Mintha csak tegnap lett volna 1989. február 2-a, amikor egy szőke hajú gyerek asszisztált a Csepel-BMTE előkészületi ifjúsági mérkőzésen Péter Csabának. Ő Szabó Zsolt volt.

Akkor ez a név még csak egy újonc játékvezető neve volt, aki nem gondolta, hogy  10.712 nap múlva az Újpest-Debrecen bajnoki mérkőzésen, 2018. június 2-án befejezi aktív játékvezető pályafutását, NB. I-es rekorderként.

Múltidézés:

Az első mérkőzés után néhány héttel, 1989. március 11-én levezette élete első serdülő mérkőzését is (Magyarposztó-Szigetszentmiklós). Zsolt szorgalmának köszönhetően 1990. nyarától már a BLSZ I-es keretben került, ahol 1991. június 12-én BLSZ I-es mérkőzést vezetett, míg előtte pár héttel NB. III-ban asszisztensként is bemutatkozhatott. A feltörekvő fiatal játékvezető sorra kapta a küldéseket, így asszisztálhatott Ring Jánosnak Magyar Kupa mérkőzésen.

1993. januárjától már NB. III-as besorolást kapott Szabó Zsolt. Nem sokat kellett várni a Szentendrei Petőfi – Szondi Velence mérkőzés vezetésre. Fél évvel később Szabó asszisztensként debütált a másod osztályban, akkor Szarvason asszisztálhatott László György játékvezetőnek.

A küldések csak folyamatosan jöttek. Ő vezette 94 telén a Ferencváros-Strum Graz előkészületi mérkőzést. Részt vett asszisztensként Hidasi Gyula NB. II-es debütálásán is Tiszavasáriban.

A munka meghozta a gyümölcsét, hiszen 1995. nyarától Szabó Zsolt NB. II-es játékvezetői keretbe került. Országos kerettagként Balatonfüreden mutatkozott be NB. II-ben, ahol Kiss Béla és Hidasi Gyula asszisztált, míg a mérkőzés ellenőre Egervári Ferenc volt.

Érdekesség ebből az időszakból, hogy Kispál Róbert 1996. márciusában Szabónak lengetett először Nb. II-ben, míg Kispál első Nb. II-es vezetésénél Szabó asszisztált. 1996. április 13-án az élvonalbeli Stadler-Vasas mérkőzésen Molnár József munkáját segítette asszisztensként

1996 nyarától Szabót a legmagasabb osztályba sorolták. Nem sokat kellett várni a bemutatkozásra, hiszen szeptember 7-én a Vác-PMFC mérkőzést vezette Kiss Bélával és Hidasi Gyulával.

Utólag érdekes lehet, hogy Szabó Zsolt hű asszisztense Kispál Róbert első NB. I-es mérkőzésén pont Szabónak asszisztált 1998. április 4-én.

A sikeres NB-s működésnek köszönhetően 1999. januárjától nemzetközi keretbe sorolták. Pár hónappal később Libanonban vezetethetett mérkőzéseket közel egy hónapon át. Szabó nemzetközi karrierje is elindult. Külföldi bajnokikat, válogatott mérkőzéseket vezetett. Részt vett Bajnokok Ligája,

UEFA Kupa, Európa Liga és korosztályos tornák mérkőzésein. Ahogy idehaza, úgy külföldön is stabil teljesítményt nyújtott. Sajnos 2011-ben hatalmi döntés alapján kikerült a nemzetközi keretből.

Szabó 2012. május 1-én a Magyar Kupa döntő levezetésére kapott megbízást, ahol Szpisják Zsolt és Kelement Attila asszisztált.

2014. szeptember 20-án megdöntötte az eddigi csúcstartó Bede Ferenc rekordját. Szabó a DVTK-Honvéd mérkőzéssel (272. mérkőzése) egyeduralkodóvá vált az élvonalbeli játékvezetők között.

Szabó Zsolt a mai napig összesen 320 NB. I-es találkozót vezetett le, amelyeken 1491 sárgalapot osztott ki és 91 játékost állított ki.

