a játékteret anélkül, hogy bármely játékos érintette volna
Ha a labda a kapuba kerül:
- ha labdaejtés után a labdát közvetlenül az ellenfél kapujába rúgják, kirúgást kell ítélni
- ha labdaejtés után a labdát közvetlenül a saját kapujukba rúgják, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.
Speciális körülmények: A védőcsapat javára a saját kapuelőtérben megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető. A támadócsapat javára az ellenfél kapuelőterében megítélt közvetett szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalak azon a pontján végzik el, amely legközelebb esik a szabálytalansághoz. Ha a labdaejtésre a játék olyan megszakítása után kerül sor, amikor a labda a kapuelőtérben volt, akkor a labdaejtésre a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kerül sor, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda megszakítása pillanatában volt.
Labdarúgás szabályai
06. szabály - A játékvezető asszisztensek
Kötelességei A mérkőzésre két játékvezető asszisztenst kell kijelölni, akiknek kötelessége - a játékvezetői döntések elsődlegességének sérelme nélkül - hogy jelezzék: ? amikor a labda teljes terjedelmével elhagyta a játékteret ? melyik csapat jogosult szögletrúgásra, kirúgásra vagy bedobásra ? amikor egy játékos leshelyzete miatt büntethető ? a játékoscsere szándékát ? az olyan sportszerűtlenséget vagy más incidenst, amit a játékvezető nem láthatott ? ha szabálytalanság történt, és a játékvezető asszisztens jobban láthatja a játékvezetőnél (beleértve a büntetőterületen elkövetett szabálytalanságokat) ? büntetőrúgás esetén, hogy a kapus előrelépett-e a rúgás előtt és hogy a labda áthaladt-e a vonalon. Segítség A játékvezető asszisztenseknek segíteniük kell a játékvezetőt, hogy a mérkőzést a játékszabályoknak megfelelően vezesse. Beléphetnek a játéktérre, hogy segítsék a 9,15 méteres távolság betartását. Illetéktelen beavatkozás vagy helytelen magatartás esetén a játékvezető mentse föl asszisztensét a feladatai alól és adjon jelentést az illetékes szervnek. Kötelezettségei és felelősségi köre A játékvezető asszisztens segíti a játékvezetőt abban, hogy a játékszabályoknak megfelelően vezessék a mérkőzést. Minden más témában is támogatják a játékvezetőt, beleértve a mérkőzés irányítását a játékvezető kérése és útbaigazítása alapján. A szokások szerint ez olyan kérdéseket foglal magában, mint ? a játéktér, a használt labdák és a játékosok felszerelésének vizsgálata ? annak eldöntése, hogy a felszerelési problémákat megoldották-e vagy a vérzést elállították-e ? a játékoscsere folyamatának felügyelete ? a gólok és a sportszerűtlenségek időpontjának rögzítése. Helyezkedés és csapatmunka 1. Kezdőrúgás A játékvezető asszisztens az utolsó előtti védővel legyen egyvonalban. 2. A mérkőzés alatti általános helyezkedés A játékvezető asszisztens legyen egyvonalban az utolsó előtti védővel vagy a labdával, ha az közelebb van a kapuvonalhoz az utolsó előtti védőnél. A játékvezető asszisztens legyen mindig arccal a játéktér felé. 3. Kirúgás 1. A játékvezető asszisztensnek ellenőriznie kell, hogy a labda a kapuelőtéren belül van-e. ? Ha a labdát nem a megfelelő helyre tették, akkor a játékvezető asszisztensnek nem szabad elmozdulnia a helyzetéből, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és emelje fel a zászlóját. 2. Ha már a labdát a kapuelőtéren belül megfelelően elhelyezték, akkor a játékvezető asszisztens menjen a büntetőterület határához, hogy ellenőrizze, hogy a labda elhagyja-e a büntetőterületet (játékba kerül), és a támadók kívül vannak-e. ? Ha az utolsó előtti védő végzi a kirúgást, akkor a játékvezető asszisztensnek közvetlenül a büntetőterület határához kell mennie. 3. Végül a játékvezető asszisztensnek fel kell vennie a leshatárt, amely elsődleges minden esetben. 