A vármegyei labdarúgó igazgatóság társadalmi elnöke, Bolla Péter és az MLSZ győri igazgatója, Horváth László a napokban köszöntötte elismert szövetségi ellenőrét. Bősze Gyula ötven éve lett játékvezető, a kerek évfordulóról emlékeztek meg.

A ma már MLSZ szövetségi ellenőreként dolgozó Bősze Gyula nevét, jellegzetes alakját ismerik a vármegyei labdarúgó pályákon. Az idősebbek még síppal a kezében figyelhették, a fiatalabbak a pálya szélén a korlát mellett jegyzetelve láthatják hétvégente. A napokban ünnepelte, hogy ötven éve lett játékvezető.

A kezdetek

A korábbi bíró így emlékezett a kezdetekre. „Fiatalkoromban Téten játszottam a járási másodosztályban. Kapus voltam, és 1975-ben megsérültem, és a sérülésem makacsul visszatért. Közben találtam egy felhívást a Kisalföldben, hogy a járási sporthivatal játékvezető tanfolyamot indít. A május elsejei öregfiúk mérkőzéseken a téti focipályán mindig beálltam vagy vezetni, vagy lengetni. Ezért úgy voltam vele, hogy miért ne?” - kezdte Bősze Gyula, akinek sosem szerepelt a tervei között korábban, hogy bíráskodásra adja a fejét. 

„Annyi kötődésem volt a játékvezetéshez, hogy Palotai Karcsi bácsit egyszer elhívtam a középiskolába élménybeszámolóra, ő nagy hatással volt rám. Így indult a karrierem.” Bősze Gyula precíz ember. Minden mérkőzéséről jegyzetet vezet. „Van egy füzetem, mind a 2534 mérkőzést ebbe jegyzeteltem. Ha játékvezető voltam, ha asszisztens. Az első meccsemre két öreg rókával mentem, és be kell vallanom azt se tudtam hol vagyok. A Győrladamér – Töltéstava járási másodosztályú meccsen voltam partjelző. A zászlót tudtam lengetni, hellyel – közzel be is intettem valamit. Aztán ahogy telt el az idő, a nagy öregek segítségével gyorsan ment a beilleszkedés.”- mesélte a korábbi sporttárs, aki együtt dolgozhatott olyan remek sportemberekkel, mint Palotai Károly, Bay Ferenc vagy Kőrös László. 

A legnagyobb meccsek

A nagy elődöktől tanulva, az amatőr osztályoktól egészen az Újpest – MTK Magyar Kupa mérkőzésig jutott, melyet karrierje csúcspontjának tart. „Olyan játékosok voltak a pályán, mint mondjuk az újpesti Véber György. Garami Józsi bácsi volt az Újpest edzője, Bicskei Berci pedig az MTK kispadján ült. De nagyon szép emlék a Zalaegerszeg – Fradi meccs is”- mesélte. 

„Én nem tudtam különbséget tenni meccs és meccs között. Minden meccsre úgy készültem, mintha BL - döntő lett volna és mindegyiknek kiélveztem minden percét.” A legendás győri csapatról is szép emlékeket őriz. „Részese lehettem a Verebes féle ETO sikereinek, hisz számtalan edzőmérkőzésen fújhattam nekik. Az Austria Wien, a Rapid, az Admira Wacker,  a Dinamó Bukarest, vagy a Slovan Bratislava ellen is vezethettem meccset nekik.” 

Kalandok, sztorik

Természetesen nincs olyan játékvezető, akinek ne lenne egy kalandos sztorija. Bősze Gyulának nem csak egy van. „Nagyszentjánoson egyszer fejbe vertek esernyővel. Így visszagondolva még az is lehet, hogy jogosan, hiszen ez a kezdet kezdetén volt. De ha sarkítani akarom, akkor nem csak nekem kellett volna kapnom, hanem a másik kettőnek is. Volt olyan is, hogy olyan kíséretet kaptam, amilyen a minisztereknek se jár. Elől ment két rendőrmotor, mögöttük én Trabanttal, mögöttem meg egy rendőrautó. Így tudtak kimenekíteni a szurkolók elől. Ez egy NB III-as bajnoki után volt” - meséli nevetve a korábbi kiváló játékvezető. „Egyszerűen nem tudsz úgy vezetni, hogy mindenkinek jó legyen. Ha befogadó a közeg, akkor tudtok partnerként dolgozni, ha nem akkor csinálhatsz bármit. Egyszer a Soproni Postástól is rendőrségi UAZ-zal menekítettek ki. Amikor beültünk, oda fordult a rendőr. Azt mondta: Legszívesebben én is ütném magukat! Na mondom jó helyre kerültünk…”

A jelen kor problémáiról is megvan a véleménye

A kalandos élmények idővel persze megszépülnek, és ma már tud mosolyogni rajta Bősze Gyula is. De a modern idők is szültek problémákat. Nagyon megváltozott az amatőr labdarúgás. Véleménye szerint:

• Más lett a hozzáállás. 
• Mind a csapatok, mind a játékvezetés részéről. 
• Túl nagy szerepe van a pénznek. 