Szabó Zsolt NB. I-es statisztikáiról hamarosan újabb cikket közlünk, amelyben érdekességeket és egyedülálló kimutatásokat olvashatsz.

Hétvégén rendezik meg a hagyományos Puskás-Suzuki Kupát Felcsúton.

Az idei évben is a fiatal NB-s játékvezetők lehetőséget kapnak a bizonyításra, a rutinos kollégák mellett.

A tornán a játékvezetők küldéséért, müködéséért Szabó Zsolt felel, aki a kezdetektől ezt a sportvezetői feladatot ellátja. Zsolt nem csak a pályán, de azon kívül is remek szervező és vezető.

A nyitó mérkőzést Bogár Gergő vezette, míg két asszisztene Szécsényi István és Víg-Tarsonyi Gergő volt.

A kormányközeli origo.hu játékvezetői bizottság elnökének titulálja Szabó Zsoltot. Felcsúton reméljük már valamit tudnak.

Tizenegyedszerre rendezik meg pünkösdkor a Puskás–Suzuki-kupát, az U17-es korosztály nemzetközi labdarúgótornáját, amely mára Európa egyik legrangosabb korosztályos seregszemléjévé nőtte ki magát.

Puskás-Suzuki Kupán az NB I-es bíró, Szabó Zsolt lesz a játékvezetői bizottság elnöke.

„Alapvetően a szabályok ugyanazok, mint egy felnőtt mérkőzésen. A játékvezetőknek ugyanúgy kell alkalmazni azokat, pontosan azért, hogy a játékosok szokják a nemzetközi szintet. Persze, ebben a korosztályban pedagógusnak is kell lenni. Adott esetben határozott fellépéssel a játékosok értésére kell adni, hogy mik a szabályok. De nincs ezzel semmi probléma. Az elmúlt években semmi probléma nem volt, és a játékosok is értékelték, hogy elismert NB I-es és FIFA-játékvezetők dirigálták a mérkőzéseket. Abszolút partnerek voltak, és korrektül futballoztak. Egy dolog nagyon fontos: a játékosok testi épségét védeni kell. Ezzel amúgy nem volt gond eddig sem. Az elmúlt években nagyon kevés sérülés volt. A játékosok futballozni jönnek ide, a játékvezetőnek pedig támogatniuk kell ezeket a törekvéseket" - mondta Szabó Zsolt az Origónak, aki egyelőre még nem tudja, hogy vezet-e mérkőzést a 11. Puskás-Suzuki Kupán, mert a bíróküldés csak egy héttel a torna előtt fog elkészülni.

A 11. Puskás-Suzuki Kupa nyitómérkőzését május 17-én 12.30-kor a brazil Flamengo és a házigazda Puskás Akadémia vívja, míg a döntőt pünkösdhétfőn rendezik a Pancho Arénában 18 órától.

Frissítés:

Az origo.hu átírta Szabó Úr pozícióját:

A Puskás-Suzuki Kupán részt vevő bíróknak az NB I-es játékvezető, Szabó Zsolt lesz a koordinátora.

Szabó Zsolt több, mint egy hónap után újra élvonalbeli mérkőzést vezet.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Farkas Ádám vezeti szombaton a Diósgyőr-Ferencváros Nb. I-es bajnoki találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

A legrutinosabb NB. I-es játékvezető, Szabó Zsolt vezeti a Videoton-Vasas mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

A csakfoci.hu exkluzív interjút közöl a TOP élvonalveli játékvezetővel, Szabó Zsolttal.

Szabó Zsolt ritkán tapasztalható őszinteséggel beszélt a magyar játékvezetők és a játékosok, valamint edzők közti viszonyról és arról is, hogy a bírók milyen büntetéseket kapnak egy-egy rosszul sikerült meccs után. A klubtulajdonosoknál a legjobb játékvezetőnek választott Szabó nem tartaná rossz ötletnek, ha a bírók jobban nyithatnának a közvélemény és a sajtó felé. Pozitívumnak tartja ugyanakkor, hogy 21 éves karrierje alatt mindössze egyszer „csalózták” le a szurkolók. 

