Megvan az MLSZ új Heves Vármegyei igazgatója

Három nappal azután, hogy elbúcsúzott az NB I.-ben történő játékvezetéstől, a Magyar Labdarúgó Szövetség Farkas Ádámot nevezte ki az MLSZ Heves Vármegyei igazgatójának.

A 42 éves sípmester Lovász Tamás Istvántól veszi majd át a stafétát, aki az MLSZ Budapesti Igazgatóságának első embereként 2023. októberétől megbízott igazgatóként vezette a szűkebb hazánkbeli szervezetet. 

A mlsz.hu az alábbiakat közölte: „Az MLSZ 2024. február ötödikével Farkas Ádámot nevezte ki a Heves Vármegyei Igazgatói posztra. Ezt a feladatkört 2023. október 10-óta ideiglenesen, megbízott igazgatóként az MLSZ Budapesti Igazgatóságának első embere, Lovász Tamás István látta el. Az újonnan kinevezett vezető nem ismeretlen a futball közössége számára, hiszen a 42 éves, egri születésű sportember egyike volt az első 12 hivatásos játékvezetőnek. Farkas Ádám 15 év működés és a 214. élvonalbeli bajnoki mérkőzése után a hétvégén a Kisvárda–Ferencváros bajnokin köszönt el a játékvezetéstől.

– Büszke vagyok arra, hogy továbbra is a magyar labdarúgást szolgálhatom és alázatos munkával szeretném segíteni a Heves vármegyei futball fejlődését –  nyilatkozta az igazgató röviddel a kinevezése után az mlsz.hu-nak.

Két hónapra eltiltották Dajkó Tamás játékvezetőt.

HEOL.hu írta korábban:

Nem akármilyen közjátékkal zárult Zagyvaszántón a Tarnamente SSZE vendégjátéka, ahol a lefújás után a főszerepet a sípmester játszotta.

– Nagyon langyos mérkőzést játszottunk, ami az eredményen is megmutatkozik. De! Ami a mérkőzés után történt, amellett nem tudok szó nélkül elmenni – kezdte az 1–1-es eredménnyel végődött vármegyei II. osztályú mérkőzést követően a hazaiak játékos-edzője, Szaka István. 

A Heves vármegyei II. osztály 15. fordulójában: 

ZAGYVASZÁNTÓ SE–TARNAMENTE SSZE 1–1 (1–1)
Zagyvaszántó, 60 néző. V.: Dajkó Tamás (Németh G., Orosz F.).
GÓL: Cseppentő S. (45.), ill. Szalóki B. (12.).
KIÁLLÍTVA: Bajka L. (95.).

Játékvezetés: frissítés után kerethirdetés, 89-en az állományban

Nyolcvankilenc sípmester, közte 43 játékvezető, 22 asszisztens, 11 országos keretben érdekelt bíró és 13 ellenőr alkotja a 2023/24-es bajnoki év őszi idényében az MLSZ Heves Vármegyei Játékvezetői Bizottságának állományát. A hétvégén Egerben és Mátraházán tartott nyári frissítő kurzus után a JB elnökét, Kelemen Attilát kérdeztük a változásokról.

– Új szabály alatt értjük, hogy most már nem a büntetőpontról végzett rúgásokkal dől el egy kupamérkőzés sorsa döntetlen esetén, hanem büntető párbajjal, de itt csak a név változott. Új szabály, hogy gólok alkalmával a gólöröm miatt elvesztegetett időt be kell számítani. Nem újdonság, de fokozottan felhívták a figyelmet a reklamáló edzők elleni határozottabb fellépésre. A legfontosabb a kezezés megváltozott értelmezése. Azaz a testről, lábról vagy a csapattárs testéről, lábáról megpattanó labda, még ha nem természetes testtartásban is találja el a kezet, akkor sem kell büntetőt ítélni.