4. A kapus megszabadul a labdától A játékvezető asszisztensnek egyvonalban kell lennie a büntetőterület határával, és ellenőrizze, hogy a kapus nem érinti-e kézzel a labdát a büntetőterületen kívül. Ha már a kapus megszabadult a labdától, a játékvezető asszisztensnek úgy kell helyezkednie, hogy a leshatárt ellenőrizze, amely elsődleges minden esetben. 5. Büntetőrúgás A játékvezető asszisztensnek a büntetőterület és a kapuvonal metszéspontjához kell helyezkednie. Ha a kapus látványosan elmozdul a kapuvonalról a labda elrúgása előtt, és nem esett gól, a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját. 6. Büntető pontról végzett rúgások Az egyik játékvezető asszisztensnek a kapuelőtér és a kapuvonal metszéspontjához kell helyezkednie. A fő feladata, hogy ellenőrizze, hogy a labda áthaladt-e a vonalon. ? Ha egyértelmű, hogy a labda áthaladt a kapuvonalon, akkor a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel, anélkül, hogy egyéb jelzést adna. ? Ha gólt értek el, de nem egyértelmű, hogy a labda áthaladt a vonalon, akkor a játékvezető asszisztens először fel kell emelnie a zászlóját, hogy felhívja a játékvezető figyelmét, és utána igazolja a gólt. A másik játékvezető asszisztensnek a középkörben kell helyezkednie, hogy felügyelje mindkét csapat megmaradó játékosait. 7. ?Gól ? nem gól? helyzet Ha gólt értek el, és nem vitatható a döntés, akkor a játékvezetőnek és a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesíteniük, majd a játékvezető asszisztensnek futni kell gyorsan 25 ? 30 métert az oldalvonal mentén a felezővonal felé a zászlója felemelése nélkül. Ha gólt értek el, de úgy látszik, hogy a labda még játékban van, akkor a játékvezető asszisztens először fel kell emelnie a zászlóját, hogy felhívja a játékvezető figyelmét, majd folytassa a gól szokásos jelzésével, azaz fusson gyorsan a 25 ? 30 métert az oldalvonal mentén a felezővonal felé. Abban az esetben, amikor a labda teljes terjedelmével nem jut át a kapuvonalon, és a játék folytatódik, ami szabályos, mert nem értek el gólt, akkor a játékvezetőnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezető asszisztenssel, aki ha szükséges, adjon egy diszkrét jelzést a kezével. 8. Szögletrúgás Szögletrúgásnál a játékvezető asszisztens helye a szögletzászló mögött a kapuvonallal egyvonalban van. Ebben a helyzetben nem szabad zavarnia a szögletrúgást végző játékost. Ellenőriznie kell, hogy a labda a sarokíven belül megfelelő helyen van-e. 9. Szabadrúgás Szabadrúgásnál a játékvezető asszisztens helyének az utolsó előtti védőjátékossal egyvonalban kell lennie, hogy a leshatárt felügyelje, amely elsődleges minden esetben. Azonban készen kell állnia arra, hogy kövesse a labdát az oldalvonal mentén a szögletzászló felé mozogva, ha a lövés közvetlenül a kapura megy. Intések Általános szabályként elmondható, hogy a játékvezető asszisztensnek nem szabad a kezével látványosan jeleznie. Azonban néhány esetben egy diszkrét kézjelzés értékes támogatást nyújthat a játékvezetőnek. A kézjelzésnek egyértelműnek kell lennie. A jelentését a mérkőzés előtti megbeszélésen kell megvitatni és arról megegyezni. Futó technika Általános szabályként elmondható, hogy futás közben a játékvezető asszisztens legyen arccal a pálya felé. Az oldalazást rövid távolságokra használják, ez különösen a les megítélésénél fontos, és jobb rálátást nyújt. A ?beep? jelzés Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy a ?beep? jelző rendszer egy kiegészítő jelzés, és csak akkor alkalmazzák, amikor azért szükséges, hogy felhívják a játékvezető figyelmét. A következő helyzetekben hasznos a ?beep? jelzés: ? les ? szabálytalanság (a játékvezető látókörén kívül) ? bedobás, szögletrúgás, kirúgás (szoros döntéseknél) ? gól esetén (szoros döntéseknél). Zászló technika és csapatmunka A játékvezető asszisztens zászlójának a játékvezető számára mindig láthatónak és kibontottnak kell lenni, még futás közben is. Jelzés közben a játékvezető asszisztensnek abba kell hagynia a futást, arccal legyen a játéktér felé, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és