Július 1-től változnak a szabályok

Több változás történt a szabályokban

05. szabály - A játékvezető

A játékvezető hatásköre Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy azon a mérkőzésen érvényt szerezzen a játékszabályoknak.   A játékvezető döntései A játékvezetőnek döntéseit saját véleményére alapozva, a legjobb tudása szerint, a játékszabályoknak megfelelően és a "játék szellemében" kell meghoznia. A játékvezetőnek saját belátása szerint kell a megfelelő lépéseket a játékszabály biztosította kereteken belül meghoznia. A játékvezetőnek mérkőzéssel kapcsolatos döntései ? beleértve a gól érvényességét vagy a mérkőzés végeredményét - véglegesek. Amennyiben a játékvezető felismeri, hogy saját, vagy másik játékvezető tanácsára hozott döntése téves, már nem változtathatja meg a döntést, miután a játékot újraindították vagy a játékvezető jelezte az első vagy második félidő végét (beleértve a hosszabbítást) és elhagyta a játékteret, illetve beszüntette a mérkőzést. Amennyiben a játékvezető alkalmatlanná válik a játék vezetésére, a játék más játékvezető felügyelete alatt is folytatódhat, amíg a labda a legközelebb játékon kívülre kerül.   Jogai és kötelezettségei A játékvezető: ? érvényt szerez a szabályoknak ? a játékvezető asszisztensekkel (és ahol ilyen van, a negyedik játékvezetővel) együttműködve vezeti a mérkőzést ? biztosítja, hogy a mérkőzésen használt valamennyi labda megfeleljen a 2. szabály követelményeinek ? biztosítja, hogy a játékosok felszerelése megfeleljen a 4. szabály követelményeinek ? méri az időt, és feljegyzéseket készít a mérkőzésről ? megállítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést, belátása szerint, a játékszabályok bármely megsértésekor ? megállítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést bármely külső beavatkozás esetén ? megszakítja a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült és biztosítja, hogy eltávolítsák a játéktérről. A sérült játékos csak a játék újraindítása után térhet vissza a játéktérre ? engedi a mérkőzés folytatását, amíg a labda játékon kívülre nem kerül, ha véleménye szerint egy játékosnak csak enyhe sérülése van ? gondoskodik arról, hogy az a játékos, akinek vérző sebe van, elhagyja a játékteret. A játékos csak akkor térhet vissza, ha erre jelzést kapott a játékvezetőtől, akinek meg kell győződnie arról, hogy a vérzés elállt ? továbbengedi a játékot, ha ebből annak a csapatnak származik előnye, amelyik ellen a szabálytalanságot elkövették, és bünteti az eredeti szabálytalanságot, ha a feltételezett előny nem valósul meg ? ha egy játékos azonos időpontban egynél több szabálytalanságot követ el, akkor a súlyosabbat bünteti ? fegyelmező eszközzel él a figyelmeztetendő és kiállítandó szabálytalanságban vétkes játékosokkal szemben. A játékvezetőnek nem kötelező ezt azonnal megtennie, de akkor már kell, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül ? fellép a nem megfelelő módon viselkedő csapatvezetőkkel szemben, és belátása szerint elküldheti őket a játéktérről és annak közvetlen környezetéből ? a játékvezető asszisztens közlése alapján elbírálja azokat az incidenseket, amelyeket nem látott ? biztosítja, hogy jogosulatlan személy ne léphessen a játéktérre ? jelzi a mérkőzés újraindítását miután az megszakadt ? a mérkőzésről az illetékes szerv számára jelentést készít, amelyben információt ad a játékosok és/vagy csapatvezetők elleni fegyelmezési akcióról és bármely más incidensről, amely a mérkőzés előtt, alatt vagy után történik. A játékvezető döntései A játékvezetőnek a játékkal kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései - beleértve, hogy egy gól érvényes vagy nem és a mérkőzés eredményét - véglegesek. A játékvezető csak akkor változtathatja meg egy döntését, ha felismeri, hogy tévedett, vagy ha elfogadja asszisztense vagy a negyedik játékvezető ez irányú közlését. Ezt azonban csak addig teheti meg, amíg a játék újra nem indult, vagy be nem szüntette a mérkőzést.   Az International Board döntvényei 1. döntvény A játékvezető (értelemszerűen ideértve a játékvezető asszisztensét és a negyedik játékvezetőt is) nem vonható felelősségre: játékos, vezető vagy néző semmiféle sérüléséért, tulajdonban esett semmiféle kárért, bármely személy, egyesület, vállalat, szövetség vagy más intézmény semmiféle veszteségéért, amely tényleges vagy feltételezett következménye a játékszabályok értelmében hozott vagy a mérkőzés megtartásával, lejátszásával illetve vezetésével kapcsolatos játékvezetői döntésnek. Ilyen döntés lehet: ? annak megítélése, hogy a játéktér vagy környezetének állapota, avagy az időjárási körülmények lehetővé teszik-e a mérkőzés lejátszását ? a mérkőzés beszüntetése bármilyen okból ? a mérkőzés ideje alatt annak megállapítása, hogy a játéktér felszerelései vagy a labda alkalmas-e. ? a mérkőzés megállítása vagy továbbengedése nézők beavatkozása, vagy a nézőtéren előforduló bármely probléma esetén ? a játék megállítása vagy továbbengedése, hogy engedje a sérült játékost eltávolítani a játéktérről ápolás céljából. ? annak elrendelése, hogy a sérült játékost távolítsák el a játéktérről ápolás céljából ? annak megengedése vagy megtiltása, hogy egy játékos viselhet-e valamilyen felszerelést ? annak megengedése vagy megtiltása, hogy bármely személy (ideértve a csapatvezetőket, a stadionhoz tartozó személyeket, biztonsági erőket, fényképészeket vagy a média más képviselőit) tartózkodhat-e a játéktér közelében (amennyiben ez a játékvezető fennhatósága alá tartozik) ? bármely más, a játékszabályokkal vagy a játékvezető azon kötelességeivel összhangban hozott döntés, amely az adott mérkőzésen a FIFA, a kontinentális szövetség, a nemzeti szövetség vagy a liga szabályzataiból ráhárul. 