Az elmúlt két évtizedben előfordult, hogy a szakma vagy épp a szurkolók választották meg a legjobb játékvezetőnek. Ezúttal a klubtulajdonosoknál végzett az élen. Mit jelent az Ön számára ez az elismerés?

– Arra is büszke vagyok, ha mondjuk, az én házam előtt van az utca legmagasabb fája, hát még egy ilyen díjra – kezdte Szabó Zsolt a csakfoci.hu-nak. – Ha 46 évesen a klubtulajdonosok többsége szerint jó teljesítményt nyújtottam a pályán, az egy rendkívül pozitív visszajelzés számomra.  Azért is értékes ez az elismerés, mert tudom, hogy ebben a szezonban voltak hibás döntéseim, de a vezetők ezen felül tudtak emelkedni és a teljes évet nézték, nem egy-egy meccs alapján döntöttek.

Megérdemelt az első helye?

– Ha azt mondanám, hogy igen, akkor azt állítanám, hogy én vagyok a legjobb magyar játékvezető. Ezt pedig egyáltalán nem gondolom így.

“Ennyire ne toljunk ki a csapatokkal”

A korábbi szabályok szerint idén már nem vezethetne az élvonalban. Úgy tudjuk azonban, hogy tavasszal még biztosan láthatják az NB I-es stadionokban a szurkolók.

– Így van. Az MLSZ követve a nemzetközi szabályt, engedélyezi a 45 év feletti játékvezetők további működését, abban az esetben, ha fizikálisan és szellemileg is megfelelnek az elvárásoknak. Megjegyzem, nem könnyűek a fizikai tesztek, évente négy alkalommal kell számot adni a fizikai felkészültségünkről, ahol a külföldi elit, a topbírók által is teljesített fizikai teszteket abszolváljuk.

Ez azt jelenti, ha teljesíti a teszteket, akkor akár 50 éves koráig is bíráskodhat?

– Ennyire azért ne toljunk ki a csapatokkal és a szurkolókkal sem…. Egyelőre a tavaszi szezon a biztos, aztán majd meglátjuk. Ebben a korban egy-egy sérülés már végzetes is lehet a pályafutás szempontjából, bár eddig szerencsésen elkerültek a sérülések.

Ha két „túlkoros” játékvezetőre (Solymosi Péter is folytathatja) szükség van, akkor ezek szerint rosszul állunk a bírók terén?

– Ez nem fekete-fehér. Én annak idején 24 évesen vezettem először az NB I-ben. Akkor azonban teljesen más volt a rendszer, 26-an tartoztunk az NB I-es kerethez, ahol egy félévben 2-3 meccset vezettem, azt is jól megválogatták, lehetett „próbálgatni”. Most 13-an vagyunk, jóval kisebb létszámú a keret. Ide sokkal nehezebb bekerülni egy fiatalnak, nehezebb kísérleti jelleggel bedobni 3-4 kevésbé tapasztalt játékvezetőt, hiszen manapság sokkal szorosabb meccsek vannak. Én egy 5-0-s mérkőzéssel kezdtem a pályafutásom, szerintem ebben a szezonban nem is volt ilyen különbségű meccs az élvonalban. Jelentősen nehezebb dolga van most egy fiatal játékvezetőnek.

Milyen jelenleg az utánpótlás a játékvezetőknél?

– Vannak pozitív hullámok, elég csak egykoron Puhl Sándor, Vágner László vagy manapság éppen Kassai Viktor nemzetközi sikereire gondolni. Ilyenkor mindig sokkal többen akarnak játékvezetők lenni. Az MLSZ JB célja elérni, hogy minél többen válasszák ezt a hivatást.  Sajnos az utóbbi időben volt lemorzsolódás, a törekvés iránya jó, de még mindig kevés a bíró, a megyékben előfordul, hogy egy játékvezetőnek 2-3 meccset is le kell vezetnie egy nap alatt. Fontos lenne, hogy a most induló megyei tanfolyamokon minél több fiatal jelentkezzen játékvezetőnek.