átgondolt (nem elhamarkodott vagy túlzott) mozgással emelje fel a zászlóját. A zászló a kar meghosszabbítása legyen. A játékvezető asszisztensnek azzal a kezével kell felemelnie a zászlót, amelyiket az ezt követő jelzésnél fog használni. Ha a körülmények változnak, és a következő jelzésnél a másik kezét kell használnia, akkor a játékvezető asszisztens a másik kezébe a dereka alatt tegye át a zászlóját. Amikor a játékvezető asszisztens azt jelzi, hogy a labda játékon kívülre került, addig tartsa a jelzését, amíg a játékvezető észre nem veszi azt. Amikor a játékvezető asszisztens egy erőszakos cselekedetet jelez, és nem veszik észre azonnal: ? ha a játékot megállították a fegyelmezési akció miatt, akkor az újraindítás a szabályoknak megfelelően (szabadrúgás, büntetőrúgás, stb.) történjen ? ha a játék már újraindult, akkor már csak a fegyelmezési akció hajtható végre, de a szabálytalanságot szabadrúgással vagy büntetőrúgással nem büntethető. Bedobás Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi az oldalvonalat, akkor közvetlen jelzést kell alkalmaznia, jelezve a bedobás irányát. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi az oldalvonalat, és a bedobás-döntés nyilvánvaló, akkor is közvetlen jelzést kell alkalmaznia, jelezve a bedobás irányát. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi az oldalvonalat, de tűnhet úgy, hogy a labda még játékban van, vagy a játékvezető asszisztensnek bármilyen kétsége van, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és kövesse a játékvezető jelzését. Szögletrúgás / Kirúgás Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi a kapuvonalat, akkor közvetlen jelzést kell alkalmaznia a jobb kezével (a jobb látás miatt), jelezve, a kirúgást vagy a szögletrúgást. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi a kapuvonalat, de tűnhet úgy, hogy a labda még játékban van, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, azután jelezze a kirúgást vagy a szögletrúgást. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi a kapuvonalat, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és kövesse a játékvezető döntését. A játékvezető asszisztens akkor alkalmazhat közvetlen jelzést, ha a döntés nyilvánvaló. Les Az első, amit a játékvezető asszisztens tesz a les eldöntése után, hogy felemeli a zászlóját. Ez után arra használja a zászlóját, hogy jelezze azt a területét a pályának, ahol a szabálytalanság történt. Ha a játékvezető nem látja meg azonnal a zászlót, akkor a játékvezető asszisztensnek addig kell jeleznie, amíg észre nem veszik, vagy a labda nem kerül egyértelműen a védő csapat birtokába. A zászlót jobb kézzel kell felemelni, hogy az asszisztens ne akadályozza a látását. Játékoscsere A játékoscsere folyamán először a negyedik játékvezetőnek tájékoztatnia kell a játékvezető asszisztenst. Ezután a mérkőzés következő megállításánál a játékvezető asszisztensnek jeleznie kell a játékvezetőnek. Nem szükséges a játékvezető asszisztensnek a felezővonalhoz mennie, mivel a negyedik játékvezető hajtja végre a játékoscsere eljárást. Ha nincs negyedik játékvezető, akkor a játékvezető asszisztensnek kell segédkeznie a játékoscsere eljárásnál. Ebben az esetben a játékvezetőnek meg kell várnia, amíg visszaér a játékvezető asszisztens a helyére, mielőtt újraindítja a játékot. Szabálytalanságok A játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, ha a közvetlen közelében vagy a játékvezető látókörén kívül szabálytalanságot vagy sportszerűtlenséget követtek el. Minden más esetben várnia kell, és felajánlania véleményét, ha szükséges. Ha ez történik, akkor a játékvezető asszisztensnek tájékoztatnia kell a játékvezetőt, mit látott, mit hallott, és mely játékosokat érinti. A szabálytalanság jelzése előtt a játékvezető asszisztensnek el kell döntenie, hogy ? a szabálytalanság a játékvezető látókörén kívül történt-e, vagy a játékvezetőt gátolták a látásban ? a játékvezető alkalmazott volna-e