2. döntvény Olyan tornákon (versenyeken, bajnokságokban), amelyeken negyedik játékvezető is működik, szerepét és feladatait az International Board útmutatásai határozzák meg, amelyet a szabálykönyv tartalmaz   Jogai és kötelezettségei A játékvezető megállíthatja a játékot, ha véleménye szerint a világítás nem elégséges. Ha egy néző megdobja egy tárggyal a játékvezetőt, az egyik játékvezető asszisztenst, egy játékost vagy egy csapatvezetőt, akkor az eset súlyosságától függően a játékvezető folytathatja, félbeszakíthatja, vagy beszüntetheti a mérkőzést. Azonban minden esetben jelentenie kell az esetet az illetékes szövetségnek. A játékvezető jogosult sárga vagy piros kártya felmutatására a félidei szünetben, a mérkőzés befejezése után, éppen úgy, mint a hosszabbítás alatt és a büntetőpontról végzett rúgások idején, mivel ezekben az időszakokban is a mérkőzés az ő irányítása alatt marad. Ha bármely okból a játékvezető ideiglenesen akadályoztatva van, akkor a játék a játékvezető asszisztens felügyelete alatt folytatódhat, amíg a labda játékon kívülre nem kerül. Ha egy néző belefúj egy sípba, és a játékvezető véleménye szerint ez hatással van a játékra (pl. egy játékos felveszi a kezébe a labdát, feltételezve, hogy a játékot megállították), akkor a játékvezetőnek meg kell szakítania a mérkőzést, és labdaejtéssel újraindítani, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, a játékvezetőnek csak akkor kell megállítania a játékot, ha az hatással van a játékra. A játékot labdaejtéssel kell folytatni arról a helyről, ahol a labda a mérkőzés megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, és az nincs hatással a játékra, a játékvezetőnek el kell távolíttatnia azt a lehető leggyorsabban. Előnyszabály A játékvezető alkalmazhat előnyszabályt valahányszor egy szabálysértés vagy szabálytalanság történik. A játékvezetők a következő körülményeket vegyék figyelembe, amikor eldöntik, hogy előnyszabályt alkalmaznak, vagy megállítják a játékot: ? A szabálytalanság súlyosságát. Ha a szabálysértés kiállítást von maga után, akkor a játékvezető állítsa meg a játékot, és állítsa ki a játékost, hacsak nincs közvetlen gólszerzési lehetőség. ? A szabálytalanság helyét: minél közelebb van az ellenfél kapujához, annál eredményesebb lehet. ? A közvetlen és veszélyes támadás esélyét az ellenfél kapujára. ? A mérkőzés légkörét. Az eredeti szabálytalanság büntetéséről a döntést néhány másodpercen belül kell meghozni. Ha a szabálytalanság figyelmeztetést von maga után, akkor azt a játék következő megszakításánál kell megtenni. Javasolt, hogy a játékvezető állítsa meg a játékot, és közvetlenül ezután figyelmeztesse a játékost.Ha a következő megszakításnálELMARAD a figyelmeztetés, akkor ezt már később nem lehet felmutatni. Sérült játékosok A játékvezetőnek ragaszkodnia kell a következő eljáráshoz a sérült játékosokkal kapcsolatban: ? ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos csak enyhén sérült, akkor engedje a játék folytatását, amíg a labda játékon kívülre kerül ? ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos súlyosan sérült, akkor állítsa meg a játékot ? a játékvezető a sérült játékos megkérdezése után megengedheti egy vagy legföljebb két orvosnak, hogy a játéktérre lépjen, hogy felbecsülje a sérülést, és intézze a játékos biztonságos és gyors eltávolítását a játéktérről ? a hordágyvivők a hordággyal a játékvezető jelzését követően léphetnek a játéktérre ? a játékvezetőnek biztosítania kell a sérült játékos biztonságos eltávolítását a játéktérről ? a játékos nem kezelhető a játéktéren ? annak a játékosnak, akinek vérző sebe van, el kell hagynia a játékteret. Nem térhet vissza, amíg a játékvezető nem győződött meg arról, hogy a vérzés elállt. A játékosoknak nem szabad véres öltözetet viselni ? miután a játékvezető engedélyezte az orvosoknak a játéktérre lépést, a játékosnak el kell hagynia a játékteret, vagy hordágyon, vagy lábon. Ha a játékos nem engedelmeskedik, akkor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell ? a sérült játékos csak a mérkőzés újraindítása után térhet vissza a játéktérre ? a sérült játékos csak az oldalvonalon jöhet vissza a játéktérre, ha a labda játékban van. Ha a labda játékon kívül van, akkor a sérült játékos a játéktér bármelyik