Az őszi szezonban meglehetősen gyakran „bíróztak” a vezetők, edzők és a játékosok is. Ennyivel több volt a hiba, mint a korábbi időszakokban?

– Nem hinném, hogy lényegi különbség lenne ebből a szempontból a mostani vagy épp a korábbi szezonok között. Sokkal inkább azt gondolom, hogy a 12 csapatos NB I-nek köszönhetően jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok, szoros meccsek vannak, ezért több játékvezetői ítélet kerül a középpontba.

 

Az edzők jellemzően a lefújás után – amikor még nem látták a kétes szituációt – mondanak véleményt és úgy gondolom sok esetben, ha megnéznék a visszajátszást egy-egy jelenetről, akkor lehet másképpen nyilatkoznának. Másrészt ma már vannak olyan meccsek, amelyeket 16 kamerával közvetítenek, szuper HD lassításokat láthatunk, így szinte nincs olyan eseménye a 90 percnek, amit ne lehetne kikockázni.

Az „őskorban” Bánó András-Kiss Péter páros másfél perces összefoglalóban számolt be a Híradóban a kettős rangadókról, a Népstadion tetejéről pedig aligha lehetett megállapítani, hogy Nyilasit szabályosan vagy éppen szabálytalanul szerelték. Ezzel csak azt akarom szemléltetni, hogy manapság sokkal inkább szem előtt vannak a bírói ítéletek, mint voltak korábban.

Ön szerint nem lehetne azzal megnyugtatni a szurkolókat, ha adott esetben a játékvezetők is nyilatkozhatnának a meccsek után és elmondanák a véleményüket a nagy port kavart ítéletekről?

–  Ami biztos, hogy van olyan rendelkezés, mely alapján az ítéleteinkről nem nyilatkozhatunk, és be kell tartanunk az erre vonatkozó szabályokat. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy 2018-ban, amikor már az életünk szerves része a média, a játékvezetők pedig ugyanolyan szereplői egy-egy meccsnek, mint a játékosok, nem lehetne -e nyitni a közvélemény és a sajtó felé? Persze, akkor pedig felmerülne, hogy a bíró miről beszéljen és miről nem? Hol húzzuk meg a határt? Nem könnyű kérdés, de tény, hogy egy érdekes téma, hiszen a labdarúgáshoz mi is hozzátartozunk, mi ránk is kíváncsi a közvélemény.

A kiosztott sárga és piros lapjai alapján az élvonal szigorúbb bírói közé tartozik, ugyanakkor az elmúlt években valamelyest megbocsájtóbb. Egyetért ezzel?

–  A tényekkel nincs értelme vitatkozni. Én magam is úgy érzem, hogy a szigorúbb bírók közé tartozom. Az utóbbi 5-6 évben viszont korábbi önmagamhoz képest sokkal kedélyesebb vagyok, jó értelemben vett bölcsességgel rendelkezem. Ez nem azt jelenti, hogy elnézőbb lennék, de most már sokkal fontosabb számomra, hogy az ügyfeleim, vagyis a játékosok a lehető legelégedettebbek legyenek velem. Sokkal nyugodtabb vagyok manapság a pályán, és ezt sikerül átadni a közreműködőknek. Ha balhé van a pályán, akkor a lelátón is az lesz, ezzel pedig romlik a futball imidzse. Ez pedig senkinek nem érdeke. Nekünk támogatni kell a labdarúgást, annak fejlődését.

Másképp készül egy olyan meccsre, amelyen „balhés” játékosok szerepelnek? A játékvezetőnek van egy notesze a renitens labdarúgók listájával?

