Múlt szombaton Vágner László a Videoton - Kecskemét NB. I-es bajnokin ellenőrizte Vad Istvánt. Az MLSZ JB alelnöke azonban már hajnalban gondolt egyet és útra kelt, hogy fiatal, feltörekvő játékvezetőt ellenőrizzen Felcsúton. Nem is lenne ebbe semmi különös, ha hivatalos küldésben is szerepelt volna az ellenőrzés. A mérkőzést természetesen társadalmi munkában, díjazás nélkül végezte. Köszönjük és példaértékű ez az új "vágneri arc".

Naponta megkapja szerkesztőségünk azt a szemrehányást, hogy nem írunk jót és mindenben csak a rosszat látjuk meg. Most ezzel a hírrel is cáfoljuk ezeket a rágalmakat.

A Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete hétfőn megtartotta tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen megjelent Berzi Sándor JB-elnök, valamint a Játékvezetői Bizottság két alelnöke, Puhl Sándor és Vágner László is. A Csiki Károly levezető elnökösködése mellett megtartott közgyűlés elején Hanacsek Attila leköszönő elnök tartotta meg beszámolóját az elmúlt időszakról, majd a jelenlévők Tóth Vencelt választották meg az MLJT új elnökévé. A testület elnökségébe további négy tag került: Fazekas János, Hazafi Miklós, Kurmai Zoltán és Mező Béla.

A közgyűlésen felszólaló Berzi Sándor elmondta: reméli, hogy a testület és a Játékvezetői Bizottság megkezdett együttműködése folytatódik, és a JB, valamint az MLJT súrlódások nélkül tud együtt dolgozni a jövőben

Legalább két olyan, az ellenfél testi épségét súlyosan veszélyeztető, durva belépő is akadt az OTP Bank Liga idei kiírásának első fordulóiban, amelyet a visszhangok alapján nem torolt meg kellően az adott találkozó játékvezetője. Külföldön bevett szokás, hogy akár a meccsek után, a videófelvételek alapján is eltiltják a vétkeseket. A pepsifoci.hu a legilletékesebbet, Vágner Lászlót kérdezte arról, vajon idehaza ilyen esetekben várható-e hasonló lépés, továbbá vár-e bármilyen retorzió azokra a bírókra, akik nem megfelelően járnak el az ilyen, kiemelt esetekben.

Bár még csak négy forduló telt el az OTP Bank Liga 2011/2012-es kiírásából, több olyan durva belépő is akadt, amelyet nem szankcionáltak kellő szigorral a játékvezetők. Néhány példa: a zalaegerszegi Varga Róbert súlyos sérülést szenvedett a debreceni Nikolov Balázs túlzottan kemény belépője után, a vétkes viszont még csak sárga lapot sem kapott, a hétvégén, a Honvéd ellen pedig a ZTE védője, Sadek tartott rá durván ellenfele bokájára - ő ezért csak sárgát kapott a játékvezetőtől (mint a későbbiekben kiderül, ennek is van jelentősége).

Külföldön bevett szokás, hogy egy mérkőzés után a videófelvételek alapján tiltanak el játékosokat, ott abszolút a gyakorlat része, hogy a vétkesek utólag is megbűnhődnek tetteikért. Felmerül a kérdés: vajon idehaza ilyen esetekben él-e ezzel az illetékes testület, hiszen ezeknél az eseteknél az ellenfél testi épsége is veszélybe kerülhet, sokszor egy hajszál választja el a sértettet attól, hogy akár hónapokra is harcképtelenné váljon.

A pepsifoci.hu az ügyben az MLSZ játékvezetői bizottságát vezető Vágner Lászlót kereste meg. Az általa elmondottakból az derült ki, hogy vélhetően csak abban az esetben lépnek, ha a bíró nem veszi észre a durva belépőt.