előnyszabályt, ha látta volna a szabálytalanságot. Amikor egy szabálytalanságot vagy sportszerűtlenséget követnek el, a játékvezető asszisztensnek ? ugyanazzal a kezével kell felemelnie a zászlót, amelyiket a további jelzésre fogja használni, mert ez tisztán jelzi a játékvezetőnek, hogy ki szabálytalankodott ? látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel ? lengetnie kell enyhén a zászlóját hátra és előre (kerülve a túlzott vagy agresszív mozgatást) ? alkalmaznia kell az elektronikus ?beep? jelzést, ha szükséges. A játékvezető asszisztensnek alkalmaznia kell a ?várj és nézz technikát?, hogy engedje a játékot folytatódni, és ne emelje fel a zászlóját, ha annak a csapatnak, amely ellen a szabálytalanságot elkövették, haszna van az előnyszabályból. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a játékvezető asszisztens létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel. Szabálytalanságok a büntetőterületen kívül Amikor a büntetőterületen kívül (a büntetőterület határának közelében) követnek el szabálytalanságot, a játékvezető asszisztens létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, hogy lássa, hogy hol helyezkedik, és mit csinál a játékvezető. A játékvezető asszisztensnek a büntetőterület vonalába kell állnia, és fel kell emelnie a zászlóját, ha szükséges. Ellentámadás esetén a játékvezető asszisztensnek információt kell tudni adni, hogy követtek-e el szabálytalanságot, vagy nem, és ha szabálytalanság volt, akkor a büntetőterületen belül vagy kívül történt, ez mindig elsődleges, és milyen fegyelmezést kell végrehajtani. Szabálytalanságok a büntetőterületen belül Amikor a büntetőterületen belül, a játékvezető látókörén kívül követnek el szabálytalanságot, különösen a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel, akkor először a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel, hogy lássa, hogy hol helyezkedik, és mit csinál a játékvezető. Ha a játékvezető nem tesz semmit, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, és alkalmaznia kell az elektronikus ?beep? jelzést, majd látványosan menni az oldalvonal mentén a szögletzászló felé. Tömegjelenet Tömegjelenet esetén a közelebbi játékvezető asszisztens beléphet a játéktérre, hogy segédkezzen a játékvezetőnek. A másik játékvezető asszisztens is figyeljen, és rögzítse az eset részleteit. Tanácskozás A fegyelmezési kérdésekben, néhány esetben elég lehet a látáskapcsolat és egy alapvető diszkrét kézjelzés a játékvezető asszisztenstől a játékvezető felé. Az olyan esetekben, amikor szükséges a közvetlen tanácskozás, a játékvezető asszisztens 2-3 méterre előreléphet a játéktérre, ha szükséges. A játékvezető és a játékvezető asszisztens beszélgetésük közben mindketten forduljanak a pálya felé, és kerüljék el, hogy mások hallhassák. Megkövetelt távolság Amikor szabadrúgást ítélnek nagyon közel az oldalvonalhoz, a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel, a játékvezető asszisztens beléphet a játéktérre, hogy biztosítsa, hogy a sorfal a labdától 9,15 m-re legyen. A távolságot a labda helyéről állítsa. Ebben az esetben a játékvezetőnek meg kell várnia, amíg visszaér a játékvezető asszisztens a helyére, mielőtt újraindítja a játékot.
Kötelességei A mérkőzésre két játékvezető asszisztenst kell kijelölni, akiknek kötelessége - a játékvezetői döntések elsődlegességének sérelme nélkül - hogy jelezzék:
- ? amikor a labda teljes terjedelmével elhagyta a játékteret
- ? melyik csapat jogosult szögletrúgásra, kirúgásra vagy bedobásra
- ? amikor egy játékos leshelyzete miatt büntethető
- ? a játékoscsere szándékát
- ? az olyan sportszerűtlenséget vagy más incidenst, amit a játékvezető nem láthatott
- ? ha szabálytalanság történt, és a játékvezető asszisztens jobban láthatja a játékvezetőnél (beleértve a büntetőterületen elkövetett szabálytalanságokat)
- ? büntetőrúgás esetén, hogy a kapus előrelépett-e a rúgás előtt és hogy a labda áthaladt-e a vonalon.