"Van a vállalkozó, aki beletesz egy kis pénzt egy falusi csapatba, és azt gondolja, övé a világ. Amíg van pénz, van minden, aztán ha hirtelen megszűnik a pénzforrás, megszűnik a faluban a foci. Mert akik a pénz miatt játszottak ott, eltűnnek, a régiek pedig már nem mennek vissza, hiszen őket elzavarták”- mondta ki Bősze Gyula, ami sok futball szerető ember szívét nyomja. De kitért a következő játékvezető generációra is.

„A fiatal játékvezetők között kevés olyat látok, aki igazán elhivatott lenne, persze tisztelet a kivételnek. Az bánt, hogy tehetetlennek érzem magam, kívülről, ellenőrként nem tudok segíteni.” A sportember korábban játékvezető küldéssel is foglalkozott. Elmondása szerint amíg régen bevált módszer volt, hogy két rutinos szakember mellé osztottak egy fiatalt, ma már ezt nem minden esetben tudják megtenni. Sok esetben két pályakezdőnek kell helytállni, ami nem egyszerű feladat a legalacsonyabb osztályban. A sportember arról is beszélt, hogy szívesen segített mindig a fiataloknak, ha látta, hogy van értelme. „Kulcsár Katira nagyon büszke vagyok. Böcskey Balázst, és Horváth Zoltánt „ütöttem - vágtam” jó értelemben, és oda is kerültek, hiszen volt befogadókészség részükről.”

Örök szerelem a foci, ötven éve lett játékvezető.

Bősze Gyula nem tud elszakadni a focitól. Ellenőrként is ugyanolyan szenvedéllyel végzi munkáját, mint korábban játékvezetőként.

„Hétvégente két napon is megyek meccsekre, bár nem lenne kötelező. Már alig várom, hogy kezdődjön a bajnokság! Ezt a családom már tudomásul vette” – mosolyog. - „Néha megkérdezem magamtól, hogy kell - e ezt nekem csinálni, és mindig az a válasz, hogy igen! Vannak még ilyen „hülyék” szerencsére mint én. A játékvezetés, és a foci nem működhet „minarikedék” nélkül.”

Megtartotta az MLSZ Győr-Moson-Sopron megyei Játékvezetői Bizottsága a szokásos szezon előtti edzőtáborát.

Az eseményen a játékvezetők több színvonalas előadást is meghallgattak, majd elméleti és gyakorlati teszten is részt vettek.

A program keretein belül a Bizottság díjakat is átadott. A 2022-es év legjobb megyei játékvezetője Takács Ákos lett, a legjobb megyei asszisztens Turi Miklós, és a legjobb utánpótlás korú játékvezető Winkler Levente számára.

Továbbá díjazták a 2023-ban jubileumukat ünneplő játékvezetőket is.

10 éves jubileum:

Dr. Grill Dániel, Horváth Martin, Horváth Péter, Kulcsár Bence, Papp Tibor Bence, Szikra Gábor, Takács Ákos

15 éves jubileum:

Angyal Lajos, Czinder Imre, Gőgös Balázs, Horváth Richárd, Makkos Rozália, Mészáros Norbert

20 éves jubileum:

Horváth Tibor

25 éves jubileum:

Bencze Károly, Bohács János, Csuthy Szabolcs, Hofbauer Roland, Horváth József (S), Kozári Krisztián, Lukácsi Csaba, Strobl Péter

40 éves jubileum:

Reményi Róbert

45 éves jubileum:

Takács Péter, Kővári András

50 éves jubileum:

Horváth Lajos

Képünkön Horváth Lajos a jubileumi serleggel, amit unokája Halmai Kristóf NB III-as asszisztens adott át neki.

Az érintett játékos azzal védekezik, hogy játékfegyver volt a kezében. A szövetség feljelentést tett, a győri kapitányság zaklatás gyanúja miatt indított eljárást.

A futball sajátossága, hogy a mérkőzéseken a játékvezetők egy-egy ítéletét okkal, ok nélkül kritika éri. A sporik jó esetben csak verbálisan kapnak hideget-meleget, de az alsóbb osztályokban, a megyei „rangadók” közben és után még manapság is nem egyszer fordul elő, hogy megtámadják a bírókat.