  A szabályzat lehetőséget ad rá, hogy a videófelvételek alapján tiltsanak el valakit, ha a játékvezető az adott szituációt nem látta, és nem értékelte. Ha látta, és értékelte, akkor általában ezen nem szoktak változtatni utólag. Hangsúlyozom, általában, tehát a szabályzat akár erre is lehetőséget adna. Ha a bíró háta mögött valaki eltöri egy másik játékos lábát, akkor feltehetően eltiltják utólag. De ha a bíró érzékelte a szabálytalanságot, és szankcionálta, akkor ezen utólag ritkán módosítanak ? vázolta a helyzetet az 1998-as világbajnokságot is megjárt egykori sípmester.

Ha a játékvezető ilyen esetekben nem jár el kellő szigorral, talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nagyobbat hibázik, mintha nem ad meg egy büntetőt, hiszen itt épp azok kerülnek veszélybe, akiknek ez a megélhetésük: a labdarúgók. Felmerül a kérdés, van-e következménye a bírókra nézve annak, ha nem torolnak meg egy játékosok testi épségét veszélyeztető akciót.

A szankcionálás "belügy", de a bíróküldés nyilvános, abból mindenki arra következtethet, amire akar - mondta el sokat sejtetően hivatalos álláspontját Vágner László.

Hétfő délelőtt az MLSZ székházban került sor a megyei játékvezetés irányítóinak tanácskozására. A rendezvényen mind a 20 területi egység vezetője megjelent.

A találkozó nyitányaként Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke, a Játékvezető Bizottság elnöke köszöntötte a közelmúltban kinevezett vezetőket, bevezetőjében részletes tájékoztatást adott az MLSZ JB új struktúrájáról, személyi összetételéről, munkamegosztásáról. Mindenki legnagyobb örömére bejelentette, hogy a közeljövőben jelentősen emelkednek minden szinten a játékvezetői díjak. A vezetési rendben is jelentős átrendeződés várható, hiszen a megyei játékvezetés az országos szervezet közvetlen irányítása alá kerül. A munka egységesítése érdekében szeptember elejéig kidolgozásra kerülnek a megyei játékvezető bizottságok működésének alapelvei és ügyrendje.

Ezt követően Vágner László, a bizottság alelnöke ismertette az UEFA Convention ellenőrzésének eredményét, és köszönte meg az elmúlt négy évben végzett munkát. Részletesen kitért a megyei szervezetek működési rendjére, a keretek kijelölésével, a küldéssel kapcsolatos elvárásokra.

Puhl Sándor alelnök a játékvezető ellenőrök felkészítésének fontosságára, az egységes követelmények érvényre juttatására hívta fel a figyelmet. Minden ellenőr számíthat arra, hogy központi képzésen és vizsgáztatáson kell részt vennie.

Arany Tamás, az utánpótlás szakág vezetője örömmel jelentette be, hogy a sikeres első év után folytatódik a játékvezető akadémia munkája. Ismertette a követelményeket, az összevonások rendjét és a következő évi hallgatók névsorát. A rendezvény végi konzultációt követően Berzi Sándor megköszönte a megjelenést, és sikeres bajnokságot kívánt valamennyi területi egység részére.

Az MLSZ Elnökségének 204/2011. (06.23.) számú határozata:
Az MLSZ Elnöksége eddigi tevékenységük megköszönése és elismerése mellett - megbízatásuk alól felmenti a MLSZ Játékvezetői Bizottság Elnökét és Tagjait, egyben kinevezi a Játékvezetői Bizottság elnökének Berzi Sándort, alelnökének Vágner Lászlót és Puhl Sándort, tagjainak Arany Tamást, Hajdó Attilát, Huták Antalt, Piller Sándort és Tóth Vencelt.

Korábban már sokat foglalkoztunk azzal, hogy kinek a headsetjét használták a játékvezetők! Íme a válasz:

Selmecziék Farkas Ádámot, a jelenlegi élvonalbeli keret egyik tagját keresték meg, adja kölcsön a nemzetközi meccsekhez szükséges headsetjét, hiszen nekik nem jár, mert az NB III.-as keret tagjai. Headsetje nem lehet akárkinek. Másfél millió forintba kerül, itthon nincs bolti forgalomban, egy francia cégtől szerzi be a hazai játékvezetői bizottság. Számozott készülékek, akárki nem férhet hozzájuk, pontos nyilvántartást kell vezetni, kinél vannak.

