Kedves hangvételű levelet kaptunk egyik országos kollégától. Röviden, de velősen összefoglalta a gondokat:

“Kedves Sándor!

Tudom, hogy évek óta az Olümposz tetején ülsz, Isteni magasságokban és nem érdekelnek az országos, sőt a megyei játékvezetők dolgai.

Nem beszélhetünk, nem lehet véleményünk, nem olvashatunk a játékvezetőkről szóló cikkeket. Most már lassan a küldéseket sem nézhetjük.

Elképesztő az a munkamódszer, melyet kialakítottál az országos kerettagok küldésével kapcsolatban. Felháborító, hogy csütörtökön tudjuk meg a hétvégi küldéseinket. Nem tudunk tervezni programot, családi programot szervezni.

Te sem gondolod komolyan, hogy másfél nappal a küldés előtt tudjuk meg, hogy pl. 400 kilométert kell utazni másnap.

Miért nem lehet hétfőn közzétenni a küldéseket?

Kedves Sándor!

Könyörögve kérlek, kezdjél már el dolgozni, hogy végre a játékvezetők érdekeit szolgáld.

Kapd össze a stábodat, mert lassan szétesik a Bizottságot. Alkalmatlan küldők, ellenőrök, adminisztrációs irodavezető..

Mikor láthatjuk már az ellenőrzéseinket? Mikor lesz végre használható az IFA? Mikor tudjuk meg a kollégák elérhetőségét?  Mikor jelenik meg normálisan a küldés az adatbankban és az IFÁ-ban? Mikor lesz végre használható az on-line jegyzőkönyv?

Ja kérem! Nem is tudod, hogy miről beszélek. Mert nem merik neked elmondani a gondokat.

Nézz magadba! Nézz körbe! És ne csak a bólogató Attiláknak, Zoliknak és a többieknek higgyél. Tudod vannak problémák, persze az Isteni magasságokban te azt nem látod.

Eljön az idő lassan, amikor számot kell adni a kártékony vezetésről, elhallgatott ügyekről.

Sándor! Neked a mi érdekeinket kellene szolgálni és nem másét.

Emelem poharam! Egészségedre.”

Sajnos a megküldött levélből nem derült ki számunkra, hogy milyen Sándorról van szó!