Műtét vár a Sípmester Fesztiválon megsérült egri játékvezetőre

„A tornán játékvezetőként működő Varga Mariann egy szerencsétlen mozdulat következtében súlyos sérülést szenvedett, mentő szállította kórházba. Elszakadt az Achilles-ína, műtétre lesz szükség. Jobbulást kíván neki az egész csapat” – kaptunk a tájékoztást a Heves vármegyei játékvezető válogatott részéről.

Újabb adományrekord dőlt meg a 11. Focival a gyógyulásért jótékonysági tornán

Visszatért megszokott helyszínére, a gyöngyösi Dr. Fejes András Sport-, és Rendezvénycsarnokba a Focival a gyógyulásért jótékonysági torna, ahol immár tizenegyedik alkalommal léptek pályára a csapatok azért, hogy súlyosan beteg, illetve mélyszegénységben élő gyerekeket segítsenek.

Hiába a díjemelés, tovább csökkent a játékvezetők száma országos szinten, és ez most már Heves megyére is jellemző.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Játékvezető Bizottsága 90 fős kerettel kezdte a 2022/23-as bajnoki évet.

A szűkebb hazánkbeli sípmesterek számára az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sporttelepén tartott fizikai teszt jelentette a nyári edzőtábor első programját. A következő két nap már a Mátraházi Edzőtáborban zajlott, ahol az NB I.-es keret tagjaként a gyöngyösi Farkas Ádám és Vad II. István előadása színesítette a menetrendet. A tájékoztatókat és szellemi tesztet is magában foglaló eseménysort értékelés és keretkijelölés követte. Az őszi idényre vonatkozóan és a távolabbi kilátásokat illetően a megyei JB elnöke néhány témát külön kiemelt.

– Miközben ugyanis átlagban 25 százalék volt a díjemelés mértéke (volt ahol több, volt ahol kevesebb) ennek ellenére országos szinten tovább csökken a játékvezetők száma, ami sajnos most már Heves megyére is jellemző. Az viszont örömteli, hogy a játékvezetés technikai eszközeinek fejlesztése érdekében sikerült tíz darab kommunikációs szettet beszerezni a megyei kollégák számára. 

Kelemen Attila hozzátette: a Heves Megyei Hírlap részéről a 2020/21-es év felfedezettjének járó díj birtokosa, Kiss-Szemán Hanna NB II-es asszisztensként felkerült az országos keretbe. Ugyanakkor Varga Mariann és Viktor Ferenc Péter abbahagyta a bíráskodást, mindketten a megyei ellenőri keretben folytatják pályafutásukat. Heves megyét jelenleg négy játékvezető és hat asszisztens képviseli a Nemzeti Bajnokságban, míg ellenőrként ketten tagjai az NB-s keretnek.

NB I., játékvezető: Farkas Ádám
NB I., női játékvezető: Urbán Eszter
NB I., asszisztens: Szert Balázs
NB I., női asszisztens: Nagy Petra
NB II., játékvezető: Ducsai József
NB II., asszisztens: Varga Gábor
NB II., női asszisztens: Kiss-Szemán Hanna
NB III., játékvezető: Szigetvári Márk
NB III., asszisztens: Hovanecz Máté, Gergely Márton

Megyei I. osztály, játékvezetők: Bodó István, Csuja Zoltán (újonc), Dajkó Tamás, Debreczeni Krisztián, Derda József, Harnos Csaba, Kasza Dénes, dr Lendvai Gábor, Lucián János, Májer Konrád, Mencsik László, Nagy Péter, Németh Szabolcs, Orosz Fruzsina (újonc), Pádár Szabolcs, Rozsnaki Gábor, Szigetvári Zsolt, Török Mihály, Várallyay Miklós, Varga László. UP: Kocsis József, Juhász Sámuel. Abbahagyta: Viktor Ferenc Péter. 

Megyei I. osztály, asszisztensek: Csathó Zsolt, Derda Dominik, Forgó Zsolt, Juhász Ádám, Juhász Bálint, Kecskés Gábor (visszatérő), dr. Kincses Dániel, Király Zoltán, Lovas Norbert, Németh Márk, Palásti Krisztián, Törtei Márton (újonc). Szüneteltet: Terjék Balázs. Országos: Kiss-Szemán Hanna.