Farkas elmondta, azonnal hívta Vágnert, aki annyit felelt, ne foglalkozzon a kéréssel, majd ha akarnak valamit, akkor őt, a főnököt keresik meg.

Pár nap múlva újra hívtak telefonon, Vágnerre hivatkoztak, hogy vele mindent egyeztettek. Sajnos túlságosan naiv voltam, még egyszer nem hívtam vissza az elnököt, elhittem, hogy ez a megbeszélés megtörtént. Kölcsönadtam, vissza is kaptam épségben, engem a történetben ennyi érdekelt, vétlen szereplője lettem ennek a rendkívül kínos esetnek.?

Próbáltuk megkérdezni Vágner Lászlót, hogyan emlékszik, valóban  adott-e engedélyt a headset használatára, vagy visszaéltek a  nevével; a  bírófőnök azonban a szerdai rendőrségi bejelentés óta nem  vette fel a  telefonját.Titkárát, Márton Sándort sikerült elérni, Vágner a háttérből beszélve ahhoz a Berzi Sándorhoz irányította az Indexet, aki a múlt csütörtökön lett a jb elnöke, Vágner azóta alelnök. (A jb-t az UEFA előírásai szerint csak elnökségi tag vezetheti, ezért volt indokolt a váltás.)

Kollégánk Mártonnak elmondta, Berzi MLSZ-alelnök megörökölte az ügyet, februárban még Vágner volt az illetékes, és mivel az eljárás rendőrségi szakaszba lépett, pár kérdést tisztázni kell. Márton azt javasolta, a jb-ülés után keressük Vágner Lászlót, aki akkor sem volt elérhető, így nem válaszolt alábbi kérdéseinkre:

- miért nem gyanakodott ő vagy más a nem létező csereprogramra?
- miért haknizhatnak a világban nevesincs magyar játékvezetők?
- ha a 103. percben esik egy vitatható gól, és a magyar bírói hármas rendőri segítséggel hagyja el a pályát, az figyelmet érdemel?
- furcsa, hogy egy ismeretlen menedzseriroda küldözget faxokat nemzetközi meccsekről, holott a hivatalos út 99 százalékban az, hogy az adott ország nemzeti szövetsége keresi meg a magyart, és a magyar dönti el, ki vezethet meccset (nemzetközi meccseken csak a hazai FIFA-keret tagjai jöhetnek szóba); erről mi a véleménye?

Kassai Viktor vezette az idei Bajnokok Ligája-döntőt, közmegelégedésre. Most újabb rangos felkérést kapott: augusztus 10-én ő fújja a sípot a német–brazil barátságos meccsen is. HEGYI IVÁN írása a híres magyar futballbírókról.

A mindenkori magyar játékvezetésnek jó néhány ragyogó figurája van, ha nem is annyi, mint a futballnak. Az utóbbi évtizedekben persze inkább csak bíróink akadnak, nem úgy, mint például 1971-ben, amikor Zsolt István, valamint Vadas György és Wottava Tibor Albertnek, Benének, Farkasnak, Fazekasnak fújt, majd az év végén egyszerre vonult vissza. Abban az esztendőben Emsberger Gyula a Nacional Montevideo–Panathinaikosz Világkupa-döntőn volt partjelző – csak azért lengetett, mert a korabeli szokás szerint csupán az utolsó pillanatokban sorsolták ki, ki lesz a főbíró a három kiküldött közül, és a szerencse a skót McKenzie-nek kedvezett –, s olykor kikacsintott a görög csapat edzőjére, Puskás Ferencre... (Félreértés ne essék: a közreműködésben nem létezett barátság, a trófeát az uruguayi együttes hódította el.)
Jelzem, annak idején nem igazán figyeltünk a játékvezetői sikerekre, mert a válogatott ’71 őszén öt mérkőzést nyert sorozatban, tizenkét gólt szerzett, és csak egyet kapott. Előzőleg pedig 0-0-t ért el a brazilok ellen a riói Maracanában...