Segítség A játékvezető asszisztenseknek segíteniük kell a játékvezetőt, hogy a mérkőzést a játékszabályoknak megfelelően vezesse. Beléphetnek a játéktérre, hogy segítsék a 9,15 méteres távolság betartását. Illetéktelen beavatkozás vagy helytelen magatartás esetén a játékvezető mentse föl asszisztensét a feladatai alól és adjon jelentést az illetékes szervnek.
Kötelezettségei és felelősségi köre A játékvezető asszisztens segíti a játékvezetőt abban, hogy a játékszabályoknak megfelelően vezessék a mérkőzést. Minden más témában is támogatják a játékvezetőt, beleértve a mérkőzés irányítását a játékvezető kérése és útbaigazítása alapján. A szokások szerint ez olyan kérdéseket foglal magában, mint
- ? a játéktér, a használt labdák és a játékosok felszerelésének vizsgálata
- ? annak eldöntése, hogy a felszerelési problémákat megoldották-e vagy a vérzést elállították-e
- ? a játékoscsere folyamatának felügyelete
- ? a gólok és a sportszerűtlenségek időpontjának rögzítése.
Helyezkedés és csapatmunka 1. Kezdőrúgás A játékvezető asszisztens az utolsó előtti védővel legyen egyvonalban. 2. A mérkőzés alatti általános helyezkedés A játékvezető asszisztens legyen egyvonalban az utolsó előtti védővel vagy a labdával, ha az közelebb van a kapuvonalhoz az utolsó előtti védőnél. A játékvezető asszisztens legyen mindig arccal a játéktér felé. 3. Kirúgás 1. A játékvezető asszisztensnek ellenőriznie kell, hogy a labda a kapuelőtéren belül van-e.
- ? Ha a labdát nem a megfelelő helyre tették, akkor a játékvezető asszisztensnek nem szabad elmozdulnia a helyzetéből, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és emelje fel a zászlóját.
2. Ha már a labdát a kapuelőtéren belül megfelelően elhelyezték, akkor a játékvezető asszisztens menjen a büntetőterület határához, hogy ellenőrizze, hogy a labda elhagyja-e a büntetőterületet (játékba kerül), és a támadók kívül vannak-e.
- ? Ha az utolsó előtti védő végzi a kirúgást, akkor a játékvezető asszisztensnek közvetlenül a büntetőterület határához kell mennie.
3. Végül a játékvezető asszisztensnek fel kell vennie a leshatárt, amely elsődleges minden esetben. 4. A kapus megszabadul a labdától A játékvezető asszisztensnek egyvonalban kell lennie a büntetőterület határával, és ellenőrizze, hogy a kapus nem érinti-e kézzel a labdát a büntetőterületen kívül. Ha már a kapus megszabadult a labdától, a játékvezető asszisztensnek úgy kell helyezkednie, hogy a leshatárt ellenőrizze, amely elsődleges minden esetben. 5. Büntetőrúgás A játékvezető asszisztensnek a büntetőterület és a kapuvonal metszéspontjához kell helyezkednie. Ha a kapus látványosan elmozdul a kapuvonalról a labda elrúgása előtt, és nem esett gól, a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját. 6. Büntető pontról végzett rúgások Az egyik játékvezető asszisztensnek a kapuelőtér és a kapuvonal metszéspontjához kell helyezkednie. A fő feladata, hogy ellenőrizze, hogy a labda áthaladt-e a vonalon.
- ? Ha egyértelmű, hogy a labda áthaladt a kapuvonalon, akkor a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel, anélkül, hogy egyéb jelzést adna.
- ? Ha gólt értek el, de nem egyértelmű, hogy a labda áthaladt a vonalon, akkor a játékvezető asszisztens először fel kell emelnie a zászlóját, hogy felhívja a játékvezető figyelmét, és utána igazolja a gólt.
