Játékvezetőkről 2026-11-18 14:09:28

Robot a bíró helyett, AI a VAR utódja?

Kapcsolatok:
Forrás: eurosport.hu
Kassai a "A VAR figyel" téged felirattal ellátott pulóverben

Kassai Viktor, a korábbi világhírű játékvezető csak abban biztos, hogy a technológia a futball része marad

Sokkal ritkábban szerepel, mint tíz-tizenöt éve, pedig egyáltalán nem kerüli a nyilvánosságot. Volt idő, amikor a világelitben ő és csapata képviselte a magyar labdarúgást, ma pedig az osztrák elitjátékvezetők technikai igazgatója. Nagy elődökről, szurkolásról, bizalmi válságról, a spori kifejezés hasznosságáról és a forradalmi VAR-rendszerről is beszélgettünk Kassai Viktorral.

Bírózni szabad? Úgy értem, téged és a munkatársaidat. Vagy csak és kizárólag a játékvezető megszólítás elfogadható?
Valljuk be, a játékvezető kicsit hosszú szó, nem mindenkinek áll rá a szája, úgyhogy a ”bírózás” miatt biztosan nem sértődik meg senki, nem a megszólítás a lényeg. Az jut eszembe erről, amit még pályafutásom elején mondtak nekünk: tegeződve is meg lehet adni a tiszteletet a pályán, ugyanakkor magázódva is viselkedhet valaki tiszteletlenül. Idehaza nagyon jól kialakult a spori megszólítás, ami rövid, nem pejoratív vagy negatív, de nem is annyira hivatalos. Az osztrák kollégáknak szoktam mondani, hogy a magyar focinyelvben a spori szó azért nagy segítség, mert oda-vissza működik. Ha nem lenne, hogy szólítanánk a játékosokat? Vagy a nevükön, ám nem biztos, hogy ismerjük valamennyiüket, vagy a mezszámuk alapján, ami pedig túlságosan személytelen. Amikor korábban az NB I-ben vezettem mérkőzéseket, mindig figyeltem arra, hogy a nevükön szólítsam a játékosokat. 
 
Spori, tudod, hol voltál idén május 28-án?
Nem, de sejtem miért kérded: tavasszal, ahogy közeledik a BL-döntő, természetesen mindig beugrik.
Tizenöt éve ezen a napon Londonban töltötted az estét, méghozzá a Wembley stadionban, csaknem 88 ezer ember társaságában; a tévékészülékek előtt sok-sok millió ember szeme előtt dolgoztál, a pályán olyan zsenikkel, mint Xavi, Andrés Iniesta, Lionel Messi, Ryan Giggs vagy Wayne Rooney.
Szép emlék a Barcelona–Manchester United finálé, ugyanakkor kicsit szomorkás abból a szempontból, hogy nagyon gyorsan telnek az évek.
Mondhatjuk, hogy a pályafutásod csúcspontja volt az az összecsapás?
Persze, hiszen a mi esetünk hasonló, mint a futballistáké: a nagy meccsek tesznek fel bizonyos polcokra minket, játékvezetőket is. Ami különbség, a futballistának győznie kell ahhoz, hogy hazavigye a trófeát, nálunk már a jelöléssel megvalósul a nagy elismerés. Persze nem árt úgy teljesíteni, hogy utólag ne a nevünktől legyen hangos a másnapi sajtó.
Egy-egy mérkőzésről hazatérve mennyi idő kellett, hogy visszazökkenj a hétköznapokba? Dirigálsz a világszerte ismert sztároknak, másnap már sorszámért állsz a bankban, ügyet intézel valamelyik hivatalban…
Gyorsan túl lehet lépni, hiszen az ember éli az életét. A labdarúgóknál sincs ez másként, simán előfordul, hogy a meccs másnapján már viszi a gyerekét az óvodába.
 
Szurkolni majdhogynem lehetetlen
Ritkán nyilatkozol, mintha kerülnéd a nyilvánosságot.
Pedig nem, egyszerűen csak mostanában kevesebben keresnek meg, már nem vagyok annyira a középpontban. Ez teljesen természetes, a visszavonult sportoló sem érdekes már annyira.
Korábban értelemszerűen nem beszélhettél arról, van-e kedvenc csapatod. Most már drukkolhatsz bátran?
A bíráskodás nemcsak egy tevékenység, hanem egy életforma. Mindig az volt a célom, hogy a következő mérkőzést jól vezessem. Teljesen mindegy, hogy a csapat szimpatikus, vagy sem, kedvelem-e az edzőt, volt-e konfliktusom egy játékossal; nekem csakis az adott mérkőzésre kellett összpontosítanom. Ez az életfelfogás pedig kiöli az emberből a szurkolót.
Voltál tartósan haragban futballistával?
Nem, mert valójában egyáltalán nem ismerjük őket, és ők sem ismernek minket. Alkalmanként három-négy órát töltünk együtt a stadionban, ez nem elég ahhoz, hogy valódi kapcsolat alakuljon ki.
Persze vannak olyan futballisták, akik nehezebben fogadnak el egy-egy döntést, a játékvezető is lehet kevésbé toleráns, de ezt nem mondanám haragnak.
Úgy képzeljük el, mint bármelyik munkakapcsolatot, amely olykor kissé nyögvenyelős. A lényeg, hogy a mi kapcsolatunk nem személyes. A pályán viselkedni kell, ha valaki nem tud, azzal mi is keményebbek vagyunk.
Követed a mai csúcsfocit? Nézel válogatott mérkőzéseket, Bajnokok Ligáját?
Persze, hiszen munkaköri kötelességem is. Az ausztriai feladataim mellett UEFA-ellenőr is vagyok, évi tíz-tizenkét mérkőzésre küldenek, ahol figyelem a játékvezetők működését. Ezek a legkülönbözőbb események: októberben a Viking–Bayern München Bajnokok Ligája-találkozón voltam Norvégiában, a jövő héten az U21-es playoffra utazom Írországba. Egyébként az osztrák szövetségben el is várják, hogy ápoljam a nemzetközi kapcsolatokat.