Ám az, ami november 6-án a Pér LSE-Tényő SE (2-0) tartalékmeccs alatt történt, túlmegy a korábban látottakon. A vasárnap 12 órakor kezdődött találkozón a Tényő SE kispadjáról egyszer csak felállt a felnőtt csapat ott jogosulatlanul tartózkodó játékosa, előhúzott egy pisztolyhoz megszólalásig hasonlító tárgyat, amit ráfogott az amúgy fiatalkorú partjelzőre.

Az esetet sem a játékvezető, sem az asszisztense nem vette észre, ám valaki lefotózta a helyzetet, a képet pedig azonnal megosztotta, így az villámgyorsan tovább terjedt a neten. A 14 órakor kezdődött felnőtt bajnoki (6-0) végére – ahol a pisztolyt ragadó labdarúgó szintén a kispadon ült – a játékvezetőkhöz is elérkezett a híre annak, ami órákkal korábban történt, ezért a spori mérkőzés jegyzőkönyvébe is beleírta a megdöbbentő jelenetet.

Információnk szerint a játékvezetői jelentés egyik bekezdése a felnőtt bajnokin történtekről szól, egy másik a tartalék meccs hihetetlen eseményére tér ki, a szövegben arról is panaszkodott a játékvezető:

sokszor félrészeg, másnapos játékosokkal találkozik, és az ehhez hasonló helyzetek miatt egyre kevesebb a motivációja a játékvezetéshez.

Ez az eset is jelzi, hogy a játékvezetők inzultálása – ha nem is ilyen szinten, de – rendszeres.

Az ügy természetesen eljutott az MLSZ területileg illetékes Győr-Moson-Sopron megyei igazgatóságához is – megkeresésünkre egyelőre nem kívántak nyilatkozni az ügyben. Úgy tudjuk azonban, hogy a szervezet biztonsági bizottsága a győri rendőrségen hivatalból ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, illetve egy játékos játékjogát felfüggesztette. Az esetről elsőként beszámoló Kisalföldnek az érintett játékos azzal magyarázta tettét, hogy viccelődött, csupán csapattársa gyermekének játékpisztolya volt a kezében.

Lapunk megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan azt a választ kaptuk:

a kérdéses ügyben a Győri Rendőrkapitányság 2022. november 7-én zaklatás vétség elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárást indított. A folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban bővebb információt nem áll módunkban adni.

Arra is kíváncsiak voltunk, mit tesz, mit tehet ilyen esetben a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Sipos Jenő szóvivőtől azt a választ kaptuk, hogy „a megyei igazgatóság fegyelmi bizottsága az illetékessége alá tartozó ügyet saját hatáskörben kezeli”.

Játékvezetői berkekben évek óta téma, hogy a bírókat nem védik eléggé a jogszabályok, mert nem számítanak hivatalos vagy közfeladatot ellátó személynek. Ennek nyomán a játékvezetők bántalmazása, zaklatása nem olyan büntetőjogi tényállás, mint például a buszsofőröké vagy a pedagógusoké. Sipos erre a felvetésünkre úgy reagált:

Az MLSZ korábban indoklással ellátva kezdeményezte, hogy a játékvezetők is bekerüljenek a „közfeladatot ellátó személy” jogi kategóriába. Folytak egyeztetések a témakörben, de egyelőre a kormányzat részéről nem kaptunk pozitív visszajelzést a kezdeményezésünkre. Így jelenleg a játékvezetők jogi státusza nem változott.

Hatvan éve vizsgázott, s hetvenhárom évesen még aktívan bíráskodott, pályafutása során mintegy ötezer találkozót vezetett. Testvére, fia, sőt, lányunokája is játékvezető lett a most 86 éves Kiss Tóth Imrének, akit nemrég a hatvanadik évforduló alkalmából köszöntöttek egy mérkőzésen.

Nemrég, a Kapuvár–Vitnyéd megyei első osztályú mérkőzés szünetében Bay Ferenc, a megyei igazgatóság játékvezetői bizottságának elnöke köszöntötte Kiss Tóth Imrét, aki hatvan évvel ezelőtt tett játékvezetői vizsgát. 