határvonalán visszatérhet ? függetlenül attól, hogy a labda játékban vagy játékon kívül van, csak a játékvezető engedélyezheti egy sérült játékos visszatérését a játéktérre ? a játékvezető akkor is adhat engedélyt a sérült játékosnak, hogy visszatérjen a játéktérre, ha a játékvezető asszisztens vagy a negyedik játékvezető ellenőrzi, hogy a játékos felkészült a visszatérésre ? ha a játék nem más ok miatt állt meg, vagy ha a játékos sérülése nem a játékszabályok megszegésének eredménye, akkor a játékvezetőnek labdaejtéssel kell újraindítania a játékot arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt ? a sérülés miatt elvesztegetett teljes idővel az adott félidő végén meg kell növelni a játékidőt. ? ha már a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát egy olyan sérült játékosnak, akinek ápolás miatt el kell hagynia a játékteret, akkor a játékvezetőnek akkor kell felmutatnia a kártyát, mielőtt a játékos elhagyja a játékteret. Ezen szabály alól csak a következők kivételek: ? a kapus sérülése ? amikor egy kapus és egy mezőnyjátékos ütközött, és azonnali kezelés szükséges ? amikor ugyanannak a csapatnak a játékai ütköztek, és azonnali kezelés szükséges ? amikor súlyos sérülés történt, mint például a játékos lenyelte a nyelvét, agyrázkódást vagy lábtörést szenvedett, stb. Egynél több szabálytalanság történt azonos időben ? Egy csapat két játékosa követ el szabálytalanságot: ? a játékvezetőnek a súlyosabb szabálytalanságot kell büntetnie az azonos időben elkövetett szabálytalanságok közül ? a játékot a súlyosabb szabálytalanságnak megfelelően kell újraindítani ? Ha különböző csapatok játékosai követnek el szabálytalanságot: ? a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, és labdaejtéssel újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Helyezkedés, amikor a labda játékban van Ajánlások ? A játék a játékvezető és az akció oldali játékvezető asszisztens között legyen. ? Az akció oldali játékvezető asszisztens legyen játékvezető látómezőjében. A játékvezető alkalmazzon széles átlós rendszert. ? Baloldalról kerülve a játékot könnyebb a játékot és az akció oldali játékvezető asszisztenst a látómezőben tartani. ? A játékvezető legyen elég közel, hogy lássa a játékot, de ne akadályozza azt. ? A fontos események nem feltétlenül mindig a labda környezetében játszódnak le. A játékvezetőnek ügyelnie kell még: ? azokra a játékosok közötti agresszív konfliktusokra is, amelyek a labdától távol történnek ? arra is, hogy szabálytalanságok a játék várható helyszínén is történhetnek ? szabálytalanságok a labda elrúgása után is történhetnek. Helyezkedés álló labdánál Az a legjobb helyezkedés, ahonnan a játékvezető meg tudja hozni a helyes döntést. A helyezkedést segítő ajánlások valószínűségeken alapulnak, és mindig igazítani kell a csapatokról, játékosokról és a mérkőzés eseményeiről meglévő speciális információk felhasználásával. A következő ábrákon ajánlott helyezkedések alapvetők és javasoltak a játékvezetőknek. A zónára hivatkozás azt szándékot hangsúlyozza, hogy minden ajánlott helyezkedés egy olyan területen belül történjen, ahol a játékvezető a legnagyobb valószínűséggel optimalizálhatja hatékonyságát. A zóna lehet kisebb, nagyobb vagy más formájú, a kérdéses pillanatbeli körülményektől függően.   A síp használata Szükséges a síp használata: ? A játék indításához (első és második félidő), gól után. ? A játék megállításához ? szabadrúgás vagy büntetőrúgás miatt ? a mérkőzés felfüggesztésekor vagy beszüntetésekor ? a félidők végén az időbeszámításnak megfelelően ? a játék újraindításakor ? szabadrúgásoknál, amikor a megfelelő távolságot megkövetelik ? büntetőrúgásoknál ? a játék újraindításakor miután megállították ? hogy helytelen viselkedésért sárga vagy piros kártyát osszanak ki ? sérülés miatt ? játékoscsere miatt. NEM szükséges a síp használata ? A játék megállításához ? kirúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál ? gólnál ? a játék újraindításakor ? szabadrúgáskor, kirúgáskor, szögletrúgáskor, bedobáskor. A túl gyakran, szükségtelenül alkalmazott sípnak kevesebb hatása lesz, amikor szükséges. Amikor síp szükséges a játék indításához, a játékvezető egyértelműen hirdesse ki a játékosoknak, hogy az újraindítás csak a jelzés után történhet meg. Testbeszéd A testbeszéd a játékvezető eszköze, hogy ? segítse őt a mérkőzés irányításában ? mutassa a tekintélyét és az önuralmát A testbeszéd nem arra van, hogy ? a játékvezető elmagyarázza az ítéletét.   A játékvezető felszerelése Kötelező felszerelés ?síp(ok); ?óra (órák); ?piros és sárga lapok; ?jegyzettömb (vagy bármilyen egyéb a mérkőzés eseményeinek feljegyzésére alkalmas eszköz).   Egyéb felszerelés A játékvezető használhat még: ?más játékvezetőkkel történő kommunikációt szolgáló eszközöket ? elektronikus(berregő/bip) zászlók, fejre rögzíthető fülhallgató-mikrofon készlet stb.; ?EPTS vagy egyéb teljesítménymérő eszköz.   A játékvezetőknek tilos ékszert vagy más egyéb elektronikus eszközt viselniük.