Megyei II. osztály, játékvezetők: Juhász Sámuel (UP), Kántor Máté, Kocsis József (UP), Molnár Dániel, Motsidlovszky Attila, Nagy Ferenc, Németh Gábor, Nyitrai Gergő (újonc), Orovecz Tamás, Pásztory Krisztián, Rézműves Ferenc, Sohajda László. UP: Insitórisz Andrej, Koren Tibor. Szüneteltet: Tamasi Sándor. Szüneteltet: Fehér Renátó.

Megyei II. osztály, asszisztensek: Derda Noel, Máté Attila, Oancz Kornél, Pápista Marcell, Somogyi Bence, Vámos Tamás

Megyei III. osztály, játékvezetők: Bakó Dániel, Bálint János, Bogdán Patrik (újonc), Czipó Ákos (újonc), Insitórisz Andrej (UP), Klenovics Róbert, Koren Tibor (UP), Petz Péter, Titz Péter. Abbahagyta: Varga Marianna. Szüneteltet: Zsákai Levente. 

Megyei III. osztály, asszisztensek: Baráth Bálint István, Bodó Réka, ifj Kelemen Attila, Molnár Máté, Nádasdi Bálint (újonc), Nagy Dávid, Nagy Péter, Szoboszlai Richárd, Tasi Dániel. Szüneteltet: Krajczár Csaba, Titz Levente. Áthelyezés: Kőnig Adrián Attila. 

Minden mérkőzésre ünnepként tekint a játékvezető-toborzásért megyénkben idén felelős Szigetvári Márk. A 2019-es év legjobb Heves megyei sípmestere cím 27 éves egri birtokosa az NB II-es keret tagjaként saját példáján keresztül nyújt ösztönzést arra, hogy minél többen gyarapítsák a bírók táborát.

– Három „hívószó” szerepel a tanfolyami jelentkezésre buzdító plakáton. A legegyszerűbbnek az tűnik, ha a mögöttes tartalomról beszélünk. Elsőként: családias környezet (nagyszerű élmények). Ez alatt mit kell érteni?
– Nagyon befogadó a játékvezetői társadalom – válaszolta Szigetvári Márk. – Sok új ismerősre lehet szert tenni, a kapcsolatok pedig évek múlva barátságokká növik ki magukat, kortól függetlenül. Mivel minden héten sokszor tartunk ugyanazokkal a kollégákkal, így szoros kötelék alakul ki közöttünk. Együtt dolgozunk mérkőzéseken, együtt nevetünk, együtt sírunk. Maradandó élményeket lehet szerezni, legyen szó a nyári téli edzőtábori kurzusokról vagy az évadzáró-évadnyitó játékvezetői bálról. Ezek a programok kiválóan összekovácsolják a közösséget, de egy sikeres működés is adhat nagyszerű élményt.

– Mi szükséges az előrelépéshez?
– Aki kitartóan dolgozik, fiatal, tehetséges és szorgalmas, az hatalmas szintekre érhet, értve ezalatt a nemzetközi megméretés lehetőségét. Bejárhatja a világot, de országon belül is nívós, nagy kluboknak vezethet, szép stadionokba juthat el. A játékvezetésben sok edzőt, sportvezetőt, klubelnököt lehet megismerni, akikkel jó érzés hétről-hétre újfent találkozni, hiszen mindannyian a szeretett labdarúgásért dolgozunk.

– Önnek melyek voltak eddigi pályafutása során a leginkább maradandót jelentő mérkőzések?
– A rengeteg szép élmény, a sok televíziós mérkőzés között szerepel a Puskás Suzuki-kupa bronzmeccse, a Pancho Arénában rendezett Bp. Honvéd–Osijek párharc. De mondhatom az NB II-es nyugati rangadót, a ETO FC Győr–Haladás derbit, és további tv-s találkozókat. Gyönyörű stadionokban jutottam el, jártam Diósgyőrben, Szegeden, Pécsett, Győrben, a Haladásnál, a Vasasnál, és még lehetne sorolni. Osztálytól függetlenül számomra a megyei szintű mérkőzések is adnak élményt, mert minden meccsre úgy tekintek, mint egy ünnepre.

