Az InStat elemzőrendszer a Debrecen?Ferencváros NB I-es labdarúgó-rangadón figyelemmel követte a játékvezető, Szabó Zsolt teljesítményét is, alábbi cikkünkben a mérkőzés példáján a játékvezetés gyakorlati és elméleti mélységeibe ássuk bele magunkat.

Ha az ítéleteken túllépünk, és statisztikai szempontból vizsgáljuk a játékvezetők teljesítményét, az egyik legérdekesebb, összehasonlításra érdemes adat valószínűleg az, hogy menyit futnak a mérkőzéseken, akár a játékosokkal összevetésben. Nos, Szabó Zsolt az InStat mérése szerint 10 087 métert teljesített a rangadón, ami átlagosnak mondható.

Ha a Bajnokok Ligája örökmozgó játékosaira gondolunk ? akik mérkőzésenként olykor 12, sőt 13 kilométert is teljesítenek ?, a 10 kilométer akár kevésnek is tűnhet. Ugyanakkor a játékvezetők teljesítménye esetén figyelembe kell vennünk, hogy mindig a mérkőzéshez, az iramhoz, a játék képéhez kell igazodniuk. Bajnokok Ligája-mérkőzéseken a topjátékvezetők a legnagyobb munkabírású labdarúgókkal is felveszik a versenyt, Kassai Viktor nem egyszer teljesít 12-13 kilométereket mérkőzésenként. Egy korábbi felmérés szerint az angol Premier League játékvezetőinek átlaga 9.5 kilométer mérkőzésenként, nemzetközi porondon pedig 11.36 kilométert teljesítenek, ám a CNN már a 2010-es világbajnokság alatt is arról készített riportot, hogy a legfelkészültebb sípmesterek ?túlfutják? a játékosokat. A Premier League-ben a játékvezetők mozgása átlagosan 47 százalékban áll lassú futásból, kocogásból (Szabó Zsolt: 47 százalék), 23 százalék séta (34), 12 százalék sprintből (4.2). Nemzetközi szinten a játékvezetőknek átlagosan 84 másodpercenként (!) kell hozniuk egy ?magas intenzitásúként? körülírt döntést átlagosan 165-ös pulzus mellett. játékvezetők leginkább a box-to-box középpályásokhoz hasonlítható mozgást végeznek, azzal a különbséggel, hogy míg például Bastian Schweinsteiger, Yaya Touré vagy Paul Pogba kifejezetten feladatának tekintheti, hogy odaérjen a támadás második hullámára a tizenhatoson belülre, addig a játékvezetőknek arra kell törekedniük, hogy a büntetőterületen belül véletlenül se akadályozzák a játékot. Épp ezért azon belül csak akkor láthatjuk őket, ha a játékhelyzet (pontrúgás, lendületes kontraakció, alapvonalnál zajló ?sűrű? játék) nagyon úgy kívánja.

Szabó Zsolt hőtérképe, illetve sprintjei a Loki?Fradi meccsen: kirajzolódik a laza diagonális mozgás és a vendégcsapat fölénye (Forrás: InStat)

A játékvezetők alapvetően laza diagonális, a két asszisztens elhelyezkedésének képzeletbeli vonalára merőleges, a pályán átlós mozgást végeznek ? ez kitűnik a hőtérképből is ?, hogy segítőikkel együtt a pályán minél nagyobb ?akcióterületet? lássanak be. Természetesen a mozgásuk főként labdaközpontú, így azt kell figyelniük, hogy mi történik a labda körül, ugyanakkor gyakran irányító középpályások módjára kell olvasniuk a játékot. Például szélen futó akciók esetén nem árt azt sem figyelniük, hogy a középen kiugró támadóval szemben nem történik-e szabálytalanság. Ez már összehangolt munkamegosztást kíván a segítőkkel. Ezért kell megjegyezni, hogy nyilvánvalóan van olyan szabálytalanság, amelynél ? épp az ?ideálison? felüli távolság miatt ? az asszisztens elvárható segítségét kell figyelembe venniük. Szabó Zsolt a Loki?Fradin átlagosan 20.34 méterre volt a labdától, ami számokkal szinte tökéletesen leírható módon felel meg a kívánalmaknak, ezzel összhangban van az is, hogy a szabálytalanságok befújásánál átlagosan 21.09 méterről hozott ítéletet. Szabó felkészültségét, rutinját ugyancsak aláhúzza, hogy a kulcsmomentumoknál még közelebbről, átlagosan 14.85 méterről figyelte az eseményeket. Minden távolsági mutató esetében igaz, hogy a második félidőre csökkent az érték (átlagos távolság: 23.85 m, ill. 18.46 m; átlagos távolság kulcsmomentumoknál: 14.85, ill. 12.77), ami inkább a Fradi fölényéről, az iram csökkenéséről árulkodik, mintsem a játékvezető teljesítményéről.

Így értékelte az NSO tudósítója:

A Nemzeti Sport tudósítójának értékelése a játékvezetői működésről a DVSC?FTC mérkőzésen, Szabó Zsolt nyolcas osztályzatot kapott: Próbált akcióközelben maradni, ha nem sikerült, asszisztensei kisegítették. A szabálytalanságok megítélésénél olykor következetlen volt, a kezezéseket sem mindig vette észre, és sok apróbb tévedése volt a mezőnyben. Engedte a kemény ütközéseket, ezt a játékosok nem értették.

Szabó Zsolt labdarúgóként már jócskán öregfiú-korosztályhoz tartozna, ennek ellenére játékvezetőként az élvonal egyik legmegbízhatóbb tagja. Az NB I-es keret legtapasztaltabbja, 43 éves, 1999 és 2010 között FIFA-kerettag volt. 1996 óta vezet a magyar élvonalban, amelyben senki sem vezetett nála több meccset. 286 találkozóján, ha csak az átlagos 10 kilométerrel is számolunk, 2860 kilométert teljesített eddig, ami majdnem 68 maratoni futásnak felel meg...