04. szabály - A játékosok felszerelése

03. szabály - A játékosok száma

A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 11-11 játékossal, ezek közül 1-1 a kapus. A mérkőzés nem kezdhető el  és nem folytatódhat csapatonként 7 játékosnál kevesebbel. A játékoscserék száma Hivatalos versenyek A FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti szövetségek égisze alatt játszott bajnoki és díjmérkőzéseken legfeljebb három cserejátékos szerepeltethető. A bajnokság (kupa stb.) szabályzatának elő kell írnia, hogy hány cserejátékos nevezhető, ezek száma háromtól hétig terjedhet. Más mérkőzések A nemzeti A csapatok mérkőzésein legfeljebb 6 játékoscsere alkalmazható. Az összes többi mérkőzésen ennél több játékoscsere alkalmazható feltéve, ha: a két csapat megállapodott a cserék maximális számában e megállapodást a mérkőzés előtt közlik a játékvezetővel Ha a játékvezetőt nem tájékoztatják, vagy a két csapat nem tudott megegyezni a mérkőzés előtt, akkor legfeljebb hat játékos cserélhető. A játékoscsere végrehajtása Minden mérkőzésen a cserejátékosok nevét a mérkőzés előtt meg kell adni a játékvezetőnek. Azok a cserejátékosok, akiknek a neveit addig nem adták le a játékvezetőnek, nem vehetnek részt a mérkőzésen. Egy játékos cserejátékossal történő helyettesítéséhez a következő feltételek kellenek: a játékvezetőnek be kell jelenteni a cserét, annak megtörténte előtt a cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos elhagyta azt és a játékvezetőtől jelzést kapott a belépésre a cserejátékos csak a felezővonalnál léphet a játéktérre és csak akkor, ha áll a játék a játékoscsere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre e pillanattól kezdve a cserejátékos a játékban résztvevő játékossá válik, és az a játékos, aki lement lecserélt játékos lesz a lecserélt játékos a továbbiakban nem vehet részt a mérkőzésen minden cserejátékos a játékvezető döntési jogkörébe tartozik, akár részt vesz a játékban, akár nem. A cserejátékos a játék bármelyik újraindítását elvégezheti, amennyiben előbb a játéktérre lép.   A kapus cseréje Bármely más játékos helyet cserélhet a kapussal, feltéve, hogy: a cserét annak megtörténte előtt bejelentik a játékvezetőnek a cserét akkor hajtják végre, amikor áll a játék. Szabálysértések és büntetések Ha egy cserejátékos vagy egy lecserélt játékos a játékvezető engedélye nélkül a játéktérre lép: a játékvezető megállítja a játékot (bár nem azonnal, ha cserejátékos vagy a lecserélt játékos nem avatkozik játékba) a játékvezető figyelmezteti őt, és felszólítja a játéktér elhagyására ha a játékvezető megállította a játékot, akkor az az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha egy játékos helyet cserél a kapussal, mielőtt a játékvezető erre engedélyt adott volna: a játékvezető engedi, hogy a játék folytatódjék a játékvezető figyelmezteti a játékosokat, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. Ennek a szabálynak minden más megsértésekor: a játékosokat figyelmeztetni kell a mérkőzés az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Játékosok és cserejátékosok kiállítása Ha a játékos kiállítása: ? a csapatösszeállítás leadása előtt történik, akkor a játékos semmilyen esetben sem szerepelhet a csapat összeállításban; ?a csapatösszeállítás leadása után történik, de a kezdőrúgás még nem történt meg, akkor helyettesíthető egy benevezett cserejátékossal, aki azonban nem helyettesíthető; a csapat játékoscseréinek száma nem csökken; ?a kezdőrúgást követően történik, akkor nem helyettesíthető.   A kezdőrúgás után kiállított benevezett cserejátékos nem helyettesíthető. A játékoscsere végrehajtása A játékoscsere csak akkor hajtható végre, ha a labda játékon kívül van. Ha van játékvezető asszisztens, akkor jelzi, hogy cserét kértek. A lecserélendő játékos engedélyt kap a játékvezetőtől a játéktér elhagyására, hacsak a játékszabályokban megengedett ok miatt nincs a játéktéren kívül. A játékvezető engedélyt ad a cserejátékosnak, hogy a játéktérre lépjen. A játéktérre lépés előtt a cserejátékos megvárja, hogy a lecserélendő játékos elhagyja a játékteret. A lecserélendő játékosnak nem kötelező a felezővonalnál elhagyni a játékteret. Bizonyos körülmények között visszautasítható a játékoscsere engedélyezése. Pl. ha a cserejátékos nem kész arra, hogy a játéktérre lépjen. Az a cserejátékos, aki nem fejezte be a játékoscsere végrehajtását azzal, hogy a játéktérre lépett, nem indíthatja újra a játékot bedobással vagy szögletrúgással. Ha a lecserélendő játékos visszautasítja a játéktér elhagyását, akkor a játék folytatódik. Ha egy cserét a szünetben vagy a hosszabbítás előtt hajtanak végre, akkor az eljárást a második félidő vagy a hosszabbítás kezdőrúgása előtt be kell fejezni. Rendkívüli személyek a játéktéren Az edző, vagy a csapat összeállításban felsorolt hivatalos személyek csapatvezetőknek tekintendőek (a játékosok és cserejátékosok nem). Bárki, akit a csapat összeállításban nem jelöltek játékosként, cserejátékosként, vagy csapatvezetőként, külső személynek tekintendő   Amennyiben csapatvezető, cserejátékos, lecserélt vagy kiállított játékos, illetve külső személy lép a játéktérre a játékvezető: ? csak akkor állítsa meg a játékot ha az adott személy beleavatkozik a játékba; ?gondoskodjon arról, hogy az adott személy elhagyja a játékteret a játékmegállításakor; ? tegye meg a megfelelő fegyelmi intézkedéseket.   