– Mekkora szerepet játszott a pályafutásában, hogy édesapja, Szigetvári Zsolt a mai napig működő sípmester?
– Édesapám jelenléte megkerülhetetlen. Sok hangot hallottam, akik azt mondták, nekem minden könnyebb. Akinek fia van és dolgozzon bármit, legyen az akár papírrepülőgép-hajtogatás, mindig sokat vár a gyermekétől. Elégedett a mai napig nem lehetek. Nagyon sokat segít a szülői, a családi, a párkapcsolati háttér. A mi szakmánk lemondással is jár, mert amíg más kirándul, addig mi a mérkőzésen teljesítünk feladatot. Édesapám és az összes többi megyei játékvezető kolléga serdülő korom óta segített. A megyei mérkőzéseken 15–16 évesen megnyugvást jelentett rutinos bíróval menni. Érdekes, hogy édesapámmal nem akadt sok közös mérkőzésünk. Sokszor mondták, sose leszek olyan jó bíró, mint ő. Igazuk lett. Ahogy két egyforma ember, úgy két egyforma játékvezető sincs. Remélem, azért egyszer megfordul a kocka és neki mondják, hogy a fiad már ügyesebb.

Szüleivel a 2019-es Heves megyei legjobb játékvezetője Fotó Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

– És az újabb hívószó: karrierlehetőség (állandó foglalkoztatás). Látva a gyors fentebblépés esélyét az utóbbi éveket tekintve az egészen fiatalok is beiratkoznak. 2019-ben, 2020-ban mennyi jelentkeznek, és idén hány főre számítanak indulásként?
– Az elmúlt években Rozsnaki Gábor volt a toborzásért felelős személy és majd’ huszonöten végezték el a kurzust. Minimum-létszám nincs, mégis örülnék, ha legalább 30 fő jelentkezne megyénkben. Egyre jellemzőbb a fiatalabbak érkezése, és ez örvendetes, mert a bíráskodás hatalmas karrierlehetőséget kínál számukra. Fiatalon nagyon sok idő van szép pályaívet befutni. Ajánljuk idősebb férfiaknak is, mivel, aki a labdarúgáshoz közel maradni, annak ez kiváló lehetőség.

– Ugyanez a helyzet a hölgyekkel is?
– Női vonalon is kecsegtetőek a lehetőségek. Az országos Játékvezető Bizottság és a Magyar Labdarúgó-szövetség folyamatosan fejleszti a női futball infrastruktúráját, így a játékvezetést is. Néhány év alatt hatalmas szorgalommal oda lehet kerülni az elitbe. Ezt sokkal könnyebb elérni nekik, mint a férfiaknak.

A nyári felkészítőtáborok a közösséget is építik Fotó Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

– Nézzük a következő motivációs szálat: pénzkeresési lehetőség (havi kiegészítés fizetés mellé). Az anyagi ellenszolgáltatás van olyan mértékű, hogy egy fiatal vagy idősebb személy rendszeres hétvégi elfoglaltságként felvállalja a játékvezetést? Magyarán: versenyképes a sípmesterségért járó összeg?
– Azontúl, hogy sportoló az ember, játékvezetőként anyagi juttatásban is részesül. Minél magasabb szintre jut a sípmester, annál nagyobb díj illeti meg. Fizetés-kiegészítésként amellett, hogy az ember sportol, a labdarúgásban tevékenykedik, egy közösség tagja, még zsebpénzt is szerezhet. Természetesen hétvégi elfoglaltság, de vegyük figyelembe, hogy nem kell nehéz fizikai munkát végezni vagy túlórázni. Ettől még fontosabb azonban, hogy a játékvezetés szenvedély, életforma, kihívás. Nem tudnék még egy ilyen tevékenységet mondani, ami ennyi barátot adott nekem, és ennyi szép élményt. Nem egy hálás tevékenység, de mi is szerves részei vagyunk a labdarúgásnak ugyanúgy, ahogy a játékosok. Ha hibázunk is, mindig az jusson mindenkinek az eszébe, hogy mi is emberek vagyunk. Mindig és minden körülmény között a legjobbat akarjuk nyújtani. Tudjuk jól, hogy a labdarúgás nem értünk, hanem a nézőkért van.