A másik játékvezető asszisztensnek a középkörben kell helyezkednie, hogy felügyelje mindkét csapat megmaradó játékosait. 7. ?Gól ? nem gól? helyzet Ha gólt értek el, és nem vitatható a döntés, akkor a játékvezetőnek és a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesíteniük, majd a játékvezető asszisztensnek futni kell gyorsan 25 ? 30 métert az oldalvonal mentén a felezővonal felé a zászlója felemelése nélkül. Ha gólt értek el, de úgy látszik, hogy a labda még játékban van, akkor a játékvezető asszisztens először fel kell emelnie a zászlóját, hogy felhívja a játékvezető figyelmét, majd folytassa a gól szokásos jelzésével, azaz fusson gyorsan a 25 ? 30 métert az oldalvonal mentén a felezővonal felé. Abban az esetben, amikor a labda teljes terjedelmével nem jut át a kapuvonalon, és a játék folytatódik, ami szabályos, mert nem értek el gólt, akkor a játékvezetőnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezető asszisztenssel, aki ha szükséges, adjon egy diszkrét jelzést a kezével. 8. Szögletrúgás Szögletrúgásnál a játékvezető asszisztens helye a szögletzászló mögött a kapuvonallal egyvonalban van. Ebben a helyzetben nem szabad zavarnia a szögletrúgást végző játékost. Ellenőriznie kell, hogy a labda a sarokíven belül megfelelő helyen van-e. 9. Szabadrúgás Szabadrúgásnál a játékvezető asszisztens helyének az utolsó előtti védőjátékossal egyvonalban kell lennie, hogy a leshatárt felügyelje, amely elsődleges minden esetben. Azonban készen kell állnia arra, hogy kövesse a labdát az oldalvonal mentén a szögletzászló felé mozogva, ha a lövés közvetlenül a kapura megy. Intések Általános szabályként elmondható, hogy a játékvezető asszisztensnek nem szabad a kezével látványosan jeleznie. Azonban néhány esetben egy diszkrét kézjelzés értékes támogatást nyújthat a játékvezetőnek. A kézjelzésnek egyértelműnek kell lennie. A jelentését a mérkőzés előtti megbeszélésen kell megvitatni és arról megegyezni. Futó technika Általános szabályként elmondható, hogy futás közben a játékvezető asszisztens legyen arccal a pálya felé. Az oldalazást rövid távolságokra használják, ez különösen a les megítélésénél fontos, és jobb rálátást nyújt. A ?beep? jelzés Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy a ?beep? jelző rendszer egy kiegészítő jelzés, és csak akkor alkalmazzák, amikor azért szükséges, hogy felhívják a játékvezető figyelmét. A következő helyzetekben hasznos a ?beep? jelzés:
- ? les
- ? szabálytalanság (a játékvezető látókörén kívül)
- ? bedobás, szögletrúgás, kirúgás (szoros döntéseknél)
- ? gól esetén (szoros döntéseknél).
Zászló technika és csapatmunka A játékvezető asszisztens zászlójának a játékvezető számára mindig láthatónak és kibontottnak kell lenni, még futás közben is. Jelzés közben a játékvezető asszisztensnek abba kell hagynia a futást, arccal legyen a játéktér felé, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és átgondolt (nem elhamarkodott vagy túlzott) mozgással emelje fel a zászlóját. A zászló a kar meghosszabbítása legyen. A játékvezető asszisztensnek azzal a kezével kell felemelnie a zászlót, amelyiket az ezt követő jelzésnél fog használni. Ha a körülmények változnak, és a következő jelzésnél a másik kezét kell használnia, akkor a játékvezető asszisztens a másik kezébe a dereka alatt tegye át a zászlóját. Amikor a játékvezető asszisztens azt jelzi, hogy a labda játékon kívülre került, addig tartsa a jelzését, amíg a játékvezető észre nem veszi azt. Amikor a játékvezető asszisztens egy erőszakos cselekedetet jelez, és nem veszik észre azonnal:
- ? ha a játékot megállították a fegyelmezési akció miatt, akkor az újraindítás a szabályoknak megfelelően (szabadrúgás, büntetőrúgás, stb.) történjen
- ? ha a játék már újraindult, akkor már csak a fegyelmezési akció hajtható végre, de a szabálytalanságot szabadrúgással vagy büntetőrúgással nem büntethető.
