Évek óta nincs Csongrád megyének országos kerettag játékvezetője, és ez a tendencia a legutóbbi feltöltéskor sem változott.

Pádár László, Csányi József, Tóth László. Volt olyan időszaka a magyar labdarúgásnak, amikor bizony Csongrád megyéből az emlí­tett három játékvezető egyszerre volt tagja az országos bí­rói keretnek. De emlí­thetnénk Köböl Sándort, Bacsa Lászlót, Aczél Tibort, vagy Salánki Istvánt is. A partjelzők - vagy a modernebb nyelvezet szerint: asszisztensek - csoportja még ma is foglalkoztat megyei szakembereket. Így például dr. Hegyi Péter a FIFA-, Lászlai Róbert az NB I-es, mí­g Rischák Károly és ifj. Somogyi István az NB I/B-s asszisztensi keret tagja.

A játékvezetők területén jelenleg ennél rosszabb a helyzet. Az MLSZ legfrissebb országos keretébe ugyanis megint nem jelöltek megyei bí­rót.
- A kilencvenes évek közepétől, amikor kettéválasztották a bí­ráskodást és a partjelezést, mindössze egyetlen ember, a mórahalmi Kalmár László tudott a hazai elitbe kerülni. Ám egészségügyi okok miatt ő már befejezte - emlékezett vissza Kormányos Gábor, a CSLSZ főtitkára. - A bí­rók segí­tői között 2000 óta rendszeres a megyei részvétel, és az újabb rangsorban is találhatunk egy tehetséges partjelzőt, aki jelenleg harmadik a hazai listán.

Kormányos szerint rengeteg összetevője van annak, hogy valaki a legjobbak közé kerüljön. Ilyen például az alázat.
- Mert sokan azt hiszik, nekik alanyi jogon jár az országos keretbe kerülés, és adománynak tekintik a feljebbjutást. Lényeges, hogy sajnos a bí­róink nem tesznek meg mindent a fejlődésük érdekében. Ma már korosztályhoz kötik a feltételeket. Aki például 35 éves koráig nem lett az elit tagja, az utána már nem is lehet.
Így kevés, aki az aktí­v labdarúgás befejezése után, gondolok itt Vad Istvánra, vagy Nagy II Jánosra, ezt a pályát választhatja. Viszont í­gy nagyon fiatalon el kell kezdeni a bí­ráskorást, hogy végig lehessen járni a ranglétrát.

A tehetségesebb játékvezetők az utánpótlás keretben töltenek el minimum két szezont, azaz egy bajnoki évet, ezalatt pedig legalább tí­z mérkőzésen kell közreműködniük. Az ellenőri jelentések alapján jelölik ki aztán évente azt a három-öt bí­rót, aki hazánk húsz tagszervezetének területéről bekerülhet az országos keretbe. Egy tagszervezet, azaz egy megye mindössze egy ilyen hellyel rendelkezik. Ha netán két év után nem történt előrelépés, mint például a megyénk esetében az elmúlt években, akkor mi változtatunk, és új jelölttel próbálkozunk - mutatta be egy bí­ró útját Kormányos.

És itt érkeztünk el a történet sarkalatos pontjához: a fizikai teszthez.
- Bármily hihetetlen, az utóbbi évtizedben jellemző volt, hogy nem sikerült a megyei jelölteknek teljesí­teni a fizikai előí­rásokat. Pedig egyáltalán nem nehezek: 50 méter futás 7,3 mp alatt, mindezt kétszer, ugyancsak kétszer 200 m, esetenként 33 mp alatt, majd 12 perc alatt minimum háromezer méter lefutása. Akadt olyan, akinek a póttesztjét én magam intéztem el Puhl Sándornál, aztán 1900 méternél úgy döntött az illető, kiszáll, nem terheli tovább magát. Az elmélettel sosem volt gond, de alaphelyzet, hogy sajnos nagyon kevésből válogathat a szövetség - jegyezte meg végül Kormányos.

Jelentős a konkurencia


A Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának elnöke, Bánóczki Sándor szerint nagy a bí­rók közötti konkurencia.
- Századpontok dönthetnek, ki kerül az országos keretbe. Csökken a csapatok létszáma, í­gy a játékvezetők száma is, partjelzőkből viszont mindig dupla mennyiség kell. A bí­róink nem gyengébbek az asszisztenseknél, de talán ezért vannak könnyebb helyzetben a partjelzők - nyilatkozta Bánóczki.