A síposokkal nagyjából annyit foglalkoztunk, hogy a kettős rangadókon valaki elkurjantotta magát: „Alsó...” Mire több tízezer ember folytatta a Népstadionban: „...felső, király, ász, / hülye bíró, mit csinálsz?” Pedig Zsolt a Nemzeti Színház főügyelője volt, az elvtársi időkben is urazta mindenki – tegezni senki nem merte –, s noha nemhogy alkoholt nem ivott, de kávét sem fogyasztott, rendszeresen a Gellért Szálló presszójában ült megbonthatatlan asztaltársaságával, amely Kálmán György színművészből és Kutas István sportvezetőből állt.


Vadas György más „kávéházban” dolgozott: a meccseken kívül a belvárosi Pipacs bárt vezette. Oda járt az összes nagy futballista, Mészölytől Göröcsig. Ez azonban nem gátolta meg Vadast abban, hogy egy FTC–Vasas-rangadón, amelyen a felháborodott angyalföldi játékosok körülvették, ekképpen küldje le a pályáról törzsvendégét, Mészöly Kálmánt: „Hármas, menjen le!” Az amúgy is heves vérmérsékletű „Szőke Szikla” majd szétrobbant a dühtől, pláne, hogy a kiállítást klubtársa helyett kellett elszenvednie, mert a tumultusban Ihász Kálmán – egy másik kuncsaft – rúgta bokán Vadast...

Őt egyébként „Gyuri bácsizták”, de nem Milánóban. A BEK elődöntőjét 1966-ban a Real Madrid és az az Internazionale játszotta, amelynek menedzsere Solti Dezső volt.

(A „királyi” klubnál meg korábban Östreicher Emil számított a legendás elnök, Santiago Bernabeu jobbkezének. Mára mintha ettől is beláthatatlan távolságba kerültünk volna...) Az első meccset a Real Madrid nyerte 1-0-ra, a visszavágó előtt pedig Solti gondoskodott róla, hogy Vadas György, a második mérkőzés játékvezetője aranyórát találjon szállodai szobájának éjjeliszekrényén. A bíró eltette az ajándékot, a találkozót azonban korrekt módon dirigálta, s a San Siróban elért 1-1-gyel a Real Madrid jutott tovább. Az olaszok őrjöngtek, és egyéb következménye is lett a dolognak, Vadas nacionáléjában ugyanis ez áll: első nemzetközi mérkőzése – 1965, utolsó nemzetközi mérkőzése – 1966. Az Inter nagy hatalmú vezetői kijárták, hogy többé ne hívják külföldre...

A világszínvonalú magyar bírói kar tagjaival akadtak egyéb zűrök is. Hertzka Pál például Zeze Prociopiót és Machadót, illetve Rihát is kiállította az 1938-as vb brazil–csehszlovák negyeddöntőjében, amelyen Leonidas és Peracio, valamint Nejedly sérülés miatt szintén elhagyta a pályát, Plánička, a híres cseh kapus pedig törött kézzel védett. Képzelhetik azt a bordeaux-i ütközetet... Amely nem nagyon különbözött egy másik franciaországi csatától, a hatvan évvel később lezajlott nantes-itól.


Ezen a vb-meccsen Vágner László kiállította a kameruni Rigobert Songot és Laurent, ráadásul nem adta meg Omam-Biyik fejes gólját, mondván: mielőtt a csatár a chilei hálóba juttatta a labdát, afrikai társa, Mboma lökött. A kameruniak egyszerűen „fajgyűlölőnek” nevezték a dirigenst – de még véletlenül se áztassuk el honfitársainkat, hiszen a meghívás a világbajnokságra egyet jelentett azzal, hogy a földkerekség legkiválóbb játékvezetői közé tartoztak.