– Nekem nincs noteszem, a fejemben van minden. Ahogy én ismerem őket, úgy ők is engem. Amikor azt mondom egy-egy kemény szituáció után, hogy „Uram! Most megállunk!”, akkor tudják, nincs több dobásuk és visszavesznek a vehemenciából. Most már sokkal jobban kezelem a rázós helyzeteket, mint 20 évvel ezelőtt.

 

Ha mondjuk elnézek egy bedobást és reklamálnak, előfordul, hogy beismerem a pályán: tévedtem. Ezzel soha nem tudnak mit kezdeni a játékosok és megnyugszanak. Persze nem fér bele egy meccsen, hogy 15-ször mondjam: tévedtem. Ezek a kis apró finomságok is kellenek ahhoz, hogy nyugalom legyen a pályán.

 

Ahogy a játékosokat, úgy az edzők egy részét sem könnyű kezelni. Velük, hogy jön ki?

– Remekül. Rájöttem, hogy az edzőkkel kapcsolatosan sem az erőfitogtatás a legjobb megoldás.

 

Nemrég volt egy esetem, amikor a partvonal mellett az egyik edző az ítéletem után úgy hallottam, mintha azt mondta volna: „Mit fújtál, b… meg?” Nem voltam benne biztos, hogy jól hallottam, hiszen távolabb voltam az esettől, de kifutottam hozzá, majd közöltem vele, hogy „menjen be”, egy kis hatásszünet után pedig hozzátettem, hogy „a technikai zónába”.

Lenézett a lába elé és azonnal visszalépett a zónába. Gyakorlatilag ezzel meg is oldódott a konfliktus. Nyilvánvaló, ha arrogánsan lépek fel, akkor az nem a megoldás irányába vezetett volna, hanem a konfliktus felé.

“A spori legyen magas és jóképű…”

A játékvezetők körében sem egyértelmű a videóbíró megítélése. Önnek mi a véleménye erről a technikai újításról?

–  Egyre inkább kihalnak a játékvezetői egyéniségek. A videobíróval lassan abba az irányba megy a játékvezetés, hogy a spori legyen magas, jóképű, szépen fusson és jól mutasson a tévében. Sajnos ezzel kivesznek azok a tradicionális játékvezetői képességek, amelyek kellenek ahhoz, hogy egy meccset le tudjanak menedzselni. Csökken a konfliktusmegoldó adottságuk, nem vállalnak fel döntéseket, hiszen úgyis mindent rámondanak a fülükre. Éppen ezért, én radikálisan leszabályoznám a videóbíró használatát, csak az egyértelmű szituációkban – 11-es, gól, nem gól – alkalmaznám.

Az elmúlt 21 évben több rázós meccset is vezetett. Milyen a viszonya az egyes klubok szurkolóival?

–  A szurkolók azt hiszik, hogy otthon van egy szekrényem, amit, ha kinyitok, kiesnek belőle a pontok, amiket az ő csapatuktól vettem el… A szurkoló ilyen, el kell fogadni, csak akkor foglalkozik a bíróval, ha kikap a kedvenc csapata. A 21 év alatt azonban mindössze egyszer, a Rákóczi úton „csalóztak” le, ami azért nem rossz arány….

Van olyan, hogy egy játékvezetőt letiltanak egy-egy csapat meccséről?

– Hivatalosan erről nem kaptunk információt, de ha évekig nem jutunk el valamelyik csapathoz, annak nyilván van valami oka. Ha valakinek zűrös meccse van valahol, akkor két hét múlva nem fogják visszaküldeni ahhoz a klubhoz. Az ugyanis senkinek nem lenne jó, ez egy teljesen normális, bevált küldési metódus.

A bírókat is megbüntetik

A szurkolók sokszor kérdezik, hogy egy játékvezetőt megbüntetnek-e, ha súlyos hibát vét?

 

Ahogy a játékos egy gyengébben sikerült meccse után a kispadon találhatja magát, úgy előfordulhat, hogy hetekig nem vezetünk meccset, sőt, köztudott az is, hogy a díjazásom is függ attól, hogy a játékvezetői ellenőrtől milyen osztályzatot kapok az adott mérkőzés után.