„Imre bácsi meghatározó személyisége volt a megyei, sőt, az országos játékvezetésnek. Testvére, fia, s még Liza unokája és annak párja is – Horváth Zoltán, aki egyébként NB I-es asszisztens – vizsgázott játékvezetők. Elmondhatjuk, hogy egy igazi játékvezetői dinasztia élén áll – meséli Bősze Gyula korábbi ismert játékvezető, a volt megyei szövetség játékvezetői bizottságának egykori alelnöke. – Nála több időt játékvezetőként a megyében, de lehet, az egész országban senki sem töltött el a pályán. A »Tanár úr«-ról azt kell még tudni, hogy hetven­évesen az egyik felmérőn kétezer métert futott. Szeretném ebben a korban utánozni. Hetvenhárom évesen úgy kellett már nyugdíjba küldeni, mert ő ugyan még folytatta volna a játékvezetést, de a kora miatt igazából már ellenőr sem lehetett volna.” 

Imre bácsi szerencsére kiváló egészségnek örvend, s örömmel emlékezett vissza a kezdetekre és az általa vezetett mérkőzésekre. 

„Hatvankettőben vizsgáztam Tatabányán, s nyolc évig a környéken bíráskodtam, majd vitnyédiként visszakerültem a megyébe – mesélte a volt játékvezető. – A feleségem minden meccsemet dokumentálta, így pontosan tudom, hogy négy­ezer-kilencszázhetven találkozón bíráskodhattam. Kétezerhétben hagytam abba, pedig még bírtam volna...” 

Kiss Tóth Imre egészen a harmadosztályig jutott. 

„Rengeteg izgalmas meccs maradt meg az emlékezetemben. Hetvenötben az NB III-ban is vezethettem. A legnívósabb meccsem egy Kapuvár–Vasas barátságos találkozó volt, amin közreműködhettem. Nagyszerű kortársaim voltak, mint például Király Ferenc, Farkas László vagy éppen Bodrogi Csaba. Sosem felejtem el, amikor még a járási bajnokságban egy nap kellett Sopronban, Szombathelyen, majd Répcevisen vezetnem. Akkor még vonattal utazgattak a játékvezetők, s épp a testvéremmel, Istvánnal együtt küldtek minket ezekre a meccsekre. Nos, vonattal képtelenség lett volna odaérni, de Istvánnak volt egy motorja, így a meccsek között azzal száguldva tettük meg a kilométereket. Nyilván voltak nehezebb pillanatok is a pályafutásomban, például Ivánban, ahol köztudott volt, hogy sosincs könnyű dolguk a játékvezetőknek. Nekem is gyakran bekiabáltak, de az volt a taktikám, hogy olyankor kiszaladtam az oldalvonalhoz, s kiosztottam a szurkolókat. Akkor még volt respektjük a bíróknak, s ez hatott is a meccseken.” 

Imre bácsi nagyon büszke rá, hogy a családjából többen is játékvezetők lettek.

„Nem is nagyon kellett rábeszélni őket erre. Úgy látszik, jó minta lehettem. Remek érzés, hogy követnek engem, s szívesen megyek ki azokra a mérkőzésekre, ahol ők vezetnek. Ilyenkor különös érzés fog el, s nagyon boldognak, elégedettnek érzem magam, hogy sokáig azt tehettem, amit végül is nagyon szerettem.” 

Meccs végén rontott rá a játékvezetőkre

Óriási balhéval ért véget szeptember első hétvégéjén egy bajnoki futballmeccs Csikvándon, ahol a hazaiak edzője a lefújást követően azonnal berohant a pályára és állítólag többször is megrúgta a játékvezetőt. Úgy tudjuk, a trénert örökre eltiltják.

Alig kezdődött el az őszi szezon, máris tettlegességig fajult egy futballmeccs a megyében. Szeptember elején Csikvándon vendégszerepelt a Tényő, s már maga a meccs sem telt el összetűzés nélkül, ám ami a lefújást követően történt, azt sokáig emlegetni fogják a meccsre kilátogató drukkerek. 

Egy, a nyilvánosságot nem vállaló szurkoló mesélt nekünk a megyei III. osztályú, szó szerint összecsapássá fajuló kilencven percről:

„Már a meccs huszadik percében volt egy balhé, amikor egy szabálytalanságot követően nyolc vendég- és négy hazai játékos ugrott egymásnak a bíró háta mögött. Volt egy kis ütésváltás, s a pályára rohant a hazai edző is. Pár perc múlva valamelyest lecsillapodtak a játékosok, folytatni lehetett a meccset, de a verekedés rányomta a bélyegét a hangulatra. Végig feszült volt a meccs, sokszor szidták a játékvezetőt.”

Aki aztán egy tizenegyest fújt be a vendégcsapatnak.