Bedobás Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi az oldalvonalat, akkor közvetlen jelzést kell alkalmaznia, jelezve a bedobás irányát. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi az oldalvonalat, és a bedobás-döntés nyilvánvaló, akkor is közvetlen jelzést kell alkalmaznia, jelezve a bedobás irányát. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi az oldalvonalat, de tűnhet úgy, hogy a labda még játékban van, vagy a játékvezető asszisztensnek bármilyen kétsége van, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és kövesse a játékvezető jelzését. Szögletrúgás / Kirúgás Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi a kapuvonalat, akkor közvetlen jelzést kell alkalmaznia a jobb kezével (a jobb látás miatt), jelezve, a kirúgást vagy a szögletrúgást. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi a kapuvonalat, de tűnhet úgy, hogy a labda még játékban van, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, azután jelezze a kirúgást vagy a szögletrúgást. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi a kapuvonalat, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és kövesse a játékvezető döntését. A játékvezető asszisztens akkor alkalmazhat közvetlen jelzést, ha a döntés nyilvánvaló. Les Az első, amit a játékvezető asszisztens tesz a les eldöntése után, hogy felemeli a zászlóját. Ez után arra használja a zászlóját, hogy jelezze azt a területét a pályának, ahol a szabálytalanság történt. Ha a játékvezető nem látja meg azonnal a zászlót, akkor a játékvezető asszisztensnek addig kell jeleznie, amíg észre nem veszik, vagy a labda nem kerül egyértelműen a védő csapat birtokába. A zászlót jobb kézzel kell felemelni, hogy az asszisztens ne akadályozza a látását. Játékoscsere A játékoscsere folyamán először a negyedik játékvezetőnek tájékoztatnia kell a játékvezető asszisztenst. Ezután a mérkőzés következő megállításánál a játékvezető asszisztensnek jeleznie kell a játékvezetőnek. Nem szükséges a játékvezető asszisztensnek a felezővonalhoz mennie, mivel a negyedik játékvezető hajtja végre a játékoscsere eljárást. Ha nincs negyedik játékvezető, akkor a játékvezető asszisztensnek kell segédkeznie a játékoscsere eljárásnál. Ebben az esetben a játékvezetőnek meg kell várnia, amíg visszaér a játékvezető asszisztens a helyére, mielőtt újraindítja a játékot. Szabálytalanságok A játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, ha a közvetlen közelében vagy a játékvezető látókörén kívül szabálytalanságot vagy sportszerűtlenséget követtek el. Minden más esetben várnia kell, és felajánlania véleményét, ha szükséges. Ha ez történik, akkor a játékvezető asszisztensnek tájékoztatnia kell a játékvezetőt, mit látott, mit hallott, és mely játékosokat érinti. A szabálytalanság jelzése előtt a játékvezető asszisztensnek el kell döntenie, hogy
- ? a szabálytalanság a játékvezető látókörén kívül történt-e, vagy a játékvezetőt gátolták a látásban
- ? a játékvezető alkalmazott volna-e előnyszabályt, ha látta volna a szabálytalanságot.
Amikor egy szabálytalanságot vagy sportszerűtlenséget követnek el, a játékvezető asszisztensnek
- ? ugyanazzal a kezével kell felemelnie a zászlót, amelyiket a további jelzésre fogja használni, mert ez tisztán jelzi a játékvezetőnek, hogy ki szabálytalankodott
- ? látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel
- ? lengetnie kell enyhén a zászlóját hátra és előre (kerülve a túlzott vagy agresszív mozgatást)
- ? alkalmaznia kell az elektronikus ?beep? jelzést, ha szükséges.