A fiatal Heves megyei bíró ma már nem vár éveket az előrelépésre

Akad megye, ahol I. osztályú felnőtt­mérkőzést egyedül vezet a bíró. Hevesben jobb a helyzet, miközben általános érvényű, hogy nincs türelem a fiatalok felé, de a részükről sem. Ugyancsak gondot jelent a rengeteg módosítás: csak az elmúlt három hétben 192 értesítőt kapott változás miatt a megyei játékvezető bizottság elnöke.

– Hogy ne menjünk messzire: egy hete a Szihalom–Egercsehi megyei III.-as mérkőzésen csupán egy játékvezető akadt, amit szóvá is tettek az érintettek, de gyakori a kétbírós felállás is. Mi áll a háttérben?
– Ennek több oka is van – válaszolta a megyei JB-elnök, Kelemen Attila. – Elsőként említhetem, hogy szűkebb hazánkban a mérkőzések nagy részét, 70–80 százalékát szombaton rendezik, így az a játéknap nagyon kicentizett. Erre jön még az eddig nem tapasztalt sérüléshullám, ugyanis előfordult olyan hétvége, amikor tizenegy sípmester bajlódott ilyen-olyan sérüléssel. Emellett akadnak olyan játékvezetőink, főként fiatalok, akik labdarúgóként is helytállnak, így velük sem számolhatunk. Aztán nemcsak a megyei I. osztályú felnőttlabdarúgásban, de nálunk is létezik munkahelyi elfoglaltság vagy éppen az, hogy felsőfokú iskolai tanulmányok miatt nem áll rendelkezésre kolléga. Ez az elmúlt szombaton 13, vasárnap pedig 14 személlyel kevesebbet jelentett.

– Nyilván a küldésnél ­további szempontokat is figyelembe kell venni. Melyek ezek?
– Például az, hogy a három játékvezető lehetőleg egymás közelében lakjon, mert csak egy gépkocsi számolható el, és mivel sok a fiatal játékvezető, többüknek jogosítványa sincs, nem még autója. Ehhez jön a mérkőzések helyszínének, időpontjainak módosítása, sok esetben egy-két nappal a mérkőzés kezdése előtt. Az elmúlt három hétben 192 (!) értesítőt kaptam változás miatt. Ha csak a felét vesszük (96), akkor is iszonyatosan magas a szám. A kedden elkészült küldést emiatt péntekig 15–20 helyen meg kell változtatni, egyszerűen tervezhetetlen egy-egy adott hétvége. Az idén indult U13-as bajnokságot nem is említem. Valamint, bár a névsor nem publikus – mivel nem fegyelmi vétséget követtek el, mint egy kiállított játékos – volt olyan hétvége, amikor hat játékvezető szerepelt eltiltottként az ellenőri jelentések figyelembe vétele miatt.

– A bírókkal szembeni szankciók (eltiltás, pihentetés) ilyen körülmények között is fennállnak, vagy muszáj elnézőbbnek lenni?
– Nem lenne életszerű, ha két-három hét múlva tiltanánk el egy játékvezetőt. A csapatok részéről is nagy a kontroll, nem lenne szerencsés, ha egy-egy rosszul sikerült meccs után azt látják, az adott játékvezető a következő héten is működik.

– Jelenleg hány sípmester és ellenőr alkotja a Heves megyei keretet?
– Az őszi idénynek 48 játékvezetővel, 31 asszisztenssel és kilenc ellenőrrel vágtunk neki. Ehhez jön még az országos keretben foglalkoztatott 10 sporttárs, így összesen 98 kollégát számlál a megyei keret.