„Meg lehetett adni a büntetőt, amivel aztán megnyerték a meccset a vendégek, de ez csak olaj volt a tűzre. A lefújás után a hazai edző azonnal a pályára futott, s hiába próbálták meg a rendezők s még saját társai is megakadályozni ebben, rárontott a bírókra. Az egyik kezével az asszisztenst ragadta nyakon, s közben nyolcszor rúgott a játékvezető felé, akit, ha jól láttam, háromszor el is talált. Szerencsére aztán sikerült megfékezni, de még akkor is kiabált, fenyegette a játékvezetőket.”

A szemtanú szerint később, az öltözőknél le is köpte a játékvezetőt. Kihívták a rendőrséget. Úgy tudjuk, a botrányért felelős tréner, Csöngető Miklós – aki elismert futballista volt a megyében, játszott többek között az akkor NB III-ban szereplő DAC-ban és Ménfőcsanakon is – korábbi eltiltása miatt edzőként nem is vehetett volna részt a találkozón.

„Nézőként álltam az oldalvonalon – szögezte le érdeklődésünkre Csöngető Miklós, akit természetesen megkerestünk az esettel kapcsolatban. – Egy korábbi meccsen kaptam még piros lapot, pedig csupán normálisan tettem egy megjegyzést. Ami a Tényő elleni bajnoki végét illeti, hadd kezdjem azzal, szégyellem magam, s nagyon sajnálom, ami történt. Ha tudnám, visszacsinálnám az egészet, mert igazából én nem ilyen vagyok. Egyszerűen elszakadt nálam a cérna, ezért szaladtam a pályára. Tudom, ez sem mentség arra, amit tettem, de a folyamatos rossz ítéletek, s néhány rutintalan játékvezető hozzáállása néha teljesen kiborít. Korábban semmi bajom nem volt a bírókkal, megtaláltam mindenkivel a közös hangot, de mára nagyon felhígult ez a szakma. De nem akarok mentségeket keresni, vállalom, amit tettem, amiért elnézést kérek.”

Bár az ügyben született határozat, még nem került nyilvánosságra – úgy tudjuk, az edzőt végleg eltiltották minden sporttevékenységtől. 

Elhunyt Tapolczai János soproni játékvezető, aki először adott sárga lapot.

A család tájékoztatása szerint 83 éves korában szerdán a Balfi úti szociális otthonban érte a halál.

A játékvezetői vizsgát 1963 decemberében tette le, 1967-ben az NB II-es keretbe sorolták. 1969-1971 között az NB I/B-ben, 1971-1981 között – megszakításokkal – az NB I-ben működött. Amikor 32 évesen bekerült az első osztályba,  ő volt az NB I legfiatalabb játékvezetője.

A Pécs-Videoton (1-0)  mérkőzésen debütált az élvonalban 1971. április 11-én.

Az év őszén vezették be itthon a sárga és piros lapok alkalmazását, hazánkban ő adta az első ilyen jellegű figyelmeztetést: az 1971 novemberében játszott Bp. Honvéd-Komló mérkőzés 70. percében a hazai csapat válogatott játékosának, Szűcs Lajosnak mutatta fel a sárga kártyát. 

Félbeszakadt a hétvégi bajnoki Károlyházán, mert az egyik lecserélt hazai játékos leöntötte sörrel a játékvezetőt.

Vasárnap délután hazai pályán fogadta a Károlyháza a Máriakálnok csapatát a Győr-Moson Sopron megyei II. osztály 4. fordulójának mérkőzésén. A találkozó 4-0-s vendég vezetésnél félbeszakadt, mert az egyik, már lecserélt hazai játékos leöntötte sörrel a játékvezetőt, majd beugrott a játéktérre.

– Szeretném azzal kezdeni, rendkívül sajnálom, ami történt, s nem szeretném, ha a játékosunk minősíthetetlen viselkedéséért az egyesületünket hibáztatnák – kezdte Fehér Gábor, a Károlyháza elnöke a Kisalföldnek – A viszonylag egyoldalú első félidőben háromgólos hátrányba kerültünk, s a játékvezető szövegelésért, teljesen jogosan, kiállította az egyik játékosunkat. A szünet után tíz emberrel is megpróbáltunk egyenlíteni, akadtak is lehetőségeink, de ezek kimaradtak. Aztán a nyolcvanadik perc környékén egy támadás közben beleütött a labdába az egyik támadónk, majd meglökte az őt szerelni igyekvő védőt. Utóbbi törlesztett, s megrúgta, amiért, ismét teljesen jogosan, mindkét játékost kiállította a játékvezető.

Ezután következett az ominózus “locsolás”.

– A kiállításokra reagálva a már lecserélt egyik játékosunk az oldalvonal mellől szidni kezdte a játékvezetőket, amit az asszisztens jelzett a bírónak.

Sőt, ezután a korláton átugorva be is futott a pályára, de a gyorsan közbeavatkozó polgárőrök megállították.