Amennyiben a játékot azért állították meg, mert: ?egy csapatvezető, cserejátékos, lecserélt vagy kiállított játékos avatkozott be, akkor a játékot közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással kell újraindítani; ? egy külső személy avatkozott be, akkor a játékot labdaejtéssel kell újraindítani;   Amennyiben a labda a kapuba tart és a beavatkozás nem akadályozza a védőjátékost a labda megjátszásában, a gólt meg kell ítélni (még ha a labdáhozis értek), kivéve, ha a labda az ellenfél kapujába jut. A játéktéren kívüli játékos Ha egy játékos a játékvezető engedélyével elhagyja a játékteret, hogy rendbe hozza a nem megfelelő felszerelését vagy szerelvényét, vagy ápoltassa sérülését vagy vérzését, vagy azért, mert véres a felszerelése, vagy bármely más okból, és visszatér a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül, akkor a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot (de nem azonnal, ha a játékos nincs hatással a játékra, vagy előnyszabály alkalmazható) figyelmeztetnie kell a játékost engedély nélküli játéktérre lépésért ha szükséges (pl. a 4. szabály megsértésekor) utasítania kell a játékost a játéktér elhagyására. Ha a játékvezető megállítja a játékot: akkor a játéknak az ellenfél csapatának javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindulnia, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye), ha más szabálysértés nem történt akkor a játéknak a 12. szabálynak megfelelően kell újraindulnia, ha a játékos megsérti a játékszabályokat. Ha egy játékos véletlenül lépi át a játéktér határoló vonalainak egyikét, nem tekintendő úgy, hogy szabálysértést követett el. A játéktér elhagyása tekinthető a játékbeli mozgása részének. Cserejátékos vagy lecserélt játékos Ha egy cserejátékos vagy lecserélt játékos a játéktérre lép engedély nélkül, akkor: ? a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot (de nem azonnal, ha a játékos nincs hatással a játékra, vagy előnyszabály alkalmazható) ? a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell őt sportszerűtlen magatartásért ? a játékosnak el kell hagynia a játékteret. Ha a játékvezető megállítja a játékot, akkor annak az ellenfél csapatának javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindulnia, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Gól elérése, amikor rendkívüli személy van a játéktéren Amennyiben a gólszerzés után, de még a játék újraindítását megelőzően, a játékvezető észreveszi, hogy rendkívüli személy tartózkodott a játéktéren a gólszerzéssel egy időben: ? a játékvezetőnek érvénytelenítenie kell a gólt, ha a rendkívüli személy: > a gólszerző csapat játékosa, cserejátékosa, lecserélt játékosa, kiállított játékosa vagy csapatvezetője volt; >külső személy volt, és hatással volt a játékra, kivéve, ha a gól ?A játéktéren tartózkodó rendkívüli személyek? részben foglaltak következményeként születik. A játékot kirúgással, szögletrúgással, vagy labdaejtéssel kell újraindítani.   ? a játékvezetőnek meg kell ítélnie a gólt, ha a rendkívüli személy: >a gólt kapó csapat játékosa, cserejátékosa, lecserélt játékosa, kiállított játékosa vagy csapatvezetője volt; >külső személy volt, és nem volt hatással a játékra. A játékvezetőnek minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a rendkívüli személy elhagyja a játékteret. Amennyiben a játékvezető a gólszerzés és a játék újraindítása után veszi észre, hogy a gólszerzéssel egy időben rendkívüli személy is tartózkodott a pályán, a gólt nem érvénytelenítheti. Amennyiben a rendkívüli személy még a játéktéren tartózkodik, akkor a játékvezetőnek: ? meg kell állítani a játékot; ? gondoskodnia kell arról, hogy a rendkívüli személy elhagyja a játékteret; ? a megfelelő módon, labdaejtéssel vagy szabadrúgással, újra kell indítani a játékot. A játékvezetőnek jelentenie kell az esetet az illetékes szövetségnek. A játékosok minimális száma Ha a versenyszabályok szerint minden játékost és cserejátékost a kezdőrúgás előtt meg kell nevezni, és az egyik csapat 11-nél kevesebb játékossal kezdi a mérkőzést, akkor érkezésük esetén csak a kezdőként benevezett játékosokkal lehet 11-re kiegészülni. Bár egy mérkőzést nem lehet ELKEZDENI, ha bármelyik csapatban kevesebben van, mint 7 játékos. A mérkőzés FOLYTATÁSÁHOZ szükséges minimális létszám meghatározását a tagszövetségek belátására hagyták. Azonban az International Board véleménye szerint egy mérkőzés nem folytatandó, ha bármelyik csapatban 7 játékosnál kevesebben van. Ha egy csapatnak 7-nél kevesebb játékosa lesz, mert egy vagy több játékos szándékosan elhagyja a játékteret, akkor a játékvezetőnek nem kötelező megállítani a mérkőzést, alkalmazhat előnyszabályt. Ilyen esetben, a játékvezetőnek nem szabad engedni a játékot folytatódni, miután a labda játékon kívülre került, ha egy csapatnak nincs legalább 7 játékosa. Csapatkapitány: A csapatkapitány nem élvez különleges státuszt és jogokat, de bizonyos szintű felelősséggel tartozik csapata viselkedéséért.   Benevezett cserejátékos cseréje: Ha egy benevezett cserejátékos egy benevezett játékos helyett a játéktérre lép a mérkőzés kezdete előtt és erről a cseréről a játékvezetőt nem tájékoztatták, akkor: ? a játékvezető engedje a benevezett cserejátékosnak, hogy folytassa a mérkőzést ? ne alkalmazzon fegyelmezési szankciót a benevezett cserejátékossal szemben ? a csapat cserelehetőségeinek számát nem kell csökkenteni ? a játékvezető jelentse az esetet az illetékes szövetségnek Magyarázat: Nem ritka, hogy játékoscserét hajtanak végre a mérkőzés megkezdése előtt és csak ezt követően tájékoztatják a játékvezetőt a játékosok és cserejátékosok nevéről. Ilyen csere általában bemelegítés közben megsérülő játékos esetében következik be. Ha a játékvezetőt erről tájékoztatják, akkor ez megengedett, de fontos tisztázni azt, hogy hogyan járjon el a játékvezető, ha nem tájékoztatták a cseréről.