Amióta hivatásos játékvezetők vagyunk, sokkal szigorúbb a számonkérés és sokkal komolyabb a kontroll is, de azt gondolom ez így rendben is van.

Hosszú pályafutása alatt mi volt a legnagyobb tévedése?

– Azt hiszem, a szurkolók most rengeteg döntésemet fel tudnának emlegetni. De igazából a legnagyobb ciki az volt, amikor partjelzőként vettem részt a Haladás – Videoton meccsen úgy húsz éve. Balassa Péter 6 méterről a léc alá vágta a labdát, de a labda átment a hálón. Sajnos nem adtuk meg a gólt. Mihalecz István az egyik legnyugodtabb edzők egyike, de akkor a kezdőkörben kellett lefogni…

A játékvezetők hogyan készülnek a tavaszi rajtra?

– Január első hetében megkezdte a keret a felkészülést a szezonra, hiszen tudjuk, hogy nehéz meccsek várnak ránk tavasszal, így most a futócipő és a teljesítménymérő óra, ami minden nap bekerül a táskába. Kemény időszak ez nemcsak a csapatoknak, hanem nekünk is, de persze alig várjuk, hogy belefújhassunk közel egy hónap múlva a sípba, mert a szurkolók és a játékosok mellett mi is a meccseket várjuk.

PRIVACSEK ANDRÁS

Év vége közeledtével a csakfoci.hu már harmadik alkalommal jelentkezik rendhagyó, exkluzív szavazásával. Honlapunk a 12 NB I-es klubtulajdonos, illetve első számú vezető szavazata alapján választotta meg 2017 legjeit öt kategóriában.

5. Ki volt 2017 legjobb magyar játékvezetője?

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Kubatov Gábor (Ferencváros)
Kassai Viktor

Garancsi István (Videoton)
Vad II István

Szima Gábor (DVSC)
Erdős József

George F. Hemingway (Honvéd)
Szabó Zsolt

Az Újpest FC vezetése
Iványi Zoltán

Leisztinger Tamás (DVTK)
Iványi Zoltán

Haraszti Zsolt (Paks)
Bognár Tamás

Jámbor János (Vasas)
Solymosi Péter

Mészáros László (Puskás Akadémia)
Szabó Zsolt

Tóth Miklós (Haladás)
Szabó Zsolt

Tiba István (Balmazújváros)
Kassai Viktor

Tállai András (Mezőkövesd)
Szabó Zsolt

A végeredmény:

1. Szabó Zsolt, 4 szavazat

2-3. Iványi Zoltán, Kassai Viktor 2-2

4-7. Bognár Tamás, Erdős József, Solymosi Péter, Vad II István 1-1

Az MLSZ sajtó munkatársai részletes tájékoztatást adtak a múlt heti megkeresésünkre:

Weboldalunk elsőként számolt be arról, hogy megemelték az országos kerettagok korhatárát. Erről kérdeztük az MLSZ-t:

A nemzetközi gyakorlatnak, a FIFA-irányelvnek megfelelően az MLSZ is lehetőséget biztosít arra, hogy 45 éves koruk után is mérkőzést vezessenek az arra alkalmas, minden feltételnek megfelelő szakemberek.

A FIFA a nemzetközi játékvezetői korhatárt (45 év) megszüntette, így a nemzeti szövetségeknek jogukban áll nemcsak ennél idősebb korú játékvezetőket és asszisztenseket küldeni a kiemelt mérkőzésekre, de jelölni is van lehetőségük őket a nemzetközi keretbe, FIFA jóváhagyásra. Angliában megszokott, hogy a Premier League-ben idősebb játékvezetőket is látni, de más szövetségek, így a német, az olasz, a holland vagy például a svéd is élt a FIFA-szabályozás adta lehetőséggel.