A futballista ezután sem nyugodott meg. Miután a játékvezetők félbeszakították a mérkőzést, s miközben az öltözőbe indultak, az épület előtt a játékos megvárta őket és az egyik asszisztenst vállal meglökte.

– Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nagyon sajnáljuk, hogy ilyesmi a mi pályánkon megtörténhetett. Március óta vagyok a klub elnöke, szeretném ilyen negatív események nélkül irányítani a klubot – tette hozzá befejezésül Fehér Gábor.

A játékvezetők élelmiszereket, vitaminokat és fertőtlenítőszereket adtak át az otthon lakóinak.

A koronavírus-járvány elleni védekezés elősegítésére az ETO FC Győr labdarúgói, vezetői, edzői és szurkolói nemrég 1 millió 670 ezer forintot gyűjtöttek össze: másfél millió forintot a Petz Aladár Megyei Oktató Kórháznak adtak, 170 ezer forintért maszkokat vásárolnak, amelyeket a rendőrségnek juttatnak el. A Gyirmótot támogató Alcufer kft. pedig tízezer darab FFP2 típusú maszkot ajándékozott korábban a győri kórháznak.

Csütörtökön a Győr-Moson-Sopron megyei labdarúgó-játékvezetők is beálltak a sorba.

A futballbírók, annak ellenére, hogy a szünetelő bajnokságok miatt most nincs bevételük – Böcskei Balázs és Juhász Bálint országos kerettagok kezdeményezésére – szerveztek gyűjtést a megyei játékvezetők körében. A nevükben Juhász Bálint és Péter Tamás a megyei játékvezető bizottság titkára adtak át tegnap kétszázezer forint értékben élelmiszereket, vitaminokat és fertőtlenítőszereket a győri Szent Anna Otthon lakóinak és gondozóinak.

„Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy nincs olyan család vagy közösség ma Magyarországon, amelyet ne érintene a járvány. Nem mindenki éli át ugyanúgy ezeket a nehéz napokat, de abban egyetérthetünk, hogy az idős társadalom, a gondozásban élő idősek, illetve az őket példás elhivatottsággal gondozók jelentősen ki vannak téve a járvány veszélyeinek. Azt is látjuk, hogy az idősotthonok, intézmények ellátottsága és forrásai végesek, ezért is örömteli, hogy a megyei játékvezetők egy emberkén álltak a kezdeményezésünk mellé. A játékvezetőké mindig is szolidáris közösség volt, most sem kellett egymást győzködnünk, hogy ki-ki lehetőségeihez mérten csatlakozzon a gyűjtéshez. Pedig többünknek lett, lesz nehezebb a holnap, de együttérzünk ebben a bizonytalanságban mindazokkal, akikre nagyobb teher hárul ezekben a hónapokban” – emelte ki a Böcskei Balázs.

(Kisalföld)

Baranya, Budapest, Győr-Sopron-Moson, Komárom-Esztergom és Pest megye került a C-csoportba. Íme az eredmények:

1. kör:

Győr-Moson-Sopron - Baranya: 1-2

Gólszerzők: Gyuradinovics Norbert (öngól) ill. Lóga Szabolcs, Maml Zoltán

Pest - Komárom-Esztergom:  3-2

 Gólszerzők: Ribányi Csaba (3) ill. Szeibert Philip, György István

2. kör:

Győr-Moson-Sopron - Budapest: 0-2

Gólszerzők: Milavecz Péter, Práth Dávid 

Baranya - Komárom-Esztergom: 3-1

Gólszerzők: Lóga Szabolcs, Maml Zoltán (2) ill. György István

3. kör:

Baranya megye - Pest megye 1-0
Gólszerző: Gyuradinovics Norbert

Komárom-Esztergom megye - Budapest 1-0
Gólszerzők: Szeibert Philip

4. kör:

Budapest - Pest megye 3-0
Gólszerzők: Szőts Gergely (2), Kovács Imre

Komárom-Esztergom megye - Győr-Moson-Sopron megye 0-3
Gólszerzők: Dombai Olivér, Turi Miklós, Takács Ákos

 5. kör:

Budapest - Baranya megye 1-0
Gólszerző: Káprály Mihály

Pest megye - Győr-Moson-Sopron megye 1-1
Gólszerzők: Porkoláb Ferenc ill. Móri Tamás

Végeredmény:

1. Budapest
2. Baranya
3. Győr-Moson-Sopron
4. Pest
5. Komárom-Esztergom

Az alacsonyabb osztályú bajnokságokban még el sem kezdődött a tavaszi szezon, máris tettlegességig fajult egy futballmeccs.