02. szabály - A labda

Tulajdonságok és méretek A labda: ? gömbölyű ? bőrből vagy más alkalmas anyagból készült ? a kerülete 70 cm-nél nem több és 68 cm-nél nem kevesebb ? a mérkőzés kezdetén a súlya nem több 450 g-nál és nem kevesebb 410 g-nál ? a benne levő levegőnyomás (tengerszinten) 0,6-1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm3) között van. Az alkalmatlanná vált labda helyettesítése Ha a labda a mérkőzés folyamán kipukkad, vagy alkalmatlanná válik: ? a játékot meg kell szakítani ? a játékot a cserelabda leejtésével kell folytatni azon a helyen, ahol az előző labda alkalmatlanná vált. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a cserelabdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol az eredeti labda a játék megszakításakor volt. Ha a labda büntetőrúgás vagy a büntetőpontról végzett rúgások folyamán, amint előre mozog és mielőtt bármely játékos, a keresztléc vagy a kapufa érintette volna, kipukkad, vagy alkalmatlanná válik: ? a büntetőrúgást meg kell ismételni. Ha a labda akkor pukkad ki, vagy válik alkalmatlanná, amikor nincs játékban, kezdőrúgásnál, szögletrúgásnál, szabadrúgásnál, büntetőrúgásnál vagy bedobásnál: ? a játékot ennek megfelelően kell folytatni. A labdát a mérkőzés folyamán csak a játékvezető engedélyével Extra labdák A 2. szabály előírásának megfelelő extra labdák helyezhetők el a játéktér körül.Ezek használatát a játékvezető felügyeli.   Az International Board döntvényei 1. döntvény A 2. szabályban meghatározott követelményeken kívül a FIFA és a kontinentális szövetségek mérkőzésein csak olyan labdák használhatók, amelyeken fel van tüntetve az alábbi megnevezések egyike: ? A hivatalos "FIFA APPROVED" (?FIFA által jóváhagyott") jelzés ? A hivatalos " FIFA INSPECTED" (?FIFA által ellenőrzött") jelzés ? "International Matchball Standard" (?Nemzetközi mérkőzéslabda szabvány") jelzés. Ez a jelzés mutatja, hogy a labda szükséges ellenőrzése megtörtént, és hogy a labda, a 2. szabály minimum-előírásain felül, megfelel a fenti kategóriáknak. Az egyes kategóriákhoz tartozó követelményeket az International Boardnak kell jóváhagynia. Az ellenőrzést végző intézeteket a FIFA hagyja jóvá. A. nemzeti szövetségek vagy a bajnokságok (tornák) szabályai előírhatják a fenti jelzésű labdák használatát. 2. döntvény A FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti szövetségek által szervezett versenyeken semmilyen hirdetés nem engedélyezett a labdán, kivéve a bajnokság (torna) szervezőjének emblémáját és a gyártó engedélyezett védjegyét. A. versenyszabályok korlátozhatják az ilyen jelek méretét és számát. 3. döntvény Ahol kapuvonal technológiát alkalmaznak, ott engedélyezett az integrált technológiával készült labda, de ezeknek a ?FIFA által jóváhagyott", ?FIFA által ellenőrzött" vagy ?Nemzetközi mérkőzéslabda szabvány" jelzések valamelyikét kell viselnie (lásd az 1. döntvény).

01. szabály - Játéktér

A játéktér borítása A játéktérnek teljes mértékben természetes, vagy ahol a versenyszabályok engedik teljes mértékben mesterséges borításúnak kell lennie, kivéve ahol a versenyszabályok lehetővé teszik a mesterséges és természetes borítás integrált kombinációját (hibrid rendszer). A mesterséges borítású játéktérnek zöld színűnek kell lennie. Amennyiben a FIFA-hoz tartozó szövetségek válogatott csapatainak versenymérkőzéseit, illetve klubcsapatok nemzetközi versenymérkőzéseit mesterséges borítású játéktéren játsszák, akkor a játéktér felületének meg kell felelnie a „FIFA a labdarúgópálya gyepére vonatkozó minőségi program” előírásainak vagy „A nemzetközi műgyep szabványnak”, kivéve akkor, ha a FIFA egyedi felmentést adott. 2. A játéktér jelölései A játéktérnek téglalap alakúnak kell lennie és veszélyt nem jelentő folytonos vonalakkal kell jelölni. Ezek a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. Kizárólag az 1. szabályban meghatározott vonalakkal lehet a játékteret jelölni. A két hosszabb határoló vonalat oldalvonalnak nevezzük. A két rövidebb vonal a kapuvonal. A játékteret két térfélre osztja a felezővonal, amely a két oldalvonal középpontját köti össze. A kezdőpontot a felezővonal középpontjában kell kijelölni. A kezdőpont körül 9,15 m sugarú kört kell húzni. A sarokterülettől az oldalvonalra és a kapuvonalra merőlegesen mérve 9,15 m távolság jelölhető meg a játéktéren kívül. A vonalaknak ugyanolyan szélesnek kell lenniük, és nem lehetnek szélesebbek 12 cm-nél. A kapuvonalnak ugyanolyan szélesnek kell lennie, mint a kapufáknak és a keresztlécnek. Mesterséges borítású játéktéren más vonalak is engedélyezettek amennyiben eltérő színűek, és egyértelműen megkülönböztethetők a játéktér vonalaitól. A játéktéren engedély nélkül jelölést végző játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetésben kell részesíteni. Amennyiben a játékvezető észreveszi, hogy ez a mérkőzés közben történik, a játékost akkor kell figyelmeztetésben részesíteni, amikor a labda legközelebb kikerül a játékból. 3. Méretek Az oldalvonal hosszának nagyobbnak kell lennie a kapuvonal hosszánál. • Hosszúság (oldalvonal): 90-120 m • Szélesség (kapuvonal): 45-90 m 4. Nemzetközi mérkőzések esetén • Hosszúság (oldalvonal): 100-110 m • Szélesség (kapuvonal): 64-75 m A versenyszabályok a fenti méretek felett is meghatározhatják a kapuvonal és az oldalvonal hosszát 5. A kapuelőtér A kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell 5,5 m-re mindkét kapufa belsejétől megjelölni. Ezek a vonalak 5,5 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre, és a kapuvonallal párhuzamos egyenessel vannak összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük. 6. A büntetőterület A kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell 16,5 m-re mindkét kapufa belsejétől megjelölni. Ezek a vonalak 16,5 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre, és a kapuvonallal párhuzamos egyenessel vannak összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet büntetőterületnek nevezzük. Mindkét büntetőterületen belül egy büntetőpont van kijelölve, 11 m-re a kapuvonal középpontjától a kapufák között és azoktól egyenlő távolságra. Mindkét büntetőponttól 9,15 m sugarú körív húzódik a büntetőterületen kívül. 7. A sarokterület Minden szögletzászlónál egy 1 m sugarú negyedkör van kijelölve a játéktéren belül. 8. Zászlórudak Mindegyik sarokban egy 1,5 m-nél nem rövidebb, nem hegyes végű, zászlóval ellátott zászlórudat kell elhelyezni. Zászlórudak helyezhetők el a felezővonal mindkét végén legalább 1 m-rel az oldalvonalakon kívül. 9. A technikai zóna A technikai zóna olyan stadionokban lejátszott mérkőzésekre vonatkozik elsősorban, ahol a technikai személyzet és a cserejátékosok részére ülőhelyet jelöltek ki az alábbiakban megadott módon: • a technikai zóna 1-1 méterre terjed ki a kispad mindkét oldalától és egy méterre közelíti meg az oldalvonalat; • javasolt a technikai zónát határvonalakkal megjelölni; • a technikai zónában tartózkodható személyek számát a versenyszabályok határozzák meg; • a technikai zónában tartózkodó személyek: > a mérkőzés kezdete előtt, a versenyszabályok előírásai szerint azonosításra kerülnek; > viselkedjenek felelősségteljesen > tartózkodjanak a technikai zónán belül, csak kivételes esetekben hagyhatják el a technikai zónát, pl. akkor, amikor a játékvezető az orvosnak vagy a gyúrónak engedélyt ad, hogy sérült játékost a játéktéren ápoljon; • egy időben csak egy személynek van joga taktikai utasításokat adni a technikai zónából. 10. A kapuk Mindkét kapuvonal közepén kaput kell elhelyezni. A kapuk két függőleges kapufából állnak, amelyek a szögletzászlóktól egyenlő távolságra vannak, és egy vízszintes keresztléccel vannak összekötve. A kapufáknak engedélyezett anyagból kell készülniük. A kapufáknak és a keresztlécnek négyzet, téglalap, kör, vagy ellipszis alakúnak kell lenniük, és nem jelenthetnek veszélyt. A kapufák közötti belsőtávolság 7,32 m, a keresztléc alsó éle 2,44 m-re van a talajtól. A kapufák kapuvonalhoz viszonyított helyzetét az ábra szerint kell kijelölni. A kapufáknak és a keresztlécnek fehér színűnek kell lennie, szélességük és vastagságuk azonos és nem lehet több, mint 12 cm. Amennyiben a keresztléc kijön a helyéről vagy eltörik, a játékot meg kell állítani amíg a keresztlécet vissza nem helyezik, vagy ki nem cserélik. Amennyiben a keresztléc nem javítható, a mérkőzést abba kell hagyni. A keresztléc nem helyettesíthető kötéllel vagy más rugalmas vagy veszélyes anyaggal. A játékot labdaejtéssel kell újrakezdeni. Hálók rögzíthetők a kapukhoz és a kapu mögött a talajhoz, megfelelően kifeszítve, úgy, hogy ne akadályozza a kapust. Biztonság A kapukat (beleértve a hordozható kapukat is) biztonságosan kell a talajhoz rögzíteni.