Az MLSZ játékvezető bizottsága 2016 októberében megvizsgálta a kérés magyarországi vonatkozását és kimondta, hogy ebben az esetben is kizárólag a minőség, a teljesítmény számít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is érvényben marad a felső korhatár intézménye azzal a kitétellel, hogy amennyiben az adott szakember – legyen szó amatőr játékvezetőről, ahol 50 év, vagy profiról, ahol 45 a korhatár – mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgákon megfelel, és magas átlaggal működik a bajnokságában, akkor az MLSZ játékvezető bizottságának legyen lehetősége ezen személyt továbbra is foglalkoztatni, elsősorban a csapatok érdekében. Ez a lehetőség nem jelent garanciát arra, hogy az adott játékvezető működhet, ehhez folyamatos jó teljesítményre, megfelelő átlagra van szükség. (Ha egy NB I-es játékvezető elérte a 45 éves korhatárt, sikeresen tesztelt, de az elmúlt szezonban teljesítménye nem érte el a kívánt szintet, akkor várhatóan kikerül a keretből.)

Ebből adódóan az olyan gondolkodás, amelyet az elmúlt napokban tévesen vagy rosszindulatúan sugalltak, miszerint adott játékvezető „kiöregedése után" azért kap lehetőséget a folytatásra az MLSZ-től, mert az egzisztenciális helyzete ezt indokolja, nem felel meg a valóságnak. A gyakorlatban ugyanis – a megújult FIFA-irányelv alapján – nem a játékvezető, hanem a labdarúgásunk és klubjaink érdeke, hogy folytathassa színvonalas tevékenységét.

Kérdésként tettük fel, hogy történt-e előrelépés a borsodi játékvezető halálnak ügyében:

A másik kérdéssel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy rendőrségi vizsgálat van folyamatban, annak lezárásáig nem áll módunkban információt adni.

A legrutinosabb élvonalbeli játékvezető vezeti a Mezőkövesd-Diósgyőr bajnoki találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Megerősített információink szerint Solymosi Péter kedvéért emelhették meg a korosztályt, így neki és Szabó Zsoltnak sem kell befejezni a játékvezetést december 31-vel.

Az elmúlt évtizedekben az volt a hagyomány, 45 éves kor betöltését követően az országos kerettagoknak be kellett fejezniük az aktív játékvezetést.

Infromátorunk szerint korábban erről volt már elnökségi döntés is. Egyes szerint azonban a korhatár nem nem volt leírva, így a Puhl-Hanacsek duó bárhogy, kénye-kedve szerint módosíthatta a kereteket január 1-től.

Az idei év december 31-vel búcsút kellett volna inteni az országos kerettagságnak:

játékvezetők: Solymosi Péter, Szabó Zsolt, Takács János

asszisztensek: Iványi István, Kepe Arnold

Nagy kérdés, hogy visszatér-e a pályára meccset vezetni akkor Puhl Sándor, Hanacsek Attila, Ábrahám Attila vagy Arany Tamás? Lehet, hogy sokan visszasírnák őket, de az biztos, hogy a fizikai teszttel lenne néhányuknak gondja.

 Több, korábbi élvonalbeli játékvezetőt, asszisztenst megkerestünk, akik szerint szánalmas, hogy Puhl  Sándor felrúgott egy évtizedek óta fennálló megállapodást, csakhogy saját kedvencét megmentse a "munkanélküliség"-től. Korábban miért kellett akkor visszavonulniuk olyanoknak, akik minden fizikai és elméleti tesztet profi módon teljesítettek? 

Kérdésként merül fel bennünk az is, hogy ez milyen hatással lesz a megyei játékvezetésre, hiszen ott is sok helyen 45 év a korhatár.

Az sem lehet tudni, hogy ez a hosszabbítás most egyedi vagy a későbbi időszakban állandó marad?

Mennyi lesz a pontos korhatár?

Az ügyben az MLSZ sajtóosztályát is megkeressük. A válaszuk megérkezésekor frissítjük cikkünket.

A legrutinosabb játékvezető, Szabó Zsolt vezeti a zöld-fehérek rangadóját.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod