Ortó Gyula nem várta meg, hogy betöltse a 45. életévét, az őszi szezon kellős közepén vonult vissza az aktív asszisztensi munkától. Jeles alkalmat választott a búcsúra: amikor a borsodi zászlóvívő Fábián Mihály a 100. NB I-es meccsét vezette, ezt egybekötötte a saját elhatározásának beteljesítésével ? neki pedig az volt a 160. élvonalbeli lengetése.

Az MTK-pályán illusztris ellenőrök és játékvezetők sora foglalt helyet. Magyarán korántsem egy spontán ünnepről volt szó, hanem egy előre megfontolt szándékú össznépi gratulációról. Amit aztán egy kedélyes kikapcsolódás követett a dubicsányi kastélyban, Gyula második otthonában.

Egyéves házas voltam, amikor a barátommal brahiból elvégeztük a játékvezetői tanfolyamot. Huszonhat évesen a megyei első osztályú szintre taksáltam magam, aztán szép lassan vettem az akadályokat, mígnem négy esztendő múltán már oddaértem, amit előre elterveztem. Ráadásul az NB III-ban is bemutatkozhattam: a Selyp-Jászberény találkozót játékvezetőként több nem követte, ugyanis onnantól már csakis az asszisztensi pályára összpontosítottam. Mire bejutottam az országos keretbe, a Bognár István, Kurmai Zoltán kettős abbahagyta, a későbbiekben zömmel Bukovics Józseffel, Drucskó Jánossal, majd Fábián Mihállyal küldtek Borsodból. Tizenkét esztendőt húztam le, ezalatt négy elnök irányította a játékvezetői bizottságot. Ötször volt külföldi küldésem, idén pedig a Ligakupa-döntőben működhettem Berger Józseffel és L. Tóth Lajossal. Rengeteg barátot és ismerőst szereztem az eltelt évtizedekben.

A futsal számomra egy ma is élő szerelem, csak ott már második esztendeje ellenőrként járok a mérkőzésekre. Eleinte még 4+1-es terembajnokságnak hívták, és időmérő sem volt. Főleg az Alkaloida-kupára jártunk Szabolcs-Szatmár-Beregbe Drucskóval párban. Vezettem a magyar válogatottnak nemzetközi mérkőzést, de számtalan emlékezetes ütközetet fel lehetne sorolni. Kívülről nézve egészen más, majdan - amennyiben számítanak rám - a nagypályán is szeretnék országos ellenőr lenni. Mindenesetre tavasztól a szolgálati rendet betartva elkezdem a megyénél...

A Borsod Volán üdülőjét vezetem Dubicsányban, bizonyára sokan emlékeznek a báli tombola felajánlásokra. Manapság a közlekedési vállalat old boys csapatában játszom a miskolci városi bajnokságban. Többet hódolhatok a szenvedélyeimnek, elsősorban a síelésnek. Kedvencem a chopper, emellett borgyűjtő vagyok. Noha elértem a bűvös korhatárt, annyi teendőm van, mint ősszel a kosnak...