09. Szabály - Labda játékban vagy játékon kívül

A labda játékon kívül:A labda minden más esetben játékban van, akkor is, ha:- a keresztlécről, valamelyik kapufáról vagy a sarokzászlórúdról visszapattanva játékban marad; - a játéktéren tartózkodó játékvezetőről vagy asszisztensről lepattan.  

13. szabály - Szabadrúgások

A közvetlen szabadrúgás A labda a kapuba kerül ? Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. ? Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára. A közvetett szabadrúgás Jelzés A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi. Karját addig tartja felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került. A labda a kapuba kerül Csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül. ? Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgás következik. ? Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára. Végrehajtás Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia. A szabadrúgást végző játékos addig nem érintheti ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. A szabadrúgás helye Szabadrúgás a büntetőterületen Közvetlen vagy közvetett szabadrúgás a védőcsapat javára: ? Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától. ? Az ellenfél minden játékosának a büntetőterületen kívül kell lenni, amíg a labda játékba nem kerül. ? A labda akkor van játékban, ha közvetlenül a büntetőterületen kívülre rúgták. ? A kapuelőtéren megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető. Közvetett szabadrúgás a támadócsapat javára: ? Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától, amíg az játékba nem kerül, kivéve, ha a kapuvonalukon a kapufák között helyezkednek el. ? A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult. ? A kapuelőtéren megítélt szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kell elvégezni, amelyik a legközelebb esik a szabálysértés helyéhez. Szabadrúgás a büntetőterületen kívül ? Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától, amíg az játékba nem kerül. ? A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult. ? A szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálysértés történt, vagy arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a szabálysértést elkövették (a szabálysértésnek megfelelően). Szabálysértések és büntetések Ha szabadrúgás elvégzésénél az ellenfél az előírt távolságnál közelebb van a labdához: ? a szabadrúgást meg kell ismételni. Ha a védőcsapat szabadrúgást végez a büntetőterületén, és a labda nem kerül közvetlenül játékba: ? a szabadrúgást meg kell ismételni. Mezőnyjátékos által végzett szabadrúgás Ha a labda játékba kerül, és a szabadrúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) Ha a labda játékba kerül, és a szabadrúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) ? büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a szabadrúgást végző játékos büntetőterületén történt. Kapus által végzett szabadrúgás Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén belül történt a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Végrehajtás A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták, és elmozdul. A szabadrúgás úgy is elvégezhető, hogy a labdát egy lábbal vagy két lábbal egyszerre felemelik. A szabadrúgás elvégzése közben az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, ha a játékvezető véleménye szerint a cselezés egy sportszerűtlen magatartásnak tekinthető, akkor a játékost figyelmeztetni kell. Ha egy játékos a szabadrúgás elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy másodszor is megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. A közvetett szabadrúgás elvégzését meg kell ismételni, ha a játékvezető nem emeli fel a karját, hogy jelezze, hogy a rúgás közvetett, és a labdát közvetlenül a kapuba rúgják. A játékvezető hibája az eredeti közvetett szabadrúgást nem érvényteleníti. Távolság Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labdához 9,15 m-nél közelebb lévő ellenfél közbeavatkozik, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labda közelében lévő ellenfél szándékosan akadályozza a szabadrúgás elvégzésében, akkor a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell a játékost a játék újraindításánakkésleltetéséért. Ha a védőcsapat szabadrúgást végez el a saját büntetőterületén, és az ellenfél egy vagy több játékosa a büntetőterületen belül marad, mert a védő úgy határozott, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és az ellenfélnek nem volt ideje elhagyni a büntetőterületet, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.  