– Az elmúlt évekhez képest ez több, kevesebb vagy nincs jelentős változás?
– A kinevezésünkkor, 2010-ben ez a létszám 99 főt jelentett, azaz az országos viszonylathoz képest tartani tudtuk a létszámot. Ha hozzávesszük, hogy most ősszel nyolc kolléga jelentette be, hogy szüneteltet, azaz tavasszal várhatóan visszatér, akkor még gyarapodtunk is.

– Az újonnan vizsgázottak és a visszavonulók száma miként néz ki? Más megyékhez képest hogy állnak?
– Ezen a területen nincs változás, mint az látszik az első adatból, ott tartunk létszámban, ahol 11 éve. Idén 12 személy vizsgázott le, közülük nyolcan kezdték el a játékvezetést, de nyolcan szüneteltetnek. Az elmúlt öt évben több mint 60 játékvezető vizsgázott, ám ugyanennyi abba is hagyta. Az ország egyes megyéihez képest még mindig jól állunk. Akad megye – nem is egy –, ahol az elmúlt 11 év alatt megfeleződött a létszám! Ismerünk példát arra is, ahol nem éri el az 50 főt az aktív játékvezetők száma, emiatt megyei I. osztályú felnőttmérkőzést vezetnek egyedül. Beszédes adat, hogy míg 2010-ben 3960 aktív játékvezetőt tartottak nyilván országosan, ma ez a szám 2753. Így akár örömködhetnénk is, de egyben kérdés, mi is meddig tudjuk tartani ezt a számot?

– Mivel segíthetnének az egyesületek a helyzet javításán?
– Ilyen szempontból az őszi idény már „kuka”. A segítség a tavaszi szezonban jöhet létre. Rövid távú megoldást kínálna, ha tavasszal jobban megoszlanának a szombati és a vasárnapi mérkőzések. Amennyiben 50–50 százalékban lennének a meccsek a hétvégén, akkor a küldést is könnyebb lenne megoldani. Azonban ebbe nekünk nincs beleszólásunk. Azt a csapatoknak kell eldöntenie, hogy szombat helyett vasárnap lennének-e hajlandók játszani.

– Mi lenne a hosszú távú megoldás?
– A környező országokban az amatőr csapatoknak kötelező egy-egy személyt küldeni a játékvezető-tanfolyamokra. Nem lesz minden vizsgázottból hivatásos játékvezető, de rengeteget tudnak segíteni például a gyermek- és utánpótlástornákon. Hatalmas támasz lenne ez a megyénkben most zajló U13-as tornákon is. Egy csapatvezető úgy is elkíséri a gyerkőcöket, és ha levizsgázott mint játékvezető, a mérkőzést is levezetheti. Az U13-as tornákra MLSZ-előírás, hogy játékvezetőket kell adni. Főként a fiatalabb bírói korosztályt érinti, ám szerepelnek rutinosabb sporik is. Csak sajnos sokszor azzal kell szembesülni, hogy a négy csapatból mindössze kettő jön el és a hat mérkőzés helyett csak egyet tartanak meg, s ez a rendezvény elvisz két játékvezetőnket. A mostani hétvégén hat ilyen torna lesz. Ezzel csak az a probléma, hogy akad kolléga, akinek az elmúlt három hétben kétszer maradt el így tornája. Ezek után nehéz motiválni, hogy utazzon el a jövő héten is, mert inkább elmegy maszekolni, ahol például egy festő 25–30 ezer forintot is megkeres egy hétvégén.

– A fiataloknak mennyire vonzó a bíráskodás?
– Manapság sokkal nagyobb számban jelentkeznek fiatalok egy-egy tanfolyamra, mint idősek. A kurzusokra jobbára 14–19 évesek érkeznek. Húsz év fölötti ritkaságszámba megy. Ennek van jó oldala, de sajnos rossz is. A jó, hogy látszatra biztosítva lehet az utánpótlás, ám nagyon sok ifjú csak belekóstol és egy-két éven belül elmegy a kedve az egésztől. Nincs türelem feléjük, de a részükről sem. Jómagam 1990-ben vizsgáztam és 1999-ben kerültem az országos keretbe. Ma már egyetlen fiatal sem várna kilenc évet! Ha azt látják, hogy egy-két éven belül nem lépnek előre, abbahagyják. Ezért lenne fontos a csapatokhoz közel állók részvétele a tanfolyamokon, akiknek nagyobb a kötődése.