Ahogyan a két „P” is. Az egyikük Palotai. Ez az ember futballozott és vezetett is olimpián, sőt labdarúgóként ötkarikás bajnokká emelkedett. Bíróként még magasabbra jutott: három világbajnokságon, egy Eb-n, továbbá két BEK- és egy-egy KEK-, valamint UEFA-kupa-döntőn sípolt; még összeszámolni is nehéz... Futballistaként jobbfedezetet játszott, játékvezetőként aranyfedezetet jelentett. Az 1978-as világbajnokságon az argentin–brazil középdöntőt is rábízták: e meccs elsőrangú levezetése hasonló bravúr volt, mint az, hogy a Győri ETO játékosaként 1965-ben BEK-elődöntőt vívott. (A legjobb négy mezőnye így festett: Benfica, Internazionale, Liverpool, Győr.)

A másik „P”: Puhl. Ő vitte a legtöbbre, hiszen 1994-ben világbajnoki döntőt dirigált. Egyúttal az egri Domus Áruház igazgatója volt, és kollégái kifeszíthettek volna egy transzparenst a munkahely falára: „Vezeti Puhl.” BL- és UEFA-kupa-döntőt is irányított, két Eb-n foglalkoztatták. A másodikon az elődöntők egyikén, az angol–német rangadón is ő vezényelt, de számomra az első Európa-bajnoksága az emlékezetesebb. Az angol–francia mérkőzés után interjút kértem tőle, ám azt válaszolta: amíg Svédországban, a torna színhelyén tartózkodik, az UEFA szigorú szabályai szerint nem nyilatkozhat. Majd visszahívott, mondván, van egy ötlete. „Ha beleírja a cikkbe, hogy a Dániába tartó kompon beszélgettünk, akkor készséggel állok rendelkezésére.” Így készült ugyanaz az írás a vízen és a szárazföldön...

Kassai egyelőre olimpiai és BL-döntőnél tart: jó úton van a játékvezetői Grand Slam felé. A Barcelona–Manchester United- találkozóról azt mondta: „Muszáj volt higgadtnak lennem, hiszen osztályfőnökként kellett viselkednem.” Azért az nem semmi, ha valaki Xavi, Messi, Rooney osztályfőnöke egyszerre...

De a bírói pályán nincs mit irigyelni, az ugyanis korántsem csupán Bajnokok Ligája-döntőkből áll.

A megye egyben, ahol a későbbi legnagyobbak is kezdik, mindig két mérkőzésre megy a játékvezetői hármas: ketten (egy bíró, egy asszisztens megoszlásban) az ifik találkozóján működnek közre, aztán csatlakoznak a harmadikhoz, a felnőttmeccs irányítójához. A főbíró bruttó 8500 forintot kap, veszélyességi pótlék nélkül, noha az is megilletné, mert az alacsony osztályban nyolc-tíz nyugdíjas rendező van, aki leginkább azért vállalja a közreműködést, mert így nem kell fizetnie a jegyért... E mérkőzéseken legalább úgy meg kell fontolni minden ítéletet, mint a világszerte közvetített csúcstalálkozókon, mivel az öregek szolid felügyelete mellett a síp gazdája a legkevésbé sem érezheti magát biztonságban. S ahogyan arra sincs garancia, hogy időnként nem verik el az embert, úgy azt se tudni: lesz-e valaha előléptetés. Az NB I. távol van, úgyhogy a „mezei” játékvezetőt leginkább az élteti, hogy állítólag a bíráskodásba is ugyanúgy bele lehet szeretni, mint a futballba.