A játékvezető asszisztensnek alkalmaznia kell a ?várj és nézz technikát?, hogy engedje a játékot folytatódni, és ne emelje fel a zászlóját, ha annak a csapatnak, amely ellen a szabálytalanságot elkövették, haszna van az előnyszabályból. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a játékvezető asszisztens létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel. Szabálytalanságok a büntetőterületen kívül Amikor a büntetőterületen kívül (a büntetőterület határának közelében) követnek el szabálytalanságot, a játékvezető asszisztens létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, hogy lássa, hogy hol helyezkedik, és mit csinál a játékvezető. A játékvezető asszisztensnek a büntetőterület vonalába kell állnia, és fel kell emelnie a zászlóját, ha szükséges. Ellentámadás esetén a játékvezető asszisztensnek információt kell tudni adni, hogy követtek-e el szabálytalanságot, vagy nem, és ha szabálytalanság volt, akkor a büntetőterületen belül vagy kívül történt, ez mindig elsődleges, és milyen fegyelmezést kell végrehajtani. Szabálytalanságok a büntetőterületen belül Amikor a büntetőterületen belül, a játékvezető látókörén kívül követnek el szabálytalanságot, különösen a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel, akkor először a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel, hogy lássa, hogy hol helyezkedik, és mit csinál a játékvezető. Ha a játékvezető nem tesz semmit, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, és alkalmaznia kell az elektronikus ?beep? jelzést, majd látványosan menni az oldalvonal mentén a szögletzászló felé. Tömegjelenet Tömegjelenet esetén a közelebbi játékvezető asszisztens beléphet a játéktérre, hogy segédkezzen a játékvezetőnek. A másik játékvezető asszisztens is figyeljen, és rögzítse az eset részleteit. Tanácskozás A fegyelmezési kérdésekben, néhány esetben elég lehet a látáskapcsolat és egy alapvető diszkrét kézjelzés a játékvezető asszisztenstől a játékvezető felé. Az olyan esetekben, amikor szükséges a közvetlen tanácskozás, a játékvezető asszisztens 2-3 méterre előreléphet a játéktérre, ha szükséges. A játékvezető és a játékvezető asszisztens beszélgetésük közben mindketten forduljanak a pálya felé, és kerüljék el, hogy mások hallhassák. Megkövetelt távolság Amikor szabadrúgást ítélnek nagyon közel az oldalvonalhoz, a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel, a játékvezető asszisztens beléphet a játéktérre, hogy biztosítsa, hogy a sorfal a labdától 9,15 m-re legyen. A távolságot a labda helyéről állítsa. Ebben az esetben a játékvezetőnek meg kell várnia, amíg visszaér a játékvezető asszisztens a helyére, mielőtt újraindítja a játékot.
Labdarúgás szabályai
07. szabály - A mérkőzés időtartama
Félidők: A mérkőzés két egyenlő 45 perces félidőből áll, hacsak a játékvezető és a két csapat kölcsönösen másként nem egyezik meg. Bármely megegyezésnek, amely a játékidőt megváltoztatja (például mindkét félidőt az elégtelen világítás miatt lerövidítik 40 percre), a játék megkezdése előtt kell megtörténnie, és alkalmazkodnia kell a versenyszabályokhoz. A félidők közötti szünetek A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez. A félidők közötti szünet nem lehet 15 percnél több. A félidők közötti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani. Csak a játékvezető hozzájárulásával lehet a félidők közötti szünet időtartamát megváltoztatni. Elvesztegetett idő miatti időbeszámítás Félidőnként minden elvesztegetett időt be kell számítani. Ilyen esetek: ? játékoscserék ? sérült játékos ápolása ? sérült játékos eltávolítása a játéktérről kezelés céljából ? időhúzás ? bármely más ok. Az elvesztegetett idő beszámítása a játékvezető belátására van bízva. Büntetőrúgás Büntetőrúgás végrehajtására vagy megismétlésére bármelyik félidő vége után is időt kell adni a büntetőrúgás befejezéséig. Félbeszakadt mérkőzés A félbeszakadt mérkőzést újra kell játszani, hacsak a versenyszabályok másként nem rendelkeznek. Az elvesztegetett idő beszámítása A játékban sok megszakítás teljesen természetes (pl. bedobások, kirúgások). Beszámítani csak akkor kell, ha ezek túlzott késleltetések. A játék minden szakaszában az utolsó perc végén a negyedik játékvezető jelzi a minimális pótlólagos időt, amelyről a játékvezető rendelkezett. A pótlólagos idő kihirdetése nem mutatja precízen a mérkőzésből hátralevő időt. Az idő növelhető, ha a játékvezető azt helyénvalónak tartja, de sohasem csökkenthető. A játékvezetőnek nem szabad ellensúlyoznia az első félidőbéli időmérési hibáját a második félidő hosszának növelésével vagy csökkentésével.
Félidők: A mérkőzés két egyenlő 45 perces félidőből áll, hacsak a játékvezető és a két csapat kölcsönösen másként nem egyezik meg. Bármely megegyezésnek, amely a játékidőt megváltoztatja (például mindkét félidőt az elégtelen világítás miatt lerövidítik 40 percre), a játék megkezdése előtt kell megtörténnie, és alkalmazkodnia kell a versenyszabályokhoz.