– Mikor tartják a következő toborzót?
– Minden évben november végén, december elején kezdünk, így idén is ekkor várható a tanfolyam startja. A vizsgát március elejére időzítjük, így a frissen vizsgázott játékvezető már a tavaszi szezonba bekapcsolódhat. Kíváncsian várjuk, mit hoz az újabb kurzus.

A 25 éves gyöngyösi játékvezető első harmadikvonalbeli meccsét a Füzesgyarmaton rendezett találkozó jelentette.

Pályafutása első NB III-as mérkőzését a ma rendezett Füzesgyarmat–Kisvárda II. összecsapás (2–1) jelentette Darók Attilának. A 25 éves gyöngyösi sípmester a 2015-ben tett játékvezetői vizsga után fokozatosan lépdelt felfelé a bírói ranglétrán. Nem kis örökség az övé, ugyanis nagyapja az a Darók Attila, aki 11 esztendeig az NB III-ban működött, két évig pedig az országos utánpótlás keret tagjaként számítottak rá. A ,,Báró” néven tisztelt szaktekintély a ,,Heves megye legjobb játékvezetője” elismerést háromszor nyerte el, az öt megye legjobb NB III-as sípmesterének járó címet pedig egy alkalommal érdemelte ki. A nagypályától 1997-ben búcsúzott, azt követően vezetőként, küldőként, majd sokáig ellenőrként segítette a játékvezetés fejlődését.

Mindenki Ati bácsija 2017. januárjában, hosszan tartó betegséget követően, 75. életévében hunyt el.

Unokája a 2018-as Heves megyei játékvezető bálon az Év felfedezettjének járó díjat vehette át, ami a Heves Megyei Hírlap elismerése.

A mai napon Füzesgyarmat szolgált az NB III-as bemutatkozás helyszínéül, ahol Darók Attila asszisztensként Hovanecz Máté László és Rozsnaki Gábor segítségére számíthatott. A beszámoló szerint jó teljesítményt nyújtott a debütáló bíró, aki újabb mérföldkövet tudhat maga mögött nagyapja nyomdokait követve.

A költségtakarékosság és a koronavírus járvány esetleges második hulláma borította a hagyományokat.

Bogár Gergő lehet a megyénkbeli játékvezetők új területi felelőse. A FIFA-jelvényes, 29 éves salgótarjáni sípmester a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságának küldötteként mindkét napon megjelent a Heves Megyei Játékvezetői Bizottság nyári felkészítő kurzusán. Korábban Vad II István és Bognár Tamás, a legutóbbi két évben pedig Kassai Viktor segítette a regionális JB munkáját. Kassai a visszavonulását követően manapság már Moszkvából irányítja az orosz játékvezetőket.

A szűkebb hazánkbeli bírók ebben az időszakban táborozni szoktak, azonban költségtakarékosság, és a koronavírus járvány esetleges második hulláma borította a hagyományokat. Az összejövetel azonban ezúttal is elérte a célját.

– A program az Eszterházy Károly Egyetem Leányka úti pályáján fizikai felmérővel kezdődött – mondta a heol.hu-nak a megyei JB elnökségi tagja, Rozsnaki Gábor. – A könnyűnek éppen nem nevezhető futás mellett a tikkasztó hőség is feladta a leckét a résztvevőknek. Először a rövid távot, a 6×40 métert kellett teljesíteni, ami után 40×75 méter futás következett 25 méteres sétákkal. Ezeket – a keretbesorolás elve alapján – egyre nehezedő szintidőkkel kell teljesíteni. A megyei I. osztályú játékvezetőknek minden alkalommal 17 másodpercen belül kellett állomásba érni a 75 méteres távok megtétele után, az energiavisszanyerésre (25 méter séta) pedig 22 másodperc állt rendelkezésükre. Az alaptanfolyam frissen vizsgázott tagjai is teljesítették az előírtakat. Másnap az Eszterházy Károly Egyetem előadójában került sor a mentális felkészítésre. A szellemi tesztek kérdéseit Varga Gábor állította össze.