Egy teremtornán rendezett mérkőzésen a kiállított játékos a pályára visszatérve kétszer megütötte a játékvezetőt.

Pár héttel ezelőtt a téli felkészülés jegyében rendeztek Mosonszolnokon egy teremtornát, amely minden bizonnyal nem a gólokról, helyzetekről, hanem az egyik játékos ámokfutásáról marad emlékezetes.

Történt ugyanis, hogy a tornán kiállított egyik játékos, akit információink szerint később feljelentett a bántalmazott futballbíró, így büntetőeljárás indul ellene – egy vitatott szituációt követően visszatért a játéktérre és kétszer megütötte a játékvezetőt.

Az esetről egyébként videófelvétel is készült. Ezen jól látszik, ahogy a renitens játékost ismét figyelmeztetni szándékozó és a játéktér széle felé igyekvő bíróhoz odalép a pályára visszatérő labdarúgó, aki aztán lendületből meg is üti a meglepett bírót. A játékos aztán újra lecsap, ám szerencsére a második ütés már nem találja el tisztán a játékvezetőt, aki úgy tudjuk, mindezek ellenére mégis végigvezette a találkozót.

A futballistára – akinek várhatóan majd a bíróság előtt is felelnie kell a tettéért – valószínűleg komoly eltiltás vár. A verekedő labdarúgó a megyei II. osztályú Mosonszolnok igazolt játékosa, s a teremtornán történteket hamarosan a szövetség fegyelmi bizottsága is tárgyalja majd - írja a kisalföld.hu.

Szombaton, súlyos betegség után, életének 83. évében elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, minden idők egyik legkiválóbb játékvezetője.

Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. 1950-ben kezdett futballozni a Békéscsabai Építőkben, 1954 decemberében a Viharsarokból ment Győrbe.

Először hátravont középcsatárként próbálgatták a tartalékban. Fél év múlva bemutatkozott az első csapatban. 1956 őszén elhagyta az országot, Pálfy Antallal és hét évvel idősebb fivérével, az A-válogatottban is szerepelt Palotai Jánossal a Freiburger FC-hez került. 1958-ban jött haza Németországból. 

Játékos-pályafutása legnagyobb sikerét az olimpiai válogatottal érte el 1964-ben. Az együttes hét mérkőzéséből haton pályára lépett Japánban, és egy gólt szerzett. Tokióban aranyérmes lett, de a csehszlovákok elleni döntőből sérülése miatt hiányzott. Csak évekkel később kapta meg az aranyérmét.

Klubjával 1963 őszén megnyerte az őszi (egyfordulós) bajnokságot, valamennyi bajnokin (13) szóhoz jutott. 1964-ben bekerült az Év csapatába a Labdarúgásnál. 1967-ben bronzérmet szerzett a Győri Vasas ETO-val. 1964 és 1968 között a gárda zsinórban négy Magyar Népköztársasági Kupa-sorozat döntőjébe jutott, hármat megnyert. Az 1964-est elveszítette a Győr a Honvéd ellenében (0:1), azon Palotai Károly nem szerepelt. Az 1965-ös fináléban 4:0-ra megverte az ETO a Diósgyőrt, ő végigjátszotta a 90 percet. Az 1966-os dupla döntő első menetét kihagyta (1:1), a másodikon ellenben vezérletével verték meg a Fradit 3:2-re a Népstadionban. 1967-ben nélküle aratott egygólos sikert a csapat a Salgótarjáni BTC ellen (1:0). 

Az 1964–1965-ös BEK-ben fantasztikusan menetelt az ETO. Kiütötte az NDK-beli Chemie Leipziget (2:0, 4:2), a bolgár Lokomotiv Szófiát (5:3, 3:4), valamint a holland DWS Amsterdamot (1:0, 1:1), és bejutott az elődöntőbe. A Benfica elleni „hazai” meccsét aztán a nagy érdeklődésre való tekintettel a Népstadionba vitte a Győr, ahol 70 000 néző előtt 1:0-ra veszített. Tóth kapus sérülése miatt Palotai Károly már fel is húzta a fekete kapusdresszt, de végül mégsem kellett a gólvonal elé állnia. A történetet Lakat T. Károly elevenítette fel a Helyünk a kupanap alatt című könyvben, hajdanán, labdaszedőként pár centiméterről figyelhette az esetet: „A José Augustóval történt összecsapás után a győri kapus, Tóth László megsérült, és minden jel arra mutatott, hogy – mivel a cserét akkoriban még a kapus sérülése esetén sem engedélyezték a nemzetközi kupamérkőzéseken – Palotainak kell a kapuba állnia. A győriek kapitánya a magáról lecibált 5-ös számú mezt kezembe nyomta, és már húzta is magára Tóth fekete 1-esét, de aztán a gyúrói dörzsölgetésnek és kevéske csodakrémnek hála, a kapus mégis csak vállalta a további játékot.” 
A visszavágón taroltak a lisszaboni „sasok”, 4:0-val küldtek haza a magyarokat. 