Aki eléri az első osztályt, az meccsenként már bruttó 66 ezerért vezet, de a legjobb, ha szabadúszó (vagy nincs főnöke, ahogyan Egerben nem volt Puhl direktornak), mert heti négy-öt edzés a kötelező penzum, és a többség heti kétszer vidékről is Budapestre utazik, hogy közösen tréningezzen Stamler Péter dirigálásával. (Stamler a „kis Palotai”: a Vasas-kettőben, majd a Ganz-MÁVAG-ban és Kiskunlacházán futballozott, aztán bírónak állt.) A fizikai teszteknek és az állandó értékeléseknek meg kell felelni: ha valaki hibázik, legalább két hétig nem küldik sehova (igaz, az anyjába se...), és olyan embernek, aki erre teszi fel az életét, nagyon tud hiányozni kétszer 66 ezer forint. Helytállni pedig nem könnyű, mert előfordult, hogy harmincnyolc NB I-es és NB II-es játékvezetőnek levetítettek egy jelenetet azzal, hogy tizenegyes volt-e vagy sem. Van, aki úgy emlékszik, 20:18 volt az igenek és a nemek aránya, s van, akinek a 19:19 rémlik...

Kassaira ömlött a fény a Wembley-ben. De első felnőttmeccse legföljebb annyiban hasonlít a Barcelona–Manchester Unitedhez, hogy a párosítása is jól hangzik: Komárom megyében 1993-ban az Ászár játszott a Császárral...

AZ UEFA határozata alapján a nemzeti szövetségek Játékvezető Bizottságának vezetőjét az elnökség tagjai közül kell kiválasztani, ehhez alkalmazkodva Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke és nemzetközi igazgatója lett a bizottság elnöke, míg az alelnöki posztra Vágner László és Puhl Sándor került - írja az mlsz.hu.

Korábban olvasói levélként megírtuk, hogy az mlsz.hu a következőkről számolt be: 

A Magyar Labdarúgó Szövetség mai közgyűlését követően az MLSZ elnöksége tartott tanácskozást. A testület napirendi pontjai között szerepelt az NB I, az NB II és Ligakupa versenyeztetési költségeinek megtárgyalása, ezzel kapcsolatban az elnökség úgy döntött, hogy 5 százalékkal megemeli a játékvezetői díjakat az említett sorozatokban

Az MLSZ tévesen kommunikálta a tényeket, mivel az összes osztály játékvezetői költségét megemelték. Szegény Vágner urat meg jól meghurcolták, pedig ő 40%-os emelésről is beszélt bizonyos helyeken!

Elnézést Laci bá, most ebben mégsem Ön hibázott!!

Vágner László, a magyar szövetség játékvezető bizottságának irányítója szerint még számos rangos feladat vár Kassai Viktorra, aki szombaton a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét vezette.

Nemzetközi ellenőrként nem értékelhetem a tevékenységét, de biztos vagyok abban, hogy még sok, nagyon rangos eseményen kap majd szerepet játékvezetői pályafutása során" ?-mondta vasárnap Vágner az MTI érdeklődésére.

Kassai Viktor - akit az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie - jól kézben tartotta a mérkőzést, amit alátámaszt az is, hogy a játékosok csak elvétve reklamáltak, illetve hogy a nagy tét ellenére gyakorlatilag végig sportszerű légkörben zajlott a meccs, amelyen a magyar bíró összesen négy sárga lapot mutatott fel: kettőt kaptak a Barcelona és kettőt a Manchester United játékosai.

Vágner László, a magyar szövetség játékvezető bizottságának irányítója szerint még számos rangos feladat vár Kassai Viktorra, aki szombaton a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét vezette.

Nemzetközi ellenőrként nem értékelhetem a tevékenységét, de biztos vagyok abban, hogy még sok, nagyon rangos eseményen kap majd szerepet játékvezetői pályafutása során" ? mondta vasárnap Vágner az MTI érdeklődésére.

Kassai Viktor - akit az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie - jól kézben tartotta a mérkőzést, amit alátámaszt az is, hogy a játékosok csak elvétve reklamáltak, illetve hogy a nagy tét ellenére gyakorlatilag végig sportszerű légkörben zajlott a meccs, amelyen a magyar bíró összesen négy sárga lapot mutatott fel: kettőt kaptak a Barcelona és kettőt a Manchester United játékosai.