A nap folyamán szó esett a következő szezon elvárásairól és legfontosabb feladatairól. A legfrissebb szabályváltozásokat Szert Balázs FIFA-asszisztens foglalta össze. A felkészítő napot jelenlétével megtisztelte a MLSZ megyei igazgatója, Vojtekovszki Csaba, míg a társadalmi elnökséget Rozsnaki István képviselte.

Harminc évvel ezelőtt, 1990. április 30-án alakult meg az első önálló Heves Megyei Labdarúgó Szövetség (HELASZ). Az öt cikluson át, 2009. december 31-ig tevékenykedett szervezet tagjaként 38 személy dolgozott az elnökségben.

Dr. Vass Géza (elnök), Puhl Sándor (társelnök), Várkonyi Ferenc (főtitkár), Nagy Lajos, dr. Seress Gábor, Viczián Zoltán, Kiss László, Boros László, Falcsik János, Nyáry József, Szendi László, Bóta Zoltán, dr. Nagy Ferenc, Maruzs András és dr. Dobos József. Ők tizenöten alkották az HELASZ alapító elnökségét.

„A történelmi változások közepette önállósodott a szövetség. Az átmenet bizonytalanságát jól kezelte a HELASZ, és a következő évtizedben is kiegyensúlyozottan működött a szövetség, országos szinten is példaértékű szervezettséggel.” – emlékezett szerzőként Lovász Tamás István a 2019-ben megjelent Heves megyei labdarúgás története címet viselő kötetben.

A részleteket már a hajdani főtitkár, majd későbbi igazgató tárta fel.
– A húsz év alatt 38 elnökségi tagot választottak demokratikus módon a megyénkbeli sportszervezetek küldöttei – rögzítette Várkonyi Ferenc. – Közülük a mai napig huszonegyen élnek, miközben tizenheten sajnos már elhunytak, így a 14 éven át elnöként vezényelt dr. Vass Géza is. Szerettem volna ebben a hónapban megalapítani a HELASZ Baráti Társaságot, azonban a járvány közbeszólt. Mihelyst azonban lesz rá lehetőség, kiegészítve az egykori szakbizottságok elnökeivel összejövünk, és mindezt pótoljuk.

Várkonyi Ferenc precíz nyilvántartásából kiderül, hogy ki és mikor, hány cikluson keresztül vállalt feladatot szűkebb hazánk futballjáért vezetői szinten. Az öt időszakot magában foglalt HELASZ-érát 2010-ben átmeneti év váltotta a Magyar Labdarúgó-szövetség integrációja miatt. Egy esztendőn át kilenctagú elnökség (Jakab Gábor elnök, Erdélyi István alelnök, Barta András, Csuhay József, Fodor Pál, Gohér János, dr. Miksi Gyula, Rozsnaki István, Varga István) kapott bizalmat.

A 90-es évek második felének elnöksége Beküldött fotó

A 2011. január 1-jei beolvadást követően a területi szövetségek helyébe területi igazgatóságok léptek, melyek élére pályázat után igazgatókat nevezett ki az MLSZ. Elsőként az addigi főtitkár, Várkonyi Ferenc irányított (2011–2013), majd Jenei Károly (2013–2016) és Vojtekovszki Csaba (2016–) következett. Társadalmi elnökként Jakab Gábor tevékenyedik 2010-től.

Békés, Bács-Kiskun,  Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém megye került a B-csoportba! Íme az eredmények:

1. kör:

Békés Megye - Bács-Kiskun megye: 2-2
Gólszerzők: Barta Tibor, Bakos József ill. Fehérvári Patrik, Marozsi Gábor