14. szabály - Büntetőrúgás

Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el. Büntetőrúgás végrehajtására a félidők vagy a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni. A labda és a játékosok helyzete A labdát: ? a büntetőpontra kell helyezni. A büntetőrúgást végrehajtó játékost: ? egyértelműen azonosítani kell. A védőcsapat kapusának: ? a kapuvonalon a kapufák közt, a rúgó játékossal szemben kell maradnia a rúgás elvégzéséig A többi játékosnak: ? a játéktéren ? a büntetőterületen kívül ? a büntetőpont mögött ? a labdától legalább 9,15 méter távolságra kell elhelyezkedni. Végrehajtás ? Miután minden játékos a szabály által előírt helyen tartózkodik, a játékvezető jelt ad a büntetőrúgás végrehajtására ? A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia. ? Nem játszhatja meg ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. ? A labda akkor van játékban, amikor elrúgták és előre elmozdult. A rendes játékidőben, az első vagy a második félidő végén meghosszabbított időben rúgott vagy megismételt büntető esetén gólt kell ítélni, ha a labda, mielőtt áthaladt volna a kapufák között és a keresztléc alatt: ? érinti a kapufát (kapufákat), a keresztlécet vagy a kapust. A játékvezető dönti el, mikor tekintendő a büntetőrúgás végrehajtottnak. Szabálysértések és büntetések Amikor a játékvezető jelt ad egy büntetőrúgás végrehajtására és mielőtt a labda játékba kerül: Ha a büntetőrúgást végző játékos sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni. ? Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. Ha a kapus sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni. ? Ha nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni. Ha a rúgást végző játékos csapattársa sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni. ? Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. Ha a kapus csapattársa sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni. ? Ha nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni. Ha mindkét csapat játékosa sérti meg a játékszabályokat: ? A rúgást meg kell ismételni. A büntető elvégzése után: A rúgó játékos (nem kézzel) újra érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). A rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Az előrehaladó labdát külső személy érinti: ? A rúgást meg kell ismételni. A labda a keresztlécről, a kapufáról vagy a kapusról a játéktérre pattan, és ekkor érinti külső személy: ? a játékvezető megállítja a játékot ? a játék labdaejtéssel folytatódik arról a helyről, ahol az érintés történt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül érintette a külső személyt, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Végrehajtás A büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, a rúgás közbeni a cselezés, ha már a nekifutást befejezte, az már a 14. szabály megsértésének, és sportszerűtlen magatartási cselekedetnek tekintendő, amiért a játékost figyelmeztetni kell. Felkészülés a büntetőrúgásra A büntetőrúgás elvégzése előtt a következő követelményeket kell a játékvezetőnek ellenőriznie: ? azonosították a rúgó játékost ? a labdát megfelelően a büntetőpontra helyezték ? a kapus a kapuvonalon a kapufák között arccal a rúgó játékos felé van ? a rúgó játékos és a kapus csapattársai: ? a büntetőterületen kívül vannak ? a büntetőterület ívén kívül vannak ? a labda mögött vannak.

16. szabály - Kirúgás

15. szabály - A bedobás

Bedobás ítélendő annak a csapatnak a javára, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát, amikor a labda akár a földön akár a levegőben teljes terjedelmével keresztezte az oldalvonalat. Bedobásból közvetlenül nem érhető el gól. Végrehajtás A labda elengedésének pillanatában a dobó játékosnak: ? arccal a játéktér felé kell fordulnia ? mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt ? két kezével tartja a labdát ? a labdát hátulról, a feje felett hozza előre ? a labdát azon a ponton juttatja be, ahol az elhagyta a játékteret. Minden ellenfél játékosnak a dobás helyétől legalább 2 méterre kell állnia. A labda játékban van, amikor bekerül a játéktérre. A labda bejutása után a dobó játékosnak nem szabad a labdát ismét érintenie, mielőtt az más játékost érintett volna. Szabálysértések és büntetések A mezőnyjátékos végzi el a bedobást: Ha a labda játékba kerül, és a bedobó játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül és a dobó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a dobást végző játékos büntetőterületén történt. A kapus végzi el a bedobást: Amikor a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Amikor a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha az ellenfél sportszerűtlenül zavarja vagy akadályozza a dobó játékost: ? sportszerűtlen magatartás miatt figyelmeztetés jár neki. E szabály más megsértése esetén: ? a bedobást az ellenfél végzi el.

17. szabály - Szöglet

Szögletrúgást akkor kell ítélni, amikor a labda utoljára védőjátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 10. szabály értelmében. Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el az ellenféllel szemben. Végrehajtás ? A labdát abba a sarokívbe kell helyezni, amelyik közelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a labda keresztezte a kapuvonalat. ? A sarokzászlórudat nem szabad elmozdítani. ? Az ellenfél játékosainak a sarokívtől 9,15 méter távolságban kell maradniuk, amíg a labda játékba nem kerül. ? A rúgást a támadócsapat egyik játékosának kell elvégezni. ? A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult. ? A szögletrúgást végző játékosnak nem szabad ismét megjátszania a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. Szabálysértések és büntetések   A szögletrúgást mezőnyjátékos végzi el: Ha a labda játékba kerül, és a rúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül, és a rúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a rúgást végző játékos büntetőterületén történt. A szögletrúgást a kapus végzi el: Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). E szabály más megsértése esetén: ? a szögletrúgást meg kell ismételni. Végrehajtások - Szabálysértések Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az ellenfél játékosainak legalább 9,15 m-re kell maradniuk a sarokívtől, amíg a labda játékba kerül (a játéktéren kívül használható egy nem kötelező jel). A játékvezetőnek a szögletrúgás elvégzése előtt fel kell szólítania az ezen a távolságon belül lévő játékosokat, ha szükséges, és figyelmeztetnie azt a játékost, aki azután nem vonul vissza a megfelelő távolságra. Ha a rúgó játékos másodszor érinti a labdát, mielőtt más játékos érintette volna, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a második érintés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha egy játékos a szögletrúgás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy ismét megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. A labdát a sarokíven belül kell elhelyezni, és akkor kerül játékba, amikor elrúgták, ezért a labdának nem kell elhagynia a sarokívet, hogy játékba kerüljön.