Szinte hihetetlen, hogy Palotai Károly egyszer sem lehetett nagyválogatott! Ugyanakkor 1960 és 1964 között tízszer volt B-válogatott, s egy gólt szerzett a színeiben. 1963-tól 1964-ig harmincszor (!) viselte az olimpiai válogatott felszerelését (a nem hivatalos mérkőzések is szerepelnek a statisztikában), és háromszor talált a kapuba. 1967. május 3-án játszott utoljára bajnokit, az ETO 2:2-re végzett az MTK-val. 



Hamarosan fantasztikus játékvezetői karrier kezdődött: 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a világbajnokságon, 1972-ben és 1976-ban az olimpián, 1980-ban az Európa-bajnokságon vezethetett. 1975 és 1981 között csak 1980-ban nem kapott valamelyik kontinentális kupadöntőben bírói szerepet. 1976-ban például ő dirigálta a Bayern München–St.Étienne, 1981-ben a Liverpool–Real Madrid BEK-finálét. A leghíresebb 90 perce fekete uniformisban az 1978-as Mundialon megrendezett argentin–brazil volt (0-0). Vitathatatlan érdeme, hogy Rosarióban sikerült a felajzott felek brutális »bokaviadalát« halottak és kiállítások nélkül levezényelnie. 

Sportvezetőként is tevékenykedett. 1990-ben a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották. 1998-ig töltötte be ezt a szerepkört. 1985 és 2005 között az UEFA játékvezetői ellenőreként járta az európai stadionokat, s felügyelt a mérkőzések tisztaságára, 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság, 1983-tól 1985-ig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.  Dolgozott az MLSZ elnökségében, illetve a Játékvezető Bizotság alelnöki tisztjét is betöltötte. 2012-ben Győr város díszpolgára lett, 2014-ben jelölték a Prima Primissima díjra, átvehette az UEFA Gyémánt Érdemrendjét is. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2015-ben életműdíjjal tüntette ki.

1985-tól 1997-ig,  - a FIFA oktatási paneljében instruktorként és játékvezetői-ellenőrként működött

1990- és 1994  között - a FIFA Játékvezető Bizottság tagja volt

1983-tól – 1985-ig - a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt

1990-től 1998-ig - a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke

1990-2006 - az MLSZ JT elnökhelyettese, majd a JB alelnöke

1993-tól 1996 –ig  - a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja

1985-2005  között a FIFA, az UEFA és az MLSZ játékvezetői-ellenőre volt.

Palotai Károlyt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.

A Nemzeti Sport információja szerint szombat délután, 82 évesen elhunyt Palotai Károly, olimpiai bajnok labdarúgó, aki később játékvezetőként is a legjobbak közé ért.

Palotai Károly, a békéscsabai születésű fedezet Győrben bajnokságot és Magyar Népköztársasági Kupát nyert. Csapata a Bajnokcsapatok Európa-kupája 1964–1965-ös kiírásában az elődöntőbe jutott, amelyben a portugál Benficával szemben maradt alul.

Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes magyar együttes tagja volt. Még aktív futballistaként elvégezte a játékvezetői tanfolyamot, 1967-ben már a játékvezetői hármas tagjaként futott ki a pályára, 1970-ben pedig első osztályú bajnoki mérkőzést vezetett.

 Győri ETO-val Palotai az 1964/1965-ös sorozatban a keletnémet Chemie Leipzig, a bolgár Lokomotiv Szófia, a holland DWS Amsterdam kiverése után az elődöntőbe jutott, ahol a portugál Benfica búcsúztatta a győrieket. A magyar csapatok közül csak az Újpesti Dózsa tudta megismételni ezt az eredményt, 1973/1974-ben jutott a négy közé.

Játékvezetőként több mint tizenöt BEK-mérkőzést vezetett, közötte kétszer döntőt irányíthatott. Ezeken 1976-ban Glasgow-ban a Bayern München 1–0-ra legyőzte a St. Étienne-t, majd 1981-ben Párizsban a Liverpool 1–0-ra verte a Real Madridot.

 Palotai Károly 2014-ben kapta meg Prima Primissima díjat magyar sport kategóriában.

Palotai Károly hosszan tartó betegség után, 82 évesen hunyt el.